Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

5 Csütörtök, 1959. április 2. A pártkongresszus tiszteletére A lakásépítkezéseknél száznapos határidő-lerövidítést vállaltak a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói Megyénk legnagyobb épí­tőipari vállalatának felada­tai jelentősen megnöveked­tek. Áz Idén több mint 110 millió forintos munka el­végzése vár rájuk. A vál­lalat dolgozói azonban még ezt a nagy tervet is túl akarják teljesíteni. A párt­kongresszus tiszteletére fel­ajánlották, hogy éves ter­vüket 102 százalékra telje­sítik. Ez mintegy kétmillió 300 ezer forin­tos termelési túlteljesítés­nek felel meg. Vállalták, hogy 1959. évre tervezett önköltségüket 0,5 százalékkal csökkentik; A vállalat dolgozói az el­múlt évekhez hasonlóan most is a lakásépítésekre fordítják a legnagyobb gon­dot. Ez évben a tervek sze­rint befejeznek és átadnak a megye terüle­tén 480 lakást. Az ütemterv alapos átta­nulmányozása után a lakás­építkezéseknél összesen 100 nap határidő-lerövidítést ha­tározták el az építők; További 5S0 lakás építé­sét kezdik meg 1959 má­sodik félévében és 1960 első félévében fe­jezik be; E nagyarányú lakásépítés mellett továbbra is folya­matosan végzik a múlt év­ben már részben megkez­dett felújítási munkálato­kat. Az Orvostudományi Egyetem részére 1959-ben mintegy kétmillió forint ér­tékű felújítási munkát ké­szítenek el. Ugyancsak az Orvostudományt Egyetem megrendelésére folytatják tovább a Szemklinika épí­tését is, mintegy négymil­lió-egyszázezer forintos költ­séggel; A Szemklinika teljes kor­szerűsítése a jövő év kö­zepére fejeződik be. Az új munkálatok közül a napokban kezdi meg a vállalat a Szegedi Közleke­dési Vállalat részére egy korszerű áramátalakító épület ké­szítését a Zrínyi utcában, mintegy két és fél millió forintos beruházással. Ez az áramátalakító épület, amely nagyban hozzájárul majd a szegedi áramellátás megjavításához, a jövő év elején készül el. Nagyarányú munkát kez­denek a Csongrád megyei építők a Szegedi Vágóhíd mellett. Itt korszerű felvá­sárló* és begyűjtőtelep épül az Állatforgalmi Vállalat részére. A minden igényt kielégítő modern berende­zéssel készülő telepet mint­egy két és fél millió forin­tos beruházással építik. E nagy összegből korszerű is­tálló, sertésakol, magtár, szociális épület és irodaház épül, valamint kiépítik a vállalat útjait is. A szegedi üzemek részére Is több korszerűsítési, fel­üjitásl munkát végeznek az építők. A Konzervgyárban például a felújítási munkálatok meűlett 250 ezer forintos beruházással üvegmosó-épü­letet emelnek. Az új épüle­tet nemsokára átadják ren­deltetésének. Tovább foly­tatják a Szegedi Jutagyár födémcseréjét is. Ebben az évben mintegy 700 ezer fo­rint értékű munkával ké­szülnek el. A mezőgazdaság részére Is jelentős munkákat végez­nek a vállalat dolgozói. Ezért elhatározták, hogy az ez évi mezőgazdasági, ter­melőszövetkezeti építési program végrehajtása so­rán 100 napos határidó-lerö­viditést vállalnak; E válla­lás szellemében öt tsz-ben április 4-ig bezárólag meg­kezdik a 98 férőhelyes is­tállók építését; így a na­pokban már hozzá is fog­tak a Felszabadulás Tsz istállójának több mint egy­millió forintos költséggel való építéséhez. Mivel a tsz-ben elkészült a meleg­vizű kút, hamarosan meg­kezdik egy üvegház építését is, több mint kétmillió fo­rintos beruházással. Ezen­kívül a napokban folyamatosan megkezdik a székkutasi Petőfi, a fábiánsebestyéni Petőfi, a makói József At­tila és az Úttörő Tsz ré­szérc készülő istállók épí­tését. Makón ezenkívül folytatjak a 210 vagon hagyma befo­gadására alkalmas tároló harmadik szekciójának, va­lamint víztárolójának, szo­ciális épületének építését is. Szatymazon a zöldség- és gyümölcs felvásárlására, be­gyűjtésére korszerű telepet létesítenek mintegy más­félmillió forintos beruhá­zássaL Visszatérve a felújítási munkálatokra, ebben az évben