Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

Kedd, 1958. november 4, 0 Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet segít a szövetkezeti termelés tudományos megalapozásában A Délalföldi Mezőgazda­Sági Kísérleti Intézet kuta­tóinak nagy részük van a magyar rizstermesztés tudo­mányos alapokra való helye­zésében, a leromlott szikes talajok gazdaságos javítási módszereinek kidolgozásá­ban, a fűszerpaprika-kuta­tásban stb. A sokrétű tudományos munka azonban éveken ke­resztül nem tarthatott szoros kapcsolatot a mindennapi élettel. A kutatók látogattak termelőszövetkezeteket, gyak­ran rendeztek bemutatókat saját gazdaságaikban, tartot­tak tudományos előadásokat a korszerű nagyüzemi mező­gazdálkodás megteremtésé­nek egy-egy szakproblémá­járól, mindezek ellenére a tudományos mezőgazdasági termelés új, kipróbált mód­szeretnek alkalmazása a köz­termelésben messze elmaradt a kívánalmak mögött. Az intézet téli és új esztendei programjának zömét most éppen ez tesal: megtanítani az új módszerek alkalmazá­sára a tsz-ek tagjait. A le­hetőségek szerint az egyéni gazdákat is. Jelenleg 10 sze­gedi és megyei termelőszö­vetkezet közvetlen patronálását vállalták a kutatók. Ezeket a kollek­tív gazdaságokat nemcsak tanácsokkal segítik, hanem közvetlenül részt vesznek a termelés megszervezésében, szakmai irányításában is. Felülvizsgálták többek kö­zött a rúzsai Kiss Imre Tsz üzemtervét is. Tudományo­san bebizonyították, ha ilyen tervvel dolgoznak továbbra is, elkerülhetetlen a ter­mésátlagok csökkenése. A homoki tsz-ek közül itt ve­zetik be elsőnek a tudomá­nyos zöldtrágyázás! mód­szert. Ugyanakkor az intézet nagy termést biztosító rozs­vetőmagjából is juttatott a szövetkezetnek. A kutatók munkatervében fő irányelvként a talajerő­gazdálkodás tudományos ala­pokra való helyezése, s a jó minőségű, kellő takar­mánybázis megteremtése sze­repel. A kisteleki Felszaba­dulás, a szatymaz! Lenin, az újszegedi Haladás, a baktói Felszabadulás Tsz-ekben is ehhez kívánnak döntő, gya­korlati segítséget nyújtani. Legalább ennyi energiát for­dítanak azonban a termelő­szövetkezeti üzemszervezésre, s a termelés profiljának vég­leges kialakítására. A többi között pontos talajképelem­zés alá veszik az újszegedi Haladás Tsz földjeit, s ki­mutatják, melyek azok a konyhakerti növény- és gyümölcsféleségek, melyek termelésével elsősorban elő­nyös foglalkoznia a közös­ségnek. A baktól tsz részére máris kidolgozták az új termálkút hőenergiájának tudományos felhasználási programját, a hajtatóházak építési, beren­dezési tervezetét. Szintén tudományos programot adtak itt az öntözőtelep további építésével, hasznosításával kapcsolatban is. A patronált szövetkezetek termelési, ál­lattenyésztési adatait gondo­san, tudományos rendszerbe foglalva összegyűjtik, s az összesített tapasztalatokat megfelelően hasznosítják. Szeged területén a tél ide­jén négy ezüstkalászos gaz­datanfolyam működik majd. Ezeken a tanfolyamokon, valamint a Hazafias Nép­front és az Agrártudományi Egyesület különböző rendez­vényein mintegy 26 tudomá­nyos szakelőadást tartanak majd. Az előadások témája a konyhakerti zöldség-, vi­rág- és gabonatermesztéstől az állatgyógyászatig terjed. Az intézet dolgozói a tél ide­jén az eddigieknél több, szak­filmvetítéssel egybekapcsolt rendezvényt kívánnak tar­tani a szegedi járás közsé­geiben is. Bár — mint Piros elvtárs, az intézet üzem­szervezési osztályának veze­tője elmondotta — a járási tanács az erre vonatkozó igényeit még nem jelen­tette be. Egyes szegedi kutatókban már korábban felmerült a gondolat: helyes lenne Sze­geden a felnövekvő terme­lőszövetkezeti és egyéni pa­rasztfiatalok számára egy gyümölcs-, szőlészeti technikumot létesíteni. A fejlett termelési módsze­rek elterjedt alkalmazásával kapcsolatban ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy elvétve is alig vannak ter­melők, akik a jól bevált ter­melési technikát alkalmazni tudják. Hasonlóképp helyes lenne a megyében egy sző­lő- és gyümölcskísérleti tele­pet is létesíteni, ahol a gaz­dák közvetlenül sajátíthat­nák el a fejlett borászat és gyümölcstermesztés alapfo­galmait. Így mihamarabb valósággá válnának azok a nagy termelési lehetőségek, melyeknek ma még talán csak egyötödét használjuk ki mezőgazdaságunkban. Fokozódik az ellenállas Ciprus szigetén Az EOKA vasárnap reg­gel újabb röpcédulákat bo­csátott ki. Mint nyugati hír­ügynökségek jelentik, a röp­cédulákon felszólítják a cip­rusi kereskedőket, hogy ha­ladéktalanul mondják le an­gol árurendeléseiket. Más EOKA-röpcédulák köz­lik, hogy október 11-től 20­ig az angolok vesztesége 8 halott és 27 sebesült volt. A Reuter-iroda egy olyan EOKA-röpcédulát közöl, amely szerint október 1-től 20-ig 45 angol esett el és 91 megsebesült. E heti Kedd: Krumplileves, len­csefőzelék, sertéssült. Szerda: Gulyásleves, tú­róspalacsinta. Csütörtök: Csontleves, rántotthal, sültburgonya, paprika-hagymasaláta, szőlő. Péntek: Gombaleves, mar­hapörkölt nokedlival, sava­nyúság. Szombat: Paradicsomleves, krumplipaprikás kolbásszal. Vasárnap: Kacsaaprólék­leves, kacsasült, resztelt­krumplival, birsalmakom­pót, krémes. Hétfő: Almaleves, kelká­posztafőzelék, fejlábpörkölt­tel, szőlő. I. KERÜLET Házasság: Simor János és Tóth Ró­zsa, Paréj Mihály és Körösi Eszter, Pataki Mihály és Ká­dár Julianna, Tari Imre és Tóth-Pösi Matild, Szarka László és Lovászi Ilona, Szi­lágyi Györgv és Temesvári Mária, ökrös Antal és Ko­rom Terézia, Agócs Sándor és Kugler Terézia, Fuksz Jó­zsef és Horváth Erzsébet. Születés: Varga András és Halász Ilonénak András, Bárkányi József és Szűcs Magdolná­nak László, Kormos Antal és Boldizsár Ilonának Ilona, Vincze Antal és Domonkos Irénnek Tibor, Kollár Antal és Sutka Erzsébetnek Erzsé­bet, Csáki Péter és Hebök Irénnek Katalin, Tóth Vince és Ruskó Máriának Zoltán, Gémes András és Csányl E.c.xanak Etelka, Zádori Gábor és Náczi Annának Katalin, Szabadkai Zoltán és Papp Gizellának Péter, Ma­gyar Sándor és Széli Erzsé­betnek Miklós, Maróti István és Kasza Annának Éva, Gyuris Gyula és Nagymihály BŰN ÉS BŰNHŐDÉS avagy Beethoven közbeszól ANYAKÖNYVI HIREK Juliannának Erika, Törő Já­nos és Nagy Krisztinának János, Kiss Ferenc és Szél­pál Rozáliának Katalin, Za­kar Ferenc és Szűcs Hermi­nának Ferenc, Aszalós Im­re és Pál Arankának László, Széli Antal és Virág Anná­nak Antal, Vetró János és Szél JuliaflttSrfale Júlia, C2l­rok Józse£_,és Frajcos Mag­dolnának József, Mészárbs Tibor és Körösi Juliannának Edit, Bakaity József és Var­ga Juliannának József, Kiss Mihály és Makra Piroskának Mihály, Bernáth Antal és Rabb Máriának Etelka, Ker­tész Lajos és Pálvölgyi Ilo­nának Géza, Szécsi István és Kerepesi Erzsébetnek Klára, Moyzes József és Moyzes Pi­roskának József. Halálozás: Keresztúry Józsefné Mar­tin Jozefina 62, Abonyi Já­nosné Szatmári Viktória 73, Fürst Jakabné Szilber Má­ria 84 éves, Vetró Anna 2 napos, Böröcz Jánosné Czinkus Viktória 85, Elek Zoltán 69 éves, Fábián Kata­lin 1 napos, Juhász-Kovács Imréné Hevesi Piroska 78, Farkas Andrásné Ilyés Sára 54 éves, Kiss Terézia 1 na­pos, Hatvani Mihályné Máté Erzsébet 49 éves, Rabb Anna 6 napos, Szencsi Ignác 84, Gylmesi Kálmánné Krizsán Erzsébet 48. Ealogh József 78, Kecskés Tamás 64, Daró­czí Ferenc 56, Talabér István 36, Sárdi Zsigmondné Mi­hály Rozália 76 éves, Tóth Zoltán 1 napos, Zádori Ka­talin 1 napos, Papp Kálmán 47, Wolfinau Mária 79 éves, Bartucz Pál 4 hónapos, Szé­csényi Ferenc 55 éves korá­ban. III. KERÜLET Házasság: Tombácz Károly András és Nagygyörgy Ilona Zsuzsanna, Dani László Sándor és Sajti Julianna, Hódosi László és Cirok Ágnes kötöttek házas­ságot. Születés: Szilágyi László és Kiss Erzsébetnek László, Forgó Pál és Dudás Jusztiniának Pál János, Miklós István és Mihály Annának Anna, Kal­már István és God Máriá­nak Sándor, Varga János és Lázár Gizellának Zoltán, Ko­vács József és Tóth Anná­nak Judit Anna, Lengyel Pál és Öcsai Zsuzsannának Zsuzsanna, Wolc? Zoltán és Szombati Matildnak László, Rovó Pál és Király Zsuzsan­nának Zsuzsanna, Börcsök János és Ábrahám Máriá­nak Mária, Nagy Lajos és Bezsenyl Ilonának Ilona Zsuzsanna, Gyuris István és Rácz Etelkának János, Hé­vizi János és Kertész Iloná­nak Györgyi, Tombácz Géza és Simon Ilonának József, Farank István és Kecskeméti Ilonának István, Rabi Kál­mán és Hatvani Rozáliának Kálmán, Ocskó Imre és Ugri Máriának Zsuzsanna, Soly­mosi Ferenc és Csiszár Irén­nek Zsuzsanna, Vedres György és Szőke Eszternek Katalin nevű gyermeke szü­letett. Halálozás: Fodor Simonné Pataky Zsuzsanna 73, Vida Ferenc 51, Csényi Ferenc 76, Hor­váth Pálné Farkas Terézia 94, Berényi Gáborné Silóczki Rozália 34, Dobó Pálné Csonka Piros 91, Czérna Gyula 61, Baté János 76, Ju­harosi Ferencné Gyubák Ro­zália 71 éves korában hunyt el. VV A Károlyi-kormány a forradalom szervezeteitől, így a munkás- és katonatanácsoktól is, melyek a pol­gári-demokratikus forradalom motorjai voltak, átvette a hatalmat és ezzel útját állta a forradalom továbbfejlődé­sének is. — Búza Barna földművelésügyi miniszter Az Est­nek adott nyilatkozatában földreformot ígért: -A föld azé legyen, — mondotta — aki megműveli* De a refor­mot ötvenéves törlesztésre, a földhözjuttatottak által ki­fizetendő vételárral akarta megoldani! A kormány Bokányi Dezsőt, a híres szocialista vezetőférfit Budapest kormány­biztosává nevezte ki. — A román nemzetiségi vezetők be­jelentették igényüket Erdély autonómiájára. — A buda­pesti ügyészség vezetője. Váry Albert (aki később a kommunista pörökben, főként a Rákosl-pörben dicstelen sze­repet játszott) megszüntette a bűnvádi eljárást négyszáz vád­lott ellen, kiket az 1918 júniusi sztrájkmozgalmak miatt helyeztek korábban vád alá. Ünnepélyesen eltemették a forradalom első mártírjait, a lánchídi csata három áldozatát. — A német szocialisták 48 órás ultimátumot intéztek Vilmos császárhoz, követelve lemondását. — Nagy György elnökletével megalakult a Ma­gyar Köztársasági Tanács, amely a köztársaság kiharcolá­sát tűzte ki céljául. - A fővárosban újból megnyílt a tőzsde! Szegeden szűnőben, a tanyákon terjedőben a háború nyomán támadt halálos járvány, a spanyolnátha. A Szent György téri iskolát járványkórházzá alakították. A szegedi katolikus papság képviselői megjelentek a szegedi Nemzeti Tanács előtt és biztosították az elnököt a papság hűségéről és csatlakozásáról a Nemzeti Tanács­hoz. Zadravecz István szegedi ferencrendi házfőnök, a későbbi hirhedt ellenforradalmár, tábori püspök ezzel kap­csolatban azt jegyzi föl a ferencrendi rendháznaplóba: ••Késő idők embere végy tudomást arcpirulásomról és halld meg a síromból is előtörő sóhajomat... * Movpmber 7-én nyit a korszerűsített Szabadság Mozi 1959-ben tovább tökéletesítik a technikai berendezést Általános külső és belső vetkező korszerűsítési lépés­tatarozás, valamint műszaki nek is. felújítás és korszerűsítés miatt a nyári és őszi hóna­pokban nélkülöznie kellett a szegedi közönségnek a "Sza­badság* Mozit. E rövid idő alatt w teljesen újjávarázsolták a népszerű kulturális intéz­ményt. Közel 1 millió forintot for­dítottak az épület csinosítá­sára, a festésre, a padlóbur­kolat kicserélésére, a tapé­tázásra és a vetítőberende­zés tökéletesítésére, moder­A széles filmek panorámi­kus hatása azonban a je­lenlegi átalakításokkal tö­kéletesen érvényesül: a széles film képaránya 1:2,55, a normál. film 1:1,37 arányával szemben. Sok mcndc-monda kelt lábra az átalakítás során a mozi hclyáralval kapcso­latban. Illetékes helyről szerzett értesüléseink sze­rint ezek nem felelnek meg a valóságnak. nizálására. Már csak a mun- A helyárak a régiek marad­ka apró mozzanatai vannak nak — kivéve azokat az ese­hátra, s az újjávarázsolt mo- tekét, amikor szélesvásznú zi hamarosan ismét a közön- filmet vetítenek. Ilyenkor a ség rendelkezésére áll. megszokott belépődíjaknál Az átalakítás egyik leglé- mintegy 20 százalékkal töb­nyegesebb mozzanata az bet kérnek, s ez elsősorban volt, hogy alkalmassá tették a magasabb osztályú jegye­a műszaki berendezést szé- ket érinti. A legdrágább lesvásznú filmek vetítésére jegy előreláthatóag 8 forin­is. Olyan átalakításokat vé- tos lesz a szélesvásznú fil­geztek, hogy fényhangú szé- mekhez. les film, kasírozott széles A korszerűsített -Szabad­film és normál film egy- ság* Mozit november 7-én aránt vetíthető a moziban, nyitják meg ismét, ünnepó­Az optikai berendezések lyesen. Első ízben "A spa­nagyarányú kibővítését igé- nyol kertész* című széles­nyelte ez a szándék, s egy- vásznú angol filmet tűzik úttal alapul szolgált egy kö- műsorra. A Fehértó szépsége még a távoli Északon is hat A Petőfi-rádió egyik októberi adása, éppúgy mint a többi, sietett a nagyvilágba a hanghul­lámokon. Szeged kör­nyékéről szólt a riport, amelyben a Fehér-tó szerelmese, dr. Beretzk Péter ornitológus be­szélt az őszi madárvo­nulásról. Mint ahogyan a felkelő és lenyugvó nap is új színekkel gyö­nyörködtet, a fehértavi Koromsziget lakóinak érkezése, itteni életfor­mája és vonulása is újabb és újabb kérdé­seket adnak fel a kuta­tónak — immár három évtizedes munkássága után is. Erről beszélt, s a maiatik vonulás-előt­ti kóborlásairól és a fészkelő cankók, a guli­pánok és a gólyatöcsök elindulásáról, majd az érkező északiak — ré­cék, bíbicek, füstös can­kók, ezüst sirályok és csüllők — rövid ideig tartó honfoglalásáról. A hanghullámok pe­dig sietlek a nagyvilág­ba, mint a tóba hullt kavics ütötte hullámkö­rök a part felé. S a messzi idegenben Nor­végia Arendál városá­ban szíven ütött egy asszonyt a hazai tájnak egy picinyke szépsége, íme a levele: Mélyen tisztelt Pro­fesszor Úr! Itt ülök a rádió mellett, néhány ezer kilométerre elha­gyott hazámtól. Hallga­tom a Fehér-tó csodála­tos világát, amelyet ma­gam is ismertem. Jó volt hallani a régibb otthon vidékéről: hon­vágyat ébresztett s visz­szahivott minden ottho­ni szépet. Professzor Úrhoz len­ne egy kérésem. Ezen a vidéken nagyszerű gu­mi és vízhatlan nadrág, kabát és kalap van for­galomban az itteni ha­lász es víziember szá­mára. Szeretnék egy ilyent a Professzor Úr­nak küldeni, ha meg­küldené a méretét. Nagy öröm lenne nekem, mert rokonvonást érzek a maga rajongásából a madarak, a víz és a ter­mészet iránt. Nemsoká­ra hazamegyek. Nem­csak a honvágy visz ha­za, a hazám szeretete, az otthon lévő fiam hí­vása, de mert sehol a világon nincs lelkünk­nek maradása — csak otthon. Nyugodt lelkiismeret­tel megyek haza, nem félek a dobravert pro­pagandától, engem ott­hon sohasem bántottak —, nem is fognak! Csa­ládom, egyetlen fiam, Popovics István Nagyté­tényben él unokatestvé­reimmel és rokonaim­mal, akik hazavárnak. Csak még egy kis pénzt kell összeszednem, hogy mindenkinek hazavihes­sek valamit ebből az érdekes és furcsa or­szágból". Dr. Popovics Emilnó Dr. Beretzk Péter pe­dig, megköszönve a Ko­romsziget »lakóinak« nevében is « víziembe­rek számára készült öl­tözék ajándékozását, el­küldte méreteit Aren­dálba a hazakészülő ár. Popovicsnénak, akit gondjai között is fűt a rajongó szeretet — ha­zája iránt. (—i —c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom