Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

5 Csütörtök, 1959. április 2. A pártkongresszus tiszteletére A lakásépítkezéseknél száznapos határidő-lerövidítést vállaltak a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói Megyénk legnagyobb építőipari vállalatának feladatai jelentősen megnövekedtek. Áz Idén több mint 110 millió forintos munka elvégzése vár rájuk. A vállalat dolgozói azonban még ezt a nagy tervet is túl akarják teljesíteni. A pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy éves tervüket 102 százalékra teljesítik. Ez mintegy kétmillió 300 ezer forintos termelési túlteljesítésnek felel meg. Vállalták, hogy 1959. évre tervezett önköltségüket 0,5 százalékkal csökkentik; A vállalat dolgozói az elmúlt évekhez hasonlóan most is a lakásépítésekre fordítják a legnagyobb gondot. Ez évben a tervek szerint befejeznek és átadnak a megye területén 480 lakást. Az ütemterv alapos áttanulmányozása után a lakásépítkezéseknél összesen 100 nap határidő-lerövidítést határozták el az építők; További 5S0 lakás építését kezdik meg 1959 második félévében és 1960 első félévében fejezik be; E nagyarányú lakásépítés mellett továbbra is folyamatosan végzik a múlt évben már részben megkezdett felújítási munkálatokat. Az Orvostudományi Egyetem részére 1959-ben mintegy kétmillió forint értékű felújítási munkát készítenek el. Ugyancsak az Orvostudományt Egyetem megrendelésére folytatják tovább a Szemklinika építését is, mintegy négymillió-egyszázezer forintos költséggel; A Szemklinika teljes korszerűsítése a jövő év közepére fejeződik be. Az új munkálatok közül a napokban kezdi meg a vállalat a Szegedi Közlekedési Vállalat részére egy korszerű áramátalakító épület készítését a Zrínyi utcában, mintegy két és fél millió forintos beruházással. Ez az áramátalakító épület, amely nagyban hozzájárul majd a szegedi áramellátás megjavításához, a jövő év elején készül el. Nagyarányú munkát kezdenek a Csongrád megyei építők a Szegedi Vágóhíd mellett. Itt korszerű felvásárló* és begyűjtőtelep épül az Állatforgalmi Vállalat részére. A minden igényt kielégítő modern berendezéssel készülő telepet mintegy két és fél millió forintos beruházással építik. E nagy összegből korszerű istálló, sertésakol, magtár, szociális épület és irodaház épül, valamint kiépítik a vállalat útjait is. A szegedi üzemek részére Is több korszerűsítési, felüjitásl munkát végeznek az építők. A Konzervgyárban például a felújítási munkálatok meűlett 250 ezer forintos beruházással üvegmosó-épületet emelnek. Az új épületet nemsokára átadják rendeltetésének. Tovább folytatják a Szegedi Jutagyár födémcseréjét is. Ebben az évben mintegy 700 ezer forint értékű munkával készülnek el. A mezőgazdaság részére Is jelentős munkákat végeznek a vállalat dolgozói. Ezért elhatározták, hogy az ez évi mezőgazdasági, termelőszövetkezeti építési program végrehajtása során 100 napos határidó-leröviditést vállalnak; E vállalás szellemében öt tsz-ben április 4-ig bezárólag megkezdik a 98 férőhelyes istállók építését; így a napokban már hozzá is fogtak a Felszabadulás Tsz istállójának több mint egymillió forintos költséggel való építéséhez. Mivel a tsz-ben elkészült a melegvizű kút, hamarosan megkezdik egy üvegház építését is, több mint kétmillió forintos beruházással. Ezenkívül a napokban folyamatosan megkezdik a székkutasi Petőfi, a fábiánsebestyéni Petőfi, a makói József Attila és az Úttörő Tsz részérc készülő istállók építését. Makón ezenkívül folytatjak a 210 vagon hagyma befogadására alkalmas tároló harmadik szekciójának, valamint víztárolójának, szociális épületének építését is. Szatymazon a zöldség- és gyümölcs felvásárlására, begyűjtésére korszerű telepet létesítenek mintegy másfélmillió forintos beruházássaL Visszatérve a felújítási munkálatokra, ebben az évben végre elkészül az Ady téri egyetem homlokzatának felújítása is. Erre a munkálatra ebben az évben mintegy 700 ezer forint értékű munkát fordítanak. Ugyancsak ebben az évben készül el a Tanítóképző átalakítása is csaknem 500 ezer forintos beruházással. Az ismertetett nagyarányú munkálatok mellett a Csongrád megyei Építőipari Vállalat még számos kisebb-nagyobb létesítmény építésére, felújítására kötött és köt jelenleg is szerződést. A vállalat dolgozói a napokban ünneplik fennállásuk 10 éves évfordulóját és ez alkalomból elhatározták, hogy a jubileumi évnek megfelelően az eddiginél is pontosabb, jobb munkát végeznek: Smimuépeh 3 szegedi Tőmőrkénvlstván Leánygimnáziumban Ősztől ötUles politechnikai oktatást vozet be az iskola igazgatósága A Tisza-parti --piros iskola-", a jellegzetes vörös tégláiról így nevezett Tömörkény István Leánygimnázium alagsorába nemrég két nagy mechanikai szövőgépet és egy csévélő gépet szállítottak. A Pamutipari Főigazgatóság juttatta ezeket az iskolának. Minek egy leánygimnáziumnak szövőgép? — vetődött volna fel a kérdés az olvasóban talán még néhány éve is, de ma már valószínű, mindenki tudja, mi lesz e gépek rendeltetése. A politechnikai oktatás egyre elterjedtebb az iskolákban, s ennek legkülönfélébb formáit kísérletezik a pedagógusok. A leányiskolákban ez lényegesen nagyobb gondot okoz, de mint e példa is mutatja, sikerült olyan megoldást találni, amely a legjobban megfelel a lányok érdeklődésének, adottságainak. 3olontős költséggel, a munkások segítségéről — Sokáig gondolkodtunk azon — mondotta el dr. Berky Imre, a gimnázium igazgatója —, hogy a politechnikai oktatásnak olyan tormáját találjuk meg, amely egyrészt érdekli leánytanulóinkat, másrészt pedig adott esetben gyakorlati hasznát is láthatják. Ezért gondoltunk arra, hogy különféle szövésre, síkkötésre tanítjuk őket. Kidolgoztuk erre vonatkozó terveinket, amelyeket a tanács művelődésügyi osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium is már jóváhagyott. Ezek szerint az ősszel induló új tanévben megkezdődhet az ez irányú munka. Az anyagi fedezet is biztosított iskolánk alagsorának tanműhelyekké való átalakítására. Ez mintegy 50—60 ezer forintos költséget igényel. Dr. Berky Imre igazgató köszönettel nyilatkozott arról a támogatásról, amelyet e munka elősegítéséhez állami és tanácsi szerveinken túl, különböző üzemek is nyújtanak. Az iskolát patronáló MÁV Üzletigazgatóság máris igen sok szerszámot küldött a politechnikai oktatáshoz, sőt társadalmi munkával a MÁV műhelybeli dolgozók sok segítséget nyújtanak. Korábban is támogatták az iskola sikerrel működő könyvkötő szakkörét, amelyet e szakmában kitűnően jártas Almás Gyula tanár vezet. E szakkör szép munkájáról egyébként beszédesen tanúskodik az iskola ízlésesen berendezett tanácsköztársasági kiállítása, amelyhez a táblák, képek szükséges kasírozási munkáit diáklányok végezték el. De miből is áll majd az ősszel kezdődő politechnikai oktatás? Érdemes évi 177 forintért dolgozni ? A kisiparosok félévi adóbevallásairól Sokan panaszkodunk: havi 1500—2000— 3000 forintból »nehezen jön ki a család". De azoknak sem kevesebb a száma, akik irigykednek a kisiparosokra, s számontartják, mikor, mit vásárolnak. »Jól megy ezeknek az embereknek" — mondják. Az alábbiakból az derül ki, hogy neaa is olyan rózsás a kisiparosok helyzete. Legalábbis ez derült ki a féléves adóbevallásukból. Mert kérem Zilahy Kálmánné női kalapos kisiparos tavaly egész évben 177 forintot keresett jó mesterségével. Most, 1959-ben, amikor az elmúlt év mérlegét készítette, könyvelése a következő adatokat mutatta: 1958 első fél évében egyáltalán nem volt bevétele, sőt 900 forintot fizetett rá az üzletre. A második fél évre már 1077 forint tiszta jövedelmet vallott be, tehát egyszerű számtani művelettel kiszámíthatjuk, hogy Zilahy Kálmánné női kalapos kisiparos 1958-ban mindössze 177 forintot keresett Miért dolgozik ? Miért foglalkozik izgága vevőivel? Érdemes ennyi haszonért? — Hát azért — szól a mi iparosunk —, hogy legalább a lakbérünk meglegyen. Hogy? Hát a lakbér havonta 60 forint, a kettős könyvvitelből pedig mindössze 177 forint évi jövedelem mutatható ki. Vagy azt hiszi, hogy a KlOSZ-ban, a tanácsok pénzügyi osztályán analfabéta emberek ülnek? Nem látnak át hamis, buta számításaikon? Mo6t, amikor divatba jött a kalap, minden ember azt gondolná, hogy magasan felfelé ível a kalapos-iparosok jövedelme. Az adóbevallásokból más derül ki. Az egyik legjobb hírű kalaposmester, Kiss. D. Józsefné jövedelme is mindössze 3800 forint fél év alatt. Ezért aztán igazán kár dolgozni! Rosner József villanyszerelőmester jövedelmét sem irigyelhetjük. (Legalábbis adóbevallása után nem.) Segédje 1296 forintot keres havonta, a mester még segédje fizetési szintjét sem éri el. Ne tessék tiltakozni! Az adóbevallás ezt mutatja. Anyaghiányról sem panaszkodhat, mert üzlete jól felszerelt Inkább a kalkulációban, vagy helyesebben az adóbevallással van baj. Hasonló a helyzet Bori János asztalosmesternél is. Bori segédje 1800 forintot keres havonta. A mester maga pedig 1000 forintos havi jövedelemből "gazdálkodik". Ezért igazán kár iparengedélyt kérni, bajlódni a segéddel, a vevőkkel, s egyáltalán dolgozni. Közismert név Szegeden Gémesné Császi Mária női szabó. Osztályon felüli "műterméből" jó munkák kerültek már ki. S megrendelői is szívesen fizetik meg osztályon felüli árait. 3 segédjével és 3 tanulójával dolgozgat »szerényen«, s mindössze havi 1800 forintért. Sorolhatnánk hosszan a példákat. Ezek az emberek hamis számításaikkal igyekszenek megtéveszteni, félrevezetni a pénzügyi szakembereket, s nyugodtan kimondhatjuk, az államot. Nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy átlássunk számításukon. Mert- vajon ki hiszi el, hogy egy kalaposmester évi tiszta jövedelme 177 forint. Vagy azt, hogy Császi Mária egy hónap alatt mindössze 1800 forintot keres. Mint mindenhol, itt is hibás lenne az általánosítás. Hibát követnénk el, hacsak azokat a kisiparosokat mutatnánk be, akik igyekeznek félrevezetni, megtéveszteni "illetékeseiket". A kisiparosok zöme becsületesen bevallja jövedelmét, s rendszeres adófizető. Kiss Gyula asztalosmester például nem szégyelli bevallani félévi 25 000 forintos jövedelmét. Karanyos Ferenc műköves is férfiasan bevallja közel 30 000 forintos félévi jövedelmét. Itt is lehetne sorolni. Schermann József kovács, Gárgyán Szilveszter lakatos, Temkó Ignác reszelővágó kisiparosokat és a többieket, akik munkájuk után jövedelmükből becsületesen eljesítik állampolgári kötelezettségüket. A Pravda mai száma közli Kun Béla egyik nyilatkozatát, amelyet a Vaterland cimű holland polgári lapnak adott. A tudósító így számol be a találkozásról: »Be kell vallanom, azt hittem, vad, dühöngő emberrel fogok találkozni, aki vörös testőreitől körülvéve, teljes fegyverzetben vár, s nagyon kellemesen voltam meglepve a forradalmi biztos intelligens megjelenésétől az egyszerű, tudós dolgozószobájára emlékeztető helyiségtől, ahol Kun Béla fogadott.« Az újságíró kérdéseire adott válaszában egyébként Kun Béla hangoztatta meggyőződését, hogy a kommunizmus győzelme nem áll meg Magyarország határainál. Milanóban a mai napon 60 000 munkás tüntetett. Az öt nagyhatalom külügyminiszterei Párizsban elhatározták, hogy a békeszerződés aláírása és az egyéb ünnepélyes aktusok a Párizs melletti Versaillesben lesznek majd. A Forradalmi Kormányzótanács elrendelte, hogy a tanácsválasztásokat április 7— 14 között kell lebonyolítani országszerte. További rendeletek az állami betegségi és balesetbiztosítás bevezetéséről, a 200 000 koronánál értékesebb aranytárgyak és ékszerek lefoglalásáról intézkednek. A közoktatásügyi népbiztosság, különös tekintettel a terjedő rémhírekre, »... tudatja mindenkivel, hogy a templomoknak más, mint vallási célra való igénybevétele, nem áll szándékában." Szinger Kornél, a piarista rend tartományfőnöke leiratot intézett a nagykanizsai rendházhoz, amelyben kérte a rend tagjait, járuljanak hozzá az új társadalmi rend kiépítéséhez. A tisztelendő atyák kissé túlbuzgón tettek eleget a felhívásnak — testületileg beléptek a Magyarországi Szocialista Pártba. Mint megtudtuk, egyrészt a már említett mechanikai szövőgépeken a gépi szövést sajátíthatják el a leányok, de ezenkívül hat házi szövőgépet, vagyis kézi szövőgépet is kap az iskola. A békésszentandrási szőnyegszövő üzemtől két szőnyegszövő gépet is beszereznek, amelyeken perzsaszőnyegeket szeretnének készíteni. Ebben Gruber Anna, az iskola KISZ tanácsadó tanára, már gyakorlattal rendelkezik, s ő vezetné majd e munkák A szőnyegek mintáit is maguk a leányok tervezik majd meg. Gondolt az iskola vezetősége sikkötőgépek beállítására is, amelyekkel a lányok pulóvereket, ruhákat, sálakat köthetnek. Mindezekhez egy egészen speciális politechnikai oktatás is társulna: a virág- és konyhakertészet, amelyen fűként az üvegházi termelést ismernék meg. Az iskola, különösen a KISZ-szervezet révén, jó kapcsolatokkal rendelkezik az újszeged: Haladás Termelőszövetkezettel. Ott szereznék meg majd a virág- és konyhakertészeti ismereteket, s ez azzal az előnnyel is járna, hogy közelebbről megismerkednének a termelőszövetkezet életével, a nagyüzemi termeléssel. Ugyanakkor ez felhívja a tanulók figyelmét az agrár-feladatokra, s elősegítheti, hogy érettségi után az eddiginél többen jelentkezzenek mezőgazdasági pályára. Nagy kadwal várják Mindezekkel együtt az iskola fotoszakkört is szervez, amelyhez a szülői munkaközösség már modern nagyítóberendezést ajándékozott. A többi felszerelést az iskola biztosítja, s ugyancsak beszereztek már három varrógépet is szabó-varró tanfolyam céljaira. S hogy fogadják mindezt a szülők és maguk az érdekelt tanulók? Mint Berky igazgató elmondotta, a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Valószínű, éppen az fogja jelenteni a legnagyobb problémát, hogy a gimnázium mintegy 600 tanulójából kik, melyik osztályok vegyenek majd részt az érdekes és hasznos foglalkozásokon. Ez érdeklődés egyben az eredményesség egyik biztosítéka is, egyben pedig jele a politechnikai oktatás minél szélesebb körű bevezetése szükségességének. L. Z. Kínai népművészek rajzaiból Lapunkban nemrég cikket közöltünk arról, hogy a hatalmas Kínai Népköztársaságban manapság igen megnövekedett az irodalmárok száma, hiszen a legegyszerűbb kínai állampolgárok is versekkel, elbeszélésekkel és drámákkal örökítik meg Kína felszabadulásának emlékét. Az irodalom valóságos tömegmozgalommá vált. Ez a tehetséges nép azonban egyszerű polgárai között nemcsak jóképességű irodalmárokat, hanem a képzőművészet iránt érdeklődd tehetséges népművészeket is bőségesen számon tart. Erről tanúskodik ez a három kép is, melyeket dr. Kalmár László Kossuth-díjas szegedi egyetemi tanár hozott magával Kínából mint ajándékot Hivatásos festőművészek irányításával a népi kommunák, mezőgazdasági szövetkezések tagjainak egy-egy rajzát mutatjuk itt be. E képek is beszélnek a kínai nép határtalan optimizmusáról, hiszen az egyszerű népművészek a mezőgazdasági termelés óriási fellendülését kívánják érzékeltetni ezeken a humoros rajzokon. "Olyan borsót termelünk a közös gazdaságban, hegy hüvelyén, mint egy hajón, vízre lehet szállni" — "Olyan rizst növesztünk földjeinken, hogy fűrésszel kell aratni, mint az erdőt." — S olyan kukoricát termesztünk, melynek csöveit csak repülőgépről lehet betakarítani- — mondották kedves magyarázatul az it» közölt képekhez.