Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

Csütörtök. M58. november 8. Bensőséges ünnepségek a Hagy Októberi Szecialísía Forradalom 41. évfordulója alkalmából a szegedi üzemekben Szerdán délután már több szegedi üzemben megrendezték az ünnepi gyűléseket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Legtöbb helyen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság üzemi szervezete rendezte az ünnepséget. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak ünnepi gyűlésén megjelent és beszédet mondott Németh Károly1 elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd után a vállalat vezetői kiosztották a november 7 tiszteletére indított munkaverseny közel 10 ezer forint értékű tárgyjutalmait, majd a postás szakszervezet kultúrcsoportja adott ünnepi műsort. A Csongrádmegyei Építőipari Vállalat dolgozói a Szabadság Moziban rendezték meg ünnepségüket. A Szőrme- és Börruhakészítő Vállalat üzemi MSZBT-szervezete is szerdán délután rendezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról való megemlékezést. Itt az üzem párttitkára, Schwarcz elvtársnő mondott beszédet és az újszegedi ifjúsági város Ifjú Gárda énekkara adott ünnepi műsort. II szegedi forradalmi emlékiinnepség kulturális programja Szovjet együttesek is fellépnek a műsorban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 41. évfordulóján, november 7-én, számos üzemi és iskolai megemlékezés mellett nagyszabású emlékünnepséget rendeznek a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ünnepségen a magyar és szovjet himnusz elhangzása után Pusztai Józsefné, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának másodtitkára mond ünnepi megemlékezést, majd a meghívott szovjet vendégek egyik képviselője emlékezik meg a világtörténelmi jelentőségű évfordulóról. Az emlékest második részében magyar és szovjet táncok, munkásmozgalmi indulók, népszerű operarészletek és szavalatok váltakoznak a programban. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház több tagja, a Ságvári Gimnázium és a Vasútforgalmi Technikum összevont kórusa, továbbá a MAV -Hazánk« kórusa, a Textilművek és a Kossuth-laktanya közös tánccsoportja, az Orvosegyetem citerazenekara, Várnagy Lajos hegedűművész, a Városi Balettiskola növendékei és Tóth Miklós szavaló. Ezen az ünnepségen lép fel először a Szegedi Zenebarátok Kórusa és Vaszy Viktor vezényletével Glinka Iván Szuszanyin című operájának záró kórusszámát adja elő a színház zenekarával. A műsorban szovjet együttesek és művészek is fellépnek. Hazaérkezett Ogyesszából a szegedi kiszisták küldöttsége A Szeged városi KISZ-bizottság négytagú küldöttsége részt vett a Komszomol negyvenéves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségeken Ogyesszában. A delegáció most érkezett haza, s tagjai felejthetetlen élményekről számolnak majd be több K ISZ-szervezetben. A küldöttséget egyhetes tartózkodása idején mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták. Ez idő alatt számos híres üzemet is megtekintettek, így például a testvérváros modern, hatalmas húsipari kombinátját, a többezres munkáslétszámmal dolgozó cipőgyárat. Látogatást tettek az ogyesszai egyetem szőlészeti kutatóintézetében, ahol hétszáz fajta szőlő nevelésével, nemesítésével, valamint új fajták létrehozásával foglalkoznak. Hosszabb időt töltöttek a neves Bugyonij-kolhozban is, és meleg barátságot kötöttek a kolhoz fiatalságával. A szívélyes búcsúzkodáskor Ogyessza Komszomolbizottsága értékes ajándékkal egészítette ki a szervezetek fiataljainak apró emléktárgyait. Gyönyörű, nagy, Volga-típusú lemezjátszó rádiót küldtek a KISZ Szeged városi bizottságának. Ma Szegeden tari előadást Nezvál Ferenc igazságügyi miniszter Ma Szegedre látogat dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyi miniszter. Délelőtt 10 órakor a jogi kar oktatóival tanácskozik Nezvál elvtárs, majd délben a Dugonics téri aulában a Szegedi Tudományegyetem és a Pedagógiai Főiskola oktatói kara előtt bel- és külpolitikai beszámolót tart. Közön az örömük és a munkájuk « szegedi Táncsics Tsz kommunista és pártonkívüli tagjainak tettek. Igy például megmondták az igazgatóságnak hogy nem helyeslik a jószágitatás módját, amin azután segítettek is. Magános, de nem magukra hagyott édesanyák A szegedi könnyűipari üzemekben járva — ahol a dolgozók többsége nő — gyakran üti meg az ember fülét egy-egy keserű szó, panasz az egyedüllétről, s a gyermeknevelés anyagi, szellemi gondjairól. — Mert bizony nemcsak öröm, de nagy gond is a gyerek, különösen ha apa nélkül, egyedül az anyára nehezedik a gyermeknevelés minden gondja — mondják ezek az egyedülálló elvált, vagy özvegy asszonyok. S ugyan mit teszünk azért, hogy enyhítsük a magános élet keserveit, gondjait? Álla<nunk a munka biztosításával, az egyenjogúsággal és a gyermekek után járó családi pótlékkal segíti az anyákat. Sőt legutóbb határozatot hozott, mely szerint a munkaviszonyban álló küiönváltan élő nő is kérheti, hogy a családi pótlékot neki folyósítsák, ne pedig az ország valamely távoli zugában élő férjének. Ez az egyszerű adminisztratív intézkedésnek látszó határozat is sokat segít az egyedülálló asszonyoknak, Nem csalódtak benne Ha valakinek dolga akad majd Tanács Antal elvtárssal, a szegedi Táncsics Termelőszövetkezet párttitkárával, nehogy valamiféle irodahelyiségben keresse. Kinn falalható ö a határban, a tsz több száz holdas gazdaságának valamelyik tábláján, vagy éppen a hattyastelepi csemetekertben, ahol sikerült meglelnem. Tanács bácsi ugyanis — mert bácsizzák az idősebb korú párttitkárt a tsz-tagok — teljes értékű tagja a szövetkezetnek. Szaporán gyűjti ő maga is a munkaegységegeket. nincs az a dolog, ami kifogna rajta, sőt néha még jobban elvégzi, mint egyik-másik fiatal. Kölcsönös bizalom Akkor is nagy munkában volt — ásta az alma, körte és másfajta gyümölcsfacsemetéket —, amikor az ismerkedés után szóbakerült, hogy mivel is foglalkozik ennek a sokat dicsért tsz-nek a pártszervezete. Nem mondott ő valami nagy szenzációkat. Az élet ügyes-bajos dolgainak intézéséről, az emberekről, a szövetkezet .munkájáról beszélt. Megkapó volt látni a kölcsönös bizalmat, közvetlenseget a páltszervezet es a tsz-tagság között. A beszélgetés javarésze délidőben folyt. A kopaszodó gyümölcsfák alatti szalmarakásra letelepedett a brigád. Tsz-asszonyok, férfiak, párttagok és pártonkívüliek, köztük a párttitkár. Tanács bácsi nem bizalmatlankodott. Nyugodtan beszélt a pártszervezet munkájáról. "Minek titkolódzni — vélte — amikor nincs azon szégyelnivaló, amit csinálunk. Ügy is látják a pártonkivüliek, mi; hogyan van, s egyébként is együtt beszéljük meg a tennivalókat. Meg ök is a párthoz fordulnak gyakran, ha valami elintéznivalójuk akad«. Észrevételek Sok minden kiderült a csemetekerti társalgás során. Többek között az is, hogy Virgonc János, aztán Erdődi Sándor meg Szűcs Antalné is a pártszervezethez fordultak — pedig nem is tagjai —, amikor segítségre volt szükségük. Az egyik házépítéshez akart előleget, a másik a villany bevezetéséhez. Virgonc János pedig még csak az idén lépett a szövetkezetbe, másik kilenc taggal együtt. Dehát emlékeztek arra, amit a belépéskor is mondott a párttitkár, meg a tsz több más kommunista tagja, hogy ide családi körbe kerülnek, ahol vállvetve segítik egymást. Ebben pedig erősen biztak, s nem is csalódtak. — Jó a szövetkezetünk, s a pártszervezet a világért sem akarja az igazgatóság helyett intézni az ügyeket — mondta azután Tanács bácsi. Majd elmesélte, hogy azért egy és más ügyet már szóvá. Asszonyokról A szövetkezeti tagság így is jól szót tud érteni a pártszervezettel, s egyéb mondanivalóit is meghallgatja. A pártnapokon népes számban vesznek részt, s noha olykor talán többen elmaradnak, a pártszervezet vezetősége nem tesz szemrehányást. — Nálunk sok az asszony — mondotta ezzel kapcsolatban Tanács bácsi. — Nekik este még vacsorát kell főzni a családnak, mert nyilvánvaló, hogy ez fontos és nem erősködünk azon, hogy megjelenjenek. — Nem is kell, mert máskor azután ha tehetik jószántukból eljönnek, amiről meg is lehet győződni — emlegették többen is. Azután az egyik asszony, Ördögh Imréné megjegyezte azt is a párttitkárnak: Persze, a gyűléseket pontosabban kellene kezdeni... Meg aztán az egyik pártvezetőségi tag a múltkor is a végefelé érkezett* Tanács bácsi nem sértődött meg ezért a megjegyzésért. Hiszen tudják, hogy nem csinálnak mindent tökéletesen ők maguk sem. Látogatók Az ebédidő vége felé járt. Megkezdődött a szedelődzködés, élcelődés. A délutáni munkát olyan vidám hangulatban kezdtek, hogy bárki megirigyelhetné. Mást már úgyis irigyelnek a kívülállók a szövetkezet életében. Azt, hogy mindig jobb a termésátlaguk, mint az övék. Ott járnak el a nagyüzemi táblák mellett, látják nőni a szép vetést, kalászbaszökkenni a dúsabb gabonát. A kommunisták, azutan a többi tsz-tagok el is dicsekednek ezzel, meg a jó keresettel, mert az sem megvetendő. A tsz-hez naponta járnak daráltatni, fűrészeltetni az egyéni gazdák. Ott is megvitatják a csoport életét és eredményeit. Az eszmecserék méginkább felkeltik az érdeklődést. Nemrégiben az egyéni gazdák egész népes küldöttsége látogatta meg a termelőszövetkezetet. A tsztagok, de maguk a kommunisták sem biztatták belépésre őket, csak a jó gazda érthető büszkeségével, örömével mutatták be példás gazdaságukat, nagyszerű állattenyésztésüket, a sok-sok látnivalót, amit a közös munka és élet teremtett. A jó példa sok gazdának dugott bogatat a fülébe. Tóth Szilveszternét jól ismeri Zákányszék dolgos népe. Munkáját értékelik és tudják róla, hogy nem sajnálja a fáradságot, ha a nép javáról van szó. A községi tanács elnökeként már eddig is elősegítette Zákányszék fejlődését. A dolgozó emberek között járva mindig megkérdezi és meghallgatja véleményüket. Közvetlen, s jól megérti egymást a néppel, amelynek sorai közül maga is való. A község egyik választási körzetének lakói ezért jelölték újból a községi, valamint a járási tanácsba. A jelölőgyűlésen többen kifejezésre juttatták, hogy Tóth Szilveszternében eddig sem csalódtak, s bíznak benne továbbra is. de mégis kevés, ha nem járul hozzá a társadalom, az üzem, a kollektíva segítsége. De segít a kollektíva, méghozzá nem is keveset. A Szegedi Kenderfonógyárban például a nőbizottság rendszeresen foglalkozik az egyedülálló asszonyok problémájával. Bölcsödébe, napközibe elsősorban az ilyen magános asszonyok gyermekeit veszik fel. S ha nyári gyermeküdültetésről van szó, szintén ők az elsők. És bár az előírás szerint a dolgozó egy évben egyszer kaphat szociális segélyt, mégis, ha látják azt, hogy az anyának gondjai vannak, akkor mindig találnak módot, hogy segélyt adjanak. Minden évben egyszer, Télapó ünnepén pedig a szokásos ajándékokon kívül több sokgyermekes anyát segítenek úgy. hogy gyermekét tetőtől talpig felöltöztetik. Az elmúlt évben hat ilyen gyermeket öltöztetett fel az üzem, s ezeknek többsége egyedülálló asszonyok gyermekei voltak. Az idén szintén megismétlik a segítésnek ezt a formáját. De nemcsak ilyen közvetlen módon segítenek a kenderfonógyár asszonyain, hanem gondoskodnak az egyedüllét megelőzéséről is. Hát ezt vajon hogyan csinálják? — kérdezhetik most joggal, akik nem ismerik a nőbizottság mindenre kiterjedő, odaadó munkáját. Nos, például az üzemben dolgozik egy háromgyermekes családapa. Megtetszik neki a vele egy műszakban dolgozó kolléganője, udvarolni kezd neki. S ilyenkor lép kőibe a nőbizottság. Beszélnek külön a felelőtlen apával és a másik féllel, a nővel is. S ezek a beszélgetések általában meghozzak a kívánt eredményt, nem kerül sor komolyabb viszonyra, válásra, s ezzel persze megelőzik, hogy ne szaporodjon az üzemben az egyedülálló nők száma. Nemrégiben volt egy ilyen esete a nőbizottságnak. amikor 11 gyermek sorsáról lett volna szó. Mert az üzemben a két egymás mellett dolgozó fél mindegyikének 5—6 gyermeke volt otthon. Itt bizony még a vállalatvezetőségnek is közbe kellett lépni, hogy megakadályozzák ezt a felelőtlen lépést. A Ruhagyárban is sokszor fordulnak a szakszervezethez, a nőbizottsághoz problémájukkal az egyedülálló asszonyok és ezek majdnem minden esetben segítenek. Ebben az évben például 13 esetben adtak szociális segélyt gyermeküket egyedül nevelő többgyermekes anyáknak. Az összegek általában 3—400 forintok voltak. A pénzsegélyeken kívül több esetben vásároltak a gyermekeknek ruhát is. Sajnos, előfordult az is, hogy ezeket a gyermekruhákat az ócskapiacon látták viszont, mert — tisztelet a kivételnek — vannak még olyan anyák, akik a kapott gyermekruhákat eladják és az árát elköltik. De szerencsére az ilyenek nincsenek sokan és egyre kevesebben lesznek. A Szőrme- és Börruhakészítő Vállalatnál éppen most a napokban küldték el jutalomüdülésre Gallyatetöre egyik dolgozójukat, egy szintén egyedülálló asszonykái. A munkát is lehetőleg úgy osztják el ebben az tizemben, hogy olyan munkahelyre teszik, ahol viszonylag jobb a kereset, nem osztják be őket éjszakai műszakba stb. Néhány példát ismertettünk csak, de ezek is bizonyítják, hogy a társadalom segíti az egyedülálló dolgozó nőket. Ka •/v árolyi Mihályék Belgrádban megkezdték a fegyverszüneti tárgyalásokat. Elkészült az új választójogi törvény, mely a korhatárt férfiaknál, nőknél egyaránt n 24. évben szabta meg. Csernoch János hercegprímás a következő kijelentést tette: »Sem a főpapság, sem az alpapság részéről semmiféle ellenforradalmi mozgalom nem készül ...« A Kielben kitört proletárforradalom kiterjedt Hamburgra, Brémára és néhány más német városra is. A Károlyi-párt a miniszterelnökké lett pártvezér helyébe Hock Jánost választotta meg elnökévé. Szegeden színésztanács alakult. »Az összes tagok — írja a Délmagyarország — ünnepélyes fogadalom mellett egy hangúlag proklamálták a színészek szociális, erkölcsi, kulturális és politikai érdekeinek biztosítására a színész szovjetet.« Somogyi polgármester nyilatkozata szerint a város élelmezése az év végéig biztosítva van. Megszűnt a sajtócenzúra. (Llebmann Béla felv.) Az elmúlt évben létesített szegedi kliséüzem új gépet, egy úgynevezett maratógépet kapott, amelyet a Szegedi Finommechanikai Vállalatnál készítettek. E gép segítségével a Szegedi Nyomda Vállalatnál meggyorsíthatják az úgynevezett fototípiaklisék gyártását. Az üzem már eddig is több vidéki város — Kecskemét, Szolnok, Gyula, Békéscsaba — megrendelését is kielégítette. Több munkát végez a kliségyár Budapest, különösen a Magvető Könyvkiadó részére. Képünkön Selep László, az üzem dolgozója egy klisét marat az új geppeL N y t