Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. BGYESÜUETBKt HTA: í • * • • i Új gázvezetéke*el < le e nek le aküisúvárosrészekben] ? ' rihit : | A M 4 G Y A R S Z O C 1 A L 1 S T A M U JN K A S P A R T LAPJA XV. évfolyam, 38. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1959. február 14. Szeged fejlődésének főbb fontos kérdését tárgyalta a megye országgyűlési képviselőcsoportja e • Kedvelt tanfolyam Tegnap délelőtt ülést tartott Szegeden, a Hazafias sőosztályú futballcsapata le­Népfront Vörösmarty utcai székházában Csongrád megye gyen. országgyűlési képviselőcsoportja Németh Károly, az Bódi László képviselő az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád me- újszegedi iskolák helyzeté- gj gyei pártbizottság első titkára elnökletével. Az ülésen nek javítását javasolta. Szó- |j megjelentek: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi- vá tette, jó volna, ha a Va- gj zottságának póttagja, Szirmqi István, az MSZMP Köz- kök Intézetét visszaállítanák gj ponti Bizottsága osztályvezetője, Nagy Dániel, az Elnöki iskolai célokra, mint ez ko- ipj Tanács elnökhelyettese és Szeged, valamint Csongrád me- rabban is volt. Dél-Üjszeged j|j A Magyar Vöröskereszt szegedi szervezete Mihályte­1} leken, a falu orvosával és védőnőjével közösen nagy nép­újszerűségnek örvendő tanfolyamot indított a gyermekek lij helyes gondozásáról is. A tanfolyamon, amelyet a falu ""szép orvosi rendelőjében tartanak, a fiatal édesanyák és a leendő asszonyok kedvvel látogatják, mert sok hasznos dolgot tanulnak ott. Képünkön: a kisgyermek helyes für­detését "tanulják". Mert a tisztaság, valóban fél egész­1 ség... Hozzá szólás a munkaverseny l kérdéseihez í KSzwyű'és * a Hu.acSa* Tsz-bcn í • j A lottó nyerőszámai gye többi képviselői. Az ülés résztvevőit Nagy István, a Hazafias Népfront szegedi titkára üdvözölte, majd Németh Károly elnöki megnyitója után Biczó György, a Szeged megyei jo­gú . városi tanács v. b.-el­nöke tartott beszámolót a város helyzetéről. utcaviszonyainak javításáért is szót emelt. Lacsán Mi- §j jelentős vívmánya, egy hályné képviselő kétezer munkást foglalkoz- IeányszáIIások létrehozá- H tStfESZ* ^ sát sürgette, , | hogy számos, szülők nélkül gj — E nagy jelentőségű 'é- maradt 18—20 éves leány gj tesítményhez minden, előfel- megszabaduljon az albérle- p tétel megvan. Rendelkezésre tet adó uzsorásoktól. Több a áll 200 holdnyi terület, amely raktár és üzlethelyiség ere- gj a gyár későbbi terjeszkedő- deti rendeltetése visszaállí- gj Keresztmetszetet adott Sze- sére is szinte korlátlan le- tásáról is szólt, ged ipari, mezőgazdasági, hetőséget nyújt Van ele- Bodó Istvánná, Pál János, §j kereskedelmi és kulturális gendő víz és a vízlevezetés- Kurucz Márton és Katona p arculatáról. re szánt terület stb. — álla- Sándor képviselők hangoz- jp , pitotta meg Biczó György tatták: Szeged város arcula- Ü Hangsúlyozta, hogy gazda- v b.-elnök, részletesen ki- tával megismerkedve szük­sági, politikai és kulturális ezután a meglévő prob- séges, hogy a képviselőcso­vonatkozásban alapvetően iémak további megoldására: port egységesen nyújtson se­xnegváltozott a párt és a értve ezt ipari üzemeink ve- gítséget a város meglévő kormányzati szervek szemle- késének javítására; a tsz- problémáinak megoldásához, lete a város további fejlő- ek a kollektív mezőgazda- Ugyanígy fontos, hogy erősítésére; az iskolák c ád más terü., túlzsúfoltságának megszün­tetésére; az úthálózat és a i nítható például, hogy több város köztisztaságának ja­lctcn adódó kérdéseket is ilyen behatóan tanulmá­nyozzák nmnnainínn HiimiHimiiiiiiiiininiiHimiHininiii íiminnnanBi: fLiebmann Béla feltételei arnnmniinniininniimniFiiia nek annak érdekében, hogy áz ötéves terv egyik évente ezután már száz lakás épül a város- vítására; üj szociális otthon ban, íelujitasra kerülnek a létesítésére; a népművelésre és együttesen kenessék azok­Szegedi Szabadtéri Jate- fordítandó összeg felemelő- ra a megoldásokat, kok. komoly ipari beruha- sére _ megközelítően Pécs Németh Károly képviselő zaskent kábelgyár létesül, és Debrecen példájára stb elnöki zárszavában hangoz­Eroteljes lepesek törten- Mjndezt természetesen a le- tátta: eredményes és hasz­hetőségekhez képest, hogy ne ütközzék össze semmilyen vonatkozásban az á'talános népgazdasági érdekekkel. n„„„ • uj « A beszámoló után Szirmai tgymi llíirn lorint István képviselő arról a tár­sadalmi összefogásról szólt, amelynek okvetlen meg kell előznie a Szegedi Szabad­téri Játékokat, mintegy an­nak mozgósító erejévé kell válnia — s ez a társadalmi munka. Az ország és a kül­föld szeme annak idéién a üdrd forint a veeyiriir fejiesziesere Pénteken délelőtt a Tech­nika Házában a Magyar Ké­mikusok Egyesületének an­kétján Szekér Gyula nehéz­ipari miniszterhelyettes is­mertette a magyar vegyipar helyzetét és fejlődésének irá­nyát. Egyebek között elmon­dotta. hogy a vegyipar fej­lesztésére a második ötéves tervben előzetes számítások szerint a jelenlegi évi 300— •100 millió forint helyett egy­milliárd forintot fordítanak. nos volt a tanácskozás. Nem­csak Szegedre, hanem Csongrád megye egész te­rületére érvényes az a megállapítás, hogy ked­vezően megváltozott a ko­rábbi szemlélet gazdasági, politikai és kulturális éle­tünk további fejlődése iránt. Megállapodott abban a Csongrád megyei képviselő­csoport, hogy a hamarosan összeülő országgyűlés alkal­Szegedi Szabadtéri Játékok ™3val hasohló összejövetelt felé fordul majd. tartanak majd, és a Szeged városát érintő néhány fon­tehát építsünk, szépítsünk, tos kérdés megbeszélésére csinosítsunk, mire megér­kezik ide az ország és a külföld. A sportéletről szólva hang­súlyozta, Szegednek van ereje és lehetősége, hogy el­Bulgária felszabadulása óta a szocialista építés jelentős sikereit érte el. Az elmaradt agrárországból ipari ország lett és a kollektív mezőgazdaság mind több terméket ad. Bn'gáviában tovább folytatják az iparosítást. Képünk az új csővezetékgyárban készült, amelynek -munkásai szintén lelkesen vesznek reszt az össznépi mozgalom­ban. hogy a kitűzött határidőnél előbb teljesítsék az ötéves tervet meghívják maguk közé az illetékes minisztert, esetleg minisztereket is, hogy egy­egy konkrét kérdésben gyorsabban születhessen döntés. Csongrád megye képviselő­csoportja legközelebbi ülését Hódmezővásárhelyen tartja, s ekkor az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkeze­tek egymás közötti kapcsola­táról folytatnak majd meg­beszélést. Üj magyar szépirodalmi művek a Tanácsköztársaságról Élő írók regénye és verskötete jelenik meg a közeljövőben zatában mutatja meg, mi­ként lett szocialista forra­dalmár a kispolgári szárma* a felszín alá. Vallomásra zású fiatal emberből, aki a A közeli hetekben számos regényében. Földes Péter élő írónk és költőnk jórészt ezt mondta új könyvéről: új alkotása lát napvilágot; »Az író. búvárként merült ezek jelentős része a Ta­nácsköztársaság hőseivel, napjaival foglalkozik. Hárs ^György verseskötet után most kisregénnyel je­lentkezik: a dicsőséges Ma­gyar Tanácsköztársaság egyik vezéralakjának, Sza­muely Tibornak állít emlé­szakszervazeti harcokban az ellenzék sorait erősítve hoz­zájárult a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakí'ásához. A Tanács­Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke február 12-én Rja­zanyba érkezett, hogy átnyújtsa a rjazanyi terület dolgozóinak a mezőgazdaság fej­lesztésében elért eredményeikért a Lenin­rendet. Ebből az alkalomból a rjazanyi gépgyárban nagygyűlést tartottak, amelyen Hruscsov beszédet mondott. Kijelentette, hogy azoknak, akik vala­ha mosolyogtak a szovjet terveken, ma már elment a kedvük a nevetéstől, egyre inkább aggódnak a kapitalista világ jövő­je miatt. Látják, mire képes az a nép, amely felszabadult a tőkések és a földes­urak elnyomása alól és kezébe vette a hatalmat. — Örökre elmultak azok az idők, ami­kor népünk pusztulását jósolgatták. Az im­perialisták most azt mondják, hogy a birta Stromfeld Aurél életé­nek ezernyi adatát. Tetteivel magyarázza gondolatait, él­ményeivel tetteit." Madarász Emil elbeszélő költeményt írt "Az árulás<<- köztársaság idején népbiz­ról, a szociáldemokrata ve- tos volt, majd a Szovjetunió­zetők egy részének a Ta- ba emigrált. Történelmi ese­ket "Ökölbezárt szív« című nácsköztársaságot eláruló menyekben gazdag élete a kötetében. A könyv megírd- tetteiről, a Peidl-kormány párt egy elő .arcosának, sához sok segítséget adott szociáldemokratáinak a fe- majd igen tevékeny tagjá­Szamuely Tibor özvegye, s a hér terror útját egyengető nak harcos útja. kortársak visszaemlékezései, magatartásáról. Gyetvai Já- A következő hetekben lát "Az élet, amely azt a nos a világháborút, s a for- napvilágot Sándor József: tisztességet juttatta nekem, radalmak éveit, emberi sor- "F.z volt a ha'naU című re­hogy 40 év múlva krónikása sok alakulását, kavargását génye, amelyben az lOlS-as lehettem, ez az élet teli volt írta meg "Fegyverek és em- telefongyári inassztrák természetes izgalmakkal, berek" című kö'etében. Az egyik vezrője első személy­kész konfliktusokkal, tiszta- író maga is harcosa volt en- ben mondja el az akkori ságában eredeti tanulságok- nek a kornak, a boldogabb eseményéket, egészen a Vö* kal — mondja az író. holnapokért vívott küzde- rös Hadsereg 19-es felvi­Földes Péter a Tanácsköz- lemnek. déki hadjáratáig, amelyben társaság egy másik vezér- Hevesi Gyula akadémikus már vöröskatonaként küzd. férfijának, Stromfeld Au- „Negyven év az első sorban« Fehér Klára „Idegen víz­rélnak az életét mintázta címmel adja közre emlékira- tükör•» című könyvében egy meg "A túlsó partról" című tait. Érdekes epizódok soro- disszidált orvos szenvedéseit. mozgalmas történetét mond­ja el. Hegedűs Géza három mitológiai tárgyú regényt ad közre egy kötetben. Tordai György a párizsi Kommün egyik magyar ) arcosának, Cvörök Leó fes'őművécznek állit emléket. Láng György Haydn életregényét írta meg, Törqk Sándor leg'obb írásait gyűjtötte kötetbe. Tcrsánszky J. Jenő kit re­génye "Margaré'ás dal* cím­mel , egy köte'ben lát nap­világot. Gergely Márta egy proletárkislány sorsán át mutatja be a Tanácsköztár­saság eseményeit, Dutka Ákos: „A nagy kaland" cím­mel írt önéletrajzi regényt. Több jelentős verrkö'e* is napvilágot. lát. Szatmári Sándor: Históriás ének 1919" című elbeszélő pmé -.ié­ben állít emléket a Tanács­köztársaságnak, a nagy ore­letárvezctők tetteinek. Si­mon István távolkeleti út­járól lírai • útinaplóban szá­mol be. A hétéves terv lényege s a szovjet nép életszínvonalának szakadatlan emelése — jelentette ki Rjazanyban mondott beszédében Hruscsov szovjet vezetőkkel nehéz megegyezni, mert nem hajlandók engedményekre. Annak, aki valamit el akar ragadni tőlünk — hangsúlyozta Hruscsov — valóban nehéz, sőt lehetetlen a megegyezés, de az, aki tiszta szándékkal érkezik országunkba, könnyen megállapodhat velünk. Hruscsov hangsúlyozta: senki előtt nem kétséges, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogjuk. A terv számításba veszi, hogy le­gyenek tartalékok, amelyek nagy lehe­tőségeket rejtenek magukban a szovjet nép életszínvonalának további emelésére. A Szovjetunió sok köztársasága és terü­lete kötelezettséget vállal a termelés nö­velésére — állapította meg Hruscsov, majd beszéde végén hangsúlyozta, hogy a hét­éves terv lényege a szovjet nép életszín­vonalának szakadatlan emelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom