Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

7 Vasárnap, 1959. május 19 A szegedi színház a Tanácsköztársaságban A tarmcshatalmaühvᙣ direktórium 1919 március 23-án alakult meg Szegeden. A szegedi szinház már ezt megelőzően is nagy léptekkel haladt a forradalom felé. A szinház ügyeit már előbb is egy öttagú direktórium vezette. A színházi direktórium első lépése az volt, hogy bemutatkozott a sajtó képviselőinek; Majthényi elnök ismertette a letűnt konzorcionális rendszert, mely csupán az igazgatónak biztosított nagy anyagi hasznot, míg a színészek nyomorogtak. A színház direktóriuma a forradalmi állapotok szelleméhez méltóan forradalmi irányzatot igyekezett követni a színház vezetésében és a műsor összeállításában. A Tanácsköztársaság kikiáltásának megünneplésére Garami Ernő "Megváltás felé* című proletárdrámáját tűzte műsorára, amit korábban politikai okokból kellett levenni a Vígszínház műsoráról. Az előadás előtt Juhász Gyula konferált. A főbb szerepeket Zöldi Vilma, Baráti József, Kertész Endre és László Tivadar játszotta. A dráma az elnyomott munkás keserű sorsát tárgyalja, de rámutat a boldog jövőre is; A színtársulat tagjai azonban hiába választották meg a maguk öttagú direktóriumát, a társulat pénztárát továbbra is Almássy Endre igazgató kezelte. Ez a körülmény összetűzésre vezetett a társulat és az igazgató között Dettre János kormánybiztos ezért nem várta meg, míg országos rendelet intézkedik a színházak szocializálása dolgában, hanem rendkívüli társulati ülést hívott össze; Az ülésen Dettre János elmondotta, hogy a színház további ideiglenes intézését úgy óhajtja megoldani, hogy kinevezi Juhász Gyulát igazgatónak és melléje igazgatótársaknak Baráti Józsefet és Ocskay Kornélt A direktórium Almássy Endrével együtt fogja intézni a szinház ügyeit A fairen Int elhatározta, hogy a kiA mrsutai nevezett id€igienes direktóriumot felkéri arra, járjon közbe a forradalmi végrehajtó bizottságnál, hogy a konzorcionális rend a színháznál a legrövidebb időn belül véglegesen megszűnjön. Dettre kormánybiztos elrendeli, hogy • munkásság művelésére olcsó munkáselőadásokat tartson a színház. A rendele* hivatalos szövege a kővetkezőt »Hogy s városi szinház kultúrrendeltetéseinek megfelelhessen, elrendelem, hogy hetenként kétszer, igen olcsó helyárak mellett a munkások részére tartassék előadás. Az előadások rendezésével s a műsor összeállításával Juhász Gpulát bízom meg, aki ezt a megbízatását a szinház vezetőségével együtt fogja gyakorolni.-< Juhász Gyula komolyan veszi megbízatását A kultúrbizottság ülésén előterjeszti programját munkáselőadások és kamarajátékok rendezésére. Ezeken az előadásokon a klasszikus és a modern drámairodalom legkiválóbb darabjai kerülnek színre olcsó helvárakkáL Első esti munkáselőadásul Heijermans Hermán négyfelvonásos halásztragédiáját, a "Remény—t mutatta be a színház. A Szegedi Vörös Üjsóg beszámolója szerint: -Ünnepi este volt, meleg, zajos, nagy siker, amely felvonásról-felvonásra fokozódott. A színház valósággal zsúfolásig megtelt fizikai és szellemi munkásokkal, akik fogékony lélekkel, páratlan együttérzéssel kísérték a mélyen emberi tömegtragédia hatalmas, költői erővel lejátszódó jeleneteit. Bevezetőül Juhász Gyula konferált, akinek mélyhatású szavaira lelkes tapsok feleltek. Heijermans drámája az idei szezon legkomolyabb művészi sikereinek egyikét hozta. Viharos nyíltszíni tapsok köszöntötték a dráma kemény és szókimondó igazságait. Az első esti munkáselőadás örvendetes művészi eseménye lett a szegedi színháznak**. Juhász Gyula, mint a hármas direktórium tagja, nyilatkozott művészi programjáról. "Minden erőnkkel azon leszünk, hogy irodalmat és kultúrát adjunk annak az új publikumnak, amelyet az eddigi társadalmi berendezés teljesen kirekesztett a színházból«. E&vmáat érik a murtkásmatinék és C-gyifUlSl eriK munkáshangversenyek áprilisban. Juhász Gyula március végétől egész sor bevezető előadást tart. Március 31-én Az ember tragédiájáról rendezett matinén beszélt. Április 6-án a színház munkáshangversenyén Beethovent és Mendelssohnt ismerteti. Április 8-án a Szentivánéji álom színházi bemutatója előtt tart ismertetést. Április 16-án a színházban rendezett munkáshangversenyen -Zene és népművelés- címen tart előadást. Bevezetőt mond Gárdonyi -Bor- című színműve előtt is. Juhász Gyula gazdag és értékes programját azonban már nem tudta teljesen valóra váltam. Almássy igazgató már a hónap elején arra kéri a várost, hogy -orvosolja a direktórium beavatkozását-. Juhász Gyulának egyhónapi lelkes, önzetlen munka után távoznia kellett a színházat irányító csoportból. A szezon végével a színészek nagy része elszerződött a szegedi színháztól. A távozók között van: Matány Antal, Solymossy Sándor, Bányai Irén és Zöldi Vilma Az új, 1919—1920-as színiévadban ismét Almássy Endre az igazgató, de működésével régi gazdái sincsenek megelégedve. Almássy ugyanis 80 százalékos helyáremelésBei akarja kezdeni az új színi évadot. így ért véget a forradalom a színházban. Sok olyan elgondolás és törekvés,, ami akkor vetődött fel, de akkor nem tudott megvalósulni, azóta élő valóság lett. Netrvvpn én távlatából nézve azesenegy ven ev ményeket azt kell mondanunk, hogy bár a forradalom negyven éwed ezelőtt a színházban is megbukott, az elődök küzdelmes harca mégse volt hiábavaló. Ahogy azt Móra Ferenc mondotta 1919. március 15-én a szegedi színházban tartott ünnepi beszédében: "Az a nemzedék, amely forradalmat csinál, mindig szenved bele és nem magának csinálja, hanem az utána következő nemzedéknek". Kálmán László Á nyáron technikusok és műegyetemi hallgatók segítenek az építőmunkásoknak Köztudomású dolog, hogy az építőiparban dolgozik a legtöbb vidéki, kétlaki munkás. Ennek aztán természetes következménye, hogy a legnagyobb szezon idején, nyáron évről évre átmeneti munkaerőhiány lép fél, mivel a vidéki dolgozók aratásra, vagy cséplésre egyszerre több százan elmennek szabadságra, vagy teljesen otthagyják az építőipart. Mivel a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál is fennállt ez a probléma az elmúlt években és ispierve idei nagy terveiket, meg féltve a nagyarányú lakásépítkezés sorsát, elindultunk megtudni, milyen terveik vannak a nyár* ra a várható munkaerőhiány megszüntetésére? — Nem ért váratlanul ez a kérdés bennünket — kaptuk a felvilágosítást Szani Istvántól, a vállalat főmérnökétől. — Elsősorban is azért nem, mert évről évre ismétlődő probléma ez a nyári munkaerőhiány. Mi magunk is gondoltunk már arra, hogy most előkészítsük és valamiképpen megszüntessük az idei nyáron is várható munkaerőhiányt Bár meg kell mondanom, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva idén lényegesen javult a helyzet, s míg néhány évvel ezelőtt egyszerre 3-LioO építőipari munkás is elment aratni, csépelni, addig az idén már körülbelül 150-re csökkent e kétlaki emberek száma. Az idén kifizetődőbb a dolgozóknak, ha itt maradnak nálunk, az építőiparban, mintha aratni mennének. Persze 150 ember pótlása is komoly gondot okoz. Éppen ezért megmozgattunk mindent, hogy ne legyen fennakadás a lakás- és egyéb építkezésekben. Nagy gondot fordítottunk a kisgéoesítésre, több betonkeverőt, vibrátort, habarcskeverőt, darut szereztünk be. S hogy egy szemléltető példát mondjak, milyen nagyot fejlődtünk a gépesítésnél: míg néhány évvel ezelőtt összesen hat darunk volt, addig jelenleg mintegy 22 daru segíti az építők munkáját a különböző munkahelyeken. Sőt a napokban várjuk egy külföldi autódaru érkezését is. — Mivel az elmúlt éhekben bevált társadalmi munkátc, megszüntették, Kérés után az Építőipari Technikum és a Műegyetem hallgatói siettek segítségünkre. Az eddigi jelzések szerint mintegy 150 technL kumi hallgató és 30 műegyetemi hallgató segítségével megszüntetjük a nyáron fellépő munkaerőhiányt — mondotta. Szani István befejezésként ÍTSÖMSC £ Köszönet a lelkiismeretes kezelésért É Egy kispostáról (p Tartsák meg az új házirendet ijjjj; A tiszai rakpartról ;jpj? Ne vezessék be a nyári időszámítást Az újszegedi gyermekkór- talon lévő lámpa és telefon sétányról ha valaki lenéz a házba szállítottuk nagy be- is. Munkahelyünk második Tisza-partra, bizony nem vateg, másféléves kisfiamat otthonunk, s kevés dolgozó lami szép képet lát. Rendehúsvét előtt. Féltünk, mert érzi jól magát piszkos mun- zetlen, szemetes a Tisza partügy gondoltuk, hogy az or- kahelyen. Két éve járok ide ja. A fuvarozó vállalatok fiV060k is ünnepelnek. Legna- rendszeresen és még soha gyeimét is szeretném felhmgyobb örömünkre másképp nem tapasztaltam, hogy itt ni, ha már nem használják történt. A gyermekkórház takarítanak. IgaA, hogy a a kocsi oldaldeszkáját, akfőorvosa konzíliumot hívott tisztasági hónap már elmúlt, kor rakodjanak úgy, hogy a össze, tnindenáron meg akar- de azért még most is végez- szállítmány nagyobb része ták gyógyítani halottnak hetnének tavaszi. naggtakari- ne szóródjon le. Napról naphitt gyermekünket. Dr. Szél tást. ra találkozhatunk homok, Éva orvosnő éjjeleken át Mihály Istvánné mész, sóder és egyéb csivirrasztott kisfiúnk beteg- kokkal az úttesteken. ágya mellett. A legjobb * _ . . gyógyszerekkel próbáltak se- Néhány napja kifüggesz- en IstvaB gíteni. És sikerült. Most hoz- tették az új házirendet. * tuk haza a kórházból, egész- örömmel üdvözöltem, sokat ségesen a mar elveszettnek varok tőle. Gondolom visz- ^"SSS hitt gyermekünket. A gyer- szaadja házunk nyugalmát s S f",, mekkórház valamennyi orvo- a tisztasággal kapcsolatban sának, ápolónőjének, Szél sem lesz több panaszunk. ^SW IS A Éva doktortlőnek köszönetet Sajnos, azonban szomorúan » , „mJrlrm-, L mondunk lelkiismeretes, ál- tapasztalom, hogy egyes la- ?f°k „^^^ nő dozatos munkájáért. kók f.gyelnten kívül hagyják ^ ISéKTI nvan Guba József az új házirendet és különbö- ^ DéfiTSzatymaz ^^^ényü^ kztóéfez * nyeget, hordják le a szeme- tódulunk es kérésünk eilenOlyan sokat beszélünk a tet, A házfelügyelő is vétett g-J A S : tisztaságról. Különösen sokat mar^neh^yszor az uj ha- ne vezessék ^ f jd6_ aprthsban, hiszen ez a tiszta- arened ellen. Hogy valóban szamítafit Ezt nemcsak sasayi hónap. Mi, háziasszo- tiszteljük es megtartsuk a ... k- x " £*. alig vártuk hogy a 1'AJSSS^&A^ hosszú tél utan elvegezhes- nyem szennt szigorú intéz- Hjszen sük a nagytakarítast. És kedés szukseges. A taná- j idj kés6n igen bántja szépérzékünket, csak. srabalysertesi eloadoi kerüUünk ágyba, s hf a dé!. r,uZlaMIZVboTzaTa ket 8 rendetlene" előtti műszakban dolgoztunk. latunk. Mindig felbosszant a Ket • látvány a József Attila su- Tóth Karolyne kcran kellett felkelni. Minpánit 25 szám alatt lévő kis- * * dig fáradtak voltunk. S a?, posta helyiségében. Itt ugyn- N ^ 32eret. is mindig rendetlenséggel nek elZ>ndani a szép és ember munkaja nem meg^ találkozunk. Poros, piszkosa tiszta Szegedért mozgalom- lelő- Nem tud szaz szazalelámpaernyő, még az íróasz- mai kapcsolatban: a Sztálin kos intenzitással dolgozni. Fiatal zeneszerzők között Fekete Győr István először fuvola-zongora szonátájával tűnt fel, amelyet Apatoczky Laios a Pedagógiai Főiskola zenei kollégiumán és a szakiskola budapesti hangversenyén is kiváló előadásban mutatott be. De Fekete Győr a dalkomponálásban is komoly reményekre jogosít: dalai már különböző üzemi hangverse- , nyeken is megszólaltak — Balázs Árpád dalaival együtt —, legutóbb pedig Szabó Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt-díjas •művésze mutatta be József Attila Imádság megfáradtakért című megrendítő dalát. A tökéletes előadás híven tükrözte a tömör kompozíció súlyos drámai feszültségén belül kibontakozó nemes melódiavonalát. Fekete Győr István eddigi gzerzeményédt mégis Improvizációk klarinétra és vonószenekarra című műve koronázza meg. Ha József Attila versére írt dalában drámai oldalról mutatkozott be, zenekari kompozíciójában lírája és epikája érvényesül. Gyönyörű hangszíneket csal ki a vonósok magas és a klarinét mély fekvéseiből s szerzeménye olyan szép és érett, hogy bármelyik fiatal, -beérkezett** magyar zeneszerző büszkén vállalhatrtá. Ez a kompozíció is felhangzott már az iskola zenekarának előadásában, amelyet Várnagy Lajos vezényelt, s akik hallották, ismét meggyőződhettek a nagy hegedűművész magasszínvonalú, karmésteri képességeiről. (A klarinétszólót Felletár Béla átélten és nemes tónusban játszotta.) * Az elmúlt időkben a sze- bensőségesen. — Hegedűgedi Zeneművészeti Szakis- zongofa szonátájában viszont kola zeneszerzés tanszaká- temperamentum lüktet, virnak négy növendéke olyan tuóz lendület, mégis krisszép és érett művekkel tűnt tálytiszta formában bontafel, amelyek nemcsak az kőzik ki s indokolt helyeiskola falai között hangzót- ken a szerző lírai hangja is tak el növendék-produkciók- megcsendül. — A két művet ként, hanem különböző gyá- a közelmúltban hallhattuk a rak, üzemek kultúrestjein, a fiatal zeneszerzők estjén: Pedagógiai Főiskola kollé- a Virágénekeket Osgyán Kagiumán, és egyéb hangver- rola (ének), Apatoczky Lasenyeken is. A tanszakot/ jos (fuvola) és Nagy ErzseSzatmári Géza vezeti, s bet (hárfa) értékes és stíluhogy milyen értékes alkotá- sos előadásában; a hegedűsok keletkeztek irányító ke- zongora szonátát pedig Raze alatt, élénken bizonyltot- kosi Géza virtuóz és átélt ta növendékeinek két szerzői interpretálásában, estje: 1957. decemberében az « első, és á közelmúltban a * második. * A fiatal komponisták ^ hangvétele híven tükrözi, hogy Szatmári Géza Bartók Nagy Mária, aki iden fe- és Kodály gondolatvilágában jezi be a tanárképzőt, tobb neveli tanítványait, de pedagógiai célzatú, leiemé- ugyanekkor nem téved egynyes és növendékei által oldalúságba, hanem minden szívesen játszott kompozíció- haladó zenei irányzattal megja mellett szokatlan hang- ismerteti növendékeit. Bácsszerösszeállítású kamaramfl- kai Györgynek Radnóti Napveket is írt: fagót-zongora tór című költeménysorozafczonatát, zongora-fuvola-fa- tara írt dalciklusa eleven gót triót. Utóbbi műve ta- bizonyíték. (Műve egyébként Ián a legértékesebb. Finom a Tanácsköztársaság 40 éves hangszínekben és ötletes te- évfordulójára meghirdetett matikában gazdag, franciás pályázaton oklevelet nyert), hangvétel lüktet benne, lele- Radnóti tizenkét gyönyörű ményesen aknázza ki a ha- tömör vesben, sorra megjerom hangszer színét és több- leníti a tizenkét hónap hanhelyt már érett ellenpont- guiatát, és Bácskai kiváló technikára mutat. ösztönnel hatol az egyes kölBalázs Árpád tanulmányai temények mélyére. Ismeri kezdetén elsősorban kórus- az énekhang színeit és hatákomponistának mutatkozott, rait, de a szavakat aláfestő Ezt bizonyítja, hogy a Haj- zenei effektusokat is. Fiatal nalozó című ifjúsági kórus- kora ellenére nemcsak zedalát — amely Szegeden neszerzéssel, hanem zenetutöbbfelé felhangzott — eddig dománnyal is foglalkozik és kilenc város kórusa kívánja így dalciklusa nyomban elműsorára tűzni (közöttük árulja a klasszikus, romanHódmezővásárhely, Kecske- tikus és modern mesterek mét. Szentes, Siófok). Az alapos ismeretét. Műve mégutóbbi időben azonban a ka- sem eklektikus! Az 1957-es marazene területén is szüle- estén bemutatott zenekari tett két értékes alkotása: az kompozíciója még erősen énekhangra, fuvolára és hár- Wagner hatását tükrözte —, fára írt Virágénekei, és he- Radnóti-dalciklusában vigedű-zpngora szonátája. Vi- szont megőrzi Wagner hangrágénekeiben (amelyek színvarázsát, hangulatábráegyébként Török Erzsébet zoló poézisét, de ugyanekKossuth-díjas népdalénekes- kor már egyénisége is csíránőnek is annyira megtet- zik. Hogy Bácskai dalcikluszettek. hogy műsoróra tűz- sa az iskola legutóbbi hangte) stílusosan elevenedik fel versenyén olyan kirobbanó az akkori kor hangulata, sikert aratott, ebben Peregi gyönyörű hangszínek csillan- Ilona is részes, aki drámai nak felr benne, megszólal a erőben és játékosságban szerelmi líra, de minden pá- egyaránt szépen tolmácsolta tosz nélkül, egyszerűen, a tizenkét dalt. A négy zeneszerző közül ketten, Balázs Árpád és Fekete Györ István idén elhagyják városunkat, mert a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában befejezték zeneszerzési tanulmányaikat és a Zeneművészeti Főiskolára mennek. De őrizzük meg mindkét fiatal komponista nevét, mert az elkövetkezendő években bizonyára még sokat hallunk felőlük. Dr. Nagy István