Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-06 / 288. szám

5 Szombat, 1958, december 8. Egy tanyai tűs nagy tanulsággal Tűz pusztított november 30-án Pusztaszer határában. Éjjel 11 órakor leégett Csorba János, Tanya 72 szám alatti lakos feje fölül a nádból font öreg háztető. Az eset a kővetkezőképpen történt: Este szomszédolás volt náluk és elég későn tértek nyugovóra. A gazda hamarább elaludt, mivel volt benne néhány pohár homoki, a felesége azonban még hosszú ideig nem hunyta le a szemét. Egyszercsak hallja: a padláson pufog valami. Először azt hitte, hogy a macskák hancúroznak, mivel azonban a tompa hangok nem akartak megszűnni, felkelt és kiment az udvarra. Ekkor már lángokban állt az egész tanyatető: amit ő macskaugrándozásnak vélt, az az elégett szarufák zuhanása volt. Rögtön felköltötte emberét, akibe csak nehezen lehetett lelket verni, kiszen első álmát aludta. Könnyen bent éghetett volna, annyira nem tudott semmiről. Aztán az udvaron együtt kiabáltak segítségért, de a tanyák messze voltak és a sötétségben már egyiknek sem világított az ablaka. Puszta véletlenségből három »spicces* ember .ballagott haza a névnapolásból, azok mentek Csorbáéknak "segíteni". A gazda beszaladt Pusztaszerre, hogy értesítse a tűzoltókat, de mire telefonálni tudott, sok idő eltelt. A tűzoltóság egy-kettőre a helyszínre érkezett, de akkor már csak üszköt és parazsat találtak. Mondani sem kell, hogy a tanyából nem maradt más, mint a falak és a mennyezet. Elégett 15 mázsa csöves kukorica, 20 kiló szalonna, 180 füzér dohány és 150—200 kilónyi napraforgó. Mindennek ellenére — ha szabad ezt mondani — szerencséje van Csorba Jánosnak. Mivel úgynevezett mezőgazdasági átalány-biztosítást kötött korábban és az Állami Biztosító hivatalos árakon számítva megtéríti a kárt. Pusztai Andor, a szegedi kirendeltség vezetője személyesen járt kint Csorbáélcnál, hogy együttesen egyezzenek meg a fizetendő összegben. Eleinte nehezen értették meg egymást, mert Csorba János annyi pénzt szeretett volna kapni, hogy abból cseréptetős tanyát tudjon építeni. Csak nehezen nyugodott bele, hogy ez nem lenne igazságos dolog, s ekkora összeg csak abban az esetben járna részére, ha cssréptetős lett volna a tanyája. Csorbáik esete elég szemléltetően és meggyőzően bizonyítja azt a tanulságot, hogy mindenkinek, de a tanyán lakóknak különösen fontos vagyonuk bebiztosítása. Egyes tanyák igen messze esnek minden sűrűbben lakott helytől és szinte lehetetlen a telefonálás. Nagyobb a veszély azért is, mert az egyetlen kútból pillanatok alatt kifogy a víz, és lehetetlenné válik a tűzoltás. Nem is beszélve arről, hogy a tűzoltóság körülményesebben, s hosszabb idő alatt jut ki ilyen helyre. Ha aztán a gazda nem kötött biztosítást, akkor nincs aki megtérítse kárát. Csorba János azonban előrelátó ember volt és nem is bánta meg. A tüzeset óta pedig különösen lelkes szószólója a biztosítás-kötésnek. (ni) Háztartási zsiradékot színszappanra cserélünk. Szabadsajtó u. 72. Szombaton szünnap. MI REJTŐZIK az igazgatói szekrényekben? Iskolai „bűnjelek" gyűjteményéről Nemrégiben történt. A a tanár észrevette és el- a fényesre figyelnek. A béketelepi iskolában a csúzliból már egész halom van a dölt iskolatársa felakasztott története. Tanitás alatt súg- szertárban. E külterületi isták egymásnak a lurkók: -Mit adsz érte?* A csencseGutenberg utcai leányisko- vette. A gyűjteményben lévő iában az egyik tanuló neki- filléres kis autóknak is van kabátjának, amelynek zsebében egy dikics volt: az éles szerszám megsebezte a kislány hátát. Szerencsére nagyobb baj nem történt, azonban tegyük fel, hogy tréfából nekilökték volna a kislányt a kabátnak? ... Szóval sokszor baj van azokkal a zsebekkel. Előfordul, hogy a serdülő gyerekek otthonról, vagy a szomszédból elcsennek különböző kola igazgatójának szekrényében még súlyosabb dolléseket jelzi az utóbbi idő- gok is akadnak: tör, lyukas ben nagyon népszerűvé vált végű kulcs, amelyben 6zeggyufacimkék sorozata. Ez gel gyufamérgeket durranhelyes játék, szórakozás, de tottak. Cígarettacsomag semmiesetre sem számtan, magyar, vagy fizika órán. Ponyvaregényektől a babákig Olyan is előfordult, hogy heverő tárgyakat, s viszik az a balatoni szépségverseny leiskolába: nekik az nagyér- fényképezett győztesét adták ték. Arra viszont nem gon- kézről kézre a 12—14 éves dóinak, hogy vágó-, szúró- fiúk. Az itt lévő gombokkal szerszámok nagy bajt okoz- -fociztak* történelem órán. is volt a gyerekek zsebében. Azonkívül számos más dolog: gotyóhüvely, tükördarab, zsineg, fejhallgató. Az iskolában úgy fordítják meg ezt a helyzetet, hogy a szertár, a szakkörök számára gyűjtetnek a gyerekekkel különböző hasznos dolgokat; ennek a módszernek maris vannak eredményei. Természetesen az ilyen Gentíx-I öiponl épül A külföldre feladott táviratok elég hosszadalmas úton jutnak a címzetthez. Ennek megrövidítésére, a távíróforgalom gyorsítására a szocialista országok nemzetközi postai távíróhálózat — Gentex — szervezését tervezik. A Magyar Posta az előkészítést már megkezdte. Az elgondolás szerint a hároméves terv végére elkészül a megfelelő Gcntex-központ és hálózat. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy Magyarország bármelyik nagyobb városában feladott távirat közvetlenül a baráti országok városaiba jusson. hatnak. Valamelyik nap Ugyancsak tanítás alatt óra- visszásságoknak a megszünpéldául a Juhász Gyula általános iskola advarán a kerekekkel pörgetyűztek. A pad alá dugva olvasták egyes fiú valamin gyerekek az elkobzott ponyaz egyik — varegényeket. -Hogy mondszünetben két ^H^H mu apja cipészműhelyéből csen- jam meg néked, mennyire szeretlek .. .* és ehhez ha te — előkapott egy hegyes árt és azzal fenyegetőzött: wKL -Kiszúrom a szemedet!* Még ményét forgatták, vagypusszerencse, hogy az egyik tanár a közelben volt. Ebben tetése a szülők és a nevelők közös feladata. Ne csak az iskolában ellenőrizzék a zsebek tartalmát, hanem otthon, az édesanyák, édesapák, nagymamák is nézzék sonló kezdetű dalok gyűjte- meS, mit visznek magukkal a gyermekek kabátjukban, kákát, halálfejes kalózhajó- tá.kájukban. Mert bizony e kat rajzolgattak óraközben. *iatal tanulók hajlamosak az iskolában is igen szigo- Cserélgettek borotvapenge- orakózi csere-berélgetésre, a rúan ellenőrzik a zsebek tar- ket különböző színű, mérgű tanulás elhanyagolasóra, a talrnát, amelyből már egész gyufákat- és így tovább. i—° A zsebek tartalma, az órák alatti tilos tevékenység szinte iskolánként változik. A rókusi általános leányis... .,, , , ,, kólában babákat csereberélNezzük csak, tni rejtőzik nek> különböz5 szalvétákat, f színészek képeit, szalagokat cíencsclnek. A leányok -sp kiállításra való gyűjteményt állítottak össze. „Mit adsz érte?" az igazgatói Az egyik polcon sorakoznak figyelmetlenségre: a rosszra is Fogjuk őket szigorúbban. Később hálásak lesznek érte. M. T. Szegedi Tüzép Vállalat központi irodája és holnap (vasárnap) este 9 órai kezdettel a LIGET-VENDÉGLŐBEN TANCDALEST Énekel: ÉHN MARIETTA művésznő, kíséri az egyetem tánczenekara. Kitűnő ételek, Italok nagy választékban. BELÉPŐDÍJ 3 FORINT. a -bűnjeleké Van ott min- rialistásR« a Színház — Mozi IV.1?