Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

3 Szerda. 1959. március 18. Vörös fűzhullámok... A KMP szegedi szervezetének tevékenysége a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt TANÁCSKÖZTÁRSASÁG PLAKÁTJAIBÓL vetkezetesen. A KMP szege-• di szervezetének lapja, az* Igazság szétzúzta a TEVÉLa hazug jelszavait, amelyek-" kel a dolgozók hazai iassa-I gára apellált és leleplezte a" szervezet népellenes lénye- J gét. -Mi a TE VÉL? Ez a« legközönségesebb ellenforra-JJ dalmi limonádé!... A letűnt• korszak alakjai lassanként} ide térnek ... Régi bűnösök • menedékhelye.* A polgári • kozó tömegmozgalmak nagy demokratikus forradalom I védelmében } A Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezete a Tanácsköztársaság kikiáltása clöt'i hónapokban széleskörű tevékenységet végzett a dolgozo emberek körében. Növekvő példányszámban olvasták a Tiszaparti város dolgozói a KMP központi lapját, a Vörös Újságot. Gaál Endre a Tanácsköztársaságról szóló könyvéhen részletesen foglalkozik a KMP szegedi szervezetének tevékenységével ls. Ebből közlünk az alábbiakban részleteket. A kommunista párt a proletárforradalom győzelemre juttatása érdekében igyekezett megnyerni a munkásosztály, a katonaság többségét, a falu proletár és félproletár elemeit. Feladatul tűzte ki a munkások és más dolgozó rétegek forradalmi nevelését, felvilágosítását »... az államhatalom elfoglalásának történelmi szükségességéről, a burzsoá demokráciának a proletardemokráciától való különbségéről, a ___ . , . ........... parlamentarizmussal szem- aggodalommal töltöttek el a vívmányainak ben korlati szükségességéről*. a tanácsrendszer gya- =os ^ágo^a emelte w szavát a szegedi: is. A reakció erőinek ellen- pártszervezet, azért, hogy eJVz élő SZÓ elejével forradalmi szervezkedése, bázisról a forradalom to- • amely már 1918 novemberé- vább haladhasson. I A szegedi kommunisták fcen megindult, 1919 első hó- A KMp ffl,vil- . agitációs munkájában, ame- napjaiban kiszélesedett. Ja- A K céltudatos ieiviia . lyet Udvardi János, a párt- ruárban megindult — a bu- gosító, nevelő- es szervező-} szervezet titkára irányított, dapesti központok kiküldőt- munkája azt eredményezte^ a legfontosabb szerepet^az teinek vezetésével — a Szé- hogy Szegeden 1919 márciu-I fetoüágolftó6 tevékenység jat- keIy Nemzeti Tanács és a sára teljesen szétvált és} szotta. A párt vasárnapon- Magyarország Területi Ép- szembekerült egymással a} ként mind több dolgozó al- ségét Védő Liga (TEVÉL) reakció és a haladás tábora.' Bíró Mihály: Bitangok! Ezt akartátok? t al látogatott előadásokat címen működő ellenforra- Egyik oldalon állt a burKörzeti népfrontb'zottságokat fs alakítanak Szegefen A Hazafias Népfront szegedi elnökségének üléséről A Hazafias Népfront Sze- segítsék elő a -Hívd meg A népfront elnökségi üléged városi bizottságának barátodat a szabadtéri se elhatározta azt is, hogy elnöksége hétfőn délután játékokra!* elnevezésű áprilisban tisztasági hóülést tartott. Az elnöklő mozgalmat. napot rendez Szegeden Tombácz Imre megnyitó Az elnökségi ülés javasolta az egészségügyi szervekszavai után Nagy István, a a játékok rendező bizottsá- kel közösen, népfront városi bizottsága- gának, hogy a játékok mű- Az elnökségi ülésen a nak titkára adott tájékozta- sorát tartalmazó levélpapi- többi között felszólaltak: rokat adjanak ki, hogy Lacsán Mihólyné országazokkal hívják meg a játékokra a város lakói barátaikat. Turi Géza. a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a szabadtéri játékokra való felkészülésről adott tájékoztatót a népfront elnökségének; rendezett... Az elhangzott ... , .... előadások a tőkés rendszer dalm" alaku,atok helyl szer" zsoazia és a vele egyutlmumegdöntésére, a burzsoáziá- veinek kiépítése. E szervező ködő jobboldali szociáldeval együtt menetelő jobbol- munkában kezdeményező és mokrácia, a másik oldalon dali szociáldemokrácia elleni irányító szerepet játszott a KMP által vezetett proleged^^^nkás-ésfkatonatö- Zadravecz István ferencren- tariátus és a helyőrség, a megek forradalmi nevelését di házfőnök, a későbbi Hor- városi dolgozók többsége. a sajtó útján kifejtett kom- thy-ellenforradalom véreske- 1919 első hónapjaiban a munistíu agitáció is nagy- zú papja. A különféle kön- KMP harca következtében a mAt55£eS5rtsrétefkör- tösbc bú}t forradalomellenes proletárforradalom erői viben terjesztette a központi kísérletek ellen' egyedül a haros gyorsasággal növekedpártlapot, a Vörös Újságot, kommunisták léptek fel kö- tek. amellett Igazság címmel hetilapot adott ki, Szalai János szerkesztésében. Az Igazság a kapitalista rendszer rothadtsügának megmutatásával a fennálló rend elleni gyűlöletre nevelte olvasóit és fennen hirdette: *Föl kell szabadítani a proletárságot és meg fogjuk: teremteni a szocialista államot.'* A munkásosztály isikerei A szegedi kommunisták a munkások legszélesebb tömegeinek a KMP mögé való felsorakoztatása, a jobboldali szociáldemokrácia befolyása alól való kivonása érdekében harcot hirdettek, sztrájkokat szerveztek és vezettek a bérek emeléséért, a munkafeltételek megjavításáért, a dolgozók napi követeléseiért 1919 januárjától márciusig Szegeden nagy sztrájk- és tüntetéssorozat bontakozott ki, amelyet a Kenderfonógyár munkásainak mozgalma nyitott meg január közepén. A gyárvezetőség a fenyegetően fellépő tömegek követelése elől nem tudott kitérni és kénytelen volt a munkások számára fejenként 100—350 Kas segélyeket adni. Béremelést és munkaidőcsökkentést követeltek január végén a ííirészgyári munkások és a Villamosvasút alkalmazottai. Eredménnyel végződött a gázgyári munkások és a Back-malom munkásainak februári megmozdulása is... Március elején a Kenderfonógyár munkásai elkergették Wimmer Fülöp igazgatót, és az üzem vezetését munkásválasztmány vette a kezébe. A január—márciusi harcos idöszakbian a munkások nagy része saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy csak a kommunisták küzdenek következetesen a dolgozók jobb életéért. Ez a felismerés meggyorsította felzárkózásukat a párt mögé. Szembe kerüli a haladás és a reakció iábora A KMP szegedi szervezete, a párt taktikájának megfelelően. kezdettől fogva nagy gondot fordított a katonák közötti agitációra. »A vörös tűzhullámok hihetetlen gyorsasággal törtek be a kaszárnyák falain* — írja az egyik ellenforradalmi szegedi memoár ... | A KMP forradalmi mun-1 Wája következtében kibonta-1 Javultak a tanulmányi eredmények a szegedi iskolákban Az idei első félév „mérlege" Szeg°den az elmúlt na- latait. Ebből az alkalomból ennél is kisebb: 25,20 szították össze az elmúlt iskolai félév teljes statisztikáját és igazgatói értekezleten summázták az iskolai év eddigi legfontosabb tapasztalatót a körzeti népfrontbizottságokról, Ismertette, hogy a népfront országos titkársága határozatot hozott a körzeti népfrontbizottságok alakítására azokban a kerületekben, ahol ez indokolt. A körzetekben általában 13—21 tagú Jűizottságot hoznak létre és 5—7 tagú elnökséget választanak. A körzeti népfrontbizottság felsőbb szerve a kerületi, majd utána a városi népfrontbizottsági Szegeden már három körzeti népfrontbizottság működik: Mihályteleken, Újszegeden és Petőfitelepen. Ezek a körzeti bizottságok jelentős segítséget tudnak adni a körzetek különböző problémáinak megoldásához, az ott élő dolgozók támogatásával. A, Szegedi Tudományegyetemen népfrontcsoport alakult, hogy tevékenységével előmozdítsa a népfrontmunkát. Az elnökség tagjai elhatározták, hogy a társadalmi munkával kapcsolatban, később meghatározandó időben ankétot tartanak. Foglalkoztak a Tanácsköztársaság közelgő évfordulójával. A népfront a történelmi jelentőségű évforduló tiszteletére főképpen szegedi vonatkozású ismertető lüzeteket. ad ki a Tanácsköztársaságról. A március 22-én Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban megnyíló tanácsköztársasági emlékkiállítás is az első győztes magyar szocialista forradalomnak állít emléket. A kiállítást a múzeum, a Somogyi Könyvtár, a Városi Levéltár, a tanács és a népfront együttesen rendezi. Az elnökségi ülés örömmel vette tudomásul, hogy a városi tanács a szegedi népfrontbizottságot kérte fel a szabadtéri játékok védnökségére. Az elnökségi ülés a védnökséget természetesen elfogadta. Mindjárt el is határozták, felhívással fordulnak a város lakosságához, hogy gyűlési képviselő, Sziládi Sándor, Kovács István, Veigert Ede, Krizsán Ferenc, Fejes Nagy József, Turai Géza, id. Simon Béla, Varga József. A felszólalók a felmerült kérdésekben véleményt mondottak és javaslatokat tettek,nács művelődésügyi osztá- A művelődésügyi osztály lyának oktatási csoportveze- ezért felszólította az iskolatőjét, Annus Antal elvtársat igazgatókat, hogy semmiés kértük, tájékoztassa la- képpen se engedjék tovább púnkat az iskolai munka csökkenni ezt az arányt, eleredményeiről és legidősze- lenkezőleg: fokozatosan törűbb kérdéseiről. rekedjenek arra, hogy a köAZ iskolások létszámának zépiskolások 65—70 százaléAZ ísKoiasoK letszamanaK ka a két alapvető osztály alakulásáról a következőket tudtuk meg: Szeged általános iskoláiban az első félévben 10 ezer 566 diák tagyermekei közül kerüljön ki. helyzet A tanulmányi nult a középiskolákban pe- réllemz°bb adatai bkwny09 -Í.'A T,„ „ÍAWK^AI emelkedesrol tanúskodnak a dig 4 ezer 463. Ez utóbbiból 2197 gimnáziumokba, 144 tanítóképzőbe, 2122 pedig technikumokba iratkozott. A félév során a tanulók létszáma a középiskolákban 4 ezer 296-ra csökkent. A teljes létszámnak 48,27 százaléka munkás-paraszt származású, s ezzel az aránnyal ja' érte^eT' A a tanács egyáltalán nem elé- er gedett. Különösen szembeszökő a származás szerinti múlt év hasonló időszakához képest. Az általános iskolák tanulmányi átlaga 3,45, tehát magasabb, mint a múlt félévi. Legkiemelkedőbb átlagot a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolája, leggyengébbet a mihályteleki általános iskomunkás-paraszt gyerekek eredménye a tanulmányi átlag körül megoszlás torzulása agimná- ^ultTfélév^ei^ziumokban, ahol mindössze mény, tehát ugyancsak jobb, Péntektől már két műszakban dolgozik a szegedi I. Téglagyár A múlt század végén, 1882- De mióta megkapta azüzerp annak idején a 12 kubikos, ben létesült az öreg szegedi a cserépgyártó gépet, a bo- A másik egy vontatógép, téglagyár a két vasúttöltés rúlátók is másképp véleked- amely a keskeny sínpáron között, a repülőtér közeié- nek. A cserépgyártással hat csillével szállítja a kiben. Kemencéjét többször is ugyanis jóval nagyobb érté- termelt földet be a munkaátépítették, vagy javították, ket állítanak elő az I. szá- csarnokba. de a gyár modernizálására mű Téglagyárban, mint 1958- péntektől már két műcsak az államosítás után ke- ban a téglagyártással. Ke- „„ak.h„n Hnienzik a ovir Hél _.-:l4 A 1.1 l..-,„ .„.14 „/wiaKI, „„,,„„„4 szaKDdn doigoziiv a gydi.aeitéglát Ötmillió forintot a tavaszt jelenti, rült sor. Akkor is kár volt, vesebb anyagot használnak ... „„ártanak mondják némelyek, különö- hozzá s így hosszabb ideig ^a^^zítenek elő a sen azok, akik tsmenk a dolgozhatnak a/endflkf«k délután készülő cserép gyar nyersanyag-problémáit, re álló földből. Uj gepek nyersanyagához Az üzemben segédkeznek néhány honapja tólcn is folyt a téglagyára munkában. Az egyik, ame- tás, égetés. A két műszakra költöttek a modern szárító- lyet sokra becsülnek: a való áttérés berendezés felépítésére, de bányagép. Nyolc és fél mémost a szegedi városfejlesz- íer mél Ő1 hozza fe, a prí. ^e^oTn^T^ ™ agyagot- a cseréphez ^ mür n^ münak több földet a téglagyár szükséges nyersanyagot A ^Janem tant a hoz csak annyit, amennyi bányászast eddig 12 ember kadhat száradhat a nyere. most a gyar birtokaban van. végezte Most ^ harman tégla. 'Az idén jóval keve_ rítóból a ráköltött pénzt, szőr annyit tefmelnek, -mint gyobb részét a cserépgyártás foglalja el. Ezért míg öröm a cserépellátásban várható javulás, aggodalommal tekintünk a korábban sem zavartalan szegedi téglaellátás felé. Igaz, hogy a szegedi III-as számú Téglagyáj is kapott kotrógépet, s mar ott is megkezdődött a téglagyártás szezonja, de e két gyár termelése közelről sem elegendő a megnövekedett szegedi igények kielégítésére. Éppen ezért örömmel üdvövöljük a téglagyártási szezon kezdetét, egyúttal arra is figyelmeztetünk, hogy az ellátó szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniok az idén a szegedi lakásépítők léglaellátására. A cserépgyártó gépből nyolc órán át szüntelenül fut az agyagszalag, amelyből mintegy 10—12 ezer cserép szít telik naponta. 35,19% ezeknek a szárma- . t a űu esztendőben zási kategóriáknak a képvi- Legjobb volt az eredmény a selete a tanulólétszámban. A Tanítóképzőben, leggyenzenei gimnáziumban még gébb a Közgazdasági Technikum Statisztikai Tagozatán. Sajnos, ebben az iskolatípusban majdnem ötszázan kaptak elégtelen osztályzatot. Az általános kép után olyan részletekről érdeklödtünk, mint a tanulók magatartása, fegyelme és az idei iskoláztatási program. Válaszként azt kaptuk Annus Antal csoportvezetőtől, hogy a tanulóifjúság fegyelme sem az iskolában; sem az iskolán kívül nem kielégítő. Számos fegyelmi büntetést és iskolából való kizárást kellett alkalmazni a fegyelemsértőkkel szemben a középiskolákban. A helyzet megjavításához feltétlenül szükséges a szülők és a társadalom hatékony és rendszeres támogatása. Az idei iskoláztatás] programmal kapcsolatban megtudtuk, hogy a fiatalok érdeklődése egyre inkább közelít a szükségletekhez. Nőtt a tanári pálya iránti érdeklődés, s ez bizonyára összefügg az anyagi megbecsülés legújabb növekedésével is. Az egyes szakmákra van jelentkező. Nem rohannak már úgy az orvosi egyetemre, de a mezőgazdasággal összefüggő pályák iránt a szükséeesnél jóval kisebb az érdeklődés. Változatlanul nagy az ipari technik"mok vonzása. A mezőgazdasági jellegű szakoktatás érdekében kertészeti tagozatot nyitnak idén az Erdészeti Technikumban, mert eziránt mutatkozik érdeklődés is. Elvként az vezeti az iskolákat a továbbtanulási programban. hogy minél több jóképességű munkás-paraszt fiatalt nverienek meg a további iskoláztatásnak, s ehhez me"c»oroZzék a szülők támogatását is.