Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

Péntek, 1959. május 22. 2 A külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ülésének légköre javulást mutatott az előzőkhöz képest — állapítja meg a nyugatnémet DPA-hírügynökség a szovjet küldöttség szük­ség esetén késs tárgyalni a béketervezet egyes cik­kelyeinek megfelelőbb átfogalmazásáról. Genfben, a Nemzetek Palotájában csütörtökön délután fél négy órakor megnyílt a külügyminiszteri értekezlet 9. plenáris ülése. Az ülésen Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter elnökölt Az ülti magyar idő szerint 18 óra 40 perckor ért véget A több mint három óra hosszat tartó ülésen felszólalt Ra a szovjet béke-terv nem Herter amerikai, Couve de Murville francia és Selwyn elégíti ki a nyugati küldött­Lloyd angol külügyminiszter, valamint a két német kül- ségeket, miért nem terjesz­döttség vezetője: Grewe nagykövet és dr. Lothar Bolz, tenek elő más tervezetet? az NDK külügyminisztere. Grewe szerint a szovjet Gromiko szovjet külügyminiszter az ülés végén 1él- béke-terv megvalósulása órás beszédben válaszolt a nyugati küldöttségek vez»- egetén Nyugat-Németország­tóinek érvelésére. ban csak a kommunista párt -A csütörtöki ülés légköre javulást mutatott az elő- maradhatna fenn és a töb­zőkhöz képest.* — állapította meg a DPA nyugatnémet bit, mint revansista szerve­hírügynökség, tájékozott genfi körökre hivatkozva. zetet betiltanák. Azonban A csütörtöki ülésen részt vett McElroy amerikai had- cgak Grewe úr állít ilyent, ögyminiszter is. valamennyi nyugat-német­Az értekezlet következő ülése, amelyen Gromiko azov- országi pártról, jet külügyminiszter elnököl, pénteken délután magyar idő \ szovjet béke-terv teljes szerint 15.30 órakor kezdődik. . mértékben lehetővé teszi minden demokratikus párt éa szervezet szabad mű­ködését. Ml, a szovjet küldöttség HRUSCSOV: n Szovjetunió fenn kívánja tartani a baráti kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztársasággal A genfi külügyminiszteri a szovjet javaslat, hogy a értekezlet sardai ülésén két német áUam közeled- M, , gZ0vJet küldöttsei Herter amerikai külugymi- jék egymáshoz éa képvlaelöl , effvál;aián nem tar niszter és Selwyn Lloyd an- üljenek közös tárgyalóasz- „JJSLfíll. gol külügyminiszter vála- tálhoz, diktátum, akkor egy- " "at nEwszági szolt Gromiko megjegyzései- általán ml nem diktátum? m,nden nyugat-németországi re, amelyek a nyugati -cso- Egy másik nyugati meg­mag-terv* fogyatékosságaira jegyzés szerint a békeszer­vonatkoztak. ződés és Nyugat-Berlin A két angolszász külügy- problémája a miniszter, bár sa eddigi- nam tg létezik nél engedékenyebb hang- tő csak mondva nemben, újra védelmezni probléma. Ilyen alapon Igyekezett a nyugati -ja- Monbw, minden más tényt vaslatköteget*. lg kétségbe lehet vonni — m Herter egyfelől további ér- m veket próbált felhozni a nyu­gati javaslatok mellett és utána megjegyzéseket fűzött a Szovjetunió által előter­jesztett béke-tervhez. Selwyn Lloyd beszédének tárgya ugyanez volt. Az ülés végén Gromiko szovjet külügyminiszter ref­lektált a nyugati külügy­pártot — hangoztatta szovjet külügyminiszter. Gromiko a szerdal ülésen valóságban ™é* e*y,zer azt a reményét JTinT;» felezte kl, hogy valamennyi r.ináH küldöttség megtesz minden * tőle telhetőt a külügyminisz­teri értekezlet eredményes­sége és a csúcsértekezlet létrejötte érdekében. Itt az tdeie, hogy véglegesen dönt­sünk Lengyelország és tése és Nyugat-Berlin stá- Csehszlovákia küldötteinek tusának rendezése a má- valá , .. . tele kérdésében — mondotta sodlk világháború követ- befejezésül, kezményelnek felszámo­• • 4„ ,rinmí LAPZÁRTAKOR laaára IranyuL ÉRKEZETT : Grewe, a Német Szövet- A négy külügyminiszter hangoztatta Gromiko. A békeszerződés megkö­N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke május 7-én fogadta R. K. Karandzsiát, a -Blitz* című indiai lap szerkesztő­jét és beszélgetést folyta­tott vele. A Szovjetunió támogatta és ma is támogatja a Ban­dungban lerögzített alapel­veket — mondotta többek között Hruscsov —, majd ki­jelentette, hogy a bandungl értekezleten részt vett orszá­goknak még nagyobb ener­giával kell folytatniok az ott megkezdett, jó ügyet, hogy fennmaradjon a bandungi szellem. Ez hasznos a béke fenntartása szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, milyen nagy hatást gyako­rolnak a nemzetközi kérdé­sek megoldására a nyugati hatalmak katonai tömbjei­ben részt nem vevő, béke­szerető ázsiai és afrikai or­szágok. Hruscsov rosszindulatú ko­holmánynak nevezte azt a Szovjetuniónak tulajdonított szándékot, hogy -az arab kommunisták segítségével meg akarja vetni a lábát a Közel-Keleten. — Egy szocialista állam sohasem táplál semmiféle hódító szándékot — hangsú­lyozta Hruscsov. Miből adódnak a* Irak éa ax EAK köxötii ellentétek? Bölöni György is fölszólalt a szoyiot írók kongresszusán A azovjet írók kongresszu­sa csütörtökön délelőtt a moszkvai Kremlben folytat­ta munkáját. A magyar írók nevében felszólalt Bölöni György, az Irodalmi Tanács elnöke is. A Magyar Irodalmi Tanács nevében üdvözölt* a kong­resszust, s kijelentette: azok a problémák, amelyekről a szovjet barátaink tanácskoz­nak is határoznak, a mi problémáink is. Ismertette néhány adat­ul kulturális életünk kon­szolidációjának eredményeit, majd hangsülyozto: eredmé­nyeink elérése nem volt könnyű dolog. Kormányunk bölcsessége, pártunk türel­me és a kommunista íróink következetessége érte el, hogy irodalmi életünket ki­emeltük áz ellenforradalmi kátyúból. Irodalmi életünk ma már annyira rendezett .— mon­dotta befejezésül Bölöni György —, hogy újra meg­alakíthatjuk az írószövetsé­get, amelynek a napokban ült össze a különböző iro­dalmi irányzatokat képvise­lő, legjelesebb hatvan ma­gyar íróból álló előkészítő bizottsága. miniszterek és a Német Sző- ségt Köztársaság képviselő- Genfben csütörtökön este vetségi Köztársaság képvlae- Je kijelentette, hogy kor- nem hivatalos ülést tartott lőjének legutóbbi felázó lalá- mánya nem fogadhatja el Herter amerikai külügymi­saira és rámutatott, azokat a gazdasági korláto- niszter villájában. Arról ta­a konferencia jellegében zásokat, amelyek a szovjet nácskoztak, milyen körül­annyiban következett be béke-terv alapján Németor- mények kőzött kezdődjenek pozitív fordulat, hogy a szágot sújtanák: Gromiko meg zártkörű megbeszélé­nyugatl képviselők a szov- hangoztatta, hogy seik: Jet javaslat konkrét kér- , déseivel foglalkoznak. Gromiko ellenérveket ho­zott fel a nyugatlak bíráló észrevételeivel szemben. Ar­ra a megjegyzésre válaszol­va, mintha a szovjet béke­szerződés-tervezet megvaló­sítása Németország kettésza­kítottságának állandósításá­hoz vezetne, Gromiko kije­lentette: a szovjet béketerv legfőbb rendeltetése, hogy felszá­molja a két világháború politikai és lélektani ma­radványait A békeszerződés megkötése feltétlenül csökkentené a feszültséget Németországbon. Feltétlenül ilyen eredmény­nyel járna például Nyugat­Németország atomfegyverke­zésének megakadályozása. Ebben az ügyben Németor­szág szomszédait is lényege­sen megnyugtatná. A nyugati külügyminiszte-, rek javasolták, hogy tartsa­nak össznémet választásokat a négy hatalom ellenőrzése alatt. Ügy állítják be a dolgokat, mintha a Szovjetunió ezt ellenezné. Ez az állítás nem felel meg a valóság­nak — hangoztatta a Szovjetunió külügyminisztere. — Ha a két német állam kormányai megállapodnak össznémet választások tartásában, ez ellen senkinek sincs joga fellépni, a választásokat azonban minden külföldi el­lenőrzés és beavatkozás nél­kül kell megejteni. A Szov­jetunió régebben maga java­solta össznémet kormány megalakítását és erre vonat­kozóan több indítvány került Adenauer nyugatnémet kancellár elé. Akkoriban még nem volt olyan mély a két Németország közötti sza­kadék, mint ma. A Német Szövetség Köztársaság an­nak idején elmulasztott egy jó alkalmat az össznémet kormány létrehozására. A mai helyzet más. és így az új azovjet Javaslat a Je­lenlegi viszonyok figyelem­bevételével készült. Az egyik küldöttség részé­ről az a megjegyzés hang­zott el, hogy a szovjet béke­terv tulajdonképpen diktá­tum. Ez a megállapítás — mondotta Gromiko — rend­kívül meggondolatlan. Ha az Az Iraki Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársa­ság jelenlegi konfliktusának okáról szólva Hruscsov ki­jelentette: az Egyesült Arab Köztársaságban egyesek azt akarták, hogy Irak csatla­kozzék az Egyesült Arab Köztársasághoz. Az Iraki nép azonban ezt nem akar­ta. Innen erednek az intri­kák és az összesküvések. Hruscsov hangsúlyozU, hogy nem változott és a Jö­vőben sem változik a Szov­jetunió álláspontja az arab népek nemzeti felszabadító mozgalma iránt. A szovjet álláspont a népek barátságá­nak lenini elvéből indul ki. Együtt érzünk a népek fel­szabadító mozgalmával, se­gítettük és továbbra is se­gítjük e mozgalmakat — mondotta. Azok, akik gyengítik az arab országok népeinek ösz­szefogását, nagy hibát kö­vetnek el — mondotta ez­után a szovjet miniszterta­nács elnöke. — Ami az Egyesült Arab Köztársaság és Irak jelenlegi viszonyát illeti, két arab nép egymás elleni harcra fecséreli ere­jét ahelyett, hogy közösen harcolna az igazi ellenség, az imperialisták ellen. Hruscsov kifejezte remé­nyét: az arab országok t>c­zetöl megértik, hogy józan ésszel kell megítélni a ki­alakult helyzetet, rendezni kell a konfliktust és nem szabad alkalmat adni az arabok ellenségeinek, hogy saját önző céljaikra használ­ják fel a súrlódást. A Szovjetunió éa na EAK viaxonyáról Egy kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Arab Köztársaság kö­zött nincs semmiféle konf­liktus. Az Egyesült Arab Köztársasághoz fűződő kap­csolatainkat továbbra ls az egyenjogúságra, a szuveréni­tás tiszteletben tartására és a kölcsönös előnyökre szán­dékozunk építeni. A Szov­jetunió sohasem avatkozott és a jövőben sem szándéko­zik beavatkozni más álla­mok belügyeibe. Nasszer amerikai iga alatt találhatja magát — mondot­ta Hruscsov. — Akkor majd gyakorlatilag tudja meg, mekkora különbség van a szovjet szocialista politika és az amerikai politika kö­zött. Ezt titkolják az embe­rek előtt, mi azonban tud­juk, milyen úton-módon akarja az Egyesült Államok leigázni az Egyesült Arab Köztársaságot. Ha az Egyesült Arab Köz­társaság vezetői nem akar­nak baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval — jegyezte meg Hruscsov —, ez az ő dolguk, mi valahogy túlél­jük ezt. Ha ez káros lesz, semmiesetre sem a Szovjet­unió vallja kárát. Mi szeret­nénk fenntartani a baráti kapcsolatokat, mert ez hasz­nos lenne mindkét ország­nak, és különösen az arab népeknek, valamint minden népnek, amely a gyarmato­sítók ellen harcol. Hasznos lenne a béke szempontjá­ból is. Jó kapcaolalokat minden oraaáffgaI — ex a azovjet politika alapja Hruscsov kijelentette, hogy Karandzsla helyesen teszi, amikor nem hiszi el a rá­galmat, hogy a Szovjetunió és Kína erőpolitlkét kezdett a világ egyes részeiben, s az SZKP huszadik és huszon­egyedik kongresszusa kőzött állítólag változás történt a szovjet politikában. madások még senkinek sem termettek babért, bár e tá­madások már több mint száz éve tartanak. A fasisz­ta Németország — mondot­ta Hruscsov — erősebb volt, mint Egyiptom, amikor Hit­ler meglobogtatta a kommu­nistaellenes zászlót és a so­viniszta nacionalizmus alap­Kijelentette: mi továbbra ' ján harcot indított a kom­is szigorúan betartjuk a XX. pártkongresszus határozatait. A szovjet kormány egyálta­lában nem változtatta meg a külpolitikáját az utóbbi időben. Jó kapcsolatokat kí­vánunk minden országgal, állami és társadalmi rend­jükre való tekintet nélkül. Nasszer beszédeivel kap­csolatban elhangzott egyes bíráló megjegyzéseink nem jelentették azt, hogy a Szov­jetunió megszegte a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás politikáját. Védelmére keltünk a kom­munizmusnak, mint tanítás­nak, mert Nasszer elnök több ferdítést követett el a kommunizmusról vallott fel­fogásában. Megvédtük a kommunista tanokat és a jövőben is teljes határozott­sággal meg fogjuk ezt ten­ni— hangsúlyozta Hruscsov. munizmus ellen. Előtte Mus­solini foglalkozott ilyesmir vei. öle már régen nincse­nek, a kommunista eszmék viszont uralkodó eszmévé váltak sok európai és ázsiai országban, amelyeknek la­kossága együttvéve körülbe­lül egymilliárdra tehető. Miért küzdenek ax arab államok kommuniatái? Pontos határvonalat kell húzni — fejtegette Hrus­csov. — Más dolog a kommu­nista tanítás és más dolog valamely állam belső rend­szere. Mindig elismertük és ma is elismerjük a népek­nek azt a jogát, hogy olyan rendszert válasszanak ma­guknak, amely az adott Idő­pontban megfelel nekik. Az Egyesült Ara b Köztársaság­ban is éljenek az emberek A kommunisták elleni tá- úgy, ahogy akarnak, legyen ej ott olyan rendszer, amely az ottani lakosoknak megfelel, az 6 belügyük. Hruscsov kijelentette: amennyire ő tudja, az arab országok kommunistái je­lenleg nem tűzték ki konk­rét feladatul maguk elé a kommunista társadalom épí­tését. ök hazájuk szabadsá­gáért és függetlenségéért, a békéért harcolnak, azért küzdenek, hogy hazájuk tel­jesen megszabaduljon az imperialista elnyomástól, hogy a fiatal államok ere­jükhöz mérten megoldják a gazdasági és a szociális fej­lődés problémáit. Egy további kérdésre vá­laszolva Hruscsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió gazdasági sikerei már most hasznot jelentenek a fejlő­désükben elmaradott orszá­goknak. A magyar párt- és kormányküldöttség útja As IMI április ll-t«l május 17-lf • magyar párt- és kormány­küldöttség meglátogatta ai ázsiai szocialista országokat: a Mon­gol Népköstársaságot, a Vietnami Demokratikus köztársasagot, a kí­nai Népköztársaságot éa a Kora ai Népi Demokratikus köztársaságot. A mellékelt térkép a magyar küldöttség által megtett útvonalat mutatja be. A térképed feltüntettük azokat a létesítményeket is> 2. vasúton, melyeket a delegáció útja során megtekintett. Jelmagyarázat: 1. A küldöttség által repülőgépen, illetőleg autóval megtett útvonal. 3. Az ázsiai szocialista orazágok fővárosai, ahol a delegáció párt- és kormányközi megbeszélése­ket folytatott. 4. VlzierOmű. i. Ipari létesítmény (gyár, acélmű). C. Szénbánya. 7. TermelAsztivetkezet (Kin.i területén népi kom­muna). I, Kulturális intézmény (egyetem, tskolá, könyvtár). Ma: loHósorsolás Nagybátonyban A lottó 21. játékheti sor­solását május 22-én, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdet­tel Nagybátonyban tartja a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom