Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

Csütörtök. M58. november 8. Bensőséges ünnepségek a Hagy Októberi Szecialísía Forradalom 41. évfordulója alkalmából a szegedi üzemekben Szerdán délután már több szegedi üzemben megrendez­ték az ünnepi gyűléseket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Legtöbb helyen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság üzemi szervezete rendezte az ünnepséget. A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozóinak ünnepi gyűlésén megjelent és beszédet mon­dott Németh Károly1 elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titká­ra. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd után a vál­lalat vezetői kiosztották a november 7 tiszteletére in­dított munkaverseny közel 10 ezer forint értékű tárgy­jutalmait, majd a postás szakszervezet kultúrcsoport­ja adott ünnepi műsort. A Csongrádmegyei Építő­ipari Vállalat dolgozói a Sza­badság Moziban rendezték meg ünnepségüket. A Szőr­me- és Börruhakészítő Vál­lalat üzemi MSZBT-szerve­zete is szerdán délután ren­dezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójáról való megemlé­kezést. Itt az üzem párttit­kára, Schwarcz elvtársnő mondott beszédet és az új­szegedi ifjúsági város Ifjú Gárda énekkara adott ünne­pi műsort. II szegedi forradalmi emlékiinnepség kulturális programja Szovjet együttesek is fellépnek a műsorban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 41. évfordulóján, november 7-én, számos üzemi és iskolai megemlékezés mellett nagyszabású emlékünnepséget ren­deznek a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ünnepségen a magyar és szovjet himnusz elhangzása után Pusztai József­né, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának másodtitkára mond ünnepi megemlékezést, majd a meg­hívott szovjet vendégek egyik képviselője emlékezik meg a világtörténelmi jelentőségű évfordulóról. Az emlékest második részében magyar és szovjet táncok, munkásmoz­galmi indulók, népszerű operarészletek és szavalatok vál­takoznak a programban. Közreműködik a Szegedi Nem­zeti Színház több tagja, a Ságvári Gimnázium és a Vasút­forgalmi Technikum összevont kórusa, továbbá a MAV -Hazánk« kórusa, a Textilművek és a Kossuth-laktanya közös tánccsoportja, az Orvosegyetem citerazenekara, Vár­nagy Lajos hegedűművész, a Városi Balettiskola növendé­kei és Tóth Miklós szavaló. Ezen az ünnepségen lép fel először a Szegedi Zenebarátok Kórusa és Vaszy Viktor vezényletével Glinka Iván Szuszanyin című operájának záró kórusszámát adja elő a színház zenekarával. A műsorban szovjet együttesek és művészek is fellép­nek. Hazaérkezett Ogyesszából a szegedi kiszisták küldöttsége A Szeged városi KISZ-bi­zottság négytagú küldöttsége részt vett a Komszomol negy­venéves jubileuma alkalmá­ból rendezett ünnepségeken Ogyesszában. A delegáció most érkezett haza, s tagjai felejthetetlen élményekről számolnak majd be több K ISZ-szervezetben. A küldöttséget egyhetes tartózkodása idején minde­nütt a legnagyobb szeretet­tel fogadták. Ez idő alatt számos híres üzemet is meg­tekintettek, így például a testvérváros modern, hatal­mas húsipari kombinátját, a többezres munkáslétszámmal dolgozó cipőgyárat. Látoga­tást tettek az ogyesszai egye­tem szőlészeti kutatóintéze­tében, ahol hétszáz fajta szőlő nevelésével, nemesíté­sével, valamint új fajták létrehozásával foglalkoznak. Hosszabb időt töltöttek a neves Bugyonij-kolhozban is, és meleg barátságot kötöttek a kolhoz fiatalságával. A szívélyes búcsúzkodás­kor Ogyessza Komszomol­bizottsága értékes ajándék­kal egészítette ki a szerve­zetek fiataljainak apró em­léktárgyait. Gyönyörű, nagy, Volga-típusú lemezjátszó rá­diót küldtek a KISZ Szeged városi bizottságának. Ma Szegeden tari előadást Nezvál Ferenc igazságügyi miniszter Ma Szegedre látogat dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, igazságügyi miniszter. Délelőtt 10 órakor a jogi kar oktatóival tanácskozik Nez­vál elvtárs, majd délben a Dugonics téri aulában a Sze­gedi Tudományegyetem és a Pedagógiai Főiskola oktatói kara előtt bel- és külpoliti­kai beszámolót tart. Közön az örömük és a munkájuk « szegedi Táncsics Tsz kommunista és pártonkívüli tagjainak tettek. Igy például megmondták az igaz­gatóságnak hogy nem helyeslik a jószág­itatás módját, amin azután segítet­tek is. Magános, de nem magukra hagyott édesanyák A szegedi könnyűipari üze­mekben járva — ahol a dol­gozók többsége nő — gyak­ran üti meg az ember fülét egy-egy keserű szó, panasz az egyedüllétről, s a gyer­meknevelés anyagi, szellemi gondjairól. — Mert bizony nemcsak öröm, de nagy gond is a gyerek, különösen ha apa nélkül, egyedül az anyára nehezedik a gyermeknevelés minden gondja — mondják ezek az egyedülálló elvált, vagy özvegy asszonyok. S ugyan mit teszünk azért, hogy enyhítsük a ma­gános élet keserveit, gond­jait? Álla<nunk a munka bizto­sításával, az egyenjogúság­gal és a gyermekek után járó családi pótlékkal segíti az anyákat. Sőt legutóbb ha­tározatot hozott, mely sze­rint a munkaviszonyban álló küiönváltan élő nő is kér­heti, hogy a családi pótlékot neki folyósítsák, ne pedig az ország valamely távoli zu­gában élő férjének. Ez az egyszerű adminiszt­ratív intézkedésnek látszó határozat is sokat segít az egyedülálló asszonyoknak, Nem csalódtak benne Ha valakinek dolga akad majd Tanács Antal elvtárssal, a szegedi Táncsics Ter­melőszövetkezet párttitkárával, nehogy valamiféle irodahelyiségben keresse. Kinn falalható ö a határban, a tsz több száz holdas gazdaságának valamelyik táblá­ján, vagy éppen a hattyastelepi csemete­kertben, ahol sikerült meglelnem. Tanács bácsi ugyanis — mert bácsizzák az idő­sebb korú párttitkárt a tsz-tagok — tel­jes értékű tagja a szövetkezetnek. Sza­porán gyűjti ő maga is a munkaegysége­geket. nincs az a dolog, ami kifogna raj­ta, sőt néha még jobban elvégzi, mint egyik-másik fiatal. Kölcsönös bizalom Akkor is nagy munkában volt — ásta az alma, körte és másfajta gyümölcsfa­csemetéket —, amikor az ismerkedés után szóbakerült, hogy mivel is foglalko­zik ennek a sokat dicsért tsz-nek a párt­szervezete. Nem mondott ő valami nagy szenzációkat. Az élet ügyes-bajos dolgai­nak intézéséről, az emberekről, a szövet­kezet .munkájáról beszélt. Megkapó volt látni a kölcsönös bizal­mat, közvetlenseget a páltszervezet es a tsz-tagság között. A beszélgetés javaré­sze délidőben folyt. A kopaszodó gyü­mölcsfák alatti szalmarakásra letelepe­dett a brigád. Tsz-asszonyok, férfiak, párttagok és pártonkívüliek, köztük a párttitkár. Tanács bácsi nem bizalmat­lankodott. Nyugodtan beszélt a pártszer­vezet munkájáról. "Minek titkolódzni — vélte — amikor nincs azon szégyelnivaló, amit csinálunk. Ügy is látják a párton­kivüliek, mi; hogyan van, s egyébként is együtt beszéljük meg a tennivalókat. Meg ök is a párthoz fordulnak gyakran, ha valami elintéznivalójuk akad«. Észrevételek Sok minden kiderült a csemetekerti társalgás során. Többek között az is, hogy Virgonc János, aztán Erdődi Sán­dor meg Szűcs Antalné is a pártszerve­zethez fordultak — pedig nem is tagjai —, amikor segítségre volt szükségük. Az egyik házépítéshez akart előleget, a má­sik a villany bevezetéséhez. Virgonc Já­nos pedig még csak az idén lépett a szö­vetkezetbe, másik kilenc taggal együtt. Dehát emlékeztek arra, amit a belépés­kor is mondott a párttitkár, meg a tsz több más kommunista tagja, hogy ide családi körbe kerülnek, ahol vállvetve segítik egymást. Ebben pedig erősen biz­tak, s nem is csalódtak. — Jó a szövetkezetünk, s a pártszer­vezet a világért sem akarja az igazgató­ság helyett intézni az ügyeket — mondta azután Tanács bácsi. Majd elmesélte, hogy azért egy és más ügyet már szóvá. Asszonyokról A szövetkezeti tagság így is jól szót tud érteni a pártszervezettel, s egyéb mondanivalóit is meghallgatja. A pártna­pokon népes számban vesznek részt, s noha olykor talán többen elmaradnak, a pártszervezet vezetősége nem tesz szem­rehányást. — Nálunk sok az asszony — mondotta ezzel kapcsolatban Tanács bácsi. — Ne­kik este még vacsorát kell főzni a csa­ládnak, mert nyilvánvaló, hogy ez fon­tos és nem erősködünk azon, hogy meg­jelenjenek. — Nem is kell, mert máskor azután ha tehetik jószántukból eljönnek, amiről meg is lehet győződni — emlegették töb­ben is. Azután az egyik asszony, Ördögh Imréné megjegyezte azt is a párttitkár­nak: Persze, a gyűléseket pontosabban kellene kezdeni... Meg aztán az egyik pártvezetőségi tag a múltkor is a vége­felé érkezett* Tanács bácsi nem sértődött meg ezért a megjegyzésért. Hiszen tudják, hogy nem csinálnak mindent tökéletesen ők maguk sem. Látogatók Az ebédidő vége felé járt. Megkezdő­dött a szedelődzködés, élcelődés. A dél­utáni munkát olyan vidám hangulatban kezdtek, hogy bárki megirigyelhetné. Mást már úgyis irigyelnek a kívülállók a szövetkezet életében. Azt, hogy mindig jobb a termésátlaguk, mint az övék. Ott járnak el a nagyüzemi táblák mellett, látják nőni a szép vetést, kalászbaszök­kenni a dúsabb gabonát. A kommunis­ták, azutan a többi tsz-tagok el is dicse­kednek ezzel, meg a jó keresettel, mert az sem megvetendő. A tsz-hez naponta járnak daráltatni, fűrészeltetni az egyéni gazdák. Ott is megvitatják a csoport életét és eredmé­nyeit. Az eszmecserék méginkább felkel­tik az érdeklődést. Nemrégiben az egyé­ni gazdák egész népes küldöttsége láto­gatta meg a termelőszövetkezetet. A tsz­tagok, de maguk a kommunisták sem biztatták belépésre őket, csak a jó gazda érthető büszkeségével, örömével mutat­ták be példás gazdaságukat, nagyszerű állattenyésztésüket, a sok-sok látnivalót, amit a közös munka és élet teremtett. A jó példa sok gazdának dugott boga­tat a fülébe. Tóth Szilveszternét jól is­meri Zákányszék dolgos né­pe. Munkáját értékelik és tudják róla, hogy nem saj­nálja a fáradságot, ha a nép javáról van szó. A köz­ségi tanács elnökeként már eddig is elősegítette Zákány­szék fejlődését. A dolgozó emberek között járva mindig megkérdezi és meghallgatja véleményüket. Közvetlen, s jól megérti egymást a nép­pel, amelynek sorai közül maga is való. A község egyik választási körzetének lakói ezért jelöl­ték újból a községi, valamint a járási tanácsba. A jelölő­gyűlésen többen kifejezésre juttatták, hogy Tóth Szil­veszternében eddig sem csa­lódtak, s bíznak benne to­vábbra is. de mégis kevés, ha nem já­rul hozzá a társadalom, az üzem, a kollektíva segítsége. De segít a kollektíva, még­hozzá nem is keveset. A Szegedi Kenderfonógyárban például a nőbizottság rend­szeresen foglalkozik az egye­dülálló asszonyok problémá­jával. Bölcsödébe, napközibe elsősorban az ilyen magá­nos asszonyok gyermekeit veszik fel. S ha nyári gyer­meküdültetésről van szó, szintén ők az elsők. És bár az előírás szerint a dolgozó egy évben egyszer kaphat szociális segélyt, mégis, ha látják azt, hogy az anyának gondjai vannak, akkor mindig találnak mó­dot, hogy segélyt adjanak. Minden évben egyszer, Télapó ünnepén pedig a szo­kásos ajándékokon kívül több sokgyermekes anyát segítenek úgy. hogy gyerme­két tetőtől talpig felöltözte­tik. Az elmúlt évben hat ilyen gyermeket öltöztetett fel az üzem, s ezeknek több­sége egyedülálló asszonyok gyermekei voltak. Az idén szintén megismétlik a segí­tésnek ezt a formáját. De nemcsak ilyen közvet­len módon segítenek a ken­derfonógyár asszonyain, ha­nem gondoskodnak az egye­düllét megelőzéséről is. Hát ezt vajon hogyan csinálják? — kérdezhetik most joggal, akik nem ismerik a nőbi­zottság mindenre kiterjedő, odaadó munkáját. Nos, pél­dául az üzemben dolgozik egy háromgyermekes család­apa. Megtetszik neki a vele egy műszakban dolgozó kol­léganője, udvarolni kezd neki. S ilyenkor lép kőibe a nőbizottság. Beszélnek kü­lön a felelőtlen apával és a másik féllel, a nővel is. S ezek a beszélgetések általá­ban meghozzak a kívánt eredményt, nem kerül sor komolyabb viszonyra, válás­ra, s ezzel persze megelőzik, hogy ne szaporodjon az üzemben az egyedülálló nők száma. Nemrégiben volt egy ilyen esete a nőbizottságnak. amikor 11 gyermek sorsáról lett volna szó. Mert az üzem­ben a két egymás mellett dolgozó fél mindegyikének 5—6 gyermeke volt otthon. Itt bizony még a vállalat­vezetőségnek is közbe kel­lett lépni, hogy megakadá­lyozzák ezt a felelőtlen lé­pést. A Ruhagyárban is sokszor fordulnak a szakszervezet­hez, a nőbizottsághoz prob­lémájukkal az egyedülálló asszonyok és ezek majdnem minden esetben segítenek. Ebben az évben például 13 esetben adtak szociális se­gélyt gyermeküket egyedül nevelő többgyermekes anyák­nak. Az összegek általában 3—400 forintok voltak. A pénzsegélyeken kívül több esetben vásároltak a gyermekeknek ruhát is. Saj­nos, előfordult az is, hogy ezeket a gyermekruhákat az ócskapiacon látták viszont, mert — tisztelet a kivétel­nek — vannak még olyan anyák, akik a kapott gyer­mekruhákat eladják és az árát elköltik. De szerencsére az ilyenek nincsenek sokan és egyre kevesebben lesz­nek. A Szőrme- és Börruhaké­szítő Vállalatnál éppen most a napokban küldték el juta­lomüdülésre Gallyatetöre egyik dolgozójukat, egy szin­tén egyedülálló asszonykái. A munkát is lehetőleg úgy osztják el ebben az tizem­ben, hogy olyan munkahely­re teszik, ahol viszonylag jobb a kereset, nem osztják be őket éjszakai műszakba stb. Néhány példát ismertet­tünk csak, de ezek is bizo­nyítják, hogy a társadalom segíti az egyedülálló dolgozó nőket. Ka •/v árolyi Mihályék Belgrádban megkezdték a fegyver­szüneti tárgyalásokat. Elkészült az új választójogi törvény, mely a korhatárt férfiaknál, nőknél egyaránt n 24. évben szabta meg. Csernoch János hercegprímás a kö­vetkező kijelentést tette: »Sem a főpapság, sem az alpapság részéről semmiféle ellenforradalmi mozgalom nem ké­szül ...« A Kielben kitört proletárforradalom kiterjedt Hamburgra, Brémára és néhány más német városra is. A Károlyi-párt a miniszterelnökké lett pártvezér helyébe Hock Jánost választotta meg elnökévé. Szegeden színésztanács alakult. »Az összes tagok — ír­ja a Délmagyarország — ünnepélyes fogadalom mellett egy hangúlag proklamálták a színészek szociális, erkölcsi, kul­turális és politikai érdekeinek biztosítására a színész szov­jetet.« Somogyi polgármester nyilatkozata szerint a város élelmezése az év végéig biztosítva van. Megszűnt a sajtó­cenzúra. (Llebmann Béla felv.) Az elmúlt évben létesített szegedi kliséüzem új gépet, egy úgynevezett maratógépet kapott, amelyet a Szegedi Finommechanikai Vállalatnál készítettek. E gép segít­ségével a Szegedi Nyomda Vállalatnál meggyorsíthatják az úgynevezett fototípia­klisék gyártását. Az üzem már eddig is több vidéki város — Kecskemét, Szol­nok, Gyula, Békéscsaba — megrendelését is kielégítette. Több munkát végez a kli­ségyár Budapest, különösen a Magvető Könyvkiadó részére. Képünkön Selep László, az üzem dolgozója egy klisét marat az új geppeL N y t

Next

/
Oldalképek
Tartalom