Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
5 Szombat, 1958. november I. Hegünnepelték a szocialista kereskedelem jubileumát a vendéglátóiparban A Belkereskedelmi Minisztérium támogatja a várost, hogy felkészülhessen a szabadtéri játékokra Szegeden a KPVDSZ és a városi tanács kereskedelmi osztálya a szocialista kereskedelem jubileuma alkalmával a szakszervezeti szék-" ház nagytermében vendéglátóipari nagygyűlést tartott. Lázár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatóságának vezetője mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében elmondotta, hogy a szocialista vendéglátóipar milyen éttermeket vett át a kapitalista rendszertől. Rozoga székek, bútor, függöny nélküli szobák jellemezték általában a kápitalista vendéglátó éttermeit, szállodáit. 1937— 38-ban Budapesten 4800 vendéglátóipari munkanélküli volt. Most pedig szakmunkáshiány van. Az elmúlt tíz év alatt sokat javult a vendéglátóiparban a dolgozók helyzete. Sokat fejlődött a vendéglátás. A brüsszeli világkiállítás egyébként ennek ékes bizonysága volt. A magyar étterem világraszóló sikere bizonyította a szocialista kereskedelem magasabbrendűségét. Szakács- és cukrászművészeink a világ elsői közé tartoznak. A brüsszeli magyar étterem alkalmazottai pedig azt bizonyították, hogy felszolgálóink is a világ élvonalába tartoznak. A berendezés is bizonyította fölényünket. A hibákról is beszélt Lázár elvtárs. Elmondta, hogy a tömegek ellátása, kiszolgálása növekvő igényeikhez mérten elégtelen. A vendéglátóipar igen anyagias, s az üzletek besorolásánál csak az anyagi érdekeket nézik, s a szépet, a jót jól megfizettetik a dolgozókkal. Pedig elsőrendű feladatunk az lenne, hogy a dolgozó asszonyok második műszakját megkönnyítsük, s nagy tömegek ellátásáról a legk.ultúráltabb formák mellett gondoskodjunk. Szegeden is szükség lenne egy ülőhelyekkel ellátott modern, önkiszolgáló étteremre. Olyan étteremre, ahol nagy tömeget, gyorsan, olcsón ki tudnának elégíteni. Egy ilyen étterem teljes berendezését . biztosítaná a minisztérium, ha a városi tanács kellő helyiségről gondoskodna. A legmodernebb berendezést kapná Szeged. Hűtőpultokat, infra-sütőket, s egyéb modern gépeket. A szállodák helyzetével is foglalkozott Lázár elvtárs, s elmondta, hogy Szegeden sürgősen vissza kell adni eredeti rendeltetésének a Tisza Szállót, különös tekintettel a szabadtéri játékok megrendezésére. Az átalakításhoz szükséges pénzt biztosítják, 1959-re — a szabadtéri játékok idejére — rendbe kell hozni legalább a szállodai rész, 1960-ra pedig rendesen üzemelnie kell a Tisza Szállónak. Szegedre nagy feladatot ró az itt megrendezett szabadtéri játékok. A vendéglátóiparban dolgozóknak újra kell tanulniuk kereskedni. A külföldi igényeket is ki kell elégíteni. Ez elsősorban az üzletvezetők mozgékonyságán múlik, ezért feltétlenül növelni kell önállóságukat, s fejleszteni szakmai képzettségüket. Szegedi as&z&ny< U'áti Udy>!