Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

Szerda, 195*. november 5. 2 Mérges gázzal töltött lövedéket használ a csangkajsekista tüzérség Kimojon Peking (Uj Kína). A kínai népi felszabadító hadsereg és az ellenség között a fukieni arcvonalon hétfőn helyi Idő szerint 15 órakor nyitott tüzérségi harcban a Kimoj szige­ten lévő csangkajsekista tüzérség mérgező harcigázzal töl­tött lövedékeket használt a kínai népi felszabadító hadse­reg katonái ellen. A kínai népi felszabadító hadsereg 14 katonája gázsérüléseket szenvedett. A kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét felha­talmazták az alábbi komoly figyelmeztetés megtételére: A kínai népi felszabadító hadsereg kifejezésre juttatja a legnagyobb felháborodását az Egyesült Államok és csang­kajsekista csapatok e bűnös lépése fölött. Amennyiben a csangkajsekista csapatok továbbra is mérgező harcgázzal töltött lövedékeket merészelnének használni, katonáink sú­lyos büntetőakcióval adják meg a választ. Mind a nyolcvanegy tagállam helyet foglal az ENSZ úi leszerelési bizottságában New York: Az ENSZ po­litikai bizottsága hétfőn dél­után 78 szavazattal egyhan­gúan elfogadta Indiának és Jugoszláviának a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Anglia ENSZ-küldöttsé­geivel folytgtott tanácskozása után benyújtott javaslatát, amely indítványozta az ENSZ valamennyi tagorszá­gát magában foglaló lesze­relési bizottság létesítését az 1959. esztendőre. Mint ismereten, a Szovjet­unió megvonta támogatását az ENSZ eddig 25 topból ál­ló leszerelési bizottságától, miután abban a nyugati ha­talmak befolyása érvényesül. Az elfogadott határozat ki­mondja, hogy a 81 tagú le­első ülését Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hívja össze, a tagországok küldöttségei­vel folytatott előzetes ta­nácskozás után. A szovjet tervezetről iolyt a vita a genfi atomértekezleten Genf (TASZSZ). Hétfőn a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Anglia képviselői Genfben megtartották máso­dik zárt ülésüket. A hétfői ülésen Ormsby-Gore, Anglia képviselője elnökölt. A mint­egy kétórás ülés után ki­adott közlemény rámutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok által be­terjesztett napirendi javasla­tokat vitatták meg. Ezután a tárgyaló felek áttértek az atom- és hidro­génfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről szóló és az ok­tóber 31-i ülésen előterjesz­tett szovjet egyezményterve­zet megvitatására. A három hatalom képvise­lői megállapodtak, hogy a jelenlegi értekezletet a kö­vetkezőképpen nevezzék: -A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésével foglalkozó háromhatalmi értekezlet*. November 4-én délután újabb értekezletre került sor. Megkezdődött a szavazás az Egyesült Államokban Kedden reggél — amerikai 1960. évi elnökválasztási had­időszámítás szerint — 6 óra- járat irányzatára is. kor az Egyesült Államokban A jelek az utolsó percekig megkezdődtek a szavazások, arra mutattak, hogy a De­A választások során újra- mokrata Párt nagy győzelme választják a képviselőház 435 várható a kongresszusi vá­Mi azt kívánjuk, hogy egyszersmindenkorra érjenek véget az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek — mondotta /V. Sx. Hruscsov leningrádi beszédében tagját, a szenátus 96 tagja közül 32-t, tehát a szenátusi tagok egyharmadát, továbbá az alaszkai két szenátort szerelési bizottság munkáját yégü, 32 ^ kormányzó_ az ENSZ-közgyülés szabály­zata szerint kezdi meg, de módjában áll később kidol­gozni saját eljárási szabály­zatát. A határozat továbbá ki­mondja, hogy az új leszere­lési bizottság 1959. január 1­én kezdi meg működését ós ját A képviselőházat és a szenátust együttesen konp­lasztásokban — írja a Reu­ter. — A köztárs aságpártiak­nak némi vígasztaláét nyújt az a jóslás, hogy Rockefeller látszik esélyesebbnek New York állam kormányzói tisztségére Harrimav nal szem­resszusnak nevezik. Tagjcflk ben. Amennyiben Rockefel­egy évre 10 ezer dollár tisz- ler lesz a győztes, előnyös teletdíjat kapnak. helyzetben lesz ahhoz, hogy A Reuter hírszolgálati iro- pályázhasson a két év múl­da jelentése szerint a válasz- t-a megtartandó elnökválasz­tási hadjárat alatti érdekte- táson. lenség valószínűleg a szava- __________ zási részvétel arányában is megmutatkozik. A több mint 76 millió szavazásra jogo­sult közül csak 48—50 millió választó szavazására számí­tanak. Szavazásuk dönti majd el, A KISZ Központi Bizott­hogy a következő két évben ságának meghívására ked­melyik párt kezében lesz az den 21 tagú szovjet ifjúsági ellenőrzés a kongresszus — művészcsoport érkezett Bu­a képviselőház és a szenátus dapestre. A szovjet ifjúsági boros a pápa fejére helyezte — felett, és ők döntik el 32 művészcsoport egy hónapot a tiarát. Utána XXIII. János állam kormányzójának sze- tölt Magyarországon. Ezalatt pápa mintegy 50 000 hívő mélyét. A szavazásból kö- több alkalommal szerepel­előtt beszédet mondott. vetkeztetni lehet továbbá az nek vidéken is. i Megkoronázták a pápát Kedden a római Szent Pé­ter bazilikában tartott há­rom és félórás egyházi szer­tartást kővetően tizenhárom órakor XXIII. János pápa fényes kísérettel a székes­egyház erkélyére vonult, ahol a rangidős Canali bí­Szorjet ifjúsági művésTCSoport érkezei! hazánkba Leningrád (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság kül­döttségének Leningrádba ér­kezése alkalmából a lenin­grádi Baltijszk-gyár dolgozói november 3-án gyűlést tar­tottak. A gyűlésen Hruscsov mondott beszédet. — A két szomszédos or­szágot, hazánkat és Lengyel­országot — mondotta — a történelem során az életbe­vágó érdekek egész lánco­lata kapcsolta össze. A szov­jet és lengyel nép alapvető érdekei annyira közelállnak és annyira elválaszthatatla­nok egymástól, hogy szá­munkra nem elegendő, ha egyszerűen csak békében élünk. Ahhoz, hogy sikere­sen építhessük az új életet, megvédhessük országaink­ban, s az egész szocialista táborban a szocializmus vív­mányait, országaink népei­nek szilárd barátságban kell élniök egymással. A szocialista országok né­peinek testvéri barátsága óriási erő, amely képes arra, hogy megakadályoz­za a háborút Európában és az egész világon — jelentette ki Hruscsov. — A szovjet és a lengyel i népnek közösek az ellensé­gei — mondotta a további­akban Hruscsov. — Bármely háborús támadás Lengyel­ország ellen, közvetlenül a Szovjetunió határaira vinné a háború tűzvészét. Másfe­löl minden esetleges. Nyu­gatról induló támadás a Szovjetunió ellen, a valószí­nűség szerint valahol Len­gyelország területén át tör­ténnék, ami közvetlenül érintené Lengyelország ér­dekeit is. Ennélfogva gyarapítanunk kell erőinket, növelnünk kell országaink, a Szovjet­unió és Lengyelország né­peinek barátságát. — Baráti kapcsolataink jók — állapította meg a to­vábbiakban Hruscsov —, nincsenek olyan kérdések, amelyek megosztanának ben­nünket, amelyekről nekünk a lengyel elvtársak állás­pontjától eltérő véleményünk lenne. Ügy vélem, a jövőben sem lesznek különösebb súr­lódások, zökkenők, vagy akadályok a szovjet és a lengyel nép barátságának fejlődése útján. A burzsoá országok urai sohasem dönthetik meg a dolgozóknak a szocialista or­szágokban megszilárdult ha­talmát, nem szerezhetik töb­bé vissza azt, amit elvesz­tettek — jelentette ki Hrus­csov. — Most olyan idők követ­keznek — folytatta Hrus­csov —, amikor mi ezt mondjuk: Félre az útból, mi kerülünk az első helyre, ti pedig mögöttünk sorakoztok fel. Közgazdászaink már most ki tudják számítani, hogy erre mikor kerül sor. A mi számításaink pedig igen pontosak. Az első szov­jet állam foglalja majd el az első helyet az egy főre eső termelésben. — Amikor még magasabbra emeljük gazdaságunkat, kultúránkat, a nép életszínvonalát, akkor majd az egész világon meg­győződnek