Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-15 / 270. szám

5 Szombat, 1958. november 15. Rövidesen megjavít ják a közlekedést az újszegedi villamosvonalon Naponta 30—40 diák elkésik az újszegedi gimnáziumban a villamos miatt Reggel 7 óra 10 perc. A Szé- "élményanyagot* ad a me- e közlekedési rendellenesség chenyi téri központi megál- sélésre: ki milyen hősiesség- az újszegedi villamosvona­lóból indul a villamos Űj- gel utazott, a lépcsőn-e, vagy Ion, és mikorra orvosoljáK? szegedre. A megálló felöli valakinek a tyúkszemére Kérdésünkre azt a választ ajtók lépcsőinek mindegyi- lépve egész úton. kén valóságos emberfürtök A gimnázium vezetősége lógnak, többnyire az újsze- minden reggel nyugtalanko­gedi gimnázium tanulói és dik amiatt is, hogy nem tőr­tanárai. A villamos kanya- ténik-e a gimnázium vala­rodik balra a főposta előtt, melyik növendékével szeren­egy rendőrjárőr azonban csétlenség, nem sodorja-e le első napjaira "—- azonban megállítja a kocsit és a lép- őket egy másik jármű a lj4k üiszeeedre csőn utazókat egytől-egyig lépcsőről? S díákok jogos Danl­leszállítja A fiatal lányok Reggelenként közel 400 ta- szát. sürgős megoldást ke­cs fiuk keseredetten gya- nuló utazik, azaz utazna resnek log indulnak a híd felé, mert Újszegedre. hogy reg'gel senki se késsen Megkérdeztük a Közieke- el az órákról és ne is kell­kaptuk, hogy a vállalat létszámhiánnyal küszködik, nincs elég em­berük a megnövekedett forgalom kielégítésére. Napokon belül — a jövő hét a kocsin már nem jutott dési Vállalat igazgatóját, Pe- jen a lépcsőn utaznia. nekik hely. Napról napra így megy ez j^eF elvtTraat? miért minden reggel háromne­gyed nyolcig, valamennyi Újszegedre menő villamos­kocsi ilyen zsúfolt, s aki valahogy fel ls jut, úgy érzi magát a nagy tüle­kedésben és szorításban, mint a hering a konzervdo­bozban. Érdeklődésünkre az újsze­gedi gimnázium igazgatója elmondta, hogy minden reggel 35—40 ta­nuló késik, cl az első órá­ról amiatt, hogy — bár idejében elindulnak ott­honról — a zsúfoltságtól nem férnek fel a villa­mosra. S nem is beszélve arról, hogy az állandó késésekkel zavarják a reggeli első, de a második és a harmadik órát is, mert a körülményes utazás nemegyszer színes (1—) kadó emberséget tanulta MSZBT emléhlapok ' »ruoap-MOV/11 »e«J jj Színes, megkapó emlék­lap-sorozatot adott ki a Ma­ayar-Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége 2—5 '-10 forintos értékben a ba­ráti körök tagjainak, az MSZBT-vel rokonszenvező fiataloknak és felnőtteknek. A társaság ily módon akar hozzájárulni, hogy a magyar —szovjet barátság hiv.ei kö­zül minél többen utazhas­sanak a Szovjetunióba. Me­gyénkben is az emléklapok árából befolyt összeg nagy részét erre a célra fordítják. Kénünk az emléklapok kö­zül a 2 forintos címletet áb­rázolja. Az 5 forint értékű emléklanon a TU 104-es re­pülöqé*» a harmadik emlék­lapon pedig egy szovjet sark­kutatóállomás látható. Zőóó gondosságot A tűzrendészeti felhívás margójára Az ősztől tavaszig tartó fűtési idény kezdetekor min- gerendázat, a den esztendőben megjelenik deszkaanyag, az ország valamennyi napi­lapjában a közérdekű fi­gyelmeztetés, hogy milyen tűzrendészeti elővigyázatos­ságok előzzék meg a lakó­házakban, a középületekben és a munkahelyeken a fű­erős tűztől lángralobbant a Különösen a régi építésű horogfa és a házak kéményeinek felül­Építési hibák következményei A szoba sarkában megsár­gult és pattogott a a Nyíl utca ll-ben. Lukács ... , V rí , - V • László ottani lakos rosszat mar ilyen_ esetben, hogy a test Ez a figyelmességnek is sejtve két vödör . £ fel_ tűzoltók értesítése helyett — - • ment a padlásra, hogy a ké- "éhany vödör vizet "bevág­mény mellé locsoljon, ami- tak~ a begyulladt kemenybe, kor az egyik lóba alatt hír­födém, s az így támadt lyukon ke­beillő "apróság* az emberi élet, valamint a társadalmi és a magántulajdon védel­mét szolgálja. Sokan mégis 7e7en""be7zakadt a szokványos mesenek vélik eZío? köz,emanyt' felesleges resztül hatalmas lángnyel­szájbarágásnak, mondván, vek csaptak fel Előtte' való hogy ami természetes és ma­.gától értetődő, arra nem szükséges figyelmeztetni. Az egy évvel ezelőtti időszakból A Kossuth Lajos sugárút 23, szám alatt volt arra pél­da, hogy a kéménybe esett* idegen anyagok dugulást nap ebben a házban is ké­ményégetés volt, majd utá­na pattogást hallva benéz­,.,,. , , tek a kéménybe, de úgy xwc6<=.. II ^Itónt^nJíSZh?inv^tók Vélték' h°gy hÜ1 3 kémétly °koztak. S ennek kÖVetkez­m ellenkezőjét bizonyítják, és azért a furcsa nesz Az tében a lakásba áramló füst oltás után derült ki, hogy majdnem végzetessé váló az öreg ház kéményét nem- füstmérgezést okozott, régiben újjáépítették, de a Nem kis gondatlanságnak födémtartó gerendázatra rak- tekintendő az sem, hogy ták rá. A súlyos építési hiba egyes házak pincéjében az könnyen az egész ház pusz- ott elhelyezett koromzsák-aj­Kiskundorozsmán a Zentai tulását okozhatta volna. Jókat különféle lim-lommal, * —x_ _,_xx _ bútordarabokkal, szekré­Hq idejében nyekkel zárják el a kémény­észre nem veszik... sePrők ?101- Előfordult már az is, hogy a koromzsák­Nemrégiben fordult elő ajtót valósággal betemették azt, hogy akad még gondat­lanság, amely azután a láng­nyelveknek adózik. A kéménykiégetés , utóhatása" utca 3. szám alatt a fűrész­poros kályha betétjét gon­datlanul ürítette ki a félig hűlt, a még parazsas hamu­tól Vecsernyés Mihály. A pozdorjaszínbe így vitte be egy komoly tűzeset a Tolbu- a tüzelésre használt fűrész­a betétet, amely hirtelen hin sugárút 28-as számú porral, faanyaggal, szénnel, lángralobbant, ettől pedig házban. Korábban itt is át- és még azon csodálkoztak, tüzet fogott az egész poz- alakították a kéményt, de hogy ebből tűz keletkezhe­dorjahalom is. Ha nincsenek az alsó földém fő tartógeren- tett. A Kígyó utca 4-es szá­otthon a szomszédok, s a dát bennhagyták a kémény- mu ház pincéjében már két tűzoltóság idejében nem lép ben. A háziak egy alka- esetben támadt ilyen módon közbe, a tűz martaléka lett lommal falevéllel gyújtottak tűz. Pozdorjával takarták el volna a fáskamra a benne be a katlanba, s a nagy a koromzsák-ajtót, s a ké­tárolt egész téli tüzelővel. lángoktól a kéménybe ta- ményből visszahulló parázs Másnap hajnalban vették padt szurok meggyulladt, az ajtórésen kiesve tüzet ~" Ettől tüzet fogott a bevakolt okozott. „ , x x „x f"endáfat is- MasnaP vet" Veszedelmes tűz keletkez­alatt, hogy a kémény mellé tek csak észre, hogy meg- het a beépített cserépkály­épített összekötő-gerendázat gyulladt az a faanyagkon- hák ajattj SZjgetelés megron ég. Előtte való napon éget- strukció, amely egyben a te- gálódásából is ha azt nem -x,. . „xxx T.4..X tözet egyik tartópillérét, is idejében és nem szakember­alkotta. Ha idejében nem rel javittatják meg Ugyan_ veszik eszre, az egész tető- ­zet rászAadt volna az épü­A TETŐ Művészi olasz film /^esare Zavattini Vittorio meg tisztelni művészetében, de Sica és Carlo Mon- mely az élet meglátásának tuori mesteri hármasa fém- művészete. Meglátni és lát­jelzi az 1956-os Cannesi fesz- tatni, ahogyan van. Hogy aki tiválon díjat nyert remek látja, rádöbbenjen: máskép­olasz filmet. Mindhárom név pen kellene lennie. Ez a neo­elválaszthatatlan a neo-rea- realisták ars poeticá-ja. Hi­lizmustól. Mindhárom név teles társadalmi szociográfia nagy művész neve. Filmjük erejével hatnak ezek a fil­»A tető* is klasszikusan neo- mek. Dokumentumok, té­realista alkotás. Nagy érde- nyek erejével. Talán ezért mei mellett ebből adódnak nem játszatta De Sica »A te­apró gyengéi is. tő* főszerepeit sem hlvatá­Vlttorio de Sica rende- sos színészekkel, zőnek és színésznek egyaránt A Luisát alakító Gábriel­kiváló. Művész és humanista la Pállott! és a Natale szere­a szó legnemesebb értelmé- pét játszó Giorgio Listuzzi ben. Aki látta a "Csoda Mi- sohasem járt színművész­lánóban* című filmjét, ép- iskolába. Nem használnak x i ii m,fa,.ai f* rutin diktálta fogásokat, pen ezt a lelke mélyéről fa- nlncsenek epedő püiantások x ix_ iebunyt ^zemmel, olva­dó ölelkezés, nincsenek csó­kok premlerplanban. De esz­köztelen játékukon, sokszor félszeg mozdulataikon, bátor­talanságukon is átsüt tehet­ségük ereje. Éppen ez az ő félszeg szegénységük, bátor­talan kisember-voltuk emeli a filmet a művészi hiteles­ség magasságára. e amikor a neo-realista film egy társadalom életének jellemző pillanatait tárja elénk a leleplezés bá­torságával, amikor szinte az életből vág ki jeleneteket, sokszor adósunk marad az alakoknak, a nagy sakktábla mozgó figuráinak képével, adós marad a lélekrajzzal. Mennyi érdekes arc, különös figura suhan el a pergő kép­sorokon, akikről szeretnénk többet tudni, akiket szeret­nénk megismerni! A ház — amely elké­szülésének bonyadalmaira alapul a filmtörténet — mégis fölépül. Kicsi, csúnya, de van valami, ami széppé és naggyá teszi a néző sze­mei előtt. Azt jelképezi, hogy bár csupán 8—10 em­ber fogott itt össze, máris tehetetlenné vált a hatalmas­kodó Törvény keze. A tető, az alig elkészült tető meg­védi az alatta otthont talá­lókat esőtől, hótól, zivatar­tól, egy társadalmi rendszer könyörtelenségétől. Zavattini de Sica és Mon­tuori mesterhármasát Ales­sandró Cicognini egésszíti ki ízléses, finom zenéjével. (P-P) vizsgálata célszerű, de az újaké is, mert megesik, hogy kéményépítés közben tégla­darabok és egyéb törmelé­kek a kéménybe hullva du­foHóm Salást okoznak, később pe­IO dig begyulladást. Előfordult s az így keletkezett forró gőz szétdobta a kéményt. A gondatlanság további példái észre Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárút 40. szám ték a kéményt Bödő Istvá­néknál, s akkor észlelték is, hogy égetés közben azorom7 fal ropog. Nem gondolták és létre. korábban nem nézték meg, hogy a kémény falában re­Ezért szükséges hát az is­mételt elővigyázatosság pedés tátong, amelyen át az fűtési idény megkezdésekor. Ilyen cimü rend­kívül érdekes ripor­tot közöl az Ifjú Kommunista novem­beri száma. Arról A járás gyermekei bé. Gyurinak Tóth Lászlóné tanítónő lett a gondviselője és na­gyon megszerette a Ezzel azonban nem forró tapssal fejezték kisfiút. Ica Vásárhe­szól, hogy közéig egy fejeződött be a do- ki egyetértésüket a lyen tanul a mező­esztendővel ezelőtt a i0g, mert a járási tit- Dávid-gyerekek párt- gazdasági technikum­szegedi járási KISZ- kár harmadnap fogásba vételével ban a járási KISZ­bizottságának titkára, megint Üjszentiván- kapcsolatban. Erről bizottság ösztöndíjá­Száraz Pál és he- ra motorbiciklizett és határozatot is hoztak, vál. Mivel az elvtár­lyettese, Hellán Já- alaposabban körülné- S mi történt azóta? sak biztatták, hogy nos elvtárs kezdemé- zett a Dávid-család Az egész járásban forduljon csak hoz­nyezésére a járás otthonában. Beszélge- népes bálokat ren- zájuk mindenkor bi­KlSZ-szervezeteiörök- tett a gyerekekkel deztek a KISZ-szer- zalommal, csak kér­be fogadtak három szomorú, kilátástalan vezetek, s a jövedel- jen bátran, ha vala­újszentiváni gyereket, sorsukról. Kiderült, met az örökbefoga- mire szüksége van, Az édesanyjuk meg- hogy a rajtuk lévő dott Dávid-gyerekek- Dávid Ilona nemré­halt, az apjuk meg ruhán kívül nincs re költötték. A já- giben levett irt "Szá­nem törődött velük, egyebük. Moziban rási KISZ-bizottság raz Pali bácsinak*: hanem elitta minden még soha nem vol- vásárolta meg nekik néhány fontos ruha­keresetét. Száraz elv- tak. színházat ál- az iskolai tanszere- darabot és zsebpénzt társék holtrészegen mukban sem láttak ket, ruhákat, meg kért. húzták ki az útmenti és mindig éhesek, minderit, ami kellett. Es mi sem termé­árokból és emberség- mert az apjuk min- A segítségnek nagy szetesebb, mint hogy böl hazavitték a si- den keresetét leeresz- híre ment szerte a vár kis házikóba, ti a torkán. járásban, különösen ahol három gyerek Hosszú töprengés Üjszentiván község­nyomorgott. A leg- után Száraz Pál elv- ben, úgyannyira, idősebb, a 14 év kö- társ intézkedett, hogy egyes családok rüli, kékszemű llo- Rendkívüli KISZ-tit- is gondolni kezdtek na köszönte meg az kári értekezletet hi- az árvákra. Helye­ifjú kommunisták vott össze, ahol meg sebben mondva most galmas, jól tanuló fáradságát. is jelent mindenki és már nem árvák töb- diáklányt. így a nem használt füstnyí­lások ronggyal vagy papír­ral való betömködése is kárt okozhat. Sajnos ez a "gyakorlat* nagyon meg­szokott jelenség, mert köny­nyebb, mint a füstnyílás ^ideiglenes befalazása. A gondatlanság példáit hosszan lehetne sorolni, amelyek következményeként nagy értékek hamvadtak már el. Ügy hisszük, elég ennyi is a nemrégiben köz­zétett tűzrendészeti felhívás margójára. (lődi) a járási KISZ-titkár elindult bevásárolni, becsomagolta, s így látogatta meg a szor­Emlókbólyeget ad ki a posta A Kommunisták Magyar­országi Pártja megalakulá­sának és a VörŐ6 Újság meg­jelenésének 40. évfordulója alkalmából a posta két új emlékbélyeget bocsát ki. Az egyforintos bélyeg a KMP zászlóbontását jelképezi, a kétforintoson pedig egy — a Vörös Újságot tartó —mun­káskéz látható. szükséges holmikat; • A két új bélyeg — amely­ből 400 000-et nyomnak november 20-án kerül for­galomba. Postai küldemé­nyek bérmentesítésére 1960. január 3l-ig használható. D4 Ezentúl hónap elején jelenik meg a Tiszatáj Különböző technikai ne­hézségek miatt eddig csak a hónap második felében kapták kézhez az előfizetők és az irodalombarátok a szegedi írók munkaközössé­gének lapját, a Tiszatájat. A szerkesztő bizottság meg­tette az első lépéseket annak érdekében, hogy más, havi megjelenésű folyóiratokhoz hasonlóan a Tiszatáj is ide­jében eljusson az olvasók­hoz. Ennek eredményeként az e havi szám már tegnap elhagyta a nyomdát. Az új szám ismét változatos iro­dalmi, kritikai és publicisz­tikai cikkeket tartalmaz. Bizo­nyára vitát vált ki Kiss La­jos cikke, melyet a szegedi fiatal irodalmárokról írt. Ma­dácsy László Roger Martin Du Gard-ról közöl megemlé­kezést, Gál Endre pedig Az őszirózsás forradalom szege­di győzelméről. A megem­lékezések sorába tartozik Csépi József riportja, melyet egy szemtanú elbeszélése alapján irt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és Leninről. Dr. Horváth Ró­bert egyetemi tanár statiszti­kát állított össze a magyar­országi polgári választások­ról és az adatokat érdekei összekötő és magyarázó szö­veggel egészítette ki. Szelesi Zoltán Szeged új képzőmű­vészetéről, Sz. Simon István "A műveltség próbája* cím­mel irt cikket. Az irodalmi részben ezút­tal Bernula Mihály "Cseke János esete« című elbeszélé­se, Horváth Sándor »Aríyeki emlék* és Monori F. Dezső *Vallatás* című novellája képezi a szép prózát, öt ver­set közöl a lap Johannes R. Bechertől, Gönczy Klára fordításában. Verssel szere­pel még Maria Banus; Varga Mihály, Andróssy Lajos, Bieliczky Sándor, Madarász László és Goór Imre. Az új Tiszatájat számos kép, festmény és szobor­reprodukció, valamint rajz színesiti. — DinnyetprmelS és szőlögyö­kereztető szakcsoportot szervez­tek a tápé— léből egyéni gaz­dák. A tél Idején öt katasztrá­lis holdat akarnak szőlővesz­szővtl beültetni gyökereztetés céljából a leböi domb homok­jából. A z egész ország a köztársaság kikiáltásának más­napra tervezett ünnepére készül. A lapok megír­ják, hogy 16-án, a köztársaság kikiáltásának napján az Országház nemzetiszínű és vörös lobogódíszt ölt majd. A Szegedi Napló ad a legelsők közt hírt röviden Lenin és Szverdlov november 3-i táviratáról, melyet "Orosz kiált­vány a legyőzőitekhez* címmel emleget, de részletesen nem ismertet. A többi lapok még hallgatnak róla. Az antanthatalmak Vilmos császár kiadatását és bíró­ság elé állítását követelik. Észak-Magyarországon magyar katonai alakulatok harcban állanak a cseh imperialista hadsereggel. A szegedi alsópapság mozgalmat indított a püspöki birtokok felosztására, a papi nőtlenség eltörlésére és a papok állami fizetési rendszerének bevezetésére. Dr. Lippay György állami főgimnáziumi tanár — akit később ellenforradalmi érdemeiül tankerületi főigazgatóvá nevezett ki a Horthy-rendszer kultuszminisztériuma — a demokratikus érzelmű pedagógusok nyomására lemondott a Nevelőmunkások Szegedi Kamarájának — a tanítók és tanárok november 9-én alakult haladó szervezetének — el­nökségéről. Később, 1919 májusában Lippay volt az ellen­forradalom jegyében szervezkedő tanárok, tanítók mozgal­mának vezetője ... Fokozódik az érdeklődés a 1IT sokoldalú rendezvényei írén! i A Természettudományi Is- zeum, sőt egy boncolás meretterjesztő Társulat sze- megtekintése követett, gedi csoportja októberben és A másfél hónap során a november első felében több TIT rendezésében négyelö­mint h^rninc különböző adást tartott a rádióból is előadást rendezett Szegeden, ismert Dezséry László tár­A KPDSZ-szel közösen pél- caíró. A szülői gondokról, a dául megszervezték a »Sza- gyermekekről, ankéton be­bad akadémia* című elő- szélt a Szegedi Kenderfonó­adássorozatot, amelyekben gyár dolgozóival. Moód Ala­közgazdasági, világirodalmi r'ár történész-professzor, a és egészségügyi- kérdésekkel TIT főtitkárának előadása foglalkoztak. Nagy tetszéssel iránt is rendkívüli érdeklő­fogadták a szakszervezet r,és nyilvánult meg. Jól sl­tagjai a Hamletről szóló került a TIT román-estje és előadást, amelyet a dráma más természettudományi ís­filmváltozatának vetítése kö- meretterjesztö előadásai, vetett. Érdekes volt az »Uta- , , ' zás az emberi test birodal- ameIyeket októberben közel mában* című előadás is, ötezer szegedi ember hali­amelyet az anatómiai mű- gatott meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom