Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

5 Csütörtök, 1959. május 3. Sajátjuknak vallják a közöst A kiibekházi Sarló Kalapács Tsz-hez ősszel csatlakozó egyéni gazdák kezdeményezései a szövetkezeti közgyűlésen Csak elismeréssel lehet szólni arról az igazán szép kollektív megnyilvánulásról, amely a kübekházi dolgozó parasztság körében tapasztalható. A Sarló Kalapács llK' földjüknek 30 százaléka lók kezdeményezése, mert a erejéig kötelesek a búzavetőmagot is beadni. Mihelyt a gabonát elcsépea vetőmagot minden gazSarló Kalapács Tsz-ben jelenleg kevés a munkaerő, s ha ők nem segítenének, a fűkaszálást részéből ki kelTermelőszövetkezet legutóbbi , közgyűlésén jórészt megje- raktaraba szállítja. da egyenest a szövetkezet 'e"e adnk ^l^Z^XFt Horvátod ős^ belépő A közös földek termőerejének növelése érdekében ni gazdák is, akik már a szövetkezet tagjainak vall- , . , , „ .. ják magukat, de csak ősztől rinte azt a 26 szelvény Maa közgyűléskezdve végeznek aktív közös kap?tt a Viz" munkát Az egész közgyűlés lelkes hangulatban zajlott le. A sok felszólalás mindegyikén érződött az a felelősség, amelyet a szövetkezet megszilárdulásáért éreznek az emberek. Különösen az őszszel csatlakozó férfiak és ügyi Igazgatóságtól, az ősszel belépő tagok lerészére, a feleségek pedig segíthetnének összegyűjteni a szénát. Noelné indítványát a közgyűlés örömmel elfogadta és mindjárt megbízták azzal, . . , ' ..1. hogy szervezze be azokat az asszonyok kezdemenyeztek " a /toimví r™.. asszonyoKai sok életrevaló dolgot. Közülük hangzott el például az a nagyszerű javaslat, hogy mindazok, akik őszre csatazt javasolta nek, hogy az egyéni istállókból már közös szarvasokba hordják a trágyát. kaszálhatnák ^ szövetkezet Az okos- >3 kezdeményezésnek szinten megörült a szövetkezet régi tagsága és mindjárt határozatot is hoztak annak elfogadására. A határozatot azonban azzal egészítették ki, hogy a szarvasok helyét máris olyan helyeken kell kijelölni a szöís a szenagyujlen a közgyűélsen. Ez a kezdeményezés nagy jelentősé, , , „ 0 1A . . gű a közös gazdálkodás fejfokoznak a Sarló Kalapacs- f^ése szempontjából, mert tésbe, akik nem voltak je- vetkezet gazdaságában, ahonnan azután nem kell a trágyát messzire fuvarozni a földekre. Szinte kifogyhatatlanok az idén még egyéni fölígy azok, akik ősszel vesznek részt tevékenyen a szödó4 termelt kukoricájuk- vetkezet munkájában, hozbol katasztrahs holdanként zájárulnak a közös takar"" kilogrammot csövesen mányalap megteremtéséhez. szövetkezet Azok az öszi belépők, akik nem mennek füvet kaszálni, illetve szénát gyűjteni, az 30 adjanak be raktárába, hogy a megszaporodott joszágállományt legyen majd új gazdasági év megkezdőimből takarmányozni. Ugyan- séig holdanként 50 kiló szávoltak a jobbnál jobb kezdeményezések. Az őszig még egyénileg gazdálkodó tsz-tagok vállalták azt is, hogy azt a földterületet, amelyről korán letakarítják a termést, máris átengedik a szövetkezetnek másodvetés céljaira. Mindemellett elhatározták csak az ő indítványuk alap- lastakarmánnyal járulnak továbbá, hogy amennyiben a ján fogadott el a közgyűlés hozzá a szövetkezet takar- régi tagsag nem győzné beegy olyan határozatot, hogy mánybázisához. Ezen túlme- takarítani ősszel a termest, az ősszel csatlakozók beho- nően azonban azért is hasz- akkor szívesen segítenek nenos a jelenleg még kívülál- kik. ki kézierővel, ki lófogattal. Ez egyrészt olyan formában történik, hogy sokan nemcsak október 31-e után kezdik meg a közös munkát, hanem már korábban is, ahogy a helyzet kívánja. , .. Helybenhagyta a közgyűlés najoroi rprpn. invnclnfáf la ZOtt Viharos ülémeg ma a szegedi vasutasok bizalmi férfiai az üzletvezetöség tisztviselőinek szakadár mamagatartását. Szűcs Ferenc javaslatát is, hogy egyelőre ne csökkentroknak a süllyedő menekülő patkányéhoz haco„ •">» magatartása A pénz- sék'őszre"Vem a lóaállosen vitattak ugyigazgatosag fogalmazói mállyt, mert ha zökkenők kara testületileg kxlep a lennének a gépellátással, lomáiUS f0 K partbo1 éS " Kozalkalmazot- vak né]kül fennakadás len' utasok bizal- tak Szövetségéből. A bank- ne a szántás-vetésben. tisztviselők szintén tudatják Rendkívül pozitíven fogkilépésüket. A legnagyobb iait állást a garló Kalapács visszhangot azonban a reak- Tsz közgyűlése az öregek ciós tanárok magatartása kérdésében is. Jakabovics támasztotta. Megalakították Józsefet és Kocsis Istvánt A bizalmi testület végül is »nemzeti szövetségüket«. rögtön egyhangúan leszavazéles hangú határozatban el- Megszűntnek nyilvánítják a ták, mivel azok az öregek Ítélte ezt az áruló lépést. Ki- pedagógusok szakszervezetét ellen szólaltak fel. nyilvánították akaratukat, és visszaállítják a forradalhogy a Szövetség helyi cso- mak előtti tanügyi rendportja továbbra is a Magyarországi Szocialista Pártban marad. Ez tulajdonképpen kiállás a Tanácsköztársaság mellett. Hivatkozik is A tagság határozottan állást foglalt abban, hogy a már idős egyéni gazdákat is felveszik földjükkel együtt a szövetkezetbe, szert. Mindezek a megmozdulások nyilvánvaló összefüggésben vannak a Tanácsköztársaság nehéz helyzeté- csak azt kérik tőlük, hogy vei. Nyilván a franciák vé- amit bírnak, segítsenek: vearra a határozat, hogy a hö- delmére és a Tanácsköztár- gyenek részt a könnyű, nesiesen helytálló, mintegy saság gyors, azonnali össze- kik való közös munkában. százezernyi magyar vasutast omlására számítanak a moz• Nem kétséges, hogy a künem szabad cserben hagyni galmak szervezői. bekházi Sarló Kalapács Terii szegedi vasutasoknak sem. A Tanácsköztársaság hely- melőszövetkezetben még soEzzel az állásfoglalással , ,. , ., . ... ha nem volt ilyen egységes egyetértve, a 650 nyugdíjas zete tenyle° sulyot- A knzi' a tagság, ilyen jó a hanguvasutas is belépett a szövet- sen azonban túljutott. Egyre lat. mint jelenleg. A termésségbe. több munkásalakulat indul kilátások szépek és ha terMás szegedi intézmények- a frontra. A burzsoá cseh veiket következetesen megítél is megnyilvánul a kon- csapatok előrenyomulását a Srkó^aT«tóí junktúra-szocialista kispolgá- kitartó ellenállás lelassította, vetkezetek mellé. •usiiBiiatiariatiaiiaMBiiaiiBitaiiaiiciiauaiiaiiaiiaiianBuaiiaiiaiiaiiaiia.iauaKairaiia .•uBtiBisauaiiBiiiaiiaitaii •ti":iaiiaLiatiaiiaiiairaiiS'.iBiiaiiaiiB:ta!iatiBi;a>iai<BF/a,iat A párt vezető szerepe fokozódik a kommunizmus építésében A

z SZI£P XXI. kongresz- során a szubjektív tényező szusa sok más kérdés jelentősége megoldásával választ adott arra is, hogy a kommunizmus építését milyen főbb szubjektív tényezők segítik elő. A szubjektív tényezők közül is a megnő. Ez a együtt szocialista gazdasági rendből következik. Nem jelenti ez azonban azt, mintha a gazdasági fejlődés a szocializmusban nem lenne alárendelve az objektív törvényekkongresszus kiemelte a leg- nek, de hatásuk nem sponfontosabbat: a kommunista tán jellegű. Ezért változik párt vezető szerepének szük- meg a szocializmusban az ségességét. A kongresszus a objektív és szubjektív télenini tanítások szellemében nyezők jelentősége. Ez az aláhúzta hogy: »a kommu- oka annak, hogy a párt — nista társadalom építése fo- mint szubjektív tényező — lyamán a párt szerepének irányító és szervező szerepe növekednie kell, nem pedig a kommunista társadalom csökkennie, ahogyan a mai építésében fokozott jelentőrevizionisták állítják*. Lenin a szocialista forradalom győzelme után számos munkájában hangsúlyozta a kommunista párt vezető szerepének szükségességét a szocialista társadalom építésében. 1920. májusában így írt erről a kérdésről: »Ma már bizonyára segu. . z SZKP XXI. kongf\ resszusa az élet tapasztalatából indult ki, amikor a kommunizmus építését elválaszthatatlanul összekapcsolta a párt állandó erősítésével. Visszautasította a revizionisták pártelleni támadását. Rámutamajdnem mindenki látja, . revizionizhogy a bolsevikok nemhogy £ÜL M^ÍAE két és fél évig, de két és fél hónapig sem tarthatták volna magukat hatalmon, ha mus támadásai, a proletárdiktatúra tagadása mellett a párt vezető szerepe ellen pártunkban nem lett volna ^Sáf tagTdj^ í a legszigorúbb fegyelem, valóságos vasfegyelem, ha a párt nem élvezte volna a munkásosztály egész tömegének, azaz mindazoknak a kommunista pártok vezető szerepét, annak fokozott jelentőségét a szocialista társadalom építésében. Szembe?!,.' afr r , TAr állítják a párt vezető szerelegteljesebb es legodaadóbb a'uja .—p x „T támogatását, akik a mun- tagadiák hogv kormánv kásosztály gondolkodó, tisz- xaga°xak? * , k0""a".y tességes. önfeláldozó, befő- tevekenyseget a párt politilyásos, az elmaradt rétege- kaanak a „ megvalósítása ket vezetni vaev magukkal KeU* hogy Jellemezze- Ebbo1 álrtro t^c tflro^ a meggondolásból követelik ragadni kepes eleme,* többek köziJtt a fobbpártUgyanebben a munkájában rendszert js. igyekeznek el— >»Bak>ldaliság« — a kom- mosni az alapvető különbsémunxzmus gyermekbetegsége* — arra is felhívta a figyelmet Lenin, hogy a proletárdiktatúra idején fokozottan érvényesülni kell a párt vezető szerepének. A proletárdiktatúra megszilárdítása, a szocializmus felépítése elképzelhetetlen erős, pét a kormány vezetésével, get a polgári és a szocialista demokrácia között. A kommunista mozgalom az elmúlt években nagy csapásokat mért a revizionizmusra, de mint a XXI. kongresszus megállapította az még nem semmisült meg. . . ,, Még napjainkban is igen harcedzet marxista part nel- gyakran találkozunk a párt kul: -Acélos es harcedzett szerepét tagad6 revizionista part nelkul, az osztály vala- nézetekkel Igen káros ^ menny, becsületes elemenek tarthatatlan nézeteket valbizalmát élvező párt nélkül, olyan párt nélkül, amely filanak pl. a párt vezető szerepéről a jugoszláv revíziógyelemmel tudja kísérni és nisták Ismeretes az, hogy a befolyásolni tudja a tömegek hangulatát — ilyen harcot sikeresen vívni lehetetlen ... Aki, csak valamelyest Jugoszláv Kommunista Szövetség vezetői nem helyeselték 1956-ban az MSZMP megszervezését, szerin..... , , . ., Liiiiiiii vvirtm.ii J"v-i in is gyöngíti a proletariátus ^ a „munkástanácsok„ bepártjának vasfegyelmét (kü lönösen a proletariátus diktatúrája idején) az tényle- p ' . tölthették volna a párt szeKülönösen éleseri megnyilvánult a jugoszláv gesen a burzsoáziát segíti a revizionisták igazi arculata a JKSZ VIII. kongresszusának proletariátus ellen*. A Szovjetunió négy évtizedes, a népi demokráciák másfél évtizedes tapasztalatai kétséget kizárólag bizoprogramjában. E programban a marxizmus—leninizmus főbb tételeit vették revízió alá. Azzal, hogy a nyitják a fentebb elmonprogram *új módon* vetette fel az osztályharc, a proletár forradalom, az állam Működik a földgázlefejtő állomás (Siflis telv.) dott lenini tanítások igazságát. Különösen bizonyítja a marxista párt szükségessé- elméletét stb. kérdéseket, rgét a szocializmus építésé- nyntan ahhoz a következteIben hazánk tapasztalata. Mi téshez jutottak el, hogy a íigen keserves tapasztalato- SZOcialista társadalom épí"kat szereztünk arról, hogy fosé során a párt elveszti a limit jelent, ha gyöngül a gyak0rlati jelentőségét. H ogyan valósul meg a párt vezető szerepe a kommunista társadapárt vezető szerepe, ha nincs Megkezdte mükédését a szegedi földsáz- Íe?Vs^e? rarfegVe(cm atoplefejtő állomás. Képünkön a rókusi atlo- -J°n ^ }A melletti külső lefejtő állomás és a l^n folytatott harc elen A ....... . vp. Gázgyár udvarán lévő keveröberendezés fmagyar munkásosztály a sa- lom epitéseben? A párt.velátható. A földgázlcfejtö állomás segítse- tapasztalata alapjan tud- zetese a kommunista_ tar«gével - ha Szeged megfelelő csőhálózat- "ja. hogy a part szerepenek dalom epitesében elsosorban fal rendelkezik — megduplázható a gazt- ?bármiféle lebecsulese, a párt ugy nyilvánul meg, hogy a . ' "gyöngítése a legfontosabb párt tudományos programot I ponton gyöngíti a szocializ- ad, meghatározza e program = , . ,. --..-.vi i végrehajtásának eszközeit. kijelöli a cselekvés helyes hogy irányvonalát, szervezi és vea szocializmus, illet- zetj a tömegeket a kornmuve a kommunizmus nizmus építésében. Csak a l építésében a párt szerepe kommunista párt képes a ve|musért folytatott harcot, az oka annak, M -megnő? Erre a kérdésre Le?nin 1920-ban így válaszolt: l"A központosított nagybur"zsoáziát legyőzni ezerszerte í könnyebb, mint .legyőzni' a ^kistulajdonosok millióit és I tízmillióit. ..« Vagyis a szo"cialista forradalom győzelIme után a munkásosztály rés pártja előtt álló feladatok l nagysága megsokszorozódik. rA társadalom kommunista ^átalakításának hatalmas len-dülete, a kommunista építés lelőtt álló óriási feladatok -összehasonlíthatatlanul nal gyobb eszmei és szervező ^erővel rendelkező vezetőt is ••követelnek. Ilyen vezető a -kommunista párt. "" A kommunizmus építése zető szerep betöltésére, mert egyedüli következetes hordozója és megvalósítója a kommunizmus felépítéséért folytatott harc tudományának: a marxizmus—leninizmusnak. Éppen azért, mert a párt tudományos elmélettel rendelkezik, képes idejében felismerni a társadalom anyagi életének szükségleteit és ennek megfelelően időben a nép elé tűzni az abból következő feladatokat. Hogy csak egy példát említsünk az elmondottak igazolására: Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszusi beszámolójában elmondotta, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban most azért tud ragyogó eredményekről beszámolni a kongresszusnak mert a párt idejében felismerte, hogy a további előrehaladás feltétele a mezőgazdaság nagyarányú fejlődését gátló tényezők félresöprése. Mint ismeretes, a XX. kongresszus programot tudott adni a mezőgazdaság nagy mértékű fellendítéséhez, melynek eredményei már kezdvezően éreztetik hatásukat. A kommunista párt azonban nemcsak programot ad a cselekvéshez, de szervezi is a tömegeket a program megvalósításáért. Lenin több esetben felhívta a figyelmet arra. hogy csak a kommunisták munkájával, bármennyire áldozatkész, lelkes kommunistákról is van szó, nem lehet felépíteni a kommunizmust. A párt ereje éppen abban rejlik, hogy meg tudja szervezni a tömegeket, a kommunizmus eszméinek a valóraváltására és harcba tudja vinni a tömegeket a kitűzött célok győzelemreviteléért. A pártnak értenie kell ahhoz, hogy meg tudja győzni a tömegeket politikájának helyességéiül. Ehhez viszont szükség van a párt állandó nevelőmunkájára. M

int Lenin mondja, a párt nevelőmunkájának legfontosabb feladata a tömegeket a párt öntudatának színvonalára emelni. A kommunista párt öntudata és a tömegek öntudata közötti különbség nem tűnik el a szocializmus felépítésével. A párt, mivel tudományos elmélete vezérli, messzebb lát, mint a nép széles tömegei. Ezért a pártnak nap mint nap munkálkodnia kell azért, hogy szocialista tudattal vértezze fel a dolgozó tömegeket. A XXI. kongresszus nem véletlenül tulajdonít oly nagy jelentőséget a kommunista nevelésnek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének üteme jelentős mértékben függ a tömegek kommunista nevelésében elért sikerektől, attól, hogy milyen eredményeket ér el a párt a tömegek tudatának az átformálásáért folytatott harcban. A tömegek tudatossága döntő mértékben meghatározza azok alkotó tevékenységét. A XXI. kongresszus ezzel kapcsolatban megállapította: "Minél fejlettebb a milliós tömegek öntudata, annál eredményesebben teljesítik a kommunista építés terveit«. A

kommunista társadalom építése megköveteli, hogy a párt nevelőmunkája eredményeképpen a kollektivizmus, a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség, egyszóval a kommunista erkölcs az egész népet jellemezze. »Ahhoz, hogy eljussunk a kommunizmushoz — a legigazságosabb és legtökéletesebb társadalomhoz, amelyben teljesem kibontakoznak a szabad ember legnemesebb erkölcsi tulajdonságai — a jövő emberét már most kell nevelni«. Ki kell fejlesztenünk a szovjet emberekben a kommunista erkölcsöt, amelynek alapja: odaadás a kommunizmus iránt és hajthatatlanság a kommunizmus ellenségeivel szemben, a társadalmi kötelesség felismerése, aktív részvétel a társadalom javát szolgáló munkában, az emberi együttélés alapvető szabályainak önkéntes betartása, a kölcsönös elvtársi segítség, a becsü'etesség és az igazságosság, a társadalmi rend megszegőivel szembeni kérlelhetetlensóg — hangoztatta a XXI. kongresszus. Az elmondottakon kivül ez a kommunista párt egyik legdöntőbb feladata a kommunista társadalom építésében. Rácz János