Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

3 Hétfő, 1958, december 39. Q szegedi papucs dorozsmai sarka a Faipari Szövetkezet sok hasznos munkája között ~A községet átszelő köves­úttól alig pár méterre van a ma mái komoly üzemegy­ség, a Kiskundorozsmai Fa­ipari KTSZ. Csali úgy talá­lomra léptünk be kapuján, a kíváncsiság kedvéért, gondolván, ha többet nem is, de valami újságos hírt tudunk szerezni. Az elnök egyre szabódott is, hogy valami újat, valami "nagy­tünk a legelső műhely aj­taján. Újsághirdetéseket olvasva annyiszor szembetűnik a TÜKER-alágyűjtós minden­féle propagálása — és most szemben találtuk ma­gunkat azzal a műhellyel, ahol a kis pálcikákat és deszkákat alágyújtóssá fab­rikálják, íme a kép róla, . amint szerűt* tudjon mondani az Palócz Kálmánné nap mint üzem életéből, mondván, r.ap foglalatoskodik vele, hogy úgy sincs új a Nap alatt. Ezen maga is elmo­hogy főzés előtt a háziasz­szonyoknak ne sok idejét vegye el a tűzgyújtás. Egy solyodott, de mi is azonnal másik műhelybe lépve is­rácáfoltunk, ahogy belép- mét csak »újat* fedeztünk k i •• fel> mégpedig a r;'-«l!H parkettaléc készí­I|:SÍwIh tését. A sokféle munkaműveletet elvégző faipari gé­kérdeztük meg, de az te le­hetséges. Most már sorra vettük a többi műhelyt is. A követ­kezőben bútorokat készíte­nek, mégpedig a mostaná­ban nagyon keresettet: kombináltszekrényt; Félig, vagy egészen megmunkálva sorozatban ott álltak az íz­léses szekrények, s bizony bármelyiket szívesen ma­gunknak választottuk volna. Sajnos, egyelőre csak elő­jegyzési sorrendben juthat­nak hozzá itt is a vásárlók, illetve a megrendelők a ke­resett bútorhoz. A kapós bútordarabra várni kell né­ha egy-két hónapot is, mert annyi a korábbi megrende­lés, hogy csak győzzék ki­elégíteni; A Kiskundorozsmai Fa­ipari KTSZ profiljához kö­pet nemrégen sze- rábban hozzátartozott a rezték be a többi repülőmodell-faanyagok ké­szítése is, Ez a "patina* eltűnt az és helyette pedig egyszerűen mas színfolttal gazdagodott, azt jelenti hogy E§y másik műhelyrészben . . __ , ugyanis cipősarkakat készí­aki megunta szo- tenek> laposat magasat _ Va£..nxüy" tűsarkút még nem! —. S kevesen tudják, hogy a hí­res szegedi papucshoz nem Szegeden, hanem Dorozs­mán készül a sarok — s rendeli a kívánt az js itt a faipari ktsz-ben. méretű parkettlé- Az elnöktől végül azzal ceket. Időre és búcsúztunk, hogy mégis ta­pontosan elkészí- láltunk egy-két érdemleges ük a megrendelt hírt, amit ezennel közre is adunk. Az új nyugdíjtörvényről gép mellé, s az­óta készítenek itt azonban már is parkettát Ez üzem életéből bája hája fapadlóza­tát, az bemegy a szövetkezet iro­dájába és meg­árut, — hogy ház­hoz szállítják-e, azt ugyan nem A kommunisták zászlóbontása Szegeden. — Ezzel ** címmel közlik a helyi lapok e nap legnagyobb eseményét. Elmondják, hogy a szociáldemokrata párt ve­zetősége e napon este 6 órára a városháza közgyűlési ter­mében ülést tartott a kommunizmus kérdésének megvita­tására. Nemes Lajos elnöki megnyitója után Rákosi Má­tyás budapesti kiküldött tartott másfélórás beszédet. Marx tanainak ismertetésével kezdte, folytatta a szociáldemok­rácia bírálatával, a magyar, majd az orosz forradalom sajátosságainak ismertetésével. »A kommunista párt — mondotta többek között — ma azt mondja, itt as idő « munkásdiktatúrára, itt van az idő arra, hogy kézbe ve­gyük a hatalmat. (Taps, éljenzés.) A kommunista pártot a szociáldemokrata párttól csak az út választja el, a cél egy. De most forradalom van, most gyorsan kell haladni. Ha a vasútépítésnek szikla áll útjában, azt a sziklát két­féleképpen távolithatjuk el. Vagy lefejtjük az egészet csákányokkal és elhordatjuk, vagy dinamitpatront helye­zünk alá.* (Éljenzés.) "A vért nem mi akarjuk, hanem azok, akik továbbra is munka nélkül, a proletár kizsák­mányolásából akarnak élni, azok nem mondanak le harc nélkül a mai kényelmes életükről. Az egész oroszországi bolseviki mozgalom tíz hónap alatt nem került annyi vérbe, mint a Bruszilov-offenzíva első napja.* Wallisch Kálmán, a szociáldemokrata párt titkára (aki később maga is kommunista lett, s 1934-ben osztrák fa­siszták oltották ki életét) ekkor még a kommunizmus el­len szólalt fel, azzal érvelve, hogy a kommunisták párt­szakadást idéznek elő. Számos hozzászóló között Szél Juliska azt javasolta, hogy a szociáldemokrata párt mondja ki nyomban való csatlakozását a kommunista párthoz. Ezt azonban a szociáldemokrata vezetőség nem fogadta el. A kommunista eszmék hívei ellenben úgy döntöttek, hogy szerdán, január 1-én délután 4-kor tartják a Kom­munisták Magyarországi Pártja szegedi zászlóbontását a Tisza-szálló nagytermében. A szociáldemokrata vezetőség, mint a lapok közlik, ezután éjfélig ülésezett. Nyilván ekkor tárgyalták meg, milyen ellenintézkedéseket tegyenek a január elsejei KMP­alakulógyűléssel szemben. Elhatározták, hogy ugyanak­kor ellengyülést szerveznek. T Tgyane napon délelőtt volt a Ma cimű irodalmi fo lyóirat matinéja Szegeden. Megnyitót »A Ma útja és célja« cimmel Juhász Gyula mondott, s a műsor folya­mán Kassák Lajos, Kassák Lajosné, Kahána Mózes és Barta Sándor olvasott föl műveiből. Az expresszionista, futurista alkotásokat a közönség nem értette, megmoso­lyogta. A szocialisták kezébe Szegeden nyomott ellenforra­dalmi, királypárti röpiratok és falragaszok kerültek. Ju­hász Gyula »Royalisták?* cimű vezércikkében pellengé­rezi ki a monarchista reakció lappangó hiveit. Móricz Zsigmond a Pesti Napló mai számában "Üj földesurak, címmel közöl riportot egy tiszántúli nagy­birtokról. Itt olvassuk e jellemző párbeszédet: •— Hri vannak a bérlök — kérdezte az újságíró s visszanézett a ház felé. — Debrecenben — mondta odavetve a nemzetőr. — Nem jönnek ki sose? A nemzetőr elmosolyodott. — Nem jönnek. — Nem mernek? A nemzetőr billentett a fejével egy picit. — Nincsen itt má nekik semmi keresni való­jok... Má itt minden nemzeti vagyon.. .* Szegeden találkozott Berthelot tábornok, a Romániá­ban állomásozó francia haderő főparancsnoka Vyx alez­redessel, a budapesti francia misszió vezetőjével és a magyar kormány küldötteivel. A tábornok a nagyállomá­son különvonata szalonkocsijában fogadta Vyxet, majd a jól megvárakoztatott magyar küldöttséget pár udvarias szóval szélnek bocsátotta. Etkészfil! a bonni válasz a berlini kérdésről A bonni kormány kidol­gozta a Szovjetuniónak a berlini kérdésről szóló jegy­zékére adandó választ. A vá­laszjegyzékei — a három nyugati nagyhatalom válasz­jegyzékéhez hasonlóan — a NATO állandó tanácsának nyújtja át felülvizsgálás cél­jából. A jegyzék átadására január első felében lehet számítani. űsszeült a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése December 30-án ünneplik Romániában a Népköztársa­ság kikiáltásának 11. évfor­dulóját. A történelmi évforduló előtt a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége ülésszakra hívta össze a Nagy Nemzetgyűlést. A Nagy Nemzetgyűlés 3. törvényhozási szakaszának 5. ülésszaka, december 27-én reggel 9 órakor megkezdő­dött. A napirenden szerepel a többi között a pénzügymi­niszter beszámolója az 1958. évi költségvetés végrehajtá­sáról és az 1959. évi javas­lat megvitatása. Indiában díjakkal jutal­mazták az utóbbi években megjelent legjobb irásmüyeket. A kitüntetettek között van P. Mitro költő, aki „Visszatérés a tengerről" cimü hősköltemé­nyéért kapott dijat; (Folytatás az 1. oldalról.) kaviszonyban nem volt. Ha valaki pél­dául 1929-tól 1959-ig igazolhatóan munka­viszonyban áll, és nyugdíjazását kéri, úgy a munkában töltött 30 év után a törzs­nyugdíjhoz keresetének még 15 százalékát, tehát összesen 65 százalékát kapja nyug­díjként. A felszabadulás előtti munkavi­szony igazolásának megkönnyítésére a SZOT javaslatára a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felszabadulás előtti, kel­lően igazolt folyamatos szakszervezeti tag­ság, illetve a munkásmozgalomban való részvétel egyenértékű a munkaviszony igazolá­sával. A szervezett dolgozók örömmel üdvözlik a szakszervezeti tagságnak ezt a megbe­csülését. 1929-ben lépett életbe Magyarországon az első öregségi biztosítási törvényt, ezért ez az év a kiindulási idő a nyugdíjpótlék megállapításánál. A felszabadulás előtti munkaviszony figyelembevétele a nyugdíj­pótlék megállapításánál, jelentős javulást hoz a hosszabb munkaidővel ezután nyug­díjba menők ellátásában. 1959-ben, az ed­digi rendelkezések szerinti maximálisan 51 százalék helyett, a ke­reset 65 százaléka adható nyugdíjként. Ez a felső határ a következő években to­vább emelkedik. A fenti rendelkezés természetesen csak azokra vonatkozik, akik 1959. január 1. után kérik nyugdíjazásukat. A rendelke­zésre álló anyagi eszközök azonban azt is lehetővé teszik, hogy az 1955—1958-ban megállapított és 800 forintnál kisebb nyugdíjakat az utólag igazolt éveknek megfelelő pótlékkal megemeljék. Rendeződött a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő kérdése is. A teljes nyug­díjhoz a legtöbb országban 25—35 év ad jogot. Nálunk 10 évi munkaviszony után — ami mellesleg egyes esetekben nem is jelentett ledolgozott 10 évet — teljes, 50 százalékos törzsnyugdíjat és S százalék pótlékot állapítottak meg. A jelenlegi 10 éves szolgálati Idő fenn­tartását eddig indokolta, hogy sokaknak a már nyugdíjkorhatárt elérők közül, csak a felszabadulás teremtett lehetőséget a rendszeres munkára. A felszabadulás óta azonban már 14 év telt el, így eljött az ideje a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő revíziójának. Ezért az új rendelkezés ki­mondja, hogy a teljes nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati idő 1959-ben 14 év és a továbbiakban évenként egy-egy évvel emelkedik mindaddig, amig 1970-ben eléri a 25 évet. Tehát 1959-ben 14 év, 1960-ban 15 év, 1961-ben 16 év stb. kell a teljes, 50 százalékos törzsnyugdíj eléréséhez. A kormány azonban abból kiindulva, hogy1 sokan — elsősorban nők — a felsza­badulás utáni években kezdtek csak dol­gozni, és a nyugdíjkorhatár elérésekor nem rendelkeznek még a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonnyal, úgy határo­zott, hogy a jövőben legalább 10 évi munkavi­szony után résznyugdíj jár. A résznyugdíj megállapításánál a nyug­díjhoz mindenkor szükséges szolgálati éve­ket figyelembe véve, a hiányzó évek szá­mának megfelelően csökkentik a törzs­nyugdíjat. A csökkentés mértéke: minden hi­ányzó év után 2 százalék. Ha tehát valaki 1959-ben eléri a nyug­díjkorhatárt, de csak 12 évi munkavi­szonnyal rendelkezik, akkor a szüksé­ges 14 évből hiányzó két évnek meg­felelően 4 százalékkai csökkentett, va­gyis 46 százalékos törzsnyugdíjat és a 12 év után évenként a törzsnyugdíj 1— 1 százalékát kapja pótlékként. Ha csak 10 évi munkaviszonnyal rendelkezik, az esetben a hiányzó 4 év után 8 szá­zalékkal csökkentett törzsnyugdíjat kap, tehát törzsnyugdíja keresetének 42 szá­zaléka lesz, amit kiegészít a törzsnyug­díj évenkénti 1 százaléka. A rendezésnek ez a módja lehető­vé teszi a fokozatos átmenetet és az igazságos megkülönböztetést a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők javára. Ugyanakkor jelentős nyugdíjat biztosít a jövőben is azoknak, akik a nyugdíj­korhatárt eléive, nem rendelkeznek » szükséges teljes szolgálati idővel. Hasonlóképpen nyer megoldást a rok­kantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő is. Ha üzemi baleset okozza a meg­rokkanást, továbbra is, tekintet nélkül a szolgálati időre meg kell állapítani a nyugdíjat* Az új törvény számos olyan kérdést is rendez, melyekre nemegyszer a nyug­díjasok hívták fel a figyelmet* Többen kérték annak a rendelkezés­nek megváltoztatását, melynek érteimé­ten a nyugdíjasok havonként 48 órát dolgozhattak anélkül, hogy nyugdíjukról le kellett volna mondani. Különösen az alacsonyabb kategóriába tartozó nyug­díjasok kérték forint értékben megha­tározni a kereseti határt. Ezért a jövőben havi 500 forint keresetig lehet folyósítani a nyugdijat, ha est túllépik, kérni keli a nyugdíj szü­neteltetését. Azok a régi nyugdíjasok, akik doV goznak, és ugyanakkor régi jogaik alap­ján keresetükre tekintet nélkül ma is megkapják pótlék nélküli nyugdíjukat, továbbra is változatlan feltételekkel dol­gozhatnak. Ha munkaviszonyuk meg­szűnik, megkapják nyugdíjukhoz a pót­lékot, és az új törvény szerint esetleg járó emelést. Ujabb munkavállalás ese­tén azonban mar az új feltételek szerint folyósítják nyugdíjukat. Uj módon számítják ki a jövőben a nyugdíjakat. Eddig — mint ismeretes —• az utolsó, vagy az 5 évvel korábbi munkában töltött év kereseti átlaga alapján állapították meg a nyugdíj ösz­szegét Az egyévi átlagot általában ki­fogásolták, a hosszabb időre eső átlag­kereset figyelembevételét viszont nehe­zítette a régebbi adatszolgáltatás hiánya. A Minisztertanács korábbi határozata alapján, 1958-tól társadalombiztosítási nyilvántartást szerveznek és vezetnek a munkahelyeken, és az SZTK-alközpon­tokban. Ennek segítségével fokozatosan át lehet térni a nyugdijmegállapitásnál a több évi kereseti átlag figyelembevéte­lére. Igy 1959-ben a nyugdíjazást meg­előző 2 év, 1960-ban 3 év, 1961-ben 4 év és 1962-től 5 év átlagkeresete szolgál a nyugdíjmegállapitás alapjául Változat­lanul érvényben marad a szakmunkás átlagbér figyelembevételének lehetősé"­A nyugdíjak rendezése végeredmény­ben az összes nyugdíjas több mint kétharmadának. körülbelül 440 000 nyugdíjasnak és járadékosnak bizto­sít magasabb ellátást. Csaknem 630 millió forintot tesz ki a rendezés el­sö évi költsége. A végrehajtás a munka hirtelen meg­növekedése miatt természetesen hosszabb időt vesz majd igénybe. Ezért mindazok, akiknek nyugdíját az 1955—1959 közötti időben állapították meg és nyugdijuk a havi 800 forintot nem éri el, türelemmel várják meg, amíg az Országos Nyugdíj­intézet kérdőívet küld részükre. A kérdő­ívre azért van szükség, hogy igazolják 1945 előtti munkaviszonyukat. Az 1955. január 1, előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdijak, jára­dékok, valamint az özvegyi nyugdíjak és árvajáradékok összegének emeléséről az Országos Nyugdíjintézet hivatalból intéz­kedik. A nyugellátás egyes kérdéseinek ren­dezése nemcsak a nyugdíjasok ügye. Mindazokat érinti, akik ma még aktivan dolgoznak. Érinti azokat a családokat, akik eddig is segítették nyugdíjas hoz­zátartozóikat. S megelégedést kelt egész dolgozó népünkben, mert újabb bizonyíték arra, hogy pártunk és kormányunk politikájának ered­ményeképpen az életszínvonal javu­lása a dolgozók minden rétegére ki­terjed. A szakszervezeteknek segítő kezet kell nyújtani a helyes és gyors végrehajtás­hoz. Különösen az 1929—1945. évek közti munkaviszony utólagos igazolása igényel tetemes erőfeszítést, mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíjmegállapító és folyositó szerveknek szükségük van a szakszerve­zetek támogatására. Magyarázó szóval, fel­világosító munkával gondoskodjanak róla, hogy a dolgozók és a nyugdijasok egyaránt megismerjék az új nyugdíjrendelkezések jelentőségét. Saját erőforrásainkból teremtettük meg a fizetési mórlegének egyensúlyát Az 1958-as esztendőben a la nagyobb mértékű, mint a függönyök, bútorszövetek, legfőbb cél külkereskedelmi megelőző évek bármelyiké- Érkeznek a szokásos import­fizetési mérlegünk egyensú- ben. cikkek, a fényképezőgépek, lyának megteremtése volt. Jövőre másfélszer annyi órák, autók, gondoskodunk a Az 1958-as feladatok sikeres fogyasztási cikket vásáro- gyarmatáruk, halkonzervek végrehajtása után, egyre biz- lünk a baráti országokból, behozataláról —, amelyekre tosabb, reálisabb tevvel ,nint 1958-ban az idén sem lehetett a la­nézhet a külkereskedelem a és számottevően növeljük a kosságnak semmi panasza, jövő év elé. Továbbra is ki- behozatalt a tőkés országok­egyensúlyozott fizetési mér- ból is. Üzleteink árukészlete leget tervezünk. Az 1958. évi egyre bőségesebb, de a vá­várható forgalomhoz mérten lasztékot továbbra is gyara­17,7 százalékkal nö a beho- pítjuk a külföldi gyártmá­zatal és 10 százalékkal több nyokkal. Hozunk be sokféle lesz az export. 1959-ben államunk az ed­A családiház építők szá­mára külföldről is szer­zünk be fa- és tetőfedő­anyagokat. Terveink reálisak, de meg­textilárut, divatcikket, kü- valósításuk felelőségteljes lönböző háztartási felszere- munkát követel a népgazda­diginel nagyobb összeget for- lést. Vásárolunk olyah áru- sáe vaiamennv, áeáhan rini dít beruházásokra és ezt a kat, amelyekből iparunk ie- Sag. amennyi agaban do1' törekvést tartalmazza a kül- lenleg nem tudja kielégíteni "ozó emberektől, elsősorban kereskedelem terve ls. Agé- a keresletet, ilyenek a búto- azoktól, akik exportcikkeket pek, berendezések behozata- rok, hűtőgépek, szőnyegek, gyártanak; Selepin a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állambiztonsági bizottság elnöke A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának csü­törtöki ülésén határozatot hoztak, amely szerint a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő állam­biztonsági bizottság elnöké­vé Alekszandr Selepint ne­vezik ki Ivan Szeröv had­seregtábornok helyett, aki más beosztást kap, Alekszandr Selepin a legutóbbi időkig a Komszo­mol Központi Bizottságá­ban, majd az SZKP Köz­ponti Bizottságának appará­tusában dolgozott*

Next

/
Oldalképek
Tartalom