Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

5 Vasárnap. 1958. november 9, A Hazafias Népfront tanácstag jelöltjei a Szeged I. kerületi tanács tagjainak választásánál 55. sz. kerületi választóke­rület: SALLAI FERENC nyugdíjas. 56. sz. kerületi választóke­rület: REZSEK MARGIT háztartásbeli. 57. sz. kerületi választóke­!. sz. kerületi választóké- textilmunkás, tanácsi dol­rület: TARI MARIA, ker. gozó. alkalmazott, vállalati igaz- 42. sz. kerületi választóke­gató. rület: DR. KISS ISTVAN­2. sz. kerületi választóké- NÉ tanítónő rület: DR. LÖRANT LASZLO 43. sz. kerületi választóké­ügyvéd. rület: FORGÓ LASZLÖNÉ 3. sz. kerületi választóké- textilmunkás, vállalati igaz- rület: GUNCZER ANDOR­rület: KOVÁCS ISTVÁN gató. NÉ textilmunkás, villanyszerelő. 44. sz. kerületi választóké- 58. sz. kerületi választóke­4. sz. kerületi választóké- rület: HEISZIG JÓZSEFNÉ rület- DR. SZAVA LAJOS rület: IIAVALECZ IST- háztartásbeli. körzetorvos. VANNÉ textilmunkás, vál- 45. sz. kerületi választóké- 59. sz. kerületi választóke­lalati igazgató. rület: BODNÁR LAJOS rület: BALLA FERENC vas­5. sz. kerületi választóké- nyugdíjas. esztergályos rület: NAGY ISTVANNÉ 46. sz. kerületi választóké- 60. sz. kerületi választóke­tanar. rület: FARKAS OSZKÁR rület: CSONKA ISTVAN 6. sz. kerületi választóké- kereskedelmi alkalmazott. nyugdíjas rület: TAPAI NAXDOR vál- 47. sz. kerületi választóké- 6, sz kerületi választóké lalati dolgozó. rület: TAKÁCS ANTAL fő- kerületi választóké. 7. sz. kerületi választóké- előadó, rület: BALOGH JÓZSEF ta- 48. sz. kerületi választóke­nácsi dolgozó. rület: OLTVAI FERENC ál­8. sz. kerületi választóké- lami levéltár vezetője rület: CSAPÓ MIHÁLYNÉ vállalati dolgozó. rület: DR. KOSZTOLÁNYI 9. sz. kerületi választóké- GYULA járásbíró. rület: LIPTAI ARPADNÉ 50. sz. kerületi választóké- kereskedelmi alkalmazott, nyugdíjas, háztartásbeli. rület: GERA JÓZSEF sütő 64. sz. kerületi választóke­10. sz. kerületi választóké- kisiparos. rület: IIÖRÖMPÖ JÓZSEF rület: MOLDOVCSUK THE- 51. sz. kerületi választóké- főmérnök ODÓRA anyagraktáros. rület: PUSZTAI JÓZSEF 65 sz kpriileti választóké­£SK mUnkáS' VáUalatÍ ^ i ^ ILON A ker* egyetemi tanársegéd. 52. sz. kerületi választóké- " .f' „ ,, 12. sz. kerületi választóké- rület- KORDA LÁSZLÓ 66' sz" keruIetl választóke­rület: DR. KARATSONY szövetkezeti asztalos. rV1®.tj FODOR ISTVÁN tsz­ALADAR kórházi főorvos. 53. sz. kerületi választóké- elnok­13. sz. kerületi választóké- rület: NYILASI PÉTER sz. kerületi választóke­rület: CSIKÓS RUDOLF B. könyvkötősegéd, vállalati rület: D. PAPP GYULA M. dolgozó. igazgató. nyugdíjas. 11. sz. kerületi választóké- 54. sz. kerületi választóké- 68. sz. kerületi választóke­rület: TEIZL JÁNOS gépész, rület: BÖDÖ ISTVÁN taná- rület: SZIGETI JÁNOS gép­sz. kerületi választóké- esi dolgozó. lakatos. rület: ÓTOTT BÉLA válla­lati alkalmazott. 62. sz. kerületi választóke­^ rület: JUHASZ IMRE gyári 49. sz. kerületi választóké- munkás­63. sz. kerületi választóke­rület: SZÉCSI JÖZSEFNÉ 15 rület: DR. BICZÓK FE­RENC egyetemi adjunktus. 16. sz. kerületi választóke­rület. WALDMANN JÓZSEF általános iskolai igazgató. 17. sz. kerületi választóke­rület: PIROS ISTVÁN fő­mérnök. 18. sz. kerületi választóke­rület: MIKLÓS JÓZSEF gyári munkás. 19. sz. kerületi választóke­rület: BECKER JÓZSEFNÉ fodrász szövetkezeti tag. 20. sz. kerületi választóke­rület: NYERGES FERENC szabó kisiparos. 