végre el­készül az Ady téri egye­tem homlokzatának fel­újítása is. Erre a munkálatra ebben az évben mintegy 700 ezer fo­rint értékű munkát fordí­tanak. Ugyancsak ebben az évben készül el a Tanító­képző átalakítása is csak­nem 500 ezer forintos be­ruházással. Az ismertetett nagyarányú munkálatok mellett a Csongrád megyei Építőipa­ri Vállalat még számos ki­sebb-nagyobb létesítmény építésére, felújítására kötött és köt jelenleg is szerződést. A vállalat dolgozói a na­pokban ünneplik fennállá­suk 10 éves évfordulóját és ez alkalomból elhatározták, hogy a jubileumi évnek megfelelően az eddiginél is pontosabb, jobb munkát vé­geznek: Smimuépeh 3 szegedi Tőmőrkénvlstván Leánygimnáziumban Ősztől ötUles politechnikai oktatást vozet be az iskola igazgatósága A Tisza-parti --piros isko­la-", a jellegzetes vörös tég­láiról így nevezett Tömör­kény István Leánygimnázi­um alagsorába nemrég két nagy mechanikai szövőgépet és egy csévélő gépet szállí­tottak. A Pamutipari Főigaz­gatóság juttatta ezeket az is­kolának. Minek egy leánygimnázium­nak szövőgép? — vetődött volna fel a kérdés az olva­sóban talán még néhány éve is, de ma már valószínű, mindenki tudja, mi lesz e gépek rendeltetése. A poli­technikai oktatás egyre el­terjedtebb az iskolákban, s ennek legkülönfélébb formá­it kísérletezik a pedagógu­sok. A leányiskolákban ez lé­nyegesen nagyobb gondot okoz, de mint e példa is mu­tatja, sikerült olyan megol­dást találni, amely a legjob­ban megfelel a lányok ér­deklődésének, adottságainak. 3olontős költséggel, a munkások segítségéről — Sokáig gondolkodtunk azon — mondotta el dr. Ber­ky Imre, a gimnázium igaz­gatója —, hogy a politech­nikai oktatásnak olyan tor­máját találjuk meg, amely egyrészt érdekli leánytanu­lóinkat, másrészt pedig adott esetben gyakorlati hasznát is láthatják. Ezért gondoltunk arra, hogy különféle szövés­re, síkkötésre tanítjuk őket. Kidolgoztuk erre vonatkozó terveinket, amelyeket a ta­nács művelődésügyi osztálya és a Művelődésügyi Minisz­térium is már jóváhagyott. Ezek szerint az ősszel induló új tanévben megkezdődhet az ez irányú munka. Az anyagi fedezet is biztosított iskolánk alagsorának tanmű­helyekké való átalakítására. Ez mintegy 50—60 ezer fo­rintos költséget igényel. Dr. Berky Imre igazgató köszönettel nyilatkozott ar­ról a támogatásról, amelyet e munka elősegítéséhez ál­lami és tanácsi szerveinken túl, különböző üzemek is nyújtanak. Az iskolát patro­náló MÁV Üzletigazgatóság máris igen sok szerszámot küldött a politechnikai okta­táshoz, sőt társadalmi mun­kával a MÁV műhelybeli dolgozók sok segítséget nyúj­tanak. Korábban is támogat­ták az iskola sikerrel műkö­dő könyvkötő szakkörét, amelyet e szakmában kitű­nően jártas Almás Gyula ta­nár vezet. E szakkör szép munkájáról egyébként beszé­desen tanúskodik az iskola ízlésesen berendezett tanács­köztársasági kiállítása, amely­hez a táblák, képek szüksé­ges kasírozási munkáit diák­lányok végezték el. De miből is áll majd az ősszel kezdődő politechnikai oktatás? Érdemes évi 177 forintért dolgozni ? A kisiparosok félévi adóbevallásairól Sokan panaszkodunk: havi 1500—2000— 3000 forintból »nehezen jön ki a család". De azoknak sem kevesebb a száma, akik irigykednek a kisiparosokra, s számon­tartják, mikor, mit vásárolnak. »Jól megy ezeknek az embereknek" — mondják. Az alábbiakból az derül ki, hogy neaa is olyan rózsás a kisiparosok helyzete. Leg­alábbis ez derült ki a féléves adóbeval­lásukból. Mert kérem Zilahy Kálmánné női ka­lapos kisiparos tavaly egész évben 177 forintot keresett jó mesterségével. Most, 1959-ben, amikor az elmúlt év mérlegét készítette, könyvelése a következő ada­tokat mutatta: 1958 első fél évében egy­általán nem volt bevétele, sőt 900 forin­tot fizetett rá az üzletre. A második fél évre már 1077 forint tiszta jövedelmet vallott be, tehát egyszerű számtani mű­velettel kiszámíthatjuk, hogy Zilahy Kál­mánné női kalapos kisiparos 1958-ban mindössze 177 forintot keresett Miért dolgozik ? Miért foglalkozik izgága vevőivel? Érde­mes ennyi haszonért? — Hát azért — szól a mi iparosunk —, hogy legalább a lakbérünk meglegyen. Hogy? Hát a lakbér havonta 60 forint, a kettős könyvvitelből pedig mindössze 177 forint évi jövedelem mutatható ki. Vagy azt hiszi, hogy a KlOSZ-ban, a tanácsok pénzügyi osztályán analfabéta emberek ülnek? Nem látnak át hamis, buta számításaikon? Mo6t, amikor divatba jött a kalap, min­den ember azt gondolná, hogy magasan felfelé ível a kalapos-iparosok jövedelme. Az adóbevallásokból más derül ki. Az egyik legjobb hírű kalaposmester, Kiss. D. Józsefné jövedelme is mindössze 3800 forint fél év alatt. Ezért aztán igazán kár dolgozni! Rosner József villanyszerelőmester jö­vedelmét sem irigyelhetjük. (Legalábbis adóbevallása után nem.) Segédje 1296 fo­rintot keres havonta, a mester még se­gédje fizetési szintjét sem éri el. Ne tes­sék tiltakozni! Az adóbevallás ezt mu­tatja. Anyaghiányról sem panaszkodhat, mert üzlete jól felszerelt Inkább a kal­kulációban, vagy helyesebben az adóbeval­lással van baj. Hasonló a helyzet Bori János asztalos­mesternél is. Bori segédje 1800 forintot keres havonta. A mester maga pedig 1000 forintos havi jövedelemből "gazdálkodik". Ezért igazán kár iparengedélyt kérni, bajlódni a segéddel, a vevőkkel, s egyál­talán dolgozni. Közismert név Szegeden Gémesné Császi Mária női szabó. Osztályon felüli "műterméből" jó munkák kerültek már ki. S megrendelői is szívesen fizetik meg osztályon felüli árait. 3 segédjével és 3 tanulójával dolgozgat »szerényen«, s mindössze havi 1800 forintért. Sorolhatnánk hosszan a példákat. Ezek az emberek hamis számításaikkal igyek­szenek megtéveszteni, félrevezetni a pénz­ügyi szakembereket, s nyugodtan kimond­hatjuk, az államot. Nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy átlássunk számítá­sukon. Mert- vajon ki hiszi el, hogy egy kalaposmester évi tiszta jövedelme 177 fo­rint. Vagy azt, hogy Császi Mária egy hó­nap alatt mindössze 1800 forintot keres. Mint mindenhol, itt is hibás lenne az általánosítás. Hibát követnénk el, hacsak azokat a kisiparosokat mutatnánk be, akik igyekeznek félrevezetni, megtéveszteni "il­letékeseiket". A kisiparosok zöme becsületesen bevallja jövedelmét, s rendszeres adófizető. Kiss Gyula asztalosmester például nem szé­gyelli bevallani félévi 25 000 forintos jö­vedelmét. Karanyos Ferenc műköves is férfiasan bevallja közel 30 000 forintos félévi jövedelmét. Itt is lehetne sorolni. Schermann József kovács, Gárgyán Szil­veszter lakatos, Temkó Ignác reszelővágó kisiparosokat és a többieket, akik mun­kájuk után jövedelmükből becsületesen eljesítik állampolgári kötelezettségüket. A Pravda mai száma közli Kun Béla egyik nyilatkozatát, amelyet a Vaterland ci­mű holland polgári lap­nak adott. A tudósító így számol be a ta­lálkozásról: »Be kell valla­nom, azt hittem, vad, dühön­gő emberrel fogok találkoz­ni, aki vörös testőreitől kö­rülvéve, teljes fegyverzetben vár, s nagyon kellemesen voltam meglepve a forradal­mi biztos intelligens megjele­nésétől az egyszerű, tudós dolgozószobájára emlékezte­tő helyiségtől, ahol Kun Bé­la fogadott.« Az újságíró kérdéseire adott válaszában egyébként Kun Béla hangoz­tatta meggyőződését, hogy a kommunizmus győzelme nem áll meg Magyarország hatá­rainál. Milanóban a mai napon 60 000 munkás tüntetett. Az öt nagyhatalom külügy­miniszterei Párizsban elha­tározták, hogy a békeszerző­dés aláírása és az egyéb ün­nepélyes aktusok a Párizs melletti Versaillesben lesz­nek majd. A Forradalmi Kormányzó­tanács elrendelte, hogy a ta­nácsválasztásokat április 7— 14 között kell lebonyolítani országszerte. További rende­letek az állami betegségi és balesetbiztosítás bevezetésé­ről, a 200 000 koronánál ér­tékesebb aranytárgyak és ékszerek lefoglalásáról intéz­kednek. A közoktatásügyi népbiztosság, különös tekin­tettel a terjedő rémhírekre, »... tudatja mindenkivel, hogy a templomoknak más, mint vallási célra való igény­bevétele, nem áll szándéká­ban." Szinger Kornél, a piarista rend tartományfőnöke leira­tot intézett a nagykanizsai rendházhoz, amelyben kérte a rend tagjait, járuljanak hozzá az új társadalmi rend kiépítéséhez. A tisztelendő atyák kissé túlbuzgón tettek eleget a felhívásnak — tes­tületileg beléptek a Magyar­országi Szocialista Pártba. Mint megtudtuk, egyrészt a már említett mechanikai szövőgépeken a gépi szövést sajátíthatják el a leányok, de ezenkívül hat házi szövőgé­pet, vagyis kézi szövőgépet is kap az iskola. A békés­szentandrási szőnyegszövő üzemtől két szőnyegszövő gé­pet is beszereznek, amelye­ken perzsaszőnyegeket sze­retnének készíteni. Ebben Gruber Anna, az iskola KISZ tanácsadó tanára, már gyakorlattal rendelkezik, s ő vezetné majd e munkák A szőnyegek mintáit is maguk a leányok tervezik majd meg. Gondolt az iskola vezetősége sikkötőgépek beállítására is, amelyekkel a lányok puló­vereket, ruhákat, sálakat köt­hetnek. Mindezekhez egy egészen speciális politechnikai okta­tás is társulna: a virág- és konyhakertészet, amelyen fűként az üvegházi termelést ismernék meg. Az iskola, kü­lönösen a KISZ-szervezet ré­vén, jó kapcsolatokkal ren­delkezik az újszeged: Hala­dás Termelőszövetkezettel. Ott szereznék meg majd a virág- és konyhakertészeti ismereteket, s ez azzal az előnnyel is járna, hogy kö­zelebbről megismerkednének a termelőszövetkezet életé­vel, a nagyüzemi termelés­sel. Ugyanakkor ez felhívja a tanulók figyelmét az ag­rár-feladatokra, s elősegít­heti, hogy érettségi után az eddiginél többen jelentkez­zenek mezőgazdasági pályá­ra. Nagy kadwal várják Mindezekkel együtt az is­kola fotoszakkört is szervez, amelyhez a szülői munkakö­zösség már modern nagyító­berendezést ajándékozott. A többi felszerelést az iskola biztosítja, s ugyancsak be­szereztek már három varró­gépet is szabó-varró tanfo­lyam céljaira. S hogy fogadják mindezt a szülők és maguk az érde­kelt tanulók? Mint Berky igazgató elmondotta, a várt­nál is nagyobb az érdeklő­dés. Valószínű, éppen az fog­ja jelenteni a legnagyobb problémát, hogy a gimná­zium mintegy 600 tanulójá­ból kik, melyik osztályok ve­gyenek majd részt az érde­kes és hasznos foglalkozá­sokon. Ez érdeklődés egyben az eredményesség egyik bizto­sítéka is, egyben pedig jele a politechnikai oktatás mi­nél szélesebb körű bevezeté­se szükségességének. L. Z. Kínai népművészek rajzaiból Lapunkban nemrég cikket közöltünk arról, hogy a ha­talmas Kínai Népköztársa­ságban manapság igen meg­növekedett az irodalmárok száma, hiszen a legegysze­rűbb kínai állampolgárok is versekkel, elbeszélésekkel és drámákkal örökítik meg Kí­na felszabadulásának emlé­két. Az irodalom valóságos tömegmozgalommá vált. Ez a tehetséges nép azonban egyszerű polgárai között nemcsak jóképességű irodal­márokat, hanem a képzőmű­vészet iránt érdeklődd te­hetséges népművészeket is bőségesen számon tart. Erről tanúskodik ez a három kép is, melyeket dr. Kalmár László Kossuth-díjas szege­di egyetemi tanár hozott magával Kínából mint ajándékot Hivatásos festő­művészek irányításával a né­pi kommunák, mezőgazda­sági szövetkezések tagjainak egy-egy rajzát mutatjuk itt be. E képek is beszélnek a kínai nép határtalan opti­mizmusáról, hiszen az egy­szerű népművészek a mező­gazdasági termelés óriási fellendülését kívánják érzé­keltetni ezeken a humoros rajzokon. "Olyan borsót ter­melünk a közös gazdaságban, hegy hüvelyén, mint egy ha­jón, vízre lehet szállni" — "Olyan rizst növesztünk földjeinken, hogy fűrésszel kell aratni, mint az erdőt." — S olyan kukoricát ter­mesztünk, melynek csöveit csak repülőgépről lehet be­takarítani- — mondották kedves magyarázatul az it» közölt képekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom