Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

5 Kedd, 1958. december 16. .RÉGI. Hajnal a parton. A koraőszi nap bágyadt fénye nehézkesen birkózik a víz fö,i lőtt lebegő köddel. Aztán a i pára fölszáll és a folyó kanyarulatában Felsőváros felé t láthatóvá válnak a parthoz r] közel horgonyzó vízimalmok, s , A szél malomkerekek kelcpelésének zaját libbenti át a táj fölött. III. Vízimolnárok nyével nem lehetett sokáig pünkösdkor és István napszembeszegülni. A század- ján nagy mulatságot csapfordulóra 10-re apadt a ví- tak, amire zöld ágakkal szézirnalmok száma, az I. világháború utolsó éveiben pedig eltűnt az utolsó is a szegedi tiszapartról. A UiUotoUtlyiU pen feldíszítették a vízimalmokat. Az István napi molnárünnepet hajdan egy, a folyó közepén képződött homokzátonyon tartották. Az 1860-as években azonban egy hatalmas vihar elsöpörte a mulatozást. Attól A fnesUtefy szuttiítc A vízimalmok kikötőhe- .... . , lyeit a nép -mónárjáró-nak f°gva a felsotiszaparti fuzcnevezte. Kovács János fel- Kek mellett jöttek össze az jegyzései alapján öt mónár- István napi ünnepélyre, járóról tudunk: egy a maros- A torkolat alatt, az ún. Sárgán U&tyt&tH . • . Ismét a múlt században volt a tápaiak részére, a má- 9 vagyunk és ismét a szegedi sodik a volt Lippai-fatelep- A vízimolnárok híres dutiszaparton, ahol 50 évvel nél (itt horgonyzott az utol- dások voltak, különösen a ezelőtt még vízimalmok só vízimalom, a Nagyiván- vízidudát kedvelték régeb>• késségét* forgatta a Tisza családé), a harmadik á régi ben, amit a sót és fát tutaárja. Abban az időben már sóházak előtt, a negyedik Al- jozó románoktól vettek cseutolsó óráit élte Szegeden ez sóvárosnál a Boszorkány- rébe kukoricalisztért. Ügyea hagyományos foglalkozási sziget fölött, az ötödik pe- sen játszottak egy másik, ág, de volt idő — egy év- dig a röszkei parton. ma már szintén ismeretlen századdal ezelőtt —, amikor A vízimalmok az elmúlt naP' hangszeren, a bőrdudáu Tápétól Seentmihálytelekig századokban jól jö vedel- Is- Híres bőrdudás volt Buközel 100 vízimalom hor- meztek malomgazdának és kusza Tanács Ignác vízigonyzott a Tiszán. molnárnak egyaránt — nem molnár, aki a 20-as években A szegedi vízimolnárság véletlen hogy városi nota- alsóvárosi parasztlakodaleredetét nagyon nehéz pon- bilitások és gazdag kereske- makba is eljárt dudálni. Az tosan kideríteni. Annyi bi- ddk iparosok vízimalomba 6 háza előt* állott utolsó hírzonyos, hogy Szegeden is — fektették tőkéjüket Idős mondóul a tiszai víziembemint folyómenti települése- asszonyok szerint még any- rek hagyományos címere, a inken általában — több év- juk lánykorában — a múlt bőgős orrtőke. százados múltra tekinthet sz£zad vége felé is -ka- Ma már ilyenek sem látvissza ez a mesterség. Az pö^ voltak a mőnárlegé- hatók, csupán néhány alsóelső írott emlékek a török nyök* ami arra utal hogy ós felsővárosi ház kapuja időkből valók. A hajóépí- a mesterség hanyatlásakor előtt őrzi a földbe ásott eltéshez és a hajózáshoz ha- , . , . „_„_ kopott malomkő a hajdani sonlóan a XVIII. században 18 e,einte "urasan jogéltek*. nagvhfrű szegedl mesterség indult nagvobb fejlődésnek. Hagyományos szokásuk volt emlékezetét. Míg a század elején, 1721- a vízimolnároknak, .hogy Juhász Antal ben 14 vízimalom őrölt a szegedi Tiszán, addig 1790ben Vedres István verse szerint: »A Tiszán llsztőrlőtnalom jár hetvenegy .. .* A vízimolnárság Szegeden a múlt század közepe táján elte virágkorát. 1859-ben 90 vízimalom őrölt a szege*di Tiszán. Ettől kezdve számuk egyre fogyott. Amint a fejlettebb technikával, gyorsabban dolgozó gőzmalmok kiszorították őket a gabonaőrlésből, az alsóvárosi vízimalmok áttértek a paprikaőrMinden hfcró', az egész lakótérről bevallást kell készíteni a jövő évi házadé íveken A pénzügyminiszter arányosan állapították-e 187/1958. PM számú utasí- meg. A bérbeadott házaktásában intézkedett a ház- 'nál meg kell vizsgálni, hogy adó- és lakáshelyreállítási az adóalapot helyesen állív?tésáérőTláS 1959' éVl kÍ" tották"e ki és az adókulcsoAz intézkedés szerint kat alkalmazták-e. Ideig3dÍ .r^f,: minden magán-, vagy álla- lenes adómentesség esetén mi tulajdonban levő házról — a tételes házadóval adózÚJ GYÓGYMÓDDAL egy régi népbetegség" elten Ma , már megfékeztük az korántsem teljes.) A tbc ed- utasítja a beteg a masszőrt. első számú népbetegséget, dig megrövidítette az életet, Az ilyen gyógymód előbba tbc-t, a másodikkal, a éppen ezért az ellene való utóbb többet árthat, mint reumás és mozgásszervi küzdelmet nagyon komolyan használ, de legalábbis hoszmegbetegedések tömegmére- vettük fel. A reuma viszont szabb tartamúvá teszi a tű gyógyításával azonban megkeseríti az életet: a rcu- gyógykezelést, még adósak vagyunk. A táp- más láz belemar a szívbe, - , , pénzesek és a rokkantak s előbb utóbb tönkreteszi. A további gyogyitas zöme pedig ebből a beteg- Az idült ízületi gyulladás Útja ségcsoportból kerül ki. Ez el- a legmunkabíróbbakat tágondolkoztató: az ember éle- madja meg, a 30—35 évese- Mi a megoldás? Lehetne tének szebbé tétele és a ket. heveny berobbanásaival találni — mégpedig minél nemzetgazdaság egyformán pedig a degeneratív forma előbb — a megbetegedett követeli, hogy a reumatikus leüti a lábáról, rokkanttá dolgozók és a népgazdaság és mozgásszervi megbetege- teszi az embert, leginkább a számára egyaránt bőségesen dések tömegméretű gyógyí- 45 éves kortól kezdve. kamatozó utat Szegeden is. tását a jelenleginél hatéko- A tükörkép cseppet sem Feltétlenül bővíteni kell az nyabb eszközökkel segítsük kedvező, de azzá lehet ten- órakeretet a szakrendelésen, elő. ni. Decentralizálni kell a Szükséges az SZTK-tól fügreuma-ellátást, országszerte getlen gondozóhelyiség létreumagondozó intézetek lét- rehozása egy rendelői felszerehozásával, amelyek szűrő- reléssel, — természetesen vizsgálatokkal feltérkénezik több orvossal és középkáa lakosságot, s esetenként derral. A fürdőt igazán a betegség stádiuma szerint gyógyfürdővé és reumagonDomokos József reumato- meghatározzák a gyógy- dozóvá kell tenni váró- és lógussal, aki e konok beteg- kezelés médiát is. Sze- rendelőhelyiséggel. Ugyanitt ség nyomába szegődve, a geden egyelőre még a létre lehetne hozni az ügygyógyítása mellett jelentős szakrendelésnek sincs meg- nevezett súlyfürdőt is, a defeltérképező munkát is vég- felelő súlya és helye. Az deneratív gerincelváltozásos zett már Szegeden. Előbb SZTK-ban folyó szakrende- betegek gyógyítására stb. A azonban nézzük meg, mit lés és a heti kétszeri gon- ma' fürdőt természetesen átmond a reumáról a világ- dozás két orvossal és egy építeni, bővíteni kellene olystatisztika. gondozónővel kevés a nagy- képpen is, hogy népfürdői, Mozgásszervi megbetegedés- számú beteg ellátására. (A tisztálkodási célt szolgáló ben az emberiség 15 száza- tbc elleni küzdelem ennek jellegét a külterületeken kelléka szenved s ebből 5 szá- minden tekintetben messze lene íunikcianáltatni, az ea> zaléka szorul kezelésre. Ez fölötte áll, jóval kevesebb re a célra építendő zuhaA% emberiség 15 százaléka Erről a fontos és sürgős teendőről beszélgettünk dr. az arány sajnos hazánkra is nyilvántartott betegével.) érvényes, tapasztalat szerint ránknézve még valamivel rosszabb arányban is, hiszen a letűnt kapitalista társadalom százezrével nyomorította a lakosságot embertelen A szegedi gyógykezelés helyzete nyozókkal, ahogy ez már létezik is a harmadik kerületben. Olyan gazdagok vagyunk ugyanis. hogy hazánkban bárhol fúrunk a földbe, forró gyógyvíz bugyog fel. Fiirdőfejlesztésset a reuma ellen Mindössze ennyit erről a rok az adott lehetőségek közt igen magasfokúra tökéhogy létesítették a paprikaőrlés ~ « ™ technikáját, úgyhogy kiváló ,atoU 12 szobas lakasokszakmai ismereteiknek hasznát vették a későbbi kapitalista vállalkozásokban is. A gőz- és villanyerővel hajtott ... , , .,, . malmok versenye azonban 16sl az. egesz Avo' csakhamar itt is háttérbe natkozóan' aJakótfL bégy! ről is — házadó-bevallást kell benyújtani a tanácsokhoz. amelynek határideje ez év december 31-e. A bevalBzorította a vízimalmokat. zetméteres megosztását is Igaz, a -paprikakufák* szí- ^Intetve ke" elkészíteni tekintettel vesebben őrlették vízimalomban paprikájukat, de a fejlettebb technika versearra, hogy idei bevallás alapján fektetik fel a részletes házkatasztert. Az 1959. évi házadó- és lakáshelyreállítási hozzájárulást — a szükséges változásoktól eltekintve — az Vasárnap délután a klasz- 1958-ra megállapított öszszikus zene örökszép dalia- szegben kell kivetni, azonmai csendültek fel a petőfi- „„ «„„„„„_. ... i Iskolások hangversenye Petöfiteiepen meg kell vizsgálni, annak időtartama nem járt-e le, Illetőleg a mentesség nem szűnt-e meg. Az állandó házadó-mentesség feltételeinek változatlan fennállását helyszíni szemle útján kell ellenőrizni. A bevallási nyomtatváaz nyok átvételekor egyébként a tanácsok bármilyen kérdésben alapos felvilágosítást adnak. A kitöltött nyomtatványt pedig a lakás használójának személyesen kell visszajuttatni, hogy az esetleges hibákat azonnal korrigálni tudják. a&cgucn zieu Mvcini, aznn- , . , ... ... pot"£i~ ban az összeget felül telepi II. sz. általános isko- ° Iában. Az iskola énekkara vizsgáin:, hogy a haszonernagysikerű hangversenyt téket helyesen, a bérbeadott rendezett, melyen Bach, Bar- helyiségek béréhez mérten tók, Brahms, Musszorgszkij, Haydn, Verdi és más halhatatlan zeneszerzők művei hangzottak el az iskola tanulóinak és a Zeneművészeti Szakiskola növendékeinek tolmácsolásában. A telep dolgozói, a petőfitelepi munkásemberek számosan megtisztelték a kis énekeseket cs zenészeket. Több százan vettek részt a hangversenyen, s valamennyi szám után lelkes tapssal üdvözölték a kórust és a szereplőket. A szereplók közül különösen kitűnt Szávics Gyöngyi énekszámaival, Heiler Katalin, Halmi Mária, Bálint Katalin, Somkúti Judit, Csorba Klára, Kincses Éva, Takács Anna petőfitelepi kisiskolások és terbereknek. , „ , , Hogyan is áll ma alapjáéletkorülményekbe, amelyek ban véve a reumatikus és 3 mellett naPr°l napra mozgásszervi megbetegedészülték ezt a -népbetegseg*- sok tömegméretű evógvkezeet is. Ennek az -örökségnek* 16se Szegeden? Az SZTKszáműzése, felszámolása ma ban szakrendelés és fiziko- , t , , , súlyos gondkent nehezedik a therápia folyik a Il-es kór- font°s kérdes-komplexumról. nép államára. Megnyitotta a házban győgvtórna, az l-es A távolabbi tervekről ne is rászorulok előtt a Lukacs a kórház röntgen-osztályán beszeljünk hosszan SzegedGellért, a hévízi, a harká- theráoiás-röntgenbesugárzás, xe <?ddlg csak ráfogták, hogy nyi és a többi gyógyfürdő- és végül van a városi gyógy- furdovaros. Majd csak lesz! ket és szanatóriumokat -, fürdő. A felsorolásból szán- A fürdőfejlesztés - városamelyekben egykor súlyos Okosan hagytuk ki a MÁV fejlesztés is. Megpedig navalutáért és aranyért mér- rendei5 és a klinika reuma- gyon rentábilis vállalkozás ték a gyógykezelést de nyil- toid ambulanciáját, mint mellett, hogy ebben avovánvaloan nem a proletárok- amelyek szintén nincsenek natkozásban a második szúnak, parasztoknak, kisem- berendezkedve a tömegmé- mú -népbetegség* elleni küzretű gyógykezelésre. Vegvük lej™eLi8..:.8Z°ig^j.a' sorra őket. A szakrendelésről már szóltunk. A fizikotherápia kicsi és korszerűtlen, gépei elavultak. A Il-es ,„ . ... - , , .. - kórházban folvó gyógytorgyógyfürdőit számolva, osz- náztatás klváló up8yn*y d ^ c ^ ff 3gy VatJa T3 tömegellátásra kicsinynek bi- logia szegedi -főhadiszálla mar gyogyulasra a reumati- .ul Az l-es kórház rönt- sa/. megszabadítani ai raszoWeriPt:^8 wl1 megl>e" gnn-munkáia igen jó, a kii- rulo embert a reumá ól, az Ktu i Három-négy nika v)P70nt speciális mun. ide-oda bujkáló fájdalomtól hét kezelési idot veve ala- kája menett csak hetek múl- amely heveny, vagy idült °ul> cn,8yógy£urdooe évT? va tud eredményt küldeni formájában oly sok dolgomintegy 25 ezer beteg juthat lnhoratóriumi vizsgálatairól. le« ,máp m"nka" yagy ozcsake^harrnada a utois6nak hagytuk a gvógv- életképtelenné. Hadat kell aszorulóknak. (Szegedre ha- fürd6t amely mai formáiá. üzenni végre ennek a népyonta 12 gyogyfurdobeutalo ban elsősorban tisztasági betegségnek is Szegeden! ut, s a klinikáknak egy-ket- fürd6 habár vize a legjobb Lödl Ferenc 1VIi.e| a város és a 3,aras hírű fürdőkével vetekszik. lakosságához viszonyítva, . ... ... , vagy csak ehhez a számhoz A szegedi fürdőben ninis? 1956 óta Szegeden tény- csen szakorvos. Hogy a kád- Tízéves QZ eavséqes leges panasszal háromezer Erdőre, vagy az iszanpako- ... . , | , A legmunkabíróbb korosztályt támadja ország valamennyi Az Csak még annyit, hogy például Újszegeden a Haladás Tsz forró vize mellett kitűnő gyógyszanatórium épülhetne, s épül is majd egyszer. Talán itt lesz majd a reumato— a szabadtéri játékok propaganpaiakol a városi tnnáes művelődési osztályán fontos értekezletet tartottak. a tárgyaláson a tanárs képviselőin kfvül az IBUSZ osztályvezetői vettek részt. Megegyezés tőrtént abban, hogy az HtUSZ máris megkezdi a játékok külföldi propagandáiét és Kidolgozza az olcsó külföldi és hazai különvonatok indításának torvét. reumás és mozgásszervi be- 1Ó8ra utalt beteg mit csitegségben szenvedőt térké- nál, senki sem ellenőrzi. , . ..... . elkéP2elés -érint tettek a kunú^érnöl+'ra árvízvédelmi és egyéb vízügyi hivatalt. Az egységes vízügyi szolgáltatás tíz éve működik. December 20-án ünneplik meg ezt a jubileumot. December 19-én BudapesTéli séta a Füvészkertben megjegyezni,; E heti SZEGEDEN az res víz borította már A TÉLI magcsere- mes íEgy^TÍhPTro?nHaení 08ak . ,a «övényeket- ^f1^ megkezdő- hogy még melegebb f teiT~kVzdődik*"meg *az ün- azt lehet mondani Fennállott annak ve- dott. Ilyenkor egy- éghajlatú országok ! népség. Szegeden 20-án -három és fél éyti- szelye hogy kemény másután érkeznek tá- mint pl. Olaszorlzág I folytatódik. Tíz órakor a li ^éfr ^^ vol> foldreszek és or- botanikus kertjei!Szabadság Filmszínházban 2Í ? ' vízréteg átfagy és a szágok botanikus- gyakran a Szegedien Vízügyi Igazgatóság dolmint az xden. A nya- jegpancelban kipusz- kertjeinek, arborétu- Egyetemi Füvészkert-fgozói nagygyűlést rendezron csatornázták on- tul az Indiából ide- mainak katalógusai, tói kérnek indiai ló-! nek. Ezen a napon a Víz[tözhetővé tették hogy származott pompás majd a különböző nö- túszt. Ugyanis a kert-1 ügyi Igazgatóság kultúrterme szomjazzanak és növényzet, amelyet vények magjai dug- ben a tó .„,, „ , .. kárt ne szenvedjenek Közép-Európában ványai. Ausztráliából, ann'ak kedveTa v^lteÍen muS' he f v " ,a csapadék-Igényes tartóban és tömege- Canberraból és Ade- dettsége folytán egtl J bC V°!" növények, most pedig sen csak itt tudtak laideből különleges szen sajátos mikro !ga—^Don-csatorna, a Tiszaelkészült három, egy- megtelepíteni. A bo- trópusi fák, Hon- klíma alakult ki tlöki duzzasztó, az 1956-os befüggő, korszerű tanikusok idejében kongból ritka tea- ahol dúsan tenyészik J jeges árvíz, Vízmosás, köuvegház, ahol való- észrevették és meg- cserjék, szobadísz-fe- ez a virágzáskor cso-Jtések című filmeket ságos "trópusi össz- előzték a bajt. a nyök, Ottavaból és daszép növény , ! x • komfort* védi a leg- vastag iszapierakó- Montrealból balzsam- n . y ? December 20-án, 21-én és nagyobb hidegben is dést eltávolíttatták a fenyők, a Szovjet- BAR . beköszöntött j 22-én tartják nyitva az ünKedd: Karfiolleves, lencse _ ^„.„„„„„„^ „ , ... - JHH. főzelék sült sertéshússal. Ja délszaki növénye- tóból Legalább fél- unióból, Alma-Ataból a tél, mégis sok virág|nepi alkalomra megrende• t„1aWhh Szerda: Bableves csülök-J ket, virágokat. Egy- ezer köbméter földet és Sztalinabadból si- m,°st vaa teljes pom-»zett kiállft.ist ift1-,.í» 8 ZeneiS kel, lekváros gombóc. | szóval jól felkészül- ástak ki innét s mori vatagi cserjék, és af- Palában. — ?zett kiállítást az Ifjúság Csütörtök: Paradicsomle-| tek itt a tél fogadá- mar olyan mélységű ganisztáni karalábéfőzelék fasíronövendéke. A hangverseny bevételéből mikrobarázdás lemezjátszót ; vásárolnak, hogv a művészi zenét ezentúl ilyen közvetítésben is akár naponta élvezhessék a petőfitelepi 'munkásemberek és iskolások. A jól sikerült zenés délután a kis szeréplőit mellett elsősorban Papn Tiborné tott sertéskaraj Kibontotta i Ifjúsági fikuszok, a szirmait a csillag-JHózban- December 20-án Sára. vízbe kerültek a ló- Afrikából ciprusié- yirág' az indiai piros, íeste *vizes*-bálat rendeznek zottal. j Csaknem a kipusz- túszok, amely nem lék —, hogv csak egy £uz,eres -macska-Ja Hungáriában, a Szegedi Péntek: Krumplileves.? tulás veszélye fenve- tud teijesen átfagyni, néhányat említsünk. rark""' a sotétkékszí-1Nemzeti Színház művészeikakaós palacsinta. _ gette a kert legszebb A kitermelt, humusz- Cserébe elsősorban nű jávai virágcsalán f nek felléptével Szombat: Birsalmaleves, J virágát, az indiai ló- ban gazdag földet is szegedi nemesítésű és a Keleti-Kárpátok J A szegedi paprikáskrumpli kolbásszal,? túszokat. A dísztó- hasznosították. A ró- paprikát, paradicso- iellegzetes tűlevelű fotón ^ L unnepsegek savanyúság. ? ban harminc év alatt zsakertet — amelyet mot és más gazdasá- J g tűlevelűi után Csongrád megye naVasárnap: Csontleves, rán-?olyan nagyfokú~iszap- mélyebb fekvése mi- gi növényeket, de cserJéJe, a Bruckent-1 gyobb varosaiban, Hódmezt sertéskaraj pruplipüré-J. , att a tavaszi hóna- nem egyszer trópusi hal hanga, és még|zővásárhelyen, Csongrádon énektanárnő kiváló szakmai vei, túrós rétes. J1 5 pókban gyakran ön- növényeket és virá- sok más különleges > és Szentesen rendezik mee és szervező tevékenységétdi- Hétfő: Tarhonyaleves, le-?nogy egész sekély, tött e] a talajvíz — gokat, illetve ezek vir.,„ i.. WI1Wl. . meg Cbéri. cső kolbásszal. ?alig húsz centiméter töltötték fel. magjait küldik. Érde- (T. B.) Itést ° !