Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

VltAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Mindig együtt t a pórlon­kívüliekkel m A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA| l*l,amok ú' 4 külügyminisztere XV. évfolyam, 91. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. április 19. í Herter az Egyesült \ no lir §> Vietnamba utaztában Pekingbe érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Dr. Münnich Ferenc veze- nami Demokratikus Köztár­tésével szombaton Pekingbe saságba és a kínai főváros­érkezett a magyar párt- és fba" röyid időre ™egfak£" X , „„.J., , totta útját. A vendégeket a kormányküldöttség, amely pekingi repülőtéren Csen Ji, Ulan-Batorból utazik a Viet- a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, továbbá a Kínai Kommunis­ta Párt és a kormány több vezető tagja fogadta. Csou Ett-laf: Az ex évi terv szintén ugrásszerű fejlődést irányoz elő a Kínai Népköztársaságban Megkezdődött Pekingben az országos népi gyűlés ülésszaka Szombaton délután meg­kezdődött Pekingben az or­szágos népi gyűlés ülés­szaka. Mao Ce-tung elnök meg­nyitó szavai után Csou En­laj miniszterelnök számolt be a kormány munkájáról. Ismertette az első ötéves tervben és 1958-ban — a má­sodik ötéves terv első évé­ben — elért hatalmas ered­ményeket, körvonalazta az idei év feladatait, beszámolt a fontos kül- és belpoliti­kai kérdésekről. Köszönetet mondott a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a Kíná­nak nyújtott segítségért, majd Kína mezőgazdasági fejlődését ismertetve, mél­tatta a népi kommunákat, a kínai nép társadalmi szer­vezkedésének eme nagy vív­mányát. Hangoztatta, hogy az 1958-ban elért nagy győ­zelmek alapján Kínának to­vább kell haladnia a meg­kezdett úton. Az 1959. évi gazdasági lerv szintén ugrásszerű fejlő­dést irányoz elő — mondot­ta Csou En-laj — a népgaz­dasági terv 18 millió tonna acél, 380 millió tonna szén, 525 millió tonna gabona és ötmillió tonna gyapot terme­lését tűzi ki célul. Kifejtette a miniszterel­nök, hogy az 1959. évi ter­vet a pártnak a szocializ­mus építésére vonatkozó ál­talános irányvonaléval össz­hangban dolgozták ki. Az irányelv az, hogy mindenki keményen dolgozzék, minél magasabb célokra törjön, hogy így nagyobb, gyorsabb, jobb és gazdaságosabb ered­ményekre jusson. A miniszterelnök beszá­molt azokról a nagy sike­rekről is, amelyek a nem­zeti autonóm területek fej­lesztésében születtek, az or­szág egysége és a nemzeti egyenlőség biztosításának el­ve alapján. A nemzeti ki­sebbségek lakta területeken is hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés tapasztal­ható. Csou En-laj miniszterel­nök megállapította, hogy Ti­betben a reakciós körök ma­roknyi csoportjának lázadá­sa dicstelen vereségbe ful­ladt. A kormány a tibeti autonóm terület előkészítő Rózsa Ferencről nevezték el az újszegedi általános gimnáziumot Egész napos névadó ünnepség a város legfiatalabb gimnáziumában Tegnapra ünnepi díszbe öl­tözött Szeged legfiatalabb iskolája, az újszegedi gim­názium. Az intézmény taná­rai, dolgozói és tanulói emlékezetes külsőségek kö­zfitt tartották meg az iskola név­adó ünnepségét, amelynek során Rózsa Ferenc élvtárs­ról, a magyar kommunista és munkásmozgalom hősi alakjáról és mártírjáról ne­vezték el intézetüket A ven­dégeket — a Művelődésügyi Minisztérium, a városi párt­bizottság, a városi tanács, a testvériskolák és a patronáló üzemek képviselőit és a szü­lőket — a diákok impozáns sorfala fogadta. Az ünnepsé­get megtisztelte részvételével Rózsa Irén, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének főtitká­ra, Rózsa Ferenc testvérhú­ga, ifj. Komócsin Mihály, a Szegedi városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a városi tanács v. b.-elnöke, továbbá több intézmény és társadalmi szervezet veze­tője. A nagyszabású program az iskola eddig legjelentő­sebb ünnepségeként zajlott le és valóságos iskolanappá Űj, Ízléses újságos pavilo­nokat állítanak fel Budapesten, amelyek csino­sabbá teszik a főváros utcái­nak képét. Fel­vételünk a Nemzeti Szín­háznál felállí­tott első ilyen íj árusítóhely­ről készült. szélesedett Igen megható volt Rózsa Irén elvtársnő lelkes fogadtatása és az is­kolai élet albumával és vö­rös szegfűkkel történt meg­ajándékozása, és az emlék­műsor. Ünnepi beszédet Horváth Ferenc igazgató mondott, majd Rózsa Irén beszélt bátyja harcos életéről, róla őr­zött emlékeiről. Ezután a tanulók műsorban is emlékeztek az iskola név­adójára­Sajnos, a rossz idő sok el­képzelést megváltoztatott, az ünnepség fényéből, bensősé­ges melegségéből azonban nem vont le semmit. Délután leleplezték Rózsa Ferenc arc­képiét, amelyet Jánoska Ti­vadar szegedi festőművész festett meg az iskolának; felavatták az iskolai KISZ­szervezet zászlaját, amelyet a Textilművek fiatal­jai ajándékoztak, majd ki­osztották a tanulók között annak a pályázatnak juta­lomdíjait, amelyet Rózsa Fe­renc hősi életének feldolgo­zására irtak ki. A délutáni kulturális műsorban fellé­pett a Textilművek — mint patronáló üzem — tánccso­portja is és a tanulók jele­netet mutattak be Rózsa Fe­renc életéből, Bukovitz An­tal tanár dramatizálása alap­ján. Az esti órákban a vá­rosban körülfutó fáklyás stafétával is hir­dették a tanutók iskolai ünnepük jelentőségét, s az emlékezetes napot kö­zös szórakozással zárták. Szeged ma ünnepli Lenin születésének évfordulóját Idén, április 22-én lesz 89 esztendeje, hogy megszü­letett Vlagyimir Iljics Lenin elvtárs, a forradalom óriása, a világ dolgozóinak halhatatlan tanítómestere. Az évfor­duló alkalmából a Lénin-ünnepségeket ma, vasárnap ren­dezik meg Szegeden. Délelőtt 9 órakor a Sztálin sétányon levő emlékmüvet koszorúzzák meg a párt, a KISZ, a ta­nács, a népfront, a fegyveres alakulatok, valamint a vá­ros dolgozóinak képviselői. Utána délelőtt 10 órakor Le­nin-emlékünnepséget tartanak a Szabadság Filmszínház­ban. SííiS Az „ég antológia* sikeres bemutatkozása Szép Szó Rejtvény TTTV*TTTTTTTtTTTTTrTT»TTT>­ív*-* sgg t-'-vrap bizottságát bízta meg a he­lyi kormány funkcióinak és hatalmának gyakorlásával­így gyorsan meg lehet való­sítani a területi nemzeti autonómiát és fokozatosan demokratikus reformokat le­het bevezetni Tibetben. Ezt az intézkedést Tibet haza­(Folytatás a 2. oldalon.) * ' r* • * • UIUIIIMII Tízéves a béke-világmozgalom Pontosan tíz évvel ezelőtt, 1949. áprilisában gyűltek ösz­sze Párizsban a világ jövőjé­ért felelősséget érző tudósok, írók, művészek és közéleti személyiségek a földkerekség minden részéből, hogy tilta­kozzanak a háborús pszihó­zis, az imperialisták háborús készülődése ellen. Akkor a bátraknak ezt a kis csapatát csak néhány százan alkották. Az elmúlt tiz év alatt azon­ban kezdeményezésük nyo­mán szélesen áradó, az egész világot átfogó hatalmas bé­kemozgalom született. Az emberiség lelkiismere­tének ébresztői között az el­ső helyet foglalta el Frede­ric Joliot Curie, a nagy fran­cia tudós, az izzó kommu­nista békeharcos, ö, mint az atomenergia felszabadításá­val foglalkozó tudós, talán mindenki másnál jobban tudta, hogy az emberiség mi­lyen csodálatos korszakba jut, ha megoldódik a nukleá­ris energia békés felszaba­dítása. De azt ls tudta, hogy milyen óriási veszélyt rejt magában, ha ezt az energiát nem békés célokra, hanem pusztitásra használják fel. Éppen azért indult a béke­mozgalom a tudósok, az írók és művészek, tehát az értel­miségiek mozgalmaként, mert elsőnek ők ismerték fel, hogy milyen veszélyek leselkednek az emberiségre az új tömegpusztító fegyve­rek feltalálása nyomán. Nagyrészt az ő felvilágósító tevékenységüknek köszönhe­tő, hogy szerte az egész vilá­gon mind nagyobb töme­gek döbbennek rá az impe­rialisták háborús készülődé­Csou En-laj fogadta dr. Münnich Ferencet Csou En-laj, a Kinai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának alelnöke és a Kinai Népköztársaság mi­niszterelnöke szombaton este fogadta dr. Münnich Feren­cet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a magyar kormány miniszterelnökét és a Pekingben tartózkodó ma­gyar párt- és kormánykül­döttség töbúi tagját. A fogadás után Csou En­laj, vacsorát adott a magyar küldöttek tiszteletére. seinek veszélyességére és emelik fel egyre hangosabbá váló tiltakozó szavukat. Ma már elmúlt az az idő­szak, mikor a tábornokok és a politikusok a nép megkér­dezése nélkül kezdtek hábo­rút és vitték a tömegeket ér­telmetlen, szörnyű mészár­lásba. Ma már a kapitalista világban is jelentős befo­lyást gyakorol az uralkodó körök politikájára a néptö­megek békeakarata, a hábo­rúellenes közvélemény. Az imperializmus agresszív erői, a kardcsörtető elemek tud­ják, hogy nyílt háborús ter­vekkel nem állhatnak a nép elé, ezért igazi céljaikat bé­keszólamokkal leplezik és a nemzetközi kommunizmus állítólagos -imperialista* ter­jeszkedéséről szóló hírekkel próbálják igazolni háborús törekvéseiket. Ezért a béke híveinek továbbra is éberek­nek kell lenniök, nehogy a háborús körök túljárjanak eszükön. Az elmúlt tíz év alatt kü­lönösen az tette erőssé az emberiségnek a béke fenn­maradása iránt táplált remé­nyeit, hogy a szocialista or­szágok szüntelenül növelték a háborús feszültség csök­kentéseire irányuló erőfeszí­téseiket. A szocialista világ­rendszer országai az elmúlt tíz év alatt óriási fejlődést tet­tek a gazdasági előrehaladás területén, ezzel jelentősen növelték a szocializmus és a béke erőit az egész világon. Nagy lökést adott a nem­zetközi békemozgalomnak és elmélyítette a világ népei­nek, a dolgozó tömegeknek a béketőrekvéseit a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely megállapította, hogy napja­inkban a háború már nem végzetszerűen elkerülhetet­len. Ez egyben a kiterebé­lyesedő nemzetközi béke­mozgalom elismerését jelen­tette, hiszen — többek között — a békemozgalom eredmé­nyeire és sikereire is alapo­zódik a XX. kongresszus történelni jelentőségű megál­lapítása. Az SZKP ez év januárjá­ban megtartott XXI. kong­resszusa tovább fejlesztette a XX. kongresszus megállapí­tását A szocialista világ­rendszer olyan óriási ütem­ben fejlődik, a szocialista erők túlsúlya, rövid időn be­lül annyira nyilvánvalóvá válik, hogy ez visszarettenti az imperialista háborús erő­ket a háború kirobbantásá­tól és még a szocializmus vi­lágméretű győzelme előtt le­hetővé válik a háborúnak, mint a vitás nemzetközi kér­dések megoldási eszközének kikapcsolása a társadalom életéből. Ez a békés, napsugaras jö­vőben való bizakodás remé­nyét fakasztja a világ népei­ben. Lehetővé válik, hogy az emberi elme, a természetnek az emberiség felszabadította hatalmas erői ne a végze­tes pusztítást, ne a háborút, hanem a békés fejlődést, az egész emberiség boldogulását szolgálják. íme ez a jövő tá­rul fel előttünk a XXI. kongresszus történelmi meg­állapítása nyomán; olyan jö­vő, amelyért érdemes harcol­ni, érdemes minden erőfeszí­tést meglenni. A béke-világmozgalom az elmúlt tíz év alatt a világ népeinek egymáshoz való kö­zeledéséért, a gazdasági kap­csolatok kiszélesítéséért, a népek közötti barátság el­mélyítéséért harcolt. Világos, hogy a nemzetközi bizalmat­lanság légkörét, a nemzet­közi életben tapasztalható feszültséget akkor lehet meg­szüntetni, ha a népek megis­merik egymás kultúráját, egymás életét és törekvéseit. A legutóbbi időben a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok békepolitikája jelen­tős sikereket ér el. A külön­böző szovjet kezdeményezé­sek nyomán a nyugati impe­rialista országok külpolitiká­jában mélyreható változás megy végbe. Mindinkább le­hetetlenné válik a régi me­rev, háborús irányvonal ér­vényesítése, és *ha lassan is, de a hajlékonyabb, a tárgya­lások eszméjét felkaroló erök kerekednek felül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom