Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

5 Szombat, 1958. november 22. Testvérvárosunk életéből Brno rohamos fejlődés előtt A kerületi se előtt Brno a történelmi Morvaország és Szilézia székvárosa volt. 1949 óta Brno kerületi székheily, la­kosságának számára nézve a köztársaság második legna­gyobb városa. Itt tartják az országos gépipari kiállításo­kat é6 a kormány döntése értelmében 1959-től kezdve itt rendezik a nemzetközi árum in tavásárokat. A fejlett gép- és textilipa­róról híres város nemcsak érdekes, de megkapóan 6aép is. XIII. századbeli templo­mok tőszomszédságában mo­dern lakóházak, kis családi házak épülnek. A piros te­tős épületek felett zöldellő hegylánc, a Morva Karszt ködbe vesző nyúlványa dí­szeleg. Az egyik, kétezer la­kásra tervezett lakótelep építkezésén most végzik a befejező munkálatokat. A régi Brno szoborrá me­revedett sárkányairól és öreg városházájáról, ma a Város Nemzeti Bizottság fes­tői épületéről nevezetes. Az új Brno az országos gépipari kiáliításrófl. A tavalyinak egymillió hatszázezer láto­gatója volt. Persze nem vé­letlen, hogy éppen Brnóban rendezték a gépipari killító­sokat. A Zetór traktor, az Első Brnói Gépgyár turbinái és kazánjai, a Zeta írógépek messzire elvitték a város hírnevét, s a textilszakem­berek között a brnói posztó, szövet ugyancsak jó hang­zású. Az eddigi jó tapaszta­latok lehetővé tették, hogy a volt Prágai Mintavásár ha­gyományait felélesztve, 1959 szeptemberében kitárjuk a brnói kiállítás kétszeresére kiépítendő területét, pavi­lonjait, csarnokait az egész világ érdeklődői, vevői, és eladói száméra, örvendetes tény, hogy az onszágo6 ki­állításból nemzetközi áru­mintavásár lesz. Ezentúl nemcsak Csehszlovákia, ha­nem a szocialista és kapita­lista világ számos állama fog Brnóban gépipari termé­keivel és nyersanyagaival vetélkedni, sőt bejelentették már részvételüket olyan ke­vésbé fejlett államok is, me­lyek nemzetközi vásáron még sohasem vettek részt Nem csoda, hogy Kratoch­vilová elvtársnő, az újonnan létesített vállalat a Brnói Árumintavásár dolgozója büszkén kalauzol a nemzet­közi vásárnak szánt hatal­mas területen. — A négyszázezer négy­zetméternyi kiállítási terü­letből hatvanezer négyzet­méter lesz fedett — tájé­koztat. Az eddigi kiállítá­sokról már előnyösen ismert "A* pavilon mellett elké­szült a legsúlyosabb megter­helést kibíró, galériával kö­rülövezett, teljesen korszerű »B« pavilon. Rakják mór az alapjait a »C« pavilonnak, készülnek a tervei a »Z« pa­vilonnak és a tízemeletes központi kereskedelmi és sajtópalotának. örül az ember lelke, ha ilyeneket hall. és még job­ban, ha lát. Mert ez itt nem álom, hanem részben már eleven valóság. És aki isme­ri Pisarik elvtársat, az új intézmény fáradhatatlan és harcos igazgatóját, Kratoch Vilová elvtársnő és a többi felelős dolgozó lelkesedését, elhiheti, hogy az új nemzet­közi vásártelep nemcsak az ünnepélyes megnyitásra, de jóval előbb elkészül. A sok gyár — 270 van belőlük — részben a város peremén működik, részben elvész az öreg házak között. A Svratka folyócska roman­tikus viziútján kívül meg­számlálhatatlanul sok autó­buszjárat, helyi vonat és vil­lamos szállítja az üzemek dolgozóit. Az öreg város t~ talodik. Csinosítja magát. Ez is a népi demokrácia jellem­vonása. Az állomással szem­ben a Hotel Brno hatalmas épülete. Világvárosi színvo­nalon teljesen modernizál­ták. Persze a növekvő ide­genforgalomra való tekin­tettel új szállodát is építe­nek. Az utcán a nap minden időszakában hullámzik a tö­meg. Érkezők és hazaindu­lók, bevásárló háziasszonyok, nézdegélő idegenek állnak meg az ízléses kirakatok előtt és vásárolnak az áruval zsúfolt üzletekben. Érdekes jelenség, hogy egész 6or ki­sebb élelmiszerüzletet meg­szüntettek. A jövő a tágas, szellős, világos, nagy üzlete­ké, áruházaké. Igy is meg­állapítható, hogy a köztár­saságban talán itt van a legtöbb élelmiszer- és könyv­üzlet, A brnólak fizikai és szellemi táplálékkal egyaránt jói el vannak látva. Figye­lemre méltó az is, hogy igen sok az utcai elárusítóhely, ízes gyümölcsöt árusítanak bennük az idei bő termés­ből, de mellettük édességet, virágot is. Odébb forró virs­lit falatoznak jóízűen a járó­kelők. Az emberek udvaria­sak, tolongás, hangoskodás még a legzsúfoltabb áruház­ban, villamoson sincs. Min­denki türelmesen várja, míg sorra kerül. Az üzletekben különösen előzékeny a ki­szolgálás. Egy ukrán túrista mesélte, mennyire jólesett neki, amikor valami apró­ság vásárlása után az eladó azt mondta: — Köszönöm. — Nekem volt valamire szükségem, az én rendelke­zésemre állt az eladó — mondta ukrán ismerősöm —, mégis ő mondott köszönetet, amiért szolgálatomra lehe­tett. Brnónak állandó opera­és balettszínháza van. Ezen­kívül persze több más szín­háza és kultúrintézménye. A színházakat állandó bérlők látogatják: munkások, fő­iskolások. a várce értelmisé­ge, kereskedelmi alkalma­zottak, vasutasok. Az utcákon, aránylag sok a neonvilágí­tás. Az új kor fényei ra­gyogják be a gótikus remek­műveket és a régi városhá­za tornyát, ahonnan valaha harangszóval jelezték az el­lenség közeledtét. A bolthaj­tásos kapu alatt szétterpesz­tett lábakkal függő hatszáz­éves krokodil ugyancsak cso­dálkozhat a világvárosi fé­nyeken: az ő idejében még a petróleumlámpa is újdon­ságnak számított... A városra az otthon és a gyermekszeretet a legjellem­zőbb. Ahány brnóival csak beszéltem, szót ejtett a tele­vízióról és a vikend-házról. Vagy úgy mint megvalósult álomról, vagy úgy mint nemsokára beteljesülő vágy­ról. Ami lényegében annyit jelent, hogy jövőre újabb ta­karos kis vikend-házakkál gyarapodik a Svratka partja, a köztársaság legsűrűbben beépített s egyik legszebb üdülő-pihenő területe.., Síily Imre Egy jól dolgozó szülői munkaközösség A szülői munkaközösségek évről évre erősödnek az isko­lákban, az óvodákban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a leghatározottabb segítséget anyagi téren nyújtják. Pótolják a hiányzó felszerelést, bővítik az isko­lai, az óvodai könyvtárat, játékokat vesznek a napkö­zi otthonok számára. Segí­tik, támogatják az oktatási Intézményt. Közös kassza Igy van ez a Hajnóczy ut? cai óvoda esetében is. Ter­mészetesen sok függ a szü­lői munkaközösség elnöké­nek személyétől. Hogyan ak­tivizálja a szülői munkakö­zösségek tagjait, a szülőket. Szélpál Istvánné a szülői munkaközösség elnöke ki­válóan tölti be funkcióját. Az elmúlt évben a szülői munkaközösség jól sikerült évzáró ünnepséget rendezett. A büfé, a tombola tiszta bevétele 1800 forint volt. Ebből a pénzből gazdálkod­tak az 1958—59-es tanév ele­jén. Az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál olcsó, Megbüntették a tejhamisítókat A szegedi járásban tejha­misítókat vontak felelős­ségre. Szűcs Imrét (Zákányszék 268) 600, Kormányos Istvánt (Szatymaz 21) 400, Kiss Ist­vánnét (Balástyafehértó 42) 200, Király Józsefnét (Szaty­mazfehértó 128) 200, Juhász Jánost (Szatymazfehértó 153) 200, Sisák Jánost (Kistelek, tanya 163) 300, Farkas Mi­hálynét (Tápé, Rét 140) 300, Masa Andrást (Domaszék 544) 500, Juhász Imrénét (Üllés, Árpód-dűlő 8) 300 és Borbély Istvánt (Kiskun­dorozsma Subasa-dűlő 11) 400 forint pénzbüntetéssel sújtották. kedvezményes áron 37 mé­ter szőnyeget vásároltak. A megmaradt pénzből s a szülőktől összeszedett ösz­szegböl most vásároltak 100 méter tüllfüggönyt. A füg­gönyökhöz szükséges karnist a Fémipari Vállalat készíti el díjmentesen. A szülőkkel való közös megegyezés alapján rendsze­res tagdíjat fizetnek a szü­lők. Akad nem is egy olyan szülő, aki „10—20 forintot ad a közös kasszába havonta. Ebből aztán könnyen gaz­dálkodnak. Nemrégen 1200 forint értékű játékot, képes­könyvet vettek a napközi otthon lakói számára. Az ő pénzükből festtették le a bútort, készítettek akváriu­mot. Díszítik, szépítik gyerme­kük második otthonát, az óvodát. Most a Hódmezővá­sárhelyi Majolikagyárral tárgyalnak, s kérik, küldje­nek az óvoda díszítéséhez dísztányérokat, vázákat és egyéb dísztárgyakat. Odaadóan A szülői munkaközösség munkaterv szerint dolgozik. Munkatervükben rögzítik a legfontosabb tennivalókat. Az eddigi feladatokat be­csülettel és nagyon odaadó­an teljesítették, s most két nagy ünnepség megszervezé­sén dolgoznak. Minden év­ben szép Télapó ünnepséget rendeztek a gyermekek szá­mára, de az idei ünnepsé­get még szebbé, még felejt­hetetlenebbé akarják tenni. Már most gyűjtik a lisztet, a diót, a mákot a sütemény­hez, a pénzt a játékokra. Szélpál Istvánné nem is­mer lehetetlent. Az óvoda kis lakóiért mindent meg­tesz. Gyárakról gyárakra jár, s kér segítséget. S van-e olyan üzem, amely vissza tudná utasítani a kérést, ha gyermekekről van szó? És a Hajnóczy utcai óvoda év­ről évre fejlődik, gyarapszik. Játékraktárukat sok óvoda megirigyelné. Egyéb eszkö­zökben sincs hiány, s ez mind-mind a szülői munka­közösség munkájának kö­szönhetik. (H-né) Röszkei kívánság s ami a megvalósításához kell Sok ftdu lakossága na­gyon örülne, ha olyan kö­zel feküdne községük a vá­roshoz, mint Röszke. Rész­két alig 13 kilométer vá­lasztja el Szegedtől, s most mégis mérföldeknek tűnik ez a távolság. Esténként, s napközben is menetrendszerűen közlekedő járművek tucatja hozza-vi­szi a környező falvak la­kóit Szegedre, esténkint mo­ziba, színházba. Nem prob­léma a Szegeden dolgozó, faluról bejáró munkások közlekedése sem. Röszkén, ebben a legnagyobb Szeged vidéki paprikás faluban azonban más a helyzet A menetrend szerint közlekedő autóbusz csak Mihálytelekig jár. Megfelelő kövesút hiá­nyában nem mehet tovább. A régi, három méter szé­les kövezett úttest, amely Röszkéig vezet, alkalmat­lan arra, hogy autóbusz is közlekedjék rajta. Amikor építették, nem volt más rendeltetése, minthogy a gazdag szegedi kereske­dők beszállítsák rajta az összevásárolt nagy mennyi­ségű paprikát. S abban az időben maga a lakosság sem támasztott ezzel az úttal szemben egyéb igényt. Az­óta persze nagyot fordult a világ. Mint mindenütt, Rösz­kén is megnövekedett az emberek kultúrszomja, s ha buszjárat lenne, naponta legalább 5—600 ember ér­kezne rajta Szegedre mun­kába, iskolába, délutánon­ként pedig szórakozni. Mindez azonban csaknem lehetetlen a keskeny útbur­kolat miatt. Nyáron moto­rokkal, kerékpárokkal te­szik meg általában Szeged­re az utat a röszkeiek, akik­nek alkalmatlan a reggeli és esti vonatforduló. Oszi esőzések, téli havazások, ta­vaszi olvadások idején ez azonban nagyon nehéz. A kívánság tehát az, hogy legalább egy méterrel ki kell szélesíteni ezt az úttes­tet. A röszkeiek nem kí­vánnak ehhez az államtól különösebb anyagi támoga­tást.- Csupán csak erkölcsi segítséget és szakmai irányí­tást. A falu dolgozó parasztjai vetették fel: ha kevés a községfejlesztési alap, kez­deményezzen a tanács tár­sadalmi munkát és gyűj­tést az ügy érdekében. Minden tehetősebb gazda ál­dozna erre legalább 2—300 forintot. Márpedig Röszkén nagyon kevesen vannak* akik nem számítanak a te­hetősek közé. Ezen túlme­nően társadalmi munkában vállalják az anyagszállítást és a kubikmunkát is. Az úttest kiszélesítésével Röez­ke Szeged egy igazi darab­jává lehetne, mert a mi­hályteleki buszjáratot meg lehetne hosszabbítani. A falu hatezer lakója akarja ezt nagyon. Csupán az kell, hogy az illetékes hatóságok is kezükbe ve­gyék az ügyet, elkészítsék a terveket, hogy munkához foghassanak. A lakosság bizalma most az üggyel kapcsolatban az új­jáválasztott községi tanács­ban van. Természetesen kell ehhez a járási tanács segít­sége is. RAZZIA Uj magyar film Nádassy László fiatal film­rendezőnknek ez az első já­tékfilmje. Első film és kí­sérlet — ami a rendező bá­torságát dicséri. Kísérlet ez a film, egy filmszerű eszközök- kommunista munkás kel, szinte megoldhatatlan- ségével a határozott, nak látszó téma sikeres filmrevitelére. Hogyan éb­VtV JVemzetközi síkon folynak az előkészületek a decem­ber közepén kezdődő béketárgyalásokra. Wilson amerikai elnök a tárgyalásokra Európába jön. A pápa is részt akar venni a békekonferencián. Az európai politiku­sok nyilatkozatainak fő jellemvonása, amint a lapok köz­lik: »Félelem a bolsevizmustól.« Németországban erősödik a Spartacus-mozgalom; nagygyűlésükön Liebknecht Károly és Luxemburg Róza nagyhatású beszédet tartott. Ausztriában fehérgárdák alakultak a császárság visz­szaállitására. »Bizonyosra vehető — írja ez egyik lap —, hogy a Svájcba menekült kamarilla ellenforradalomra gondol Magyarországon is." A szocialisták nyomására az osztrák­német államtanács hivatalosan értesítette a magyar kor­mányt, hogy nem követel Magyarországtól területet, csak önrendelkezési jogot a Nyugat-Magyarországon élő osztrák népességnek. A lapokban leleplezések jelentek meg Habsburg Ká­rolyról, aki IV. Károly néven pár nappal ezelőtt még ma­gyar király volt. E szerint horvát és cseh küldöttségeknek területeket ígért Magyarországból, ha önálló királysággá alakulnak és őt tartják meg cseh és horvát királynak! Napok óta tart a fővárosban az ún. fölibirtokpolitikai ankét, amely a földreform előkészítését célozza. Megjelent a választójogi törvény. Megint nő országosan a spanyolnátha-járvány. Az utolsó napon 463 betegről és 30 halálos áldozatról érkezett jelen­tés. red egy tisztaságában naiv emberi lélek öntudatra, ho­gyan jut el Gere János to­ponári parasztfiú, a gyámol­talan ténfergéstől Tóth József segít­bátor cselekvésig? Nagy Lajos no­vellája, amelyből Bencsik Imre írt filmtörténetet, Gere Jánosnak ezt az átformálódá­sát, emberré érését állítja vizsgálódásának középpontjá­ba. öt oldalas novellából kellett másfél órahosszás filmet csinálni — talán eb­ben rejlik a gyökere a film gyengéinek, a film alkotói által elkövetett hibáknak. Túlságosan is sok mel­lékepizódot kellett beiktat­ni, betűzdelni, hogy a cse­lekményszegény elbeszélés­ből valamennyire cselek­ményes film készülhessen. Ezek a betűzdelések, hozzá­szabdalások, amellett, hogy a film még így is vontatott és •selekményszegény maradt, természetesen a művészi hi­tel rovására mentek. Es az­tán itt van a -Remény utca 4« cím megtudásának ab­szurduma. A valószínűt­len helyzetek és fordula­tok végsősoron kételkedést keltenek a nézőben, a hite­les tartalom, a hősök lelki árnyalásának hitelessége iránt is. Ez a film legna­gyobb hibája. A Razzia legnagyobb eré­nye Hildebrand István ope­ratőr magasrendűen művészi munkája. Kevés ilyen szé­pen fényképezett filmünk van még. A szereplők közül elsősorban Szirtes Ádám ne­vét kell megemlíteni, aki Ge­re Jánost alakította. Színé­szi tehetségét dicséri, hogy zökkenés nélkül siklott át a rendkívül nehéz szerep leg­kényesebb buktatóin, s az ál­tala formált Gere olyan, mint ahogy azt Nagy Lajos a novellájában megelevenítet­te. Görbe János Tóth József, a kommunista munkás sze­repében a színészmesterség fölényes birtoklásával, a mesterségbeli fogások egész kelléktárának fölvonultatá­sával hat elsősorban a néző­re. Az általa formált alak — talán azért is, mert a film folyamán semmit sem fejlődik, ellentétben a Szir­tes alakította Gere János di­namikus fejlődésével — el­halványodik, kissé elszürkül Gere hús-vér figurája mel­lett. Ez is hozzájárul aztán a nézőnek az egész probléma megoldásában való kételke­déséhez, tudniillik ahhoz, hogy az üldözött kommunis­ta munkás, Tóth József a rendőrség elől menekülve két nap alatt kommunistává formál egy tiszta, de a kom­munistamozgalomtól nagyon távol álló másik embert. Kisebb szerepében Jó tel­jesítményt nyújtott Bulla El­ma is. Ránki György filmze­néje szintén a Razzia mű­vészi értékét gazdagítja. ÍP — P) Hiányosak a biztonsági berendezések több egyetemi intézetten Balesetelhárítási és biz­tonsági berendezések felett tartott szemléket több sze­gedi nagyüzemben a Köz­egészségügyi cs Járvány­ügyi Állomás. Látogatást tet­tek az ellenőrzők a Szegedi Orvostudományi Egyetem több intézetében is. Megál­lapításuk szerint ezekben az intézetekben többféle biz­tonsági berendezést kell fe­lülvizsgáltatni, különösen az elektromos földeléseket, mert nagyom elhanyagoltak, en­nélfogva állandó veszélyt je­lenthetnek. Ide tartozik az is, hogy egyes intézetekben nincs kellő biztonsági esz­köz és felszerelés a röntgen­sugár káros kihatásainak el­hárítására. Egyes egyetemi épületek emeleteinek ablaktisztítása sem biztonságos, hiányzanak a biztonsági övek rögzítésé­re szolgáló falba, vagy az ablak alá épített rögzítők. A szociális beren.tfezésekröl szólva az ellenőrzők megál­lapították, hogy a Mikrobio­lógiai Intézetben nincs még megfelelő öltöző az ott dol­gozók részére, s ezen sürgő­sen változtatni kell. Az első lépések •.. Négy nappal ezelőtt választották meg Szeged-Alsóvá­roson a 39-es körzet lakói Berta Józsefet tanácstagnak. Ismerték őt az emberek, mint a Hazafias Népfrontban ügyük képviselőjét, s tudták róla, hogy a Göngyölegellátó Vállalat fiatal igazgatója. Bíztak benne — ezért szavaz­tak reá. S Berta József első tanácstagi lépései is azt bizo­nyítják, hogy nem csalatkoznak benne választói. Lehet, hogy a Hattyas-sor, a Nyíl utca környékén lakók még nem is tudják: érdekükben járt el már a választás utáni első napokban tanácstagjuk. Ugyanis a Hattyas-sor és a Nyíl utca sarkán van egy kútkifolyó, amiből csak nagyon gyenrún folyik a víz. Erre többen panaszkodtak, azon­ban ez a kifolyó éppen a Göngyölegellátó Vállalat terü­letén levő anyakútból kapja a vizet. Most a vállalat igaz­gatója az államhatalom helyi képviselője is lett: elment a harmadik kerületi tanácshoz és bejelentette, hogy kii'd­jenek ki egy szakembert, aki megnézi, mi baja van a ki­folyónak. Ha valóban az anyakút ad kevés vizet, akkor a vállalat — mivel a kút a tűzbiztosítást is szolgálja — rendbehozatja. Az intézkedések már megtörténtek, — lesz bővizű kútkifolyó a Nyíl utca sarkán: Berta József tanácstag elintézi...

Next

/
Oldalképek
Tartalom