Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

5 Vasárnap, 1959, február 21. Egy szegedi kézimunka előállító háziiparos és a RÖLTEX Tizennyolc hónap alatt 350 ezer forintot kapott készáruért — Országos bedolgozó hálózattal rendelkezett maga Szegeden, A falu legjobb gazdái már döntöttek i Az elmúlt héten 31 kis- zették ki. Állítólag iparosnál tartott ellenőrzést, Lőrikné se tudja, mint felettes ipar- és űrha­tóság a megyei jogú városi 110111 0ll)l0kSZlk S0mi)lir0. tanács ipari osztálya és a ,,,. III. kerületi tanács lparcso- Még Jó, hogy nem mindenki port vezetője. A többi kö- ilyen feledékeny ée cége zött ellátogattak az osztály dolgozói Lőrik Antalné Sze­ged, Menhely utca l/a szém alatti "kézimunkaelőállító* háziiparoshoz is. Mint ilyen­kor szokás, megvizsgálták az illetékes he­ne-multjából emlékeznek hány epizódra. Még 1957 végén a tanács ipari osztályának javaslatá­vecskéből? Először is az, hogy jelen­tós budapesti állami válla­lattal a RÖLTEX-el van rendszeres havi elszámolás­ban. A Nemzeti Bankon ke­resztül havonta utalta át a pénzt a RÖLTEX ás Szege­den az OTP fizette ki Ló­ri knének. Nézzük c$0k az oim havi tétolakot elég hiányos. Hiszen csak az irodavazaié irta aiá, a másik felelős személy ra a Szegedi Fo'nalmentő nf>ve csak géppel van oda­Vállalat vezetői egy kézi- írva­nénztárkönwet amelv sok munkarészleget akartak Lőrikné szegedi hézlipa­penztarkonyvet, amely SOK . bfdoleozásos ala. ros -kézimunkaelőállító co­mmdenrol beszelt, de alig- szprvez"' ueaoigozasos aia c7papf, h |á... , t hanem még többről hallgat. Pon. így szerettek volna ^Sz^ tatárétig t* MI i.irfhatá m«ű e könv- m«8 több csókkent munka- nőtte, az egesz országot at Mi tudható meg e köny k(£»ességfl szeged) dolgezó. fogó munkáshálózattal, a nak munkát adni. A kezde- RÖLTEX révén jó felvevő­ményezés azonban rövidesen Piaccal rendelkezett. Lő­elakádt. Ugyanis nem talál- rikné iparengedélyét már tak felvevő piacot. Piacke- megvonták, de nem ártana, resés közben eljutottak a ha az illetékes szervek kö­MODEX külkereskedelmi zelebbről is megnéznék e vállalathoz és a budapesti vállalkozás részleteit és sze­RÖLTEX-hez is. A MO- replőit a szegedi Menhely DEX-nél azzal utasították utcától, a budapesti ármeg­el őket, hogv a Népművé- állapító szerv aláíróján, a szeti Szövetség látja el őket Nóprúűvészetl Szövetkezeten exportra alkalmas termé- keresztül a RÖLTEX-ig. Bi­kekkel. Tudomásunk sze- zonyára sok érdekes tényre w rint ezt Lőrikné szegedi há- derülne még fény. Hadd Ne .menjünk nagyon vissza, ^^ révén ^ bp_ tudjuk meg azt ls> amire szövetkezeti község lesz Bordány is A suszternál, u szabónál, Mit mond erre Maslr And- ni gazdák is. A falu KISZ­a földművesszövetkezeti bolt- rás? fiataljai is ugyancsak moz­ban. a kocsmában és otthon _ A jaj^t részemről én is golódnak. Utóbb közgyűlésen , . . , . a házakban, a tanyákon, , ,,„„„. t „olr _ . kérték a falu tanácsát, tegye lyen kérte termékeinek ár-; mindenütt ez a nagy kérdés benne vagyok' csak moí,t lehetővé számukra, hogy if­megállupítását. hanem Bu-I járja most: megyünk-é, vagy mar Jöjjenek a többiek is jusaKÍ uz-t alakítsanak. Ez dapesten. Erről van pecsé- maradunk? Lesznek-e új ter- mielőbb, mert még pár hét azonban akadályba ütközik, tes írása. Ami különben melőszövetkezetetok?! Min- és akkor már dolgozni kell mert nincs elegendő föld. Azt denki ezt mondja; lenni kell, a földeken. Még azt az egyet javasolták nekik: alakítsa­az út nem vezet se jobbra, szeretném — tette hozzá —, nak ifjúsági brigádot és a [ se balra, csak előre, Nem ha a földes gazdákkal együtt nemrég alakult "Munkásőr* ; írott törvény. paragrafus jönnének közénk a földnél- TSZ-ben közösen dolgozza­mondja ezt, hanem a fejlő- küliek ls. Szükség van rá- nak. dés parancsa, az emberibb juk, mert a környékbeli Vannak egyesek Bordány* parasztélet követelése. gazdatársak jóréeze olyan ban, akik azt hangoztatják, - És ha már ez így van, középparaszt, akik nagy jobb lenne, ha állami gaz­annái jobb, minél előbb ne- munkaszezon idején egyedül daság alakulna, de ezt ma­klvágunk. Annál hamarabb nemigen bírnak munkájuk- guk sem veszik komolyan, túl leszünk a kezdeti nehéz- kai. Néha-néha napszámoso- Csupán arra jó ez. hogy ségeken. — Így vélekedett kat is vettek fel ezelőtt. Azok egyes gazdákat további vá­erről Huszta Géza, Bordány a szorgalmas, jó munkások, rakozó álláspontra bírjanak. n1.il, 1 ,J: „ : „ÍJ. ', 1.: ...JL.ij. 1 _ o 7 « Ekkor iparos révén szerzik be. z f . csak 1957. januárjáig. Ekkor A RÖLTEX_nél ig Lőrikné. most még Lőrikné nem em­17 400 forintot kapott Lőrik­né a bank útján. Két hónap­re hivatkozva utasították el 'ékezik. pal később, márciusban már a Fonalmentö vezetőit Ugy L a „Tóm 25 400-ra emel- átszőtt minden -kézlmun­kaut* Lonknehez vezetett, így jobb híján Jáksó László, a Fonalmentő igazgatója és Ipovicz András művezető is felkeresték Lőriknét. Hív­förint. Csak úgy, "kapásból t6k' 8 „vállalat "Jf emeltünk ki 18 hónapot, monyába, legyen « létesítőn­ez a szám 25 400-ra emel kedett. Áprilisban 34 600, júliusban már 41700. így váltakoztak a számok és áll­jon Itt a legutóbbi hónap: 1959. januári összege: 15 400 Amikor qond a szerencse 5"? roiítrintoTSft k/kerimunkúk^ Lűrifoié- § nek. S mindezt, ha Lőriknó ^forintotkért"és I szavának hinni lehet, saját 8™V * maga készítette elvétve premiumot' Emellett egy-két bedolgozóval, akik nevére nem is emlékszik, akik szerinte egy hónapban nem kerestek többet 200 fo­rintnál. Lőrlknének 13 éve van egyéb feltefelehet is diktált. Ügy volt csak hajlandó ilyen fizetés mellett ia be­P. , ... T. lépni, ha a saját bedolgozóit háziipari engedélye Korab- _ gzám 6zerjnt 4Q m ban nem volt szükségé rá, „klk nrs7Ág UillfinW; akik az ország különböző részeiben élnek, Nyíregyhá­zán, Debrecenben. Szombat­helyen stb. felveszik, hozta volna magával a "RÖLTEX-placot« is. Felté­teleit nem fogadták el, s minden maradt a régiben. Csodák-csodája, Lőrikné most nem emlékezik egyet­csak egy kicsit is ért 'en dolgozó nevére sem. Ez a kézimunkakészítéshez, érthető is, mert ha emlékez­könnyen megállapíthatja, ne, akkor azt is tudnia kel­hogy legyen akármilyen lene, hogy mennyit fizetett ügyeskezü himzőnő, másfél egyes munkadarabokért. 3 év alatt még harmadmagá- akkor eszébe kellene jutnia, val sem tud 350 ezer forint hogy az SZTK-ba nem je­értékű kézimunkát készite- lentette be alkalmazottait, ni. Saját bevallása szerint Nem emlékszem, nem tu­jelenben 10—15 ezer forint dom! Ez a visszatérő ref­értékű készterméke van, s rén. Nem tudta, hogy a hiszen apjának jólmenő vendéglője és fűszerűzlete volt Szatymazon. Üjabb »cé­ge* fennállása óta még egyetlen esetben nem kárt engedélyt bedolgozók vagy alkalma­zottak foglalkoztatásara. Aki Gilicze Mária 74-ik évét tapossa Kisteleken. Keveset mozdult ki a nagyközségből s még sohasem járt Budapes-, ten. Csendesen, nyugod­tan élt fiával és a 16 __ évvel fiatalabb húgá- j plusz 3 val. És most váratta- j nul nagy probléma elé állította szerencséje. A lottó január havi tárgy­nyeremény-sorsoldsdn a 4 279 618-as számú lot- \ tószelvényével meg- [ nyerte a főnyereményt: a Múzeum leörúton; most épiilő lottó-ház harmadik emeletének \ 9-es számú lakását. Fia, aki & kisteleki \ így i könyvtár vesetője, ar-1§ ra akarja rábeszélni g§ idős édesanyját, költöz- ~~ zenek fel a nyert új la­kásba. A botdog nyerő pedig ragaszkodik a megszokott szülőközsé­géhet. egyik legtekintélyesebb kö­zépparasztja, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés egyik leg­jobb mestere. Mikor nála jártunk, azt is elmondta: olvas sokat, van tiszta helyzetismerete a nyu­gati, a németországi, az amerikai mezőgazdaságok termelési színvonaláról, is­meri a szomszédos népi de­mokráciák és a Szovjetunió parasztjainak szép sikereit is. Tudja, hogy ma már s szinte az egész világon min­1 denütt mezőgazdasági nagy- ' 1 üzemekben termelnek. Hi vagyunk legjobban lemaradva. Elén nem segíthetünk más­ként, csak ha összefogunk, szövetkezünk. — Itt a mi falunkban — folytatta Huszta Géza ­akik eddig is mint földnél- Mindenki tudhatja, hogy as szinte mindenki azt mondja: jenek most is. Szövetkeze­in a magam részéről benne tünkben velünk vagyok*, csak kezdje meg valaki. Én meggondoltam: hát kezdjük. Az biztos, ha többen leszünk együtt, job- Mint mi, ők is munkájuk ban boldogulunk. Közben - utén jutnak a jövedelemhez, mint fényképünk is mutatja Ügy hisszük. Masir And­- az idősebb gazdálkodó alá­küliek, itt a környékben ke- állam senkitől sem vesz el restek meg kenyerüket, Jöj- földet. Még azt a keveset is a dolgozó parasztoknak ad­ja, mely jelenleg mint tar­•gyenrangú tagok lösznek. mint mondja, a bedolgozók­nál nincs semmi anyaga, sem készterméke. A pénztárkönyv természe­tesen beszél a kiadásokról is. Van itt ebben bérkifize- volna el, vagy tésre fordított összeg, csak tait, mármint pénztárkönyvbe bejegyzett adatokat bizonylatokkal kell igazolni. Nincs tudomása arról — mint mondja —, hogy árdrágítást követett alkalmazot­bedolgozóit, azt nem lehet,tudni, hogy megkárosította volna, kinek, milyen munkáért fi- arra emlékszik, hogy G O L Szűcs Imréné, az újszegedi Ha­ladás Termelő­szövetkezetben néhány hónapja készíti a virág­cserepeket. Ügyes kezű. asszony, Hódmezővásárhe­lyen, Pécsett ta­nulta meg a gö­löncsér mestersé­get ós havonta 10 —12 ezer cserepet készít. A szövet­kezetben terve­zik, hogy a ké­sőbbi Időben csir­keetetőt, hamu­tálat, cserépedé­nyeket, sőt pipát is gyártanak: az egyetlen szegedi nöi gölöncsér szí­vesen vállalkozik elkészítésükre. I parasztságot legjobban érint tt fcárfláaafcrfll Mit fizetnek a termelőszövetkezetbe vitt állatokért, felszerelésekért? A szegedi és a Szegedi já­rásbéli parasztok körében állandó beszédtéma ez mos­tanában: egyéni gazdasá­gukból — ha belépnek — mit kell bevinni a közösbe, s mi az, amit visszatarthat­nak a háztáji gazdaságban. Erre a kérdésre feleletet ad a tsz-ek módosított minta­alapszabálya. mely kimond­talék van birtokában. Az idősebb emberek pedig azt teszik szóvá: mi lasz ha előbb kidőlnek a munkából, rás hívása eljut azokhoz, mint ahogy a nyugdíjkor­„.. . akikre gondol. S a belépési határt elérnék? Most készül irta az első belépési nyilat- nyilatkozatok aláírásénál ők „ földjáradék szabályozásá­is ott lesznek. Hiszen a mű- ról szóló kormányrendelet, ról-holnapra való, van is, Ez a földtulajdonosoknak nincs is napszámoekenyér icgulább olyan külön jövc­helyet örökös, biztos meg- delmet biztosít földjáradék élhetést kínál nekik a szö- címén, amilyet a magánbér­vetkezet. lők fizetnek haszonbérként. Megkérdeztük Bakkó Sán- A tsz. sokkal könnyebben dor, Ocskó Lajos. K. Tóth bírja megfizetni ezt a föld­János, Gyuris Dezső és Ba- járadékot, mint az egyéniek, logh János gazdákat is: ők *akik korszerű gépek helyett hogyan gondolják. Egyönte- egy-két lovacskával kínlód­tűen válaszolták: nak. Ugyanakkor a háztáji - Ha úgy látják, hogy Sazda?a8 ( életük végéig nincsenek egyedül a szán- me«llleti óket­dékukkal, benne vannak. Ilyen és ehhez hasonló És nincsenek egyedül, mert problémákon u vitatkoznak Márta Ferenc hétholdas, ™st az , ®mblfrek%, gyakl:an Bernát Lajos ugyancsak hét- hajnal feléig húzódó megbe­holdas gazdák ls aláírták 08 "em «*edmény már az alakulandó szövetke- nélkül" Epelőre ugyan még zetbe a belépési nyilatkoza- a fejekben, de mar kezd tokát. De aláírták ezt Vass ^fajMlodni az uj szóvetke­Nándor, Rácz Jánosné, Tóth zetl Bordá"y szép erculata. János és Sós Károlyné egyé- Cs. 1. kozatot az új alakulandó szövetkezetbe. Mint mondot­ta, olyan termelőkkel sze­retne szövetkezni, mint Ma­sir András és azok, akik ott azon a környéken laknak. Hiszen birtokaik is nagyjá­ból egy helyen vannak. alatt kell a belépő javára megtéríteni. A közösbe vitt jószágokkal együtt az el­tartásukhoz szükséges új termésig való takarmány­készletet is be kell adni. Mekkora lehat a hAzlAji gazdaság? A háztáji gazdaság föld-' A belépő gazdának be területe a közgyűlés dönté- • sétől függően 800—1600 ! négyszögöl között váltako­zik. Háztáji gazdaságában a kell vinnie az összes igás­állatait és a háztáji gazda­ág állatállományát megha­ladó összes haszonállatokat, tsz-tag tarthat egy tehenet és mezőgazdasági termelő­eszközöket. A közgyűlés dönt afelől, hogy a szövet­és egy-két darab növendék marhát. Tarthat továbbá egy-két darab anyakocát kezetnek a belépők tulajdo- szaporulatával s három­nában lévő, a háztáji gazda­ság méreteit meghaladó ál­lataira, felszereléseire van-e négy darab hízósertést, öt darab juhot vagy kecskét. Baromfiféléket korlátlan szüksége, Amennyiben nincs, mennyiségben tarthatnak. A úgy a belépő gazda lngósá- háztáji gazdaságba tartoznak (Markovits Tibor felv.) galt szabadon értékesítheti Ebből származó jövedelmé­nek — a közgyűlés döntésé- gazdasági épületek, A nek megfelelően — 20—35 leslegessé vélt nagyobb [százalékát a fel nem osztha­• tó közös alap javára be kell [fizetni. Azonban, ha a kö­izösségnek szüksége van az •állatokra, egyéb felszerelé­sekre ezeket a közösség vé­'sérolja meg, ugyancsak for­[galrnl áron. Az Igás- és ha­szonállatok értékének 20—35 {százalékát közös szövetkeze­tt! alapra levonják. A te­[henek, anyakocák értékét 'az említett levonáson felül [egy éven belül kl kell fizet­>ni, Lovak és egyéb állatok, [ gazdasági felszerelések, be­ívitt takarmányok értékét "pedig legkésőbb négy év a lakóház és a háztáji állat­állomány részére szükséges fe­is­tállókat és más épüle­teket forgalmi áron és a meghatározott fizetési fel­tételek mellett a közösség­nek kell átengedni. A szö­vetkezetbe Való belépés után a belépő vagyonáról — melyet a közösbe visz — két példányban részletes va­gyonleltárt vesznek fel, melyet a taz-vezetősége és a tulajdonos ir alá. Ebben a vagyonleltárban rögzítik az értéket ls. Ez az írás to­vábbiakban okmányként is szolgál a követelések folya­matos kiegyenlítésével kap­csolatban. Sok ezren vesznek részt a szegedi járásban a magyar—szovjet barátsági hónap szép eseményein A magyar-szovjet barátsági hónap ünnepségei meg­kezdődtek a szegedi járásban is, A kulturális műsorral egybekötött rendezvényeket nagy számban látogatják a községek lakói, de még a tanyák dolgozó parasztjai is. Áz elmúlt héten Sövényházán, Sándorfalván, Gátsoron, teg­nap este pedig Balástyűn, Pusztamérgesen, Algyőn és Asotthalmon ünnepelték a magyar—szovjet barátságot. Kü­lönösen nagysikerű baráti ostet tartottak Sándorfalván, ahol közel ötszáz résztvevője volt az ünnepségnek, me­lyen nagy sikerrel szerepeit a háziipari szövetkezet cite­raegyüttese. Hasonló hangulatos műsort adott Pusztamér­gesen is a helyi kulturális csoport. Több helyen szovjet képkiállítást nyitottak a múlt héten, így például Balás­tyán s további kiállítások nyilnak Gyáiaréten, Mórahal­mon és több más községben. Pusztaszeren ma, vasárnap délelőtt ünnepi nagygyű­lést rendeznek, ahol Sajó Gyula az MSZBT Járási elnöke mond ünnepi baszédet és élménybeszámolót tart a Szov­jetunióról. Ugyancsak ma rsndezik a munkás-paraszt szín­játszók találkozójával egybekötve Szőregen a barátsági estet, melyen fellépnek a tiszaszigeti, újszentiváni, deszki, kübekházi és szőregi kulturális csoportok. A hét végén, 28-án Kiskundorozsmán és Ullésen ren­deznek nagyszabású ünnepséget. Kiskundorozsmán szov­jet kulturális együttes is fellép a barátsági esten. Sövény­házán 25-én, szerdán Gogol irodalmi estet, Tlszaszlgetcn 28-án, csütörtökön a szovjet nők életéről szóló előadást rendeznek. A héten nyitják meg ünnepélyesen a szovjet filmhetet is u járás községeiben, melynek sorún közel har­minc művészi szovjet filmet mutatnak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom