Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

5 Szerda, 1958. november 3. Népszerűségnek örvend a kisteleki népfőiskola Kisteleken a közelmúltban kezdődött el a falusiak által közkedvelt népfőiskola második évfolyama. Az idén szerveztek újabb első évfolyamot is. A tudományos előadásokat nemcsak a helybeliek látogatják sokan és nagy szeretettel, hanem Baksról, Sövényházáról, Pusztaszerről, s Csengeléről is nagyon sokan bejárnak művelődni a községbe. A hallgatók jórésze az előadások napján 15—20 kilométert kerékpározik csak azért, hogy ott lehessenek a népfőiskola foglalkozásain. Az előadások igen változatosak. A tanítási programban szerepelnek előadások a korszerű nagyüzemi állattenyésztéstől a fejlett agrotechnikai módszerektől kezdve egészen a gyümölcs- és konyhakertészetig. Vannak ilyen előadások is: •A meteorológia a mezőgazdaság szolgálatában*, »A technika csodái*, »Az agrokémia*, „Az örökléstan kérdései*. Igen nagy figyelmet tanúsítanak a résztvevők a magyar irodalom s a magyar történelem tárgyköreiből való előadásokon is. Hetenként három alkalommal hangzik el két-két előadás. Ezt követően félórás foglalkozáson kérdésfelelet formájában beszélik meg a hallgatók a vitás kérdéseket. Az előadások anyagát külön írásban is megkapják a hallgatók. Igy könnyítik meg számukra a felkészülést. A hallgatók ezért a nagy tanulási lehetőségért igen hálásak a Hazafias Népfront helyi szervezetélek, mely kezdeményezte annak idején a népfőiskola szervezését. A Hazafias Népfront vezetői filmvetítést, tanulmányi kirándulást s irodalmi esteket is szervez a népfőiskola hallgatói részére. Révész Pál levele nyomán Vasárnap közlekedési ankét Filmvetítéssel egybekötött közlekedési ankétot rendez vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Csongrád megyei 'rerrdőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a Szabadság Filmszínházban. Az ankét alkalmával tüntetik ki a "Vezess baleset nélkül* mozgalom emlékplakettjeivel azokat a gépjárművezetőket, ' akik baleset nélkül vezettek eddig. A nagyszabású ankéton részt vesznek a különféle vállalatok és intézmények gépjárművezetői, valamint más gépjárművezetők is. Új épületekkel bftvül a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Régi gond már a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a nagy teljesítményű fűzőgépek elhelyezése. Eddig a vállalat hármas számú telepén, a nagy betonszárítók alatt dolgoztak e gépekkel. Sajnos, jobb helyet nem tudtak biztosítani, így a munkások kénytelenek voltak huzatos, estefelé bizony már sötét munkahelyen dolgozni. Világítást nem szereltek ide, mert csak ideiglenesen kerültek ide a gépek. Most végre rendes tető alá kerülnek a füzögépek, s a munkások is. Négy darab 21 méter hosszú, és 9 méter széles vasvázas épületet emelnek a hármas számú telepen. Úgy tervezték, hogy önköltségcsökkentési hitelből építik, de a számítások után kiderült, hogy nem tudják visszafizetni a hitelt a kijelölt határidő alatt. így hát majdnem halva született az elgondolás. Segített azonban az MSZMP városi bizottsága és a Beruházási Bank szegedi fiókja. Nemcsak szóban támogatták a vállalat elgondolását, hanem eljártak a felettes szerveknél, hogy beszerezhessék a szükséges fedezetet az építéshez. Így kapott aztán a vállalat 347 ezer forintot beruházásként az állami tartalékkeretből. Az épület vasvázát már felállították, úgy helyezték el a négy épület egymás mellé, hogy egy 42 méter hosszú, 18 méter széles csarnokot képeznek ki. Lesz-e a cserfából farostlemez, a fűrészporból brikett, a légkamrás lemezből bútor ? tát kell az importfáért fi- nuárjában helyben hagyta önköltségcsökkentési hitelzetnünk. Ezért a faiparban és pártfogolta, de azzal a bői mintegy 5—6 millió fofontos téma a különböző faj- megjegyzéssel, hogy "defib- rintnyi összegből tervezték hasznosításának ráló«-gépen is ki kell pró- az áttelepítést. Az áttelepiFale- bálni a módszert. Ez egy új tés ésszerű, gazdaságos is, larostfeldolgozó-gép. Ilye- s ezért az illetékes miniszumáríak nem feladata a ku- nekkel dolgoznak majd a tóriumnak is figyelembe kell tatás, mégis hosszú idő óta Mohácsi Farostlemezgyár- ezt vennie. A legutóbbi bifoglalkoznak vele az itt dol- ban. Magyarországra ugyan zottsági tárgyaláson, azt gozók. még nem érkezett meg a mondják, elmarasztalták a „ „ , gép, de mire felszerelik Mo- hatmilliós tervet azzal, hogy Először a ulatioo . . . hácson, akkorára készen kell csal: modern épületre, teleplennie a technológiának. Így re költ az állam, ama a gőaMint kutatási téma rop- hát Csehszlovákiából egy fűrész áttelepítésének esetepant fontos es erdekes is a vagon cserfái küldtek Svéd- ben 12 millió forintba kecserfarostositas modjanak orsz4gka aho) a gépeket rülne. Ennyit viszont nem kidolgozasa. Ez a _ fafaj ta készítették. A Lengyel Nép- tudnak "behozni« az önköltípari célokra kevesbe alkal- köztársaságba is útnak in- ség csökkentésével a Falemas. Sok rossz tulajdonsága dítottak két vagonnal, itt mezgyárban, a kijelölt hamiatt fokent csak tüzelőnek már működnek hasonló gé- táridő alatt. Szegeden nem hasznaljuk. Egy evvel ez- J>ek Azért Csehszlovákiából értenek egyet a minisztéelott — _ amikor^kutatasi küidték a fát; mert innen rium állásfoglalásával, mert vásárolt fából gyártják majd jól tudják, hogy a hatmillió a farostlemezt Mohácson. forintnyi összegből tervezett ...... , - - , A válaszok már megérkez- áttelepítéssel nyerne népgaznyel tekintettek a kiserle- tek Az e,1árás aikalmas tö- daságunk és tovább fejlődtek ele. Mar azért sem, gyártásra. Tehát ha hetne Szceeden a faipar mert az olyan rovidszalu fa. ®t npm .,<• alkalmaz- szegeaen a aaipar mint a cser. nem alkalmas ^^^^az éTékes rSí- Ezért alaP°sabb indokoIá8t farostlemez-gyártasra. Az el- tágj módszert rövidesen várunk Szegeden a mimsz™„ukat?.La,!'i hasznosítják majd Mohá- tóriumtól a terv elvetésével csőri. kapcsolatban. Mert nem heAmi szükséges lenne félhetjük, hogy füstbe menjen a Gőzfűrész üzem Nagy feltűnést keltett az áttelepítése, s vele együtt a tájú fák kutatása. A Szegedi mezgyár üzemi laboratóriprogramjukba vették a falemezgyáriak a cserfarostositást — nem sok reményazonban jóval felülmúlták a várakozást. A világon első ízben Szegeden sikerült kidolgozni a cserfarostosítás módját. Az elmúlt 12 hónap alatt az újítás, amelynek alapján f.jrés/norhrikett-gvártás tant* „ t„H_ aureszporpriKexx gyarias. nem lepte be a feledés pora, fűrészporbői brikettet tud sőt újabb próbára tették. nak készíteni a Szegedi Fabár a Szegedi Falemezgyár- lemezgyárban. Nem is akárUjabb kísérlet A szórakozás, művelődés és gyönyörködér együttes élményé o4 rnüvéMegyütteaének. ivze#&eU edzliád-mUvtaíiot!. I magyar Tömegnek köaz a része, amely a szórakozásban is művelődést és gyönyörködést keres, az utóbbi időben gyanakvással fogadja az úgynevezett esztrád-müsorokat. Sajnos, erre eléggé súlyos okot szolgáltatott néhány könnyelmű fővárosi együttes a nyári szegedi dömping idején. Már-már odáig jutottunk a fogalom megítélésében, hogy minden, amire ezt a bélyeget ütik: »esztrád* — puszta látványosság. vagy tömény bosszankodás. Az így megfogalmazott ítélet túlzott és elhamarkodott lett volna. Nemcsak azért, mert néha-néha felelősségteljes rendezők állítottak össze színvonalas esztrád-műsort, hanem azért is. mert nem mindenütt vált olyan rossz ízűvé e? a szó. mint nálunk. Esztrádként hódették meg a Komszomol Központi Bizottsága művészegyüttesének szegedi műsorát. is, s az együttesről szóló megemlékezést azért kezdtük ezekkel a gondolatokkal, mert visszaadta hitünket, ismét megnyerte bizalmunkat az esztrád iránt. A zsúfolt nézőtér a tanú: lehet ízléssel. kultúráit módon. gyönyörködve és művelődve szórakozni; s megfér egymás mellett viz operarészlet, a balett, a népi tánc és a könnyű muzsika, söt még az abrobatika is, ha mindegyik szép és kultúrált egymagában is. Ebben a műsorban nem volt rikító rock and roll; izlestelen viccekre épített jelenet, az emberek mégis csudamód jól szórakoztak S ami ennél több: vittek magukkal valamit a színházból. Nem csak azt a meleg, baráti érzést, amelyet a fiatal szovjet művészek már megjelenésükkel és közvetlen művészi magatartásukkal felkeltettek a nézőben, hanem azt a kulturális, művészi értéket is, amelyet műsoruk képviselt. Kedves, köszöntő énekszámukkal, melyet magyarul énekeltek, már hangulatot teremtettek. Ezután kiváló, fiatal szólisták — hivatásos művészek és amatőrök — követték egymást. A műsorszámokat hosszantartó taps és kedves konferanszié választotta el egymástól minden esetben. Elsőként Oleg Ivanov zongoristái ünnepelte a nézőtér Chopin Forradalmi etűdjének interpretálásáért, majd Vladimir Gricjuk. VIT-díias operaénekesnek, a Kijevi Opera tagjának szép basszusa váltott ki vastapsot Don Basilio áriájával és a „Deres már a határ* Lehár-dal magyar nyelvű tolmácsolásával. Kavalevszkája és partnere, a moszkvai Nagyszínház balettszólistái ráadással hálálták meg a közönség lelkes elismerését. Az együttes két énekesnője. Ozalinya és Miljaskina — mindketten Moszkva népszerű énekesei — tovább forrósították a hangulatot. Ozalinyát nem akarták leengedni a színpadról a nézők. Miljaskina1 drámai szopránjában — tekintve, hogy igen fiatal művésznőről van szó —, mindenki megsejtette a rendkívüli tehetséget. Kedves műsorszám volt Veszelkin és Gyemin két bravúros orosz népi tánca, továbbá a leningrádi quartett műsora, melynek az az érdekessége, hogy a quartett tagjai nem hívatásos művészek. A mi közönségünknpL a művészi élmény 11C i\ mellett, újdonság volt a "bandura«-trió. Több szép énekszámot adott elő a ki* milyen brikettet, 3800 kaló- Az őszi Mezőgazdasági K ijriásat. De mikor lép ez ki állításon sokan megcsodálta laboratóriumi kiserleli tak egy háromajtós szeksládiumbol, mikor lesz eb- fonyt. Kevesen tudták, hogy bői tüzelő? — kérdezhet ík ez a szekrény légkamrás letobben. Erre kertünk va- mezből' készüli. Helyesebben laszt a gyar vezetőitől. bútorlapból, amelynek ielüí — Nem sok kilátás van lete natúrlemez, belül vifűrészporos brikett gyár- szont válaszfalak alkotnak tására - válaszolják, s le- kamrákat s e válaszfalak * 1 r l I rv\ VOIYOP -rí cv nrírfil r>ftrt M írt I l/-.o gyintenek is hozzá, mint va. larni reményt vesztettek. Váljon van-e okuk a lehan1 goltságra a falemezgyáriakfilmragasztó segítségével fogják össze a lemezeket. A belőle készült bútor minőségével, helyesebben erősségével nincs baj. A szépségével már , * „ , igen. Ha festett bútorként .nak? Brikettgyartasrol csak alkaimaznák, talán nem- is 'akkor lehet szó, ha a Gőz- lenne kifogás. De fényezésre fűrész üzem átköltözik a ti- viszont alkalmatlan, mert a szapartról a budapesti műút légkamráknál száradás kö„, „ , . , vetkezteben behúzódik a lemelle, a Falemezgyarba. Kar mez ^ ^iltLirozás után volna ugyanis a tiszaparti megtörik rajta a fény. Te> telepre újabb épületeket hát úgylátszik, ez az eljárás emelni, gépeket felszerelni °em léphet előre. hacsak ajtók vagy más hasonló tárgyak készítéséhez nem alMirza Ozalinya, a Moszkvai i . „,döntött t„m, One rett színház maaánénekese * 1 e mdl tIuom m le"v gyaK. készitesehez nem alOperettszinnaz maganeneKese |gZegeden, hogy a Gőzfürész. • kalmazzák a légkamrás bú• telepét áthelyezik a Fale- torlemezt, jevi Filharmónia három | mezgyárhoz. a budapesti műút mellé. Ez nemzetgazdaFilharmónia három fiatal művésznője, az érdekes hangszer kíséretével. Rendkívüli és teljesen megérdemelt sikere volt a Kuznyecova—Bojkov akrobatapárnak. A Szovjetunió bajnokai ezúttal igazi világszámmal örvendeztették meg a közönséget. Ügyességük és testkultúrájuk bámulatba ejti a nézőt. Régen tapsoltunk szórakoztató műsornak ilyen sokat. Igaz, régen is járt szegedi színpadon ilyen megnyerő, ilyen művészi gárdával, s ilyen kulturált műsorral fellépő esztrádegyüttes. S. I. Ezek után elmondhatjuk, hogy a falemezgyáriak kisága szempontbol szükséges ^Sa azTtót I elsősorban, mert a rönkszál- nem is igazolta mind vissza. • lítgatás sok forintjába kerüi A cserfarostosítás előtt nagy ; az államnak évente. A Sze- i°vő áll A fürészporbrikett «edre való megérkezéstől készitóse egyelőre még ne„ecue vaio megei Kczesioi hézségekbe ütközik, de re;mig megmunkalasra kerül a mélhetőleg megoldódik ez a • rönk, tizennégyszer kell hoz- probléma. A légkamrás le[zányúlni emberi kéznek. mez ma> állapotában nem I Vagonból kirakni, rönktéren sok sikerrel kecsegtet. Node & az uj mindig nehezen fog; rendezni, vontatora fel- és ialja el a helyét, csak mun! lerakni stb., stb. Ezért töre- ka és harc árán gvözedel;ked1;ek már régóta Szege- meskedik. A falemezgváriak 'den, hogy áttelepítsék a visz°ntt nem f'ná'!ak 3 t .. , . . munkát es .a harctol sem !Gozfuresz üzemet es taipan riadnak vissza (gy van ez [kombinátot hozzanak létre a rendjén. . N. p. : -4? (Siflis felv.i Az együttes egy ik csoportja, a műsorinditó népszerű Szputnyik-dal éneklése közben • Az antant képviseletében a megszálló francia csapa• tok szálláscsinálóiként tiz liszt és negyven kaitona érkezett Budapestre. A mai-napot — írja a Világ — * amikor először taposták idegen sereg katonáinak csizmái i a népköztársaság fővárosának utcáit, odajegyezzük törté| nelmünk többi gyásznapjai közé. Méltósággal nyugszunk » bele, hogy a régi rend bűnei folytan idáig kellett jut* nunk." Lembergben lengyel nacionalista csapatok pogromot ! rendeztek. A német államok kongresszusa elhatározta, hogy fönn! tartják a szövetségi egységet. Szegeden a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége ; szervezkedő gyűlést rendezett. Ezen Somló Dezső — aki • december végén tévékenyen részt vett a KMP szegedi szer> vezésében — beszélt. Véget ért a német csapatok átvonulása Szegeden. A szegedi lovastüzérezred és huszár alak ulat ok haa; tértek. Ezzel tovább növekedett a városban a fegyveres ; katonák száma. [ A megszállott területekről Szegedre özönlő menekültek [ újból behurcolták a spanyol-járványt. > Herezel Manó. a szegedi származású kiváló sebészproifesszor spanyolnáthában a fővárosban elhunyt.