Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

5 Szerda, 1959. április I. Az idén korábban kezdik vetni a kukoricát A szokatlanul korán bekö­szöntött tavasz és a tartós meleg idő lehetővé teszi, hogy a rendesnél 1—2 héttel korábban fogjanak a kukori­ca vetéséhez a gazdaságok. A tapasztalt öregek szerint a legjobb kukoricavető-idő a Szent György hete, az idén azonban aligha lesz gazda­ság, amely április végéig várjon: a tudományos kísér­letek ugyanis azt bizonyít­ják, hogy mihelyt a talaj hő­mérséklete meghaladja a 10 —12 fokot, földben a helye a kukoricának. S ez a feltétel valószínűleg már már április első hetében meglesz. Az utóbbi időkben igen nagyra nőtt a termelők ér­deklődése a kukorica iránt, mivel egységnyi területen ez adja a legtöbb takarmányér­téket. A tervek szerint ez évben 130 000 holddal na­gyobb területen termelnek hazánkban szemes kukoricát, mint tavaly, a silókukorica vetésterülete pedig több mint kétszeresére emelkedik. A körülbelül 20—25 százalék­kal nagyobb termést adó hibridkukoricát a múlt évi­nél ötször nagyobb területen termelik az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. A hibrid ve­tőmagnak körülbelül 90 szá­zalékát máris kiszállították a megyékbe, a cserék jó ütem­ben megindultak, helyenkint azonban késlekednek a cse­rével, a vetés idejére ha­lasztják. Az ország különböző vidé­keiről érkezett legújabb je­lentések a kukoricavetési előkészületekről számolnak be. Csongrád megye 11 gépállomásán a TVD/«-os négyzetes kukorica vetőgépe­ket mind átalakították a téli hónapokban. A tavaly használt vetőgépek huzaljainak áthelyezéséhez 7 —7 ember kellett, az idén ezt a munkát egy ember könnyen elláthatja. A nagy­arányú munkaerőmegtakarf­táson kívül további előny, hogy gyorsabban haladnak: tavaly egy nap alatt 13, most pedig 20 holdon teszi a föld­be a magot egy-egy gép. Az átalakított félszáz gép segít­ségével 2000 holddal na­gyobb, összesen mintegy 8000 hoiü kukoricát vetnek négy­zetesen a Csongrád megyei termelőszövetkezetek. A ter­melőszövetkezeti tagok ré­szére nemrégiben bemutató­kat tartottak a gépállomá­sok, ahol ismertették az át­alakított gépek kezelési módját. A „második műszak" könnyítésére Fűszer- és csemegebolt a Textil művek ben *<9MIU*l9ltMN*M«MI»f9MNIMI« i tttvzük 1 A munkás asszonyok a dol­gos nyolc óra után odahaza a lakásban, a család köré­ben újabb műszakhoz kez­denek. Rájuk hárul a ház­tartás gondja, a mosás, a főzés. Az üzemi szakszerve­zeti bizottságok különböző háztartási gépek beszerzésé­vel, kölcsönzésével igyekez­nek könnyíteni a második műszakon. Több üzemben már a bevásárlás gondjait Is könnyítették. Fűszer- és csemegeboltokat nyitottak, különösen a nagy üzemekben. ság« ládába az odahaza el­készített vásárlási feljegy­zést, mire hazafelé mennek, a csomag készen állt. Sok asszony 30—40 percét, sőt még ennél is több idejét, fáradságát takarítják meg. Arainak a boltban hűsítő­Italokat, sőt bort, sört és pálinkát is. A -talponállóban- természe­tesen csak málnaszörpöt vagy bambit mérnek. Mun­ka közben csak ezekkel koc­cinthatnak, hazafelé menet azonban a -töményebb- ita­lokból is vásárolhatnak, de nem helybeli fogyasztásra. ; Apróságnak tűnik, de: | mégis naponta okot kel-j I lemetlenséget, bosszúsá- f •ságot sok terhes is kis-' j gyerekes mamának. 1 j Gondolják már a ma- £ * mák, hogy miról van • szó? A jegyes tejről,; illetve pontosabban a f tej kiadásáról. Tudniil-i lik városunkban olyan£ rendelkezés van a bolt-f vezetők felvilágosítása • szerint, hogy jegyes te-1 jet csak reggel 6-tól 8-£ óráig mérhetnek. Aki ezalatt a két óra alatt nem tudja elvinni, vagy legalábbis nem visz le edényt, hogy félretegyék |a tejet, az bizony ké­• sőbb már elteheti a tej-: £ jegyet a kalapja mellé, J 5 Mert hiába van még j ! délután 5 órakor is tej • | az élelmiszerüzletekben * f azt csak szabadtejként£ i hajlandók kiadni, hivat- £ | kozva a rendelkezésre, • \mely szerint a 8 óra után fennmaradó tejet át kell kalkulálniok há­jrom forintos szabad vá­! sárlási árra. : Sikerrel folytatódott Szegeden a dél-magyarországi munkás-paraszt színjátszó találkozó Szombaton és hétfőn foly­tatódtak a dél-magyarországi munkás-paraszt színjátszó seregszemle bemutatói, A KPVDSZ művelődési ott­honban ezúttal a makói Központi Színjátszó Együttes adta elő Egri Viktor cseh­szlovákiai magyar iró Ének a romok felett című háromfelvonásos tör­ténelmi tragédiáját. Az sokszor az -idegen- az igaz barát. A makói együttes tagjai szép teljesítményt nyújtot­tak. Kitűnő szövegtudással álltak a szegedi közönség elé, s az előadás során végig fenn tudták tartani a közön­ség érdeklődését. Főként a harmadik felvonásban re­mekeltek, amikor különösen az Erzsébetet alakító színját­szó játéka az átéltség őszin­történelemből ismeretes, 1840-es évek sziléziai takács felkelésről szól, a felkelés előzményeit eleveníti fel a századvég naturalista drá­máira jellemző szuggesztív erővel. A darab Hauptmann (a filmről is ismert Naple­mente előtt és Rose Bernd szerzője) egyik leghaladóbb műve, amelyben félreérthe­tetlenül forradalmi követe­léseknek ad hangot, s a tör­(SlfUs telv.) Jelenet Hauptmann A takácsok című drámájának szegcdi előadásából, a mezőberé­nyl szövőgyár színjátszó együttesének játékában együttes a darabot mintegy teségével, hivatásos színé- ténelem által igazolt Igazsá­két hónappal ezelőtt Ma- szek dicséretére vált volna, gokat hirdet. Megható volt gyarországon először adta Az előadást végig rendkí- nézni, a mezőberényiek elő. vüli gond jellemezte, min- nagylétszámú együttesét, A történelmi tragédia a den elismerést megérdemel a amelynek minden tagja nyll­tatárjárást közvetlenül köve- lelkes színjátszó együttes. ván hónapok kitartó mun­to időszakból veszi tárgyát. Hasonlóan sok jót mond- kájával készült ennek az Az országban még anarchi- hatunk a Mezóberényi Szö- igényes darabnak a bemuta­kus állapotok uralkodnak, vőgyár színjátszó együttesé- tósára. Az emberek nem tudják: ki nek hétfő esti előadásáról is. A szereplők átélték a jel­Ha lehet, ez az együttes még lemek szentimentális hatá­igényesebb volt műsorának sokra élezett konfliktusait) megválasztásában. Gerhardt de nem estek túlzásba, s a rendező dicséretére szolgál, hogy okosan tudtak mérté­a barát, ki az ellenség. A fordulatos, sőt sok he­lyen izgalmas darab végső kicsengése azt példázza, hogy nem az az emberség mérté­ke, kl milyen nemzetiségű, Hauptmann: A takácsok ket tartani a dráma itt-ott túlzásokra csábító lehetősé­című 5 felvonásos drámá­magyar-e, vagy más, hanem ját vitték színre. A dráma a Kein belül. A seregszemlének >% % »> Rózsát is exportálunk Szegednek és környékének évekkel ezelőtt egyik leg­Az elmúlt napokban nyílt meg a Textilművekben is az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudája. Mióta meg­jelent a párt munkásosztály helyzetéről szóló határozata, a Textilművekben is sokat foglalkoztak a gondolattal: meg kellene oldani az asszo­nyok vásárlási problémáit Meg is született az elhatáro­zás, hogy az üzem bejárójá­nál lévő büfét nagyobbítják meg, s átalakítják fűszer­és csemegebolttá. Az elgondolás már testet öltött A dolgozók munkába jövet bedobhatják a -kíván­(Liebmann Béla telv.) Munka közben nem kell egy-egy málnaszörpre kifut­kosni a munkatermekből, mert az áruda dolgozói kis büféskocsival járnak a gé­pek között, csupán a feke­tekávéért kell a helyszínre fáradni. A kis fűszer-csemege bolt forgalma máris vetekszik egy hasonló nagyságú városi áruda for­galmával. De ez esetben nem is a kereskedelmi rész a fontos, hanem az, hogy a munkásasszonyok második műszakja vált könnyebbé. ftádióm/iso/ 8,59 KOSSUTH-RADIO 4,57 Rákóczi-induló. 4,30 Hí­rek, idöjáráejelentés. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 Falurádió. Utána a vidéki szín­házi műsor. 5,30 Hirek, időjárás­jelentés. 6,10 Orvosi tanácsok. 6,45 Hlrdetöoezlop. 6,50 Időjel­zés. 7,00 Hirek. Időjárásjelen­tés. 7,10 UJ könyvek, 7,25 Szín­ház-, hangverseny- és mozimű­sor. 7,45 Naptár. 7,50 Időjelzés. 9,00 Műsorismertetés, időjárágje­lentés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Részletek Mozart vígoperái­ból. 9,00 Rádió Szabadegyetem. Időjelzés, időjárás­zenekara játszik. 10,00 Hirek, lapszemle, jelentés. 10,10 Csuka-fogta róka. 10,30 Nebántsvlrág. 11,00 Gyári aziréna. 11,20 Bemutatjuk az Ar­gentin Rádiótól érkezett népze­nei felvételeinket. 11,40 Lassús­Kórusok. 11,07 Technikai szünet. 11.59 Időjelzés. 12,00 Déli ha­rangszó. Hírek, Időjárásjelentés. 12,10 Tánczene. 13,15 Népszerű operettekből. 13,50 Április bo­londja. 14,30 Magyar nóták, csár­dások. 14,55 Válaszolunk hall­gatóinknak. 16,10 MiklÓB Kata énekel. 15,30 Sereg a föld alatt. 15,59 Időjelzés. 18,00 Hírek, 16 óra 08 Idöjárásjelentés. 16,10 Napirenden . i. 16,15 Szív küldi 9,90 Sárbogárdi Szabó Marci és szívnek. 10,40 Műsorismertetés. Ezerötszáz üzemi tanácstag vett rászt Csongrád megyében különféle tanfolyamokon A szakszervezetek Csong­rád megyében is igyekeznek segíteni az üzemi tanácsta­goknak, hogy jól elláthas­sák feladatukat. A tanfolya­mokon, előadássorozatokon a megye 91 üzemének két és fél ezer üzemi tanácstagjá­val ismertetik meg a gazda­sági vezetés korszerű, szo­cialista módszereit. Az üzemi tanácstagok közül eddig 1500-an vettek részt az ok­tatásban. — AZ OSZTRÁK egésgaég­figyl hivatal jelentése sze­rint Bécsben 10M január 1­tól március 24-ig húszan be­tegedtek meg gyermekbénu­lásban és hatan meghaltak. A Jelentés kiemeli, hogy a megbetegedett gyermekek között egy sem volt olyan, akit előzőleg beoltottak gyermekbénulás elleni szá­rammal. Jk • . MW M^omwjz 16,45 A Magyar Rádió gyermek­neicel. ] V a szy Vik­torral, szín­házunk igaz­gatójával be­szélgetett el va­sárnap délelőtt a Kossuth­rádióban az Űj Zenei Űjság munkatársa. Először a tanácsköztársasági ünnepélyen, Szegeden bemu­tatott zeneművéről nyilatko­zott, fölemlítve, hogy 1919 nagy napjai felejthetetlen diákkori emléket jelentenek számára, különösen az első szabad május elseje a Vér­mezőn. Ezek az emlékek is ihlették a mü komponálása közben, örömmel hallottuk, hogy a rádió is tervbe vette a zenei opusz bemutatását. További terveiről szólva a kitűnő zeneszerző évek óta készülő operájáról beszélt. Elmondotta, hogy az opera, melynek szövegét a szegedi levéltárban őrzött források alapján Boros János ir­ta, egy évszázaddal ezelőtti történelmi eseményeket idéz: a Pallavichni-uradalom cselé­deinek harcát a gróf és ta> kórusa énekel. 17,00 Élőszóval — muzsikával. Közben 17,59 Idő­pánja ellen, jelzés. 18,00—18,10 Hírek, ldőjá­akik táUii? irla rásjelentés. 19,00 Lakatos Vince a..K és zenekara jétszik. 19,15 Meny­Jen leszedettk asszonyok — vőlegények iskolá­it cselédházak 19,S9 Tizennégy éve történt... ziuntptőit hnnii 1M0 Kacsóh—Heltai: Jénos vi­zsuptetoit, hogy ^ n felvonáa a^éja. 19 elűzzék a re- óra 54 Jó éjszakát, gyerekek. 19 belliskedő Cse- óra 59 Időjelzés. 20.00 Esti kró­lóHcónof Am n!ka> időjárásjelentés. 20,30 Ze­it , ősegei. az néB aJándék _ társbérlőknek. 21 elkeseredett nep megöli az óra 15 Közvetítés Rómából, KÖZ­ispánt... Ebből az izzó han- BEN: 21.59 időjelzés. 22,00 HÍ­gulatú nagy feszültségeket [M^V^M-^s'üge: icremto, izgalmas témából tflvereenyeredmények. 23,03 Tánc­meríti mondanivalóját az zene. 24.00 Hírek, ldöjárásjelen­opera, melynek már jórészt B-10 Magyar nóták. 0,30 zenéje is elkészült. Remél- z' jük, mihamar sikerül a mü- PETOFI-RADIO vet befejezni is eredeti be- „„ „ .. ... mutatóját hamarosan láthat- é^hangvers^ny­ja majd a szegedi közönség, műsor. 0,50 Torna. 8,00—8,10 HÍ­Szép lenne például, ha a "k. idöjárásjelentés. 14,00 HÍ­szegedi tárgyú új opera az idén ősszel, váro­sunk fölszabadulása 15. év­fordulóján kerülhetne be­mutatásra. maniMT rek> időjárás- és vízállásjélen­mayyar tée_ 14,20 Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14,40 Ze­nekari hangverseny. 16,00 Epelosz, az ács. Rádiódráma. 17 óra 05 Vidám népdalok. 17,20 Naponta tíz és fél vagon szén. 17,35 Operarészletek. 18,15 Gyer­.... , meknevelés. 18,30 Rádióegyetem. Viktor 19,00 Hírek, Idöjárásjelentés. 19 este 6 óra 05 Dalok. 19.40 Falurádió. Ugyancsak Vaszy vezényelte hétf ön _ _ órakor a Petőfi-rádió müso- üü'2° Részietek Bellim operáiból. ' " ' ' ' . 7 ' , 20,30 Hangversenynaptár. 20,45 rában az Operahaz enek- es sporthíradó. 21,00 Hírek. 21,05 zenekarát. A műsorban Ver- Népek zenéje. 21,30 Pázmán 10­di Aida című operájából ^^tíítaS. hangzottak el részletek. schütz-kórusok. 23,00 Mösorz'á­(P —O) rás. szebb ékessége volt a rózsa­termesztés. Sok-sok család­ban szinte apáról fiúra örök­lődött a rózsakertészkedés tudománya. Az utóbbi idő­ben azonban két okból is lecsökkent Szőregen és Üj­még nincs vége, de máris kiraj­zolódik figyelemre méltó műsorpolitikai arcéle. Kivé­tel nélkül minden darab he­lyesen politikus a maga módján. Igényesek a válasz­tásban, s igényesek az elő­adásban. Kifejezésre juttat­ják az új színjátszó tömeg­mozgalmi célkitűzést: szín­vonalas előadásokat, ame­lyek nevelik a színjátszókat szegeden is a rózsatermesz­^ Ke^kedel- és"a" közönséget egyaránt Az eddigi szép eredmé­mi szerveink a fontos zöld­ség- éti gyümölcsexportok mellett elenyészően keveset foglalkoztak virág, s külö­nösen a rózsa exportálásá­val. Ezzel párhuzamosan a termelt rózsák minősége is csökkent. A rózsa exportálásával kapcsolatos teendőket már megtárgyalták külkereske­delmi szakembereink, hosz­szabb szünet után az idén először ismét nagyobb meny­nyiségű rózsát exportálunk majd a Bzomszédos nyugati államokba, elsősorban régi vevőinknek, a bécsieknek. Az értékesítési lehetőség te­hát most már megvan, a következő szó a termelőké: minél nagyobb mennyiség­ben, s tökéletes minőségben termesszenek rózsát. nyek alapján érdeklődéssel várjuk a következő három bemutatót. Április 3-án, pén­teken este az izsáki művelő­dési otthon színjátszó együttese előadásában Do­bozy Szélvihar című drámá­ja, április 4-éri este Hubay Miklós Egy magyar nyár cí­mű drámája, és április 5-én csongrádi művelődési ház előadásában Dobozy Szélvi­har című drámája kerül színre. A rákövetkező héten négy szegedi csoport egy­felvonásos bemutatója zárja a seregszemlét. (—cs) Nagy forgalom volt a meni önnél hétfőn Nagy forgalmat bonyolí- tották, míg ugyancsak az I. tott le húsvét másnapján a számú kórházba került ré­szegedi Mentőállomás. Több szegség miatt a Mátyás tér esetben vonultak ki részege- 2 alól Doktor András szé­két szállítani, vagy elsőse- gedi lakos. , részesíteni őket. Rúzsa, tanya 603 szám alól Többek kozott Deák János Kocsis Antalt mellkasszúrás­petofitelepi lakos a Gyevi- sal szállították a mentők a Se­temetonél feküdt eszmélet- bészetl Klinikára. A locsol­lensegig részeg állapotban, kodást követő bálon vereke­Kántor József Bánomkert dés közben szúrták mellbe, sor 11 szám alatti lakos ré- Ugyancsak verekedés áldo­szeg allapotban beleesett az zata lett Horváth Kálmán ablakba és súlyosan összeda- Felsővárosi feketeföldek 38 rabolta arcat az üvegszilánk, szám alatti lakos. Mulatozás A mentők a Sebészeti Kii- közben egy literes üveggel nikára szállították. A Jósika verték fejbe és súlyos sérü­utcában Kuti Gyula Lenin . „ . , . körút 72 szám alatti lakos ^eket szenvedett A men' feküdt részeg állapotban, őt tok a Sebészeti Klinikára az I. számú kórházba szálli- szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom