Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-14 / 38. szám

5 Szombat, 1959. február 14. Rúaiómáso/ Szombat kossuth-kadio t.27 Rákóczi-induló, t.w Hirek, idojuiitajeteiites. 4,4u—i,í>4 Vi­dáman, inasén. • Kuaneni s.m ilnek. luujaiasjciun.es. b,uu i'juui auió. b.ou ui ,oai uiiiácsua. 6.5b iuojcizus, 7.00 inrea., idw­U.. . mi... 7,10 UJ aunyveK. 7,35 szimiazak műsora. l,*u Naptar. 7,90 íuújeizes. b,ou Mu­noi ismerte ics. 1uu1aru01v.1en.es. 8,00 lecnmkai szünet. o,10 Lá­nyok, asszonyok, 8,2a Népi mu­zsisa. 0.05 A 1 anacbauo.arsa­enueKeit ku.ato ultuiua parancsnoksága Jelentkezik. 9 óra 30 üyermekzene. 0,40 An­csl és Jancsi, lo.oo Hirek, lap­szemle, ldojár&sjelemes. 10,10 Gyári sziréna. 10,30 Résztelek Tyardli ics Jaaghaji kaland es Kemény 7 a.JSi a csillagok c. operettjéből. 11,00 Országúton. 11,20 Kamarazene. 12,00 Deli ha­rangszó, hirek, időjárásielentes, 12,10 Szendlay László es zene­kara Játszik. 12.45 Ml újság a könyvesboltokban? 13,oo Opera­részietek. 13,40 Válaszolunk hall­gatóinknak. 13,50 Tánczene. 14 óra 05 A mezei muzsikus. Me­sejáték. 15,00 Hlrdetöoszlop. 15 óra 10 Banyászdalok és dar­nól népdalok. 15,30 Időszerű nemzetközi kérdések. 15,45 Mar­tiny Lajos zongorázik. 16 00 Hí­rek. 16.05 Időjárásjelentés. 16 óra 07 Műsorismertetés. 16,10 llandé Jenő amerikai jegyze­teiből. 16,25 Élőszóval — mu­zsikával. 18,00 Hirek, időjárás­jelentés. 18,15 Szív küldi szív­nek. 18,40 Biológia, vagy atom­korszak. 18,50 Népszerű szimfo­nikus hangverseny. 19,40 Mark Twatn két humoreszkje. 20 00 Esti krónika. Időjárásjelentés. 20.30 A tartalékos vőlegény. Rá­Ülójátek. 21.40 Sporthíradó. 22 óra 00 Hírek, időjárásjelentés. 22,15 Mert dalaimnak. Heltal Jenő verse. 22.20 Tánooljunk! Hanglemezek. Közben 24,00—24.10 Hirek, időjárásjelentés. o 30 Himnusz. fetofi-radio 8,88 Reggeli zene. 6,28 Szín­házak és tárlatok műsora, b óra 58 Torna. 8,06—8,10 Hírek, időjárásjelentés. 14,00 Hírek, idő­járás- és vízállásjelentés. 14,19 Operakalauz. 15.20 Motorosok ötperce. 15,25 Pesti emberek. 17 óra 32 A hegycsúcs felé. Elő­adás. 17.50 Zempléni Kornél (zongora), Simor András (he­gedű), Országh Tivadar (mély­hegedű) és Tokaji András (gor­donka) hangversenye a stúdió­ban. 18.15 „Tűztánc". 18,25 Pi­ros alma. 18,40 Koloratúr-ke­'-ingők. 19,08 Hírek, Időjárásje­lentés. 19.08 A Bolgár Rádió tánczenekara játszik. 19.30 Falu­rádió, 19,50 Jó éjszakát gye­rekek. 20 00 Közvetítés a Ze­neművészeti Főiskola nagyter­méből. 21,40 Hegyaljai dalok. 22,15 Zenekari hangverseny. 23 őrs Műsorzárás. Olvasó kö/fté^ek Közel 100 ezer forintos könyvforgalom a szegedi járásban Az esztendő első hónapjá­ban, mintha az emberek olvasási, művelődési vágya megtízszereződött volna, 97 ezer forint értékű könyvet vásároltak a szegedi járás­ban. Ennek az összegnek a feltűnően magas voltát akkor érzékelhetjük, ha ösz­szehasonlítjuk az 1958. 'évi­vel. A múlt esztendő tizen­két hónapjában mindössze 30 ezer forint volt a Föld­művesszövetkezet Járási Központja könyvesboltjá­nak forgalma. A községekben nagy nép­szerűségük van a mező­gazdasági szakkönyvek­nek • ezekből januárban 800 ezer darab kelt el. A Kin­cses Könyvek ugyancsak kapósak. 30 községben 2500 darab talált gazdára A kőszívű ember fiai-ból; 3500 az Egri csillagokból; Kata­jev Távolban egy fehér vitorla című regénye 1500 példányban kelt el. Ezek­ből egy-egy községben 50— 110 darab került a házi könyvespolcokra. Már most megkezdődtek az előkészületek a szovjet könyv ünnepé­nek szervezésére is. Minden köz­ségben lesz árusítás feb­ruár 22-én s Kisteleken könyvankétot is rendeznek ebből az alkalomból. A sze­gedi járásban erre a könyv­ünnepre 25 ezer forint ér­tékű új könyvet küld ki a földműve,ss7övetkezet szege­di könyvesboltja, köztük az orosz és szovjet irodalom legjelesebb darabjait. Vizsgák Flíft a szegedi marxista—leninista esti egyetemen Tizennyolc évesek válaszolnak Mi as életcélja? © Mit tart a felszabadulás óta elért legnagyobb eredménynek? © Mi a véleménye a vallásról és a babonákról? I Ksnderfonó gyárban szikmai tanfolyamot tartanak az Üzemi tanácstagok részére Az üzemi tanácstagok 6zakmai képzettsége növelé­sére február 17-től, március 6-ig tanfolyamot rendez a Szegedi Kenderfonógyár üzemi bizottsága. Az első előadást 17-én tartják, az üzemi tervezés, a munka­ügy, munkésellátás, üzem­szervezési kérdésekről. Elő­adást hallgatnak még az üzemi tanácstagok a többi között a vállalat pénzgaz­dálkodásáról, a áruforga­lom, értékesítés, a nyere­ségrészesedés kérdéseiről. Február 16-án és 17-én vizsgáznak a szegedi marxis­ta—leninista esti egyetem hallgatói. Ebből az alkalom­ból felkerestük Szabó Gá­bornét, az egyetem igazgató­ját, mondja el véleményét az eddigi tapasztalatokról, s arról, milyen kilátásai van­nak a félévi vizsgákkal kap­csolatban. Válaszát az aláb­biakban közöljük: — Egyetemünkön összesen 330 elvtárs tanul. Az első évfolyam hallgatói a dialek­tikus materializmusból, a második és a harmadik év­folyam hallgatói pedig a ka­pitalizmus politikai gazda­ságtanából vizsgáznak hét­főn és kedden. Az a tapasz­talatom, hogy a hallgatók szívesen vesznek részt az előadásokon, s különösen vonatkozik ez az első évfo­lyamra, ahol a megjelenés több mint 90 százalékos. Ha előfordulnak is olykor igazo­latlan mulasztások, ez álta­lában nem hanyagság, ha­nem a nagy elfoglaltság mi­att van, hiszen az elvtársak szinte valamennyien fontos, társadalmi beosztásban dol­goznak. Előfordult természe­tesen hanyagság is, de eb­ben az esetben az illetőt ki­zártuk az egyetemről. — Most, a vizsgák előtt igen nagy a szorgalom, mint ahogy ez ilyenkor lenni is szokott. Évközben a hallga­tók jobban hanyagolják a tananyagot, de ilyenkor, amikor számot kell adni tu­dásukról, érzik a felelőssé­get. Nehezítette a tanulást, hogy évközben változtak a tanárok, s hogy az előadók nem minden esetben kérték számon a klasszikus iroda­lom feldolgozását. A hallga­tók általában nem szívesen veszik elő a klasszikusokat, ehelyett szívesebben tanul­nak népszerű brosúrákból. Talán ez is egyik oka annak, hogy egyik-másik elvtársban nem gyökerezik elég mélyen a marxizmus—leninizmus. — Gyengeségünk még az is. hogy az előadások, de a I Hétvégi hírek a színházból § A Kamaraszínházban tegnap este mutatták be G. B. Shaw Pygma­lion című, világszerte népszerű színművét. A bemutató sikerének részletesebb ismerte­tésére kritika formájá­ban visszatérünk. Az Optimista tragédia előadásával nyitják meg H Szegeden a Magyar— 3 Szovjet Barátsági Hó­M nap idei programját. Vasárnap Vaszy Vik­tor dirigálja Budapes­ten a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát a rádió nyil­vános hangversenyén. A műsorban Weber- és Liszt-művek szerepel­nek — közreműködik Moldován Stefánia és Megyesi Pál a Szegedi Nemzeti Színház tagjai g és Radnay György az || Állami Operaház tag- g ja. A Szorocsinci vásár s tegnapi előadását Sza- g latsy István dirigálta, g A Musszorgszkij opera- g iában történt bemutat- g kozása igen sikeres g volt. Vasárnap ismét ő g lép a karmesteri do- f| bogóra a Szorocsinci §j vásár előadásán. A Miskolcról Szeged- = re szerződött Vadas — Kis László a Tosca Ca- §. varadossi szerepében I először mutatkozik be a g közönségnek, február g 20-án, pénteken. A sze- m gedi társulattal Hódme- jg zővásárhelyen három- g szor énekeVe már ezt a g szerepet, sikerrel. szemináriumok is olykor meglehetősen elvontak. Cé­lunk, hogy a tananyagot jobban összefüggésbe hozzuk a gyakorlattal és a hallgatók a tanultakat jobban fel tud­ják használni mindennapi munkájukban. Ezen részben úgy kívánunk segíteni, hogy nemcsak a tudományegye­tem marxista—leninista tan­székéről kérünk fel előadó­kat, hanem kérjük a párt, az állami és a gazdasági ve­zetők segítségét is. Remélem, — mondta befe­jezésül — hogy a félévi vizs­gákon jó eredményeket tu­dunk elérni. Én az elvi megalapozottságot tartom legfontosabbnak, de az osz­tályzatok sem közömbösek, hiszen ezek tükörképei annak, hogyan tanultak a hallgatók. A p n« tu m ér géni új egészség ügyi állomásért (Levelezőnktől.) A vöröskereszt pusztamér­gesi szervezete jól sikerült bálát rendezett, amelynek bevételét új egészségügyi állomás létesítésére fordít­ják. Nemcsak Pusztamér­gesről, hanem Öttömösről, Kígyósról, Balotáról és Rú­zsáról is érkeztek fiatalok, de részt vett a hangulatos szórakozáson Buza Imre, a vöröskereszt megyei titkára, Ozsvár József, a szegedi já­rás főorvosa is. Mintegy négyszázan szórakoztak a bálon, amelynek vidám programjáról dr. Zalányi Sámuel pusztamérgesi kör­zeti orvos gondoskodott. Hozzájárult a mulatsághoz a tombola is, amelynek tár­gyait szorgalmas asszonyi kezek készítették, hogy ez­zel is elősegítsék a nagyobb bevételt. Végülis 1620 forint tiszta bevétel gyűlt össze és ebből az összegből lehe­tőség nyílik a pusztamérge­si 3. égészségügyi állomás létesítésére, s ezáltal is a környék egészségügyi ellá­tottságának javítására. Várnai Éva Kivitelezési gyakorlattal rendelkező, jó képességű szegedi érdekeltségű épí ész'echnikust keresünk Személyes érdeklődés É. M. 5. sz. Mélyépítő Vállalat főépitésvezetőségén, Vlctor Hugó utca. 7. szám. A Szegedi Köztisztasági Vállalat úttisztító munkásokat vesz fel. Az érettségi előtt álló ti­zennyolc éves fiatalember már egyéniség. Van vélemé­nye a világról, születő és el­múló dolgokról; ami körü­lötte történik, arra felfi­gyel; fel tudja fogni az esz­méket, és a napi események is érdeklik. Ha erről, vagy arról megkérdezik, nem he­beg és nem bizonytalanko­dik, legtöbbször határozot­tan válaszol. Álláspontját védi és meg is magyarázza, de mindenekelőtt nem ta­kargatja. Ezeket az általánosságo­kat 50 olyan kérdőív végig­böngészése után veszem vé­delmembe, melyeket több ezer társukkal, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség bo­csátott ki közvéleménykuta­tás céljából. Nyílt, egyenes válaszok sorakoznak a ro­vatokban. Igaz, aláirást senkitől sem kértek. Gondo­lom azonban, hogy a felelete­ket kézjegyével is vállalta volna mindegyik „nagyocs­ka* diák. Tucatnyi kérdés közül csak hármat választottam ki: a három legérdekeseb­bet, legidőszerűbbet. De biztosan megbarátkoz­nak majd a munkával is. s Q Lássuk talán legelőször a pályaválasztást. Az utóbbi időben hajlamosak lettünk arra, hogy tényként fogad­juk el azt a látszatot, mi­szerint a középiskolás diák­ság erősen vonzódik a fizi­kai munka és a különböző szakmák felé. Valami meg­tévesztett bennünket. A szülők nagyobb része hang­súlyozza a gimnáziumi fel­vételeknél, hogy nem diplo­mást akar a fiából, de úgy gondolja, hogy érettségivel eredményesebben tanulhat majd szakmát is. Akkor ta­lán komolyan is gondolják, de mire gyerekük a negye­dik osztályba serdül, elfelej­tik fogadkozásukat, s min­denképpen erőltetik a to­vábbtanulást. A szóban forgó 50 diák esete igazolja, hogy a tizen­nyolc évesek között még ko­rántsem olyan népszerű do­log az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem, mint né­hány nyilatkozatból vagy elhamarkodott cikkből ol­vashattuk. Arra a kérdésre, hogy „mi az életcélja, mi­lyen pályán szeretne dolgoz­ni*, legnagyobb részük dip­lomával járó képesítést jegyzett be a rovatba. Tíz diák mérnök, nyolc orvos, hat tanár, huszonegy bioló­gus, jogász, fizikus, vegyész, vagy színművész akar lenni, s mindössze ötöt számlál­tam meg, akik vasutas, pos­tás, mezőgazdász, illetve technikus pályára készül­nek. Pék vagy lakatos, asz­talos vagy szabó, könyvkö­tő vagy szobafestő érdeklő­désű egy sincs közöttük. Igaz, hogy ők még tulaj­donképpen az úgynevezett klasszikus gimnáziumba jár­tak, az új szellem és az új oktatási gyakorlat szele (a politechnikai kérdésre gon­dolok), éppenhogy csak érin­tette őket. Alsóbb osztá­lyokban bizonyára más len­ne a statisztika összhatása, de egyelőre ők vannak so­ron, ők a gond a társada­lomnak. Lesz mindegyik­ből diplomás? Semmiesetre sem. Nem volna célszerű, hiszen nem tudnánk majd helyet biztosítani nekik. Próbára tette az ifjúsági közvéleménykutatás a diá­kok politikai érzékét is. Egy felnőtt, több szemináriumot, vagy politikai iskolát vég­zett ember könnyen vála­szol arra, hogy „mit tart a felszabadulás óta elért leg­nagyobb eredménynek?* De a tizennyolc évesek se ha­boznak, van miből válasz­tani. E dolog megítélésénél természetesen saját helyze­tükből indulnak ki, számo­san a maguk életén mérik a változásokat. Nincs ennél természetesebb dolog. Legtöbben az ingyenes népoktatásra, a közép- és felsőiskoláknak a népréte­gek számára történt meg­nyitására szavaztak. Akadt, aki úgy fogalmazta meg, hogy a „munkásgyerekek­nek is adott minden lehető­ség vagy „kulturális felemel­kedés*. Ha szigorúan ven­nénk, talán ennél fontosabb, nagyobb dolgokat kellene előbbre hozni, de nem hi­ba, hogy sokukat ez kapta meg. Sorakozik ebben a ro­vatban sok egyéb is: föld­osztás, államosítás; a ki­zsákmányolás megszünteté­se; a nők egyenjogúsága: iparosítás; Sztálinváros és Tiszaiök; a társadalombiz­tosítás és nyugdíj; az élet­színvonal emelkedése; az el­lenforradalom utáni gyore konszolidáció; az ország újjáépítése; a szocialista közegészségügy... Ez a változatosság azt iga­zolja, hogy a fiatalok a szo­cializmus építésének minden eddigi jelentős állomását számon tartják és megbecsü­lik. Egyúttal pedig jele an­nak is, hogy nagyon sok, tizennyolc éves fejjel is fel­fogható erejű és jelentőségű forradalmi változás történt a mi országunkban. Korántsem ilyen egységc­sek és őszinték a válaszok a vallás és a babona kérdésé­ben. Kezdhetném azzal, hogy négy fiatalember egy­szerűen vonalat húzott a kérdés után, jelezve, hogy még az inkognitó ellenére sem nyilatkozik. Bizonyára azt akarták ezzel érzékeltet­ni, hogy vallásosak, de gyen­gének érezték magukat arra, hogy védelmükbe vegyek a vallást és a babonákat. Má­sok csak a kérdés egyik fe­lére válaszoltak, ilyenfor­mán: „a babonákban nem hiszek; a babona butaság; felvilágosult ember moso­lyog rajta*; — s kikerülték a vallás véleményezését. Fel­világosultabb válasz, mint az első változat volt, de ugyanolyan értékű, mond­hatni: a „modern* vallásos­ság kifejezése. Mint érdekes­ség, akad olyan bejegyzés is, amely a vallásos ideológia és a tudományos szocializ­mus összebékítésével, össze­házasításával próbálkozik. Azt írja:' „Vannak tételei, amelyek rokonságba hozzák a marxizmussal.* Bizonyára az évszázadokon keresztül üresen kongó bibliai szálló­igékre gondol. Egy másik fiú kritikusan, és önkritikusan így tesz: „A hit önbizalmat ad az embernek. Ha csak a fantázia szüleménye, akkor is hasznos.* Ügynevezett „nevelési- célokból még né­hányan hasznosnak tartják, s a sor pozitív kételkedők­kel, tanácstalanokkal és meggyőződéses materialis­tákkal egészül ki. Szám szerint tizennyolcan határozottan elítélik a vallá­sosságot, és a babonákat. A rövid indokolások ilyenfé­lék: „Egyiknek sincs valósa­gos alapja; a fejlődés aka­dályozói; amint a nép ma­gasabb kulturális szintre emelkedik, leveti ezt a ko­pott ruhát; a mi korunkban a vallás teljes vereséget szenvedett; a megtévesztést •szolgálja; a mai embernek természettudományos ma­gyarázatokra van szüksége.* ök számolnak le — kérdés nélkül - a megelőző véle­ményekkel is. Annak, aki egyeztetni akar, ezt idézhe­tem válaszukból: -Az egy­ház gyakorlati politikája az osztálytársadalmakban min­dig a reakciót szolgálja* — annak, aki önbizalmat sejt a vallásosságban, ezt ajánlom megszívlelni: „Aki nemléte­ző dolgokban hisz, nem bí­zik önmagában*. S ebben a tizennyolc meggondolt véle­ményben a többi állásfogla­lás kritikája is megvan. A fiatalok kultúrával, tu­dással gyarapodva kezdik az új világhoz mérni céljaikat, politikai elkénzeléseiket és eszméiket. S mint a közvé­leménvkutatás során tett rö­vid vizsgából láthatjuk, nem is eredménytelenül. S. I. Qj.UU.fink Nagy kérés a kis vasúthoz — címmel lapunk január 29-i számában megjelent cik­künkben számos olvasó pa­naszának adtunk hangot, amiért a kisvasút a dolgo­zók hétvégi hazautazását megkönnyítő menetkedvez­ményt csak 60 kilométeres távolságon felül adja ki, új rendelkezés értelmében. Ez különösen a kisvasúttói is még távol dolgozók számára jelent nagy problémát. A MÁV igazgatósága kö­zölte cikkünkre, hogy a jö­vőben a kisvasúton 60 kilo­méteren aluli távolságra is engedélyezi a korábbi ked­vezményes utazást indokolt esetekben, s esetenkénti elbí­rálás alapján. Azt a körül­ményt, hogy a dolgozó na­ponként nem utazhat haza, a munkáltatónak a körül­mények pontos megjelölésé­vel írásban kell igazolnia. E kérésekkel a MÁV szegedi igazgatóságához fordulhatnak a dolgozók. ^iniiiHiiiiiiiiiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM Háztartási zs radókot kitűnő minőségű szinszappanre (özünk kl. Szabadsajtó u. 7?. Szap„.mtö-»ö KVS:'. n ta ozo­Öl szekrény, irat­szekrény szállítását minden méret­ben és kivitelben rövid határidőre vállalja a Sze­gedi Fémárukészítő KTSZ, Szeged, Római krt. 15. Telefon: 46-63. Qltazzík MALÉV REPITFÁTJEPPE/ Február 16-tól új menetrend: 08,40 i Szeged é. 08,30. 09,30 é Budapest 1. 07,40 Uiozási iroda: |Klauzál tér 2. Tel.: 20—2Q.|

Next

/
Oldalképek
Tartalom