Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-04 / 286. szám

5 Csütörtök, 1958. december 4. Erre is gondoljunk: Hit kaptak, hogyan élnek Szeged dolgozó parasztjai ? Az ellenforradalom Idején a régi rendszer visszaállításának szegedi zászlóhordozói is nagyon szerették volna a néphatalom ellen fordítani a parasztságot. Keserves erőlködéseik azonban teljes mértékben hiábavalóknak bizonyultak. A szegedi dolgozó parasztok józan többsége alaposan fontolóra vette a dolgot: amellett, hogy kisebb hibák is történtek, 'mit is adott nekik a néphatalom, s vajon, mit hozhat az égreföldre Ígérgetett "jobb világ*? A földreform alkalmával nem kevesebb, mint 1730 szegedi agrárproletár, félproletár, olvan paprikatermelő kapott földet, kiknek korábban saját földjük egy marékkal sem volt. Elképesztően magas uzsorahaszonbérekért bírták a földeket a tulajdonosoktól. Ha figyelembe vesszük, hogy Szeged egyéni gazdaságainak száma mintegy 3500, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága pedig 15 ezer katasztrális hold, akkor azt láthatjuk, a város minden második egyéni parasztia részesült földíuttatásből. Egy-egv űj gazdára átlagosan két és fél holdnyi kiosztott terület Jutott. Lassan már az emlékezetből ls eltűnik az egykori Marx téri cselédpiac emléke, ahol sokszor mindennél olcsóbban lehetett mezőgazdasági munkást kapni. Szegeden 1949-ben alakult meg az elsö termelőszövetkezet Ma már hét mezőgazdasági tsz és két termelőszövetkezeti szakcsoport működik Szegeden. Tagjaik közösen, mintegy 3400 holdnyi földet művelnek meg. Á termel őszövei kezet i mozgalom szegedi fejlődését szembetűnően tükrözik a szövetkezetek vagyoni helyzete. A múlt év végén a szegedi tsz-ek összvagyona kereken 18 millió forintot tett ki. Ebből 10 és fél millió forint volt a tehermentes, tiszta, kök zösen szerzett vagyon. A Haladás Termelőszövetkezet tagjai például egyedül négy és fél millió forint tiszta, tehermentes vagyonnal rendelkeznek. A szövetkezetben dolgozó családok gyors felemelkedését a következő számadat dokumentálja legékesebben: 1953-ban egy tsz-tagra még csupán 4700 forint tiszta, közös vagyon jutott. Ezzel szemben 1957-ben már 23 ezer forint értékű tiszta vagyon jutott egy-egy szövetkezeti tagra. A Haladás Termelőszövetkezetben jelenleg mintegy 45 ezer forint tehermentes vagyon esik egy-egy tagra, A szövetkezeti vagyon gyarapodásával szépen növekednek a közös földeken elért terméseredmények is. Hét év átlagát tekintve a termelőszövetkezetek búzából 1,5, árpából pedig 0,6 mázsával termelték többet holdanként, mint az egyéniek. A nagyüzemi gazdálkodás döntő fölényét az egyéni munkával szemben Szegeden a Délalföldi Mezőgazdasági Kfsérletl Intézet öi halmi gazdaságának eredményei tükrözik legjobban. 1950—1957 közötti időszakban búzából 4. árpából 5.5, tavaszi ároából 1, zabból 2.7 mázsával haladták itt túl holdanként az egvéni gazdaságokat. Ez a gazdaság búzából a múlt gazdasági évben például már énné n kétszer annyit termeh holdanként, mint az egv^niek. Államunk ma ls fokozott mértékhon segíti a dolgozó parasztokat, termeiöszövetkpz»toket, a nasvobb termelési eredményekért folytatott küzdelmükben. Jellemző példaként elégséges, ha csak a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet új, öntözéses kertgazdaságát említjük is meg. Másfélmillió forintos beruházással 131 katasztrális holdnyi területet rendeztek be öntözésre az altalajba fektetett csőhálózat segítségével. A 11 millió forintos költséggel épülő újszegcdi üvegházkomplexum az ország egyik legnagyobb szövetkezeti virágkombinátja lesz. Igy sorolhatnánk fel a többi termelőszövetkezetek nagyszerű beruházási eredményeit is. E szép sikerek is mind-mind néphatalmunk vívmányai, melyek a régi rendszer viszonyai között sohasem valósulhattak volna meg. Csépi József Az újszegedi Lövölde utcától as idegenlégióig és visssa A Ládagyárból kilépve egyenest a magyar—jugoszláv határ felé vette útját tavaly májusban Tóth József 19 éves fiatalember. Újszegedre, a Lövölde utca 55. alá már haza se ment. Senkitől sem búcsúzott el, legkevésbbé a szülőföldtől, amelynek szeretetét könynyelműen felcserélte az idegen földek, egzotikus tájak és kalandok csábos ígéretével. S amit nem hitt el itthon és csak „süket dumádnak tartott, amikor a múltról, a nyomorító kapitalizMegérdemlik a bizalmat Három kerületi tanácstag terveiről Ma a szegedi kerületekben alakuló gyűlésre jönnek hányan kérik, intézze el össze a november 16-án megválasztott tanácstagok. Az ügyes-bajos dolgukat. első, az ünnepélyes tanácsülésen egymás mellett ülnek az Huszonkét éve lakik itt, a új és a régi tanácstagok. Ismerkednek egymással és talán Felhő utcában. Ezért aztán a szünetben terveikről beszélgetnek. Mert minden tanács- jól ismeri a környék, a tag — ha ezt nem is rögzítette — összeállította a maga 102-es körzet problémáit tervét, amelynek alapján a következő négy étiben dolgo- Perspektivikus tervében első zik. Három kerületi tanácstaggal beszélgettünk. Az ő ter- helyen szerepel a Felhő utca veikről adunk közre. mondták az orovo6ok, hogy sok problémájuk van a védőoltásokkal, nem visziK rendszeresen el a szülők ezekre gyermekeiket. Tehft Vlasitsné egészségHÖRÖMPÖ JÖZSEF új tanácstag az I. kerületben. Az újszegedi 64-es körzet lakói egy emberként szavaztak a Délmagyarországi .,„., , ... ...., . Áramszolgáltató Vállalat ^ujKflfí^ííííüLÍ??" Szegedi Üzletigazgatóságának fiatal főmérnökére. Mijjt szakember legközelebb áll hozzá körzete, városrésze, Üjszeged közvilágításának megjavítása, energiával való ellátása. Elkészítette a városrész közvilágításának perspektivikus tervét. — Újszegeden nincs gáz — mondja az új tanácstag —, ezért egyre nagyobb tért hódít a villannyal való főzés. Ez igen nagy problémát okoz, mert nincs ehhez megveket készített tanácstagmunkájáról, de mindenekelőtt választókörzetének problémáit szeretné megoldani. a Szegedi gombolyító üzemében dolgozik. A Felhő utca 5. szám alatt lakik és a 102-es körzet tanácstagja. Azért kellett mindezt elmondani, mert ördöghné nemcsak a körzetének tanácstagja, hanem az felelő feszültség. Már eddig üzemé, a környék lakóié is. kicseréltük a Bethlen a D0ig0zó társai közül jónéFürj, a Tanács utca villanyvezetékét vastagabb keresztmetszetűre és ezt a következő évben tovább folytatjuk. Az innen kikerült vezetéket a környező kisebb utcákban helyeztük el, hogy mindenütt meglegyen a három fázis, ez délben biztosítja a főzéshez szükséges energiát, este pedig a világításhoz megfelelő feszültséget ad ° A körzet építéséről is készített tervet a 64-es körzet tanácstagja. A környékben sok a rossz közút és gyalogjárda, ezenkívül egy sor utcában megkezdték mór az útépítést, de nem fejezték be, ezek továbbépítéséhez akar segítséget adni — társadalmi munkát szervez. Több választója kérésére eljár az illetékeseknél: korszerű üzlet építését kérik, tervezik. A Marostő utcai kis üzlet nagy körzetet lát el és ahhoz képest elég kicsi, korszerűtlen. Tehát feltétlen szükség van a körzetben egy modern fűszer-csemege üzletre. rendbehozása. Ez igen nagy munkát igényel, mert nemcsak kövezésről van szó, hanem csatornázásról i3. Társadalmi munkából nem lesz hiány. Erről gondoskodik Ördögh elvtársnő. A környék közvilágítását is meg kell javítani. A Nemestakács utca 37. számú ház elé most szerelték fel a lámpát, s rövidesen még ebben az évben kap lámpát a Nemestakács utca. Ördögh Péterné tanácstagi munkájára az önzetlenKenderfonógyár fg jellemző. Tavaly egyhetes fizeteses szabadságot vett ki, hogy felmérje a körzete fásításához hány fára van szükség, ördögh Péterné, Vlasits Kálmánná, Hörömpö József és a többiek becsületes, odaadó munkával akarják kiérdemelni választóik bizalmát. Horváth Lászlóné ÖRDÖGH PÉTERNÉ Munkástanüók tízéves találkozója Szegeden A pedagógus szakszerve- Számos munkás vállalta a zet területi bizottsága de- nehéz fizikai munka mellett cember 20-án rendezi meg a a tanulást, s a pedagógiai munkás tanítók tízéves ta- oklevél megszerzését. Szorlálkozóját, amelyen a dolgo- galmuk nem volt hiábavaló, zók tanítóképzőjének 1948. Valamennyien beváltották a december 20-án végzett hall- hozzájuk fűzött reményeket, gatói, valamint tanára vesz- Többen közülük ma is kinek részt. Figyelemre méltó emelkedő munkát végeznek jelentőséget ad ennek a talál- a kultúra és nevelés terén. kozónak az a tény, hogy az 1948-ban végzett munkás pedagógusok a legnehezebb időben vállalták a dolgozók gyermekei nevelésére való felkészülést. Amikor Szeged felszabadult, mindjárt megkezdték a dolgozóR tanítóképzőjének a szervezését is. A pedagógus szakszervezet területi bizottsága kéri az említett munkás pedagógusokat, hogy küldjék meg részükre Szeged, Tulbuhin sugárút 14 szám alá a pontos címüket, hogy a meghívókat idejében kikézbesíthessék. musról hallott — arról tüntetést, mintegy hivalkodva, hogy becsületrendjéhez vér tapad: vajon hány algeri szabadságharcos vére? minden porcikájával és érzékszervével meggyőződhetett istenigazából. Párizs nem adott kenyeret A lágerben az ő fiatal testére-lelkére lestek már az előreküldött hiénák, akik különböző kapitalista országok megbízásából olcsó munkaerőket toboroztak. Aki akart, mehetett onnan „világot látni". Az USA, Brazília, Svédország, Belgium, Argentína és Ausztrália soha olyan fényben nem ragyogott, mint akkor, a toborzók hazug leírásában. Tóth József Franciaországban kötött ki. Először a cambrei lágerbe került egy hasonkorú honfitársával együtt, majd az osztályozás után Lille-be verődtek, egy ottani sajtgyárba. Innen azonban pár hét után kidobták őket az utcára, mert háromszor elkéstek reggel a munkából. Majd Párizs ad nekünk kenyeret! — gondolták, de több heti ődöngés után vlszszatértek Lille-be. A plakát-festette szivárvány Éhesen, rongyosan őgyelegtek egy kopott kis penzió előtt, majd egy napon szinte elébük táncolt egy harsogó plakátról a gyűlölt Légion d'etrangers: „Jól jársz, ha jelentkezel az Idegenlégióba!" — kínálta magát a hazug szöveg, mint a párizsi utcalány. S ahogy beletűnődtek a plakát-festette szivárványba, melléjük lépett egy szikár, csontos alak, s már hadarta is, hogy menjenek vele, nem bánják meg. Még akkor este Párizsba vitte őket az idegenlégió központi irodájíba. Útközben etette, itatta a fiúkat, s végül alákanyaríttatta velük a nevüket a belépési nyilatkozaton. I^ár hétig váfakoztak még a Kaszárnyában, míg öszszegyűlt egy-két századnyi hontalan. Addig fát és szenet hordattak velük, hogy ne ingyen egyék a francia kenyeret. A következő állomás Marseille volt, ahol a különféle „düzembjürói" vizsgálatok után a „Deuixeme Bureau" kémelhárító irodában vallottak arról, hogy soha nem voltak kommunisták, se arab kémek, se szökött légionisták. Az utóbbiról könnyen meggyőződhettek villa tóik, a légió fényképnyilvántartásából, az előbbiről pedig: „Majd meglátjuk!" — mondta egy félkakarú marcona alak, a légiós ejtőernyősök egyenruháját viselve, majd hanyag mozdulattal meglibegtette a mellén a „Légion d'honneur"-t, a legmagasabb francia kikiképző altisztek — Vagy öltök, vagy titeket ölnek meg! — dörögte el az újoncoknak a légió alaptörvényét, majd elbocsátotta őket Hogy edződjenek, a vizsgálatok után pár hétig sebesülteket és nyomorékokat kellett klszolgálniok egy kaszárnyában, — az idegenlégió nyomorult áldozatait. Később Oranba kerültek, majd Sidi-bel-Abbes-be, onnan pedig kiképzésre a mascari „Soyer" laktanyába. A káplártól az őrmesterig a legbrutálisabb altisztek csupa "Véletlenségből* német anyanyelvűek voltak — hónuk alatt a nagyon ismerős "SS«-tetoválással. Ennek felismerése döntötte el a kiképzés után Tóth József és több társa sorsát. Egy éjjel a légiónak külön fenntartott örömházból kivágódva nem be, hanem kifelé mentek a városkapun. Négyen szöktek meg: három magyar és egy Zenta környéki fiú. Megkerülték a gyakorlóteret, s egész éjjel talpaltak, amíg csak bírták szusszal. Tudták, hogy a szökött légionistára halál vár, ha elfogják. S mi lesz. ha éjjel váratlanul beléjük puskáznak az arabok?... Segítenek az arabok Már hajnalodott, amikor az egyik domb mögül kibukkant négy turbános fej. "Végünk van!* — kiáltottak fel a szökevények, s hasravágódtak a homokban. Mozdulatlanul várták a halált, de az csak egyre késett. Nem lőttek beléjük, mert a turbánosok látták, hogy a homokba búvóknak nincsen fegyverük. Kis idő múlva szót értve velük, egy bozót mögötti rejtekhelyre vezették az ex-légionistákat. Kenyeret, datolyát, kávét és birkahúst adtak nekik enni, majd este továbbvitték őket az arab szabadságharcosok főhadiszállására. Ruháikat levetették: a légiós öltözet helyett kék színű munkásnadrágot, inget, magasszárú hegymászó cipőt és sárga turbánt kaptak, kétélű, hoszszú késeik helyett pedig egy zsebkést, hogy enni tudjanak, de ölni soha. S végül egy pecsétes írással útnak indultak arab kísérőikkel. Gyalog, szamárháton és lovon tették meg a rettentő nagy utat. Mindig éjjel mentek, nappal pedig aludtak. Így értek Marokká határához, majd Tetuánba, ahol egy arab szabadságharcos tiszt, bizonyos Musztafa hazáig igazgatta őket. Tóth József "Világjáró útja* ezzel véget is ért — számára egy életre szóló tanulsággal. Lődi Ferenc | VLASITS KALMANNÉ VI z SIVATAG ALATT kedves fiatalasszony, a Pacsirta utca 13. szám alatt lakik. A II. kerületben, a: • 27-es körzetben most választották meg először tanácstagnak. A Pacsirta, az Árvíz, az öthalom, a Jakab Lajos utca egy része tartozik hozzá. — Járatlan vagyok ebben a munkában — mondja Vlasitsné, a fiatal háziasszony —, eddig a KlSZ-szervezetben dolgoztam, s most egész mások a feladataim. De igyekszem ezeket is becsülettel ellátni. Tetvében első helyen szerepel, hogy megismerkedjék a választóival. Szeretné meg-;j ismerni problémáikat, s azokon a lehetőségekhez mér-. , , .. ten segíteni akar A Kaspi-tcnger keleti pártján vé— Legközelebb áll hozzám {Ste forró homoksivatag húzódik. E az egészségügyi munka —2 végtelen Kara-Kum sivatag régente mondta, s ezért elhatározta, J élettelen, kihalt területnek számított. "Hiányzott ugyanis az élet legfontosabb kelléke: a víz. Egyik kúttól a másikig több száz kilométert kellett megtenni, s ezek a kutak sem voltak eléggé bővizűek. A szovjet geológusog kitartóan tanulmányozzák a sivatagot, hogy vizet leljenek. E kuhogy megkéri a kerületi tanácsot. hogy ilyenfajta munkát adjanak neki. — Sok szabálytalanságot tapasztalok vásárlás közben, az orvoshoz igen gyakran járok kisfiammal, s ott eltatások egyre több sikerre vezetnek. Nemrégiben TUrkrnénia észak-nyugati részében nagy, édes vizű földalatti víztároló medencét fedeztek fel a homoksivatag alatt. Térfogata 9 köbméter és egv-ké' év múlva másodpercenként 250 liter tiszta vizet ad majd Ncbit-Dagnak, a köztársaság olajközpontjának. A tudósok szerint a földalatti vízmedence ötven éven át megszakítás nélkül láthatja el vízzel a százezer lakosú várost. Nemi messzire onnan a Csilmamedkum homoksivatagban még egy földalatti tóra bukkantak. Érdekes, hogy a földalatti tavak keletkezésének titkát mindmáig nem sikerült megfejteni, de tovább folytatják az erre vonatkozó kutatásokat ls. Kénünk a geológusok egy csoportjának kutatóét ját mutatja a víztelen homoksivatagon keresztül.