Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

5 Szombat, 1959. máreiag M, Ásotthalom is elindult a szocialista községek történelmi útján A vásárok forgalmára em­lékeztető tömegek lepik el mostanában az ásotthalmi tanácsháza folyosóit, udvarát és környékét. Sok kilométer­nyi távolságok dolgozó pa­rasztjai zarándokolnak el rendszeresen a faluba. Az az égető kíváncsiság hajtja őket, vajon mit is tartalmaz­nak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcso­latos kormányrendeletek. Az erre vonatkozó kérdések tucatját hozzák magukkal a határ dolgozóinak százai, hogy a kapott hivatalos felvilágosí­tásokból megalkothassák a maguk és utódaik eljövendő sorsát. Három olyan fő kérdés hangzik el először, amelyek elsődlegesen hivatottak szo­cialista tartalmat, értelmet adni a párt célkitűzéseinek. Nevezetesen: — Igaz-e, hogy a jövőben képzett gazdászok irányít­ják a termelőcsoportok munkáit? — Igaz-e, hogy a tagság által is könnyen ellenőriz­hető értékesítési szabályokat írnak elő a rendeletek? — És megvan a lehetősége annak, hogy az igazolt mun­kaegységekre előleget le­hessen folyósítani évközben? Az érintett rendelkezések valóban döntő befolyásúak az emberekre, amikor előrehaladásunk kőiben, csábító útelágazáshoz érnek. Jobbra, vagy balra! A szakemberek eddigi hiá­nya — látszólag nem volt fontos, mert minden dolgo­zó parasztnak megvan a maga tapasztalati tudása. Valójában mégis nélkülöz­hetetlen az agronómusok jelenléte, mert a tagságban nincs meg mindig a kor­szerű gazdálkodáshoz szük­séges kezdeményezési bá­torság. Itt érvényesül a legszem­betűnőbben az a tézis, hogy vakká lesz a gyakorlat, ha nem párosul az elmélettel. A termények értékesítése terén hozott rendelkezések szerint a terményeladások állami felvásárlószervek út­ján történnek, ami eleve ki­zár minden gyanút és bizal­matlanságot. Erre Ásottha­lom népének különösen nagy szüksége van, mert sok a felejtenivalója abból az időből, amikor a fia­talon eltemetett, rosszul vezetett, csoportokban dol­goztak. És döntő súlya van annak a rendelkezésnek, hogy évközben is kaphat­nak a tagok készpénzelőleget a munkaegységükre. Ezek­nek a szövetkezeti demok­ráciát célzó határozatoknak kell betudni, hogy alig három-négy felvilágosító lá­togatás után már annyi csa­lád jelentkezett a megalakí­tandó szövetkezetbe, ingat­lannal és felszerelésekkel együtt. Mindent összegezve meg­állapítható, hogy a homo­kos vidék parasztjai, az ösztönző hatású rendeletek ismeretében szorosan lei­zárkózni kívánnak a megye más vidékeihez, ahol mint diadal kapu állanak már a "szocialista község"-et hir­dető, büszke táblák. Ormos János Széleskörű segíteníakarás ieientkezik Szegeden az algériai menekülteket támogató akcióban Egy alsóvárosi nyugdíjas család együttérzésének szép példája A nemzetközi szolidaritásnak és az em­beri segíteni akarásnak szép példái mutat­koznak meg az elgériai menekültek meg­segítésére indított akció során. A Sze­gedre küldött segély-bélyegek már az első napokban kevésnek bizonyultak, s több helyről külön csekken is küldtek adomá­nyokat az akció javára. Jellemző például, hogy a Vöröskereszt szegedi szervezeté­nek tagjai napok alatt több ezer segély­bélyeget adtak el és újabbakat kellett igé­nyelni a központtól. Hasonlóan nagy a keletje azoknak a bélyegeknek, melyeket a különböző szakszervezeti területi bi­zottságok küldtek szét az üzemekbe. A szegedi nőtanács aktivistái ugyancsak nagyszámú segélybélyeget terjesztettek a szegedi asszonyok és lányok között. A nagy segíteni akarásnak számos szép meg­nyilatkozása van Szegeden. A többi kö­zött a Szegedi Cipő- és Csizmakészítő Ktsz dolgozói azzal a kéréssel fordultak a Vö­röskereszthez, hogy a már kiküldött bé­lyegeken kívül legalább még ezer dara­bot juttassanak hozzájuk. Az emberi együttérzésnek különösen ki­emelkedő példáját nyújtotta egy alsóvá­rosi nyugdíjas munkás-család. Szerkesztő­ségünket kérték meg arra, hogy továb­bítsuk azt az Összeget, amelyet az algé­riai menekültek támogatására szántak. S ez az összeg kifejezésre juttatja e család­nak nemcsak az algériai üldözöttek iránti segítőkészségét, hanem háláját is mai fel­szabadult életünkért, boldog öregségüktót. A közel hetven éves Losonczi Béla nyug­díjas szobafestő és felesége, valamint bátyja, a 80 éves, ugyancsak nyugdíjas Losonczi Mátyás, Dobó utca 41 szám alatti lakosok, fejenként 100—100 forintot küld­tek az algériaiak megsegítésére. „Fehér Könyv* a nyaszaft di helyzetről Az angol kormány a nya­szaföldi eseményekről Fehér Könyvet adott ki, amelyben igyekszik szembeszállni azok­kal az ellenzéki körökkel, amelyek kétkedéssel fogad­ják a Nyaszaföldről érkezett jelentéseket. A Fehér Könyv magában foglalja Sir Róbert Armitage angol kormányzó beszámolóját. Az angol lapok többsége csalódással nyilatkozott a kormány Fehér Könyvéről. Altalános nézet szerint a Fe­hér Könyv nem tudja meg­győzően bizonyítani az állí­tólagos "tömegmészárlás ter­vét*, holott e terv miatt hir­dették ki a rendkívüli álla­potot Nyaszaföldön. A. © A. Zf HARASZTHY LAJOS Csendesen, feltűnés nél­kül távozott el az élők so­rsból egy magyar költő, mintha csak önmagához, egész életéhez akart volna hű maradni. Neve a halha­tatlan kortársak között most fényesedni kezd a riadt felismerésre, hogy nincs többé! Távozását táviratlevél ci­kázó sorai jelezték, s mire feleszméltünk, törékeny tes­tét magához ölelte a föld. Haraszthy Lajos, Ady és Juhász Gyula, Móricz és Kosztolányi barátja, a fi­nomlantú költő szíve utol­sót dobbant. Árva lett a dorozsmai házikó, sötét, fe­kete űr tátong a siratók szívében. Halálával hatvanéves életmű zárult le. Leltárt készíteni erről, ma még nem lehet s kiváltképp ilyen hirtelen. De nagy vo­násokban érinthetjük ter­mékeny élete néhány szaka­szát, mely így is maradan­dó helyet biztosít nevének irodalmunk századeleji alak­jai között. Négy kötet vers, számtalan hírlapcikk és kritika, történeti tanul­mány és esszé az I. világ­háború előtti évek irodal­mi lapjaiban s a legjobb hírű vidéki napilapokban: mindmegannyi adalék egy színes, gazdag irodalmi egyé^ niség portréjához. S ha fel­lapozzuk az egykori vár­megyei és városi monográ­fiákat, 1911-től ott találjuk nevét Móricz Zsigmond szerkesztő bizottsági tag mellett, mint a monográfi­ák belső munkatársáét. A nagy magyar iróval éveken át a Monográfia vállalat re­dakciójában dolgozott s mindketten történeti tanul­mányokat írtak a sorozat­ban megjelenő vaskos kö­tetekhez. Több mint más­féltucat monográfia szer­kesztésében vett részt Móricz Zsigmonddal együtt Haraszthy Lajos, s e pár év termése közel félszáz hely- és várostörténeti ta­nulmány és településtörté­neti vázlat. A halk szavú lírikusból hovatovább jó­nevű történész lett. De mi­ként Móricz Zsigmondot, őt is visszahódította az iro­dalom; Közel másfél évti­zedig a Rádió irodalmi osz­tályán dolgozott, s ha nem is alkotó munkával teltek el ezek az évek, Haraszthy Lajos széleskörű lektori munkájával a lehetőségek­hez képest mindig a hala­dó irodalom, a humanista költészet ügyét szolgálta. Baráti köre Móricz barát­jaival volt azonos: hosszú éveken át szinte magántit­kára volt századunk ma­gyar regényíró óriásának. Hogy milyen szoros, belső viszony alakult ki közöttük, arra legjellemzőbb Móricz családi életének legtragiku­sabb pillanata: felesége ha­láláról elsőnek Haraszthy Lajost értesítette. Fájdalom, hogy e gazdag élet egyéb vonatkozásokban már felmérhetetlen. Kor­társaival való levelezése, a Móricz-házaspárral való, szinte családias kapcsola­tának írásos dokumentumai és közel húsz év lírai ter­mése a második világhábo­rú idején teljesen elpusz­tult. Ez időtől kezdve egész­sége rohamosan hanyatlani kezdett s kedélyvilágát át­meg átszőtte a ború. IIven állapotban az alkotói kész­ség is megfogyatkozott, s ezért felszabadulás utáni irodalmi életünkben aktív szeren nem juthatott Ha­raszthy Laiosnak. De né­hány, az elmúlt években íródott verséből méeis ki­csillan a fiatal költőnemze­dék biztatása, megváltozott, új világunk igenlése. Sírja mellett lehajtott, szomorú fővel állunk és kései vigasztalásként Ju­hász Gyula szavait idézzük ki több, mint ötven évvel ezelőtt ezt írta róla egyik bírálatában: "Hiszem, hogy Haraszthy Lajos fog még adni eeészen új dolgokat." Ezeknek az »új dolgoknak" a feltárása, amennyire ez még lehetsé­ges, már az irodalomtörté­netírás feladata. (e—P) Nem elég, hogy egyebeket, s meg- De egyszerre az üzlet olyan, csinálod a masz- gyanús csend, mint a felbolyga- szát. Igen, a sejtelem tott méhkas, reg- Mire hat órát igaznak bizonyult, gel nyolctól dél- dudál a Kender- A kék ördögöcs­után négyig szün- fonógyár, már kék elillantak — telenül özönlenek gyönyörűen emel- nyomás nincs, a vevők, odahaza kedik a tortalap a A sütőben nem­is minden fejete- sütőben, amelyet csak a torta, ha­tején áll. A la- oly mohón, vá- nem egy háziasz­kásból a *máso- gyakozóan ciró- szonyi büszkeség dik műszak« dön- gátnak a gázián- omlik össze las­tő tavaszi csatájá- gocskák apró, kék san, de visszavon­val most menekül ördögei. hatatlanul, örök­a piszok. Hogy a Hét óra és a re• ekkor hal­tisztaság és rend második eresztés tod> hogy a pos­ragyogó győzel- is sorra kerül Az tás bedobja a friss met megünnepel- .. , ,, Delmagyarorszá­jük, ugye tortát ünnePek előtti got A méregtől, a kell sütni a jó há- sok munka okozta szégyentől Jcóbul­ziasszonynak, izgalom már-már £an> fejeden a mégpedig mind- oldódik. Nemcsak mártírság tövisko­járt kettőt. Van azért, mert most ^aí eWszoÍTba, már némi tapasz- már le lehet vetni alapért Lenyúlsz, talat a vasárnap a kötőt, és nyúl- majd gépiesen ki­délelőtti sütés-fő- hatsz a kartársnői nyitod. Első pil­zés *mellékkörül- rangot jelentő lantásod a har­ményeiről*, ezért munkaköpenyért, madik oldal egy inkább reggel öt- hanem mert Piciny hírére esik. kor kelsz és elő- olyannak ígérke- A gázgyáriak nyi­szeded az este ti- zik a torta, hogy latkozatára; »Nem zenegykor gondo- kínálás nélkül há- lesz zavar a gúz­sán odakészített háromszor vesz- ellátásban a hús­lisztet, cukrot, sü- nek belőle a ven- véti ünnepek alatt tőport, tojást és dégek. sem*... A BelKeresRedelmi Minisztérium segíti a városi tanácsok kereskedelmi osztályainak munkáját A Belkereskedelmi Mi- A munka könnyítésére nisztérium az eddigi tapasz- elemző-táblázatokat bocsá­talatokat felhasználva, se- tanak rendelkezésre, amit gítséget kíván nyújtani a az illetékes kereskedelmi fővárosi, a megyei és a osztályok gazdasági elemző megyei jogú városi taná- munkájuknál az eddigi csok kereskedelmi osztályai- módszerekhez képest gyor­nak a második negyedévi sabban és eredményesen munkatervek elkészítésé- tudnak alkalmazni. A se­ben. A segítségnek az a cél- gítségnyújtás kiterjed a ja, hogy az új bérügyi és bolthálózat ízléses kirakat­szervezési feladatokat a rendezésére, az áruigények vállalatok zökkenőmentesen helyes felmérésére és a ta­oldják meg, jobb legyen az karékossági lehetőségek fel­érintett terület áruellátása kutatására, eredményes ki­és idejében felmérjék az bontakoztatására. Tervbe újonnan alakult termelőszö- vették árubemutatók és vetkezeti községek, városok kisvásárok megrendezését megváltozott igényeit. is. fZácLióm&sot .iillllllllllllllllllllllllllillllllilllllllllllil|||||||||!illlll!H!l>' Szombat KOSSUTH-RADIO (11.) Negyedórai topogás után az egyik őr ka­tonásan meg­libbentette a sort. — In-dulj! / A menet ele- $ jén és végén ' 4—4 fegyveres bakancsa csat­togott. Egyik ^r ujjuk a gép­pisztoly ravaszán pihent, lő- — Föl, föl, ti rabjai.. S^XxxxxxxvvtV^XXXXXtxxxxwvmvwx^^w^ házi műsor. 5,30 Hírek, idojá­rásjelentés. 6,20 Orvosi tanácsok. 6,íD Időjelzés. 7.00 Hirek. idő­Járásjelentés. 7,10 UJ könyvek. 4,27 Rákóczi Induló. 4,30 Hí- Színház-, hangverseny- és rek, időjárásjelentés. 4,40—7,59 moziműsor. 7.45 Naptár. 7,59 Idő­Vidáman, frissen. Közben 5,00 Jelzés. 8,00 Műsorismertetés, Idő­Falurádió. Utána: a vidéki szín- Járásjelentés. 8,08 Technikai szü­net. 8,10 Lányok, asszonyok. • „8,25 Magyar tájak dalaiból. 9,00 •Uttörő-híradó. 9,25 Lapozgatás az A parancs- "énekeskönyvben. 9,40 Mesemon­nok ritkán ni !,dó kii,tarisznya. 10,00 Hírek, uuk niKan ue-"lapszemle, időjárásjelentés. 10,10 tette el... "Gyári sziréna. 10,30 Részletek Az enivr fo Szolovjov—Szedőj A legszentebb íz egesz 70- Jkívánság, Tljardovics Sangháji golycsapatot «kaland és Bánfalvi Pozsonyi la­. , , skodalom c. operettjéből. 11.00 odavezényel- sFegyverek és emberek. 11,20 ték, ahol Ottó . muzsika. 12.00 Hírek. Idó­Ta,' ... . "Járásjelentés. 12,10 Magyar nó­Krap vere szt-sták. 12,45 Mi újság a könyves­vargott piro- "boltokban? 13,00 Operarészletek. san az asztnlt-Zu-K Válaszolunk hallgatóink­on az aszjait-»nak 13 35 Tánczene. Für_ ra. A megret- ,kesz Adám. az évszázadok vin­tPTt rahnk ré«z-»dora az ókori Egyiptomban, tere raook rész-"lj45 Hirdetőoszlop. 14 55 Idő­vette! alltak .szerű nemzetközi kérdések. 15,10 piszzoiy ruouszuv, y.atm, --- —, _ kÖrül, ők Sem tudták, énekkara ope­vésre készen. Merev arcuk A parancsnokban majd- a Birodalom híres rablója'mvéxi labdarúgótorna is 00 HÍ­nem árulkodott sem rész- nem elhűlt a vér. Az arca küszködik utolsó mondatai- »rek. 10,05 időjárásjelentés. 10,07 vétről, sem gyűlölködésről, lángbaborult, de sem üvöl- val. !éleS°történ?et« ,,16'V°,/^en?égy csak vak kötelességtudatról, teni, sem odalépni nem tu- _ Csak menjetek... ne "muzsikával. I8Ö0 Hírekidőlri Ezzel a képpel fogadták az dott a meghökkenéstol. ezert sajnálkozzatok... úgy sem lejelentés. 18.15 Szív kiildi szív­utcai járókelők és szemlélő- mutatóujjával akkorát ran- iUettem én közétek... A ne-"ML' NZ^IS1 h;gyzcteim­dők megdöbbent vagy szá- tott a géppisztoly kakasan, vem Karl Ef-fert... zsi-dóIhangveraeny ioss KöltemtoySj nakozó feléjük tekintgetését hogy a vékony acél majd- va.gyok ...Ha ar-ra jár-tok «Pfózában- 2000 Esti krónika. is. Nem láttak a városból, nem elroppant. A gyilkos kis h l é la.kom ' ,20;2° A *ád!° az emberekből és a gesztu- ólmok a csoport feje fölött ™ ™ szaZt újabb gév '^Z ^"^re^ sokból semmit, csak a nyíl- süvítettek el. JSSS^SS* nyelte °Z,VSSSpSZs ^2 ZK egyenes utat és a fegyverük a lövöldözésre összesza­. . ,,„ • . , .. , . melynek fájdalma élesen vé-l5redmények. 22.55 Táncoljunk. veget. A sort bezáró négy ladt aú.utcanép: sajnálkozik aia1"ítJt J„ ceUatárs szívénZ??zben: 24.oo-o.io Hírek, idö­fegyveres pedig a szabályos és villogó szemű bosszúkö- Wonasxxwt a ceuatars szíven; járásjelentés. 0.30 Himnusz. alakzatban előttük bukdá- vetelők, bámész suhancok és »*• C«ak o erezte, csak o er-. csoló harminckét rabot. apró utcagyerekek. A sor tette ezeknek a szavaknak a m PETÖFI-BADIO Az egyik őr, kinek »haza- meglazult, szétrebbent az nemes álnokságát s egy bü-m fias* szolgálataiért éppen ijedtségtől, de a iegyveresek nos. ember eleteben utolsó, • s.oo Reggeli zene. 6.30 szin­az előző nap adtak egy mint két kinyíló'és összezá- talan egyetlen nagy jotete- „ház-, tárlat- és hangvensenymü­ezüst stráfot, hátra sem néz- ródó kar, gyorsan körülvet- ményet. »sor. o.ao Torna. 8,00-8,10 Hírek, ve, parancsot adott: ték a foglyokat. ;idő-arásjeientés. 14,00 Hírek, — Ének! Ezt a pillanatnyi zavaro­A rabok nem is hallották, dottságot kapta el Ottó Krap 13 idő'árásjelentés. ^időjárás- és vízállásjelentés. 14,20 Operakalauz. 15,20 Bélyeg­elfoglalták magukat Emlékei két marokkal. Mintha csak A főkapitány egyenként ^ ^ ^ " ne­ik rendezésével. Rosszat sej- ő is utcai érdeklődő lett rendelte be a foglyokat. Az"; Fa™ tettek mindannyian. Sokuk- volna, odalépett a bámész- első tizenkettő kozul egy seKossuthX 17,30 Kossuth-díjas mikrofon előtt. 17,50 nak a puszta járás'is nehe- kodó és hangos emberek jött vissza — elnyelte ők et;Judósok zükre esett, nemhogy dalol- mellé, s azután, mint a rák, a nagy szürke epület isme-, ni lett volna kedvük. egy-egy lépéssel mindig hát- retten labirintusa. A párna- "mVeZZe \ ?,^óban? i8 Ta — Nóta! — fordult most rabb... Mikor a gyűrű sze- zott szobából csak a főkapi-*zrínyi Kiadónál 1025 Roif már hátra az őr. - Vagy \^ért,korá^ tány rekedt orditásának fosz->nM: Vonósszvit. 18,45 zenei nem engedelmeskedtek? Turgesegge jUiozi egy mei- -anekdóták. 19,00 Hírek, időjá­megszegitek, megtagadjátok lekutca fele. ^yai szűrődtek ki "rás1eientés. 19.05 Tánczene. 19,30 a parancsot? Kitágult, ziháló tüdejét a — ... es a ropcédulak. Falurádió. 19.50 JŐ éjszakát, Hátralépett a sorok mellé szabadulás boldog, kifejez- — ... hazudsz, gazem-9gyerekek. 20,00 zenekari hang­és úgy üvöltözött. hetetlen érzése feszegette ber , Iverseny. 21,00 Hírek. 21,05 A­— Ki meri megtagadni? már, amikor a fordulónál "" . "dai Mocsár Ferenc és zenekara Senki sem szólt, de a szá- ugyanezt a tüdőt háromszor ••• e zarsaia nyanan «|JJátS2jk 2135 Tánczene. 22,30 nalmas csapat közepén vala- járta át a megforrósodott SZOTUí a hurok...! "Ravel: zongoratrió. 23,00 MŰSOT­ki magadta a hangot: ólom. (Folytatjuk.) zárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom