Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

7 Vasárnap, 1959. február 15. Városunk legrébibb neve és a Tisza folyónév eredete A fJp1*fiirn-*!ni steP" Tisza táját. E népek jó ré- és vízrajz nevei viszont megszokott elnevezés kikora u-st pevi- szének a nyelvébe simán be- alig. Nem hiába virágzott pott a használatból, déken az időszámításunk leilleszkedhetett s így váltó- náluk az itinerarium iroelőtti VIII századtól egészen zás nélkül öröklődött át a dalmi műfaj, amely az egész A llSZG fol\Ó a nagy népvándorlás kezde- Tisza hangalakú név, amit vn„v . . . , . , , . téig olyan nomád népek aztán honfoglaló őseiAk a blrodal°™ vagy éPPR az helyén fekvő legrégibb is(kimmerek, szkíták, szarma- szlávoktól átvettek. Csak a egesz lakolt föld leírasanak mert nevű település elneveták, alánok) éltek, illetve gót anyanyelvű Iordanes VI. az igényével lépett fel, való- őseinek fenti magyarázata, játszottak vezető szerepet, század közepén írt történeti jában azonban szinte kizá- értékes"' eredményeire amelyeknek nyelve az iráni művében találkozunk a fo- rx,aB a2 „ffv„ .•ltvrinai8k • •?, ^ eredményeire nyelvek családjába tartozott, lyó nevének egy olyan alak- 32 , ^ ^ épül ugyan, de a maga egéEme ún. észak-iráni népek jávai (Tisia, kiejtve Tiszja), mellett ^helyezkedő tele- szében nezve uj A teljes településének központja ál- amely germánositás eredmé- Pü'«ek, városok nevét is- f8 tarj»M«ép^ talában a Fekete-tengertől nye lehetett „i. rásanyag revíziója és az edmertette csak, hegyekét, viA XXL kongresszus — ir őszemmel Abbét a lenyűgöző hangjuk kialakítására méretű, s a földkerekség törekszenek merészen, a minden becsületes dol- magasrendű eszmeiség gozóját igaz emberi hi- elsődlegességét gondosan vatására eszmélteid szem előtt tartva. Faprogramból, amit az batkát sem ér az olyan SZKP XXI. kongresszu- alkotás, melynek sorain sának beszámolóiból s nem érezni az írásművéfelszólalásaiból ismer- szet egyéni jóizét, sajáhettem meg, főként két tos zamatát, s mihaszna kérdéskör foglalkoztat a legegyénibb írás is, mint irodalmárt. Az ha sorain nem süt át a egyik az, hogy az irók gyönyörködtető távlaszámára milyen eszmei tokkal ékes, nagyszerű és művészi ösztönzést emberi jövő, a kollektív adott a kongresszus, — emberi társadalom földhogyan segít bennünket szerte bontakozó valósahivatásunk kiteljesítésé- ga. — Sok még a munben. A másik a béke kánk, áldozatot igénylő dolga. és erőnket fogyasztó, — . mindenképp terhesebb. Az első kérdést illető- £ majYaz unokáinké en: nagyon lelkesítő, j £n Jmé cseréI_ hogy a kongresszus az uno1?ámmal mert megvédte a pártosság ^ ^ ^^g lenini elvének alkalma- nirjának lenm: a Ugma. 2ÍS,.Z IS f Oasatosabb hivatás és a irodalom művelőinek a lüktető élettel való állandó kapcsolata fontosságára — s kiállott a tS&SSt íeat laló a szocmlista realiz- suk az( Q ^ erőt ^ leggazdagabb élet! Ami a béke dolgát illeti: nagyszerű biztonságérzetet sugárzott a mus módszerének dog- ldcsorgd matikus értelmezése elszandékot, len is állást foglalt, spél- melV békés alkotómundaként említette egyes kánk végzésében szeretirók legutóbb megjelent „e megakadályozni benregényeit, melyekben a ntínket. szerzők sajátos írói Dér Endre és a Kaukázustól északra " ... . . , .. Trf, zekét ieefeliebb elvétve Ez dig' né^ési kísérletek eső vidéken volt de eeves kozépkor eleji, V.—Vll. zeKet ieglel3eDD eiveive. r.z kritikai felülvizsgálása után nyugati csoportjaik a ma századi görög és római szer- az egyoldalúan lakott he- jutottam erre az eredménygyar Alföldig terjeszkedtek z6k Persze megváltoztatták lyekre irányuló érdeklődés re- Megállapításaim biztosRégészeti leletek és görög- fsaikban a Tisza név valószínűvé teszi, hogy a foka;®rjnt két«arüroai ir,-.»s*ir „„!,„,, so szótag]át, mert a latin , . . portba oszthatok. Amit a nvTlvi ívek í őrzlíív és görög nyelvben az -a vég- római hódítók jóval előbb Tisza folyónév szkíta eredekoH itteni zödés nőnemű szavakra jel- ismerték és jegyezték meg téről és további fejlődéséemlékétrev n C , lemzö. m»'g a foly®k nyelv- Partiskon város nevét, s ről, valamint a Partiskon a™ik Darmvius) nevében ta?ilag rnindenkor hfmne- aztán a már megszokott vá_ városelnevezes etimológiáié„„,.„ . _„,„ mueknek számítottak; ez „ . . ,, .,., , ról mondottam, az hipotézis KEi *irántő rSSiTST magyarázza az olyan hím- r06név analógiájára emle- meggyőződésem szerint, ^ V neműre cserélt végződésű **ték Partisos (ejtsd Par- mindenesetre valószínűbb az mazékaad'éloízsLlfnn Irmákat, mint Tisas (ejtsd tiszosz), Parthiscus (ejtsd eddigi névfejtési próbálkoT Dón (az anUk TeS a Tiszasz) * TÍM0S (ejtsd Parthiszkusz) néven a Ti- ^soknál mert a kútfők nnZ./ in^ILi ! Tisszosz). — Amint aztán a . ' . . . , szövegének pontosabb vizsközépkor előrehaladtával 3zát IS' amellyel, mint a galaUra, s a nyelvészeti és Dnyeszter fDanastius) folyók (V]lj_x században) a la. Marostól különböző, önálló főleg történeti tények teljeve" tin megszűnt élő nyelv len- folyóval éppen Partiskon «ebb számbavételére épül. ^ókorsteppeiirániné- ni> a bizánci birodaiomban városánál ismerkedhettek Az, a megállapiUsom, hogy peinek kiadósabb írott p^dig a mindent elárasztó __ runráhKan , Ti a legrégibb (I—IV. századi) nyelvemléke, irodalma per- barbár előtörés nyomán elÖSZOr <korabban a Ti- „Egekben szereplő Trízasze nem maradt fenn. Nyel- megszokottabbá váltak az szfl 8150 'olyasát a Maros- elnevezések magyarázatánál vükről és tulajdonneveiken idegen jellegű nevek, 'a pö- hoz tartozónak tekintették, a Par- kezdőszótag meglées néhány glosszán kívül rögüi is latinul iró szerzők s a Marost közvetlenül a tével kel1 számolni, több felcsak következtetésekből tud- sem tartották Immár szük- Dunába öml6 folvAnak hlt. tevésnél: a ma rendelkezéhatunk meg egyet-mást. ségesnek az -a végződés °unaba omlb íolyónaki hl; sünkre álló forrásanyag Ilyen következtetések alap- hímneműre cserélését: a va- ték). Ez a városnév mintá- alapján ez az epyedüli héjául mindenekelőtt egyfelől kiejtést többé-kevésbé jéra ejtett hibrid Par- kez- lyesnek elfogadható állás- " a steppei irániak egyik ágá- változatlanul visszaadó Ti- detű íolyónévalak vert gyö- P°NT- Ennek megmutatásé- . ... „ ,,,, , .» tói leszármazó és a Kauká- za, Tissa, Tésa (ejtsd Tisza), keret az ókori irod,l0mban v"i egy' a, tudományban A VI agUÍTaketa radlOVal tOllenO zusban máig rí elő oszétek Titza néven emlegették fo- száz esztendőnél hosszabb ** nyelve szolgálhat, másfelől ivónkat. <az századi antik ideje uralkodó téves felfo- íránVltása az ókori Irán több, írott em- szerzőknél), a csak akkor gást korrigálok, amely sze- 'J lön^azTrfni S'v^ ^henl merült ítíedéabe ^ 92 Hnt a leg6sibb Tríza-elne- A szovjet tudósok szakadatlanul tökéletes,tik a vivé Z Avesztáéi Az oszét" akkor ismert viláeot S v- «*»dtól helyet adjon a vezések magyarázatánál Pa- lágürrakéta rádióval történő irányításának módszereit. Ez tóí ré az óríátaből (s^néhány atexandri^ PtoleSos í^ Ti- kezdetű névformáknak), szókezdet meglétéből lehet- különösen az űrhajózás szempontjából jelentős, más iráni dialektus hangtani táján egy Partiskon (ejtsd amidőn a hun előtörés nyo- ne kiindulni. E hibás nézet Nemrégiben Sziporov akadémiai levelező tag kijeleni:itetfőeibóhosykr^taeöav: sisffüsaar. mma;mán a rtmai birodaiom ha- rí1?"' vTwtÜFtZ- hSSSS Szegí táS lSüdt0 tehát tár«i 8 Tisza-vidéktől mesrt elJegítt a Ttsza név és igy ^^ s ezek jelzéseikk£l .rányithatlak az űrhajókat igető „fut, siet, folyik* je- városunk legrégibb név sze- 8ze visszaszorultak s igy, a Tisza táj múltjának jobb Ma már elmondhatjuk — mondotta Sziporov proíeszlentéssel; ez a tő az -ah ige- rint ismert elődjének tekin- folyónk félévszázadra kívül megismerését szór —, hogy űrhajóink, amelyek majd a Hold, a Mars névképzővel „folyó* jelenté- tendő. Minthogy trák nyelv- esvén a görög—római világ SZADECZKY- és a Vénusz irányába repülnek, a rádióelektronika legközfevet ("dzah;. t3zah) terület®n Pfa előfordul szűkebb horizontján. a régi adhatott s ez lehetett Tisza mint összetett képzésű váfolyónevünk őse. rosnevek jellegzetes eleme A Tisza táján és Erdély- 'P1- az erdélyi Mojgrád Paben a szkitaság mint vékony ralrísum elnevezésében), s uralkodó réteg szimbiózis- minthogy a -ra szótag -«-ja ban élhetett a trák nyelv- a trák szavakban gyakran családhoz tartozó népele- lekopik (pl. a közismert mekkel. (Ilyen trák-szkita Spartacus névben, amelynek keveréknépességet kell sejte- teljesebb alakja latinosan nünk az agathyrsosokban, írva Sparatocus volt), azt akik Hérodotos, a történet- kel1 hinnünk, hogy a Partríirás atyja szerint az idő- kon (eredetileg Paratiskon) számításunk előtti VI.—V. városnevet a trák nyelvcsaszázadban a Maros és a Ti- ládba tartozó dákok képezsza mentén laktak. (A vi- ték a Para- előtag és a város szonylag kis lélekszámú mellett hömpölygő folyó neszkitaság Idővel felszívódott vének az összetételével. Az a trák etnikumba; az idő- utolsó szótag -k- mássalszámításunk előtti I. század- hangzója pedig a szóvég kelban a Tisza mentén vezető tásításának tudható be; a szerephez jutó dákokat már kelta nyelvekben ti. rendmint tisztán trák nyelvű kívüI gyakori az -sfc- képző népet tartja számon a tör- használata s a Tiszához kötényem. A trák nyelvek zel több kelta nyelvű nép maradványaiban sok példa élt, pl. folyónk torkolatviakad arra hogy egyazon dékén a skordiskosoké. Ilintnévben hol z-t, hol s-et hogy a római hódítók időtejtsd sz) Írnak a görög—la- számításunk kezdte táján tin szövegek; úgy látszik te- éppen kelta népek, főleg az hát, hogy ez a két hang említett skordiskosok földgyakran váltakozott egymás- £én keresztül nyomultak elősal a trákban. Igy a szkíta Tisza-vidék iránvába eredetű Tizah íolyóelneve- re a Tisza-vidék tranyaoa, zésből a szóvégi -h lekopása nem csodálkozhatunk azon, után Tiza mellett egy Tisza hogy a dék városnevet kelhangalakú névforma rí fej- tásított formában ismerték KARDOSS SAMU újabb vívmányainak irányításával haladnak pályájukon. lődhetett a dákoknál. meg, s az rajtuk keresztül A dákok után így került ** 82 antik inv ira™ dalomba. (Jazig-szarmata, alán), ma]d germán (vandál, gót, gepida, a rAmnin1ent egyéb" lsngobard), török (hun, avar, A rOmaidKai w,nt bolgár) és a magyar honfog- egyébként egy-egy vidék lalást megelőző időkben földrajzából mindig a lakott szláv nyelvcsaládhoz tartozó helyek, városok érdekelték népek lakták elsősorban a messze, a leginkább; a hegyliíén ki'zel tatpzer Mon termelnek ííhzerpepiMt Szegeden és környékén Már több hete lezárták a zó paraeztok összesen 5921 szerződéskötési kampányt a hold p«tprífco termelésére Szegedi Paprikafeldolgozó szerződtek. Vállalatnál, azonban még Az idén szűkült a paprimindig akadnak újabb és ka'ermelő körzet. Felsőbb újabb jelentkezők Most is, rendelkezésre Szentes és mint más esztendőben azok környékén a jövőben csak jártak jól, akik igyekeztek kizárólag a híres szentesi a szerződéskötéssel. Terme- fehér, étkezési paprika terl&szövetkezetek, állami gaz- mellk a közfogyasztás is a daságok is egyénileg dolgo- Konzervgyár részére. Szórakozás és felelősség szülöttje hazatámclyogjon, immár zsebpénz nélküL Régi mozdulat, ahogy a lésén már túl vannak úgy- A mostani tanulmányi fél- Igaz> 8 ' fm„e/y diáksapkát diszkréten leveszi annyira, hogy azok még év előtt néhány középiskolás "P-t? 2„. /] , es; érettsegJ a fejéről és a zsebébe gyö- mindig nem reagáltak az könnyen végzetessé válható ál ó bogy ^P66 möszöli, mielőtt belépne a esetükre. ízléstelen és szégyenletes 8Zf'°k .. ke«f®"e/n presszóba. Biztos, ami biz- „viccel*, álöngyilkossággal «A •- leveztos... Az arc Agyanazé a m puhította lágyra szüleit, mi- zdk Tónlnak - gyerekkora 15-16-17 évesé, diáké és vei várható volt egy-két ®ta ** apa valanem diáké, csak a helyszín Egy nem is egymagaban r<>ssz jegy, esetleg bukás is flus" jw, ma joi változik: „Korzó*, „Jég- álló példa nagyon Idekíván- a bizonyítványban. Termé- ^Váf^ fediel v^m kunyhó*, „Hungária*, esetleg kőzik. Az idézet pontos. Az szetesen megmentették őket, 4ars. Mar mos lejjel vegezte a „Cuki* cukrászda. Belé- egyik szegedi közgazdasági de a beszedett aszpirinok « * ^«arit nogy annak péskor férfiasan igazit technikum harmadikos további engedményre kény- ldeJén jobb iiaatéM katego nyakkendője háromszög-kö- leánytanulójáé, egv közvéle- szeritik a megrémült szülőt, . tésén, - vihar-kócos frizurá- ménykutató kérd«vre írta a ha most csak sajnálkozik agyonszerettek aeaeigettek a jába túr fürge ujakkal, nagy- napokban: „Megjegyzésem, „vicces* gyermekén, és nem M(üft rtuaiák-tömik nj-nzlányosan, nehogy véletlenül kívánságom, hogy a tanárok oku, a történteken. ^ Az apa eddí mCmus" „tacsko*-nak nézzék oda- ne szóljanak bele, vagy leg- voU mert szigorú apa és bent. Akkor ugyanis csak a alábbls ne ilyen szigorúan, a m meuértó barátia akart lenni cukrászsütemény, vagy mái- tanulók magánéletébe.* ^^iának Ma oU tartanak naszörp elfogyasztásáig fog- Ugyanennek a tanulónak Egyáltalán nem újság, hogy a fiú alig akarta észre^ lalhat helyet - ahogy az is- elégseges a tanulmányi ered- h pénzkeres6 18_20 éveg venni egy alkalommal a kolai rendtartás előírja -, s ménye. Másik három tarsá- amikor mee „em ülhet a vágni való füst- nak pedig az a legnagyobb italok 30Ü-500 forint havi P—gj^-gj ben délutántól este tízig, problémája, hogy miért nem zsebpenzt tartanak maguk- barátkorik miután hétközMiután a szülői felügyeletet engedik a középiskolásokat Keresetük másik részét nap U, szombaton és vasikerült rendszerint és mód- szórakozni: presszókba. (Nem szeresen lefejtenie magáról, engedik, de sajnos, megtűmagukra költik, illetve sárnap pedig éjfél után jár a_ »Rendtartó8* kereteiből rlk1)^k^ímtoyj^ta ^sztra hazaadnak még 100 J^J&f marcsak azért ls kilép, ha ménye; közepes. Havi zseb- forintot. A hónap végére ezt nl hegedülni cselgáncsozni sikerül. pénzük - ^nden szükséges a százat visszakérik cigaret- boxolni. Mindent abbahaEz pedig rendszerint sike- t^«ren kívül-8^100 fo- tára A ,egtöbb csaiódban a gyott és semmihez se akar rül, hiszen a pedagógusok áígkeríta: 1800 forint 5 azülők jól keresnek, tehát k^e^njPa8r3 nem érnek el mindenhová, ebből következik valami: nem is tartanak igényt a pu£a viszont már nem fog A diákigazolványt nem kér- szüleik keresete örvendetes, „gyerek* keresetére. „Csak neki kinyílni szeptemberben. ték még el este 8 óra után ^^bfc^ímíí költse ^ ^^ZTöt^T m^d egyik presszóban vagy ven- vélték meg a szülők a ma P- nem kell nekem egy S.TS^tSS&n'St deglőben sem a „férfias* és guk felelősségét, inkább fillérje se a keresetéből* - jeles volt)| mert szereimes. „nagylányos* diákoktól. Erre csökkentették — mondván: hallani szülök szájából ilye- A kislány ugyancsak rosszul ugyan volt egy példa nem- „Megadok neki mindent, ne neket De hogy a zsebpénz- tanul, a fiatalember azonban régiben, de a nagylány lo- szűkölködjön, mint valami- bői esetleg mennyit iszik el rávette hogy nézze el neki, , ' - . , , .... _ - . ,. . . ha o itt, Szegeden más la» vágja „finom*, sziszegő han- kor én.* Mindez pedig a a fiu, az is a szépenjarashoz nyokkal is csókolózik. „Azért gokkal elküldte az igazoltató legnagyobb jóindulat, s az tartozik? én csak téged szeretlek!* tanárnőt valahová... A na- lf júságot-megértés jegyében Az elmúlt hat hónap alatt mondta. pekban azonban másképpen történik, csakhogy randsze- 39 esetben vontak felelős- _ történt. Hiába volt minden rint elmarad mellőle a mód- ségre Italmérőket és felszolnagyiányos stílus és alür, szeres, a kor követel mén vei- gálókat azért, mert fiatal- Szélsőséges eset és töb'tó egy rendőrnyomozó este 9 nek megfelelő szülői eHen- korúaknak adtak szeszesitalt, kevésbé jellegzetes ttóusok. óra tájban két 15 éves leénvt őrzés, s ugyan-kkor nő a ittas vendégeket szolgáltak is^la1Z°rendtartést "nem elég igazoltatott a „Korzó presz- felelőtlenség, illetve annak kl. Hát még mindig jó üz- eló'rni, meg kell tarteni és szó* egyik asztala mellől, átruházása a korra, az iske- létnek számít egyeseknek méginkább megtartatni — Nagy volt a riadalom, de Iára, és m'ndenki másra, aki fistelkorúaknak és Ittas fel- rendszeresen és következetetévedés ne essék, nem a szü- a szülőn kívül felelőssé te- nőtteknek számolni? S mit sen — éppen a szóbakerült leiktől tartottak, hanem az hető valamiért az ifjúság ne- tesz ilyenkor a derék szülő? lányok és fiúk érH*i-óben iskolától. A szülők nehezte- velősében. Elnézi, bogy „szépenjáró* Lódl Ferenc