Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

3 Szombat, 1959. június 29. Ölést tart a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei választmánya Június 25-én, délelőtt 9 órakor ülést tart Szegeden a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei választmánya. Az ülésen meghallgatják, illetve megvitatják három textilipari üzem újító mozgalmáról szóló jelentést. Második napirendi pontként a társadalombiztosítási bizottságok munkájáról szóló jelentést tárgyalják. Majd a területi bizottság elnöke ismerteti a harmadik negyedéves munkatervet és beszámol az első íélévi munkáról. Csehszlovákiába utazik a Szegedi Bartók Béla Kóros A Közalkalmazottak Szakszervezete Juhász Gyula Művelődési Otthonának tízéves énekkara, a Bartók Béla Kórus galántai meghívásra ma egyhetes tartózkodásra Csehszlovákiába utazik, az IBUSZ társasutazása keretében. Ott-tartózkodása idején az énekkar hangversenyt ad, melynek műsorában Bartók és Kodály kórusművei mellett egy mai csehszlovák zeneszerző, Szuchony kórusműveit, továbbá Hándel- és Purcell-számókát és Csongrád megyei népdalokat mutatnak be. Az utazáshoz szükséges költségeket a kórus tagjai részben hangversenyeik jövedelméből, részben személyes hozzájárulásból fedezik. A Bartók Béla Kórus látogatását későbbi időben a galántai Kodály Kórus viszonozza hasonló alapon. Tegnap Szegeden is megkezdték a dús termés aratását A járásban is szépen halad a mezőgazdasági munka A szegedi határ földjein is kaszára érik a gabona. Tegnap, pénteken reggel két termelőszövetkezetben: a Táncsicsban és az Üj Életben már megkezdték a dús termés aratását. A Táncsics Termelőszövetkezet árpatábláját a Dorozsmai Gépállomás aratógépe vágja. A szövetkezetiek holdanként 16—18 mázsás árpatermésre számítanak. Búzából is igen jó termés ígérkezik és a becslések szerint kataszteri holdanként általában 15—16 mázsás búzatermést várnak. A szövetkezet tagjai egyébként most végzik a szénabetakarítást. Szépen fejlődik a kukorica is és háromszor már meg is kapálták. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai tegnap reggel megkezdték 50 holdas árpatáblájuk körülvágását, hogy azután az aratógépek végezhessék a további munkát. Ma, szombaton reggel az aratőgcp már munkába is áll a Felszabadulás Tsz árpatáblájában. Szeged-mihályteleki határrészen több egyéni gazda is megkezdte az őszi árpa aratását. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor hamarosan mindenfelé megkezdik az aratást a város határában. A szegedi járásban rendben és lendületesen haladnak a fontos mezőgazdasági munkák. A járás homokos földjein már javában végzik az aratást. Szép árpatermést takarí that be a domaszéki Rákóczi, az ásotthalmi Szabadságharcos, a mórahalmi Vörös Október és a járás többi termelőszövetkezeteiben is. Ásotthalmon az állami gazdaság például kombájnnal arat. A járásban, a homokos részeken — mint például Domaszéken, Ásotthalmon, Forráskúton — már megkezdték a rozs aratását is. A járás tiszántúli részén, a fekete földeken néhány napon belül hozzáfognak az árpa aratásához. A búza is egyre jobban szőkül, érik és így mind Szegeden, mind a szegedi járásban nemsokára már a búzát ls aratják. A termelőszövetkezetekben mindenütt nagyban könnyítik és segítik az aratás nehéz munkáját a gépállomások gépei. A terméskilátások Szegeden és a szegedi járásban kedvezőek és a termelőszövetkezetek tagjai, valamint az egyéni gazdák is jó termést takaríthatnak be. Szemle a Szegedi Faltakísérleti Telepen Szakemberek kíséretében tekintette meg a gazdaságot Dögei Imre földművelésügyi miniszter • Tegnap, pénteken vendégsereg érkezett a szegedi Ságváritelepen elterülő Fajtakísérleti Telepre. A látogatókat már várták a kísérleti növények megtekintésére. Eljött Dögei Imre földművelésügyi miniszter, dr. Kolbay Károly professzor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Penyigei Dénes professzor, a Növényfajtanemesítő Tanács alelnöke, Kapás Sándor, a tanács titkárságának vezetője, dr. Rajki Sándor, a Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Bagi József, az Agrimpex képviselője, dr. Somorjai Ferenc, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója és sok más szakember, kutató. Pedagógusokat is meghívtak az országos szemle alkalmából, hogy elmondják a fiatalságHuszonegy társadalmi ösztöndíjat alapítottak eddig a szegedi üzemekben A napokban mérte fel a városi tanács művelődési osztálya a szegedi üzemekben létrehozott társadalmi ösztöndíj-alapítványok jelenlegi helyzetét. Ez a fölmérés örvendetes eredményt hozott. A város üzemeinek vezetői magukévá téve a 19/1959. IV. 12 számú kormányrendeletben és a művelődési osztálynak e rendelethez kapcsolódó külön felhívásában foglaltakat, lehetőségeikhez mérten — néhány sajnálatos kivételtől eltekintve — mindannyian vállalták egy vagy két alapítvány létrehozását* Először azokról essék néhány sző, akik a legtöbbet tették az üzemben dolgozó és tanulni vágyó tehetséges munkásfiatalokért. A szegedi Kenderfonógyár két alapítványt vállalt* egyet a Műegyetemre, havi 1000 forinttal és egyet a Pedagógiai Főiskolára, Szegedre, miiiiiiiini havi 500 forinttal. Az Újszegedi Kender- és Lenszövőben két, egyenként 400 forintos alapítványt hoztak létre, egyet az Orvosegyetemre, egyet pedig a Bölcsészettudományi Karra. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat egy 500 forintos alapítványt vállalt a Műegyetemre. Az Ecsetgyár szintén egy alapítványt tett 400 forinttal. A DÁV-nál 9 fő tanul jelenleg is egyenként 300 forintos társadalmi ösztöndíjjal. Most vállalták, hogy a társadalmi ösztöndíjjal tanulók számát 10 főre emelik. A Paprikafeldolgozó két alapítványt hozott létre, egyenként 500 —500 forinttal, s további alapítványok létrehozását vállalta a Szalámigyár, a Cipőgyár, a MÁV igazgatóság és a téglagyár is. Vannak viszont olyan szegedi üzemek, amelyek ezideig érthetetlenül vonakodtak mind a tetteket, mind a gondolatot illetően. Nincs még alapítványa a Textilműveknek, a Konzervgyárnak, a Jutaárugyárnak, a Falemezgyárnak, a Ruhagyárnak és a Gázgyárnak, hogy csak a nagyobbakat említsük. Ezeknek az üzemeknek a vezetői vagy nehézségekre hivatkozva bújtak ki a társadalmi ösztöndíj-alapítás alól, vagy egyáltalán nem is hivatkoztak semmire. Ez a magatartás szerintünk nemcsak érthetetlen, de nem fér össze szocializmust építő államunk idevonatkozó elképzeléseivel sem: Ugy gondoljuk, hogy az említett üzemek vezetői helyesen tennék, ha lehetőségeiket mégegyszer átgondolva, adnának végleges választ kormányunknak erre a hozzájuk is intézett kérésére* nak, miként folynak a kísérletek Szegeden. Ugyanis itt a szegedi kísérleti telepen az idén először vetettek több fajta olaszbúzát. A vetőmag Jugoszláviából érkezett s 40—50 mázsás termést ad katasztrális holdanként. Az itteni tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a hidegre, fagyra érzékeny — ez érthető is — azonkívül több vetőmagot kíván, mint amennyit a földbe helyeztek és a sikértartalma nem annyi, mint a magyar búzáké. Természetesen a végleges eredményt majd csak később, a kísérletek további folytatása után kapnak a kutatók. A fajtakísérletezésnek pont az a célja, hogy több esztendőn át bebizonyítsák a kutató elgondolását, hogy a növény külső, belső tulajdonságait hűen öröklik-e az utódok is. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet olajlenfajtáinak termesztését és a termesztés eredményét is megtekintették a vendégek. A szakemberek elismerőleg nyilatkoztak Bódi István, a telep vezetőjének munkásságáról. Érdeklődéssel figyelték a burgonya, a paradicsom fajtakísérletezést is, majd Szók-kutasra utaztak, ahol ugyancsak szemlén vett részt a miniszter az ottani kísérleti telepen. Székkutason bemutatták a különböző növényfajták hasznosítását nagyüzemi gazdálkodásban is* Lelkesen és ujjongó örömmel Emlékezés a KIMSZ első kongresszusára Ma négy évtizede, hogy összeült a KIMSZ — Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége — első kongresszusa. Az ifjúsági szövetség ekkor vette fel a "Kommunista? nevet, hogy becsülettel és odaadással szolgálja az egész dolgozó magyar ifjúság előrehaladását, az első magyar proletárdiktatúra szent ügyét. A kongresszus időszakában a magyar kommunista ifjúsági mozgalom már fél esztendős múltra tekinthetett vissza. 1918 december végén ugyanis az Ifjúmunkások Országos Szövetsége elszakadt a reformista és opportunista befolyás, illetve Irányítása alatt álló szociáldemokrata párttól, s bár eredeti nevét az 1919 júniusi kongresszusig megtartotta, cselekedeteivel a kommunista eszméért állt ki és érte harcolt. Az ifjúsági szövetség nehéz időben tartotta tanácskozását. Akkor, amikor a Magyar Tanácsköztársaság nehéz harcokat vívott a nemzetközi imperializmus seregeivel és a belső ellenforradalmi erőkkel. Ebből adódóan éppen a magyar proletárdiktatúra megvédése állt a kongresszus középpontjában, s ennek érdekében hoztak több intézkedést. A tanácskozáson elfogadott program, valamint a szervezeti szabályzat is azt bizonyította, hogy a szövetség tántoríthatatlanul a szocializmus és az internacionalizmus híve. A tanácskozás megállapította, hogy a kommunista eszmét, Marx, Engels és Lenin tanításait követik. A korabeli újságok beszámolnak az ifjúmunkások nagy jelentőségű tanácskozásáról. A Vörös Újság 1919 június 21-1 számában a többi között ezeket írta: "Az ifjúmunkások, akik mindig megalkuvást nem ismerő fiatal hévvel és törhetetlen akarattal állottak a munkásmozgalom első soraiban, akiknek mozgalma dicsőséges sorozata az elnyomás és az osztályállam erőszakszervezete elleni szakadatlan küzdelemnek, akik a háború alatt is gyönyörű tanújelét adták a fiatal szívekben lánggal égő lelkesedésnek és fiatal, korukat meghazudtoló komolysággal, elszánt kitartással és öntudattal mutattak példát idősebb munkástestvéreiknek, lelkesen és ujjongó örömmel jöttek össze, hogy beszámoljanak eddigi küzdelmeikről és diadalaikról és új eröt merítsenek a nagy fontosságú harcokhoz. Az ifjúmunkások, akik forradalmi küzdelmükben azt írták vörös zászlójukra: "Ml már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!? — elérkeztek ahhoz a ponthoz, amikor valóra kezd válni harci jelszavuk. Boldog ifjú testvéreink, akik üdén és frissen indulnak az új küzdelmek, a megváltást valóra váltó küzdelmek felé. Ök már nem lesznek proletárok! Fél kilenc órakor nyitotta meg a kongresszust Lékal János elvtárs, és rövid megnyitó beszéde után a jegyző felolvasta a beérkezett üdvözlő táviratokat. Ezután a IIL (kommunista) Internacionáléhoz Moszkvába és a Vörös Hadsereg katonáihoz intézendő üdvözlő sürgönyt terjesztette elő, melyet a gyűlés elfogadott. ... Utána a felnőtt munkások és a fronton harcoló vöröskatonák, a fronton levő ifjúmunkások, az olasz munkások, a délszláv proletariátus és a román proletariátus nevében üdvözölték az ifjúmunkás-kongresszust ...? A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KIMSZ nagyszerű útján halad, céljait valósítja meg és fejleszti tovább. A kommunizmus, amely négy évtizede a KIMSZ céljai között szerepelt, a mi munkánkkal érik valósággá. S a ma szép, nagy céljainak megvalósításához erőt, buzdítást ad a dicső múltú KIMSZ első kongresszusa és egész tevékenysége. Építőgépész szakmunkásokat képeznek ki Szegeden Már az elmúlt években sok munkafolyamatot gépesítettek az építő- és az építőanyagiparban. Az ötéves, méginkább a tizenöt éves távlati terv idején pedig nagymértékben gépesítik ezt az iparágat. Ezért már előre gondoskodni kell a gépek kezelésére, vezetésére, szerelésére, javítására, karbantartására alkalmas szakemberekről is. Ma még ilyen szakmunkások nincsenek. A következő esztendőkben fokozatosan mintegy 5 ezer gép/észt képieznek ki. Az építőgépész tanulók képzése Szegeden is már az idei tanévben megkezdődik. Felvételre az általános iskola nyolc osztályát elvégzett 15—16 éves fiúk jelentkezhetnek. A tanulmányi idő alatt más ipari tanulókkal azonos ellátásban, a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjban, étkeztetésben, ruhaellátásban és egyéb juttatásban részesülnek. Jelentkezni lehet 1959. július 15-ig Szegeden az É. M. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, Bocs? kai utca 12. szám alatt. A vállalat csak helybeli fiatalokat vesz fel, és képezi Id őket. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|||I!IIIIIIIII1IIIIII!IIII!IIII!IIM A S Z O V J E T-M AGYAR ARÁTSÁG JEGYÉBEN Évről évre több dolgozónak nyílik lehetősége, hogy társasutazások keretében felkeresse a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót. Tavaly Magyarországról két és fél ezer dolgozó járt a nagy szovjetország gyönyörű tájain, idén pedig a tervek szerint ötezren utaznak különféle csoportokban hosszabb, rövidebb időre. A napokban tért haza egy turistacsoport. amelyben Szegedről tízen vettek részt. Tíznapos útjuk alkalmával Lvovot és környékét. valamint Kijevet és Moszkvát látogatták meg. Mindenütt a szovjet dolgozók határtalan szeretetével, forró vendéglátásukkal találkoztak és a látogatás minden perce a szovjet—magyar barátság elmélyítését jelentette. Ütjük három említett'fő állomásán zenekarral, népes fos gadőcsoporttal köszöntötték a turistákat, s a tevékenyen működő Szovjet—Magyar Barátság Társaságának vezetői mondtak üdvözlő szavakat. E szíves fogadtatásról tanúskodnak képeink is. Első felvételünkön Romanov kolhozfaluban a fo toriporterek pergőtüzében veszi át a magyar különvonat utasainak egy tagja a baráti yendéglátást jelképező nagy kalácsot, gő^ (Lőkös Zoltán felvételei) ukrán népviseletbe öltözött kolhozparasztasszonytól. A második képen a kolhozfalu virágcsokrokkal várakozóinak egy csoportját láthatjuk. A harmadik felvétel szovjet Ukrajna ősi városának, Lvovnak építészeti remekbe illő vasútállomása előtt készült, ahonnan autóbuszokkal indultak » környék megtekintésére a látogatók.