Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Hla: N « : 4 : [ m m A MAGYAR SZOCIÁLIS T A M U JN 1 K A S P A R T LAPJA XIV. évfolyam, 284. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1958. december 2. t 4 francia nemxeigyülcHi rá la»% in sok ról # II Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya ttrlvözli a Szovjetunió kormányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott NyugatBerlin „szabad várossá* nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a yaltai és a potsdami egyezmények következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány ügy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól,, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-1 javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állammá kell átalakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki. s ezért kerülhetett sor az úgynevezett „nagyberlini* közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a yaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet különkormány létrehozására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerződéseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotómunkát folytató, demokratikus és egységes Németországot, s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szivében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés megoldását s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansista-militarista szellem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyr« nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militarizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedeteikkel, a yaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta boltponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-1 javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért, és Európa békéjéért vívott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát. Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás- érné, a Magyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölesönös érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. (MTI) A karácsonyi : munhaidöbeosztás l rendje A MAY Szegedi Igazgatósága terveiből Sportoldal MwHiimiimannHHNU Az MSZMP Központi Bizottságának köszönete a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából hozzáintézett üdvözlésekre .4 Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából belföldi és külföldi szervezetektől és elvtársaktól számos üdvözlet érkezett az MSZMP Központi Bizottságához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üdvözletükkel és jókívánságaikkal megemlékeztek a KMP megalakulásának 40. évfordulójáról. (Markovrts Tibor feiv* MMUVtklIMBIIIRlNHMM ( Mire felkelünk... Amikor megállunk a napról napra mindig új ruhákban hivalkodó hirdetöoszlopok. előtt, végig böngésszük a jövőheti moziműsort, vagy csak egyszerűen megbámulunk egy-egy sokszínű érdekesebb plakátot, gondoljunk néha a fáradhatatlan "öltöztetőre<< is. Aki mint valamikor a lámpaoltogató, létrával és — csirizes vödörrel korán reggel bejárja a városiMire felkelünk, már meg is száradnak a frissen ragasztott legújabb plakátok. S « plakátragasztó mindig újrakezdi, hirdetöoszloptól hirdetőoszlopig jár _ A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 175 éves Semmelweis-kórházat A Pest megyei tanács Semmelweis-kórháza — azelőtt Rókus-kórház — alapításának 175. évfordulója alkalmából hétfőn délután jubiláris ünnepséget rendeztek a Pest megyei tanácsháza dísztermében. Az ünnepséget dr. Szemantsik Jenő, a Semmelweiskórház igazgató főorvosa nyitotta még, majd dr. -Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter üdvözölte a jubiláló kórházat. Ezután Szabó Károly, a Pest megyei tanács v. b. elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr, Hollán Henrik igazgató főorvoshelyettes szemelvényeket ismertetett a Semmelweis-kórház 175 esztendős történetéből. Ezután került sor a jubiláló kórház kitüntetésére: Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrend-jét. A kórház négy főorvosát: dc. Czeyda-Pommersheim Ferencet, dr. Hollán Henriket, dr. Kubányi Endrét és dr. Réthy Aurélt a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Az ű jságírók hibban megrendezték a Szegedi Nemzeti Színház napját Az újságíróklubban hétfőn rendezték meg a Szegedi Nemzeti Színház napját, amelynek során Vaszy Viktor igazgató és Tari János, a Szeged városi tanács művelődési osztályának vezetője ismertette a színház munkáját és az ünnepi játékok terveit. Elmondották, hogy Szeged az utóbbi évtizedben egyre inkább kulturális gócponttá válik, s kialakításában az egyetem mellett rendkívül fontos szerepe van a színháznak. A szegedi szabadtéri játékok céljaira hatalmas tribünt építenek, amelyen a jövő évben ötezren férnek el, de 1960—1961-ben már nyolcezressé bővítik és ezer néző számára állóhely is lesz. A téren újszerű akusztikai berendezést szerelnek fel. A szegedi szabadtéri játékokkal egyidőben rendezik meg a szegedi ünnepi heteket. A Szegedi Nemzeti Színház napja alkalmából Budapesten az újságíróklubban különböző színdarabokból és operákból adtak elö részleteket a szegedi művészek. Libia felül akarja vizsgálni az amerikailíbiai egyezményt Tripoli (AFP). A líbiai parlament vasárnapi megnyitó ülésén Kebar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Líbia és az Egyesült Arab Köztársaság baráti kapcsolata az utóbbi időben tovább erősödött. Bejelentette, hogy Líbia felül szándékszik vizsgálni az 1954. évi amerikailíbiai egyezmény bizonyos záradékait, különös tekintettel Líbia nemzeti érdekeire. Kiosztották a nyereségrészesedést a Szalámigyár dolgozóinak A Szegedi Szalámigyárban most került sor a nyereségrészesedés kifizetésére. Azért ilyen rendkívüli időpontban, mert a Szalámigyárban a gazdasági év nem azonos más üzemekével. Itt ugyanis a gazdasági év ősszel, október 1-én kezdődik és a másik év szeptember 30-án ér véget. Az ünnepélyes kifizetéskor — az év során a vállalathoz csatolt Vágóhíd és Hűtőipar dolgozóit is beleértve — együttesen mintegy 800 dolgozó között osztották el a 630 ezer forintos nyereségrészesedést. Az üzemben egyénenként kifizetett nyereségrészesedések átlagos összege 800 forint volt. Persze az átlagosnál lényegesen többet kaptak az üzem régi, kiváló dolgozói. Mert az üzemben eltöltött öt év után 5 százalék, 10 &v után 10 százalék. 20 év után pedig 15 százalék hűségjutalom jár a dolgozóknak. Igy igen szép pénzt vitt haza az üzem régi dolgozói közül Terhes Ferenc, aki 1515 forint nyereségrészesedést kapott, ebből 230 forint volt az évek után járó hűségjutalom. Drobni János és Pécsi Sándor még ennél is többet kapott; az előbbi 1614, az utóbbi pedig 1656 forinttal örvendeztette meg családját. A vágóhídi dolgozók közül Bálint Vince, Pásztor Elemér és még sokan mások kaptaik az átlagosnál jóval többet. A nyereségrészesedés kifizetését szombaton este az üzem kulturális termében és ebédlőjében ünnepelték meg a Szalámigyár dolgozói.Új típusú rádióvevő A rigai elektrotechnikai gyárban félvezető kristálytriódákkal működő rádióvevőkészüléket szerkesztettek. A rádióban elektronikus lámpák helyett 10, egyenként 30 évig üzemélő kristálytriódát használtak fél. Az új készüléket a hosszúés rövidhullámok vételére, belső és külső antennákkal látják el. A készülék táplálásához zseblámpaelem, vagy kis méretű akkumulátor is elegendő. Súlya mindössze 2,5 kiló. A félvezető készülék rendkívül érzékeny, s a távoli adásokat is jó hangerővel fogja. Ünnepélyesen felavatták a Tisza leghosszabb új hid at 1944-ben a visszavonuló német fasiszták gálád módon hullámsírba döntötték a kiskörei Tisza-hidat is. A pilléreket légibombákkal vették körül, majd felrobbantottak. A két part elszakadt egymástól. A kiskörei híd újjáépítését most fejezték be és vasárnap került sor ünnepélyes felavatására. Az avatóünnepségen Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter tartott beszédet. A kiskörei Tisza-híd — mondoti ta a miniszter — nemcsak Kiskörét és Abádszalókot köti össze, hanem a salgótarjáni iparvidéket is Nagykunság termékeny földjeivel. A miniszter beszéde közben az új hídon átrobogott az első feldíszített vasúti szerelvény. Ezután a közlekedés- és postaügyi miniszter a munkában legkiválóbbaknak kormánykitüntetést, illetve jutalmat adott át.