Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AM4GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 31. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1959. február 6. Ma: Szegedi üzemek segítsége a terme őszövelkezeteknek A terült ti egyeztető bizottság tevékenységéről A Szoyjetuiiió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa megmutatta a marxizmus—leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét — mondotta tegnap N. Sz. Hruscsov elvtárs kongresszusi záróbeszédében A kongresszrus csütörtök délelőtti ülése Frol Kozlovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának elnökletével nyílt meg. Az elsö felszólaló Pjotr Seleszt, a kievi területi pártbizottság titkára volt. A következő szónok — Jevgenyij Koluscsinszkij, az omszki (Nyugat-Szibéria) területi pártbizottság titkára többek között a terület mezőgazdasági fejlesztésének távlatairól beszélt. Konsztantyin Osztrovityanov akadémikus felszólalásában elemezte a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építése időszakának több olyan elméleti problémáját, amelyet Nyikita Hruscsov beszámolója felvetett. Szemjon Boriszov, a Jakut területi pártbizottság első titkára közölte, hogy Jakutia dolgozói elhatározták: 1965-re a gyémánttermelést 1958-hoz képest nem 14-szeresére növelik, mint ahogy a hétéves terv ellenőrző számai előirányozzák, hanem húszszorosára. Mark Mityin akadémikus, a Politikai Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság vezetőségének elnöke volt a következő felszólaló, majd Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának elsö titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott záróbeszédet. A Szovjetunió fejlődésének új, történelmi szakasza ijfií. ífii/i: ífflssíííííí l|||ii isssfflíís:::;:: íéi+ff; sssi'ijís:. f tr M 1 — mondotta Hruscsov — nemzetközi kötelességének tartja, hogy állandóan erősítse a világ dolgozóihoz és a demokratikus erőkhöz fűződő barátsága és a proletárszolidaritás szálait, erősítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződik ki, hogy valóraváltja a kommunista építés tervét. Kifejeződik az az óhaja, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongresszusunk legfontosabb jellemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov. Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniok, ha tárgyilagosan értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszusunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta —. A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jöv'í, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára. A döntóbírák legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak ki háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Amerikai vezető politikusok ismeI hidegháborús jelszavakat hangoztatnak A gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus hátországa N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárószavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrottságát és egységét, a pártszervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongrcszsznsának — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a -kommunizmus építőinek kongresszusa* nevet, mert ez a kongresszus jelzi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszába — a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus—leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét, eleven, elszakíthatatlan kapcsolatát a kommunizmus rag-ogó épületén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat, és javaslatokat, amelyeket a kongresszusi felszólalások tartalmaztak. Az állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a figyelmes tanulmányozásával, amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása során. E szerveknek intézkedniök kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. A bizalom és a rokonszenv spontán tolmácsolása Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresszusi küldöttségeinek felszólalása és a ter '-vérpártoknak a kongresszushoz intézett üdvözlő üzenetei megindító módon tolmácsolták azt a nagy bizalmat és őszinte rokonszenvet, amelyet a szocialista országok dolgozói és a hatalmas dolgozó tömegek, a béke, a demokrácia, és a ha- .. ladás hívei világszerte táp- testvérpártoknak az udvozlelálnak az SZKP és a Szov- sekért. jetunió iránt. Pártunk és a szovjet nép A testvérpártok üdvözletei, képviselőik találkozói kongresszusunk küldötteivel, Moszkva dolgozóival nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmuson alapuló egységét, erejét és összeforrottságát. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívből jövő köszönetet mondott a Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését érintve, Hruscsov a következőket mondotta: — Világszerte nagy változások történtek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világrendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták'nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a "kommunizmus* szót, s nem mindig világos, mit jelent az ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatúak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak azon törekvésükkel, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista országok jó, baráti viszonyt teremtettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt szállunk síkra a békéért és a népek biztonságáért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörülményeik megjavítására törekednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a marxista—leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke híve. Ezekben a kérdésekben tehát találkozhatnak erőfeszítéseink. Következésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. A szovjet hétéves terv a hélte megőrzésének egyik fontos eszköze Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytatott és folytat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának. az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök, Nixon alelnök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intőnek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentéshez, amilyeneket Dulles úr a január 27-i sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, ho'gy a Szovjetunió folytatni akarja a "hidegháborút*, s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott "hidegháborúhoz*. Ilyen módon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben különösen A. I. Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. Így hát a háború — véleményük szerint— az Egyesült Államokra nem is olyan veszélyes. McElroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében lévő szövetségeseinek területéről kiindulva folytatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhető rakétában bizakodhatnék. Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov —, hogy az angolok, a franciák, a németek, a törökök, a görögök. az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez az amerikai elképzelés. Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni, szűk érdekeik kedvéért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kufár magatartás ez. ax emberkereskedők politikája, akik a meggazdagodásért nemcsak barátaikat, de még saját édesatyjukat is eladnák. Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a mi népünktói, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus—leninizmus híveitől. Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért, s azért, hogy az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és a többi nyugati országgal minden életfontosságú kérdésben kölcsönösen elfogadható megegyezést kössünk. Harcolunk az egész világ békéiéért, mert mi nemzetiségétől. bőre színétől, vagy vallásától függetlenül nagyra becsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenne egyes emberek, egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét. A Szovjetunió a világ bármely részén képes csapást mérni az agresssorokra Ügy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy háború esetén az Egyesült Államok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyálma. A valóságban a Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mérjen az agreszszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogv megszerveztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt« (Folytatás a 2. oldalon.)