arról az egyszerű emberek, hogy a kommunizmus olyan tár­sadalmi rendszer, amely az emberiségnek a boldog életről alkotott legszebb elképzeléseit valósítja meg. — A szovjet állam és a többi szocialista ország is, békeszerető állam — jelen­tette ki Hruscsov. — Akár ma ts készek va­gyunk szerződést aláírni és véglegesen megszüntetni az atom- és hidrogénfegy­ver-kísérleteket, de becsü­letes alapon, oly módon, hogy nyugati partnereink is lelkiismere­tesen kezeljék a kérdés meg­oldását. — A nyugati hatalmak és különösen az Egyesült Ál­lamok kormánykörei azon­ban nem hajlandók ezt el­fogadni — állapította meg Hruscsov. — ök nem fogad­ták el javaslatunkat és olyan hatalmas méretű kí­sérletsorozatba kezdtek, hogy ha nem akartunk hát­rányos, egyenlőtlen helyzet­be kerülni, nem maradt számunkra más választás, mint az, hogy újra meg­kezdjük saját kísérleteinket. Ezt meg is tettük, azért, hogy növeljük nukleáris fegyvereink erejét. — A nyugati hatalmak most azt hangoztatják, hogy szűnjenek meg a nukleáris fegyverkísérletek egy évre, vagyis annyi időre, ameny­nyire az Egyesült Államok­nak és Angliának szüksége van, hogy levonja a követ­keztetéseket most végzett kí­sérleteinek eredményéből, s hogy ennek alapján egy év múlva újabb nukleáris fegy­verkísérlet-sorozatot kezdjen. Mi azt kívánjuk — hang­súlyozta Hruscsov —, hogy egyszer s mindenkorra ér­jenek véget az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek. Az Egyesült Államok és Anglia kormánykörei azon­ban ezt nem akarják. — Mi már többször kije­lentettük, hogy nem hábo­rús összetűzés, hanem bé­kés verseny útján kell el­dőlnie annak a vitának, me­lyik rendszer jobb, a szocia­lizmus, vagy a kapitalizmus. A szocialista és a kapitalista országok ugyanazon a boly­gón vannak és békésen kell egymás mellett élniök. A továbbiakban Hruscsov megállapította, hogy azt a magas életszínvonalat, amely­lyel a gyarmatosító országok kormánykörei annyira di­csekszenek, a tönkretett em­beri életek milliói biztosítot­ták. Egész népeket szipo­lyoztak ki a végsőkig. Az imperialisták nemcsak saját országaik népének, hanem a gyarmati népek­nek kifosztásával biztosí­tották és biztosítják ma is gazdagságukat. A népek azonban már sok országban lerázták magukról a gyarmatosítók rabláncát és kivívták nemzeti függet­lenségüket. A gyarmatosító rendszer minden eresztéke recseg-ropog. A kapitalizmus megfosztja jogaitól, szolgaságba, nyo­morba dönti az embereket. Ezzel szemben a szocializmus szabad, bol­dog életet jelent a dolgo­zóknak, sokoldalú és gyors fejlődést a népeknek. Hruscsov a továbbiakban megemlítette, hogy mostösz­szegezik a szovjet népgazda­ság 1958. évi fejlődésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaságban igen jó eredmények mutatkoznak. Végül Hruscsov a szovjet ipar és a lakásépítkezés si­kereivel, a nemzetközi hely­zet és a békeharc kérdései­vel foglalkozott. ­Thaiföldön még nem állt helyre a rendi J SZOVJET­fbSL 11 Szovjetunió adja a jrilág iuari termelésének egyötödét isi Október 19-én katonai­puccsot hajtottak végre a dél-ázsiai Thaiföldön: Kitti­kacsom addigi miniszterel­nököt lemondatták és a ha­talmat Thanarat, a hadse­regfőparancsnok vette át. Az amerikai helyesléssel végrehajtott puccs után a katonai vezetés megkezdte a haladó, baloldali gondol­kodású személyek letartóz­tatását és ezek a letartózta­tások ma is folynak. Az új thaiföldi vezetők helyzete rendkívül ingatag. A főtérkip Ázsia déli és keleti részének politikai át­tekintő térképe. A mellék­térképen (balra, lent) Thai­föld: Jelmagyarázat: 1. A Szovjetunió és a szo­cializmust építő ázsiai or­szágok. 2. SEATO tagállamai és azok birtoka. 3. Az USA és Nagy-Bri-j tannia befolyása alatt álló; más országok és területek,; 4, Semleges politikát foly-j tató országok. A = Afganisztán, B = j Burma, I = Irak, K = Kam­bodzsa, K (körben = Koreai j Népi ^Demokratikus Köztár-] saság, L = Laosz, M = Ma-| lá j föld, N = Nepál, V = Vi-! etnami Demokratikus Köz-| társaság. | 1959. január 27-én összeül • a Szovjetunió Kommunista [Pártjának XXL kongresszu­" sa, hogy megvitassa az 1959 j —1965. évi népgazdaságfej­j lesztési tervet. A kommunista építés pers­j pektíváinak felvázolásakor | Hruscsov elvtárs megmond­J ta, hogy a Szovjetunió ter­j vező szakembereinek számí­| tásai azt mutatják, hogy | a szovjet ország 15 év alatt j nemcsak utolérheti, hanem ! túl is szárnyalhatja az Egye­! sült Államok termelésének I jelenlegi volumenjét a főbb I termékekben. Természetesen ! — mondotta a szovjet állam­! fő — ezalatt az Egyesült Ál­lamok gazdasága sem áll i majd egyhelyben, de ha szá­! mításba vesszük, hogy a mi i iparunk fejlődésének üteme i sokkal gyorsabb, mint az i Egyesült Államoké, akkor | teljesen reális és teljesíthető | az a feladat, hogy történel­| mileg rövid idő alatt lehagy­| juk az USA-t a békés ver­| senyben. Fontos tényezőként, amely­| nek ebben a versenyben | döntő szerepe van, meg kell | mondanunk, hogy a szocia­| lista gazdasági rendszer | nemcsak a gyors fejlődést | képes biztosítani, de egyben ! mentes különböző válságok­| tói és hanyatlásoktól is. A ! Szovjetunió ipari termelése ! 1947-től 1957-ig 15,9 száza­! lékkai növekedett, miközben i az Egyesült Államokban i mindössze 4,7 százalékos no­! vekedést tudtak elérni. Emellett a szovjet fejlődés egyenletes, az amerikai ipar fejlődése viszont egyenetlen volt, sőt egyes években, mint például 1949-ben, vagy 1954­ben mintegy 7 százalékos visszaesést mutatott. Az Egyesült Államok kongresz­szusának gazdasági bizottsá­ga is kénytelen volt beis­merni, hogy a szovjet ipar sokkal gyorsabb ütemben fejlődött, mint az amerikai ipar. A szovjet gazdaság 1958­ban is ugrásszerűen fejlő­dött, az ipari termelés már az első negyedévben 11 szá­zalékkal növekedett, miköz­ben — és jellemző — az Egyesült Államokban ugyan­akkor 11 százalékkal csök­kent. A Szovjetunió növekvő gazdasági hatalmának alap­ját minden időben a szocia­lista ipar, elsősorban a ne­hézipar képezte és képezi. Ennek eredményeként a Szovjetunió hatalmas ipari állam, amely a műszaki szín­vonal tekintetében már túl­haladta a gazdasági viszony­latban legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió az ipari össztermelés tekinteté­ben már megelőzte az összes európai tőkés országokat és gyorsan közeledik annak a feladatnak a megoldásához, hogy utoléri és túlszárnyalja a fejlett tőkés országokat az egy főre eső termelésben is. A Szovjetunió ma a világ ipari termelésének egyötö­dét adja az 1928. évi egy har­mincaddal szemben. Nagy népgazdasági jelen­tőségű az a határozat, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottsága ez év májusi ülé­sén hozott a vegyipar fej­lesztésének meggyorsításá­ról. A Szovjetunió a vegy­ipari termelésben világvi­szonylatban már a második helyen áll, az Egyesült Álla­mok mögött, a fejlődés üte­me tekintetében pedig meg­előzi az iparilag fejlett tő­kés országokat. A Szovjet­unióban 1958 és 1965 között 257 különböző vegyipari üze­met építenek, vagy rekon­struálnak és több, mint 100 milliárd rubelt fordítanak ennek az iparágnak a fej­lesztésére. Ez természetesen óriási szerepet játszik majd valamennyi népgazdasági ág további műszaki haladásá­ban. Az elmondottakból tehát levonhatjuk azt a következ­tetést, hogy több fontos ipar­ág struktúrájának gyökeres módosítása, a termelés gépe­sítése és automatizálása, az ipar és az építőipar igazgatá­sának átszervezése, feltétle­nül újabb, hatalmas lendü­letet biztosít a szocialista gazdaság számára. A főbb iparágak felépíté­sének alapos átszervezése feltétlenül magával hozza a munkatermelékenység növe­kedését, amely döntő krité­rium a szocializmus és a ka­pitalizmus gazdasági verse­nyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom