Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

3 Szerda, 1959. március 4. 3 Huszonkét nap nyereségrészesedésként a Malomipari Vállalatnál A Csongrád megyei Ma­lomipari Vállalat üzemeinek jó munkájáról az eredmé­nyek is tanúskodnak. A ki­őrlés folyamatos teljesítése és a fokozatos minőségjavu­lás mellett a termelés költségeinek csökkentése is . jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy az elmúlt év eredményei alapján vállalati szinten huszonkét nap nye­reségrészesedést számolnak el a dolgozóknak. Az önköltségcsökkentésből alaposan kiveszi a részét a két szegedi malom is. a Tisza-malom az elsö, a Gőzmalom pedig a máso­dik helyen áll a vállalathoz tartozó üze­mek között alacsony terme-, lési költségszámlával. Amíg a mázsánkénti költség válla­lati szinten 15 forint 47 fil­lér, a Tisza-malomnak 11 fo­rint 83 fillérbe, a Gőzma­lomnak pedig 14 forint 91 fillérbe kerül egy mázsa ga­bona földolgozása. A régi, szakképzett munkásokból álló kollektíva jól egybehan­golt munkája mellett a Ti­sza-malomban nem kis ré­sze van a termelés költsé­geinek csökkenésében a modern, pneumatikus rendszerű gépberendezés­nek, amely egyrészt a régi me­chanikus rendszerűnél lé­nyegesen egyszerűbb és könnyebben kezelhető, más­részt az alkatrészek pótlása is biztosítható hazai nyers­anyag fölhasználásával. S ugyanakkor mind a mennyi­séget, mind a minőséget te­kintve többre képes idejét­múlt elődjénél. Hegtörténtek a kellő intézkedések az influenza megfékezésére Az utolsó két napban új- felhívják a lakosság figyel- beteget a felülvizsgáló orvos, ból növekedett az influ- mét, hogy kerüljenek min- a körzet orvosa jelentése enzában megbetegedettek den felesleges tömörülést és alapján, ugyancsak a laká­száma. A szegedi városi ta- tartsák meg az egészségügyi son keresi fel. A betegeket nács egészségügyi osztálya szabályokat. A nem influen- ne látogassák sem a kórház­es az egészségügyi intézme- zás, idült, főleg idősebb be- ban, sem a lakásban, nyek tanulmányozzák a jár- tegek a járvány ideje alatt • • vány alakulását, egyéb panaszaikkal saját ér- i i •! -i , . .... - ... dekükben ne keressék fel az Jllbllol £d£t" megtesznek á £ orvosi ™d<*>ket. mert a kedest megtesznek a oe túlzsúfolt várószobákban in­zésére. megfeke- fluenzás fertözést Uaphatnak a pilseni sör , . ... A pilseni sör védjegy ez A túlterhelt körzeti orvo- tonn^ nítMV ESE sok ^munkajanak megkony- lr,kbe, hanem idejében, a ^TpUsJÜ serfőzők nyítésére orvosokat irányi- rendelési idő kezdésére ie- „ ? 0 Jn„m ser'°ZOK, « tottak a körzeti rendelőkbe, ^nttéf bc betegrégü^t a Ha lttá s így biztosították, hogy min- körzeti orvosi rendelőkben és fJZZ?Z% L den ellátásra szoruló beteg ra klzar°lagos jogát, miután az orvos a lakáson keresi az ekkor már Európa-szerte idejében megkapja az or- fej a beteget. ismert ital nevével gyakran vosi segitseget. Nagyobb gyermeket ne vi- féltek, főleg a németor­Ezenkívül megerősítették a gyének a gyermekgyógyá- szagi sorgyarak. központi ügyeleti szolgála- szatj szakrendelésre, mert A pilseni levéltár adatai ban 17 serfőzde működött a városban. Az egyik, több mint ötszáz éves serfőzőben a jubileum alkalmával nyí­lik meg a világ elsö sörmú­zeuma, amelyben a világhí­rű pilseni sör gazdag múlt­ját szemléltetik. A pilseni sörgyár ma 90 hektárnyi területen épült, korszerű nagy üzem. —. A szajoli haltenyésztő állo­más mesterséges termékenyítés tot hogy az éjszakai beteg- 6ket otthonukban' keresi 8zeHn}„ míJ„« , sz£z°dr ellátás is javuljon. fel az ügyeletes orvos. A iá- ~~ ' Az egészségügyi szervek zas. influenzás, táppénzes A következő tanévben az egyetemeken és főiskolákon bevezetik a tudományos szocializmus tantárgyának oktatását Az ősszel kezdődő új tan- Az ősszel Csehszlovákiá- ­évben - több népi demok- ban a népi demokratikus ^al ^Ja^a SJ^flSwEE ratikus ország példájára — országok konferenciát ren- kezetek és az állami gazda­továbbfejlesztik a marxiz- deznek a marxizmus—leni- rágok hajtenyésztését. A ter­_,,,„ i„,„,,,». +.,„,-+.jcőt . vek szerint 30 ezer hold rizs­™s~1,enimzmus. tanitasat nizmus egyetemi oktatásáról, föld minden holdján 25-30 kiló nS°k^n0SaS!lzinS amely SSif—. AZhoíyUOmS évfolyamokon, az eddigi gya- a" magyar oktatási rendszer újonnan ^ — korlathoz hasonloan, tovább- továbbfejlesztésében is. nyeket is kielégítse. ra is a marxista filozófia és^iiaiiaitó^aitauaiiaiiaiiaiiana-i-iBireiiaiiai,iiBiiBiiaíiaitaimtiBiiaMaiiBiiaiiaiiaiiaitaiiBnaiiaiimiBuaiiaiiatiauaLiaiigiiaiiBiiaiiaitaiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiifliiaiiauaiian&üari a politikai gazdasagtan az§ ideológiai oktatás anyaga, áL? talában a negyedik évtől a­„tudományos szocializmus*? elnevezésű tárgy kerül azl egyetemek, a főiskolák és a­tanítóképző akadémiák tan-; tervébe. Anyaga lényegében­a nemzetközi és a magyar; munkásmozgalom fejlődései legfontosabb szakaszainak? története. E történeti keret-; be ágyazva megismertetik aíj hallgatókkal a marxizmus; olyan alapvető elvi-politikai á tanításait, mint az állam és? forradalom elméletének ki-| fejlődése, alakulása, a mun-? kásosztály pártja, a nemzeti? kérdés, a munkás-paraszti­szövetség, az osztályharc; problémája stb. I Mindenekelőtt a város lakosságának foglalkoztatását biztosítsuk az üzemekben Néhány napja örömmel olvastuk az elmúlt év po­litikai és gazdasági ered­ményeiről szóló országgyű­lési beszámolót, valamint a Statisztikai Hivatal szegedi igazgatóságának a helyi ter­melési sikerekről számot adó jelentését. Örömünkre állapította meg a kormány elnöke: „Megvalósítottuk azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lá­bén. A dolgozók lelkes munkája, kezdeményező készsége eredményeként le­hetőség nyílt népgazdasá­gunk fejlesztési ütemének meggyorsítására." Ez sze­gedi „aprópénzre" váltva azt jelenti, hogy az ipar­fejlesztésben kormányza­tunk segíti városunk gond­jainak megoldását. Ezek közül is elsősorban a hely­beli lakosság foglalkoztatá­sát. Szeged — annak ellenére, hogy 42 ezer fő részére van állandó munkahely — az ország azon városai közé tartozik, ahol felesleges munkaerő van. Az elmúlt évben a minisztériumi ipar­hoz tartozó üzemekben, vál­lalatoknál újabb 600 mun­kást és 53 alkalmazottat vettek fel. Ma már váro­sunk vállalatainál, intéz­ményeinél 1700 munkással dolgozik több mint az el­lenforradalom előtt. S még­is vannak, akik munka nélkül álldogálnak a ta­nács munkaügyi osztályá­nak hivatali szobái előtt. Vajon miért? Érezteti hatá­sát, hogy az utóbbi években új üzemet nem létesítettek Szegeden, s alig bővítették a meglévőket. Ugyanakkor a város lakosságának szá­ma a természetes szaporo­dáson túl 1955-ben 678 fő­vel, 1956-ban 567-tel, a kö­vetkező évben pedig már 1966 fővel nőtt. A múlt év első negyedében majd­nem annyian, 648-an köl­töztek Szegedre, mint 1955­ben. A második negyedév­ben 316-an, a harmadikban pedig 1539-en jöttek a vá­rosba. Tehát csak 1958 első három negyedévében, be­vándorlással 2503-mal szapo­rodott Szeged lakosainak száma. Ez a folyamat azóta sem állt meg. S sokan, mint­egy ötezren pedig naponta járnak be dolgozni a kör­nyező falvakból. A város iparfejlesztési tervének megvalósításával: a Kábelgyár létesítésével, a Ruhagyár bővítésével stb. a közeljövőben fontos lépést teszünk majd előre a mun­kaerőfelesleg teljes meg­szüntetésére. De mi történ­jék addig is azokkal, akik munkalehetőségre vár­nak? Ezek többnyire nők és fiatalok, nem közvetlen családeltartók, ám kerese­tükre szükség lenne a na­gyobb létszámú családok életszínvonala emelésében. Megoldást kell keresnünk már csak azért is, mert ma a szegedi