Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

5 Péntek, 1959. május 82. „Fodrász" az üzemben Ne tévesszen meg senkit a fénykép. Nem a fodrász­nál Hl a csinos asszonyka, hanem a Szegedi Kenderfo­nógyár fürdőjében. Ponto­sabban annak is az előcsar­nokában. A gyár vezetői ugyanis a gyógyfürdő és egyéb szociális juttatások, egészségügyi berendezések mellett, hajszárító búrákat is beszereztek az üzem nődol­gozóinak. Még csak néhány napja érkezett meg a 21 ezer forintért vásárolt hét darab hajszárító bura, s máris munkakezdés előtt, munkakezdés után, reggel korán, vagy a déli órákban, sőt este 10-kor is álandóan -működnek*. Ezek lettek a gyár nevezetességei, kedven­cei. Nem is csoda, hiszen nagyon hasznosak. A nap­közben hajbarakodó, finom fonalpihéket, itt akár min­dennap kimoshatják hajuk­ból a gyár dolgozónői. Nem kell fodrászhoz sem menni­ük hiszen néhány ügyesebb- frissen rendezett szép fri- terjed a hír: a Szegedi Ken­kezű munkatárs mindig , ' , , , . . . . , , akad, aki hajmosás után fel- zuraval léPnek W a Syar- derfonoban dolgozik a leg­rakja a csipeszeket, harminc kapun a lányok, asszonyok, több, legcsinosabb lány és perc a burában és máris így érthető, ha még tovább asszony. A háziasszonyok segítőtársa: A KATI NÉNI HDQ0DDQ1D3B3SDQBI la drezdai „FehérSzarvasiból JCóutujIL kulik&cii (Munkatársunk helyszíni kiegészítőként. Külön fel- előnytelen vonalú ruha. A riportja) hívták a figyelmünket, hogy kompié is igen divatos. Egy­A külföldön Járó ember ók- ha elegánsan öltöz- szerű kartonból készült i-j-uiAAra; Mra.L. rB.a nek> nem hordanak táskát, komplékat is láttunk. A ru­erdeklodesi kórének meg- mert az csak akadályt Je_ haanyag legtöbb esetben se­felelően figyeli az uj or- ient. Táska nélkül könnyen, lyem, piké és ripsz, ritkáb­szág -rejtelmeit*. Mi nők kecsesen tudnak járni. ban nylon, azonban sohasem tagadjuk A délelőtti, a délutáni, va- Legnagyobb sikert két al­meg önmagunkat Legyünk latint az estélyi ruhákat az kalmi ruha aratott. Az egyik orvosok, mérnökök, háziasz- egyszerúség jellernzi' Itméi rószaszín tüllből készült kis­szonyok, fonónők, vagy ép- 8 bö ruha * 'iivat°>- A e?télyl volt és nagyon bő pen újságírók, valamennyi- derék ™azak6rül szoknyával, testhezálló fel­ünket érdekel a divat. Több helyére, övvel - legtöbbször sörésszel készült. A felső­száz kilométeres út után S2é?«* ovyel ~ f°gjf, *** rózsaszín taftra dolgom fáradtan érkeztünk Drezda- a bő 8Zfnyót' \ °r^2 ^ rá, a szoknya alatt ha­ba. De mikor meghallottuk, yált6zatos- A le8t°bb sonló színű alsószoknyával hogy a -Fehér Szarva.s«-hoz m«y u,j nélküli mutatták be. címzett szállodánk éttermé- fuba A mélyen kivágott ru- Sok tapsot aratott egy fe­ben divatbemutató lesz, el- hah°z az ,ge" kfdve't yá»" k<*e tüll nagyestélyi ruha is. felejtettük az utat, a fáradt- "élküU kombl.nét vlselfk; Ugyancsak bő szoknyával, ságot, s nagy érdeklődéssel Valamennyi b.9 ruha alatt a fehér teft alsószoknyát ültünk be német barátnő- ^ f ^ -bronco^ megoldással ké­ből és nylonból készült. szítették. A ruhához hosszú, A zsákruha alkonya h0"*0 taft köntöst viselt a maneken. A köntös bélése Bemutattak néhány zsák- fekete taft volt, a bő há­ruhát is, de ezt már úgy, romnegyedes ujját és a gal­ahogy kihaló félben van. lérját is fekete tafttal dí­A német konfekcióipar, a Ugy lótszik a német nőket szítették legjobb tervezők és szabok sem hódította meg ez az H. Z«. nyáriruha modelljeit ^^wwNMyvw^w^wwwwuwwuwswóAAA^ ták be. Elöljáróban néhány inkkel közösen a divatbemu­tató színhelyére. Elöljáróban — a manökenekről -Reszkess piszok, jön a vesztett. A nadrágfelvétel — A háziasszonyok ne Hypo*. Ki nem hallotta még után következik az alapos sajnálják a napi tízperces e közismert reklámjelmon- terepszemle, aztán felhajtja fáradságot s benzinnel ösz­datot. Nos, aki még nem a szőnyegeket, tisztítja az szekevert pasztás folyadék­szerzett róla tudomást, az ablakokat és 68 évét mégha- ba mártsanak be tiszta ru­tanulja meg a helyi sajá- zudtoló fürgeséggel súrolja hát, tegyék rá a partvisraés tosságoknak megfelelően, a parkettet. A parkettsúro- töröljék végig naponta a Mert bizony a szegedi házi- lásnál meg kell állni egy parkettet. Azt is elárulja asszonyok ajkán így jár pillanatra, mert Kati néni még Kati néni, hogy akkor szájról szájra: -Reszkess jó hírneve éppen a parkét- lesz ragyogó a konyhabútor, piszok, jön a nadrágos Kati tek széppé valázsolásából ha benzines ruhával ledör­néni«. származik. Hatalmas mosó- zsölik, s utána száraz, puha fazékban forr, rotyog a víz ruhával alaposan áttörlik. • a tűzhelyen. Ebbe keveri — Nem fél attól Kati né­— ló resgelt kívánok itt Katl nénl a különbözö ve8y" ni, hogy e recepteket ismerve a Kati nénü^—• csengeti, éb- Tmt ™Jd ™guk 32 ass2°nyok reszti fel sokszor már reg- azton -csinálják* a nagytakarf­Eí Jlf^ter^Xr/rt ^nik a folt a parkettről, tást? SrsXTáruTa^ tó mtr E ba ti' ~ ^ ^ ^ cipekedik is befelé az elő- JJ* ^« örülök neki, hiszen ha tíz szobába, mintha csatába in- ka" "nS múlva csak kezem volna- 82 ,s kevés du'na> a"ny\ -volt*, mert Kati néni le- lenne, annyi helyre hívnak szatyorból Van ott ^U8- ^^ Egy lapban zsírsavtól a különböző vegy- 9 legalább .hetven helyen szerekig, porrongyig min- megfordulok, s még a vasár­den. Erényei közé tartozik még napjaim is foglaltak, mert Belebújik hagyományos az is, hogy szakmai titkait ^^ ^ ^ ^ mennem kantáros sötétkék nadrágjá- nem rejti véka alá. Ha ugy . ba, amelyről már 40 évvel adódik, hogy otthon van a . « takaxftásnák ezelőtt is legendák keltek. . . „ há„ ... Azért dolgozom még 68 Tudniillik Kati néni volt az takaritas ldején 8 naz MZ éves koromban, mert nem első nő Szegeden, aki ilyen szonya, akkor türelmesen munka nélkül és nadrágot öltött. Azóta sok elmagyarázza, hogyan kell élhetek munka netoul es , . .7 , „ .. kezelni a parkettet, hogy nem mondhatok nemet, ha év telt el- Kati néni fele t mindlg tigzta> fényes le- seg(tenl h(vnak olyan he­is —, de a frisseségéből, vl- gyen. uyen tanácsot kértünk j kre ahol dolgozlk a férj óm 1raj4iráUo1 eAmmU pam 4A1a ml íe Tme •> tról OCT • J 1 • is, feleség is és ráadásul pi­ci baba is van. Ma szeren­csére nincsenek -nagysá­gák*, nem parancsolgatnak, nem -hisztiznek*, hanem egyenrangú embernek te­kintenek mindenütt — mondja. 9 Késő estére jár az idő, Kati néni lassan összeszede­geti holmiját, előtolja a biciklit, indul hazafelé, hogy másnap kora reggel is­mét újabb és újabb lakásba csengessen be, segítsen a dolgozó asszonyoknak, s örömet, néhány szem cuk­rot, virágot vigyen a gyer­mekeknek. HoruczI Lászlóné dám kedvéből semmit sem tőle ml ls. íme a válasz Uj gyermekkocsi gyártásét nos darab. Fogyasztói ára kezdi meg egy hónap múl- mindössze 360 forint lesz. va az Orvosi Műszer, Felsze- LrA„,i„ux„ nA„_„„„ DA,„A „ relés és Gyermekkocsikészí- Képunkón Magyar Pélné' a tő KSZ. Az újféle kulikocsi KSZ dolgozója bemutatja a fémvázra épült, könnyű, esi- gyermekkocsi prototípusát. szót a manekenekről. Mí,i magyarok általában csinos, fiatal, karcsú nőkön mutat-] juk be a ruhákat. A néme-| tek sokkal reálisabbak e té ren, ezt bizonyítja az is, hogy a karcsú manekeneken kívül molett, idősebb höl-j gyeket is szerepel*ettek. Néhány nyári könnyű ka-] bátot is bemutattak. A ka-| bátok általában könnyű, vi lágos pasztellszínű szövetből! készültek. Leginkább trapéz-] vonalú, háromnegyedes újjú] modellek voltak, A legtöbb\ nyári kabát lezser szabású elöl nem gombolható össze A színek összeállítására is] nagy gondot fordítottak. A] kabát alatt a béléssel meg egyező színű ruhát viseltek Nagy a „kalapkultusz" Ezeket a kabátokat, és ál-] tálában valamennyi bemuta-1 tott ruhát kalap egészítettei ki. Feltűnően nagy kultusza] van Németországban a ka-] lapnak. Sok kalap-szaküz­létük van. A kalapon kívül csupán kesztyűt használnaki A presszóban a törzsven­dégek ülnek. Megérkezik a csinos fiatalasszony is. az új tavaszi ruhakölteményé­ben. A többiek izgatottan fog­ják körül: *No, mi van?* Az „élni vágyók"... Ez igen szomorú tény, hi­szen nem mindig következ­mény nélküli a műtét. Az asszonyok többsége nem szá­mol ezzel és sokszor indoko­latlanul kérik a terhesség — Hát nem megmondtam, hogy nekem nem kell! Ve- megszakítását. A fenti példa sajnos sok fiatal asszonynál gyék tudomásul, én még élni akarok... életelv. »Még nem is éltem, nem kell a gyermek*. Ismerem az asszonyt, tudom róla, hogy két évvel ez- Egy tanácsadáson megkérdezték a fiatalasszonyt, miért előtt ment férjhez egy idősebb mérnökhöz. A férje jól nem akar gyermeket. A válasz megdöbbentő: keres, 6 nem dolgozik. Vártam az alkalmat, hogy beszél- — Én is szeretnék, a férjem is, egyedül az anyám hessek vele. ellenzi. Azt mondta, ha megszülöm, mehetünk. Fel is út, — Hát az úgy van — kezdte —, hogy a férjem gyer- le is út. Nincs lakásunk, így nincs más választás, mehet akar, én pedig nem. Nem és nem — tört ki hlszté- Sajnos, ez is előforduló eset. A család nem fogadja be riásan. — Még nem is éltem, a férjem már idősebb, 0 a kis jövevényt. Vannak fiatalok, akiknek tervében lakás, persze nyugodt, csendes életre vágyik. De én nem. A gye- bútor, ruha szerepel, s csak legvégén: gyermek. Igen rek pedig az otthonomhoz láncolna. gyakran előfordul, hogy amikor már szeretnének, késó. Nem lehet meggyőzni, hogy ez milyen könnyelmű élet- A könnyelműen igénybevett műtét áthúzza a legszebb ter­felfogás. Az orvosi figyelmeztetés is falra hányt borsó. vet. így aztán üres lesz a szép lakás, a magnetofonszalag Talán soha nem lesz gyermeke a műtét után. Nem törődik sem őrzi meg a legkedvesebb, a legszebb hangot: Az elsű semmivel. Egy dolog a fontos: megszabadulni a gyermek- -édesanyámat*, a »mamát*. tői, élni vidáman, gondtalanul. Több orvos véleménye az, hogy »kiment a divatból* a Abortuszrendeletünk sajnos nagy lehetőséget ad az gyermek. Sajnos a gyermek is csupán divat sok asszony­ilyen könnyelmű asszonyoknak is. Minden komolyabb ok nál. S e szeszély miatt lesz később boldogtalan a házasság. xt" "'""""V, nélkül igénybe veszik az orvosi beavatkozást. Emlékezzünk vissza, néhány évvel ezelőtt milyen nagy 5zetes6t 82 lpal'~ és öányate­Évröl évre nö az abortuszok száma Szegeden. Bizonyi- kultusza volt a gyermeknek, tására nézzünk néhány statisztikai adatot. 1956-ban 1358 Igen, de mit tegyünk? Hogyan kerülhetjük el a mű­gyermek született, ugyanakkor 750 abortusz volt. 1957-ben tétet? — kérdezi sok fiatalasszony. Az orvosok véleménye 1100 gyermek született és 1466 terhestéget szakítottak szerint a veszélyes műtét könnyen elkerülhető és meg­meg. Az elmúlt évben még szomorúbb a szám: 1036 a előzhető, A jelenleg rendelkezésünkre álló hatékony óv­születések száma, az abortuszé pedig 1572. Ezért aztán a szerek csaknem száz százalékig biztosak. Sajnos az eddigi legutóbbi statisztikai jelentés röviden így foglalja össze o orvosi propaganda azt bizonyítja, hogy a megelőzés egye­szegedi helyzetet: Az ország nagyobb városai között Sze- dül a nő gondja. Pedig a férfi is legalább annyit tehet a geden legkisebb a természetes népszaporodás. megelőzésben, a védekezésben, mint a nő. A férfiaknak is A hivatalos statisztika 1958-ban 1572 abortuszt rögzít, tartsanak orvosi előadást és mondják el ezeken, milyen Az orvosok ennél lényegesen nagyobb számot tartanak műtéten esik át asszonya, mondják el, hogy ez a probléma nyilván, hiszen még mindig sok az illegális beavatkozás, nem olyan egyszerű, mint amilyennek azt a köztudat fel­Ha ezt figyelembe vesszük, akkor az elmúlt évben több tünteti. mint kétezer volt a számuk Szegeden. (horváthné) Gyorsabb lesz a bevásárlás Ötszáz önkiszolgáló bolt nyílik ebben az évben A kereskedelem a jövő­ben csak önkiszolgáló bolto­kat nyit, mert ezeknek az üzleteknek legkisebb a re­zsiköltsége, s a közönség­nek, a háziasszonyoknak is z a forma a legelőnyösebb: Áz év vége előtt az állami ]kereskedeiem háromszáz, a SZÖVOSZ pedig kétszáz ilyen boltot létesít. A ház­hoz szállítási rendszert ki­terjesztik. A 132 fővárosi KÖZÉRT-árudán kívül Bu­apesten a csemegeboRok, ]vidéken — a megyeszékhe­lyeken — pedig a földmű­vesszövetkezeti boltok is vállalnak házhoz szállítást. Tervezik a módszer beve­i]lepüléseken is. [Szegeden nem lehetne? A -Nagymamák Iskolá­Jjában* a kicsinyek helyes ^nevelésére tanítják a buda­ipestl X. kerületi nőtanács •{előadássorozatán az Idős asszonyokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom