Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

3 Kedd, 1958. december 16. Megkezdődött a kedvezményes hazautazási igazolványok érvényesítése Az 1958-as igazolványok december 31-én járnak le — A közalkalmazottak 50 százalékos igazolványát 1959 február 1­március 31 között hosszabbítják meg A Szegedi MÁV Igazgató­sag felkészült a kedvezmé­nyes utazási igazolványok érvényesítésére. A vasútál­lomások december 15-től 1959. január 31-ig veszik nyilvántartásba a dolgozók napi munkába járására, il­letőleg hazautazására szol­gáid utazási kedvezményhez szükséges 1959-re érvényes igazolványokat. Most lényegesen megköny­nyítik az igazolványokhoz szükséges iratok beszerzé­sét. 1959-ben az A. B, C jel­zésű hazautazási kedvezmé­nyes igazolást eltörlik, s tel­jesen új igazolványokat, hoz­nak forgalomba. Háromfajta igazolvánnyal utazhatnak ezentúl a dol­gozók. így 1959. január 1-től napi munkábajárásra heti- és ha­vijegyet válthatnak. A fél­havi jegyet megszüntetik. Azok a dolgozók, akik ed­dig A. illetőleg B jelzésű igazolvánnyal utaztak, jövő­re "Igazolvány dolgozók me­nettérti jegyének váltására* cimü nyomtatványt szerezze­nek be, s ezzel hasonlóan az A, B igazolványhoz, egy hónapban legfeljebb ötször utazhatnak haza, illetve visz­sza a munkahelyükre. Azok a dolgozók, akik eddig C jelzésű igazolványt használtak, az új évre ugyancsak az előbb említett nyomtatványt szerezzék be. A húsz éven felüli nőtlen, illetve hajadon dolgozók, akik eddig a szülő eltartása címén vették igénybe az utazási kedvezményt, január 1-től kétféle alapon igényel­hetnek hazautazásra havon­ta két alkalommal 50 száza­lékos menettérti kedvez­ményt. Az a fiatal, aki dol­gozó szüleivel él közös ház­tartásban és állandó lakhe­lye szülei lakóhelyével azo­nos, a lakóhely szerint ille­tékes tanáccsal csupán a közös háztartás­ban való együttélést kell igazoltatni. A másik fajtája a kedvez­ménynek akkor igényelhető, ha a dolgozónak az állandó lakása nem azonos a szü­lőkével, de a szülő vagyon­talan, munkaképtelen és nem rendelkezik havi 500 forintnál nagyobb jövede­lemmel. Ezeket az adatokat is a szülők állandó lakhelye szerint illetékes tanáccsal kell igazoltatni. Az állomások pénztárainál lehet megvenni az uta­zási kedvezményhez szük­séges nyomtatványokat 80 fillér ellenében. Ezt a munkaadóval kell kitöltetni, majd az illetékes tanáccsal igazoltatni az adatok helyes­ségét. Az új igazolványok arcképnélküliek. Éppen ezért az igazolvány nyilvántartás­ba vételekor, vagy a me­netjegy ellenőrzésekor az igazolvány tulajdonosa személyi igazolványt köte­les felmutatni. Minden dolgozó igyekezzek idejében beszerezni, s nyil­vántartásba vetetni igazol­ványát, mert az 1958-as iga­zolvány december 31-ig le­jár. A szegedi MAV Igazga­tóság ugyan felkészült a várható nagy forgalom za­vartalan lebonyolítására, de ehhez természetesen az igénylők türelme is szüksé­ges. A pontos adatszolgálta­tás, ellenőrzés miatt egy-két nap kell ahhoz, hogy az igazolványt nyilvántartásba tudják venni. A Szegedi MÁV Igazgató­ság kereskedelmi osztályá­nak menetkedvezményi cso­portja is nagy munkában van. A vasutas dolgozók új arc­képes igazolványait ké­szítik. A régi, 1958. december 30-án lejár. A vasutas dolgozók, a vasutas nyugdíjasok, vala­mint a családtagok részére már eddig több mint 40 ezer igazolványt adtak ki. Ugyancsak a menetked­vezményi csoport állítja ki a megyei és a járási ta­nácstagok utazására jogosító igazolványokat Eddig a Szentesen lakó megyei ta­nácstagok, valamint a Bács­Kiskun megyei új tanácsta­gok részére készítették el az igazolványokat, A közalkalmazottak 50 szá­zalékos ntazási igazolvá­nyát 1959. február 1.