Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

5 Vasárnap, 1959. február 15. A kábelgyár létesítéséről, a ruhagyár bővítéséről M más fonIott szegedi beruházások! ól tanácskoztak a város vezetői a minisztérium képviselőivel Szegedre látogatott az el- körzet területének egy ter- előnytelen és növeli az clő­miitt napokban a Pénzügy- málkút fúrásának előnyeit, állított termékek ünköltsé­minisztérium beruházási íő- Foglalkoztak a Belgrádi mű- gét. Ezért foglalkoznak igazgatóságának vezetője é3 út városon áthaladó szaka- olyan tervek elkészítésével, több munkatársa. Meglátó- szánok megépítésével, Illet- amelyek megvalósításával gattak több üzemet, majd ve az azzal kapcsolatos kér- megoldanák ezt a problé­találkoztak a párt és a ta- désekkel. A pénzügyi szer- mát. Maguk részéről vállal­nácí vezetőível, a Beruházá- vek képviselői elmondották, nák n költségek saját erő­sí Bank Csongrád megyei hogy a felvetett problémák bői való biztosítását. Szük­fiókjának dolgozóival. Tár- liat'skörüket meghaladják, séges volna azonban, hogy a gyalásaik során több fontos, s ezért a Pénzügyminiszté- beruházási főigazgatóság Szeged város fejlődését rium kollégiuma elé terjesz- egy hosszabb Időre szóló, érintő problémát vitattak tik. Ugy gondolják, hogy az mintegy négyéves hitelt bo­meg. A többi között Országos Tervhivatallal csásson a gyár rendelkezé­11 egyetértésben segíteni tud- sére " nak a város vezetőinek. A beruházási főigazgatóság részéről ígéretet tettek, hogy falemewár kasz alatt lévó csalürna ^ As új állami támogatása foglalkoztak a szár-laktanyának könnyű kábelgyárrá való átalakí­tásával. a Ruhagyár ré­szegedi szétszórt telepeinek össze­A minisztérium képvise­lői Ígéretet tettek, hogy a maguk részérd! támogat­ják a gyár vezetőinek kezdeményezését, annál is inkább, mert a egyéb vezetékek felújítását 18 . , L vonasaval és egy falpari ^ +vőffWps nvomvnnnlha Konzervgyár fe lesztése a plUtlak/laSr(k "aló\egSét,nszüksVé^es^ mezőgazdaság szocialista át­lehetteegével^Szó^^Itot- ^ tám^atják; a rendelke- ^J^6 '^mpontjáből ls zésre álló keretet kiegészj­hóvítesi megoldásáról is. Neményi István vezér­igazgató ép munkatársai a felteit kérdésekre elmondot­ták, hogy a könnyű köbei­tek « Szegedi Cipőgyár és e Szegedi Konzervgyár tTT^'MSút^újCTT. AfDé,™sl v,ezet1five'foly" problémalnak hiá összegnek megíelg- ta.rg-valasok . (s°ró" lően olyan eredmenyre jutottak, amely nemcsak Szeged vá­A termálkút fúrásával ros dolgozóira, hanem kapcsolatban Csongrád megyére is kiha­— - ivautri- a beruházási főigazgatóé-ág v^nnak' A PfIrost gyár kialakításával kapcso- képviselői magukkal vitték ^hdtl ®pe,ri®si te'®Pei" latban az előkészítő munká- a gazdaságossági számításo- ?Jk rekonstrukciós mun­katok tudomásuk szerint kat és tanulmányterveket 3 "^í*1 teTVek es a gyors Ütemben folynak. Még Elmondották, hogy a terv kaÍ^3tásh kp" januárban megtörtént a lak- ismételt napirendre tűzését hátráltatta. A vél­tanya kiürítésével kapcsola- maguk kezdeményezik az il- 13{3J lev" kül; top tárcaközi keretátadás, letékes hatóságoknál. Gya- "ldl fepek a hatmillió forint összegben, korlati tapasztalatok alapján termeiest szolgainak ládák­A munkálatok gyors ütem- személyesen is meggyőződ- . «ormikat. A be­ben való folytatása érdeké- tek már arról, hogy a nep- Hi^ ÍT ben ígérte, hogy a Pénzügy- gazdaság számára ez n meg- í^-Sf^v^V'dí minisztérium Budapesten az oldás komoly energiameg- p,ro0blÍmáJ?,t, é® Országos Tervhivatallal takarítót eredményez. Jl^f^í Jj-j* Dé!rQE együtt Ellátogattak a Szegedi vezetőinek közlése szerint T - u ^ Konzervgyárba, a Radnóti PzzeI lehetőség nyílt arra, larwkozi megbeszélést Gimnáziumba és tárgyaláso- hogy ,cndez' kat folytattak a Délrost a jelenleg raktárban levő s mindent megtesznek az képviselőivel is. A Konzerv- gépeket esetleges akadályok elhárítá- gyárban megállapodtak ab- rövidesen üzembe helyez­sára. A Ruhagyár rekon- ban, hogy a gyár területén zék, s az eperjesi 7 millió strukciójával kapcsolatban lévő utakat sürgősen korsze- forintos rekonstrukció meg­k özei te, hogy már több rűsítenj kell, hogy ezzel is valósítása nyomán mintegy olyan intézkedést tettek a biztosítsák az üzemi ópüle- 8—10 hónappal hamarabb szegedi pártbizottság, vala- tek körüli higiéniát, csök- kezdhetik meg a termelői mint a szakminisztérium ja- kentsék az egyébként nagy munkát a felújított üzem­vaslata alapján, amelyek le- területen lévő szállítási ne- ben. hetővé tették, hogy a rekon- hézségeket. Megoldást ke- Elmondhatni, hogy ered­strukció tervezése megkez- restek és találtak arra, ményesek voltak a Pénz­dődjék. hogy a gyár elavult és egy- ügyminisztérium képviselői­A Szegedi Falemezgyár általán nem biztonságos vil- nek szegedi tanácskozásai, problémáinak megoldása ér- lanyhálózatát átépítsék és a amelyek hasznát bizonyára dekében megállapodtak a kondenz-víz elvezetését mar a kozeljövoben érezni Falemezgyár igazgatójával, megfelelően biztosítsák. A lehet majd a varos fejlődé­hogy amennyiben a gyár át- Konzervgyár vezetői vál- sebem szervezési hitelkérelemmel laltak> hogy ezeket a mun-F » fordul a Beruházási Bank Mtatt a vállalat saját ere-, r Q LJ A \A/ fiókjához, mindent elkövet- ^bő! késziti el. Csak azt/ V3. O. OM/4W nek, hogy ezt a hitelkérel- kértek, h?gy f ^ szuksegesj - ­met mielőbb engedélyezzék. Pf1™®^ ^ff'l a mi~J a |AÍljl'"f "li l Ehhez azonban szükséges, niszterium biztoeítsa. { a AamaraSZinhaZDan — állapította meg Neményi Már ré® ' ^ elvtárs — hogy a vállalat kép- megoldatlan problémája a» • viselői alapos átgondolással Szegedi Konzervgyárnak' pyr.usr mar - „ „ készítsék elő ^elmüket . raktárhiány. mZa^ Zl>rLa 4AwVftrpsi tanács vezetői a Arul a váro8 fcülönbözőJ ragta a S2erelem i,tenZöjé. többi Között pontján, mintegy 47 raktár-J nek szobrát és beleszeretett felvetették a város gáz- ban vannak elhelyezve. Ez* saját alkotásába. Higgins ellátásával kapcsolatos a társadalmi tulajdon védel-J tanár tlr furcsa fogadásból nehézségeket. me, bér- és fuvarköltség,/ egy elhanyagolt, buta vi­s megtárgyalták a klinikai árukezelés szempontjából} rágáruslányt emelt fel a / sárból — s úgy járt, mint a » mitológiai mestar. Azaz, / hogy mégse. Pygmalionnak, * az istenek megelevenítették / a szobrpt, Higgins tanár ' úr nem nyerte el Lizit. } A modern karriertörténet A rendőrségi nyomozás ládi ékszerként tekintendő./ hamis és lehetetlen megöl­befejezésével lapunkban a Felesleges aranyát „elfelej-J ddsú lett volna, ha G. B. múlt óv őszén hosszabb tette* bejelenteni Kiss,, ghaw enged a divatos csábi­cikkben foglalkoztunk Kiss hogy üzérkedhessen vele. j tisnak. Micsoda alkalom a Géza, szegedi volt gabona- A Fővárosi Bíróság há-} szívet melengető heppiend­nagykereskedő, többszörös rom napon át Szegeden/ ret Shaw mégis félretolta. bérháztulajdonos és társai tárgyalta Kiss Géza és tár-J Szociális érzéke és világné nagyszabású bűneselakmé- sai bűnügyét, majd ítéle-/ tete szenvedélyesen tiltako­nyével. Kiss Géza a MÉH tet hozott Kiss Gézét J 2Qtt az élet meghamisítása vállalatnál volt felvásárló, <.. ' ellen- Ehelyett hiteles angol deviza- es tarsadalmt tu-/ v,.in—„t»L-1 korképét adott, szatírával es Xérte;'él. kűíZSSA ^rJAJ^Lt A FELVILÁGOSÍTÁS, A meggyőzés elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a dolgozó parasztok hátat for­dítsanak a réginek és elfo­, gadjék, magukévá tegyék az új, kollektív nagyüzemi ter­melést, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány javasol nekik. Emellett azonban szükség van arra is, hogy a terme­lőszövetkezetek továbbfejlő­dését és az új tsz-ek alaku­lását különböző kedvezmé­nyekkel is támogassa az ál­lam. Az új mindig támoga­tásra szorul a régivel, a meg­csonto6odottal szemben, s a dolgozó nép állama készség­gel meg is adja ezt a támo­gatást a termelőszövetkeze­teknek, mert biztos abban, hogy néhány esztendő lefor­gása alatt ennek a dolgozó parasztság, majd az egész társadalom látja hasznát. A kormánynak 1958-ban már volt egy jelentős és igen hathatós intézkedése, amely a termelőszövetkeze­tek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgálta. A 3004-es kormányhatározatról van szó, amely Csongrád megyében is olyan jelentős segítséget nyújtott a meg­lévő tsz-eknek, hogy azok általában megerősödtek, te­kintélyük megnőtt a klspar­cellás gazdák előtt, s Csong­rád megyei átlagban számít­va körülbelül öt forinttal megnövesztette a szövetke­zeti tagok egy munkaegy­ségre eső jövedelmét. E 3004-es kormányrendeletnek köszönhető az is, hogy a megye közel 120 termelő­szövetkezete közül már csak húsz-huszonkettő gazdálko­dik az átlagosnál gyengéb­ben. A párt kezdeményezésére és javaslatára most újabb nagy jelentőségű intézkedést tett a kormány. A 3004/l-es kormányhatározat, amely ez év február 1-én látott nap­világot, kiküszöböli a ko­rábbi határozat hiányossá­gait, módosítja vagy hatály­talanítja annak egyes pont­jait, hogy még hathatósabb anyagi támogatást kaphassa­nak a már működő, de külö­nösen a most, vagy a Jövő­ben alakuló termelőszövet­kezetek. A 3004/l-es kor­mányhatározat tehát kiegé­szíti elődjét, s ezért szinte máról-holnapra népszerű lett az egész dolgozó parasztság körében. A már termelőszö­vetkezetben dolgozók, vagy ezután belépni szándékozók azért üdvözlik örömmel ezt a határozatot, mert azt ol­vasták ki belőle, hogy a szorgalmas és odaadó közös munka mellett lényegesen hozzájárul a szövetkezeti gazdaság megszilárdulásához és a tagság jóléte további növekedéséhez. Azok az em­berek viszont, akik még ma­gánosan művelik földecské­jüket. szintén megnyugvással fogadták e nagy jelentőségű rendeletet, hiszen saját hol­napjuk biztosítását látják benne. M ILYEN segítséget nyújt a 3004/l-es határozat a tsz-eknek? Lehetet­len volna ezt egy újságcikk keretében mind felsorolni, de ez nincs is szándékunk­ban. A szervezeti megerősí­tés, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése, az árutermelés és közös ér­tékesítés, a gépi munkák al­kalmazása érdekében hozott konkrét intézkedések oly nagy segítséget jelentenek, hogy a szövetkezni akaró parasztok zökkenőmentesen kezdhetik meg a nagyüzemi gazdálkodást. Mindenekelőtt intézkedett a rendelet arról, hogy a tsz-ek vezetése poli­tikailag szilárd és szakmai­lag hozzáértő, jó szervező Ós nagy gyakorlattal bíró em­berek kezében legyen. A szegedi járásban is tapasz­taljuk, hogy azok a tsz-ek a legerősebbek, ahol az elnök, a mezőgazdász, vagy a párt­titkár jól érti a dolgát. A rúzsai Kiss Imre Termelő­szövetkezetben korábban gyakran változott a vezető­ség, a jelenlegi elnök azon­ban a tagság megelégedésé­re, hozzáértőén és határo­zottan intézi a közösség ügyelt. A továbbiakban azokról a pénzhitelekről és különböző kedvezményekről intézkedik a határozat, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy a szö­vetkezetek valóban korszerű, sokat termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak. Le­hetővé teszi például, hogy olcsó és jó minőségű álla­mi vetőmaghoz jussanak, kedvezményesen köthessenek szerződést a különböző ter­meltető vállalatokkal és a gépállomásokkal, kedvező feltételek mellett szarvas­marha, sertés, juh é« ba­romfi törzstenyészetet állít­hassanak bo ée így tovább. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy az ezer katasztrális "holdnál nagyobb terüléten gazdálkodó tsz-ek — ame­lyek árutermelésüket az ál­lami felvásárló szervek út-, ján értékesítik és állóeszkö­zeik megfelelő értéket kép­viselnek — a kombájn és a cséplőgép kivételével min­den mezőgazdasági gépet vá­sárolhassanak. Minden bizonnyal jelen­tősen hozzájárul a tsz-ek to­vábbfejlesztéséhez az is, hogy a már eddig is ked­vezményesen megállapított gépállomási díjból az alaku­lás, illetve a területnöveke­dés elsi^ esztendejében to­vábbi 50 százalékot, a má­sodik évben pedig 25 száza­lékos díjkedvezményt kap­nak. Ezenkívül a különböző pénzhitelek megfelelő fel­használása és az ésszerű be­ruházások is mind a határo­zottabb előrehaladást szol­gálják. Nyilvánvalóan helyes a 8004/1-es határozatnak az az intézkedése is, hogy a jövőben bekötőutat, kórhá­zat, villanyt, kultúrotthont stb.-t elsősorban azoknak a községeknek kell adni, ame­lyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára tért. (Az ilyen községeket vagy járá­sokat sokkal jobban kell el­látni nemcsak gépekkel, ha­nem tenyészállatokkal, mű­trágyával, építőanyagok­kal is. N YILVÁNVALÓ, hogy a 3004/1-es kormány­határozatot most ha­marosan meg kell ismernie Szegeden és környékén ls valamennyi dolgozó paraszt­nak. Helyesen cselekedtek Balástyán is. amikor az újonnan alakuló tsz-tagokkal részletesen megvitatták a ha­tározat minden egyes pont­ját, mert így világosan lát­ják. hogy nem kel] félniök a jövőtől. A már megalakult, vagy ezután alakuló tsz-fe1­lesztési bizottságok — amel­lett, hogy sokoldalú agitációt fejtenek ki — szintén a "ha­tározat ismertetését tartsák most egyik legfontosabb fel­adatuknak. A párt által ki­tűzött cél világos és egyér­telmű. Ezért a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ért a tsz-tagokon. a dolgozó parasztokon kívül minden magyar állampolgárnak, az egész társadalomnak első­rendű kötelessége küzdeni. Aranyüzéreket ítélt el Szegeden a Fővárosi Bíróság testvére a szamárfogattal fuvarozgató Kiss Árpád ugyancsak ott nyert alkui- ményert maztatást egy-egy Jó íu- "ei»e, J mély komolysággal, s világ­t gá kiáltotta világjáró stin­var reményében a bátyja feJcségét pedig, Kiss Gé-J művével, hogy az emberek réven. Ilyen módon közel zán8t ugyancsak deviza-' fcözötil különbségek ereden­jutott a MÉH-nél Különféle bűntettéért 6 hónapi börtön-} dó oka a pénz, a vagyon, s anyagok potom véteiehez, re Kiss Árpádot üzérkedé-' 9 vagyon és formaságok ma|d azokat üzérkedéssel yért harom hónapi börtön-} mögött legtöbbször undorító adta tovább. Kiss Géza volt ne! sújtották, míg a volt' szellemi üresség tátong. gahonanagykereskedő vi- gabonanaevkereskedó Kiss-J Az eszmei felismeréssel so­ek ügyfelét, Szedresl Laíos' kan megelőzték ct modern loata a társadalmi tulaj- kérni tos kisiparost orgazda-} dramc óriását, « azért nem dönt, sáffért 6000 forint nénzbün-/ méltatlan hangsúlyozni, régi háza egvik helyiségé- tetésre ítélték. UgvanesakJ hagy a Pygmalionnak in­ben nedig elásva tartott pénzbüntetésre ítélték. 1000/ kább a romantikus karrier­r.agvobb mennyiségű ara- forintra. Minds Antalt. aj történet teremti újra a si­nvjf, arany pénzérméket, társadalmi tulaidori elleni/ kert valamennyi színpadon. Ez az azanvinennyiség és fonásért, mert még az el-J Sokáig főleg ez is dominált még ami lakásán volt. jó- lenforradafom időszakéba"/ <t líinmüb'n, hiszen Shaw val meghaladta azt az egv katonai távcsövet fonott' instrukcióitól eltekintve kül­argavmennviséget, amely ég »rt. Szedresi vátóroU»r«Mön ma is gyakran édes­törvényes keretek közt csa- meg tőle. kcs heppienddel zárjak. A SZEGEDI kamaraszín­házi bemutató után az az ér­zése az embernek, hogy any­nyi ferdítés, megcsúfoltatá s után ee az előadás valóban Shaw szellemében fogant. Versényi Ida rendező gon­dosan ügyelt arra, hogy fel ne billenjen a színmű egyen­súlya, s munkájának leg­nagyobb érdeme az, hogy a Pygmalian eszmei mondani­valójára terelte a néző fi­gyeimét. Hangsúlyozottan, de nem rikitóan érvényesül­tek Shaw szociális igazságai, S a történet botlás nélkül haladt előre mind az öt fel­vonásban. Komolyan feltűnt a bemu­tatón, hogy a színészek is messzemenően azonosultak az írói és rendezői felfo­gással. Érzékelhető törekvé­sük, hogy shawi karaktere­ket formáljanak, s ennek pozitív eredményessége az együttes teljesítményben, « az egyéni játékban külön­külön is rögzíthető. Földi Teri Lizije az első felvo­nástól kezdve fokozatosan magasodik. Sok eredetiség­gel egészíti ki a »kötelező­játékot. Higgins tanár úr hűvös, de nehezen felmele­gedő figuráját Pagonyi Nán­dor formálta meg energiku­san, sok színnel, Játékában azonban túlteng a mozgás, sok helyen indokolatlanul hangos és retorikus, igen hálás szerepet kapott György László, mint Doo­little, s jelenéseiből bőséges humor árad. Mint jellem­színész, ezúttal ismét sok megérdemelt tapsos elisme­rést kapott. Kár, hogy több­re törekszik külső eszközök­ben és gesztusokban, mint szükséges. Kitűnően bele­talált szerepébe Károlyi István, mint Pickering ezre­des. Egyszerűsége alakításá­nak legnagyobb ereje. Pe­arcené szerepében Bányász Ilona alakított tipikus an­gol házvezetőnőt, kedves ár­nyalással, kevés, de éppen elégséges, jellemét hűen ér­zékeltető játékkal. Szürké­nek tetszett Radnóthy Éva Higginsnije; temperamentu­mos volt Kalmár Zsóka Klárája. Holp János az elő­adással egybehangzó humo­ros alakítást nyújtott, Né­meth Ibolya szépen illesz­kedett az együttes munká­ba. A statisztákról ezúttal elmarasztalóan kell szólni, mert igen gyenge Jdtékkész­Ségröl tanúskodtak. AZ ELŐADÁS egészében kellemesen hatott, de itt-ott enged a karikatúra felé tör­ténő elhajlásnak. Elsősor­ban Lizi és Doolittle szere­pének felfogásában tűnik ez fel. Meglátszik azonban a játékstíluson is, mely oly­kor a naturalizmust súrol­ja. A díszletekről és a kosz­tümökről ezúttal nem egy­szerűen hagyományból em­lékezünk meg. Sándor Sán­dor díszleteiben különböző stílusjegyek keverednek ás a színek sem olvadnak harmó­niába, A jelmezek viszont gondos munkát és já ízlést dicsérnek. Simon István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom