Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

5 Szombat, 1959. májas SO. Tovább korszerűsítik a l-es számú kórházat A városi pártbizottság, a tanácsok, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem képvise­lőinek, valamint számos meghívott vendégnek bemu­tatták régnap délután a sze­gedi l-es számú kórházon végzett korszerűsítési és bel­ső tatarozási munkálatokat. Dr. Nagy László igazgató-fő­orvos és dr. Szabó Dénes fő­orvos vezetésével a megje­lentek két csoportban tekin­tették meg a több mint 2 millió forintos költséggel megszépült öreg kórházat. A további tervek ls Ismer­tetésre kerültek. Ősszel meg­indulnak a munkálatai égy modern, konszerú mosodá­nak, emeletén 30 férőhelyes nővérszállással, 1960-ban pe­dig bővítik és korszerűsítik a jelenlegi megnövekedett feladatokhoz ma már kicsi­nek bizonyuló konyhát. Még ebben az évben befejeződ­nek az l-es számú kórház külső tatarozási munkála­tai is. A kórház bemutatja vé­geztével dr. Nagy László Igazgató-főorvos szólt a kór­házban végzett és végzendő nagyszabású munkálatokról, majd Tari János, a városi ta­nács v. b.-elnökhelyettese és dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora beszélt a kórház im­pozáns voltáról. Tari János v. b.-elnökhelyettes hangsú­lyozta, hogy a kórház továb­bi fejlődéséhez a lehetősége­ken belül minden anyagi se­gítséget és támogatást megad a tanács a jövőben is. Leltározzák a gyümölcsfákat Szegeden 19 ezer hold földet mérnek fel az összeírok A gyümölcsfák legutóbbi összeírására kevesen emlé­keznek, hiszen jó néhány évvel ezelőtt, 1935-ben volt Azóta sokat változott nem­csak a városok, hanem a kül­területek képe is. A szikes, mocsaras vidékek termőföl­dekké váltak, virágzó gyü­mölcsösök helyén ma szántó van és szántók helyén szé­pen termő, nagy gyümölcsö­sök. A 17/1959-es számú kor­mányrendelet előírja a gyü­mölcsfaösszeírást. Ezt első­sorban a tervgazdálkodás követeli meg. A gyümölcs­termelés fejlesztése és szak­irányítása érdekében is meg kell tenni. Az összeírásokat irányító statisztikai hivata­lokra nagy feladat vár. Hi­szen nem kis dolog egy-egy megye minden gyümölcsfá­ját lajstromba vermi. Hat bizottság dolgozik Sajnos, az 1935-ös adatok nincsenek meg, ezért koráb­ban elsősorban becslés alap­ján meg kellett állapítani körülbelül hány fa van a megyében. A Csongrád me­gyei Statisztikai Hivatal — a tanácsok segítségével — összegyűjtötte a meglévő adatokat, s három, három és fél millióra becsüli Csong­rád megyében a gyümölcs­fák számát Nagy munkát jelent a gyii­mölcsfaösszelrás, tizenegy gyümölcs és öt bogyótermé­6Ű fajtát érint A Számláló­Háztartási zsiradékot kitűnő minőségű szinszappanra főzünk kl. Szabadsajté u. 72. Szappanfőző KTSZ. Köszönetet mondunk ro­konoknak. testvéreknek, jó barátoknak, ismerő­söknek. akik drága 16 édesanyánk. özv. Széli Simon Imréné temetésén részt vettek, koszorú- és virágadomá­nyaikkal fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család biztosoknak ezenkívül kü­lönbséget kell tenni termő és nem termő fák között, sőt számba veszik azt is, hogy összefüggő területen van-e a gyümölcsfa, azaz gyümölcsösben-e, vagy szán­tón elszórva, vagy szőlők kö­zött van-e a fa. Csongrád megyében hat összeíró bizottság működik, három-három taggal. A bri­gádvezetőket Keszthelyen többhetes tanfolyamon ké­szítették elő. A bizottság tag­jait pedig Mártélyan képez­ték ki. Áz eddigi becslések jók voltak Május 7-én Magyarcsaná­don kezdődött meg a mun­ka. A brigádvezetők végez­tek itt mintaszámlólást. Igen érdekes, hogy a becslésnek megfelelő számot kaptak az összeírás során. Magyarcsa­nádon 20 ezer gyümölcsfa van. Három községben vé­gezték el eddig az össze­írást. Gyálaréten 19, Maros­leién pedig 21 ezer gyü­mölcsfát tartanak nyilván. Szegeden is megkezdődött az összeírási munka. Először a legnagyobb kertvárosban, Újszegeden. A számláló­biztosok házról házra, kert­ről kertre mennek. Minden fát megszámlálnak. S hogy mennyire rémhír az, hogy az adó miatt írják össze a gyümölcsfákat, arra szabad legyen elmondani, hogy az összeíróbiztosok a név meg­kérdezése nélkül veszik számba a gyümölcsfákat. Jő ideig eltart a munka A számlálóbiztosok mun­káját megnehezíti az a tény, hogy a bogyótermésű fafaj­tákat is külön-külön meg kell számlálni. Ezért egy nap egy számlálóbiztos 800—2000 fát számlál meg. Az össze­írás igen hosszadalmas lesz, Szegeden 19 ezer hold föl­det, kertet kell bejárni ah­hoz, hogy hű képet rajzol­janak a szegedi gyümölcsö­sökről. Az eddigi tapasztalatok alapján a Csongrád megyei Statisztikai Hivatal szebb eredményt vár a becslésed­nél. A megyében körülbelül négy-ötmillió gyümölcsfa van. Lehet, hogy több, vagy kevesebb lesz néhány száz­ezerrel. De ha annyi lesz, mlnt amennyit jelenleg szá­mítanak, akkor is minden Csongrád megyei emberre tíz gyümölcsfa jut. H. Zs. A kereskedelem ígéri: Hamarosan javul a gyermekcipő­ellátás Nemcsak a vásárlók vet­ték észre, nekünk is sze­münkbe tűnt az elmúlt he­tekben, hogy kevés Szegeden a gyermekcipő. Hol a 35— 38-as számok tűntek el né­hány napra, hol a kisebbed. Néha lehetett kapni szép félcipőcskéket, azután na­pok múltak el, hogy hiába kerestük, nem volt sehol. Akiktől megkérdeztük, mi lehet az oka ennek az át­meneti hiánynak, különböző válaszokat adtak. Okolták a kereskedelmet, okolták az ipart (ki miként volt érde­kelve), és közben sok érde­kességre derült napvilág. Tudott dolog, hogy a magyar cipőipar világ­szerte megállja helyét. Le­het, hogy az angol bőr jobb, de a cipők kiállítá­sa, mutatóssága nem ve­szi fel a versenyt a miénk­kel. A magyar ember szereti a szépet, inkább túri, hogy egy kissé szorítson cipője, de jól álljon a lábán, mutasson. így van ez a gyermekci­pőkkel is (nem a gyerekek, a felnőttek veszik a cipőt!). Mikor tavaly a kereskede­lem észrevette, hogy csök­ken a kereslet, az idei évet óvatosabban kezdte. Csakhát a vásárlók kiszámíthatat­lanok. A vártnál jóval ha­marabb beköszöntött a ta­vasz is, és megindult a mérhetetlen cipővásárlási hullám. A húsvéti piac alaposan megroggyantotta a készlete­ket, és azután már nehezen ment az utánpótlás. Persze, aki az elmúlt he­tekben gyermekcipőt kere­sett Szegeden, meg tudja mondani, hogy veszedelem azért nem volt. Lehet, hogy borjúbox félcipőt nem talált gyermeke számára az állvá­nyokon, de másfélét igen. Például sertésbőr szandálok között válogathatott, ameny­nyi jól esett. Azután a 35— 38 számú gyermekcipők hiá­nyának esetéről is meggyő­ződhetett. Ezek az olcsó ci­pőcskék modellben, minő­ségben sokszor megegyeznek (ha nem jobbak!) a felnőt­tek számára készült cipők kivitelével. A klslábú nők szívesen vásárolják, és nem gon­dolnak arra, hogy elviszik a gyermekek elöl. Az eladó nem igazoltathatja a vevőt, nem bírja megaka­dályozni, hogy felnőtt fejjel gyermekcipőben járjon. Ez mind tény. Dehát van-e remény arra, hogy a közel­jövőben mégis javuljon az ellátás? Van. hogyne volna. Nemsokára így fog elhang­zani a kérdés és a felelet: Gyermekcipőt kér? — Tes­sék választani! A Délmagyarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Alekszin Mihály a tavaszi belkereskedelmi ta­nácskozáson hozzászólásában még joggal így beszélhetett: "Iparunk profilirozása olyan, hogy túlteng a nehéz áruk termelése és messze elmarad a könnyű, a szandál-, illetve a divatcikk-szükséglet kielé­gítésében*. A helyzet azóta merőben megváltozott. A Belkereskedelmi Minisz­térium Ruházati Főigazgató­sága most így tájékoztatott bennünket: "A szállítási elmaradáso­kat még ebben, illetve a következő hónapban meg­szüntetik a gyárak, és ez az áruellátás megjavítását jelenti majd. A kereskede­lem az állami iparnál min­den kapacitást McMMt, s így a Szegeden hlánvként jelentkező cipőféleségek is legyárthatok*. Türelem, még egy kis tü­relem, s reméljük, nem lesz zavar a gyermekcipő-ellátás­ban. A párt élet eseményeiből Reggel, délben, este Nyitvatartási Idő: Reggel 7—19 óráig. mm IIRi'HliS ^lilliiiiljjjljjjF "ijjilijliii"' beszerezheti hús- és hentes­áru-szükségletét a 35. sz. hűsboltunkban, Zsótér-ház Délután frissen sült sertés­kolbász, sertésmáj és főtt virsli kapható. Szegedi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat. ÜNNEPI KÖNYV­HÉT! Ünnepi újdonságok! BALÁZS ANNA: Éjjel A kiváló Írónő novelL&s­kötetében olyan esemé­nyeket ábrázol, melyek Izgalmasabbak egy ka­landregénynél. Kötve 20.— BERKESI ANDRÁS: Vihar után Az Író első regénye, az „Októberi vihar" a múlt év egyik legnagyobb könyvsikere volt és na­pok alatt szétkapkodták. A régenvárt „Vihar után" az „Októberi vihar" sze­relmespárjának és töb­bi szereplőjének további sorsát mutatja be az ol­vasónak. Kötve 26.— ILLÉS BELA: Anekdoták könyve A derűs, olykor nevette­tő. máskor megható tör­ténetek szereplői sorában korunk számos híressé­gével, nagy emberével találkozik az olvasó és közvetlen közelségböl Is­merheti meg őket. Kötve 20.— AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT összes újdonságait mától kezdve árusítják a könyvsátrak és az ÁLLAMI KÖNYVES­BOLTOK. A Szegedi Ecsetgyár. párt­szervezetének kommunistái jelentős segítséget adnak az általuk patronált szatymazi Szabadság Termelőszövetke­zetnek. A héten például az üzemi párttitkár egész na­pot töltött a tsz-ben. Tüze­tesen megbeszélte a tsz pártszervezete a vezetőségé­vel a politikai munkát, fel­adatokat, s hasznos tanácso­kat adott a helybeli kom­munistáknak. A Szegedi Jutaárugyár pártszervezetének legutóbbi taggyűlése a politikai és szervezeti kérdéseken kívül több üzemi problémával is foglalkozott. Határozatot hoztak például arra, hogy a pártvezetőség járjon el a gazdasági vezetőknél a pró­baidős munkásokkal kapcso­latos munkafegyelem meg­szilárdításáéit, valamint, hogy nagyobb rendet te­remtsenek az üzemi öltözők és fürdők használatában. A Szegedi Textilművek "B* és »C* műszakjának pártalapszervezetei még a múlt hónapban kommunista­brigádokat alakítottak, hogy még lendületesebben halad­jon a kongresszusi munka­verseny. Ugyancsak ebben a két műszakban és az »A* műszakban is létrehozták a KISZ brigádjait is, melyek a "Szocialista munka bri­gádja* címért versenyeznek, A legutóbbi értékelés szerint mind a kommunista-, mind pedig a KISZ-brigádok pél­damutató eredményeket ér­tek el. Az SZKP XXI. kongresz­szusának útmutatásait, s az ebből adódó magyarországi és helyi feladatokat meg­tárgyalják a szegedi kis­ipari szövetkezetek párton­kívüli gazdasági és műszaki vezetői is. A ktsz-ek párt­alapszervezetei és a veze­tőségek szövetkezetenként számos dolgozót delegáltak a KISZÖV-ben megtartandó konzultációkra, ahol képzett előadók válaszolnak meg a különböző kérdésekre. Figyelemre méltóan igyek szenek a Szegedi Gyufagyár kommunista vezetői még szorosabbra fűzni kapcsola­taikat a dolgozókkal. A pártszervezet vezetőségének határozata szerint a mun­kásokat felkeresik ottho­nukban, is, ahol elbeszélget­nek velük üzemi, de egyéni problémáikról is. Hetenként átlagosan két, vagy három munkáscsaládot látogat meg a vállalatvezető és a párttit kár, vagy a pártvezetőség valamelyik tagja. A képzőművészeti élet előrehaladásáért A Hazafias Népfront sze­gedi kulturális bizottsága nagy gondot fordít a képző­művészeti élet fellendítésére. Legutóbb Dorogi Imre fes­tőművész gyűjteményes kiál­lítását rendezték meg a vá­rolsi tanács művelődési osz­tályának és a Móra Ferenc Múzeumnak a támogatásá­val. Ennek — a közel fél­évszázados művészi munkás­ságot tükröző — kiállításnak a sikeréért a kulturális bi­zottság felkérte a Pedagógiai Főiskola hallgatóit, hogy szervezzenek az üzemekből Lakalo*mííhely­padot, satut esetleg szerszámokat ve­szünk. Vegyi KTSZ, Gogol utca 28. látogatócsoportokat. A főis­kola igazgatója, dr. Csukáé István is készségesen felka­rolta a javaslatot, s a rajz­tanszék vezetőjének, Budai Lajos főiskolai tanárnak a vezetésével tizenkét hallga­tóból álló csoport végzett eredményed szervező mun­kát az üzemekben. Mint ahogyan a főiskolai hallgatók elmondották, min­denütt kedves fogadtatásban részesítették őket, s szá­mukra is nagy élményt je­lentett az üzemi látogatás. Több gyárból húsz-huszonöt fős csoportok jelentkeztek, amelyek egy-egy főiskola' hallgató vezetésével részt vesznek Vinkler László főis­kolai tanár holnapi, vasár­napi szakszerű tárlatvezeté­sén is. A kulturális bizottság a képzőművészet iránti érdek­lődés további fejlesztésén is munkálkodik. Figyelmeztető Alig hogy megjelent la­punkban egy közlemény ar­ról, hogy két tűzesetet okoz­tak játékból a gyermekek, pénteken már újabb két tűzesetről adtunk hirt, amely szintén gyermekjáték­ból keletkezett. Mind a négy eset a szegedi járás­ban történt, Kisteleken ket­tő, Szőregen és Balástyán pedig a másik kettő. Meg­hökkentő, hogy a pici láng milyen pusztitást vihet vég­hez, ha a gyufaszál gyer­mek kezében lobban. S vagy megijed tőle és úgy dobja el a csűrbe, a szal­makazalba, az istállóba —, vagy pedig azért, mert tet­szik a játék, amit csak a nagyok "csinálhatnak* ak­kor, amikor akarnak, tüzet gyújtva a tűzhelyben vagy cigarettához véve a lángot, parazsat. A gyermek a titokzatos "túzesinálót* látja csak a gyufában és más gyújtóesz­közökben, amit viszont neki is ki kell próbálni — gon­dolja — éppen azért, mert neki tilos hozzányúlni. Az alkalom pedig veszedelmes bűnrészes, amely csábítóan hat az éretlen gyermekre. Ilyen alkalmak — és még más ls —: a felnőttek gondatlansága ls segíti őket a láng titkainak "megisme­résében*. S hogy ez a meg­ismerés kicsi életébe is ke­rülhet, vagy a nehéz mun­kával megszerzett vagyon­tárgyak elhamvasztásába — azt már nem látja maga előtt. Hogy is látná, mikor az apja is úgy tesz, hogy cigarettára gyújtva nem­csak az udvaron, hanem még az istállóban is el me­ri dobni az égő gyufát, igaz, hogy utána rögtön szétta­possa. Hát majd ő ls rálép — gondolja —, ha nagyobb­ra akarna nőni a láng, mint amennyire csak 6 akarja, éppen hogy beleragyogíon a szeme a színes lángokba és megcsodálja nyiladozó lel­ke minden örömével. Ennyit és nem többet akar a gyermek, ha vélet­lenül hozzáiuthat egy előtte felejtett doboz gyufához, amelyben épp úgy jelen van Prometheus tüze, az éle­tet adó láng, mint ahogy a ousztitás lángia is. A gyermekjáték okozta, szinte egymást követő mos­tani tüzesetek szereplői nem !s két-hároméves, hanem tabbségében nvolc-, kilenc­éves gyermekek, akik az "gvszereggyel és az ábécé­vel már kiválóan tudnak bánni. Értelmükkel már fel hidiák fogni a tűz követ­Vozménvét is. De valón ta­nítja-e őket erre valaki ott­hon. az iskolában és egye­bütt? Nom elég csak egy­-zer szólni róla, figyelmez­tetni, nem elég a puszta til­'ó szó, hogy -nem a te ke­hedbe való*, ha észreveszik hnbrálását a gyufával. Kü­'önösen nem elég, ha úgy "rétjük el előle bögre alá, "iókba zárva, vagy bárhová a gyufát, mint valami fél­tett kincset, ameivnek nem todla felfogni tilos voltát. Az értelmes, megértető beszéd sokat jelent és kell ls hogy jelentsen ilyen "setekben is, csak nem kell sajnálni megtenni úlra és uira. A nyár felé köze­ledünk, amikor a tűző for­róságban egy véletlen szik­ra is elég ahhoz, hogv éle­tek és hatalmas értékek hamvadjanak el, nemhogy "vermek kezében egy szál "vufa lobbanó lángia. A '-özelmi'iitban lejátszódott négy tűzeset — két szal­makazal lobogása, eav nád­tetős szfn elhamvadása és "gy hatalmas, 16 ezer forin­tos kórt okozó erdőtűz — "leven figyelmeztető kell hogy legven a szegődi járás­ban. ahol mostanában nem vigváztak arra, hogy fel ne repülhessen a vörös tűzka­kas a tanyák tetejére, és éppen gvermekek kezéből — a felnőttek gondatlansága miatt. (1, f.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom