Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

7 Vasárnap. 1959. február 1. Állami Gyermekotthon, C7& állam (jijennekei Állami gondozott... Milyen ridegséget lehel e kifeje- csalódhoz, Hegyközi JánoZés, ha arra gondolunk, hogy e gyermekek sohasem ismer- sékhoz. És szeretetükben a tik e két szó melegét: édesanyám, édesapám... S mégis soha nem ismert szülői szemilyen simogatóan hangzik arra gondolva, hogy e rózsálló retetet vélte felismerni és arcocskájú kis emberkéket az egész társadalom szeretete megtanulta ízlelni ezt aszót vette karjaiba. is: édesanya, édesapa. Kis Szegeden közülük a nagyobbacska, 6—10 éves kisfiúk életében, az ünnepnapok ott élnek a Londoni körút és a Tolbuhin sugárút sarkán szabadidejében ők jelentik nemrégiben kívül-belül tatarozott öreg épületben, amely- szómóra ezt, a legkedvesebbek bejárata fölött nagy tábla aranyozott betűi hirdetik: bet, a legdrágábbat. Szélesedő mozgalom S nemcsak H, Imre van így. Egyre szélesedik a patronáló hálózat az intézet körül. Jelenleg már 15 család visz ki rendszeresen gyermeket az intézetből, közülük a legrégebbiek Bálint Ferenc a Jósika utcából, Joszt Gyula börtöntiszt és mások. Ezenkívül a ruhaÍEL* Si^ ^fcgfeFÍ*?. iMmmiMM^m gyári KISZ-szervezet is rendszeresen gondoskodik több gyermek vasárnaponkénti családi otthonáról. A társadalom, az egyszerű dolgozó emberek szeretete mind nagyobb melegséggel veszi karjaiba e fészekből kipotytyant fiókákat, akikben most formálódik az élet tudata. Magát az intézetet több üzem is állandóan patroSzáz alsótagozatű általános - De hiszen neki nincse- ^lja.A S^ftó Iskolás kisfiú tanul, szórako- nek szülei _ fordultam az V^alat, az Letg^r I RUzik, lakik, el ebben az in- igazgatóhoz miután elkö- hagyár, a Postás Művelő^SSt™k95mSS ^tünk - barátommal ÍZ™^^™ 15 százaléka árva vagy fél- egymástól. csonykor külön is gondosm&i.< aoHBK árva, de sokkal többen vannak, akik épp úgy nem ismerik a szülői házat, akárcsak árvák lennének. Valamikor elhagyta őket két ieEgy-egy család melegében kodtak az intézet valamenynyi növendékéről: meghívták és meg is ajándékozták őket. __ — Ez igaz — magyarázta Szépen öltözöttek, jól tápieíőtlen'ember, akik"nem tő- Kiss Sándor. — Több mint láltak a Londoni körúti rödtek vele mi lesz életük eSY esztendeje azonban moz- Gyermekotthon kis tanulói, folytatásával S a törvény? galmat indítottunk annak Két öltözet téli, két öltözet Többnyire maga a törvény érdekében, hogy gyermek- nyári ruhája van mindegyikénytelen elvenni a züllött Bzerető családok a tanítási kőjüknek, mackóruhában, ciéletmódot folytató szülőtől a szünetekben vigyenek haza pőben, fehérneműben sincs gyermeket, akiből így leg- egy-egy kisfiút. Itt ugyan hiány. alább ember nevelődik. mindent megkapnak az ál- Szórakozásukról is megfele. _ Erkölcsi anyagi vagy lam,oI> semmiben nincs hia- lően gondoskodik az állam, océsTséeüevi 'okokból kerül- ny"k',seJn? élelmezésben, sem moziba, bábszínházba járn!k a náfonk lévő gye^ne- niházkodásban de a legjó- nak, nyáron a Balatonon kek állami gondozásba —• 1jld"laí"bb pedagógusi gon" nyaraltak. Ha aztán mindnvLtott Telvilágos™ Kiss d°fkodás mellett is hiányzik egyikőjüknek akadna már Sándor az in éreT n^gy pe neklk valaml- Az a valami> "Fen "alkalmi* anyukája és dacósiai múlttal rendemező fmit csak a szülöi ház me" aPakája, akkor méginkóbb igazgatólJ -^ Érdekes meg- \e,ge' az. apa- anya 6Ímoga' Erezhetnék, hogy a mi tárigazgatoja. — traeices ™g tása nyiijthat Karfaimi,ni,ho„ Zoltán inffvízrif" hoev a felszabadu- "fJ"""- sadalmunkban nem lehetíáfetótt a fvermekek zömc .Igy került ? Im- nek elhagyott emberek, anyagf gon^ok a szütók ™ke egy szőreg: vasutas- Lökös Zoli nyomora miatt került állami gondozásba. Jelenleg ez viszont alig egy százalékot tesz kl, a legtöbb sajnos a szülők erkölcsi magatartása, felelőtlensége, iszákossága, durva bánásmódja miatt kerül hozzánk. Az intézet igazgatósága egyébként széleskörű levelezést folytat. Igyekszik felvenni a kapcsolatot szülőkkel, akik évek óta nem voltak kíváncsiak gyermekükre. S nemegyszer ennek hatására előfordult, hogy megmozdult valami egy-egy apai vagy anyai szívben. Mégis akadt anyukája De hányan vannak mégis, akik iránt soha, senkisem érdeklődik. A kis H. Imre, II. osztályos tanulónak sincs senkije a nagyvilágban, akit rokonának mondhatna. Pedig ahogy elénk toppant kipirult arcával, kicsit kefésreálló szökés halával, élénk csillogású szemével, az ember szeretné szinte mindjárt ma- ételt pajtásai részére a Gyermekotthonban. ' Amint" képünk i» fí nemtörődöm apa A behavazott utakon nehézkessé vált a közlekedés. Az autóbuszmegállóknál sokan várakoznak. Egyesek türelmetlenkednek, mert sokat kell várni, mások viszont vidáman csevegnek mindenről, ami eszükbejut. — Jónapot, Kovácsné. Most látom, hogy maga is itt van. Bevásárolt? — Igen, sietek haza. Már várnak a gyerekek. Korcsolyázni mennek. A maga fia nem megy? — Sajnos, ném. Nem engedem sehova a szünetben. —• Talán csak nincs valami baj? — Bizony van. Képzelje, már megint két elégtelent hozott haza. Csak meg ne tudja a férjem! Tavaly is úgy megverte szegényt. Most elhatároztam, hogy nem mutatom meg neki a bizonyítványt. Majd hazudunk valamit. — És ha másoktól megtudja? — Nem hiszem. Az Iskolába nem szokott eljárni, a tanárokat nem ismeri. — Nálunk a gyermeknevelés közös ügy. £n semmit sem tudnék eltitkolni a férjem elől, de nincs is rá okom. Felváltva járunk szülői értekezletre. Nem is ért még bennünket meglepetés, pedig a mi fiunknak is volt néha kettese. — Magának könnyű. Az én férjemmel nem lehet szépen beszélni. Mindig azt mondja, hogy én ne avatkozzam bele, mert neki a nevelésről meg vannak a maga nézetei. Közben megérkezett az autóbusz és a nagy tolongásban elmaradtam a beszélgetőktől. A folytatást már nem hallottam. De talán nem is fontos. Ehhez hasonló eset, sajnos elég sűrűn előfordul. A szülők között sokszor nincs összhang a nevelés terén. Nem akarok moralizálni, csupán két esetet szeretnék elmondani. Az első négy évvel ezelőtt történt. Az apát hivatali teendői annyira lefoglalták, hogy «aládjával alig találkozott. Két leányáról csak anynyit tudott, hogy az egyik a gimnázium hetedik osztályába jár, a másik pedig a kereskedelmi középiskola második osztályába. Később kiderült, hogy még ezt sem tudta, pontosan. Mindkét leány különórára járt néhány tantárgyból. Erről az apa mit sem tudott, bár a tandíjra valót ő kereste. A baj akkor kezdődött, amikor az év vége felé az apa tudomást szerzett róla. Az órák ellen ugyan nem volt kifogása, csupán az volt az óhaja: személyesen beszéljen az instruktorral. Még aznap felkereste az illető tanárnőt a lakásán. Beszélgetés közben azután furcsa meglepetések történtek; Kiderült ugyanis, hogy a fiatalabb leány ismétli az első osztályt, az időoebb pedig a második félévben nem is járt iskolába, csak mint magántanuló készülhetett az éwégi vizsgára. Amikor az apa rájött, hoev mennvire félrevezették, hatalmas botrányt csapott. Hallani sem akart többé a további iskoláztatásról. A második eset hasonló az előbbihez. Nem is olyan régen történt. Mindenki úgy tudta a környéken, hogy Lilike kitűnő tanuló a zeneiskola negyedik osztályában. Ezt hangoztatta a mama mindenkinek ós így mutatták be Lilikét a vőlegényjelöltnek is. Azt mindenki jól tudta, hogy Lilike lényegesen több időt tölt a korzón, strandon és a cukrászdában, mint a zongora mellett, dehát ha valaki született tehetség... Eljött az év vége. A mama tájékoztatta az ismerősöket, hogy kislánya mo6tanában nem érzi jól magát és a diplomavizsgát Ő6zre halasztotta. Igen meggyőzően beszélt, senki sem vonta kétségbe. A nyár gondtalanul elsuhant Lilikét körülrajongták hódolói (főleg, akik nem ismerték). Végül ls a vőlegény megtudta a dolgot, és elkövette azt a 6Úlyos hibát, hogy a papával tárgyalt, aki mit sem tudott róla. A beszélgetés után a papa berohant az iskolába, mert sehogyan sem tudta megérteni, hogy kedves kisleánya, aki diplomára készült, megbukott a pótvizsgán -— a ha-madik osztályban. Ho*y ml lett Lilikével? Nem tudom. Utána hamarosan elköltöztek városunkból. Talán mégis Jő lenne, ha az apa is megnézné a bizonyítványt, esetJen eljárna a szülői értekezletre is. (-) (Sütő Péter felvételei) A tanulóknak hetenként más és más csoportja szolgálja fel az gához ölelni. S olyan bátran, ™"»atja, határozottan beszélt, akár egy felnőtt. A veszprémi gyermekvédőből került ide, azelőtt a szegvári óvodásotthon volt a lakása, megelőzően pedig a berhidai csecsemőotthon — amint arról a nagykorúságáig őt végigkísérő "Gondozási könyv* beszél. — Hova szoktál menni vasárnaponként? — Szőregre — válaszolta kedvesen szembenézve. ^ S ki jön érted? — Anyukám. —Ott van anyukád? S kik vannak ott még neked? — Hát még apukám, meg a testvéreim. Az igazgató csak intett, hogy ne csodálkozzam, majd ő mindent elmagyaráz, s amint tovább beszélgettem a kis Imrissel, kiderült, hogy Szóregen töltötte a karácsonyt is, meg az egész tavalyi nyári vakációt, "anyukánál meg apukánál.« a kis kukták vidáman teljesítik ezt a feladatot. Ho! olvashatnak a gyermekek ? A Somogyi Könyvtár helyiséghiány miatt átmenetileg szünetelteti Ifjúsági Könyvtárát, ez azt jelenti, hogy mintegy hatszáz gyermekolvasó keresi azt a helyet, ahol könyvet kaphatna. A Somogyi Könyvtár az olvasni vágyó ifjúság részére a II. kerületi fiókban (Brüszszeli krt. 5) már január 24-től megkezdte részükre a kölcsönzést. Csak gyermekek részére külön kölcsönzési órákat tart hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 8— 12 óráig, de kedden, csütörtökön, szombaton délután 3—7 óráig és vasárnap délelőtt 10—12 óráig a szokott felnőttnapokon is kölcsönözhetnek. A III. kerületi (Petőfi Sándor sgt. 81/a) fiókkönyvtár is kölcsönöz, délelőttönként az ifjúság részére, február 1-től kedden, csütörtökön és szombaton délelőtt 6—13 óráig. Családi mozielőadások — egy forintért Érdekes kezdeményezés a Szegedi Jutában Félreértés ne essék! Nem szélesvásznú moziról van szó. Mégcsak nem is mozgófilmről. Bár 10—15 év múlva arra is sor kerülhet. A Szegedi Jutaárugyár üzemi szakszervezete a budapesti üzemek után Szegeden elsőnek vezette be a diafilm-kölcsönzést, természetesen vetítőgéppel együtt, az üzem dolgozói számára. Csak diafilm? Hát akkor hol Itt az érdekes és újszerű kezdeményezés? — kérdezhetné a minden újszerű kezdeményezéssel 6aemben szkeptikus olvasó. Nem az érdekes itt, hogy filmet kölcsönöznek, Az sem, hogyan történik ez a kölcsönzés. Az a figyelemre méltó dolog, hogy egyáltalán kölcsönöznek, hogy hozzáfogtak valamihez, ami a dolgozók javát szolgálja. Hogy Kis Pál, vagy Kovács Péterné a gyár munkása k;fizetve a filmkölcsönzéssel foglalkozó kultúrosnak az évi 5,— forint részvételi düat, megkapja a vetítőgépet, vált hozzá három-négy diafilmet, darabonként 1,— forintért, s két napi'g, amíg a kölcsönzési idő tart, annyiszor vetítheti le otthon ezeket a filmeket, a kisfiának vagy a kislányának, ahányszor akarja. December 15-én kezdték meg a diakölcsönzést, nyolc filmmel és egy géppel. Azóta a befizetésekből összegyűlt pénzen 22 új filmet vásároltak, s kaptak egy új gépet is. A "Filmkölcsönző Klubnak* máris annyi tagja van, hogy kevésnek mutatkozik a 30 film és a két vetítőgép, a kölcsönzési igények kielégítésére. Jelenleg úgy állnak, hogy március első feléig mér minden kölcsönzési napot előre lefoglaltak az üzem dolgozói. S nem pusztán szórakozás számba mennek, ezek a családi mozielőadások. Hiszen a mesefilmek mellett vannak olyan filmjeik is, amelyek tudományos, művészeti, vagy irodalmi témákkal foglalkoznak, És mennyivel könnyebb így megismerni Munkácsyt, a 48-as szabadságharc eseményeit, vagy hazánk szép tájait, mint tankönyvek betűin keresztül, Minden szempontból hasznos és követésre méltó dolog tehát, amit a juUgyáriak csinálnak. Kívánunk nekik sok sikert, a kölcsönzőknek pedig hasznos szórakozást. Jó! bevált egy újszegedi ta'álmíny: az infravörös hajszárító bura Érdekes és hasznos szegedi találmány vizsgázott tegnap a fodrászipari szakemberek előtt: az infravörös hajszárító bura. Dörmő Lajos, a szegedi egyetem háziműhelyének villanyszerelője már hosszabb ideje — töob mint két éve — kísérletezett ennek, a fodrásziparban igen jelentős találmánynak a kivitelezésével. Az elmúlt hetekben azután Muszka Dániel tudományos kutató segítségével sikerült a végső megoldást is megtalálni és kiküszöbölni a korábbi kísérleti példányok egyes fogyatékosságait. A találmány sikerét végső fokon az "koronázla« meg, hogy az infravörös hajszáritóbura valamennyi előnye érvényesül, nemcsak a fekete, hanem bármely más hajszínnél is. Az új készülék számos tulajdosággal örvendezteti meg mind a vendéget, mind pedig a fodrászokat. Elsősorban megszűnik a női fodrászatban használatos, egész fejet befödő bura alkalmazása. Ennek motorja éppen elég kellemetlenséget okoz még ma is állandó zúgásával a vendégnek, nem is szólva arról, hogy az érzékenyebbeknek a fülét is be kell kötni, mert a ventillátor huzatos légörvényt teremt. Kiküszöbölik a fertőzés veszélyét is, mert az infravörös hajszárító-készülék nem érintkezik a fejjel, a bőrrel, vagy a hajjal. Több lámpa sugarút irányítják megfelelő távolságból a hajkoronára, s a vendég szárítás közben beszélgethet, olvashat — és hamarabb is kész lesz. Az Infravörös hajszárító-készülék ugyanis tiz-tizenöt perccel rövidebb idő alatt végzi el a szárítást, mint a jelenleg használatos. Ez a körülmény a vendégek kényelme mellett még nagyarányú energtamegtakarítást is eredményez. Előállítása is lényegesen olcsóbb, mint a mai buráké, ezer-ezerötszáz forintba kerül darabja, a jelenlegi 2—3000 forinttal szemben. Az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében, Budapesten készítik a pedagógusok specifikációs csoportja úttal előirt, a szemléltető oktatást szolgáló különféle preparált állatokat. Az intézetből évente mintegy <100 ilyen állutot szállítanak az iskoláknak. Képünkön Búzák Mária, az intézet dolgozója kitömött tyúkokat és kakasokat preparál