— március 31. között érvé­nyesítik. Az 1958-as érvényesítéssel tehát 1958. március 31-ig le­het igénybe venni a ked­vezményes utazást. A menetkedvezményi cso­port felhívja a hivatalok és az intézmények figyelmét, hogy a rendeletnek megfe­lelően járjanak el az igazol­vány érvényesítésénél, igény­lésénél. A legtöbb esetben ugyanis az történik, hogy kérik a meglévő igazolvá­nyok érvényesítését és új igazolványokat is igényelnek azon a lapon. Ezt külön-kü­lön kell kérni, s külön csek­ken is kell a pénzt befizetni. A hadiözvegyek, rokkan­tak kedvezményes igazolvá­nyainak érvényesítéséről rö­videsen megjelenő rendelet gondoskodik majd. Ahol a politikai munka jó hatással van a% emberekre R mihálytelki pártmunka eredményeiről Az utóbbi hónapokban szinte ugrásszerű eredmé­nyeket értek el a mihály­telki kommunisták. Ez kü­lönösen figyelemreméltó, ha tekintetbe vesszük, hogy az ellenforradalom leverése után még több, mint egy esztendeig nem tudott meg­alakulni a pártalapszervezet: nem voltak párttagok. Csak 1958 elején sikerült ez Tari Vilmos elvtársnak, s jól le­het mindössze hárman voltak kezdetben a rengeteg fontos munka elvégzéséhez, ma már szép és dicsérendő sikereket könyvelhetnek el maguknak. J Sokat jelentett, hogy egyes mihálytelki párttagok, akik korábban valamelyik szegedi üzemi alapszervezethez tar­toztak (ott van a munkahe­lyük) átiratkoztak az otthoni alapszervezetbe és aktiv politikai munkához fogtak. Ilyenek például Ró­zsa Imre és Kriska József, a Szegedi Paprikafeldolgozó, Ábrahám Jenő, a Szegedi Kenderfonógyár és Éri Ká­roly, a Kisvasút dolgozója. Ezenkívül a Ruhagyárból is kijár Babinszki László és Buza István elvtárs segítsé­get nyújtani. Ök számos hasznos tapasztalatot adtak SZEGEDI ÖREGEK A veterán kőműves Már túl van & hatvanöt éven Kiss Pál. Rövidre nyírt fe­hér haj koronázza barna, árkos arcát. Hangja még most is érces, mélyen zengő, mint amikor még építette a szegedi há­zakat, s az állványo­kon nótázva dolgo­zott. — Mert a kedé­lyünk üres hassal is megvolt — mondja az elmúlt évtizedek­re emlékezve —, könnyebben ment a nehéz munka. Tíz­éves koromban let­tem kőművesinas és 36 esztendeig dolgoz­tam a különböző épít­kezéseken. Amikor akadt munka. Mert csak az év kis részé­ben dolgozhattunk a szakmánkban, köz­ben voltam fakihor­dó, fűrészelő, kubi­koltam a téglagyár­ban, dolgoztam a do­rogi, a tatai szénbá­nyában, hogy a hét­leg­jus­he­kiló de volt úgy, hogy csak negyed kiló jutott. A fő ételünk burgonya és bab volt s időn­ként, ha *jobban« ment, akkor öt dekáz­tunk a szalonnából. Pedig sok házat épí­tettem Szegeden, ilyen vékony koszton. A Kálvin téri, úgynevezett református palotát, a fogadalmi templom alapjait, nagy kupoláját. A Gyufagyár felépítésén is dolgoztam, meg az Oroszlán utcai, a Kálváriatéri nagy bérházon. A móravá­rosi templom tégláit is raktam, a Zsótér­ház homlokzatát vakoltam és még sok olyan házat, amelyben ma a szegedi csa­ládok laknak. Igaz, most is vannak »ki­tagú családnak alább kenyérre son. Feleségem tenként fél zsírral főzött, fogások«, hogy »kövér a disznóhúsmeg "fázik a fülem a krumplitól*: sokan el­felejtették, hogy mi volt, vagy nem él­tek a múltban. Pedig én ismertem va­lamennyi szegedi kőművest, ők is en­gem. Mint az építő­munkások bizalmi testületének elnöke jártam a szakszerve­zeti tagokhoz, a kí­vülállókhoz, mi a kí­vánságuk, panaszuk, álljunk együttesen csatasorba, hogy emeljék a munka­adók a béreket, jobb körülményeket bizto­sítsanak számunkra. Negyven évvel ezelőtt egyik alapító tagja voltam a Kommu­nisták Magyarorszá­gi Pártjának és bi­zony hosszú, több év­tizedes harcból vet­tem ki részem eb­ben a városban. — Most hogyan él Pali bácsi? tt- érdeklő­dünk. — Jól — válaszolja —mint ahogyan Kiss Pál azok a családok, akik­nek lakásait én épí­tettem. Tíz évvel ezelőtt elkerültem Du­nántúlra és 1956-ban mentem nyugdíjba. Kapok havonta 1085 Ft-ot. Kijövünk belő­le. Körülményes lakáscserével, de hazake­rültem Szegedre. Itt éltem, ide tartozom, itt akarjuk eltölteni feleségemmel öreg nap­jainkat. Ha időnként összejön a család, a nagyobbik fiam az anyja ölébe ül, meg­simogatja fejét és emlékezik: »Drága jó anyám, hogyan is neveltek bennünket ak­kor, olyan nehéz időben? Napközben most is végzek pártmunkát, mert amíg élek. az emberek javát akarom. Markovits Tibor át a vezetőségnek, aminek a többi között abban is meglátszik a hatása, hogy a kommunisták népszerű em­berek lettek. Ha a párttitkár végigmegy a falun, legtöb­ben megsüvegelik és megál­lítjuk egy kis beszélgetésre. Legutóbb Juhász János mű­szerész és Varga Ferenc ko­vács kért tőle véleményt, il­letve tanácsot. Régi igazság, hogy a poli­tikai munka nem sokat ér önmagában véve. Egy párt­szervezet tevékenységét rendszerint azon szokták le­mérni, hogy elősegíti-e saját területén a soronlévő állami és gazdasági tennivalókat. Nos, Mihálytelken éppen az a dicsérendő, hogy így dol­gozik az alapszervezet. Az úgynevezett "nehéz* terület megszűnt és november 16-án a dolgozó parasztok már egyemberként szavaztak a népfront jelöltjeire. És leghamarabb be is fejezték a választást. A másik igen lényeges do­log, hogy az elvtársak ön­zetlen és jó felvilágosító ténykedést fejtenek ki a me­zőgazdaság szocialista fejlő­dése mellett. Az eddig l-es típusú Szabad Tisza Terme­lőcsoportot az elnök Bőr­csök elvtárs és mások segít­ségével III-as típusúra, il­letve termelőszövetkezetre alakították át. Természete­sen az önkéntesség elvének legteljesebb tiszteletben tar­tásával. Valamennyi csoport tag rövidebb-nosszabb esz­mecserét folytatott a kom­munistákkal erről a kérdés­ről és végül meggyőződésből léptek a magasabb fokra. Új helyisége is van már a2 alapszervezetnek. Az ügyira­tok kezelését és a nyilván­tartások pontosságát illetően sok nagyobb pártszervezet elé példaként lehet állítani. Pedig legtöbben nehézkezu. íráshoz kevésbé szokott em­berek munkálkodnak itt, igazán nem lehetne nekik bűnül felróni, ha volna egy kis "restanciájuk*. Igaz, eb­ben sokat segít Barta Jó­zsef iskolaigazgató helyet­tes; nemrégen vették fel a pártba. Ha valamilyen párt­rendezvényről van szó, Bar­ta elvtárs elkészíti az érte­sítéseket és a postás, aki pártvezetőségi tag (ez helyes, mert bizonyára alkalma van megismerni a lakosság ügyét­baját) kikézbesíti. És a ren­dezvényen mindig sokan megjelennek. Kívánjuk a mihálytelki kommunistáknak, hogy to­vábbra is ilyen szívvel-lé­lekkel és jó egészségben munkálkodjanak a dolgozó parasztok érdekében. Az összefogás eredménye A lakosság és a tanácstagok közösen jelentős társadalmi munkát végeznek a II. kerületben Egy hónap telt el a ta­nácsválasztások óta. Az ala­kuló tanácsüléseken most erősítették meg a tanácsta­gok mandátumait, s máris nagy buzgalommal dolgoz­nak Szegeden az új és a régi tanácstagok. A II. ke­rületben a 25-ös körzetnek öt éve tanácstagja Hegyesi Gergely. Még jól emlékszenek vá­lasztói kezdeményezésére. 1956-ban a Gyöngytyúk ut­cát a Tündér utcáig salak­kal töltötte fel. Természete­sen nem egyedül végezte el ezt, a környező üzemektől kért segítséget és választói között szervezett társadalmi munkát. A vízellátás megjavításáért A Tündér, a Gyöngytyúk, a Nádas és az Árva utca lakóinak vízellátása igen rossz volt. A közkifolyók vízmennyisége nem elégí­tette ki az igényeket. Ezért szervezett társadalmi mun­kát Hegyesi elvtárs. Ez év májusában a rókusi temető kútjának felesleges vizét kapcsolták a fentemlített ut­cák vízhálózatába. Sajnos ez is kevésnek bi­zonyult. Újabb megoldást kellett keresni a tanácstag­nak, a II. kerületi tanács­nak és a Víz- és Csatorna­műveknek. Úgy látszott, egyelőre nem sikerül meg­Az utóbbi időben mind többen keresik a nagyértékű háztartási cikkeket: villany­tűzhelyeket, rádiókat és hű­tőszekrényeket. A kereske­delem az idén még nem tu­dott megbirkózni a lakosság igényeivel a villanytűzhelyek és hűtőszekrények forga­lombahozatalánál. Ezért a belkereskedelmi Minisztéri­um Vasműszaki Igazgatósá­gán elhatározták, hogy a jövő évtől a hűtőszekrények és a villanytűzhelyek egy részét SZOT-utalványra hoz­zák forgalomba. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa foglalkozott a dolgozók jogos panaszával, hogy az olcsó bútorokat csak nehézkesen és hosszas után­járással lehet megszerezni. Ezért elhatározták, hogy a kombinált szekrények. a konyhabútorok és az egy-két Január második felétől bútort, villanytűzhelyt és hűtőszekrényt SZOT-utalványra is vásárolhatnak a sz egedi dolgozók személyes rekamiék egy ré­szét is SZOT-utalványra áru­sítják. Ha ezt megvalósítják, a dolgozóknak nem kell sor­ba állniok, és az olcsó búto­rok olyanok tulajdonába ke­rülnek. akik erre leginkább érdemesek. A rendelkezés szerint ja­nuár 1-től az említett búto­rok mintegy 30 %-át csak a Szakszervezetek Országos Tanácsa bútorvásárlási utal­ványaira lehet megvásárolni. Ez a gyakorlatban annyit jelent most az akció kezde­tén, hogy míg a vásárolni szándékozók megkapják utal­ványaikat, eltelik egy-két hét. Ugyanis a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, Csongrád megyében és Sze­geden előbb az üzemi bi­zottságok között osztja szét az utalványokat. A további negyedévek során azonban már folyamatosan halad ez a munka. Villanytűzhelyeket és hű­tőszekrényeket, bútort is csak a kijelölt üzletekben vásárolhatnak az utalvánnyal rendelkezők. Szegeden hűtő­szekrényt és villanytűzhelyt a Tisza Állami Áruház, a Kiskereskedelmi Vállalat 39­es és 29-es árudája és a Földmúvesszövetkezet Mik­szát Kálmán utcai boltjában árusítanak SZOT-utalványra. Bútor a Bajcsy Zsilinszky utcai bútorszaküzletben vá­sárolható. A szegedi járás­ban egyedül Kisteleken, az ottani Földmúvesszövetkezeti Áruházban kapható a vil­lanytűzhely és hűtőszekrény, hasonlóan bútor a községi bútorszaküzletben. Készpénzes vásárlási utal­ványt tehát az üzemi bizott­ságoknál kérjék a vásárolni szándékozó dolgozók. De mi­előtt valaki villanytűzhelyet vásárolna Szegeden, feltétlen érdeklődje meg, hogy laká­sában használható-e egyálta­lán főzőkészülék. Erre en­gedélyt kell kapni a Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalattól. Ugyanis Szeged nem minden körzetében le­het egyszerűen a vezetékre kapcsolni villanytűzhelyet. Előfordulhat olyan eset is, hogy az utalvánnyal rendel­kezőknek nem megfelelőek az üzletben lévő bútorok. Ha nem tetszik nekik, akkor megállapodhatnak az üzlet­vezetővel, hogy tovább vár­nak és ha újabb áru érke­zik, majd abból választanak. Ha az üzletben nincs a kért áru, akkor az üzletvezető kö­teles előjegyezni a dolgozó igényét és amikor megérke­zett a kért áru, köteles az üzemi bizottságot értesíteni, hogv átvehető a kért hűtő­szekrény, villanytűzhely vagy bútor. javítani a vízellátást ezen a területen. A megtakarítás eredménye A II. kerületi tanács tíz évben igen gazdaságosan bánt a pénzzel, s jelentős megtakarítást ért el. A meg­takarított pénzzel a legsür­gősebb feladatokat oldják meg, így a Tündér, a Nádas, a Gyöngytyúk és az Árva utcák vízellátásának megja­vítása. A Sándor és a Rózsa utca sarkán lévő nagy tel­jesítményű kút vizét a Csongrádi sugárúti vízháló­.zatba kapcsolják, ezzel igen jelentősen megjavul a fent­említett utcák vízellátása. Ez igen komoly munkát kíván. A Holló utcától a Csongrádi sugárútig kell új csöveket lefektetni. Hegyesi elvtárs ismét akcióba lépett. Ötezer forint haszon A csövek lefektetéséhez szükséges árkot társadalmi munkával ássák ki. A kör­nyék lakói — egynéhány ki­vételével — szívesen vállal­ták, hiszen régi kívánságuk teljesül. Körülbelül 100 mé­ter hosszú árkot már kiás­tak. Ebből derekasan kivet­ték részüket a Csókási-csa­lád, Klein Laj06, Kulcsár Márton. Klivinyi László *s még sokan mások. A határidő sürget. A Víz­és Csatornamüvek december 15-ig be akarja fejezni ezt a munkát, tehát el kell ké­szíteni az árkot is. Hegyesi elvtárs a környék lakóin kí­vül más segítséget is szer­vezett. A Vasipari Szövetke­zet dolgozóival beszélt, azok is jó szívvel vállalkoztak dologra, és heten már részt is vettek az árokásásban. Ez a munka körülbelül 16 ezer forintba kerül. A tár­sadalmi munka értéke pedig közel ötezer forint lesz diakbaijböi, televíziós készülék Az Újszegedi Általános Gim­názium szombaton este nagy­szabású diákbálot rendezett a November 7 Művelődési Ott­honban. A bál bevételét az eredeti elhatározás szerint tele­víziós készülék vásárlására és felszereltetésére forditiák. A siker érdekében példásan együttműködött az iskola taná­ri kara, szülői munkaközössé­ge és tanulóifjúsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom