Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

3 Péntek, 1958. december 12. 433 A népfront újabb jelentős kezdeményezései Szegeden A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottsága újabb jelentós kezdeményezések­hez fogott és szép terveket valósít meg. A népfront kü­lönböző bizottságai tovább gazdagítják munkájukat. A kulturális bizottság —amint erről már lapunk korábbi számában részletesen beszá­moltunk — a képzőművészet felkarolásához is segítséget ad. Mint ismeretes, tervezik, hogy társadalmi segítséggel tanműhelyt létesítenek a képzőművészeknek. A következő évben ünne­peljük a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 40. év­fordulóját. A népfrontbizott­ság is készül a jubileum méltó megünneplésére. Már gyűjtik a helyi tör­ténelmi anyagokat a Ta­nácsköztársaságra vonatko­zóan. Ezzel kapcsolatban négy ismertető füzet ki­adását is tervezik. A népfront ipari és ke­reskedelmi bizottsága szak­mai jellegű előadásokat kí­ván tartani. A következő évben megrendezésre ke­rülő szabadtéri játékok ide­jére reprezentatív ipari kiállí­tás megnyitását javasolják. Természetesen segítik a ki­állítás megvalósítását. A jog­ügyi bizottság tagjai továb­bi közérdekű előadásokat tartanak és • szívesen adnak jogügyi tanácsot az érdek­lődőknek. A mezőgazdasági bizottság Újszegeden, Alsó­városon és Felsővároson a korszerű mezőgazdaságról, a fejlett termelési módszerek­ről rendez előadásokat. Ter­mészetesen mód lesz arra is. hogy a dolgozó parasztok ki­cseréljék termelési tapaszta­lataikat. A várospolitikai bizottság a népfront kerületi bizott­ságaival együttesen a vá­rosfejlesztés ütemének meggyorsítására nagysza­bású társadalmi akciót bo­nyolít le a jövő évben. Közel egymillió forint érté­kű társadalmi munka meg­szervezését vállalták. A tár­sadalmi munka keretében a többi között elősegítik az út­hálózat és a vízellátás javí­tását. A harmadik kerület­ben különösen jelentős tár­sadalmi munkát kívánnak végezni, mintegy 600 ezer forint értékben. A népfrontbizottság tevé­kenykedik a társadalmi ne­velés kiszélesítéséért, vala­mint segíti az iskolákban a politechnikai oktatás gya­korlati megvalósítását. Tanácsadásokat is tarta­nak majd a szülők ré­szére. A nevelési bizottság ezen túl hozzájárul a nőtanács, valamint a szülői munkakö­zösségek tevékenységének gazdagításához is. TANULNAK ÉS SZÓRAKOZNAK ; a tiszaszigeti kiszisták ; La punkban már nemegy­szer adtunk hart Tiszasziget kószistáinak szép kezdemé­nyezéséről. A faluban maga­tartásuk és tevékenységük miatt a javakarabeli embe­rek is becsülik, szeretik az ifjúkommunástákat. Klubesték Most, amikor beszökött a tiéd, még pezsgőbb a KISZ­élet, minit nyáron. Minden este összegyűlnek a kiszis­ták és a szervezeten kívül­álló fiatalok a KlSZ-helyi­segben, amelyet a -kis házi­asszony* — Jávor Olga — mindig rendben tart. Szól a rádió, aztán hang­lemezeket hallgatnak ás ha éppen kedvük tartja, még táncra is pendülnek. A klub­estéken pedig szívesen hall­gatják a falu vezetőinek, a falu pedagógusainak külön­böző irányú előadásait, ame­lyek ismereteik bővítését szolgálják. Kerekes István­ná, a falu párttitkára és Bandi bácsi — egyszerűen csak így hívják Kiss András tanácselnököt — is tartott előadást a fiatalok érdeklő­dési körének megfelelően. Lelkesek A társadalmi munkáinak már hagyományai vannak a kiszisták körében. Aratás idején a beteges, vagy ma­Ér végén — új esztendő előtt Új szegedi lakóházak és klinikák felújítási tervén dolgoznak a tervező vállalatnál Három megye községei, városai részére készítenek tervet az ÉM. Szegedi Ter­vező Vállalatnál. Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hód­mezővásárhely nagy építke­zésének terveit készítették el a szegedi vállalat mérnö­kei. Itt is, mint a termelő üzemekben éves tervek sze­rint dolgoznak, s külön öröm, ha idő előtt tudják teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Ez nekik öröm és egész népgazdaságunk­nak hasznos, mert az idő­ben elkészült tervek alapján biztosabban haladhat az építkezés A vállalat éves tervét már november 19-én teljesítette. Előreláthatóan az év végéig elérik a 120 szá­zalékos tervteljesítést. Kü­lön kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a negyedik ne­gyedév során. Az előirány­zott nyereséget 950 ezer fo­rinttal teljesítették túl. Ez az összeg december 31-ig még jelentősen emelkedik. Egész évi munkájukban igen jelentős volt a szegedi szabadtéri színpad, a Sze­ged Marx téri G—H-tömb, a szegedi nyugati iparöve­zet belvízrendezése, az Os­kola utca és a Dóm tér kör­nyékének tervezési, vala­mint a Korányi rakparti 70 lakásos hatalmas épület ter­vének elkészítése. A most készülő tervek kö­zül kiemelkedik a szegedi 177 lakás, a Gyermekklinika és az Idegklinika felújítási terve. Négymillió forint veszteség helyett százezer forint jövedelem Az elmúlt években veszte­ségesek voltak a Szegedi Autóközlekedési Igazgatóság vállalatai. Az idei jó munka alapján viszont ma már büszkén jelentik, hogy nye­reséggel zárják a hónapo­kat. Míg idáig eljutottak, hosszú hónapok teltek el. Ez év tavaszán csatlakoz­tak a Budapesti Autóközle­kedési Igazgatóság által in­dított mozgalomhoz azzal a célkitűzéssel, hogy megszün­tetik a veszteséget és jöve­delmezővé teszik vállalatu­kat. Vállalták, hogy éves szinten veszteségmentessé te­szik területükön az autóköz­lekedést. Ez gyakorlatban annyit jelentett, hogy az igazgatóság 4 272 000 forint tervezett veszteség helyett jövedelemmel zárja az évet. Vállalásukat november 30-ig teljesítették. A veszteséggel szemben november 30-ig 109 ezer forint nyereséget ér­tek el. Termelési tervüket általá­ban túlteljesítették. Az első negyedévben 106,2 százalék­ra, ez negyedévenként foko­zatosan emelkedett és a har­madik negyedévre már túl­haladták a 109 százalékot. Különösen jól sikerült az október és november havi teljesítés, amikor 148 száza­lékot értek el. Ennek meg­felelően csökkent az önkölt­ség és növekedett a nyere­ség, amelyeknek eredménye­ként ma már nyereségesek az Autóközlekedési Igazgató­ság vállalatai. gukra hagyott idősebb dol­gozó parasztok gabonáját vágták le a KISZ aratóbri­gádjai. A kübekházi csator­naépítésben is részt vettek, aztán fáikat ültettek a falu­ban. A kiszisták a tanácstól kaptak egy hold földet hasz­nálatra. Közösen cukorrépát termeltek rajta. A cukorré­páért. kapott pénzt az ifjú­sága szervezet helyiségének csinosítására fordították. Most tervezik, hogy újabb társadalmi munkát végez­nek a falusi lakosság érde­kében. A közös, társadalmi mun­kában, a feladatok megoldá­saiban részt vesz a 63 tagú KISZ-szervezet minden tag­ja. Ezért mondotta Pópity Ica, amikor beszéltünk vele: — A mi szervezetünk fia­taljai lelkesek, és nem hú­zódoznak a murikától. Tagkönyvcsere Most a tagkönyvcserére ké­szülnek a kiszisták. A KISZ­szervezet vezetői már be­szélgettek a szervezet vala­mennyi tagjával. Vélemé­nyüket. javaslataikat kérték a még eredményesebb mun­kához. Sokféle észrevételt tették a tagők. A többi között Kiss Dezső még azt is javasolta, hogy a lánykor által készí­tett kézimunkákból hagyja­nak a szervezetnek ós dí­szítsék vele helyiségét. Bódi Pista arról is beszélt, jó len­ne, ha a kulturális csoport többet szerepelne, hiszen szívesen fogadnák ezt a fa­lu lakói. Aztán egy-egy szín­darabbal — mint korábban is tették — vendégszereplés­re mehetnének a környező falvakba. Szilveszterre... A lánykörben is — amely­nek Molnár Gizi a vezetője — eleven az élet. Kézimun­ka-tanfolyamokat rendeznek, beszélnek a szabás-varrás­ról, a divatról. Sőt, előadá­sok hangzanak el a helyes bőrápolásról is. A kulturális csoport most a szilveszteri esztrádműsor­ra készül, hogy jól szórakoz­tassák a falu lakosait. Bódi Pista, Kiss Dezső, Németh Irén, Bodó Joli, Papp Ba­lázs, Ábrahám Béla. Kö­kény Erzsi, Ábrahám László, Pópity Ilona és másók lelke­sen vesznek részt a kulturá­lis csoport munkájában, amelynek önzetlen, odaadó vezetője Jávor József isko­laigazgató. Vonzó a KISZ-élet Tisza­szigeten. Ám, az ifjúkom­munisták tovább tökéletesí­tik és ennek hasznát az egész falu látja. Milyen változások várhatók a nyereségrészesedés rendszerében ? Az 1957 évben ^ zetett nyereségrészesedési rendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta kormányunk, hogy kísérletről van szó. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítéséhez nagyfokú körültekintésre van szük­ség. Ezért érthető, hogy kormányunk annak idején nem foglalt el végleges ál­láspontot. A múlt évi ta­pasztalatok, az idei kilátá­sok már elegendő lehető­séget nyújtanak ahhoz, hogy e kérdésben végleges állás­pontot lehessen kialakítani. Megállapítható, hogy a nyereségrészesedési rend­szer két főirányban hatott. Az egyik politikai jellegű volt. Kézzelfoghatóbbá vált a »miénk a gyár« fogalma. Az, hogy a dolgozók az el­ért eredmények után része­sedést kapnak, s választott testület útján szabadon ren­delkeznek e részesedés el­osztásával ez nagymérték­ben elősegítette az üzemi demokrácia erősödését: A gazdasági téren jelentkező előnyök — párosulva a gaz­daságvezetés nagyobb önál­lóságával — segítettek ab­ban, hogy az ellenforrada­lom után aránylag rövid időn belül rendeztük gaz­dálkodásunkat. Az első ki­fizetések után pedig még nagyobb lendületet vett a munka: A küszöbön álló termelő! árrendezés lehetőséget nyújt a kormánynak arra, hogy ezzel egyidőben változtas­son a nyereségrészesedés jelenlegi gyakorlatán. Fel­merül a kérdés, miért van szükség változtatásra. Első­sorban azért, mert a mos­tani módszer kísérleti jelle­génél fogva nem mutat elő­re, nem nyújt eiegendő le­hetőséget a vállalatoknak; Másfelől a rendszer lénye­gében az 1956. I.—IIL ne­gyedévi tényszámokra, mint bázisokra épült Azóta vi­szont választékeltolódások és volumen-változások tör­téntek. Számolni kell azzal is, hogy" az utóbbi két év­ben éppen a struktúrális változtatások, valamint egyes fogyasztási cikkek termelésért-;k emelése miatt aránylag sok központi in­tézkedésre volt szükség. Ezek nyomán mindenütt korrekciós lehetőségek szü­lettek. Törekedni kell tehát egy olyan egyszerű általá­nosságban alkalmazható módszer bevezetésére, amely az adott körülmények kö­zött közel egyenlő feladato­kat jelent az iparvállalatok­nak és aránylag kevés kor­rekciós intézkedésre van szükség. El kell dönteni azt is, vajon, helyes-e a jelen­legi módszer atekintetben, hogy rentabilitási színvona­lat írunk elő. Tehát tulaj­donképpen a nyereség ösz­szegszerű nagyságától füg­gően minőségi színvonalra építjük az anyagi érdekelt­ség elvét. A népgazdaság­nak ugyanis nem közömbös, hogy az önköltségcsökkentés mellett, vajon abszolút számban teljesíti-e az ipar a tőle várt nyereségetj A felsorolt M-JJ tosak. Kormányunk bizo­nyára olyan intézkedéseket alkalmaz a következő gaz­dasági évben, amelyek töb­bé-kevésbé megszűntetik a nyereségrészesedési rendszer kísérleti jellegét és a gaz­/t szegedi lapok mai száma közli a hírt, hogy a Ber­lini körúti honvédlaktanyából Munkásotthon lesz. A Szegedi Naplóban a hírek között olvassuk az alábbi név­telen, de kétségtelenül Móra Ferenc tollából való kis cik­ket, amely méltó arra, hogy Juhász Gyulának »A Mun­kásotthon homlokára* cimü verse mellett — amely fél évvel később ugyancsak ennek az épületnek állitott örök irodalmi emléket — idézzük: Ax új háx A hadügyminiszter ma tudatta a polgármesterrel, hogy a Berlini körúton levő honvédkaszárnyát további rendel­kezésig átengedi Munkásotthonnak. Ez az az »új ház«, amiről igazság szerint vezércikket kellene írni, de semmi­esetre se lehet róla egy sablonos közigazgatási hírben tu­domást venni. Mégiscsak más ez, mint azok a "lakhatási engedélyek«, amiket az úgynevezett illetékes hatóságok ki szoktak adni. Itt egy világeszme kapott lakhatási enge­délyt egy olyan házra, amely egy másik világeszme számára készült. A maga emberségének hermelin-palástjába öltö­zött felséges uralkodó, a Munka vonul be abba a szomorú palotába, amelynek köveit a kizsákmányoltak, a szegények, a nyomorultak verejtékével ragasztották össze, hogy vára legyen az erőszaknak, az elnyomásnak, a világbíró mili­tarizmusnak. A francia forradalom lerombolta a kaszár­nyákat, hogy kö kövön ne maradjon belőlük, a modern forradalom nem pusztít el értékeket, hanem birtokába ve­szi őket: ami az én munkámból készült, az az enyém! A ka­szárnyából munkás-kaszinó lett, a háromszínű lobogó he­lyén, amely az emberiség családjának egy tagját elválasz­totta többi testvérétől, a vörös lobogó fog lengeni, az egész emberi faj lobogója: a forradalmat semmi se szimbolizál­ja szemléltetöbben, mint a munkás-klubbá változott ka­szárnya. A komor szobákba, amelyek eddig a szabad embe­ri lélek kínzó-kamrái voltak és az emberölés művészetének nevelő-műhelyei, beköltözik a jövendő iskolája, a maga pezsgő életével és új idők friss szelei szaggatják le a fa­lakról a feudalizmus pókhálóit. Szuronyos őrök nem áll­ják el többé az utat a nyitott kapuban: szabadon járhat mindenfelé a maga otthonában a munkás-zubbony, amely­nek tisztességét soha többé kétségbe vonni nem merik, hordja azt akár ipari, akár szellemi munkás. S nekünk csak egy kívánságunk lehet a házavató alkalmával: az, hogy a munkásság, amely elnyomva, lenézve, semmibe véve naggyá és hatalmassá tudott nevelődni a Feketeház zugai­ban és sikátoraiban, méltóságát, egységét, minden személyi érdeken felülálló szervezettségét, ami legnagyobb erejét adja, őrizze meg napos, levegős új otthonában is, s amit a tűrés és szenvedés kovácsolt össze, azt ne lazítsa meg és ne bomlassza szét a hatalom birtoka sem. * A fővárosban hatalmas katonai tüntetés volt. A vörös sapkarózsás fölvonulók a tanácshatalmat éltették. A polgári pártok magatartására egyre jobban rányomja bélyegét a kommunizmus térhódítása. a Károlyi-párt li­pótvárosi gyűlésén Lovászy Márton, a Károlyi-párt jobb­szárnyának vezetője követelte, hogy a kommunizmus ellen szervezkedjék az egész polgárság. Móra Ferenc vezetésével kertészek küldöttsége kereste föl a polgármestert: földet kértek a várostól. 200 holdat a Hattyasban, hogy ott »kertész-kolóniát* alapítsanak. 5—10 holdas parcellákat akartak, öt évig ingyen, azután 20 éves bérletként. Somogyi földet ígért nekik — Baktóban. A városi közgyűlés több régi tisztviselőt, köztük Sza­tay József rendőrfőkapitányt nyugdíjazott. dálkodás jelenlegi helyzeté­ből kiindulva egyaránt ösz­tönző és igazságos lesz a vállalatok szempontjából; Milyen változások várha­tók? Ugy gondoljuk, min­denképpen lehetőséget kefl adni arra, hogy a vállala­tok hosszabb időre készít­hessenek terveket; Ennek megfelelően nem látszik reálisnak, ha mondjuk, az 1958. első félévi tényleges helyzetre alapítjuk a köve­telményeket. Mindenesetre az átszámítással kapcsolat­ban az 1958-as évet ki kell munkálni új árszinten is« Tehát a munka szempont­jából esetleg mégis a folyó évi tényszámokat kell ala­pul venni. A másik lehető­ség az lenne, ha az 1959; évi új árszinten kidolgozott termelési feladatokból in­dulnánk ki és az alapren­tabilitási követelményt esetleg szubjektív módszer­rel a felügyeleti szervek határoznák meg. Ez viszont azzal a veszéllyel járna; hogy az új árrendszer ha­tását nem lehetne azonnal felmérni. Tehát reális, meg­alapozott intézkedéseket csak később, esetleg 1959 második felében lehetne ki­adni: Lehetséges, hogy a válla­latok részére abszolút ösz­szegben írják elő ezt a nye­reséget, amelyre a népgaz­daság feltétlenül számit, il­letve amely fölött nyereség­részesedés fizethető ki; Ez lényegében a jelenlegi rend­szer továbbfejlesztése lenne azzal, hogy az alaprentabi­litáson felül követelmény még megfelelő nagyságú nyereség biztosítása a nép­gazdaság részére. Ebben tulajdonképpen az önkölt­ségcsökkentési terv tenden­ciái találhatók meg; Elképzelhető még az is; hogy a felsőbb szervek a teljes nyereségösszeg egy bizonyos hányadát jelölik meg mint közvetlen nyere­ségrészesedésre fordíthatók Az említett lehetőségek mellett még számításba le­het venni azt, hogy összeg­szerűen megállapított köve­telmény mellett előírják a jövedelmezőségi színvona­lat is. Ebben az esetben csak úgy juthat a vállalati kollektíva nyereségrészese­déshez, ha önköltségcsök­kentés útján ért el az elő­írtnál nagyobb nyereséget; Mindezeken^:­sen elképzelhetőek egyéb javaslatok, elgondolások is: De már ezekből is látható, hogy rendkívül nehéz fel­adat az egész népgazdaság­ra, vagy akárcsak a népgaz­daság egy-egy ágára általá­nosságban jól használható módszert megállapítani; Mindenütt, de leginkább az anyagi érdekeltség elvével összefüggő intézkedésekben különös gondot kell fordí­tanunk az ezerarcú élet ki­hatásaira: A nyereségrészesedési rendszer jövőben alkalma­zandó módszere kialakítá­sára nézve határozott állás­foglalás még nincs, viszont a közeljövőben várható. De függetlenül attól, hogy a kiadandó intézkedések mi­lyenek lesznek, egy dolgot le lehet és le kell szögezni: a nyereségrészesedési rend­szer hatásos eszköz az élet­színvonal emelésére, a nép­gazdasági tervek helyes és jó végrehajtására: Marosi János flz Indonéz Kommunista Párt nagy választási sikerei Az Indonéz Kommunista Párt a közelmúltban hatal­mas sikert aratott a közép­borneoi helyi közigazgatási választásokon. 150 százalék­kal több szavazatot kapott, mint ugyanitt 1955-ben, a parlamenti választások al­kalmával

Next

/
Oldalképek
Tartalom