Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

5 CMttrtSt, tm. }maét l A dolgozó emberek érdekében Az MSZMP Központi Bizottságának nagy jelentőségű határozata a munkásosztály­lyal kapcsolatos egyes feladatokról — mint Ismeretes — 1958 októberében je­lent meg. A határozat nagy helyeslésre talált a munkások és a dolgozó emberek körében. A határozat és az ennek alap­ján máris megtett intézkedések bizonyít­A SZEGEDI TUDO­MÁNYEGYETEM az 1958-as eszten­dőben komoly lépéseket tett előre a szocialista egyetem­;; mé válás útján. Ebben el­ják, hogy a párt odaadóan szolgálja a dol- ;; sősorban azok a pártdoku­gozó emberek érdekét. A határozattal kap-;: esolatbaa véleményeket közifink. mentumok határozták meg ;; munkáját, amelyeknek lé­Schulteiax Imréné ecsetgyári dolgozó: Ügyünk jó kezekben van;: A párt határozata is mutatja, hogy a párt velünk együtt döntött rólunk, a mun­kásokról Tudjuk, hogy mielőtt meghozta határozatát, vizsgálatokat folytattak kü­lönböző üzemekben. Nálunk ugyan nerrt jártak, de elegendő számunkra, hogy más üzemek dolgozóival beszélgettek, hiszen problémáink, kéréseink, igényeink azono­sak. A határozat a mi problémáinkat is érinti. De nemcsak érinti, hanem segít azt;; megoldani is. Nemcsak az öregek kívánsága volt a nyugdíjrendezés, a fiatalabbaké is. En még jól bírom magam. Havonta átlag 1500 forintot keresek. De tudom, egyszer mi is megöregszünk, 8 ezért jó érzéssel gondo­lok arra, hogy nem lesznek gondterhesek öreg napjaink. Engem most még jobban érdekel a csa­ládi pótlék felemelése, hiszen három csa­ládom van. Férjem rokkant, magam va­gyok csak kereső. Nem kételkedem, hogy a családi pótlék rendezésére is aránylag hamarosan sor kerül. Nemcsak magunkénak érezzük e határo­zatot mi, munkások, hanem segítünk is a pártnak és a kormánynak a benne foglal­takat megvalósítani. Tudjuk, hogy ügyünk jó kezekben van. Garai hívón, a Textilművek párttitkára: ;: egyetem szocialista átalaku­lását. ; A párt művelődéspolitikai irányelvei és az ez év ápri­lisában a Politikai Bizott­ságnak az egyetemekről szóló határozata nagy se­gítséget adott munkánkhoz. Ezek a dokumentumok ter­mészetesen hosszabb időre Törődünk a dolgozók problémáival Tudományegyetemünk az új esztendő küszöbén Irta: Dr. Antalffy György professzor, a Tudományegyetem rektora jj ami azt jelenti, hogy a ve­zetőség egy-egy tagja egy­egy fél évre kikapcsolódva a vezetésből kizárólag a kutatómunkának szenteli minden idejét, másrészt pe­dig a választások során több olyan pártonkívüli oktatót nyege: meggyorsítani az sikerült bekapcsolni a tár­sadalmi munkába, akiknek azok szocialista rendsze­rünkből következtek volna. E NNEK ELLENERE úgy véljük, hogy nem szabad az egye­temi hallgatókra — még szórványosan sem — ferde szemmel nézni, mint vala­mi ellenforradalmár bázis­ra, mert ez nem segíti a néhol még meglevő, az el­helytállásához nem fér két- lenforradalom által okozott ség és akik szívesen is vál- zűrzavar végleges leküzdé­* n. i- , , . .„, sét. Látni kell, hogy a népi lalkoznak társadalmi tevé- — kenységre. A szakmai és a társadalmi munka egy­máshoz való arányát ille­tően azonban téves köve.t­szabják meg feladatainkat, keztetésekkel is találkozunk de az alapok lerakása 1958- az egyetemen. Szép szám­demokratikus rendszer munkás-paraszt kádereiről van szó, akik a jövő társa­dalmában, méghozzá szocia­lista társadalmában intel­lektuális vezetőhelye­ket töltenek majd be. • Az 1959. évben a fenti-, rfőrt 'ttkátSé8telenÜ1 megkez" mai vannak ugyanis olya- ekben említett hiányosságok * , ., . . ....... nok, akik lebecsülik a tár- kiküszöbölésével egyidejű­E határozatok publikálása leg nagyobb erővel kíván­nagy megnyugvást jelentett ^alm* murisét v**i párt- juk támogatnj az egyetemen n^yek, időbe^ «imerjOk és elhárt* a népi demokratikus rend tagokat es pártonkívulieket folyó tudományos munkát.:;^ a baleBetveszélyeket akaró s hajlandóságot is mutatnak A tudományos munka kér-:: Szervezeteink egyre inkább a műnké­reben. arra hogy kétféle kategó- déseit a dékánok beszámo- --• í — «--­építését szolgálni egyetemi oktatók körében* Az a tény azonban, hogy a határozatok természetszerű­leg hosszabb időben álla­pítják meg az elvégzendő feladatokat, bizonyos érte­lemben olyan légkört is te­remtett egyes körökben, mintha nem volna égető­e n szükség egyes problé­mák megoldására, elsősor­riáról beszéljenek az egye- alapján az 1959. ápri-:: ellátási, szociális, jóléti tevékenyéé­1 ICl evrfir/\t/\*v« i t*/vvt nnniílá- • — ' * •• » J temen: a szakmai kutató­munkát végzőkről és a tár­sadalmi munkát végzőkről. Ez természetesen nem igaz, mert az elmúlt esztendő nem egy példát szolgálta­tott arra is, hogy a társa­iisi egyetemi tanácsülés megvitatja majd. Figyelemmel kell kísér­ban a tudományos utánpót- dalmi munkában élenjárók lás tekintetében. Pedig ep­pen ez a sarkpontja a mun­kánknak, mert enélkül el­rült kiváló és tudományos működést is felmutató hall­gatók munkáját. Éppen az ilyen vonatkozásban szer­zett tapasztalatokat a tudo­mányos utánpótlás biztosí­tására fel kívánjuk ntálnl* Jelentős eseménynek Ígér-; kezik egyetemünk életében a Tanácsköztársaság 40. éves évfordulója alkalmából rendezendő tudományos Párt-alapezervezetünk negyedévről ne­gyedévre dolgozza ki munkatervét a Köz­ponti Bizottság munkásosztállyal kapcso­latos határozatának végrehajtására. E munkatervekben is megszabjuk alapszer­vezeteink tagjainak kötelességét, felada­tait A terveket mindig az előző negyedév végén készítjük el, és pártbizottsági ülé­sen vitatjuk meg. Legutóbb éppen ked­den volt ilyen pártbizottsági ülésünk, ahol megszabtuk 1959 első negyedévi munkánk] irányvonalát Pártszervezetünk az eddigieknél foko­zottabb mértékben törődik a dolgozók mindennapi problémáival. Feladatává tesz-: szakmailag is kiváló ered­ményeket értek el. Az ezzel képzelhetetlen az új egye- kapcsolatban Jelentkező tem kialakulása* helytelen nézetre több eset­h5gy,aZ ben maguk a társadalmi idősebb oktatói kar ideoló- , , ,, ... , „ giai és szakmai továbbkép- munka dandárját végzők w rése is elsőrendű feladat. E -módot adnak- azáltal, ülésszak. Ennek ke­területen éppen az 1958-as hogy hivatkozva társadalmi társadalom­esztendő második felében ^^egükre, vagy ma- tt^SUSSb'~ guk hagyják lekicsinyítem dományos eredményeiket szakmai . tevékenységüket teszik majd közzé* Vagy ők is néha behódol- A vezetés színvonalának nak olyan -szakmai nagysá­gok- előtt, a társadalmi kérdésektől visszahúzódók A dolgozó emberek érdekébea Juhász József, ae SZMT ef/wfre? A nmkáskBzvélefltéty ellenőrzésével fejissztjnk a szakszervezeti mozgalmat Az összefogás, a szolidaritás, kölcsön** segítés és nevelés szervezetei, a szaksaav­vezetek megyénkben közel 70 ezer dolgó­zót tömörítenek soraikban. Munkájuk a* elmúlt évben igen sokirányú volt. Híst a párt irányításának igénylésével, a szak­szervezetekben dolgozó kommunistáit helytállásával végezték. Mindenekelőtt szervező-, nevelőmunkát fejtettek ki a termelés növelésére. Ma már egyre több dolgozó vállal üzeme", írekben tudatos többletmunkát ós vem részt a szocialista munka versenyben. Sokirányú és gazdag lehetőségük volt • szakszervezeteknek az elmúlt esztendőbea is a dolgozók műveltségi és kulturált szó­rakozási igényeinek kielégítésére. Ezeket a lehetőségeket azonban korántsem tud. tuk kellőképpen kihasználni. Mmnkavédei­rm aktivistáink fáradságot nem kímélve dolgoztak, hogy javuljanak a munkafcö­sok megelégedésére végzik a munkás­güket, ]; a társadalombiztosítás, az üdültetés társai dalmi ellenőrzését, illetve szervezését. jelentős értünk el igen eredményeket ;; Az ideológiai oktatás ;; eredményei azonnal nem mérhetők le, de ma már megállapítható, hogy egyes előadásokon, főleg a társa­dalomtudományi karokon érződik ennek hatása. Saj- előtt, akikről, ha alaposan :: nos, hogy még mindig talál­* kozunk — ha szórványosan is — olyan nézettel, mi­szerint -a természettudo­mányok oktatása egymagá­ban a materialista világné­zet melletti kiállással egyenlő-* nünk az egyetemről kike- ]; Az új esztendőben szeretnénk tovább növelni a közügyért tevékenykedő, egysze­rű munkások számát, az ügy iránti lelke, sedést és hozzáértést. E cél érdekében erő­sítjük az üzemi demokrácia olyan farkon fórumainak tekintélyét, mint az üzemi ta­nács, a termelési tanácskozások. Egy eset­ben sem szabad megengedniök szakszer­vezeteinknek, hogy a dolgozók hasznos ja­vaslata, észrevétele pusztába kiáltott szó legyen. 1959-ben erősíteni akarjuk szervezete­ink belső életét. Nevelő-, szervező munká­val biztosítani kívánjuk, hogy a szervezett dolgozók éljenek és élbessenek az alap­szabályokban lefektetett jogaikkal, hogy a szakszervezett bizottságok és más, terüleö szakszervezeti szervek lelkiismeretesen, gondosan foglalkozzanak a munkások be­adványaival, felszólalásaival. Céükátűzéee­inket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha szakszervezeti vezetőink rendszeresen igénylik a munkásközvélemény ellenőrzését, terveiket, problémáikat nyíltan és őszin­tén megbeszélik a szakszervezeti tagsággá i. megvizsgáljuk: emelése mellett arra törek­szünk, hogy az egyetemen folyó oktató-nevelő és ku­tatómunka az eddiginél sok­kal szorosabb kapcsolatba kiderül, hogy kerüljön az egyetem falain zendő évben te­remtenünk, amelynek ered­* A..j„„*t__„ „a, .... ményeképpen a szakmai és A tudományos utánpótlás a Etikai nevelőmunka ; rendkívül fontos feladatot egységére tekintettel, ma­ró az egyetem párt- és ál- guk az oktatók is eldöntik lami vezetésére. Egyetemün- — elsősorban magukban azük minden párttagnak, hogy az úgyne-;;k8n valamennyI fcaronmeg- szükségességét* vannak ennek a hatalmas vezett -apró munkát- lelkiismeretesebben , végezzék el. Hogy ez a munka jól ha-|atteki"tő ladjon, ismét rendszeresítjük a dolgozóit problémáinak összegyűjtését. Kérdéseiket és kéréseiket elintézzük, vagy ha hatáskörünkön túl terjed, akkor to­vábbítjuk a városi végrehajtó bizottság felé. Esetenként pártnapokon, vagy mun­kásgyűlések alkalmával központi előadót kérünk, hogy kielégítő választ kaphassa­nak munkásaink. Munkásosztályunk anyagi helyzetén el­sősorban úgy javíthat pártunk és kor­mányunk, ha maguk a munkások is ele­get tesznek állampolgári kötelezettségeik­nek, teljesítik, túlteljesítik a gazdasági terveket, takarékoskodnak és védik az ál­lami tulajdont. A társadalmi tulajdon megvédéséért ] ] még mindig komoly harcot kell folytat­nunk. Tovább tevékenykednek társadalmi ellenőrző brigádjaink, s munkájukat rend­szeresen értékeljük, segítjük. A helyes párthatározat jó végrehajtását úgy tudjuk segíteni, ha párt- és gazdaság­vezetőink szakmai és politikai képzését növeljük. Ezért megteremtjük a tovább­képzés lehetőségét, elősegítjük felsőbb szakmai és politikai oktatásban való rész-: vételüket. Sőt kötelességükké tesszük a] tanulásban való részvételt.- Az üzemben: szervezett különböző szaktanfolyamok meL: lett általános műveltséget elősegítő előadá-jkat. Ez az sokat tartunk. Biztosítjuk, hogy az isko­lázottságban elmaradt munkások megsze­rezhessék az általános iskola nyújtotta alapműveltséget. Az általános iskolai ok­tatásban résztvevők részére negyedéven­ként politikai tájékoztatást adunk. és megfontolt ] munkát igénylő feladatnak aza"'célkitűzésünk,' ame­a feltételei. Szakmailag és lyet úgy szoktunk összefog politikailag kiváló és meg­: I felelő tanszékekkel rendel­szakmai tevékenységük nem is olyan jelentős* O LYAN HELYZETET kell az elkövetke­kívül folyó gyakorlati élet­tel. Ezért a rektor a párt­Szervezettel együtt meg­vizsgálja néhány tanszék­nek a gyakorlati munkával való kapcsolatát* • Vélemé­nyünk szerint e tekintetben sok még a tennivaló. Ügy gondoljuk, hogy Tudomány Pintér László, : a Szalámigyár iguzgatója: Törődünk a kulturális ;; igények kielégítésével — ennek az egységnek pen ezt a gyakorlattal való Minden igyekezetünkkel azon vagyunk* hogy üzemünkön belül minél előbb meg­egyetemünk lo" éves fejlesz- valósítsuk a párt határozatát. Már a ha­~ tározat megjelenése előtt számos olyan intézkedést tettünk, amely munkásaink életszínvonalát emeli, szociális és kullu­tési. terve közeljövőben sor ra kerülő tárgyalásánál ép­kapcsolatot kell szem előtt''r<ííis 'fényeiket fokozottabb mértékben 1 ' O 1 LÓCT-ÍÉI LEI Az egyetemről szólva fi­gyelmünket nem kerülheti tartani* A mi egyetemeink a mun­kásosztály, a dolgozó pa­lalni: a politikai-erkölcsi nevelés színvonalának eme­, ,, , lése. E problémakörben kezünk, amelyekkel bizto- egyszerűen arról van szó, sítani lehet a feladat meg- hogy a hallgatók politikai egyetemeivé váltak* I oldását. A felsőbb párt- és állami szervek is az eddi­GAZ UGYAN, hogy az ellenforradalom és erkölcsi nevelésének el- ba1TÍ*:l'els/avainak mélyítése céljából vajon K ^ÍÍ ÍT, oktatóink példamutató ma- k™ni ldtszott a felszabadulás gmel sokkal nagyobb se- gatartást tanúsítanak-e, to- elöttl egyetemi intézmények vábbá, hogy a KISZ-szerve- kritikátlan elfogadásának zet részéről a hallgatóságot gondolata. A magyar nép a politika legfontosabb kér- ... „ . . , déseiről tájékoztatják-e. El- "f J ®,lenforradalmi mondható, e kérdés tekin- támadasok felett. így ismét: tetében nincs minden rend- létrejöttek annak a feltéte­gítséget nyújtottak ehhez a munkához* Példaként em­líthető meg, hogy egyedül : :az 1958-as esztendőben több szegedi egyetemi oktató járt elégíti ki. Vágóhídi telepünkön a nyáron űj nagy­; méretű öltözőhelyiséget építettünk. Né­- hány hete adtuk át dolgozóinknak a kor­rasztsag es a néphez hű ér-:: szerű, otthonos és kényelmes ebédlőhe­telmiseg gyermekeinek;; lyiséget. A jövő hónapban készül el az :: új, nagy teljesítményű mosodánk. Ez nagy :: kapacitással valamennyi dolgozó részére biztosítja a tiszta védőruhát. A mosodá­val együtt varrodát és cípészműhelyt is létesítünk, ahol gondoskodunk majd a munkaruhák és lábbelik szakszerű javítá­sáról és karbantartásáról. Nagy gondot fordítunk dolgozóink kul­turális és szórakozási igényeinek kielégí­tésére. Tisza-parti főtelepünkön klubhelyi­ség áll a dolgozók rendelkezésére. A mun­kaidő után itt a biliárdtól kezdve az esz­presszógépig, minden dolgozóink kényel­mét és szórakozását szolgálja. Ugyancsak külföldön, mint azt megelő- ben, bár megállapítható, jei, hogy az egyetemek szo-• klubunkban családtagjaikkal együtt va­óta zőleg, a felszabadulás együttvéve. A tanszékeken a fiatal oktatószemélyzettel való foglalkozás kielégítő, bér a társadalmi munka arány­problémaként jelentkezik. Arról van szó, hogy Tudo­hogy egyetemi hallgatósá- cialista tártiadalmunk életé_ gunk zöme ma mar meg­győződött arról: az ellen- tol nem független, hanem forradalom mennyire be- abba szervesen beletartozó csapta és félrevezette ifjú- olyan intézmények legyenek Ságunkat is. amelyek hivatásuknak' meg-| sz.aKV}.a\ Ma már egyetemi hallga- felelően marxista-leninista °VB " ' talan végzése igen súlyos ^vé^^dSafsS: világnézetű a népi demokrá­galmasan tanulnak. A hiba clához hű- tudományosan abban keresendő, hogy po- felkészült szakembereket ké­mányegyetemünkön elsősor- zitív értelemben kevés ki- peznek, továbbá szocialista ban párttag, fiatalabb okta- állással találkozunk Elég szellemben műveljék és fej­tóink olyan nagymértékben M a tudományt, részt vannak elhalmozva társa- szélgetés kapcsán még min- vegyenek a tudományos után dalmi feladatokkal, amelyek dig megtalálhatók hol re- pótlás nevelésében, hogy több esetben kétségessé te- vizionista, hol burzsoá né- valóban szocialista egyete­szik szakmai előrehaladásu- ^ek melyek lényegében az mekké váljanak , ellenforradalom maradvó­aranytalanság nyai. Tapasztalható ez egy- A Szegedi Tudományegye­feltétlenül megszüntetendő, részt azoknak az intézkedé- tem 1959-ben sem akar el­Ennek elérése érdekében seknek a lebecsülésében, maradni e nemes feludatnak egyetemi pártszervezetünk amelyeket a párt 1953 után. a végrehajtásában. Hisszük,: maris tett lépéseket, egy- de különösen 1956 júliusa , részt, hogy bizonyos érte- után tett a hibák kijavítá- nogy nem az uto,so helyen lemben -váltó gazdaságot"" séra, vagy a hibáknak fogunk állani az ország egye-; hozott létre a vezetésben, olyan beállításában, mintha temei között. : csorázhatnak és táncolhatnak munkavál­lalóink. Az irodalmat kedveiák kellemesen, hasz­nosan tölthetik el idejüket 1200 kötetes könyvtárunkban. Biztosítjuk dolgozóink szakmai továbbképzését és műveltségük A fiatal munkásgeneráció nevelésével is foglalkozunk üzemünkben. Az év máso­:: dik felében több mint 60 fiatalkorú, 16 éven aluli fiút és leányt foglalkoztattunk a gyárban, módot nyújtva nekik arra, ]: hogy ismerkedjenek a szakmával, s ké­sőbb betanított munkásként dolgozhassa­nak vállalatunknál, esetleg iparitanuló­képzés útján szakmunkás oklevelet is sze­:: rezhessenek. 1959. évi terveinkben is igyekszünk min­denben a párthatározat szellemében tevé­]: kenykedni. Gondot fordítunk az ifjúság nevelésére és továbbképzésére. Az élel­miszertechnikumban tanműhelyt építünk a tanulók részére, itt bent a gyárban pe­dig egyénileg foglalkozunk velük. A ta­nulók oktatására gépeket bocsátunk a technikum rendelkezésére. Az oktatás és továbbképzés munkájába idősebb dolgozó­inkat is bevonjuk. Művezetői, szakmai tan­folyamot rendezünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom