Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

Kedd, 1959. január 27. 2 1 Walier Ulbricht nyilatkozata az UPI tudósítójának a szovjet "javaslatokról Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott az UPI hírügynökség tudósítójának a német békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslatokról és a német kérdés más vonatkozásairól. Ulbricht hangoztatta, hogy az NDK kormányának képviselői készek bármikor tárgyalásokat kezdeni az NSZKL képviselőivel a békeszerződés előkészítéséről és a béke? tzerződés tervezetéről. Megállapította, hogy a két német állam konferenciáját, tekintet nélkül a lakosság létszámában mutatkozó különbségre, csak paritásos alapon lehet létrehozni. — A Német Demokratikus Köztársaság a következő utat javasolja: konföderáció, a békeszerződés rendelkezéseinek teljesítése, Németország egységének békés helyreállítása és össznémet nemzetgyűlési választások. Mindez megvalósítható békés úton, a két állam közötti megegyezés alapján. A választásnak az egyesítés utolsó lépésének kell lennie. Ulbricht azt mondta, hogy ha a jelenlegi nyugatnémetországi helyzetben tartanának össznémet választásokat, ennek következményeként a militarizmus és a háború szószólói jutnának hatalomra Németországban. — Mi ezt sohasem enged iük meg. mert ez ellenkezik német népünk és minden más nép érdekeivel. UlbriVht megjegyezte. hogy Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá alakításának kérdését meg kell oldani, mert nem lehet hosszú ideig túrni, hogy Nyugat-Berlin háborús tűzfészek legyen. Készek vagyunk arra, hogv rendkívül korrekten tiszteletben tartsuk a Nvupat-Berlin demilitarizált szabad város státusát, a semmiképpen sem avatkozunk belügyeibe. Rekkonnen finn köztársasági e'nök beszéde leningrádi útjáról Kekkonnen finn köztársasági elnök Leningrádból visszatérve, vasárnap este beszédet mondott a finn rádióban és televízióban. A leningrádi tárgyalások eredményeiről szólva közölte, hogy a finn—szovjet kereskedelmi tárgyalások nyomban megkezdődhetnek, mihelyt a finn küldöttség kész Moszkvába utazni. összesen több mint három órát tárgyaltam Hruscsov miniszterelnökkel — mondotta Kekkonnen. — A megbeszélésen alaposan cs nyíltan elemeztük a finnszovjet viszonyt. A Szovjetunió számára az a fontos, hogy szomszédja, Finnország azt a politikát folytassa, amelyet békeszerződésünk, valamint az 1948-as barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megszabott. Végei éri az e1s8 léié? az általánoséi középiskolákban Az iskolai rendtartás értelmében január 25-ével az általános- és középiskolákban lezárul az oktatási év első fele. Hétfőn megkezdődtek és 29-ig befejeződnek a •félévi osztályzatokat értékelő konferenciák. A bizonyítványokat a tanulók február 2-án kapják. Ezt követően osztályonként szülői értekezletet tartanak, ahol megbeszélik a pedagógusok a szülőkkel az első félév tanulmányi eredményeit, valamint a legfontosabb nevelési problémákat. Megérkezett Moszkvába az SZKP XXI. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) ros kijevi pályaudvarán az SZKP Központi Bizottságának küldöttsége fogadta. Jelen volt M. A. Szuszlov, a Központi Bizottság titkára, az SZKP KB elnökségének tagja, I. V. Kapitonov, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja, V. P. Milarcsikov, A. P. Rudakov, N. P. Firjubin, a Központi Bizottság póttagja, J. V. Andropov, a Központi Bizottság osztályvezetője, továbbá az SZKP Központi Bizottsága irodájának több felelős munkatársa. Megjelent a pályaudvaron Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség számos vezető munkatársa. A magyar küldöttség tagjait elsőnek M. A. Szuszlov üdvözölte. A küldötteket a legújabb típusú szovjet gépkocsikon, a kongresszus tiszteletére készült Zil—11 és Csajka (Sirály) gépkocsikon vitték szálláshelyükre. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Lenin—Sztálin mauzóleumot. A koszorúzásnál jelen volt Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá a nagykövetség több vezető munkatársa. A magyar küldöttség a koszorúzást követően a moszkvai központi kiállítási csarnokban megtekintette a szocialista országok közös képzőművészeti kiállítását. Ankét a nagyvárosok fejlesztéséről Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában városfejlesztési ankétra gyűltek össze Budapest és a négy megyei jogú város — Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged — népfrontbizottságainak képviselői. Az értekezleten részt vett két nagyipari centrum, Tatabánya és Sztálinváros népfrontbizottságainak küldöttei, valamint több budapesti kerületi és néhány vidéki városi tanács képviselői is. Bihari Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának megnyitója után dr. Bognár József egyetemi tanár, a budapesti népfrontbizottség várospolitikai bizottságának elnöke tartott előadást a nagyvárosok községfejlesztési kérdéseiről. Az előadást élénk vita követte. Többek között felszólalt Ladányi Benedek, a szegedi városi tanács v. b.elnökhelyettese is, aki javasolta, hogy indítsanak várospolitikai lapot. A felszólalásokra Bognár József válaszolt, majd az értekezlet Bihari László zárószavával véfeet ért. Életbe lépett a magyar-lengyel egészségügyi egyezmény Január 26-án a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumában kicserélték a Magyar Népköztársaság munkás-paraszt kormánya és a Lengyel Népköztársaság kormánya között 1958. május 8-án Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény életbeléptetésére vonatkozó okiratokat. (MTI) Ady-emlékünnepség a Néphadsereg Színházában A Művelődésügyi Minisztérium és az Irodalmi Tanács kedden este Ady Endre halálának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Néphadsereg Színházában emlékünnepséget rendez. Megnyitót mond Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A nagy költő életművéről Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja emlékezik meg. Szélhámos ves.t örizefba Az egyik fővárosi bőrdíszműves előtt néhány hónappal ezelőtt taxiból szállt ki egy jól öltözött férfi és elegáns orvosi táskát vásárolt, majd tovább hajtatott a Petőfi Sándor utca 15-be, ahol bútorozott szobát bérelt. Dr. Tasnádi Tiborként mutatkozott be és elmondotta, hogy most helyezték át új munkahelyére és amíg a lakásügyét rendezi, kénytelen albérletbe költözködni. Behurcolkodása után szállásadója bizalmába férkőzött és egy alkalmas pillanatban 10 000 forint értékű ruhaneművel távozott. Néhány hét alatt jónéhány lakásadót tisztelt meg bizalmával és fosztott ki ilyen módon a "doktor úr*. A II. kerületi rendőrkapitányságon lehullt az álarc a szélhámosról. Kiderült, hogy Trifonov Tibornak hívják, lopásért, sikkasztásért többszörösen volt büntetve és 34 évéből hetet a börtönben töltött. Tanítóképzőt végzett, de hivatásában nem vállalt munkát. A rendőrség őrizetbe vette a szélhámost, eddig 14 károsult jelentkezett már és feltételezhető, hogy a állatorvost a reidörság bűnlajstrom még nem teljes. Mindazok, akik ráismernek a "doktor úrra*, és az elmondottakból következtetnek klfosztójukra, jelentkezzenek a II. kerületi kapitányságon, a Bimbó utca 7. szám alatt. A rendőrség felhívása Január 23-án 17—18 óra között"'a 4-es számú (Budapest—Debrecen—Nyíregyháza) országos főközlekedési útvonalon, Pilis község határában a 44. és 45. kilométer között ismeretien gépkocsi halálra gázolta Haluszka István 48 éves pilist lakost, aki az országúton kerékpározott. A rendőrség felkéri mindazokat a személyeket, akik a balesettel kapcsolatban valamilyen adat birtokában vannak, amely a nyomozás munkáját, vagy a tettes elfogását elősegítheti, jelentkezzenek a Pest megyei rendőrfőkapitányság közlekedés-gépjárműellenőrző csoportjánál, Budapest, VI. kerület, Aradi utca 21. szám, írásban, vagy távbeszélőn a 318-917 telefonszámon. Lemondott a% olasz kormány Az olasz minisztertanács hétfő délelőtti negyedórás ülése után Fanfani miniszterelnök felkereste Gronchi köztársasági elnököt, hogy benyújtsa kormánya lemondását — Jelenti az AFP, majd a kormányválság hátterét ismertetve kiemeli, hogy Fanfani lemondásában szerepe volt a Nenni-féle szocialisták nápolyi kongresszusának ls, amelyen állást foglaltak a kereszténydemokratákkal való minden kompromisszummal szemben. Ezzel egyidőben az Olasz Szocialista Demokrata Pártban is nézeteltérések voltak, mert a jobboldali Saragat vezetésével továbbra ls támogatta Fanfanit, a Meteotti vezette kisebbség pedig sürgette a közeledést a Nenni-féle szocialistákhoz. Ez utóbbi csoporthoz tartozott Vlgorelli, a Fanfani-kormány munkaügyi minisztere is, akinek lemondása előidézte az egész kormány bukását. Mint egyébként az Italia-hírügynökség közli, a Szocialista Demokrata Párt vezetősége Vigorelllnek a pártból való kizárását tanulmányozza. Gronchi köztársasági elnök a Fanfani-kormány lemondására még nem adott végleges választ, de felkérte Fanfanit az ügyek ideiglenes intézésére. Bejelentette, szerdán kezdi meg tanácskozásalt a politikai vezetőkkel új kormány megalakításáról. Fidel Castro összefogásra szólította fel a dél-amerikai országokat Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője kétórás beszédet mondott a venezuelai képviselőház rendkívüli ülésén, s abban felszólította Dél-Amerika valamennyi szabadságszerető népét, hogy fogjanak össze és döntsék meg a dominikai, a nicaraguai és a paraguayi rendszert, küzdjenek egyesült erővel a belső és külső elnyomás ellen. Hivatalosan bejelentették, hogy a kubai forradalmi kormány eddig 25 millió pesó értékben foglalt le olyan vagyontárgyakat és készpénzt, amelyek Batista volt diktátor és cinkosai tulajdonát képezték. Közölték, hogy Batista óriási luxussal berendezett vidéki kastélyát eladják és árából iskolákat építenek. A kubai külügyminisztérium értesülései szerint a francia kormány nem ad menedékjogot Batistának. Dobi István távirata az Indiai Köztársaság elnökéhez Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte dr. Radzsendra Praszad-ot, az Indiai Köztársaság elnökét az Indiai Köztársaság kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából. Ebből az alkalomból ugyancsak táviratban köszöntötte dr. Münnlch Ferenc és dr. Sik Endre Pandit Nehrut, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét és külügyminiszterét. D. N. PRITT: AZ IGAZSÁG BERLINRŐL D. N. Pritt, angol jogász, a Demokrata Jogászok Nemzetközi Egyesületének elnöke terjedelmes cikket közölt Berlin kérdéséről a Iondoni Daily Workerben. Az alábbiakban részleteket közlünk a neves angol személyiség cikkéből: Vizsgáljuk meg tárgyilagosan Berlin groteszk kettészakítását és Németország nem kevésbé groteszk kettészakítását: Hogyan kerültek a nyugati hatalmak Berlinbe? Van-e joguk ott tartózkodni? És miért akarnak ottmaradni? AZ EGYEZMÉNYEK Hogy ezekre a kérdésekre válaszolhassunk, azokból az egyezményekből kell kiindulnunk, amelyeket a négy hatalom 1945. június 4-i közös nyilatkozatával és az 1945 július végi potsdami nyilatkozattal megkötött. Főképpen arról volt szó, hogy a hatalmak ideiglenesén szállják meg Németországot és hogy azután egy demokratikus német államot kell létesíteni; a szándék semmi esetre sem Németország kettészakítása volt, amint az később történt, és ahogyan még ma is fennáll. Csupán megszállás céljából határozták el, hogy az országot átmenetileg négy övezetre osztják, amelyeket egyegy hatalom haderői szállnak meg. Senki sem számolt azzal, hogy ez az ideiglenes rendszabály ilv sok évig tartson — mint ahogy azzal sem lehetett számolni, hogy a nyugati hatalmak külön Nyugat-Németországot létesítenek. AZ ELSÖ PONT Németország megszállása, amely a fegyverszünet után és összhangban a potsdami nyilatkozattal fennállott, akkor ért véget, amikor a három nyugati hatalom, a Szovjetunió beleegyezése nélkül külön államként megalakította a Német Szövetségi Köztársaságot (Nyugat-Németországot), a bonni »falu-fővárossal«. Ezzel egyúttal megszűnt a három nyugati hatalomnak minden megszállói joga Berlinben. Már ebből is az következik, hogy ezek a hatalmak semmiféle jogot nem formálhatnak arra, hogy Berlinben tartózkodjanak, még abban az esetben sem, ha potsdami kötelezettségeiket pontosan betartották volna. Napról napra világosabban kitűnik, hogy a nyugati hatalmak és Adenauer nem kívánják Németország olyan újjáegyesülését, amely megfosztaná őket attól a lehetőségtói, hogy hídfőt létesítsenek a Szovjetunió ellen, vagy amely békés, demokratikus, demilitarizált német állam létrejöttéhez vezetne, úgy, amint ezt a potsdami nyilatkozatban elgondolták. MTVRt. SZEGTÉK MEG A NYUGATI HATALMAK A POTSDAMI NYILATKOZATOT? Első pontként érdemes leszögezni, hogy — a józan ész szemszögéből nézve, de jogilag is — az ily természetű megállapodások, amelyeket megszállás céljából kötnek, nsm tarthatnak tovább, mint maga a megszállás. A négy hatalom arra kötelezte magát, hogy a német militarizmust s a német hitler-fasizmust megsemmisítik és életbeléptetnek minden rendszabályt annak biztosítására, hogy Németország soha többé ne legyen képes szomszédjait, vagy a világbékét veszélyeztetni; hogy Németországot teljesen lefegyverzik és demilitarizálják; hogy megszüntetnek minden olyan német iparágat, amelyet haditermelésre lehet felhasználni; hogy Németországban tilo6 bármiféle hadianyagot előállítani; hogy az összes náci intézményeket fel kell oszlatni és azoknak újralétesítését soha többé és semmilyen formában megengedni nem szabad; hogy meg kell akadályozni minden náci és militarista tevékenységet, vagy propagandát; hogy a közszolgálatból el kell távolítani a náci pártnak minden olyan volt tagját, aki nemcsak névlegesen szerepelt a tagok között; s végül: a német ipart decentralizálni kell, hogy így elkerüljék »a gazdasági hatalom túlságos koncentrálását*, ahogyan az a kartelleknél és hasonló csoportosulásoknál történik. Mit tettek a nyugati hatalmak? És mit tett fennállása óta Adenauer Németországa? A kettőt összefüggően kell vizsgálnunk, mert közösen és állandóan megszegték a potsdami egyezményeket és ezért nekik kell viselniük a felelősséget. Eltávolították-e a militarizmust és fasizmust? Ellenkezőleg! Annak ellenére, hogy a nyugatnémet munkások megkísérelték megakadályozni, — az öszszeesküvők visszaállították a militarizmust és elősegítik a fasizmus újjászületését. Lefegyverzés és demilitarizálás? A háborús célokat szolgáló ipar beszüntetése? A haditermelés megtiltása és megakadályozása? Ellenkezőleg! Máris Nyugat-Németország lett Európa egyik legerősebb katonai hatalma és egyik legnagyobb hadianyag gyártója, ami komoly következményekkel járhat Nagy-Britanniára nézve is. Nemcsak a haderőnél hemzsegnek a nácik, hanem a közélet minden más területén is. MIT CSINÁLNÁK A NACI-PÁItT TAGJAI? így például a nyugatnémet külügyminisztérium munkatársainak 80 százaléka volt nácikból áll; másrészt 600, vagy ennél is több hajdani náci bíró, akik közül soknak felette sötét a múltja, még mindig fontos, gyakran az egykorinál is fontosabb állást tölt be. Decentralizálás? Akár közvetlenül foglalkozik haditermeléssel, akár nem, a német nehézipar ma "összefonódottabb*, hatalmasabb, mint a háború előtt és talán nagyobb mértékben koncentrált, mint minden más európai ország ipara. Soha többé nem Veszélyeztetni szomszédjait vagy a világbékét? Ellenkezőleg! Nyugat-Németország ma már a második helyen áll, mint a béke veszélyeztetője, közvetlenül az Egyesült Államok után. Az említettek határozottan bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak semmiképpen sem hivatkozhatnak a potsdami nyilatkozatra, s hiába próbálják igazolni ezzel jelenlétüket Berlinben. Látjuk tehát, miképpen kerültek a nyugati hatalmak Berlinbe, és hogy 'miért nincs többé joguk ot+ maradni. Miért akarnak mégis ottmaradni? A Nyugat azért ragaszkodik annyira a Berlinben maradáshoz, mert fenn akarja tartani azt a hatalmas szervezetet, amelyet ott létesített kémkedés, aknamunka, propaganda és általában hidegháború céljából a Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista tábor ellem Ezzel szemben a Szovjetunió javaslatai Berlin jövójéí illetőleg, távol állanak attól, hogy a békét veszélyeztessék; ellenkezőleg: valóban a legjobb és egyetlen utat jelentik, amely a béke állandó veszélyeztetését elhárítja.