áMása Veteránok 40 esztendős emlékei Uj rendelkezés: Ötezer forint értékig vámkedvezmény A külkereskedelmi miniszter mai rendelete módosította a vámjog szabályozásáról kiadott rendelkezést. November 10-től az eddigi ezer forint helyett ötezer forint belföldi fogyasztói árig lehet különböző értéket vámdij felszámítása nélkül behozni. A módosítás kimondja még — a többi között —, hogy azok a disszidensek, akik 1957. március 31. után tértek és térnek haza, vámjog szerint nem tekinthetők visszaköltöző személyeknek. Ezeknek az állampolgároknak ingóságait tízezer forint belföldi értékig illeti vámkedvezmény — gépjárművek és kereskedelmi továbbadásra hozott cikkek kivételével. Személyenként 50 kilós podgyászt; családtagjaik pedig még 25 kilogramm útiholmit hozhatnak vámmentesen. A külkereskedelmi miniszter rendelkezése kimondja, hogy amennyiben a vámfizetésre kötelezett személy — ítélet Bányai János szűcs ügyiben Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztálya bűnvádi eljárást indított ifj. Bányai János szegedi szűcsmester és több társa ellen a közellátás érdekeit veszélyeztető árdrágító üzérkedés bűntette miatt. A szegedi járásbíróság most hirdetett ítéletet ifj. Bányai János és táúsai ügyében. Ifj. Bányait egyrendbeli közellátás érdekeit veszélyeztető árdrágító üzérkedés bűntettében összbüntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és kétezer forint pénzbüntetésre, mmt mellékbüntetésre ítélte. A Bányainak segédkező Czégély József szűcsmester, másodrendű vádlott öühónapi börtönt és ezer forint pénzbüntetést, Fodor Bernát MÉH bőrbegyűjtő pedig tíz hónapi börtönbüntetést kapott. A többi vádlottat, özv. Bányai Jánosnét dr. Winkler Lászlót és Kulich Amáliát. bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiányában felmentették az ellenük emelt vád alól. az utastarifa szerint kiszabott és esedékessé vált — vámot határidőre nem fizeti be, adópótlék címén további 50 százalék pótdijat fizet. Naponta eser szál szegedi rózsa Budapestnek Oszi szezon van a Szegedi Kertészeti Vállalatnál. A városban ezerszámra kel el naponta a többféle változatban nemesített krizantém, a cserepes cyklámen, amelyből egy egész erdő pompázik a vállalat üvegházaiban. Ugyanakkor vidékre és külföldre is szállítanak virágot jelenleg is. Néhány nappal ezelőtt Prágába küldtek 12 ezer tulipánhagymát, Budapestre pedig naponta ezer szál rózsát, százszámra krizantémszálakat és szegfűt. Ezerkétszáz kispálmával látták most el az országot — Tiszántúl, Dunántúl stb. — különböző vasútállomásait díszítés céljából. ( Vetélkedés a két csemegeüzlet között Szegeden a két csemegeüzlet, az Aoma-kúti és a Klauzál téri, ki nem mondott versenyben állnak. Most e »néma* versenynek nyilvánosságot is adtak a szocialista kereskedelem jubileuma, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából. Udvariassági versenyt indítottak. Most szeretnék eldönteni, melyik üzletben udvariassabbak a dolgozik. Természetesen a vevői: dönthetik el ezt a versenyt, azt, hogy melyik boltban elégítik ki legjobban a vevőket. Mindkét üzletben ládát helyeznek el, ahova a vásárló közönség bedobhatja majd véleményét. Mindkét csemegében megszervezték a házhoz szállítást. Ezzel akarják megkönynyíteni a dolgozónők munkáját, s igyekeznek a kulturáltabb formát bevezetni üzleteikben. Drégely Józsefné Mélységesen megható volt, amikor néhány nappal ezelőtt, a nőtanács elnökségének meghívására a Hazafias Népfront helyiségében összejöttek az 1918—1919-es forradalmakban részt vett szegedi asszonyveteránok. Bucsezán Miklósnét, Erős Istvánnét és Kovács Istvánnét autón hozták el a vendéglátók, mert bizony már a hét évtized nagyon megviselte az idős asszonyokat. Amikor beléptek a terembe s meglátta őket Csehov Boris, ördög Etel, Varga Jánosné, sírva ölelték át egymást: már évek óta nem találkoztak... Pedig valamikor, már 40 esztendővel ezelőtt is mint lányok, fiatal asszonyok részt vettek a forradalmi harcokban, a Tanácsköztársaság bukása utáni üldöztetésekben. Erről emlékezett a 17 szegedi asszonyveterán. Kicsit nehezen tudták már felidézni a négy évtizeddel ezelőtt történteket", de mégis felelevenítették a harcos időket. Péterfi Istvánné kezdte a szót: Az illegális munka — Mindig ott voltam a sztrájkokban. A Dohánygyárban dolgoztam s a május elsején kapott orgonákat hónapokig megőriztük. Az illegális időkben Rókuson a deszkás temetőben gyűltünk össze mi asszonyok s amikor jöttek a rendőrök, úgy csináltuk, mintha sirattunk volna valakit... Varga Jánosné így folytatta az emlékezést: — Nem voltam még 12 éves, amikor a Szegedi Kenderfonógyárba kerültem. Napi 12-14 órán át hajtottak bennünket. A nőmozgalomba 1916-ban kapcsolódtam be. A tizenkilences forradalom kellős közepén mentem férjhez olyan emberhez, aki ma is él-hal a mozgalomért. A bukás után másfél évig jártam a börtönbe az uramhoz... A Fekete-házban A hófehér hajú Lengyel Jánosné keserűen idézte a régmúltat. Még Tisza István idejében megkardlapozták a rendőrök, de ő kabát alatt hordta a Népszavát. A őszirózsás forradalom idején a Fekete-házban lévő munkásotthonban tevékenykedett, 1919 tavaszán a paprikahasító lányokat szervezte a pártba, s a forradalom bukása után bebörtönözték... Kovács Istvánné lélekbemarkoló történetről beszélt: — A férjemet megkötözve vitték el, egy hónapig oda volt s amikor elmentem a városházára, felpofoztak, piszkos prolinak neveztek. Otthon házkutatást tartott a rendőrség, elvitték párttagsági könyvünket, férjem munkakönyvét. Amikor az uram hazajött, három hétig nem tudott a lábára állni. Utána mégis mentünk agitálni. Egy alkalommal a lovasrendőrök a ló farkához kötöttek, de mintha akkor nem fájt volna: az uram azt mondta, hogy a jövő generációjáért küzdünk... Tiltakoztunk... — Igen az új generációért, — hangsúlyozta Dáni Jánosné —. Én idős koromban, 1950-ben láttam meg életemben először a Balatont. Az idén a Szabadsághegyen üdültem két hétig: a mai fiataloknak ez már természetes. De sokat kellett érte harcolni. Férjemmel együtt 1918-ban szerveztük a dolgozókat a pártba, a szakszervezetbe, plakátokat ragasztottunk, mindig hű segítőtársa voltam az uramnak. Négy gyermekemből kommunista embert neveltem... Meghatódottan forgatta vissza az idő kerekét Erős Jánosné: — 28 éves koromban kapcsolódtam a mozgalomba. A Fekete-házban a dohánygyáriaknak tartott gyűlésen 1918-ban iratkoztam a pártba. Megszerveztem a háztartási alkalmazottakat. 1200 tagot számolt csoportunk és harcoltunk az emberpiac felszámolásáért. A forradalmi időkben létrehoztunk egy 15 ágyas ottEont a Margit utcában, ahol 20 fillért fizettek a háztartási alkalmazottak egy napra. Sikerült rendezni munkaidejüket,- és amikor a franciák megszállták Szegedet, ötnapos sztrájkba léptünk. Tiltakoztunk a régi rossz -visszaállítása ellen és többünket feketelistára helyeztek. Két évig ültem a börtönben, s aztán munkát sehol nem kaptam.. Arra szólítom az új nemzedéket, harcoljunk körömmel, foggal, hogy az átkozott múlt vissza ne térjen soha... Szenvedtek, de harcoltak Erősné régi harcostársa Csehov Boriska is a 40 évvel ezelőtti tevékenységéről beszélt: — Én is feljártam a Fekete-házba, Erősné volt a vezetőnk. Amikor a bukás után kezdték összeszedni a direktórium tagjait, Kiss Etelt én látogattam meg, hogy titokban megbeszélve a rámbízott feladatot elvégezhessem. Bújtattam az elvtársakat, szenvedtünk, de harcoltunk ... A Tanácsköztársaság bukása utáni súlyos üldöztetések egyik koronatanúja, Ladvánszki Józsefné a megpróbáltatásokat idézte: — Szabó János volt az első férjem, aki 1918-ban vitt a nőmozgalomba. Tanított engem is harcra, elszántságra a magyar nép érdekében. A tanácsköztársaság bukása után engem is letartóztattak férjem 12 társával együtt és kékre, zöldre vertek. Akkor három gyermekem volt. Engem hamarabb kiengedtek, férjem két év múlva jött haza és rá egy esztendőre a súlyos bántalmazásokba belehalt. Népszava-kihordó lettem, szórtam a röplapokat és a Horthy-üldöztetés idején esküdtem meg Ladvánszki Józseffel. O is a börtön súlyos megpróbáltatásaiba halt bele ... A munkásmozgalom szegedi asszonyveteránjainak emlékeit a találkozón megjelent fiatalabb generáció megrendülve hallgatta. Harcuk nem is volt hiábavaló. A zászlót, amely alatt ők csatáztak, most a párt, az egész magyar dolgozó nép szabad szocializmust építő hazában magasra emeli. S tisztelet veszi körül a munkásmozgalom veteránjait. Markovits Tibor Befejezéshez közeledik az ősziek betakarítása megyénkben A kedvező időjárás igen jó hatást gyakorolt a kapásnövények betakarítására, hiszen leszámítva a pár nap csapadékos időjárást e hónap közepén, szinte minden nap alkalmas volt erre. A megye termelőszövetkezetei és egyéni termelői kihasználva ezt a lehetőséget, befejezték a kukorica törését és a szárnak is mintegy 95 százalékát betakarították már. Igen jól halad a cukorrépa szedése és szállítása, de jelentősen meggyorsult a rizs aratása és cséplése is: Mindez pedig azt jelenti, hogy hamarosan befejeződik az őszi kapások betakarítása megyénkben. A termések felszedésével és szállításával egyidőben kedvező ütemben halad az öszi kalászosok vetése. A tervezett 30 ezer hold őszi árpa 97 százaléka már földbe került, míg a rozs vetése befejeződött. Az őszi búza vetésterületének viszont 74 százalékán vetették már el eddig a gabonát. A szülők mutassanak jó példát Dr. Dezséry László előadásai A TIT NEVELÉSÜGYI lágnézeti. a politikai és a lágszerte dezorganizálóan haszakosztályának »szülőkaka- nemi-erkölcsi nevelés. Mind- tó tényező: a félelem a hádémiája* előadássorozatai három vonatkozásban az if- borútól, az értelmetlen puszkeretében dr. Dezséry László, júság jelentős részében ci- tulástól, amely minden ema Magyar Rádió munkatár- nizmusra és nihilista kétel- béri munka alapját a jösa, a "Fiúk és lányok* nép- kedésre valló nézetek ural- vőben való hitet rombolja szerű írója három előadást kodnak. Ez a cinizmus és le. "Éljünk könnyen és gyor is tartott Szegeden. Szerdán nihilizmus fejeződik ki az san!« — hallani sokszor madélután 5 órakor az óvodás ifjúság egy része erkölcsei- napság. S ezért lett annyira gyermekek szüleinek, csü- nek sokszor megdöbbentő népszerű az "Ahogy lesz törtökön fél 5-kor pedig a lazaságában a szerelemről, a úgy lesz* kezdetű sláger :s serdülő korú általános isko- házasságról vallott anar- llf. . , 7. ' lás gyermekek szüleinek chista nézeteiben. Ezen az süE1°*dná^J^.8^ adott hasznos útmutatásokat, állapoton föltétlenül változ- vdl °ezfery lsrrJe.T gyakorlati tanácsokat. Este latnunk kell. Persze, hogy az teUen hangoztatta a szul01 8 órakor kezdődő előadásá- ifjúság erkölcsi arculata Példamutatás és a családi ban, melyen nagy számban megváltozhasson, meg kell élet harmóniájának fontosjelentek meg a középiskolás változnia elsősorban a fel- ságát Elmondotta továbbá gyermekek szülei, bizonyos nőttek, a szülők élete ma a t - h TIT rson„ fokig tovább víve a fonalat, sokszor negatív példát mu- . , ' általában az ifjúság neveié- tató iparosságának. Ma- "d megye, szervezete meg, ... . gyarországon ma túlságosan hívására Hódmezővásárhesének ma, problémairól be- sok elhagyott a^ny van. lyen. Makón és Dorozsmán SZelt A szülök nagyon ^eset tő- tartott előadásait is hasonló KÜLÖNÖSEN ebben az lódnek gyermekeikkel, ke- nagy érdeklődéssei hallgat_ előadásában fejtett ki na- veset törődnek a gyermekek ták meg a megjelent S2Ülők gyon sok figyelemre méltó Problémáival, s ez súlyos kö- _ véleményem szerint _ és megszívlelendő gondolatot vetkezményekkel jar, kulo- mondotta végül _ ez az ér_ a gyermekeik sorsáért, jövő- nösen a serdlUŐ gyermekek dcklödég bizonyítja iegjob_ esetében. jéért aggódó szülők előtt. Hangoztatta, három probleban, hogy mennyire égető EGY MÁSIK OKA az if- kérdés ma az ifjúság nevematikus oldala van ma az jóság erkölcsei lazulásának lése helyes módszereinek kiifjúság nevelésének. A vi- — állapította meg — egy vi- alakítása. (P-P) Kereskedés az ősökkel A modern világban hercegként, earlként vagy lordként megmaradni, a régi fényben, a régi külsőségek között, még a konzervatív Angliában sem egyszerű dolog. A nagy örökségeket, kastélyokat és birtokokat *tisztességesen« megadóztatja a királynő, s azok fenntartása is komoly pénzeket követel. Olyan problémává vált az előkelőségek számára a régi pózban való tetszelgés, hogy ehhez az új világnak megfelelően üzleteket kellett kitalálniok. Minden bajra hoz orvosságot a találékonyság és a lehetőségek felismerése. Nos, az angol lordok igen jól tudják, hogy a kisemberek szeretik az ősi történelmi érdekességeket, s minden olyan ritkaságot, amelyet az egykori kedvtelés vagy arisztokratikus bogarasság halmozott fel, nyomtattak hát belépőjegyeket, s ezentúl csak shillingekért bocsátják be a kíváncsiskodókat öröklött kastélyaikba és váraikba. Badford herceg például 3 és fél shillingért megmutatja őzfarmját, kinai kertjét és könyvtárát. Edward Montegetv lord őseinek abból a szenvedélyéből él fényesen, hogy azok járműveket gyűjtöttek. Múzeumot nyitott, s évente 100 ezer látogatótól vasalják be emberei a belépődíjat. Meglehetősen jól keres a címeres emléktárgyakkal is, melyeket kastélyaiban a múzeumlátogatók számára árusíttat, s a képeslapokkal és az eredeti Montegew-recept szerint főzött teával. A kékvérűek tehát nem hagyják magukat kikopni a rangból, címből és a patinás rezidenciából — olyan ügyesen kereskednek az ösök kanalaivad, ruhatárával, kastélyaival és egyéb címeres hagyatékaikkal, hogy a legjobb amerikai üzletember is megirigyelhetné őket. Ezért meglehetős elégedettségi hangulat lengi most körül a londoni arisztokrata klubot, mert ha megkérdezik egymást a lordok és earlök, hogy miként kamatoznak az ösök a mai utódoknik, 10 és 20 ezrekben tömörítik a választ. Hiába, a »nemes vér« a kapitalizmus vérköréke is bele tud illeszkedni, mégpedig anélkül, hogy eredeti kéksége elkeveredne azzal! (mn)