^!" . -lTaS lapozgatása, szerelmes regeböngészése tanítás GolyóhüveJy, tükör, fejhallgató arra, hogy elvonja a tanú lástól a figyelmet. Az édesanyák sokszor csodálkoznak, miért nincs már megint radírja csemetéjének. Egész oszlopot lehetne felállítani a radírokból készült tankokból. Kifaragták a csintalan gyerekek és óraközben mutogatták egymásnak. Persze nyek alatt. Rézgyűrűk tömkelegét húzzák egyesek ujjaikra: sokszor bizony a tanulók arra átköltözött Hajnóczy u. 19. sz. ház II. emeletére. Felhívás. Felhívjuk a belvárosi temető sírtulajdonosalt, hogy akinek 1928 ban vagy az azt megelőző időszakban elhalt hozzátartozója van és a sírhelyet további 30 évre még nem váltotta meg. rerdezze, mert a lejárt sírhelyeket hasznosítani fogjuk. Levél észak fiafal köztársaságából Helsinki: jellegzetesen északi város. Három oldalról tenger veszi körül, de a tengerből mindig csak egy kis kék, csillogó tükördarab látszik: egy-egy öböl. A többi: félsziget, sziget, földnyelv. Az "igazi* tenger — azokon túl van. Talán ez az, ami olyan meghitté teszi. A város modern és forgalmas, — de benne él — akárcsak lakói — a természetben, a tájban. Helsinki Európa -legtágasabb* fővárosa. A gránittalaj lehetővé teszi a magasba törő építkezést is, így a város területének egyharmada park és erdő. A levegő kristálytiszta, a klíma a közép-európaitól — a tenger mérséklő hatása révén — alig tér el. De milyen a finn ember, aki itt lakik? Külsőre: fiatalos, élénk mozgású, kék szemű, nyílt tekintetű és szőke. Mindezeknél fontosabbak azonban azok a sajátosságok, amelyek a finn emberek többségének jellemét tükrözik. Ez a többség becsületes, őszinte és szókimondó. S ezt a másiktól is elvárják. — Csendesek, szűkszavúak, de ha felmelegedtek, nagyon ragaszkodók. Nem nevetnek sokat, — de sokat mosolyognak. — Nyugodtak, türelmesek. Annak ellenére, hogy nagyon szeretnek vitatkozni, például tudományos kérdések felett, soha nem ragadtatják el magukat. Mindezekkel együtt a legfontosabb, hogy a finn nép is békeszerető. Ez nemcsak nyugalmukban és türelmességükben nyilvánul meg, hanem — politikájukban is. Békeakaratukról a legkülönfélébb társadalmi osztályokhoz tartozók egyaránt és egyöntetűen nyilatkoztak. Becsületességük a záloga, hogy ezt épp oly komolyan értik, mint minden lassan kimondott, megfontolt szavukat. És egy nagyon jellegzetes tulajdonságuk: rajongva szeretik a természetet, a tájat. No, meg a sportolást. Soha ennyi vadászt, halászt, turistát nem láttam, mint Itt. Szombatonként _ és nyáron — kiürül a város. Mindenki kirándul. A gyermekklinika — amely tanulmányutam középpontja s egyben lakhelyem — egész személyzete — orvosok, ápolónők, technikai személyzet — szombaton délben autóbuszon és autókon kirándulni megy. Ilyenkor versenyfutás. lovaglás, vadászat és turisztika váltják egymást. Elnéztem, milyen gyermekes örömmel, s Dr. Szórády litván, a szegcrtl Gyermekklinika fiatal tanársegéde finnországi tanulmányúton tartózkodik. Helsinkiből küldte alábbi Jegyzetelt, amelyet a Finn Köztársaság kikiáltásának mai évfordulójára való megemlékezésül is közlünk. A finn népnek ma negyven éve teremtette meg a fiatal szöv et hatalom az önálló állami élet lehetőségeit. lók 25 százaléka a Kommunista Párt ? küldötte és ez az arányszám évről ' s ugyanakkor halálos komolysággal vetekednek ezekben a sportágakban az idős orvos-tanárok, ápolók, ápolónők, Irodisták — mindenki. A sportversenyek után pedig a nap fénypontja következik, a finnek hagyományos gőzfürdője, a szauna. A szauna tópartra vagy tengerpartra épített faház. 100—120 Celsiusos gőzölőkamrák sorozata, egy központi fekvésű zuhanyozó-helyiséggel és egy pihenőszobával, a lehűléshez. A gőzölések alatt hideg vízbe mártott nyárfavirgácsokkal ütögetik egymást. Két gőzölés között — a bátrabbak — úsznak egyet a tóban. Bámulatosan frissítő hatású. Azt hiszem, a rendszeres szaunázásnak köszönhetik a finnek azt, hogy úgyszólván mindenki fiatalabbnak látszik, mint a kora. Legdrágább természeti kincsük, legfóbb exportcikkük s bevételi forrásuk a »zöld arany*: a fa. Cellulóze-, bútor- és papírgyártásuk világviszonylatban ls első. Az 1957-es év mégis súlyos gazdasági válságokat hozott. A tőkés termelés, a pénz elértéktelenedését, általános drágulást, munkanélküliséget és sztrájkokat eredményezett. Bár a helyzet 1958-ra némileg javult, a lassú drágulás most is tart, s ez, valamint a munkanélküliség — számukat nem sikerült megtudnom — arra vallanak, hogy a válság még tart. A textiliák kivételével minden drága; különösen a lakbér, közszolgáltatások, közlekedés, könyvek, színház, mozi, újság. Az árak állandó változása miatt nem lehet összehasonlítást tenni az otthoni árak és az Itteniek között, azonban kétségtelen, hogy a finn pénz vásárlóereje gyenge és egyre gyengébb. Hogy a finn nép, s természetesen a leginkább érintett munkásság, elsősorban a kommunistáktól várja a gazdasági — s a vele kapcsolódó politikai — kérdések gyökeres megváltoztatását, arra bizonyíték, hogy a jelenlegi országgyűlésben a képviseévre magasabb. © Az ország egyébként élénk külkereskedelmi kapcsolatait mutatja, hogy Helsinki üzleteiben Kelet és Nyugat, sőt Távol-Kelet számos országának árui láthatók. Magyar árut csak néhányat láttam, játékárut, futball-labdát, népművészeti árukat és szőrmét. Ittlétem alatt egy keletnémet és egy francia árubemutató volt. fyfzukek! HivjitaU el a*tfuUbt is a Játékországba I (Széchenyi téren, Stühmcr odességbolt mellett) Most még tolongás nélkül U-h*t i.-íV'l-Pt véséi-olm. Nyitva 9-töl délután i-lg Szombaton 9-től du 4-ig. A könyvesboltokban: 60—70 százalék olcsó fércmű, 30—40 százalék drága klasszikus. Természetesen a klasszikusok elsősorban finnek: Sillanpáá (Nobel-díjas írójuk), Kivi, Linnankoski stb. A magyar irodalmat Petőfi képviseli! A mozi-fronton a helyzet még rosszabb: 80 százalék amerikai -vadnyugat*, 20 százalék egyéb. Sok a kisfilmeket, híradókat játszó, úgynevezett -non stop* mozi is. Hogy a finn közönségnek van művészi érzéke, arra bizonyíték, hogy az egyik nagy mozi hetedik hete játssza a -Szállnak a darvak«-at. Egészségügyük mintaszerű szervezetéről, igen nagy fokon álló kórházkultúrájukról itt most nem emléke-; zem meg. Erről hazaérkezésem után í az érdekelt szakkörök előtt szándé-; kozom beszámolni. Hogy mégis egyet- ] len adattal szemléltessem egészségügyük magas színvonalát, megemlítem, hogy Finnország csecsemőhalálozásának alacsony voltával a világlista negyedik helyén áll és a gümőkórt, mint népbetegséget felszámolták. • Finnország 40 éve éli önálló állami életét. Az első 40 év egy ország életében többnyire gyermekkornak számít. Ez a nagy, csendes, szép ország most kezd csak Járni és beszélni tanulni. Orőm és megtiszteltetés számomra, hogy e baráti ország vendégeként; tanúja lehetek — ha csak rövid né-: hány hónapon át is — ezeknek az! első. néha még tétova, bizonytalan-! kodó lépéseknek. Mindinkább erősö-! dik bennem az érzés — és remény —,! hogy a négv évtized után biztos jé-1 rású felnőttként haladnak tovább ai békés fejlődésüket biztosító útjukon, i FIGYELEM! Karácsonyig minden szombaton 5 és 6 óráig vásárolhat a Ruházati Moít árudáibau. lesén, olcsóbban, legolcsóbban vásárolhat 8-án. hétfőn megnyíló Al halmi Áruk Boltjában Kárász utca (Stühmer mellett) méterárut, cipőt, készruhát divat- és kötöttárut mélyen LEÉRTÉKF' ARON. Pénzt takarít meg, ha itt vásárol!