Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

3 Vasárnap, 1959. május 10 Miért „akadékoskodnak" annyit ? Meósok munkája a Ruhagyárban ' — Ugy áll rajtad ez a ruha, mintha rád öntötték volna. Melyik szabónál készíttetted? Biztosan jó drága volt? — néz végig elégedetten vőlegényjelöltjén a lány az esti séta előtt. A jelölt pedig mosolyogva ezt mondja: — Készen vettem, a jelzés szerint a Szegedi Ruhagyárban készült... S hogy milyen jól dolgozik konfekcióiparunk, azt a belföldi vásárlók elismerése mellett az egyre növekvő külföldi megrendelések is igazolják. Éppen a napokban adott át egy nagyobb öltönyszállítmányt a szovjet átvevőknek a Szegedi Ruhagyár. Az átvevők egyetlen öltönyt sem vetettek vissza minőségi kifogással. Hogy ez így történhetett, abban nagy része van az üzem minőségi ellenőreinek is. •kiknek nem felszik Persze, nemcsak e tételnél, hahem mindenféle belés külföldi gyártmánynál éberen őrködnek, nehogy hibás munka kerüljön ki a gyárból. Bizony, ezért a tevékenységükért elég népszerűtlenek is üzemükben. Mert ha valamelyik szalag nem teljesíti napi tervét, mivel a meós munkahibásnak taláta az öltönyöket, akkor az természetes, hogy a szalagvezetők a MEO-t szidják, s őket okolják a terv nem teljesítéséért. Sőt a kongresszusi verseny során még többen azt is felvetették: — Hogy lehet versenyezni, ha a MEO mindenben hibát talál. — Szó szerint e szavakkal háborgott az egyik művezető, amikor műszak végén több hibás öltönyt visszaadtak a meósok. Mire a visszaadott öltönnyer a hibát elkövető dolgozóhoz ért, persze tovább háborgott a meósra: — Nem értem, miért kukacolnak, "akadékoskodnak" annyit — mondta. Pedig a természetesebb az lett volna, ha a művezető a zsebet ferdén felvarrt munkást figyelmezteti, megmagyarázza neki: dolgozzon gondosabban, hiszen úgy is megtudják, kl követte el a hibát, s akkor csak dupla munka, dupla méreg van vele. Például a 6-os teremben Vannak olyan művezetők, szalagvezetők is, mint például az "A" műszak 6-os termében — akik nem akarnak "rossz fiúk" lenni, s ahelyett, hogy visszaadnák a hibás munkadarabot a hanyagul dolgozónak, inkább maguk barkácsolnak, javítgatják ki a hibákat. De az is előfordul, hogy ha az egyik meós nem veszi át a hibás öltönyöket, akkor megpróbálkoznak vele a másiknál. Ez ellen úgy védekeznek az üzem minőségi ellenőrei, hogy komolyabb hiba esetén belebélyegzik az anyagba; "visszavetve". Közös érdek Az "A" műszakot említettük az előbb, mint rossz példát, s itt szeretnénk gyorsan korrigálni is, mert általában az egész »A" műszak jobban, gondosabban dolgozik, mint például a "B" műszak. Ezt egy példával is illusztráljuk; április 30-án például az "A" műszak 531 öltönyéből 200 belső visszavetés volt, addig a "B« műszak kevesebb, 428 öltönyénél 255 ruhát vetettek viszsza az üzem meósai. Az ilyen napokon aztán baj van a tervteljesítéssel, de a meósok erről nem tehetnek. Nekik is kötelező a tervteljesítés. De nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Éppen ezért elismerést kell kapniok jó munkájukért. Gondoljanak csak arra az üzem dolgozói, szalagvezetői, hogy milyen bosszúságot okozna nekik is, ha az üz letben vásárolt készruhájukon hibákat találnának. Természetes, hogy a pénzéért mindenki jó árut, kifogástalan öltönyt, cipőt stb. akar vásárolni A Szegedi Ruhagyár, de valamennyi üzem meósa végezzen is mindig lelkiismeretes munkát, mert ezzel üzemük, s egyben egész konfekcióiparunk jó hírnevét, a dolgozók érdekét védik. A szocialista országok útja a kommunizmushoz Kun Béla visszatért a frontról, ahol a * munkásezredeket szemlélte meg. Tapasztalatairól nyilatkozott a Vörös Újságnak. "Ezek a munkáscsapatok a forradalomnak olyan erősségei, amelyek minden kishitűséget, minden ingadozást el kell hogy oszlassuk. Ha a kishitűség nem a proletáröntudat, vagy az igazi marxista műveltség hiányából fakadna, azt mondanám, hogy mindenkit, akinek lelkében kétségek támadnak a magyarországi proletariátussal szemben, oda kellene küldeni ezekhez a munkáscsapatokhoz-- mondotta többek között. Ezek a szavak félreérthetetlenül az ingadozó jobboldali szociáldemokraták felé irányulnak. A munkáscsapatok kiküldésének még egy jelentős eredményét tapasztalta Kun Béla. A falvakban állomásozó egységek katonái agitátorként működnek és ezzel erősitik a városi proletariátus és a falusi parasztság kapcsolatát. A Salgótarján körzetében összpontosított katonai erő már ellentámadásokat is megkísérelt. A mai napon elfoglalták a Karancsot és Szécsény községet, majd tovább nyomulva behatoltak Fülekre is. Salgótarján tehát kikerült a szorongató veszélyből. Szegeden ugyanúgy zajlanak az események, mint az utóbbi napokban. A bírák és ügyészek szakszervezete kimondta saját feloszlatását. Ezt az eseményt az egyik szegedi lap háromhasábos nagy cikkben szándékozott kommentálni, az egész cikkből azonban mindössze 9 sort hagyott meg a cenzúra. A vendéglősök felmondták a kollektívszerződést és kijelentették, hogy nem ismerik el többé a bizalmi rendszert. Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt országos kongresszusa Szombaton reggel a vasasszakszervezet székházában megkezdődött a Magyar Vöröskereszt I. országos kongresszusa. A kongresszuson a főváros és a vidék vöröskeresztes szervezeteinek mintegy 300 küldötte és számos meghívott vendég vesz részt. Dr. Gegesi-Kiss Pál Kos suth-díjas akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg a kongreszszust, majd Kárpáti József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Vöröskereszt főtitkára mondott beszámolót. Uj gépek könnyítik e nehéz munkát a Sepríigyárban Mostanáig kézierővel végezték a seprúkötést a Szegedi Seprúgyárban. Ez a maximális erőkifejtést követelő munka rendkívüli módon igénybevette a kötőmunkásokat. Egy tapasztalatcsere során ismerkedtek meg a gyár műszaki vezetői a másutt használt seprűkötő gépekkel, s a látottak alapján — miután a tanács is szorgalmazta ennek a munkának a munkások egészsége szempontjából fontos gépesítését, — megtervezték és el is készítették a seprúkötőgép prototípusát, amely a kötőmunkások szerint jól beválik a gyakorlatban. Az üzem most 22 darab Ilyen gépet rendelt, s ha elkészülnek, lehetővé a kötés gépesítése az üzemben, megszüntetik ennek a munkafolyamatnak az egészségre ártalmas kézi gyakorlását. majd ezek válik egész ÜLTETIK A FŰSZERPAPRIKÁT plÉiii|lllÉllÉlifeii mmrnmm.mmm (Liebmann Béla felv.) Szegeden és környékén a tsz-ek és az egyéni gazdák megkezdték a fűszerpaprika palánták ültetését. A kiskundorozsmai József Attila tsz-ben a nehéz munkát másfélnap alatt a Szegedi Papríkabeváltó egyik szovjet palántaültető-gépe végezte el. A gép tökéletes munkát végzett, s naponként 35 ember helyett dolgozott, héttagú kezelőszemélyzettel. A tsz tavaly két holdon termesztett öntözéses fűszerpaprikát. Az eredmény bámulatra méltó volt: 100 métermázsa holdanként. Idén az egész paprikatermő-területet öntözik. Képünkön: a Zetor vontatású szovjet gép munka közben a tsz földjén. r

"bb hónapja már, hogy az SZKP XXI. kongresszusának zárószavai elhangzottak. A világsajtó azonban még mindig sokat foglalkozik a kongreszszuson elhangzottakkal, különösen a Szovjetunió gazdasági versenykihívásával és e verseny várható eredményednek a latolgatásával. Kétségtelenül a XXI. kongresszuson a Nyugat számára a szenzációt a gazdasági kihívás jelentette. Emellett azonban feltétlenül utalni kell arra is, hogy a teoretikusok számára is sok kérdést vetett fel, de egyben oldott is meg a kongresszus. Az egyik ilyen kérdés, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák többé-kevésbé egyszerre érkeznek a kommunizmushoz. Nézzük meg, hogy e mögött a nagyszerű meghatározás mögött mi rejlik. Kissé távolabbról kell elindulnunk, mert a teljes magyarázatot csak így kaphatjuk meg. Marx és Engels a múlt század közepén, tehát a klasszikus kapitalizmus időszakában, amikor feltárták a társadalom fejlődésének a törvényszerűségeit, a szocialista forradalom győzelmére vonatkozóan azt tartották valószínűnek, hogy a legfejlettebb országokban győz először a szocialista forradalom és ezen országok többségében egyszerre. Ebből szükségszerűen következett az is, hogy a kommunizmusba is egyszerre jutnak el a legfejlettebb országok. j z imperializmus korában a kapitalista társadalom törvényei bizonyos mértékig módosultak és Lenin a megváltozott körülmények között, a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének a feltárásával rámutatott arra, hogy győzhet a szocialista forradalom egy országban is, mégpedig ott, ahol az imperializmus láncszeme a leggyengébb. Letűnnek ezt a nézetét maga az élet igazolta, mert 1917-ben Oroszországban győzött a szocialista forradalom. A Szovjetunió hozzáfogott a szocializmus felépítéséhez és a szocializmus építésében hatalmas sikereket ért eL A második világháború után létrejöttek a népi demokráciák és népeik rátértek a szocializmus építésének útjára. A Szovjetunió szükségszerűen előtte járt és ma is előtte jár a szocializmus építésében a népi demokráciáknak. Főleg több mint negyvenéves tapasztalata, az új, szocialista generáció, a fejlett technika fémjelzi a Szovjetunió élenjárását. Ebből a tényből tehát, hogy a Szovjetunió a fejlődésben és a szocializmus építésében előbb jár, mint a népi demokráciák, mindenki úgy vélte, hogy először a Szovjetunió érkezik majd el a kommunizmushoz és csak után a népi demokráciák, mégpedig fejlődésük ütemének megfelelően. jráppen ezért nagy meglepetést keltetjjj tek Hruscsov elvtárs szavai, aki tavaly, amikor itt járt Magyarországon, majd a XXI. kongresszuson is kifejtette, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák többé-kevésbé egyszerre jutnak el a kommunizmushoz. Mik azok a tényezők, és feltételek, amelyek alapján a szocialista országok kommunizmushoz való elérkezése többé-kevésbé egyszerre valósulhat meg? Az egyik ilyen tényező, hogy a Szovjetunióban a szocializmus végérvényesen győzött és mint erre a kongresszus utal, ma már a világon nincs olyan erő, amely képes lenne a Szovjetunióban a szocializmust megdönteni, illetve a kapitalizmust visszaállítani. Ebből pedig az következik, hogy a népi demokráciákban is végérvényesen győz a szocializmus, mégpedig azért, mert a szocialista országok a szocialista internacionalizmus és egységük alapján segítik egymást és nérn engedhetik meg, hogy bármelyik országban is restaurálhassák a kapitalizmust. Hogy nálunk, Magyarországon az ellenforradalmat sikerült leverni és ezzel a kapitaliz-' mus restaurálását megakadályozni, többek között az is ebből a tényből következett. A másik fontos dolog, amire utalni kell; a szocialista országok fejlődésének a törvényszerűsége, a kölcsönös segítség. A szocialista országok fejlődése, éppen a köztük levő szoros baráti kapcsolat alapján a közlekedő edények törvényszerűségével magyarázható meg. A közlekedő edényekbe ugyanis, ha folyadékot öntünk, mivel össze vannak kapcsolva egymással a folyadék azonos szirten áll mindenho'. Ugyan ez vonatkozik a szocialista országok fejlődésére ls. A viszonylag elmaradottabb országok fejlődésükben felzárkóz- • nak a fejlettebbekhez, úgy, hogy a fejlettebbek is állandóan fejlődnek és segítik az elmaradottabbakat. De nézzük csak, mit mondott ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs: "A szocialista világrendszeren belül minden ország egyesíti és összehangolja termelési erőfeszítéseit, még a kapitalista államok kapcsolataiban kibékíthetetlen ellentmondások uralkodnak. A népgazdasági tervek összehangolása az a forma, amelynek keretében a szocialista országok termelési erőfeszítéseinek egyesítése a jelenlegi szakaszban megvalósul. A szocialista tábor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munkamegosztás, különösen ennek legmagasabbrendű formája — a szakosítás és a kooperáció. Ebben további új lehetőségek rejlenek az egész szocialista tábor és külön-külön mindegyik szocialista ország termelésének növelése szempontjából. Egymagában egyetlen ország sem fejlődhetett volna olyan rohamosan, mint a szocialista államok rendszerében". M

ajd Hruscsov elvtárs még a következőket is megállapította:. »A szocialista gazdasági rendszerben a tervszerű arányos fejlődés törvénye érvényesül, s ennek nyomán a múltban gazdaságilag elmaradott országok, a többi szocialista ország tapasztalataira, az együttműködésre és a kölcsönös segítségre támaszkodva, gyorsan behozzák elmaradásukat, fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat. Ilyen módon kiegyenesedik, kiegyenlítődik a szocialista országok gazdasági és kulturális fejlődésének közös vonala". Az itt idézett részből már a harmadik tényező is következik. Mégpedig az, hogy nem .kell minden országnak az összes fejlődési fokokon keresztülmennie, hanem egyes országok a fejlettebb országok tapasztalatai és segítsége alapján bizonyos fejlődési szakaszokat át is ugorhatnak. Például a Mongol Népköztársaság, vagy Kazahsztán a feudalizmusból közvetlenül a szocializmus felé haladtak a Szovjetunió segítségével. A szocialista országoknak — körülményeiktől függően —, a szocializmus építésében, a kommunizmushoz való eljutásban nem kell mindazokon a fokozatokon keresztülmenniök, mint a Szovjetuniónak. S ami a legfontosabb, gyorsabban haladhatnak, mert a többi szocialista ország és a Szovjetunió segíti őket. E

zután szükségszerűen felmerül a kérdés, milyen jellegű következtetéseket kell levonnunk a gyakorlat számára, tekintettel arra, hogy Magyarország is szocialista ország, íehá ránk is vonatkozik az, amiről az előzőekben szó volt. Mindenekelőtt — mint erre az MSZMP-nek a XXI. kongresszusról szóló határozata is utal — meg kell gyorsítani a szocializmus építését. Meg kell gyorsítanunk a szocializmus építését, mert az ellenforradalom és más egyéb tényezők is, a többi szocialista országhoz képest viszszavetéttek bennünket. A közelmúlt eredményei ezen a téren biztatók. Különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért sikerek jelentősek, amelyek arra mutatnak, hogy a lehetőségek adva vannak a gyorsabb, nagyobb ütemű fejlődéshez. ^zükség van nagyobb ütemű, gyorjN sabb — de természetesen a reális lehetőségekkel számoló és a mértéket megtartó — fejlődésre azért is, mert éppen a XXI. kongresszus utalt arra, hogy a Szovjetuniónak a kommunizmusba való eljutáshoz először meg kell teremtenie a kommunista társadalom anyagi, technikai bázisát. Világos, hogy a saját szükségleteinknek megfelelő anyagi, technikai bázist nekünk is meg kell teremtenünk, mégpedig saját magunknak, mert ezt egyedül csak mi tudjuk megcsinálni. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni népgazdaságunkat, figyelembevéve a nehézipar elsődlegessége mellett a tervszerű, arányos fejlesztést, különösen pedig a szocialista országokkal való együttműködést. A kommunizmushoz való eljutás azonban nemcsak gazdasági kérdéseket jelent, hanem sok egyéb más kérdést is. Hruscsov elvtárs utalt arra, hogy az átmenet fokozatosan történik és a kommunizmusnak bizonyos csírái már a szocializmusban is kifejlődnek. Ezek a csirák már a mi szocialista társadalmunkba" is megtalálhatók. Nem kell azönban e~t, földet rengető, nagy dolgokat keresnünk. Arról van szó, hogy például a termelésben a szocialista és a kommunista munkabrigádok már ezeket a csírákat jelentik. E ebből a szempontból rendkívül jelentősek a különböző, úgynevezett közvetett juttatások, mint például a legkülönbözőbb üzemi és tanácsi bölcsődék, napköziotthonok stb. Különösen ki kell emelni az üzemi étkeztetést, amely egyetlen tőkés országban sem található meg és aminek az igazi értékét akkor értenék csak meg teljesen az emberele, ha nem volna. a kommunista társadalmi elosztás csírái találhatók meg az összes szociális juttatásokban ls. Az ingyenes orvosi gyógykezelés, az ingyenes oktatás, amely lényegében az egész oktatásra kiterjed, a könyvek, a színház és mozijegyek viszonylagos olcsósága, szintén a kommunizmus csíráit jelentik. Nem jelentik azonban, még közelről sem magát a kommunizmust, s nagy hiba lenne a kommunizmust leegyszerűsíteni ezekre a dolgokra. Annyi bizonyos, hogy ezek azonban1 már kommunlsztlkus jellegű jelenségek és a közeljövőben mindent meg kell tennünk továbbfejlesztésükre és széles kibontakoztatásu kra. Horuczi László