üzemekben igen sokan dolgoznak olyan em­berek, akiknek, vagy csa­ládjuknak több hold föld­jük van. Vannak, akik azt mond­ják, meg kell akadályozni a bevándorlást, a dolgozó pa­rasztok szegedi üzemekben való elhelyezkedését. S csak akkor „nyissunk kapukat* számukra az üzemekbe, ha a felesleges szegedi munka­erő felszívódott. Ezzel két­ségtelenül sokat enyhítenénk a város lakásproblémáin is, mert a bevándorlók csak nö­velik a lakásigénylők szá­mát. Azt is mondják, hogy a szaporodó munkás-paraszt vegyescsaládok nehezítik a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődését. Ebben is sok az igazság. Igaz, a „kétla­kiak« egy része igen meg­dolgozik a nagyobb jövede­lemért, hiszen a napi nyolc­órás üzemi munka után újabb nyolc órát a földön dolgoznak, s így kifacsarják életerejüket. Az ilyenek az­tán fiatalon megöregednek, sokuk fiatalon meghal. A „kétlakiak« azoinban sem az üzemben, sem a földön nem tudnak megfelelő, teljes ér­tékű munkát végezni. A „kétlakiak* egy csoportja már rájött erre és változta­tott életmódján. De nem az­zal, hogy csak az egyik munkát választotta; maradt az üzemben és földjét kiad­ta kishaszonbérletbe. Tehát munkavállaló az üzemben és munkáltató a faluban. En­nek az ideje azonban lejár a szövetkezeti mozgalom fej­lődésével. A kisparasztok, akik haszonbérbe művelték földjét, ma már a tsz-ekbe lépnek, vagy új szövetkeze­iteket alakítanak. A „két­laki* kereshet újabb bérlőt, vagy ismét maga foghatja meg a kapát, kaszát család­tagjaival. Féllábbal az üzemben és féllábbál a földön — ez a kettősség nemcsak az egész­ségre káros, hanem az üzem­re is. Nehezíti a folyamatos termelést, mert a mezőgaz­dasági munkák idején a »kétlakiak« előállnak a sza­badság igényével, sőt fize­tésnélküli szabadságot is kémek, vagy önkényesen el­maradnak kapálásra, ara­tásra, kukoricaszedésre. Nem véletlen, hogy például Sze­ged 29 tanácsi vállalatánál 1958-ban 4682 munkanap „esett ki* igazoltan és 72a pedig igazolatlanul. A teljes általánosítás minden lcétlakira egyformán nem volna igazságos. Mégis elmondható, hogy a „kétla­kisaggal* a tőzsgyökeres munkáscsaládok a nagy kö­zösség rovására tesznek. Né­mely vállalati igazgatók, sze­mélyzeti vezetők segédkez­nek is ebben azzal, hogy a városi munkásokkal szem­ben előnyben részesítik a földdel rendelkező paraszto­kat. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a szegedi üzemekben nem dol­gozhatnak falusi emberek, s nem lehet közülük felvenni az üzemekbe, ha ez indo­kolt. Szükség van rájuk és szükség lesz rájuk fejlődő iparunkban. Most a Szeged környéki falvakban a ter­melőszövetkezeti vezetők el­mondják — több munkás­kézre van szükség. Egész­ségtelen tehát a nagymérvű bevándorlás Szegedre, ami­nek a nyomán városi dol­gozók maradnak munka nél­kül. S ezért parancsoló tör­vény napjainkban minden szegedi üzem vezetőségének, hogy mindenekelőtt a hely­beli lakosság foglalkoztatá­sát biztosítsák. Nagy Pál — Japán exportörök legújabb ötlete: tenyésztett gyöngy kagy­lóban kerek konzervdobozba csomagolva. Mindez 650 frank, u hozzátartozó konzervnyitóval együtt. A rányomtatott szöveg közli a vevővel, hogy fehér, rózsaszín, fekete, kékes, vagy sár- gyöngyöt fpg a konzerv­ben találni. A „gyöngykonzer­vet" Hollandiában és az Egye­sült Államokban már árusít­ják, az angol vámhatóságok azonban a legnagyobb zavarban vannak, mert a vámszabályzat hallgat arról, hogy mi a teen­dő olyan esetben, ha „ékszer van a konzervdobozban". Magyarországi eredeti bemutató a Szegedi Egyetemi Színpadon Csehszlovák oboaművész 1 vendégszerepel Szegeden I A Filharmóniai bérletso-? rozat soron következő C je-I lü hangversenyén, fellép? Frantisek Hanak prágai I oboaművész, s Haydn oboa-­versenyét adja elő. E hang-; verseny alkalmával hallhat— juk még Bach: H-moll svit-; jét és Kreutzstab szonátá-­ját, Mozart: D-moll zongo-" raversenyét és Kiss éji ze-I néjét. Közreműködik: Iván-­ka Irén, a Szegedi Nemzeti? Színház tagja, Varjú Irma, aá Zeneművészeti Szakiskola­művésztanára és Bíró Lajos,| a Bartók Béla Filharmoni­kus Zenekar szólamvezetője,; továbbá a Szegedi Nemzeti „ Színház kórusa. Vezényel:; Komarniczky Tamás. Al hangverseny szombaton este? 8 órakor kezdődik a zene-; művészeti szakiskola nagy­termében. (Liebmann Béla felv.) ? A bölcsészhallgatókból alakult Szegedi Egyetemi Színpad tagjai Kordé Imre tanársegéd irányításával néhány hónapja már sikerrel szerepeltek a szegedi kö­zönség előtt. Azóta újabb, igényesebb feladatra vállalkoztak: két egyfelvonásos, modern játék színpadravitelével. Magyarországon elsőnek mutatják be Róbert Merle: „Sysiphus és a halál* című szellemes, szatirikus és újszerű, ötletekben gaz­dag darabját, ezenkívül Hubay Miklós: „C'est la guerre« (Ez a háború) című meg­rázó erejű egyfelvonásos színművét. Mindkét darabbal igen nagy sikert arattak a múlt héten kiskunhalasi vendégszereplésük alkalmával, a művelődési otthont zsú­folásig megtöltő közönség előtt. Szegeden szombaton este 7 órai kezdettel, az Ady téri egyetem II. emeletén berendezett kamaraszínpadi helyiségükben mutatják be a két művet. Az előadáson minden érdeklődő részt vehet. Képünk a »Sysiphus és a halál*-ból mutat be egy jelenetet. Balról jobbra: Má­zán Mátyás, Zenei József, Vörös László, Csepelényi Lajos és Mari Kálmán. A Kommunista Internacionálé I. kongresszusán Le­nin ismertette a magyarországi helyzetet. Berlinben az általános sztrájk fölkeléssé változott. A lapok „a második német forradalomként« ismertetik az eseményeket, az utcai harcokat. Károlyi Mihály köztársasági elnöknél a pártok vezetői megbeszélést tartottak az április elsö felére kiírt nemzet­gyűlési választások ügyében. Országszerte elharapóztak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a sztrájkok, egyre gyakoribbá váltak a. földfoglalások. Az ódalmandi csikótelep cselédsége bér­emelést követelve sztrájkba lépett; a vezetőség kétségbe­esett táviratot menesztett a földművelésügyi minisztérium­hoz; „Állatetetés nincs. A felelősséget nem vállalhatjuk.* Lengyeltótiban gróf Zichy Béla 10 000 holdas birtokát „szocialista termelőszövetkezet« vette át. Ugyanígy „jegy­zőkönyvi úton* kisajátították Freund Ferenc pusztaberé­nyi 2000 holdas birtokát. A dombóvári munkástanács bir­tokába vette az Eszterházy-uradalomhoz tartozó telkeket. E hírekre a Károlyinál éppen ülésező pártközi ér­tekezlet állást foglalt »az erőszakos földfoglalások ellen*. Szegeden a városháza közgyűlési termében a munka­nélküli földmunkások gyűlésén Wallisch Kálmán a ter­melőszövetkezetek megalakítását sürgette. A város földjeit, mondotta többek közt, tejtermelő szövetkezetekké fogják átalakítani. Megalakult a szegedi szellemi munkások szakszerve­zete. Elsősorban közművelődési és művészeti feladatokat tűzött maga elé: kiállítások rendezését, művésztelep léte­sítését Újszegeden stb. Hollós József, a radikális párt elnöke kilépett párt­' jából és bejelentette belépését a szociáldemokrata pártba. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy régóta szocialistának • érzi magát. »E pártnak is a balszárnyán fogok elhelyez­I kedni, mert véleményem szerint minden megállás vissza­• felé haladást jelent.* I * Egy érdekes színfolt e mozgalmas napokból: a szegedi " középiskolák érettségi előtt álló diákjai tüntettek és sztráj• .kot hirdettek, hogy törölték el az érettségit A munkást a­" nács megbízottakat küldött az iskolákba, hogv meggyöz­".zék a szabadságot ekként értelmező ifjú „forradalmárokat* ? kívánságuk helytelenségéről Erre aztán abbamaradt « = „diáksztrájk*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom