Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

Vasárnap, 1959. február 15. 209 Visszaállították a szegedi ügyvédi kamara autonómiáját Ünnepélyes közgyűlésen választottak új kamarai vezetőséget Mint ismeretes, az 1956cs ellenforradalmat követő hónapokban az igazságügyminiszter felfüggesztette az ügyvédi kamarák autonómiáját. A felfüggesztésre az adott okot, hogy az ellenforradalom alatt, politikailag igen súlyosan kompromittált elemek lettek hangadók az egyes jigyvédi kamarák vezetőségeiben, háttérbe szorították a józan, demokratikus gondolkodású ügyvédeket. A korábbi években gyakorlattól eltiltott reakciós, ellenséges bééi lítottságú, volt ügyvédek a zűrzavaros helyzetet kihasználva ismét" kamarai tagságot szereztek és megkezdték romboló tevékenységüket. A politikai konszolidáció megkezdésével az egyes ügyvédi kamaráknál bizottságok alakultak, amelyek eltávolították az ügyvédek soraiból azokat a személyeket, akik a megelőző években, illetve az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásukkal méltatlanok lettek a népi demokrácia bizalmára, az ügyvédi hivatásra. A bizottságok munkájának befejeztével a kinevezett miniszteri biztosok megbízatása megszűnt és az ügyvédi kamarák visszakapják önkormányzatukat. A szegedi ügyvédi kamara autonómiájának visszaállítására most került sor. A szegedi ügyvédi kamara szombaton délelőtt, ünnepélyes keretek között tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlésen a párt- és a kormányszervek, a Hazafias Népfront, a megyei és városi tanács, a szegedi egyetem, a Csongrád megyei polgári és katonai bíróságok, ügyészségek, a Jogász Szövetség helyi csoportja is képviseltették magukat. A közgyűlésen megjelent és felszólalt dr. Réczei László, az igazságügyminiszter első helyettese. Ezen az ülésen megválasztott új vezetőség tagjai a következők: elnök dr. Lóránt László, elnökhelyettes dr. Draskóczi Ede (Makó), titkár dr. Penczi András, fegyelmi megbízott dr. Jeddi Károly. Az elnökség tagjai dr. Ágai Dezső, dr. Mészár Andor, dr. Horváth Zsikó László, dr. Papp István, dr. Rényi Miklós, dr. Erdélyi Sándor (Hódmezővásárhely), dr. Törőcsik Lajos (Szentes). Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága nevében Sándor János üdvözölte az űj vezetőséget. — Az a körülmény, hogy az ügyvédek soraiból eltávolították a népellenes, antidemokratikus magatartású egyéneket, előmozdítja majd az ügyvédek társadalmi megbecsülését — mondotta többek között. A Csongrád megyei ügyvédek t jórésze az elmúlt választásokon társadalmi munkájukkal, pozitív magatartásukkal már bebizonyították, hogy érdemesek a dolgozók bizalmára. Ifcérte az ügyvédeket, hogy a maguk munkaterületén, de külön társadalmi tevékenységgel is, járuljanak a dolgozó nép problémáinak megoldásához és akkor az ügyvédi karral szemben most éledő bizalom tovább erősödik. Dr. Réczei László, az igazságügyminiszter első helyettese tolmácsolta az igazságügyminiszter jókívánságait abból az alkalomból. hogy a szegedi ügyvédi kamara most már saját maga intézi ügyeit. — A magyar ügyvédség még nem szocialista teljes mértékben — mondotta többek között. — Az ügyvédeken múlik, hogy az ügyvédi kar valóban szocialistává váljék. A gyakorlati jogász nem dolgozhat eredményesen anélkül, hogy ne ismerné azokat a politikai indítékokat, amelyek egy-egy jotrszabály mögött vannak. Az indítékok megismerése csak helyes politikai szemlélettel történhetik. Nem könnyű a magyar ügyvédi kar számára a haladó politikai szemlélet elsajátítása, hiszen az ügyvédek jórésze idős ember, aki az elmúlt rendszerben szerezte szakmai képzettségét, az elmúlt rendszer politikai behatása alatt nőtt fel. De ha egyszer megszűnik az az ellentmondás, amely az egyes ügyvédek szemlélete és az egész magyar dolgozó nép politikai felfogása között van, az ügyvédek magukévá teszik a haladó politikai szemléletet, már rálépnek arra az útra, amelyen a magyar ügyvédek összessége szocialistává válik. Dr. Kiss Dezső, a Csongrád megyei és Szeged városi bíróságok dolgozói, a Jogász Szövetség helyi szervezete nevében dr. Martonyi János egyetemi tanár, az állam- és jogtudományi kar dékánja, a jogtudományi kar oktatói, hallgatói nevében Milassin László, a megyei és városi ügyészség, Sziládi Sándor a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében szólalt fel és kívánt sok sikert a megújult kamara vezetőinek, tagságának. A szolnoki, a békéscsabai és budapesti ügyvédi kamarák elnökei is szintén üdvözölték a Csongrád megyei ügyvédeket a fenti alkalomból. Dr. Buza László akadémikus, a Magyar Jogász Szövetség országos elnöke és mások levélben ugyancsak köszöntötték az alkotmányos életét újra kezdő szegedi ügyvédi kamara vezetőségét és tagjait Negyvenöt ország az idei lipcsei tavaszi vásáron A március elsején megnyíló idei nemzetközi műszaki és árumintavásár minden eddigi lipcsei vásárnál nagyobb lesz. Az idén 45 országból több mint kilencezer kiállító oég jelentette be részvételét A vásár területe 290 ezer négyzetméterre növekedett, ebből 55 ezer négyzetmétert a kapitalista országok kiállítói foglalnak el. Javul'ak a munkakörülmények, csökkent a balesetek száma a szegedi bőripari üzemekben A Bőripari Dolgozók Szakszervezete országszerte felmérte, milyenek a dolgozói; munka- és egészségvédelmi körülményei a bőr- és cipőgyárakban. Szegeden is jártak a szakszervezet képviselői és az itt szerzett adatokat az országos eredményekkel együtt dolgozzák feL Erinek birtokában nyújtanak majd segítséget az iparigazgatóságnak a beruházások tervezéséhez, a létesítmények sorrendjének, elsődlegességének elbírálásához. Szegeden is észleltek néhány hiányosságot, bár általában eredményesen tevékenykednek a helyi vállalati és szakszervezeti vezetők a munkakörülmények megjavításában. Elmondhatni, hogy e munka nyomán az elmúlt negyedévben tovább csökkent a balesetek száma a szegedi bőripari üzemekben. A Vörös Újság mai száma »Végre beismerik..." cí** mű vezércikkében az ellenforradalom erői ellen sürget hatékonyabb rendszabályokat. »A kommunisták — írja a cikk — sokszor megírták és sokszor elmondották, hogy a régi rendszer bukása hazugság. Megírták, hogy a burzsoázia ellenforradalmi, még ha százszor demokratának nevezi is magát. Megírták, hogy a proletariátusnak fegyveres erővel kell összetörnie a burzsoá osztályt, hogy megteremtse a maga diktatúráját... Megmutatták, minő veszedelem a proletariátus számára az osztályegyüttműködés politikája." »A Minisztertanács nem látja szükségesnek az ellenforradalmárok üldözését annak ellenére, hogy négy tagja szociáldemokrata." Károlyi Mihály köztársasági elnök beszédet mondott az Országos Munkaügyi Tanács alakuló nagygyűlésén. Németországban a weimari alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta az ország polgári-demokratikus alkotmányát és koalíciós kormányt alakított. Juhász Gyula és Ocskay Kornél beadványban javasolja e városnak egy második szegedi színház fölállítását, amely — a magánbérletben lévő és üzleti spekulálóval szemben — a nép kultúrájának emelését tűzné ki célul: »Kultúrát a népnek: e két szó jelenti programunk művészi és szociális tartalmát" — mondják beadványukban. * Az eddigi enyhe tél hidegre fordult: Szegeden reggel 9 órakor —6 fokot mértek. Két várost ismer meg az idegen Brnóban. A régit, a történelmi Morvaország és Szilézia székvárosát, a középkor egyik fontos központját. Az ősi Brnót, amely a kereskedelmi utak kereszteződésénél feküdt, így a kereskedelem gócpontjává fejlődött. Ez a régi város a szoborrá merevedett sárkányaival, öreg városházáról, a Nemzeti Bizottság mai épületéről híres. Az új Brnót, a Csehszlovák Köztársaság második legnagyobb városát, a világhírű gépipari kiállítás és nemzetközi vásár, a Zetor-traktor, a nevezetes posztó és szövet városaként ismerhetjük meg. A »két várost" természetesen csak képzeletben választhatjuk így ketté. A valóságban egymás mellett' emelkednek itt az időtől feketült kis házak, az új lakópaloták, a XIII. századbeli templomok és a néhány éve épült kis, családi házak, összeölelkezve a régi az újjal alkotják együtt a mai Brnót, a maga régi és új szépségében. Az 1200-as évekből származó műemlékeket és a szocialista létesítményeket esténként ma már az új kor fényei, a fénycsővilágítás ragyogja be. A régi és új szoros együvétartozásával találkoztam az öreg városháza falain belül is. Az ősi falak új hivatalokat ölelnek át, amelyekben új emberek, a nép követei, választottjai dolgoznak. Az egykori morva képviselőház széksoraiban vas- és textilgyári munkások, tisztviselők, tanácskoztak a látogatás napján. Amikor beléptem az évszázados, számomra ismeretlen terembe, a soha nem látott emberek közé, nem éreztem magamat idegennek, nem éreztem magamat idegenben. Az éppen felszólaló munkás, s a körülötte ülő idősebbek, fiatalabbak, mind-mind ismerősnek tűntek. Hogy mi okozta ezt az érzést, nem tudom. Talán a szemükből áradó szeretet, vagy a tanácskozáson részvevők póztalansága, családias fesztelensége. Lehet, hogy az értekezlet hozzászólásai váltották ki, amelyek arról tanúskodnak, hogy gazdaAz öreg városháza udvara, középen a nevezetes kúttal ként tanácskoztak I '%•?"*'<" * * í ísjvfíc ' zött. A vároháza ud- I vara, amelyet ba- I rokk remekművű ^^^H^HPteÉr^ épület övez, köze- S^^H^vJh^ H v pén egy több év- • százados kúttal, jHjfp wh& wkb B fl valósággal leheli az ember ügyességét és akaratát, köbe-vasba vésve. Nem tudtam sajnos e szépségbe temetkezni, az egykori brnói mesterek alkotta régiségek gyönyörűségébe, mert itt is közbelépett az új. Fényképezőgépek kattogtak, de most kivételesen nem az udvar látnivalóit örökítették meg, hanem a díszes lépcsőn lefelé ha- Az ifjú pár ladó nászmenetet, már házastársként hagyja el élén az ifjú párral. az cskettető termet Könyv jelenik meg a Magyar Tanácsköztársaság Csongrád megyei eseményeiről Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága kiadásában rövidesen könyv jelenik meg a Magyar Tanácsköztársaság Csongrád megyei eseményeiről. A mintegy tizenöt ív terjedelmű (kb. 240 oldal) kötet részletes betekintést nyújt a Tanácsköztársaság helyi eseményeibe. Köztudomású, hogy a megye 1919. évi történetének ez a rendkívül jelentős része nincs feldolgozva ezideig és aki az elmúlt időkben meg akart ismerkedni a dicsőséges magyar proletárforradalom helyi történetével, kénytelen volt azokat a könyveket tanulmányozni, amelyeket a Horthy-ellenforradalom szekértolói írtak a "véreskezű vörösuralomról"; Ügy hisszük: mondanunk se kell, hogy mennyi rágalmat szórtak ezek írásaikban a Csongrád megyei proletárok szocialista harcaira, tevékenységére, a nép érdekeit védő és szolgáló politikájukra. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tűzte napirendre annak a kötetnek a megjelentetését is, amely hivatott a Tanácsköztársaság helyi eseményei igaz történetének közrebocsátására, a helyi direktóriumok történelmi jelentőségű munkájának megvilágítására. A kötetnek az a célja, hogy az ellenforradalom rágalmaitól és hazugságaitól megtisztítva tárja az olvasó elé a proletariátus dicső harcainak megyei emlékeit. és az eseményeket, a szereplőket arra a magaslatra állítsa a történelmi értékelés szerint, amit korszakalkotó munkájukkal kivívtak maguknak. A könyv részletesen feldolgozza a szegedi, a vásárhelyi, a makói, a szentesi és a csongrádi direktórium működésének történetét, elemzi a Tanácsköztársaság kulturális, szociális politikájának helyi intézkedéseit, a korabeli színházi és irodalmi élet legfontosabb eseményeit. Emellett mintegy nyolcvan oldal terjedelemben közli a legfontosabb dokumentumok fényképmásolatait. A kötet ízléses kiállításban, színes borítólappal előreláthatólag májusban jelenik meg 12 forintos árom A városháza cskettető terme, ahol hetenként 90 pár esküdik örök hűséget S amikor felmentem oda, ahol esküvőjük lezajlott, a szegedi házasságkötő szoba méreteit és berendezését ismerve, ugyancsak hunyorogtak szemeim a három óriási csilláros, 35—40 méter hosszú festményekkel díszített eskettető terem láttán. Van itt esküvő alkalmával ünnepélyes fény, pompa, orgonaszó, mint ahogy ezt az élet nagy aktusakor sokan kívánják. Zsúfolásig töltik meg a nagytermet rokonok, ismerősök és a ráérő kíváncsiak. Akad is látnivaló, hiszen hetenként 90—100 esküvőt tartanak itt. Néha még sorba is állnak a házasulandók. A várakozók azonban nem türelmetlenek, mert a menyasszony külön tükörszobában igazíthatja ruhája mirtuszkoszorúját, s kísérő násznép pedig felsorakozhat as előkészítő teremben az ünnepélyes bevonuláshoz. Ebben is találkozik a régi az újjal. Esküvő, díszes külsőségekkel, a régi szokásoknak megfelelően. A házasságok nyolcvan százalékát csak itt kötik, mert a fiatalok nem igénylik a templomi szertartást. Amikor elhagytam a városházát, visszatekintettem az öreg toronyra, az egész épületre, mint kedve" arcra, hogy vonásait, formáit emlékezetembe véssem. Ahogy néztem a tornyot, hallani véltem a vén harang kongását, amellyel egykor az ellenség közeledtét jelezték. Ma béke honol Brno városában, béke van az évszázados falak között, az öreg torony alatt. Csak az eskettető terem orgonájának hangja csendült fel újra és újra, hirdetve a szüntelenül megújuló, folytatódó életet. Magy Pál