Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-30 / 125. szám
5 Szombat, 1959. májas SO. Tovább korszerűsítik a l-es számú kórházat A városi pártbizottság, a tanácsok, a Szegedi Orvostudományi Egyetem képviselőinek, valamint számos meghívott vendégnek bemutatták régnap délután a szegedi l-es számú kórházon végzett korszerűsítési és belső tatarozási munkálatokat. Dr. Nagy László igazgató-főorvos és dr. Szabó Dénes főorvos vezetésével a megjelentek két csoportban tekintették meg a több mint 2 millió forintos költséggel megszépült öreg kórházat. A további tervek ls Ismertetésre kerültek. Ősszel megindulnak a munkálatai égy modern, konszerú mosodának, emeletén 30 férőhelyes nővérszállással, 1960-ban pedig bővítik és korszerűsítik a jelenlegi megnövekedett feladatokhoz ma már kicsinek bizonyuló konyhát. Még ebben az évben befejeződnek az l-es számú kórház külső tatarozási munkálatai is. A kórház bemutatja végeztével dr. Nagy László Igazgató-főorvos szólt a kórházban végzett és végzendő nagyszabású munkálatokról, majd Tari János, a városi tanács v. b.-elnökhelyettese és dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora beszélt a kórház impozáns voltáról. Tari János v. b.-elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a kórház további fejlődéséhez a lehetőségeken belül minden anyagi segítséget és támogatást megad a tanács a jövőben is. Leltározzák a gyümölcsfákat Szegeden 19 ezer hold földet mérnek fel az összeírok A gyümölcsfák legutóbbi összeírására kevesen emlékeznek, hiszen jó néhány évvel ezelőtt, 1935-ben volt Azóta sokat változott nemcsak a városok, hanem a külterületek képe is. A szikes, mocsaras vidékek termőföldekké váltak, virágzó gyümölcsösök helyén ma szántó van és szántók helyén szépen termő, nagy gyümölcsösök. A 17/1959-es számú kormányrendelet előírja a gyümölcsfaösszeírást. Ezt elsősorban a tervgazdálkodás követeli meg. A gyümölcstermelés fejlesztése és szakirányítása érdekében is meg kell tenni. Az összeírásokat irányító statisztikai hivatalokra nagy feladat vár. Hiszen nem kis dolog egy-egy megye minden gyümölcsfáját lajstromba vermi. Hat bizottság dolgozik Sajnos, az 1935-ös adatok nincsenek meg, ezért korábban elsősorban becslés alapján meg kellett állapítani körülbelül hány fa van a megyében. A Csongrád megyei Statisztikai Hivatal — a tanácsok segítségével — összegyűjtötte a meglévő adatokat, s három, három és fél millióra becsüli Csongrád megyében a gyümölcsfák számát Nagy munkát jelent a gyiimölcsfaösszelrás, tizenegy gyümölcs és öt bogyótermé6Ű fajtát érint A SzámlálóHáztartási zsiradékot kitűnő minőségű szinszappanra főzünk kl. Szabadsajté u. 72. Szappanfőző KTSZ. Köszönetet mondunk rokonoknak. testvéreknek, jó barátoknak, ismerősöknek. akik drága 16 édesanyánk. özv. Széli Simon Imréné temetésén részt vettek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család biztosoknak ezenkívül különbséget kell tenni termő és nem termő fák között, sőt számba veszik azt is, hogy összefüggő területen van-e a gyümölcsfa, azaz gyümölcsösben-e, vagy szántón elszórva, vagy szőlők között van-e a fa. Csongrád megyében hat összeíró bizottság működik, három-három taggal. A brigádvezetőket Keszthelyen többhetes tanfolyamon készítették elő. A bizottság tagjait pedig Mártélyan képezték ki. Áz eddigi becslések jók voltak Május 7-én Magyarcsanádon kezdődött meg a munka. A brigádvezetők végeztek itt mintaszámlólást. Igen érdekes, hogy a becslésnek megfelelő számot kaptak az összeírás során. Magyarcsanádon 20 ezer gyümölcsfa van. Három községben végezték el eddig az összeírást. Gyálaréten 19, Marosleién pedig 21 ezer gyümölcsfát tartanak nyilván. Szegeden is megkezdődött az összeírási munka. Először a legnagyobb kertvárosban, Újszegeden. A számlálóbiztosok házról házra, kertről kertre mennek. Minden fát megszámlálnak. S hogy mennyire rémhír az, hogy az adó miatt írják össze a gyümölcsfákat, arra szabad legyen elmondani, hogy az összeíróbiztosok a név megkérdezése nélkül veszik számba a gyümölcsfákat. Jő ideig eltart a munka A számlálóbiztosok munkáját megnehezíti az a tény, hogy a bogyótermésű fafajtákat is külön-külön meg kell számlálni. Ezért egy nap egy számlálóbiztos 800—2000 fát számlál meg. Az összeírás igen hosszadalmas lesz, Szegeden 19 ezer hold földet, kertet kell bejárni ahhoz, hogy hű képet rajzoljanak a szegedi gyümölcsösökről. Az eddigi tapasztalatok alapján a Csongrád megyei Statisztikai Hivatal szebb eredményt vár a becslésednél. A megyében körülbelül négy-ötmillió gyümölcsfa van. Lehet, hogy több, vagy kevesebb lesz néhány százezerrel. De ha annyi lesz, mlnt amennyit jelenleg számítanak, akkor is minden Csongrád megyei emberre tíz gyümölcsfa jut. H. Zs. A kereskedelem ígéri: Hamarosan javul a gyermekcipőellátás Nemcsak a vásárlók vették észre, nekünk is szemünkbe tűnt az elmúlt hetekben, hogy kevés Szegeden a gyermekcipő. Hol a 35— 38-as számok tűntek el néhány napra, hol a kisebbed. Néha lehetett kapni szép félcipőcskéket, azután napok múltak el, hogy hiába kerestük, nem volt sehol. Akiktől megkérdeztük, mi lehet az oka ennek az átmeneti hiánynak, különböző válaszokat adtak. Okolták a kereskedelmet, okolták az ipart (ki miként volt érdekelve), és közben sok érdekességre derült napvilág. Tudott dolog, hogy a magyar cipőipar világszerte megállja helyét. Lehet, hogy az angol bőr jobb, de a cipők kiállítása, mutatóssága nem veszi fel a versenyt a miénkkel. A magyar ember szereti a szépet, inkább túri, hogy egy kissé szorítson cipője, de jól álljon a lábán, mutasson. így van ez a gyermekcipőkkel is (nem a gyerekek, a felnőttek veszik a cipőt!). Mikor tavaly a kereskedelem észrevette, hogy csökken a kereslet, az idei évet óvatosabban kezdte. Csakhát a vásárlók kiszámíthatatlanok. A vártnál jóval hamarabb beköszöntött a tavasz is, és megindult a mérhetetlen cipővásárlási hullám. A húsvéti piac alaposan megroggyantotta a készleteket, és azután már nehezen ment az utánpótlás. Persze, aki az elmúlt hetekben gyermekcipőt keresett Szegeden, meg tudja mondani, hogy veszedelem azért nem volt. Lehet, hogy borjúbox félcipőt nem talált gyermeke számára az állványokon, de másfélét igen. Például sertésbőr szandálok között válogathatott, amenynyi jól esett. Azután a 35— 38 számú gyermekcipők hiányának esetéről is meggyőződhetett. Ezek az olcsó cipőcskék modellben, minőségben sokszor megegyeznek (ha nem jobbak!) a felnőttek számára készült cipők kivitelével. A klslábú nők szívesen vásárolják, és nem gondolnak arra, hogy elviszik a gyermekek elöl. Az eladó nem igazoltathatja a vevőt, nem bírja megakadályozni, hogy felnőtt fejjel gyermekcipőben járjon. Ez mind tény. Dehát van-e remény arra, hogy a közeljövőben mégis javuljon az ellátás? Van. hogyne volna. Nemsokára így fog elhangzani a kérdés és a felelet: Gyermekcipőt kér? — Tessék választani! A Délmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Alekszin Mihály a tavaszi belkereskedelmi tanácskozáson hozzászólásában még joggal így beszélhetett: "Iparunk profilirozása olyan, hogy túlteng a nehéz áruk termelése és messze elmarad a könnyű, a szandál-, illetve a divatcikk-szükséglet kielégítésében*. A helyzet azóta merőben megváltozott. A Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatósága most így tájékoztatott bennünket: "A szállítási elmaradásokat még ebben, illetve a következő hónapban megszüntetik a gyárak, és ez az áruellátás megjavítását jelenti majd. A kereskedelem az állami iparnál minden kapacitást McMMt, s így a Szegeden hlánvként jelentkező cipőféleségek is legyárthatok*. Türelem, még egy kis türelem, s reméljük, nem lesz zavar a gyermekcipő-ellátásban. A párt élet eseményeiből Reggel, délben, este Nyitvatartási Idő: Reggel 7—19 óráig. mm IIRi'HliS ^lilliiiiljjjljjjF "ijjilijliii"' beszerezheti hús- és hentesáru-szükségletét a 35. sz. hűsboltunkban, Zsótér-ház Délután frissen sült sertéskolbász, sertésmáj és főtt virsli kapható. Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat. ÜNNEPI KÖNYVHÉT! Ünnepi újdonságok! BALÁZS ANNA: Éjjel A kiváló Írónő novelL&skötetében olyan eseményeket ábrázol, melyek Izgalmasabbak egy kalandregénynél. Kötve 20.— BERKESI ANDRÁS: Vihar után Az Író első regénye, az „Októberi vihar" a múlt év egyik legnagyobb könyvsikere volt és napok alatt szétkapkodták. A régenvárt „Vihar után" az „Októberi vihar" szerelmespárjának és többi szereplőjének további sorsát mutatja be az olvasónak. Kötve 26.— ILLÉS BELA: Anekdoták könyve A derűs, olykor nevettető. máskor megható történetek szereplői sorában korunk számos hírességével, nagy emberével találkozik az olvasó és közvetlen közelségböl Ismerheti meg őket. Kötve 20.— AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT összes újdonságait mától kezdve árusítják a könyvsátrak és az ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOK. A Szegedi Ecsetgyár. pártszervezetének kommunistái jelentős segítséget adnak az általuk patronált szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetnek. A héten például az üzemi párttitkár egész napot töltött a tsz-ben. Tüzetesen megbeszélte a tsz pártszervezete a vezetőségével a politikai munkát, feladatokat, s hasznos tanácsokat adott a helybeli kommunistáknak. A Szegedi Jutaárugyár pártszervezetének legutóbbi taggyűlése a politikai és szervezeti kérdéseken kívül több üzemi problémával is foglalkozott. Határozatot hoztak például arra, hogy a pártvezetőség járjon el a gazdasági vezetőknél a próbaidős munkásokkal kapcsolatos munkafegyelem megszilárdításáéit, valamint, hogy nagyobb rendet teremtsenek az üzemi öltözők és fürdők használatában. A Szegedi Textilművek "B* és »C* műszakjának pártalapszervezetei még a múlt hónapban kommunistabrigádokat alakítottak, hogy még lendületesebben haladjon a kongresszusi munkaverseny. Ugyancsak ebben a két műszakban és az »A* műszakban is létrehozták a KISZ brigádjait is, melyek a "Szocialista munka brigádja* címért versenyeznek, A legutóbbi értékelés szerint mind a kommunista-, mind pedig a KISZ-brigádok példamutató eredményeket értek el. Az SZKP XXI. kongreszszusának útmutatásait, s az ebből adódó magyarországi és helyi feladatokat megtárgyalják a szegedi kisipari szövetkezetek pártonkívüli gazdasági és műszaki vezetői is. A ktsz-ek pártalapszervezetei és a vezetőségek szövetkezetenként számos dolgozót delegáltak a KISZÖV-ben megtartandó konzultációkra, ahol képzett előadók válaszolnak meg a különböző kérdésekre. Figyelemre méltóan igyek szenek a Szegedi Gyufagyár kommunista vezetői még szorosabbra fűzni kapcsolataikat a dolgozókkal. A pártszervezet vezetőségének határozata szerint a munkásokat felkeresik otthonukban, is, ahol elbeszélgetnek velük üzemi, de egyéni problémáikról is. Hetenként átlagosan két, vagy három munkáscsaládot látogat meg a vállalatvezető és a párttit kár, vagy a pártvezetőség valamelyik tagja. A képzőművészeti élet előrehaladásáért A Hazafias Népfront szegedi kulturális bizottsága nagy gondot fordít a képzőművészeti élet fellendítésére. Legutóbb Dorogi Imre festőművész gyűjteményes kiállítását rendezték meg a várolsi tanács művelődési osztályának és a Móra Ferenc Múzeumnak a támogatásával. Ennek — a közel félévszázados művészi munkásságot tükröző — kiállításnak a sikeréért a kulturális bizottság felkérte a Pedagógiai Főiskola hallgatóit, hogy szervezzenek az üzemekből Lakalo*mííhelypadot, satut esetleg szerszámokat veszünk. Vegyi KTSZ, Gogol utca 28. látogatócsoportokat. A főiskola igazgatója, dr. Csukáé István is készségesen felkarolta a javaslatot, s a rajztanszék vezetőjének, Budai Lajos főiskolai tanárnak a vezetésével tizenkét hallgatóból álló csoport végzett eredményed szervező munkát az üzemekben. Mint ahogyan a főiskolai hallgatók elmondották, mindenütt kedves fogadtatásban részesítették őket, s számukra is nagy élményt jelentett az üzemi látogatás. Több gyárból húsz-huszonöt fős csoportok jelentkeztek, amelyek egy-egy főiskola' hallgató vezetésével részt vesznek Vinkler László főiskolai tanár holnapi, vasárnapi szakszerű tárlatvezetésén is. A kulturális bizottság a képzőművészet iránti érdeklődés további fejlesztésén is munkálkodik. Figyelmeztető Alig hogy megjelent lapunkban egy közlemény arról, hogy két tűzesetet okoztak játékból a gyermekek, pénteken már újabb két tűzesetről adtunk hirt, amely szintén gyermekjátékból keletkezett. Mind a négy eset a szegedi járásban történt, Kisteleken kettő, Szőregen és Balástyán pedig a másik kettő. Meghökkentő, hogy a pici láng milyen pusztitást vihet véghez, ha a gyufaszál gyermek kezében lobban. S vagy megijed tőle és úgy dobja el a csűrbe, a szalmakazalba, az istállóba —, vagy pedig azért, mert tetszik a játék, amit csak a nagyok "csinálhatnak* akkor, amikor akarnak, tüzet gyújtva a tűzhelyben vagy cigarettához véve a lángot, parazsat. A gyermek a titokzatos "túzesinálót* látja csak a gyufában és más gyújtóeszközökben, amit viszont neki is ki kell próbálni — gondolja — éppen azért, mert neki tilos hozzányúlni. Az alkalom pedig veszedelmes bűnrészes, amely csábítóan hat az éretlen gyermekre. Ilyen alkalmak — és még más ls —: a felnőttek gondatlansága ls segíti őket a láng titkainak "megismerésében*. S hogy ez a megismerés kicsi életébe is kerülhet, vagy a nehéz munkával megszerzett vagyontárgyak elhamvasztásába — azt már nem látja maga előtt. Hogy is látná, mikor az apja is úgy tesz, hogy cigarettára gyújtva nemcsak az udvaron, hanem még az istállóban is el meri dobni az égő gyufát, igaz, hogy utána rögtön széttapossa. Hát majd ő ls rálép — gondolja —, ha nagyobbra akarna nőni a láng, mint amennyire csak 6 akarja, éppen hogy beleragyogíon a szeme a színes lángokba és megcsodálja nyiladozó lelke minden örömével. Ennyit és nem többet akar a gyermek, ha véletlenül hozzáiuthat egy előtte felejtett doboz gyufához, amelyben épp úgy jelen van Prometheus tüze, az életet adó láng, mint ahogy a ousztitás lángia is. A gyermekjáték okozta, szinte egymást követő mostani tüzesetek szereplői nem !s két-hároméves, hanem tabbségében nvolc-, kilencéves gyermekek, akik az "gvszereggyel és az ábécével már kiválóan tudnak bánni. Értelmükkel már fel hidiák fogni a tűz követVozménvét is. De valón tanítja-e őket erre valaki otthon. az iskolában és egyebütt? Nom elég csak egy-zer szólni róla, figyelmeztetni, nem elég a puszta til'ó szó, hogy -nem a te kehedbe való*, ha észreveszik hnbrálását a gyufával. Kü'önösen nem elég, ha úgy "rétjük el előle bögre alá, "iókba zárva, vagy bárhová a gyufát, mint valami féltett kincset, ameivnek nem todla felfogni tilos voltát. Az értelmes, megértető beszéd sokat jelent és kell ls hogy jelentsen ilyen "setekben is, csak nem kell sajnálni megtenni úlra és uira. A nyár felé közeledünk, amikor a tűző forróságban egy véletlen szikra is elég ahhoz, hogv életek és hatalmas értékek hamvadjanak el, nemhogy "vermek kezében egy szál "vufa lobbanó lángia. A '-özelmi'iitban lejátszódott négy tűzeset — két szalmakazal lobogása, eav nádtetős szfn elhamvadása és "gy hatalmas, 16 ezer forintos kórt okozó erdőtűz — "leven figyelmeztető kell hogy legven a szegődi járásban. ahol mostanában nem vigváztak arra, hogy fel ne repülhessen a vörös tűzkakas a tanyák tetejére, és éppen gvermekek kezéből — a felnőttek gondatlansága miatt. (1, f.)