21. sz. kerületi választóke­rület: BÖRCSÖK FERENC szövősegéd, függetlenített pártmunkás. 22. sz. kerületi választóke­rület: DR. LERNER KA­ROLY főiskolai igazgató. 23. sz. kerületi választóke­rület. MESKAL SANDORNÉ ktsz-elnök. 24. sz. kerületi választóke­rület: GYIKÓ JÓZSEF ker tészeti szakmunkás. 25. sz. kerületi választóke­rület: MAGYAR MATYAS kovácssegéd, vállalati igaz­gató. 26. sz. kerületi választóke­rület: LEHÓCZKI LAJOS nyugdíjas. 27. sz. kerületi választóke­rület: POZSGAY GYULA főmérnök. 28. sz. kerületi választóke­rület: SZÉLPAL ISTVAN­NÉ házfelügyelő. 29. sz. kerületi választóke­rület. ARADI FERENCNÉ műszaki rajzoló. 30. sz. kerületi választóke­rület: LÁSZLÓ IVAN tech­nikus. 31. sz. kerületi választóke­rületi VARGA PAL mun­kásellátó. 32. sz. kerületi választóke­rület: PÖPITY LAJOS gyári munkás. 33. sz. kerületi választóke­rület: DR. ANTAL AL­BERTNÉ orvos. 34. sz. kerületi választóke­rület: DR. BENCZE GYÖRGY orvos. 35. sz. kerületi választóke­rület: SZILI ANTALNÉ ta­nár. 36. sz. kerületi választóke­rület: DR. VARGA ENDRE orvos. 37. sz. kerületi választóke­rület: SNOPPER TIBOR építészmérnök. 38 sz kerületi választóke­rület: DR. LÖKÖS ZOL­TANNÉ. a KISZ-bizottság munkatársa. 39. sz. kerületi választóke­rület: KOREK JÓZSEFNÉ közalkalmazott. 40. sz. kerületi választóke­rület: SZABÓ B. ANTAL technikus. 41. sz. kerületi választóke­rület: MISON GUSZTÁV Az utolsó szalmaszál Dr. Schiller János és a nYomorenYhíiő akció í. A fizikailag és lelkileg mások is, a munkanélküli nűl. Azon alázatos kérelem* elnyomorodott sze- proletárok is. Ez volt az mel járulok a Főméltóságú gényember - lett légyen utolsó szalmaszál. Asszony elé, hogy a nyo­orvos, vagy tanar. gyári Egy lilatintas beadvany .. ..* . —r­munkás, vagy kubikos — került kezembe a szegedi ál- raorenyhltő akciója kapcsán sohasem szeretett az urak- lami levértárban. Dr. Schil- kegyeskedjék részemre öOT folyósítani, a következő tói kérni. Csak akkor alázta ler János fül -orr-gége szak- pengő kölcsönt meg ennyire önmagát a mél- orvos akkor Apácza utca ^Tíá össlcjröT «.',,-..... , L- «]nH milrAi- m:ir tóságosok előtt, mikor már sehonnan sem várhatott se­gítséget. Végső kétségbeeső- Fomeltosagu sében így is ezer meg ezer nagybanyai ember fogott tollat, hogy fuldokló sikoltása utat talál­jon a hatalmasokhoz. S le­írta: "Méltóságos Uram; Főméltóságú Asszony; — alázatosan esedezem*. Állá­sért, kis darab leenyérért, jelentéktelen segélyekért nyújtották megvékonyodott kezüket az állástalan diplo­15. szám alatti lakos írta a Asszonyhoz, vitéz Horthy Miklósnéhoz, "Főméltóságú Asszony! Utolsó reményem ezen Ué­évek folyamán... — vissza­fizetnék Rendelőt szeretnék^ nyitni Kiskunfélegyházán, ahol még nincs fül-orr-gége szakorvos. * így egész biztos lenne i rés. Előzőleg megtettem, ami tehető volt, hogy pénzt sze­rezzek rendelőm megnyitá­már mindent megélhetésem emberileg Apám pincér, állás ne£ kUI. munkaképtelen... sához, de sajnos, sikertele- nyokból él. úgyszólván könyöradomá­Jelentős eredményeket értek el a kerületi , higiénikus" orvosok Néhány hónappal ezelőtt vid idő alatt a kerületi hi­a kerületi tanácsok egész- giénikusok máris jelentós ségügyi csoportjaihoz a vá- eredményeket értek el. Az ros higiéniájának rendszeres, első kerületben például el­sokoldalú ellenőrzése céljá- lenőrizték az elelmiszeruzr­ból orvosok kerültek. Az leteket, a fodrászokat. Eze­úgynevezett "higiénikus or- ken a helyeken vosok* beállításával kor­mányzatunk fejlesztette a közegészségügyi és járvány­ügyi munkát. Ez azt jelenti, hogy a ke­rületi tanácsok a közegész­ségügyi munkálatokat tudo­mányos korszerűséggel tud­Italában kielégítő a higié­nia, azonban az élelmi­szerüzletek raktárai szá­mos helyen zsúfoltak, s emiatt nem megfelelőek. (Jnnepi tárlatodon Három képzőművészeti kiállítás nyílt Szegeden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. A Csongrád megyei festőművészek retro­spektív kiállítása és a szegedi festőművé­szek ünnepi tárlata várja a közönséget a képtárban, s Tápai Antal szobrászművész gyűjteményes kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. 13 H uszonöt festő 87 műve került 140 beküldött festmény közül a szi&orú, rendkívül igényes zsűri döntése nyomán az ünnepi képzőművészeti tárlat közönsége elé. A földszinti teremben mindjárt Jánoska Tivadar "Szeged felszabadulása* című festménye tűnt szemünkbe. Méltó emléket állít a festmény 1944 október 11 emléké­nek. Számos új alkotását állította ki Sze­ged korban egyik legidősebb, de művésze­tében ma is friss, újat adni tudó festőmű­vésze, Vlasits Károly. Festményeinek ke­vés színű egyszerűségével, az egyszerű emberek prózai életének egy-egy jellemző pillanatát ragadja ki témaként. Erdélyi Mihály sajátos, eredeti művész. Mostani képeiben a »Majális*-ban s az "Időválto­zásában is érvényesül sokszor bizarr pri­mitívségei ecsetkezelésének hallatlanul ki­fejező expresszív hatása. Tápai Lajos "Gát­őrházai* és "Tiszai halásaok*-ja érdekes fénykezelése mellett színeinek gazdagodá­sával tűnik ki. Dorogi Imre: Tápéi utca« című olajfestménye, de többi művei is ér­dekes színkezelésével hívja fel magá­ra a figyelmet. Számos festménnyel sze­repel a kiállításon Sándor Lajos is, akinek "Egri utca* és "Utca templommal* című olajfestményei érdemelnek elsősorban fi­gyelmet, különös fény-árnyék megoldásuk­kal. A fiatalabbak közé tartozó Pintér Jó­zsefnek öt képe került a kiállítás anyagá­ba. Az öt kép közül elsősorban a "Tabáni házak* című olajfestményt kell megemlí­tenünk a meleg színek gazdagságával. Fontos Sándor szintén több képpel lép a kiállítás közönsége elé. Mesteri megoldá­sú a "Búcsú a kiskapunál* kisméretű olaj­festménye, s a "Holdas éjsza-ka«. Major Jenő "Olvasó fiú* és "Tavaszi napsütés* című olajfestményeivel és aquarell-vázla­tokkal szerepel a kiállításon. Vincze And­rás pasztelleket és tollrajzokat állít kd; Hemmert János "Lengyel táj* című kis­méretű olajfestményét, valamint "Vitorlá­sok* című finom ceruzarajzát kell megemlí­teni. Rajtuk kívül két nőfestő, Kopasz Márta és Kovács Margit szerepel még egy­egy olajfestménnyel. Beszédes Koméi több vízfestménnyel és egy olajfestménnyel, Bu­dai Lajos "Dohányfűzés« című olajfestmé­nyével. Csertő Ferenc, Csikszentimrei Kál­mán, Haino Hackulinen két vízfestmény­nyel, Kormos István két képével szerepel, melyek közül különösen a "Ködös Tisza* érdekes sajátos színtelenségével, Szőke Győző "Szeged* című nagyon szép olaj­festményével, s a legfiatalabbak közül A harmadik kerületben az iskolák egészségügyi viszo­iák maid véerehaitani Rö- nyai kiolégftr>ek- A második jak maja vegrenajtani. no- kerületben a magánkiske­reskedők üzletei elhanyagol­tak a szükséges higiénia szempontjából. Ugyanitt ál­lapította meg a higiéniát el­lenőrző orvos, hogy a Szer­vestrágyagyűjtő Vállalat dol­gozói legtöbb esetben nem a telken belül, hanem a há­zon kívül végzik a trágya tőzeggel való keverését. A kerületi higiénikusok a sertéstartási szabályrende­letnek megfelelően ellenőr­zéseket hajtanak végre, hogy a közegészségügyi szempontok figyelembevéte­lével megfelelő intézkedése­ket tudjanak végrehajtani. A város magasnyomású víz­zel el nem látott területén megvizsgálták a WC-ket és megállapították; Papp Sándor, Süle István és Zombori László kapott még helyet egy-egy képpel. A retrospektív kiállítás anyagában újra láthatjuk Winkler László "Tápéi tánccso­port* és "Úttörők énekkara* című festmé­nyeit, Jánoska Tivadar nagyméretű "Jó­zsef Attila munkások között* képét, Hem­mert—Pintér »Textilművek*-jét és Tápai— Vlasits "Szegedi Kender* című festmé­nyét. Festőművészeinknek ez a mostani kiál­lítása is bizonyítja alkotókedvük töretlen lendületét, s eggyéforrni akarását a hét­köznapok új világot teremtő munkáshő­seiveL m E! I gy küzdelmes és termékeny művész­élet kincsesházául szolgál most a Móra Ferenc Múzeum kupolacsar­noka. Tápai Antal szegedi szobrászművész gyűjteményes kiállítását helyezték itt el, a művészet pártfogóinak, barátainak — a város dolgozódnak örömére. Régi adóssá­gunk volt ez Tápai Antallal szemben, akit egész élete és egész életműve eh­hez a tájhoz, ehhez a város­hoz s ennek embereihez köt. Művé­szete elképzelhetetlen az alföldi kubikos, a szegedi halász, a tarhonyacsináló asz­szony, az evezős és a Szeged környéki pa­raszt nélkül, s hagyományainak szobrászi megörökítése nélkül. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóján megnyitott kiállításon a mester félszáz munkája nyert elhelyezést. A fasizmus ellen tiltakozik a "Vergődés* (1942) és a "Kígyómarás« (1942), a háború ellen lázít a "Törött mankók* című«, döbbe­netes, megrázó erejű alkotása. A felszabadu­lás évében Toldi mondabeli alakját for­málta meg, mintegy jelképként. A felsza­badult évek munkájának nagyobb állomá­sait a városban sétáló embereknek is jelzi a Lenin—Sztálin-emlékmű, Erkel és Kato­na szobra, a mezőkovácsházi Hunyadi-em­lékmű, s számos felállított alkotása. Itt a kiállításon az eddig ismeretlenekkel is ta­lálkozunk: az épülő vízisporttelep evezős szobrának gipszmodellje és az újszegedi liget bájos kútszobor-modellje mellett — melyeket hamarosan felállítanak —, több tucatnyi, a mai élettel szorosan összefüggő plasztika és dombormű sorakozik. Semmi mesterkéltség, meghökkentő for­maikeresés — nemes egyszerűség, biztos, konkrét formák jellemzik művészetét, s éppen ezek kötik annyira a néphez. S ter­mészetesen, kötelező élményei: az, hogy munkás volt, hogy osztályától erőt, hitet és segítséget kapott az alkoó munkához. Ez Tápai művészetének legszebb, legtisz­teletreméltóbb vonása, és nagyszerű alko­tásaiban ezt megtestesülve látjuk. azok 12 százaléka megfe­lelő. 63 százalékát ki kell javítani. 22 százalékát újjá kell építeni és a há­zak 2 százalékában nincs is WC. Ezen a helyzeten változtatni kell. 40 százalékban mái­helyre is hozták a meg nem felelő WC-ket. A szemétki­hordás intézményes megol­dása érdekében is kifejtik tevékenységüket a szegedi higiénikusok, azonkívül szá­mos más, apró, de a város egészségügyi szempontjából igen fontos higiéniai intéz­kedéseket foganatosítanak. Munkájuk eredményessé­géhez az szükséges, hogy Szeged lakossága igényelje a higiénikusok segítségét an­nál is inkább, mivel váro­sunk tisztasága saját érde­künk. A jövő esztendőben megkezdődő szabadtéri játé­kok idején pedig méltókép­pen reprezentáljunk a kül­földi vendégek előtt is. Nyolc éve nyomorgok Sze* geden... saját erőmből ta­nultam... két évig működ­tem a szegedi egyetemi sebé­szeti klinika fül-orr-gégészeti rendelőintezetében, kineve­zés hiányában, mint bejáró orvos, díjtalanul... Nincs készpénzfedezetem, még en­nivalóra sem*, Dr. Schiller János pll nappal később másik leve­let is írt. Ezt dr. Hainis Ele* mér budapesti egyetemi ta­nárnak címezte, azzal a ké­réssel. hogy támogassa a Főméltóságú Asszonyhoz in­tézett kérelmét. E hosszú levélből csak két mondatot idézek: "1932. november 30-án föl* orr-gége szakorvosi bizonjní­ványt nyertem el. Különö­sen ez utóbbi két év, mi­alatt a klinikától sem kosz­tot. sem lakást, sem pénzt nem kaptam, volt a legne­hezebb, mert nem étkezhet­tem, mint medikus korom­ban a szegények házában*. Senki se higgye ezek után, hogy az 1933-ban keltezett levél meghozta dr. Schiller János szakorvosnak az eg­zisztenciát jelentő 500 pen* gőt! Kérelme a városi le­véltárban kötött ki —, mert mégis szégyellte volna a fő* ispán úr, hogy Szegeden így él egy orvos — s a főispán úr levelet írt Schiller dok­tornak. "Vitéz nagybányai Horthy Miklósné Főméltóságú Asz­szonyhoz beadott folyamod­ván.vára. eredeti okmányai­nak visszaküldése mellett ér­tesítem. hogy miután Sze­geden az akcióra összesen 14 pengő folyt be, kérését fe* dezet hiányában sajnálatom* ra nem teljesíthetem*. Kerestem Schiller doktort, de nem akadtam nyomára. Szerettem volna megláto­gatni. s megtudakolni tőle, mikor, s mint fordult élete sorja. Elnyelte a nyomor óceánja, vagy él még, s dol* gozik? Ha életben van, nyugodt vagyok sorsa miatt, s biz­tosra veszem, hogy az utób* bi évtizedben nem írt ha* sonló leveleket. Simon István János bácsi Az ember azt hihetné, hogyha valaki megöregszik, már csak a csendes pihenésre, esetleg egy-egy sétára vá­gyik csupán. Nem így van, s ezt igazolja Kovács János bácsi is, aki Szegeden, a József Attila sugárúton lakik. O már a hetvenedik életévét tapossa, s mégis a Hazafias Népfront második kerületi bizottságának egyik legszor­gosabb tagja. Fáradhatatlanul munkálkodik a kerületben. Mostanában például a közelgő választások jelentőségéről beszélgetett az emberekkel, akik között már sok évtizedet leélt. Több helyen szólt a régi választásokról, amikor bizony csak urak voltak a jelöltek között, s ezek semmit sem tö­rődtek a nép érdekeivel. Arra is volt emléke, hogy mivel fizették kl az embert a múltban, ha jogosan kérni, vagy panaszkodni merészelt, hát még, ha hangot adott sérelmeinek. Elmondta azt is, hogy például egyik barátja azért kterült bíróság elé a Horthy-rendszer idején, mert nyilvános helyen panaszko­dott nagy nyomoráról, s ezért a kormányt hibáztatta. Az elmúlt hetekben János bácsi egész sor tanács­kozó gyűlésre hívta meg a kerület lakosait. Embereket kért fel a választók segítésére. S jó tanácsot, buzdítást is mindenkor ad az embereknek, sőt segít az ügyes-bajos dolgaik elintézésében. K.B. J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom