Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-25 / 278. szám

3 Kedd, 1958. december 9. PV f f | I ti ^••••••••••••••••••••••••••i>iiiiHmiiHHMimt»mHi>m»HH(mH>ii»nMi Dragabbat-lobbaf ! Ifjúmunkások és az albérlet Sok fogy a kínai selymekből — A 480 forintos kabátszövetet keresik — Jobbak a hazai gyártmányok Hallatlanul megnőttek az iíények. Két évvel ezelőtt / valaki bement a ruhás„ületbe, jönak, megfelelőnek találta a 290 forintos kamgam szövetet is. Ellenben, la ma lépi át ugyanaz a va^Id a különleges méteráruk boltjának küszöbét (a legelőkelőbb boltnak számit Szegeden) meg sem látja az úgynevezett kommersz árut. ^ 450 forintos börberi szövetekre mutogat inkább. Tirszerannyi fogy el ebből a vékonyszálú, finom, rugalmas anyagból, mint az olcsóbb fajtából. Drágábbat, jobbat, szebbet _ hallani a boltban egész t,ap. És ez nemcsak a belvárosi intelligenciára vonatkozik, hanem a kétkezi dolgozók tömegeire is. A fennebb említett üzlet alkalmatttjai elmondották, hogy "annak törzsvevőik a Textilmüvekből, a Kenderfonógyárból és így tovább. Ismernek egy fonónőt, aki rövid időn belül tőlük vett drága télikabát és kosztüm anyagot, a napokban pedig »ddy beer köpenyre valót vásárolt. Rendkívül sok elkel a kínai selymekből, mert igen tetszik a nőknek. Ezekből a príma hernyóselyem anyagokból nagyon szép kisestélyit lehet készíteni és a műselymekhez képest elég olcsó: 70—98 forint métere. Ügy viszik, mint a cukrot. Amíg ezekről a dolgokról beszélgettünk, bejött egy házaspár és télikabát-szövet iránt érdeklődött. Az aszszony, amikor megmutatták neki a 300 forintos anyagot, fanyalogva elfordult. Eléje '.ették a 480 forintosat is — azal sem volt megelégedve. Nem tudott semmilyen kifogást emelni ellene, csak gzt mondogatta, hogy nekik drágább dologra volna szükségük. Kiderült, hogy 700 forintos szövet után járnak már hosszabb ideje, de egyelőre sehol sem jutottak hozta. Megkérdeztük, mi ennek az oka? A válasz: arra való tekintettel, hogy drága, csak keveset igényeltek és kaptak eddig, de meglepetés érte őket. mert egykettőre szétkapkodták. Az igazat megvallva, keveset ie gyártanak még ebből a drága - A vas megyei Vép köziéiben, a sárvári cukorgyár télgaadasógában Európa valaennyi cukorrépa fajtával ösérleteznek. Kiválogatják aaoht a fajtákat, amelyek a Vas - W éghajlati és talajviszonyok között a legjobban díszének, a legmagasabb cukormaimat adják. Az kién a itgjobbak magvát öeszegyüjtöt*ík és a következő években Wbb szaporítják. fajtából. Aki tehát nagyon sürgősen akar most télikabátot csináltatni, annak meg kell elégednie a 48o forintos anyaggal, amelyből - talán mondani sem kell — szintén tízszerannyi fogy el, mint a 300 forintosból. Persze könnyen lehetséges, hogy hamarosan a 700 forint áru kabátnakvaló sem lesz hiánycikk, mert a piackutatás állandóan folyik. A Hazai Fésűsfonó és a többi textilüzem ma már rendszeresen kikéri a kereskedelem véleményét és a tájegységek igényeinek megfelelően gyártja és küldi az árut. S milyen árut! A híres és drága angolszövetek megítélésünk szerint "elbújhatnak* a 450—480 forintos hazai gyártmányok mellett. Látja ezt természetesen a vásárlóközönség is úgyannyira, hogy amikor választani kell, igencsak a magyar ipar termékeit választja, az angolt meg hagyja. Hiába, ma máinem elég a név, a márka — a minőség is fontos. 7\A népköztársaság kormánya a lapokban »A nepköztársasáp minden nem magyarul beszélő népéhez!* címmel fölhívást tett közzé, amelyben a nemzetiségeknek a »wilsoni önrendelkezési jogot* helyezi kilátásba. A püspöki kar levelet intézett Károlyihoz. »Az Egyház — mondja e nyilatkozat — a maga részéről a demokratikus fejlődés szolgálatára és a birtokreform megvalósítására készséggel ajánlja fel a kezei közt levő, arra alJtalmas földbirtokot.* (Erről az ígéretről az ellenforradalom idején megfeledkeztek!) A francia sajtó bizalmatlan az új Magyarország iránt. -Az a gyalázatos osztályuralom — írja az egyik francia újság —, amely fél évszázad óta kormányozza Magyarországot, nem kelthet bennünk részvétet még akkor sem, ha most egy népköztársaság álruhájában jelentkezik.* Sándor szerb trónörökös az újonnan alakult Jugoszlávia régense lett. Mackensen, a Balkánon rekedt német csapatok főparancsnoka nem hajlandó alávetni magát a fegyverszüneti föltételekben megkövetelt lefegyverzésnek. Az antant-hatalmak, mint a lapok írják, a monarchia helyen föderatív köztársaságot látnának szívesen. A színházakban negyedórás »tüntetűsztrájk* volt: az előadások megkezdésének időpontjában a színészek a színpadon összegyülekezve memorandumot adtak át az igazgatónak, melyben fizetésemelést és a szerződések megreformálását követelték. "A közönség — írják a lapok —, amely nem tudta, hogy miért kezdődik később az előadás, több helyen sürgető tappsal és dobogóssal adott kifejezést türelmetlenségének A Délmagyarország írja: "Vasárnap este, a János vitéz második felvonása előtt mutatta be a színház énekkara a köztársasági himnuszt, amelynek lelkesítésre aíkalmas verssorait a kiváló poéta: Juhász Gyula, a Délmagyarorszag munkatársa írta, mig lendületes zenéjét Fichtner Sándor komponálta, aki személyesen vezényelte hatásos szerzeményének bemutatását. A zsúfolásig megtelt nézöiür közönsége tetszéssel fogadta az első köztársasági himnuszt, amelyet megéljenzett és tapssal honorált.* Hollós József és Juhász Gyula kilépett a szegedi Nemzeti Tanácsból„ Levelükben többek között ezzel okolták meg elhatározásukat: »Amikor a Nemzeti Tanácsot megalakítottuk, egy forradalmi testület szervezése lebegett szemünk előtt, amelynek minden egyes tagja garancia arra,' hogy a nagy időknek megfelelő forradalmi radikalizmus eszméit minden vonalon megvalósítja. Azóta ez a testület újabb és újabb konzervatív elemek bevonásával egyre jobban eltávolodott eredeti céljától... a mi intencióinknak nem. megfelelők.* Dettre Jánost beiktatták kormánybiztos-főispáni tisztségébe. A Szabad Egyetem mai előadásán Bródy Mihály a magyar regény kialakulásáról. Juhász Gyula Maeterlinck és Rostand drámáiról beszélt. A szerb csapatok megszállták Újszegedet. D IVéhány hónapja arról írtunk, hogy milyen mélyreható változások • mentek végbe a munkásifjúság életében. • A cikk visszhangjaiként többféle megjegyezést hallottunk. Az észrevételezőik altalajban egyetértenek megállapításainkkal és S maguk is hangsúlyozzák, hogy a fiatalok£nak ma összehasonlíthatatlanul jobb keneSseti lehetőségük van, mint a múltban. £ Jobban öltözködnek, nagyobb a művelő"clési és szórakozási lehetőségük. Egy ©térítenek azzal, hogy ifjúságunk életszínvo"nalát nem lehet egyszerűen csak a kifi• zetett bérek alapján lemérni, mert nem • lehet anyagiakban kifejezni például azt* • hogy hazánkban törvény védi a fiatalo• kat. Mindezekhez azonban néhányan hoz•záfűzték a közhelynek tűnő megállapítást: • vannak még problémák. Megoldásra vár • például az ifjúmunkások lakásellátása. £ Ismeretes, hogy ez elsősorban nem a 5 legfiatalabb munkások, hanem a nagy5 családosok, a családi életet élő dolgozók • problémája. De maradjunk csak a 18—20— S 22 éveseknél • Igaz, hogy Szegedre ís sok parasztfiatal • került az üzemekbe. Egy részük kerékpárj ral, vonattal, vagy autóbusszal hazajár a f falujába. De akik távolabb laknak, vagy 2 váltott műszakban dolgoznak, nem tehe2tik meg, hogy rendszeresen hazajárjanak. 5 Munkásszállás pedig nagyon kevés van J Szegeden, és ahol van is, nem mindig S megfelelő. A Sziegedi Kenderfonógyár•nak, a Textilműveknek, vagy a Ruhagyárának például nincs semmilyen munkásszál"lása. Pedig sok vidékről származott fiatal • dolgozik ezekben az üzemekiben is. A kiSsebb üzemek meg nem is gondolnak arra, • hogy 8—10 fiatal dolgozójuk részére mun• kásszállást szervezzenek. • AZ építőipari vállalatok kivételével £ a munkáisfiataloknak nem marad • más hátra, mint hogy albérletben lakjaSnaik, nemritkán 300—350 forintos lakbér • mellett. Ennyiért még csak külön szobát • sem kapnak, csupán egy ágyat. Van ahol •négy-öt fiatalt zsúfolnak össze egy szo• bába. Az üzemi nőfelelősök értekezlete • után mondotta el egyik nagy textilüzemünk • nőfelelőse: egyik munkatársa, aki falusi • leány, például 1Ö0 forintot fizet lakbérért • No, — mondhatná valaki — ez tisztessé• ges ár. Igen ám, csak ennek van még pót2léka is. Történetesen egy özvegyasszony2nál lakik, aki házmester. A százasért egy 2 ágyat kap, de a fizetésen túl ő a házmes2 ter is. Sőt egyéb teendők elvégzésére is •kötelezett. Nyáron utcát, udvart, seper. 2 lépcsőházat mos, télen havat hány és ha 2 saját fehérneműjét mossa, háziasszonya 5 elvárja tőle, hogy az övét is kimossa. £ Hány ilyen albérlő van Szegeden, aki meg£ fizeti a tisztességes lakbért és ráadásul £ ledolgozza a "második műszakot*. Érde£ mes elgondolkozni problémáikon. Jó £ lenne például, ha a KISZ és szakszerveze"•••••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••! Vidéki csoportok látogatása a Nemzetközi Fotokiállitáson Na Városunk lakossága részéről a képzőművészeti alkotások megbecsülésére szemléltető példa a Nemzetközi Művészi Fotókiállítás iránti nagy érdeklődés. Vasárnap népes csoportok jöttek a kiállítás megtekintésére Szegedre Bajáról és Kiskunhalasról, külön autóbuszokon, valamint vasúton Kecskemétről és Hódmezővásárhelyről. Nap-nap után látogatják a kiállítást a diákcsoportok is. A belterületi iskolákon kívül a környékbeli városokból és falvakból mindenfelől, sőt még Gyuláról is jött egy iskoláscsoport a kiállítás megtekintésére Szegedre. Jól vizsgáztak a nyáron az univerzális traktorok •U év tav»z#i a szegedi homokos területein dolgozó gépállomások "G*— ^-rendszerű körmös trak'orainak jórészét — igen helyesen — könnyebb, gyorsan ""ogó univerzális gépekre félték ki. A részben új, Másrészt pedig távolabbi ?ópállomásokról ide összpon:ositott Zetorok és más uni"erüáüs gépek leginkább csak ' cséplés idején mutathatták tó hogy mit tudnak. Azóta 3»nban óriási a "keletjük«. •tóm keli már házalni a tódművesszövetkezetek emséinek talajmunkáért. A Igozó parasztok egymást jtógelózve sietnek a szerzőiek megkötésével. Jellem* hogy Bordány ban nem/ kt atom titka és hatalma S2?t harmadik előadásira I "tan. november 26-án. este u,?f»l kezdettel kerül sor a ./"noevasút kultúrtermében Lajos S8t. 34 szám.) Sj/aros légoltalmi parancsnok* „te az Építők rókuai MüíettS Otthona által rendet," előadást dr. Dombi Józset tslhÍLaz ..Atomenergia békés !raasználása» címmel. Előa tán levettük „Az első !on» című és a szovjet H^Jőmöről szóló dokumeni „ri. után levetítik „Az első ih£*8»>» elmú és a szovjet itiiM^füfől szóló dokumensimrlm«. valamint a „HiroHi .gyermekei" címö müvélaeáo tiunev. rég valóságos veszekedés volt amiatt, hogy kiknek szántsanak előbb a Dorozsmai Gépállomás Zetorjai. A traktorosoknak, különösen akik jól értik a mesterségüket és a gépeik is jók ! — távolról sem probléma mór az idényterv teljesítése. Maróti János az elmúlt dekádban már 182 százalékra teljesítette őszi tervét. Száznyolcvan helyett 337 normálholdnyi talajmunkát végzett el traktorával. Paplogó József 140, Varró Vilmos 166 százalékos őszi tervteljesitésével szerepel a legjobbak között. A traktorosok havi keresete eléri az átlagos két és fél, három és fél ezer forintot. A Dorozsmai Gépállomásra, ahol jelenleg 40 darab "Zetor 25-ös* gép van, körmöstraktorokért cserébe még újabb 10 Zetor érkezik, s rövid idő alatt úgynevezett »Zetor-gépáilomássá« fejlesztik. Hasonlóan "univerzá1 ódnak* a Kisteleki és a Sándorfalvi Gépállomások is. Decemberben 20 "U 2fi-as* magyar gyártmányú univerzális gépet kapnak a sándorfalviak. A mezőgazdaság szövetkezeti egyesítésének és gépesítésének eredményeképpen Bulgáriában erősen fellendült a veteménytermesztés. Erről tanúskodik a többi között a veteményfélék vetésterületének megnövekedése mellett a hektáronkénti hozam jelentős emelkedése is. A párt és a kormány több olyan intézkedést hozott, amelynek célja a veteményfélék termesztésének serkentése. Emelték egyes veteményfélék felvásárlási árait, ugyanakkor leszállították az üvegházi keret és táblaüveg árát. Ennek eredményeképpen az üvegházi termesztés erősen fellendült. Elterjedtebbé vált a korai vetemény termesztése is. Vetésterülete 195l-ben 2750 hektár, az idén viszont már 4800 hektár volt. A fedetlen területen termesztett korai vetemény féléket: paradicsomot, paprikát, uborkát tőzeggel és szervestrágyával töltött cserepekbe vetik el, ami 10-12 nappal meggyorsítja a termés beéréset. Képünkön Pelovo községben a korai uborka szedését láthatjuk. tek többet törődnének a munkásfiatalok* ilyenirányú érdekvédelmével fc. A lakásprobléma megoldását az állam £ Szegeden sem a 18—20 éves fiataloknál£ kezdi. Az a nagy erőfeszítés, amit a párt£ és az állam tesz, elsősorban a családos£ vagy házaséletet élő fiatalok lakásviszo-£ nyalnak megjavításáért teszi. Ennek meg-£ oldása sem könnyű feladat, hiszen több" évtizedes mulasztást kell pótolnunk és£ megnövekedett igényeket kell kielégítem. • Ai idősebbek megsegítését nem róják fel • fiataljaink, de hathatósabb érdekvédel- • műket jogosain reklamálják. Az érdekvédelem javítását, a lakásuzsora " leleplezését nem tekinthetjük csak kizárólag • a KISZ vagy szakszervezeti szervek fel- • adatainak, még ha munkásfiatalokról is • van szó. Állami szerveinknek hathatós £ támogatást kell nyújtania ehhez, de ma-£ guknak a fiataloknak is. Tárják fel bát- £ ran problémáikat és leplezzék le a lakás-" uzsorásokat. Sajnos, még mindig kezükben 5 a lehetőség, a nagy lakás. Elsősorban nem • is a házmestemékről van szó, hanem a! több szobával rendelkező, a múltban • "proli szagot nem bíró«, i más munkáján • jó módban éldegélőkről, akik most ahe-5 helyett, hogy megfognák a munka végét,! így tartják fenn magukat. lolgozó fiataljaink, a 18—21 évesek • lakásproblémáinak megoldása na- • gyom fontos feladat. Nem elvetendő \ a véleményt nyilvánítók javaslata, hogy • hozzanak létre Szegeden központi ifjúsági • munkásszállást. Lehetne e szálló gazdája 2 a szakszervezet, vagy a KISZ, esetleg mind £ a kettő együttesen. Nemes célkitűzés íe-£ hetne egy ilyen szálló létesítése a szegedi £ KlSZ-szervezeteknek. Nem is csak az épí-£ tőmunkára gondolunk, hanem széles ifjú- £ sági társadatali akcióra, amely keretében £ lehetne kultúrműsorokat, sport rendezve- £ nyeket és a tél folyamán bálakat is ren- £ dezni. Ezek bevételét erre a nemes célra, lehetne fordítani. Bizonyára segítenének £ anyagi hozzájárulással a szakszervezetek * és vállalatok is. Nem tennék rossz helyre £ pénzüket, vagy a bontásból kikerült építő- • anyagukat. " Természetesen nem ingyen 'és örökre • kapnának itt szállást, lakást a fiatalok, • csak még meg nem házasodnak, vagy *kí • nem öregszenek«. Mondjuk 24 éves élet- £ korukig. Szóval, amikor tűi vannak a kez- £ deti lépéseken, amikor már maguk is £ megszokták az önállóságot, • érettebb £ munkásokká lettek. agy fába vágná fejszéjét a szegedi £ KISZ-bizottság egy központi if- £ jósági munkásszálló létesítésével, amely- £ nek javaslata még kidolgozatlan. De ha £ fel tudott épülni lényegében társadatai" összefogással a mihálytelki és ságvárite- • lepi egészségház és épül a mihálytelki * napköziotthon, akkor úgy hisszük, nem" lehetetlen egy ifjúmunkás-szálló Jétreho- • zása se m. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••aé | Különleges gyóg yszerkészitmé nyekkel készül az éj évre a Gyógyszeripari Vállalat A szegedi Gyógyszeripari Vállalat eddig is havonta mintegy 25—30 gyógyszerféleséggel járult Szeged és Csongrád megye gyógyszerellátásához. Sőt e nagy menynyiségű gyógyszerkészítmények mellett ebben az évben már folyamatosan gyártották az Amonium clorátumot, amellyel államunknak sok külföldi devizát takarítanak meg. Ezenkívül a külföldről érkező gyógyszerek kiszerelését is e vállalat dolgozói végzik eL S itt szeretnénk megnyugtatni azokat a betegeket, akik nehezen, hosszabb várakozás után jutottak eddig különleges gyógyszereikhez: a Gyógyszeripari Vállalatnál nagyobb mennyiségű különleges belés külföldi gyógyszerek várnak kiszerelésre, amelyeket még ez évben eljuttatnak a gyógyszertárakba és a kórházakba. 1959-ben tovább bővítik a gyártásra kerülő gyógyszerek skáláját. Ügynevezett galenusi készítményeket gyártanak, amely sok fontos gyógyszernek szolgál alapanyagul. Az új készítmények gyártásához korszerűsítik az ^ üzem laboratóriumát. így például hamarosan egy óránként 120 liter vizet desztilláló készülékkel bővül, korszerűsödik a vállalat vegykonyhája. Még ebben az évben elkészül egy vákuum desztilláló készülék, melyet növényi kivonatok készítésére használnak majd. 1959 első negyedében pedig korszerű kenőeskeverőgép könynyíti, gyorsítja a Gyógyszeripari Vállalat dolgozóinak munkáját, s javítja a gyógyszerellátást. nffc L