Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hta: Beszámoló 2 a megyei pártaktíva érie..ezle.röl # M4GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XV. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Pillanatkép egy tanyai iskolából Szerda, 1959. január 28, Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa II7 éves terv fö feladata: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása — mondotta előadói beszédében J\. Sz, Hruscsov Kedden délelőtt moszkvai idő szerint 10 órakor a. Kreml ülésterviében megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI., rendkívüli kongresszusa. Az egész vi­lág által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szov­jetunió hétéves nép gazdaságfejlesztési tervének irányel­veit vitatják meg. Tíz óra előtt 5 perccel foglalták el helyüket az elnök­ségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kong­resszus résztvevői helyükről felállva hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladislaw Gomulkát, Anto­nin Novotnyt, Palmiro Togliattit, Jacques Duclost és a nemzetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyisé­gét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének ve­zetője is. Pontban 10 órakor hatalmas tapssal, felállva köszön­tötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a Központi Bizottság el­nökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szer­vezetet 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot tanács­kozási joggal, 1261 küldött megjelent, 8-an betegségük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelen­tést követően Hruscsov megnyitottnak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXL kongresszusát. A Központi Bizottság első titkárának javaslatára a kongresszus résztvevői felállva egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongresz­szus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachinról, Boleslaw Bierutról, An­tonin Zapotockyról, Giuseppe di Vittorioról, Georgi Dam­janovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curie-ről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képvi­selőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjai sorába választották a Központi Bizottság elnökségének tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a terme­lés kiváló képviselőit. Ezután megválasztották a titkársá­got, a szerkesztő bizottságot, és a mandátumvizsgáló bi­zottságot. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a Központi Bizott­ság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki 10 óra 30 perckor kezdte meg a Szovjetunió népgaz­dasága fejlesztésének 1959-1965 évi ellenőrző számairól szóló beszámolói. ÍV. Sz, Hruscsov beszámoló'a as SZKP XXL kongresszusán Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója elején megállapította: a pártkongresszus feladata megvitatni a kommuniz­musnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jó­létének újabb fellendítésé­re vonatkozó programot. Három év telt el a XX. pártkongresszus óta — foly­tatta az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. — Ezekben az években a Szov­jetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még job­ban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi te­kintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdí­tásáért vívott harcban. A szocializmus világa ma erösebb, egységesebb és megbonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. Ha­tása döntő az emberiség fej­lődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai me­netelnek. Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, mél­tatta a pártnak és a Köz­ponti Bizottságnak — amely élén hosszú éveken át Jo­szif Sztálin állt — vezető szerefjét. A múltban elmara­dott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottsá- időszaka alatt máris elüS megmutatkoztak; konkré­zése volt — mutatott ra szeinesienneuy-ieniies évi Hruscsov. — Az új iparigaz- átlaga 39 százalékkal emel­gatási forma jelentős előnyei kedett az előző ötéves a népgazdasági tanácsok időszak évi átlagához viszo­munkájának viszonylag rö- nyitva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emel­kedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalma­zottak reáljövedelme 1940­től 1958-ig majdnem két­szeresére, a parasztok re­áljövedelme pedig egy dol­gozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan Hruscsov megemlékezve a mezőgazdaság fejlesztése ér- virágzást ért el minden nem­pártnak, a munkásosztály- dekében tett nagy erőfeszí- zet és népcsoport kultúrája nak, a kolhozparasztságnak léseiről elmondotta, hogy az — mutatott rá a továbbiak­és a szovjet értelmiségnek a utolsó fél évtized alatt a ban, A felsőfokú és közép­gának első titkára — szocialista ipari- és kolhoz­nagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét te­kintve Európában az első, világviszonylatban a má­sodik lielyet foglalja el. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb té­nyező az ipar és az építő- dolgoznak a munkások, mer­ipar igazgatásának átszerve- nökök és technikusok. tabbá vált a termelés irányí­tása. Fokozódott az ipari ter­melés növekedésének üteme, javult a termelés belső tar­talékainak és az ország ter­mészeti kincseinek felhasz­nálása, s aktívabban, na­gyobb kezdeményező erővel Példa nélkül á'ló, hatalmas előrehaladás iskolai képzettségi szakem­berek száma a népgazdaság­ban ma körülbelül hét és fél millió, 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet felsőiskolákon hozzávetőleg négyszer any­nyi hallgató tanul, mint Anglia. Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország felsőiskoláin együttvéve. A Szovjetunió felsőiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Ax űrrakéta felbocsátása : világtörténelmi Jelentőségű hőstett Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervező­mérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb vi­lágtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történeté­ben — a világűr birtokba­vételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mes­terséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsé­ge a dolgozók sok nemzeti­ségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszéle­sedtek a szövetséges köztár­saságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy gyor­sabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még soha sem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára. A Szovjetunió az agresz­sziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszköz­zel rendelkező legyőzhetet­len szocialista tábor, a bé­kének és a népek bizton­ságának erős bástyája. Hruscsov, áttérve a Szov­jetunió 1959—1965-ig terje­dő hétéves népgazdaságfej­lesztési tervének fő felada­taira, rámutatott: a szov­jet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott vég­re a gazdasági és társadal­mi-politikai élet minden területén, hogy a Szovjet­unió számára lehetővé vá­lik, hogy most a fejlődésé­nek új, igen fontos idősza­kába: a kommunista társa­dalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lép­jen: Konkrét eélkitűxések gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi téren Hruscsov röviden megha­tározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjet­unió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre tel­jesebb kielégítése. Hangsú­lyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túl­szárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov miután megál­lapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági verseny­ben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nem­zetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogó­an fejleszteni a termelőerő­ket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján, minden gazdasági ágban olyan fej­lődést elérni, amely lehe­tővé teszi, hogy a Szovjet­unió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisának létrehozá­sában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági ver­senyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gaz­dasági potenciáljának fo­kozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterje­dő további műszaki hala­dással, a társadalmi mun­ka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren: tovább erősíteni a szovjet szocia­lista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogá­sát, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a szé­les néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kom­munista társadalom építé­sében, bővíteni a társadal­mi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásá­ban, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a mun­kás-paraszt szövetséget, ha­zánk népeinek barátságát: Ideológiai területen: fo­kozni a párt eszmei neve­lő munkáját, növelni a dol­gozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista ön­tudatát és a munkához való kommunista viszonyt, a szovjet hazafiság és a nem­zetköziség szellemében ne­velni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapi­talizmus csökevényeit, har­colni a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes kül­politikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilár­dítására a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés, egymás mellett élé­sének lenini elve alapján: Törekedni a »*iidegháború« megszüntetésére és a nem­zetközi feszültség enyhíté­sére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista vi­lágrendszert és a testvéri népek baráti együttműkö­dését. 4 termelés gyorsütemű növelése — ex a legfőbb törekvés Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adato­kat, amelyek jellemzik, hogy milyen szélas körben vitatták meg -A Szovjet­unió népgazdaságának fej­lesztését 1959—1965. évi el­lenőrző számai*-ról szóló t eszámolójának fáziséit. Az országos vitában több, mint helvenmiJlióan vettek részt. / gyűléseken 4 672 000 fei­zólaló tett észrevételi, ki­egészítést és javaslatot. E/enkívül a laposhoz, a rádióhoz, és a t-eh vízióhoz több. mint 650 000 javasla­tokat és észrevételeket tar­la'mazó levél és cikk érke­zett. Véleménynyilvánításuk so­rán a dolgozók kifejezték azt az eltökélt szándéku­kat. hogy teljesítik és túl­teljesítik a hétéves terv feladatait. Áttérve az ipar és a köz­lekedés fejlesztésének kér­déseire, Hruscsov rámuta­tott, hogy az ellenőrző szá­mok az ipar minden ágá­ban, különösen pedig a ne­héziparban a termelés fej­lesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésé­nek volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965­re körülbelül 80 százalékkal; ebből az »Á« csoportban (termelési eszközök terme­(Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom