Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

Szombat, 1959. május 18. A genfi külügy miniaaieri értekezlet pénteki ülésén Gromko előterjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét A külügym niazlerek legközelebb hétfőn tartanak ülést Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet pénteki ülésén előterjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét, amelyet a Szovjetunió kormá­nya dolgozott ki, s már ez év január 10­én eljuttatott az érdekelt államok kormá­nyaihoz. A tervezet szerint a békeszerződést egy­felől a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és a Németország ellen vívott háborúban fegy­veres erőikkel részt vett többi állam (a tervezet ezeket az államokat -szövetséges és társult hatalmaknak* nevezi), másfelől a jelenleg a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság által képviselt Németország (vagy ha a békeszerződés aláírásakor már megalakult német konföderáció, vagyis a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság) között kötik meg. t Mit tartalmas a német békeasersődéa-terveset? A szerződéstervezetnek hat része van, e hat rész 48 cik­kelyt tartalmaz. Az I. rész a -politikai és területi rendelkezéseket* a II. az -egységes Németor­szág helyreállítására vonat­a legalkalmasabb megol­dás az lenne, ha Nyugat­Berlint szabad, demilitari­zált várossá tennék. A többi érdekelt állam­mal karöltve — mondotta kozó rendelkezéseket*, a III. Gromiko — hajlandók vá­ci -katonai rendelkezéseket*, gyünk megfelelő biztosíté­o ÍV. a -gazdasági rendelke- kokat kidolgozni Nyugat­zéseket* tartalmazza, az V. Berlinre javasolt státus be­rósz címe -Jóvátételek és tartására, hogy senki se megtérítések* a VI. rész pe- avatkozhassék be a szabad dig a -zárórendelkezésekről* város ügyeibe, biztosítva le­szól. gyen a szabad város függet­A szerződéstervezet többek lensége, valamint üzleti, között előírja, hogy Német- kulturális és egyéb kapcso­ország nem léphet katonai latai mind a nyugati, mind szövetségre a Hitler-ellenes a keleti országokkal, koalícióban szerepelt négy szövetséges hatalom: a Szov- A békesxerxődéa* jetunió, az Egyesült Államok, terveset t vitaalap Anglia és Franciaország el- r len, sem pedig a békeszer- Gromiko ezután rámuta­zödést aláíró hatalmak ellen, tott a szovjet tervezet leg­A békeszerződés aláírása főbb előnyeire, hogy tudni­Németországot felmenti az lmk szilárd biztosítékokat NDK révén a varsói szerző- nyújt „^ a hitleri ag_ désben és az NSZK révén az reeszió volt áldozatainak, EszakatlanH Szövetsegben mind p^jjg magának a né­vállalt kötelezettségektől. met népnek amely a múlt­A 8. cikkely szerint Né- ban nemegyszer volt kény­metorszáo határai azonosak telen embermilliókkal fizet­az 1959. január elsején fenn- ni a német militaristák vér­állt határokkal. A 10. és 11. gőzös kalandjaiért, cikkely szerint Németország érvénytelennek Ismeri el a müncheni egyezményt A 28. cikkely értelmében Németország nem tarthat bir­tokában és nem gyárthat semmiféle nukleáris fegyvert. rakétát, vagy irányítható lö- Ezt a tervezetet a szovjet vedéket, bombázórepülőgépe- kormány hivatalos okmá­ket, tengeralattjárókat. nyaként terjesztjük az érte­A Németország területén kezlet elé — mondotta —, lévő valamennyi idegen csa- természetesen hajlandók va­patot a szerződés életbelépé- gj,unk & értekezlet bár­se^ után legkésőbb egy éven mely részvevőjének bármi­' " """ lyen javaslatait megvizsgál­A szovjet küldöttség ve­zetője javasolta, tekintsék a szovjet terve­zetet vltaalapnak a német békeszerződés megtárgya­lásához. módszerről, amely egy cso­móba fűz különböző bonyo­lult kérdéseket, s ezzel lé­nyegében még bonyolultab­bá, sőt tulajdonképpen le­hetetlenné teszi e kérdések megoldását. Ha ezen az úton halad­nánk, akkor csak egyet ér­hetnénk el: a kezdet kez­detén zsákutcába juttat­nánk az egész ügyet. A szovjet küldöttség a későbbiekben részletesebben is kifejti álláspontját a há­romhatalmi javaslatok lénye­gét illetően. Gromiko befejezésül ki­jelentette, hogy jelenleg minden szükséges feltétel megvan a német békeszerződés kérdésének haladéktalan megoldására. Kifejezte azt a reményét, hogy a szovjet delegációnak e nagy cél érdekében kifej­tett erőfeszítései megértésre és támogatásra találnak az értekezlet többi részvevői­nél. Hétfőn ülnek önnxe újra a külügy­miniszterek A genfi külügyminiszteri értekezlet részvevői sem szombaton, sem vasárnap nem tartanak ülést, hanem hétfőn folytatják a beter­jesztett javaslatok vitáját. belül ki kell vonni — álla­pítja meg a 30. cikkely. amelyeknek célja a né­A 41. cikkely szerint a jó- békeszerződés mielőbbi vátétel kérdését teljesen megkötése. Ezután Gromiko röviden kitért az angol, a francia és megoldottnak tekintik. A békesxerxödéa megkötését nem sxabad halogatni Gromiko a Ismertette a szerződésterve­zet alapjául szolgáló okokat és elveket, majd sorra cá­folta meg azokat az érveket, amelyeket a nyugati hatal­mak a német békeszerződés megkötése ellen felhoznak. A kérdés megoldásának halogatása nemcsak a né­met népnek ártalmas — mondotta ezután Gromiko, — hanem más népeknek Is, káros a béke ügyére. Ezért a szovjet kormány azon a véleményen van, hogy a külügyminiszter! érte­kezletnek a német béke­szerződés kérdésére kell összpontosítania fő figyel­mét. Gromiko ezután részlete­sen foglalkozott a szovjet szerződéstervezettel és ki­fejtette, milyen elgondolá­sok vezették a szovjet kor­mányt e tervezet kidolgozá­sakor. A többi között rámutatott arra, hogy a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatok egyide­jűleg magukban foglalják a berlini kérdés megoldá­sát is. amely az egyetemes német békerendezés szerves része lenne. Ezzel kapcsolathan felme­rül a kérdés, milyen legyen Nyugat-Berlin státusa arra az időszakra, amíg nem állít­ják helyre Németország egy­ségét.lés Berlin nem válik új­ra az egységes német állam fővárosává. A szovjet kor­mánynak az a véleménye, hogy az amerikai kormány má­jus 14-én, több nemzetközi kérdést illetően beterjesz­tett javaslataira. A szovjet küldöttségnek — továbbiakban mondotta — már volt alkal­ma nyilatkoznia arról a 2, 12, 56, 80, 84 a lottó eheti nyertiszámal Pénteken délelőtt a hajdú­böszörményi művelődési ott­honban tartották meg a lot­tó 20. játékhete nyerőszá­mainak sorsolását. A követ­kező öt számot húzták ki: 2, 12, 56, 80, 84: Erre a játékhétre egyéb­ként csaknem négy és fél­millió lottószelvény érkezett be. Egy-egy nyerőosztályra egymillió 668 ezer forint jut. Irak felmondja az Eisenjtower­doülrinát Kasszem: Irak barátja a kommunista országoknak Csütörtökön megkezdődött Bagdadban az iraki Ipari szövetség értekezlete. A meg­nyitó beszédet Kasszem iraki miniszterelnök tartotta. Közölte, hogy Irak még ezen a héten ki­lép az Eisenhower-doktri­nából. A miniszterelnök hangoztat­ta, hogy hazája meleg ba­rátságot tart fenn a szocia­lista országokkal. "Az egész világ színe előtt kijelentem, hogy barátai vagyunk a kommunista országoknak. Személyesen is igyekszem el­mélyíteni ezt a barátságot* — mondotta Kasszem, majd hozzátette: "Barátai vagyunk azoknak a nyugati országoknak is, amelyek óhajtják barátsá­gunkat*. A miniszterelnök közölte, hogy a jövőben, a Közel-Ke­let történelmében először, nők is részt kapnak Irak kormányzásából. "A legközelebbi kormány­nak lesznek nőtagjai is* — jelentette ki. Dobi István fogadta a kinai katonai küldöttséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ül­nöke pénteken délután az Országházban fogadta a kínai népi felszabadító hadsereg küldöttségét, amely Peng T6­huaj marsall, honvédelmi miniszter, az államtanács el­nökhelyettese, a Kinai Kommunista Párt Politikád Bizott­ságának tagja vezetésével tartózkodik hazánkban. A fogadáson jelen volt Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Marosán György államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi minisz­ter. Részt vett a fogadáson Szie Fung tanácsos, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségéneik ideiglenes ügyvivője. A magyar államférfiak és a kínai katonai vezetők szívélyes baráti beszélgetést folytattak. * A kínai népi felszabadító tlkai Művekben: A küldött­hadsereg küldöttségének egy ség egy másik csoportja csoportja, élén Peng Tő- ugyancsak pénteken délelőtt huaj marsallal pénteken lá- a pudapesti műszaki egyete­togatást tett a Magyar Op- met kereste tel; Ünnepélyesen megnyitották a Budapesti Ipari Vásárt Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották a Buda­pesti Ipari Vásárt. A megnyitó ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, Kállai Gyula, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, valamint az MSZMP Központi Bi­zottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak es az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a aazda­sági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A Budapesti Ipari Vásárt Veres József, Budapest fő­város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Egy év alatt hat százalékkal növekedett az állami ipar napi termelése Növekedett a foglalkoztatottság, nagyobb a kereskedelmi forgalom A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai sze­rint az állami ipar napi át­lagos teljes termelése ápri­lisban körülbelül hat száza­lékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt Az év első­négy hónapját tekintve, az állami ipar — az idényjel­legű élelmiszeripar nélkül számítva — mintegy hét százalékkal termelt többet, mint 1958 januártól áprili­sig. Ez év áprilisában egy­millió 015 900-an dolgoztak az iparban, 7900-zal többen, mint az előző hónapban, és 15 000-rel többen, mint az év elején. Január elejétől április vé­géig két százalékkal több szenet, 14 százalékkal több kőolajat és 9 százalékkal több villamosenergiát ter­meltek, mint tavaly ilyen­kor. A múlt év azonos idő­szakához képest jelentősen nőtt több gépipari termék termelése. Nagymértékben 1858 első négy hónapjá­ban. Vágómarhából 28, vá­góborjúból 22, baromfiból emelkedett a vegyipari ter- 52 százalékkal nőtt a felvá­mékek, gyógyszerek terme- sárlás. lése. A könnyűipar általá­ban a keresett cikkekből gyártott többet. 1959 márciusában a ter­melőszövetkezetek közös szántóterülete kereken 930 ezer katasztrális holddal nőtt. Az ország területének 63 százaléka, a szántóterü­letnek 50,5 százaléka tarto­zott a szocialista, vagyis a szövetkezeti és az állami szektorhoz. Az év elejétől április vé­géig a vágósertés kivételé­vel vágóállatból és állati termékekből jelentősen töb­bet vásároltak fel, mint Az év első harmadában a behozatal 7, a kivitel 15 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Januártól áprilisig a mun­kabérek és a személyi jelle­gű kifizetések összege 11 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A la­kosság bevételének növeke­dése következtében a kis­kereskedelmi forgalom 9 százalékkal haladta meg a múlt év elejit és januártól áprilisig a takarékbetét­állomány mintegy 600 mil­lió forinttal emelkedett. II Szovlefunfé mindent meg?esz a külügyminiszteri értekezlet slksre érdekében (Folytatás az 1. oldalról.) állam, amely ma nem isme- akarjuk, hogy még jobbak aligha lehet megegyezésre ri el a Kínai Népköztársasá- legyenek. Minden országgal jutni sok meg nem oldott got és a Német Demokra- bővíteni akarjuk a kereske­kérdésben, minthogy a fe- tikus Köztársaságot, jelent- delmet, az üzleti kapcsola­lek különböző álláspontokat kezni fog még az elismerés- tot*. képviselnek. sel. Nehéz megérteni — A nyugati országok veze­Németország újraegyesíté- mondotta — mi a célja tőihez intézve szavait Hrus­sének kérdéséről szólva Brentano nyugatnémet kül- csov kijelentette, hogy a Hruscsov ismét kiemelte, ügyminiszternek azzal, hogy Szovjetunió - nagy rendelése­hoev ez a kérdés maguknak nem akar egy teremben ta- ket adhat, ami nagy mérték­ei németeknek az ügye. lálkozni Bolz dr.-al, a Né- ben foglalkoztathatná eme A nyugati országok ma met Demokratikus Köztársa- országok iparáfr, de ehhez a nem ismerik el a Német ság külügyminiszterével. Azt Szovjetuniónak hitelre van Demokratikus Köztársaságot, hiszem — fűzte hozzá Hrus- szüksége. Hozzáfűzte, hogy — folytatta Hruscsov — de csov — előbb, vagy utóbb a Szovjetunió hitelek nélkül mint ahogy mondják, az idő von Brentanonak találkoz- is teljesíti, sőt túlteljesíti múlik, s az emberek oko- nia fceíl a Német Demokra- majd a hétéves tervet, mint­mokrattku^Köztársaság1 tu*ő ^Tt • ^ SffSfSS elismerésiek nélkül is sikere- vel- ez el°l nem menekülhet tőségeit vette számításba. meg. Mi nem kérünk hitelt, de ja­vasoljuk a nyugati országok vezetőinek, hogy kössünk kölcsönösen előnyös kereske­delmi egyezményeket — . , _ mondotta Hruscsov. Hangsúlyozta, hogy ha a te, Adenauernek semmi köze Hazánkat elmaradott or­nyugati államok nem írják sincs Nyugat-Berlmhez: Ber- száPbói gazdaságilag a világ alá a német békeszerződést, lin a Német Demokratikus másodlk hatalmává emeltük, akkor a Szovjetunió béke- Köztársaság területén van. , komr>]y fg<sretet tettünk, szerződést köt a Német De- Megjegyezte, hogy a Szov- hopy a közeljövőben a Szov­mokratikus Köztársasággal, jetunió fejleszteni akarja üz- jetim;<5 (esz a világ első, leg­Ugy gondolom, hogy nem- leti és kereskedelmi kapcso- gazdaságilag leg­csak mi, de a többi Német- latait. Az F.ccles kereskede- gazdagabb, gfzc1asafIag országgal hadiállapotban ál- lemügyi miniszter vezette erősebb hatalma. A m» na­lott szocialista ország, sőt angol kereskedelmi küldött- zánk lakosságának lesz a lehet, hogy egyes — nem ség Moszkvába érkezéséről legmagasabb életszínvonala szocialista országok is alá- szólva Hruscsov a követke- f-t . „ tetszéssel fo­íriák maid a békeszerződést, zőket mondotta: -Kereske- feíez4e be n3gy Nyugat-Berlin kérdését delmi kapcsolataink már Radott beszédét N. sz. Hrus­érintve Hruscsov kijelentet- most sem rosszak, de azt csov. sen fejlődik. Néhány olyan A Szovjetunió kész békeszerződést kötni az NDK-val Rendelkezés a tsz ek ser'és-, iuh­és ntvendékmarlia-istállóiitak építéséről A földmüvelésügyi, vala­mint az építésügyi miniszter és az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság vezetője együt­tes utasítást adott ki a ter­melőszövetkezetek egyszerű kivitelezésű sertés-, juh- és növendékmarha-istállóinak Lehetőleg járásonként egy termelőszövetkezetben a leg­sürgősebben fel kell építeni egy-egy mintaistállót, hogy ezeket a környékbeli terme­lőszövetkezetek tanulmá­nyozhassák. A Magyar Nem­zeti Bank a szükséges fa­építéséről. A szövetkezetek anyag, drót stb. megvásárlá­saját erejükből, a maguk el­képzelésének megfelelő is­sára hitelt folyósíthat. A Földmüvelésügyi Minisztéri­tállókat emelhetnek, általá- ura mezőgazdasági tervező ban helyi anyagokból, saját munkaerejükkel. Az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság mezőgazdasági szerfát, ka­rámfát ad az építkezéshez és gondoskodik a helyszínre szállításról. vállalatának vázlatterveit a termelőszövetkezetek az ÉM dokumentációs és nyomtat­ványellátó vállalatától (Bu­dapest, Kossuth Lajos u. 27) utánvéttel szerezhetik be. Megkezd dott a dolgozók jelentkezése az iskolák esti és levelező tagozatára A művelődésügyi minisz­ter rendeletet adott ki az általános iskolák, általános gimnáziumok, valamint a Művelődésügyi Minisztérium irányítása alatt álló közgaz­dasági technikumok esti és levelező tagozatai új okta­tási évének előkészítéséről. A rendelkezés szerint a cél az, hogy minél több állami gazdaságban, gyárban, in­tézményben létesüljön üze­mi iskola. Az általános iskolák, álta­lános gimnáziumok és köz­gazdasági technikumok esti és levelező tagozataira fel­vételüket kérők május 15. és június 30., továbbá au­gusztus 25. és szeptember 5. között jelentkezhetnek. A mezőgazdasági dolgozók ál­talános iskolai tagozataira jelentkezők augusztus 25. és október 1. közötti időben kérhetik felvételüket. Az általános iskolai tago­zatra a 15. életévüket betöl­töttek jelentkezhetnek, a középiskolai tagozatok első évfolyamára pedig azok, akik 15. életévüket betöltöt­ték, a rendes korúak általá­nos iskolájának nyolcadik osztályát legalább egy éve elvégezték, s legalább fél év óta dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom