Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

3 Szerda, 1959. március 4. 3 Huszonkét nap nyereségrészesedésként a Malomipari Vállalatnál A Csongrád megyei Malomipari Vállalat üzemeinek jó munkájáról az eredmények is tanúskodnak. A kiőrlés folyamatos teljesítése és a fokozatos minőségjavulás mellett a termelés költségeinek csökkentése is . jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt év eredményei alapján vállalati szinten huszonkét nap nyereségrészesedést számolnak el a dolgozóknak. Az önköltségcsökkentésből alaposan kiveszi a részét a két szegedi malom is. a Tisza-malom az elsö, a Gőzmalom pedig a második helyen áll a vállalathoz tartozó üzemek között alacsony terme-, lési költségszámlával. Amíg a mázsánkénti költség vállalati szinten 15 forint 47 fillér, a Tisza-malomnak 11 forint 83 fillérbe, a Gőzmalomnak pedig 14 forint 91 fillérbe kerül egy mázsa gabona földolgozása. A régi, szakképzett munkásokból álló kollektíva jól egybehangolt munkája mellett a Tisza-malomban nem kis része van a termelés költségeinek csökkenésében a modern, pneumatikus rendszerű gépberendezésnek, amely egyrészt a régi mechanikus rendszerűnél lényegesen egyszerűbb és könnyebben kezelhető, másrészt az alkatrészek pótlása is biztosítható hazai nyersanyag fölhasználásával. S ugyanakkor mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve többre képes idejétmúlt elődjénél. Hegtörténtek a kellő intézkedések az influenza megfékezésére Az utolsó két napban új- felhívják a lakosság figyel- beteget a felülvizsgáló orvos, ból növekedett az influ- mét, hogy kerüljenek min- a körzet orvosa jelentése enzában megbetegedettek den felesleges tömörülést és alapján, ugyancsak a lakászáma. A szegedi városi ta- tartsák meg az egészségügyi son keresi fel. A betegeket nács egészségügyi osztálya szabályokat. A nem influen- ne látogassák sem a kórházes az egészségügyi intézme- zás, idült, főleg idősebb be- ban, sem a lakásban, nyek tanulmányozzák a jár- tegek a járvány ideje alatt • • vány alakulását, egyéb panaszaikkal saját ér- i i •! -i , . .... - ... dekükben ne keressék fel az Jllbllol £d£t" megtesznek á £ orvosi ™d<*>ket. mert a kedest megtesznek a oe túlzsúfolt várószobákban inzésére. megfeke- fluenzás fertözést Uaphatnak a pilseni sör , . ... A pilseni sör védjegy ez A túlterhelt körzeti orvo- tonn^ nítMV ESE sok ^munkajanak megkony- lr,kbe, hanem idejében, a ^TpUsJÜ serfőzők nyítésére orvosokat irányi- rendelési idő kezdésére ie- „ ? 0 Jn„m ser'°ZOK, « tottak a körzeti rendelőkbe, ^nttéf bc betegrégü^t a Ha lttá s így biztosították, hogy min- körzeti orvosi rendelőkben és fJZZ?Z% L den ellátásra szoruló beteg ra klzar°lagos jogát, miután az orvos a lakáson keresi az ekkor már Európa-szerte idejében megkapja az or- fej a beteget. ismert ital nevével gyakran vosi segitseget. Nagyobb gyermeket ne vi- féltek, főleg a németorEzenkívül megerősítették a gyének a gyermekgyógyá- szagi sorgyarak. központi ügyeleti szolgála- szatj szakrendelésre, mert A pilseni levéltár adatai ban 17 serfőzde működött a városban. Az egyik, több mint ötszáz éves serfőzőben a jubileum alkalmával nyílik meg a világ elsö sörmúzeuma, amelyben a világhírű pilseni sör gazdag múltját szemléltetik. A pilseni sörgyár ma 90 hektárnyi területen épült, korszerű nagy üzem. —. A szajoli haltenyésztő állomás mesterséges termékenyítés tot hogy az éjszakai beteg- 6ket otthonukban' keresi 8zeHn}„ míJ„« , sz£z°dr ellátás is javuljon. fel az ügyeletes orvos. A iá- ~~ ' Az egészségügyi szervek zas. influenzás, táppénzes A következő tanévben az egyetemeken és főiskolákon bevezetik a tudományos szocializmus tantárgyának oktatását Az ősszel kezdődő új tan- Az ősszel Csehszlovákiá- évben - több népi demok- ban a népi demokratikus ^al ^Ja^a SJ^flSwEE ratikus ország példájára — országok konferenciát ren- kezetek és az állami gazdatovábbfejlesztik a marxiz- deznek a marxizmus—leni- rágok hajtenyésztését. A ter_,,,„ i„,„,,,». +.,„,-+.jcőt . vek szerint 30 ezer hold rizs™s~1,enimzmus. tanitasat nizmus egyetemi oktatásáról, föld minden holdján 25-30 kiló nS°k^n0SaS!lzinS amely SSif—. AZhoíyUOmS évfolyamokon, az eddigi gya- a" magyar oktatási rendszer újonnan ^ — korlathoz hasonloan, tovább- továbbfejlesztésében is. nyeket is kielégítse. ra is a marxista filozófia és^iiaiiaitó^aitauaiiaiiaiiaiiana-i-iBireiiaiiai,iiBiiBiiaíiaitaimtiBiiaMaiiBiiaiiaiiaiiaitaiiBnaiiaiimiBuaiiaiiatiauaLiaiigiiaiiBiiaiiaitaiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiifliiaiiauaiian&üari a politikai gazdasagtan az§ ideológiai oktatás anyaga, áL? talában a negyedik évtől a„tudományos szocializmus*? elnevezésű tárgy kerül azl egyetemek, a főiskolák és atanítóképző akadémiák tan-; tervébe. Anyaga lényegébena nemzetközi és a magyar; munkásmozgalom fejlődései legfontosabb szakaszainak? története. E történeti keret-; be ágyazva megismertetik aíj hallgatókkal a marxizmus; olyan alapvető elvi-politikai á tanításait, mint az állam és? forradalom elméletének ki-| fejlődése, alakulása, a mun-? kásosztály pártja, a nemzeti? kérdés, a munkás-parasztiszövetség, az osztályharc; problémája stb. I Mindenekelőtt a város lakosságának foglalkoztatását biztosítsuk az üzemekben Néhány napja örömmel olvastuk az elmúlt év politikai és gazdasági eredményeiről szóló országgyűlési beszámolót, valamint a Statisztikai Hivatal szegedi igazgatóságának a helyi termelési sikerekről számot adó jelentését. Örömünkre állapította meg a kormány elnöke: „Megvalósítottuk azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábén. A dolgozók lelkes munkája, kezdeményező készsége eredményeként lehetőség nyílt népgazdaságunk fejlesztési ütemének meggyorsítására." Ez szegedi „aprópénzre" váltva azt jelenti, hogy az iparfejlesztésben kormányzatunk segíti városunk gondjainak megoldását. Ezek közül is elsősorban a helybeli lakosság foglalkoztatását. Szeged — annak ellenére, hogy 42 ezer fő részére van állandó munkahely — az ország azon városai közé tartozik, ahol felesleges munkaerő van. Az elmúlt évben a minisztériumi iparhoz tartozó üzemekben, vállalatoknál újabb 600 munkást és 53 alkalmazottat vettek fel. Ma már városunk vállalatainál, intézményeinél 1700 munkással dolgozik több mint az ellenforradalom előtt. S mégis vannak, akik munka nélkül álldogálnak a tanács munkaügyi osztályának hivatali szobái előtt. Vajon miért? Érezteti hatását, hogy az utóbbi években új üzemet nem létesítettek Szegeden, s alig bővítették a meglévőket. Ugyanakkor a város lakosságának száma a természetes szaporodáson túl 1955-ben 678 fővel, 1956-ban 567-tel, a következő évben pedig már 1966 fővel nőtt. A múlt év első negyedében majdnem annyian, 648-an költöztek Szegedre, mint 1955ben. A második negyedévben 316-an, a harmadikban pedig 1539-en jöttek a városba. Tehát csak 1958 első három negyedévében, bevándorlással 2503-mal szaporodott Szeged lakosainak száma. Ez a folyamat azóta sem állt meg. S sokan, mintegy ötezren pedig naponta járnak be dolgozni a környező falvakból. A város iparfejlesztési tervének megvalósításával: a Kábelgyár létesítésével, a Ruhagyár bővítésével stb. a közeljövőben fontos lépést teszünk majd előre a munkaerőfelesleg teljes megszüntetésére. De mi történjék addig is azokkal, akik munkalehetőségre várnak? Ezek többnyire nők és fiatalok, nem közvetlen családeltartók, ám keresetükre szükség lenne a nagyobb létszámú családok életszínvonala emelésében. Megoldást kell keresnünk már csak azért is, mert ma a szegedi üzemekben igen sokan dolgoznak olyan emberek, akiknek, vagy családjuknak több hold földjük van. Vannak, akik azt mondják, meg kell akadályozni a bevándorlást, a dolgozó parasztok szegedi üzemekben való elhelyezkedését. S csak akkor „nyissunk kapukat* számukra az üzemekbe, ha a felesleges szegedi munkaerő felszívódott. Ezzel kétségtelenül sokat enyhítenénk a város lakásproblémáin is, mert a bevándorlók csak növelik a lakásigénylők számát. Azt is mondják, hogy a szaporodó munkás-paraszt vegyescsaládok nehezítik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Ebben is sok az igazság. Igaz, a „kétlakiak« egy része igen megdolgozik a nagyobb jövedelemért, hiszen a napi nyolcórás üzemi munka után újabb nyolc órát a földön dolgoznak, s így kifacsarják életerejüket. Az ilyenek aztán fiatalon megöregednek, sokuk fiatalon meghal. A „kétlakiak« azoinban sem az üzemben, sem a földön nem tudnak megfelelő, teljes értékű munkát végezni. A „kétlakiak* egy csoportja már rájött erre és változtatott életmódján. De nem azzal, hogy csak az egyik munkát választotta; maradt az üzemben és földjét kiadta kishaszonbérletbe. Tehát munkavállaló az üzemben és munkáltató a faluban. Ennek az ideje azonban lejár a szövetkezeti mozgalom fejlődésével. A kisparasztok, akik haszonbérbe művelték földjét, ma már a tsz-ekbe lépnek, vagy új szövetkezeiteket alakítanak. A „kétlaki* kereshet újabb bérlőt, vagy ismét maga foghatja meg a kapát, kaszát családtagjaival. Féllábbal az üzemben és féllábbál a földön — ez a kettősség nemcsak az egészségre káros, hanem az üzemre is. Nehezíti a folyamatos termelést, mert a mezőgazdasági munkák idején a »kétlakiak« előállnak a szabadság igényével, sőt fizetésnélküli szabadságot is kémek, vagy önkényesen elmaradnak kapálásra, aratásra, kukoricaszedésre. Nem véletlen, hogy például Szeged 29 tanácsi vállalatánál 1958-ban 4682 munkanap „esett ki* igazoltan és 72a pedig igazolatlanul. A teljes általánosítás minden lcétlakira egyformán nem volna igazságos. Mégis elmondható, hogy a „kétlakisaggal* a tőzsgyökeres munkáscsaládok a nagy közösség rovására tesznek. Némely vállalati igazgatók, személyzeti vezetők segédkeznek is ebben azzal, hogy a városi munkásokkal szemben előnyben részesítik a földdel rendelkező parasztokat. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a szegedi üzemekben nem dolgozhatnak falusi emberek, s nem lehet közülük felvenni az üzemekbe, ha ez indokolt. Szükség van rájuk és szükség lesz rájuk fejlődő iparunkban. Most a Szeged környéki falvakban a termelőszövetkezeti vezetők elmondják — több munkáskézre van szükség. Egészségtelen tehát a nagymérvű bevándorlás Szegedre, aminek a nyomán városi dolgozók maradnak munka nélkül. S ezért parancsoló törvény napjainkban minden szegedi üzem vezetőségének, hogy mindenekelőtt a helybeli lakosság foglalkoztatását biztosítsák. Nagy Pál — Japán exportörök legújabb ötlete: tenyésztett gyöngy kagylóban kerek konzervdobozba csomagolva. Mindez 650 frank, u hozzátartozó konzervnyitóval együtt. A rányomtatott szöveg közli a vevővel, hogy fehér, rózsaszín, fekete, kékes, vagy sár- gyöngyöt fpg a konzervben találni. A „gyöngykonzervet" Hollandiában és az Egyesült Államokban már árusítják, az angol vámhatóságok azonban a legnagyobb zavarban vannak, mert a vámszabályzat hallgat arról, hogy mi a teendő olyan esetben, ha „ékszer van a konzervdobozban". Magyarországi eredeti bemutató a Szegedi Egyetemi Színpadon Csehszlovák oboaművész 1 vendégszerepel Szegeden I A Filharmóniai bérletso-? rozat soron következő C je-I lü hangversenyén, fellép? Frantisek Hanak prágai I oboaművész, s Haydn oboa-versenyét adja elő. E hang-; verseny alkalmával hallhat— juk még Bach: H-moll svit-; jét és Kreutzstab szonátá-ját, Mozart: D-moll zongo-" raversenyét és Kiss éji ze-I néjét. Közreműködik: Iván-ka Irén, a Szegedi Nemzeti? Színház tagja, Varjú Irma, aá Zeneművészeti Szakiskolaművésztanára és Bíró Lajos,| a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar szólamvezetője,; továbbá a Szegedi Nemzeti „ Színház kórusa. Vezényel:; Komarniczky Tamás. Al hangverseny szombaton este? 8 órakor kezdődik a zene-; művészeti szakiskola nagytermében. (Liebmann Béla felv.) ? A bölcsészhallgatókból alakult Szegedi Egyetemi Színpad tagjai Kordé Imre tanársegéd irányításával néhány hónapja már sikerrel szerepeltek a szegedi közönség előtt. Azóta újabb, igényesebb feladatra vállalkoztak: két egyfelvonásos, modern játék színpadravitelével. Magyarországon elsőnek mutatják be Róbert Merle: „Sysiphus és a halál* című szellemes, szatirikus és újszerű, ötletekben gazdag darabját, ezenkívül Hubay Miklós: „C'est la guerre« (Ez a háború) című megrázó erejű egyfelvonásos színművét. Mindkét darabbal igen nagy sikert arattak a múlt héten kiskunhalasi vendégszereplésük alkalmával, a művelődési otthont zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Szegeden szombaton este 7 órai kezdettel, az Ady téri egyetem II. emeletén berendezett kamaraszínpadi helyiségükben mutatják be a két művet. Az előadáson minden érdeklődő részt vehet. Képünk a »Sysiphus és a halál*-ból mutat be egy jelenetet. Balról jobbra: Mázán Mátyás, Zenei József, Vörös László, Csepelényi Lajos és Mari Kálmán. A Kommunista Internacionálé I. kongresszusán Lenin ismertette a magyarországi helyzetet. Berlinben az általános sztrájk fölkeléssé változott. A lapok „a második német forradalomként« ismertetik az eseményeket, az utcai harcokat. Károlyi Mihály köztársasági elnöknél a pártok vezetői megbeszélést tartottak az április elsö felére kiírt nemzetgyűlési választások ügyében. Országszerte elharapóztak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a sztrájkok, egyre gyakoribbá váltak a. földfoglalások. Az ódalmandi csikótelep cselédsége béremelést követelve sztrájkba lépett; a vezetőség kétségbeesett táviratot menesztett a földművelésügyi minisztériumhoz; „Állatetetés nincs. A felelősséget nem vállalhatjuk.* Lengyeltótiban gróf Zichy Béla 10 000 holdas birtokát „szocialista termelőszövetkezet« vette át. Ugyanígy „jegyzőkönyvi úton* kisajátították Freund Ferenc pusztaberényi 2000 holdas birtokát. A dombóvári munkástanács birtokába vette az Eszterházy-uradalomhoz tartozó telkeket. E hírekre a Károlyinál éppen ülésező pártközi értekezlet állást foglalt »az erőszakos földfoglalások ellen*. Szegeden a városháza közgyűlési termében a munkanélküli földmunkások gyűlésén Wallisch Kálmán a termelőszövetkezetek megalakítását sürgette. A város földjeit, mondotta többek közt, tejtermelő szövetkezetekké fogják átalakítani. Megalakult a szegedi szellemi munkások szakszervezete. Elsősorban közművelődési és művészeti feladatokat tűzött maga elé: kiállítások rendezését, művésztelep létesítését Újszegeden stb. Hollós József, a radikális párt elnöke kilépett párt' jából és bejelentette belépését a szociáldemokrata pártba. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy régóta szocialistának • érzi magát. »E pártnak is a balszárnyán fogok elhelyezI kedni, mert véleményem szerint minden megállás vissza• felé haladást jelent.* I * Egy érdekes színfolt e mozgalmas napokból: a szegedi " középiskolák érettségi előtt álló diákjai tüntettek és sztráj• .kot hirdettek, hogy törölték el az érettségit A munkást a" nács megbízottakat küldött az iskolákba, hogv meggyöz".zék a szabadságot ekként értelmező ifjú „forradalmárokat* ? kívánságuk helytelenségéről Erre aztán abbamaradt « = „diáksztrájk*.