Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

5 Szombat, 1958. november 22. Testvérvárosunk életéből Brno rohamos fejlődés előtt A kerületi se előtt Brno a történelmi Morvaország és Szilézia székvárosa volt. 1949 óta Brno kerületi székheily, lakosságának számára nézve a köztársaság második legnagyobb városa. Itt tartják az országos gépipari kiállításokat é6 a kormány döntése értelmében 1959-től kezdve itt rendezik a nemzetközi árum in tavásárokat. A fejlett gép- és textiliparóról híres város nemcsak érdekes, de megkapóan 6aép is. XIII. századbeli templomok tőszomszédságában modern lakóházak, kis családi házak épülnek. A piros tetős épületek felett zöldellő hegylánc, a Morva Karszt ködbe vesző nyúlványa díszeleg. Az egyik, kétezer lakásra tervezett lakótelep építkezésén most végzik a befejező munkálatokat. A régi Brno szoborrá merevedett sárkányairól és öreg városházájáról, ma a Város Nemzeti Bizottság festői épületéről nevezetes. Az új Brno az országos gépipari kiáliításrófl. A tavalyinak egymillió hatszázezer látogatója volt. Persze nem véletlen, hogy éppen Brnóban rendezték a gépipari killítósokat. A Zetór traktor, az Első Brnói Gépgyár turbinái és kazánjai, a Zeta írógépek messzire elvitték a város hírnevét, s a textilszakemberek között a brnói posztó, szövet ugyancsak jó hangzású. Az eddigi jó tapasztalatok lehetővé tették, hogy a volt Prágai Mintavásár hagyományait felélesztve, 1959 szeptemberében kitárjuk a brnói kiállítás kétszeresére kiépítendő területét, pavilonjait, csarnokait az egész világ érdeklődői, vevői, és eladói száméra, örvendetes tény, hogy az onszágo6 kiállításból nemzetközi árumintavásár lesz. Ezentúl nemcsak Csehszlovákia, hanem a szocialista és kapitalista világ számos állama fog Brnóban gépipari termékeivel és nyersanyagaival vetélkedni, sőt bejelentették már részvételüket olyan kevésbé fejlett államok is, melyek nemzetközi vásáron még sohasem vettek részt Nem csoda, hogy Kratochvilová elvtársnő, az újonnan létesített vállalat a Brnói Árumintavásár dolgozója büszkén kalauzol a nemzetközi vásárnak szánt hatalmas területen. — A négyszázezer négyzetméternyi kiállítási területből hatvanezer négyzetméter lesz fedett — tájékoztat. Az eddigi kiállításokról már előnyösen ismert "A* pavilon mellett elkészült a legsúlyosabb megterhelést kibíró, galériával körülövezett, teljesen korszerű »B« pavilon. Rakják mór az alapjait a »C« pavilonnak, készülnek a tervei a »Z« pavilonnak és a tízemeletes központi kereskedelmi és sajtópalotának. örül az ember lelke, ha ilyeneket hall. és még jobban, ha lát. Mert ez itt nem álom, hanem részben már eleven valóság. És aki ismeri Pisarik elvtársat, az új intézmény fáradhatatlan és harcos igazgatóját, Kratoch Vilová elvtársnő és a többi felelős dolgozó lelkesedését, elhiheti, hogy az új nemzetközi vásártelep nemcsak az ünnepélyes megnyitásra, de jóval előbb elkészül. A sok gyár — 270 van belőlük — részben a város peremén működik, részben elvész az öreg házak között. A Svratka folyócska romantikus viziútján kívül megszámlálhatatlanul sok autóbuszjárat, helyi vonat és villamos szállítja az üzemek dolgozóit. Az öreg város t~ talodik. Csinosítja magát. Ez is a népi demokrácia jellemvonása. Az állomással szemben a Hotel Brno hatalmas épülete. Világvárosi színvonalon teljesen modernizálták. Persze a növekvő idegenforgalomra való tekintettel új szállodát is építenek. Az utcán a nap minden időszakában hullámzik a tömeg. Érkezők és hazaindulók, bevásárló háziasszonyok, nézdegélő idegenek állnak meg az ízléses kirakatok előtt és vásárolnak az áruval zsúfolt üzletekben. Érdekes jelenség, hogy egész 6or kisebb élelmiszerüzletet megszüntettek. A jövő a tágas, szellős, világos, nagy üzleteké, áruházaké. Igy is megállapítható, hogy a köztársaságban talán itt van a legtöbb élelmiszer- és könyvüzlet, A brnólak fizikai és szellemi táplálékkal egyaránt jói el vannak látva. Figyelemre méltó az is, hogy igen sok az utcai elárusítóhely, ízes gyümölcsöt árusítanak bennük az idei bő termésből, de mellettük édességet, virágot is. Odébb forró virslit falatoznak jóízűen a járókelők. Az emberek udvariasak, tolongás, hangoskodás még a legzsúfoltabb áruházban, villamoson sincs. Mindenki türelmesen várja, míg sorra kerül. Az üzletekben különösen előzékeny a kiszolgálás. Egy ukrán túrista mesélte, mennyire jólesett neki, amikor valami apróság vásárlása után az eladó azt mondta: — Köszönöm. — Nekem volt valamire szükségem, az én rendelkezésemre állt az eladó — mondta ukrán ismerősöm —, mégis ő mondott köszönetet, amiért szolgálatomra lehetett. Brnónak állandó operaés balettszínháza van. Ezenkívül persze több más színháza és kultúrintézménye. A színházakat állandó bérlők látogatják: munkások, főiskolások. a várce értelmisége, kereskedelmi alkalmazottak, vasutasok. Az utcákon, aránylag sok a neonvilágítás. Az új kor fényei ragyogják be a gótikus remekműveket és a régi városháza tornyát, ahonnan valaha harangszóval jelezték az ellenség közeledtét. A bolthajtásos kapu alatt szétterpesztett lábakkal függő hatszázéves krokodil ugyancsak csodálkozhat a világvárosi fényeken: az ő idejében még a petróleumlámpa is újdonságnak számított... A városra az otthon és a gyermekszeretet a legjellemzőbb. Ahány brnóival csak beszéltem, szót ejtett a televízióról és a vikend-házról. Vagy úgy mint megvalósult álomról, vagy úgy mint nemsokára beteljesülő vágyról. Ami lényegében annyit jelent, hogy jövőre újabb takaros kis vikend-házakkál gyarapodik a Svratka partja, a köztársaság legsűrűbben beépített s egyik legszebb üdülő-pihenő területe.., Síily Imre Egy jól dolgozó szülői munkaközösség A szülői munkaközösségek évről évre erősödnek az iskolákban, az óvodákban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a leghatározottabb segítséget anyagi téren nyújtják. Pótolják a hiányzó felszerelést, bővítik az iskolai, az óvodai könyvtárat, játékokat vesznek a napközi otthonok számára. Segítik, támogatják az oktatási Intézményt. Közös kassza Igy van ez a Hajnóczy ut? cai óvoda esetében is. Természetesen sok függ a szülői munkaközösség elnökének személyétől. Hogyan aktivizálja a szülői munkaközösségek tagjait, a szülőket. Szélpál Istvánné a szülői munkaközösség elnöke kiválóan tölti be funkcióját. Az elmúlt évben a szülői munkaközösség jól sikerült évzáró ünnepséget rendezett. A büfé, a tombola tiszta bevétele 1800 forint volt. Ebből a pénzből gazdálkodtak az 1958—59-es tanév elején. Az Újszegedi KenderLenszövő Vállalatnál olcsó, Megbüntették a tejhamisítókat A szegedi járásban tejhamisítókat vontak felelősségre. Szűcs Imrét (Zákányszék 268) 600, Kormányos Istvánt (Szatymaz 21) 400, Kiss Istvánnét (Balástyafehértó 42) 200, Király Józsefnét (Szatymazfehértó 128) 200, Juhász Jánost (Szatymazfehértó 153) 200, Sisák Jánost (Kistelek, tanya 163) 300, Farkas Mihálynét (Tápé, Rét 140) 300, Masa Andrást (Domaszék 544) 500, Juhász Imrénét (Üllés, Árpód-dűlő 8) 300 és Borbély Istvánt (Kiskundorozsma Subasa-dűlő 11) 400 forint pénzbüntetéssel sújtották. kedvezményes áron 37 méter szőnyeget vásároltak. A megmaradt pénzből s a szülőktől összeszedett öszszegböl most vásároltak 100 méter tüllfüggönyt. A függönyökhöz szükséges karnist a Fémipari Vállalat készíti el díjmentesen. A szülőkkel való közös megegyezés alapján rendszeres tagdíjat fizetnek a szülők. Akad nem is egy olyan szülő, aki „10—20 forintot ad a közös kasszába havonta. Ebből aztán könnyen gazdálkodnak. Nemrégen 1200 forint értékű játékot, képeskönyvet vettek a napközi otthon lakói számára. Az ő pénzükből festtették le a bútort, készítettek akváriumot. Díszítik, szépítik gyermekük második otthonát, az óvodát. Most a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárral tárgyalnak, s kérik, küldjenek az óvoda díszítéséhez dísztányérokat, vázákat és egyéb dísztárgyakat. Odaadóan A szülői munkaközösség munkaterv szerint dolgozik. Munkatervükben rögzítik a legfontosabb tennivalókat. Az eddigi feladatokat becsülettel és nagyon odaadóan teljesítették, s most két nagy ünnepség megszervezésén dolgoznak. Minden évben szép Télapó ünnepséget rendeztek a gyermekek számára, de az idei ünnepséget még szebbé, még felejthetetlenebbé akarják tenni. Már most gyűjtik a lisztet, a diót, a mákot a süteményhez, a pénzt a játékokra. Szélpál Istvánné nem ismer lehetetlent. Az óvoda kis lakóiért mindent megtesz. Gyárakról gyárakra jár, s kér segítséget. S van-e olyan üzem, amely vissza tudná utasítani a kérést, ha gyermekekről van szó? És a Hajnóczy utcai óvoda évről évre fejlődik, gyarapszik. Játékraktárukat sok óvoda megirigyelné. Egyéb eszközökben sincs hiány, s ez mind-mind a szülői munkaközösség munkájának köszönhetik. (H-né) Röszkei kívánság s ami a megvalósításához kell Sok ftdu lakossága nagyon örülne, ha olyan közel feküdne községük a városhoz, mint Röszke. Részkét alig 13 kilométer választja el Szegedtől, s most mégis mérföldeknek tűnik ez a távolság. Esténként, s napközben is menetrendszerűen közlekedő járművek tucatja hozza-viszi a környező falvak lakóit Szegedre, esténkint moziba, színházba. Nem probléma a Szegeden dolgozó, faluról bejáró munkások közlekedése sem. Röszkén, ebben a legnagyobb Szeged vidéki paprikás faluban azonban más a helyzet A menetrend szerint közlekedő autóbusz csak Mihálytelekig jár. Megfelelő kövesút hiányában nem mehet tovább. A régi, három méter széles kövezett úttest, amely Röszkéig vezet, alkalmatlan arra, hogy autóbusz is közlekedjék rajta. Amikor építették, nem volt más rendeltetése, minthogy a gazdag szegedi kereskedők beszállítsák rajta az összevásárolt nagy mennyiségű paprikát. S abban az időben maga a lakosság sem támasztott ezzel az úttal szemben egyéb igényt. Azóta persze nagyot fordult a világ. Mint mindenütt, Röszkén is megnövekedett az emberek kultúrszomja, s ha buszjárat lenne, naponta legalább 5—600 ember érkezne rajta Szegedre munkába, iskolába, délutánonként pedig szórakozni. Mindez azonban csaknem lehetetlen a keskeny útburkolat miatt. Nyáron motorokkal, kerékpárokkal teszik meg általában Szegedre az utat a röszkeiek, akiknek alkalmatlan a reggeli és esti vonatforduló. Oszi esőzések, téli havazások, tavaszi olvadások idején ez azonban nagyon nehéz. A kívánság tehát az, hogy legalább egy méterrel ki kell szélesíteni ezt az úttestet. A röszkeiek nem kívánnak ehhez az államtól különösebb anyagi támogatást.- Csupán csak erkölcsi segítséget és szakmai irányítást. A falu dolgozó parasztjai vetették fel: ha kevés a községfejlesztési alap, kezdeményezzen a tanács társadalmi munkát és gyűjtést az ügy érdekében. Minden tehetősebb gazda áldozna erre legalább 2—300 forintot. Márpedig Röszkén nagyon kevesen vannak* akik nem számítanak a tehetősek közé. Ezen túlmenően társadalmi munkában vállalják az anyagszállítást és a kubikmunkát is. Az úttest kiszélesítésével Röezke Szeged egy igazi darabjává lehetne, mert a mihályteleki buszjáratot meg lehetne hosszabbítani. A falu hatezer lakója akarja ezt nagyon. Csupán az kell, hogy az illetékes hatóságok is kezükbe vegyék az ügyet, elkészítsék a terveket, hogy munkához foghassanak. A lakosság bizalma most az üggyel kapcsolatban az újjáválasztott községi tanácsban van. Természetesen kell ehhez a járási tanács segítsége is. RAZZIA Uj magyar film Nádassy László fiatal filmrendezőnknek ez az első játékfilmje. Első film és kísérlet — ami a rendező bátorságát dicséri. Kísérlet ez a film, egy filmszerű eszközök- kommunista munkás kel, szinte megoldhatatlan- ségével a határozott, nak látszó téma sikeres filmrevitelére. Hogyan ébVtV JVemzetközi síkon folynak az előkészületek a december közepén kezdődő béketárgyalásokra. Wilson amerikai elnök a tárgyalásokra Európába jön. A pápa is részt akar venni a békekonferencián. Az európai politikusok nyilatkozatainak fő jellemvonása, amint a lapok közlik: »Félelem a bolsevizmustól.« Németországban erősödik a Spartacus-mozgalom; nagygyűlésükön Liebknecht Károly és Luxemburg Róza nagyhatású beszédet tartott. Ausztriában fehérgárdák alakultak a császárság viszszaállitására. »Bizonyosra vehető — írja ez egyik lap —, hogy a Svájcba menekült kamarilla ellenforradalomra gondol Magyarországon is." A szocialisták nyomására az osztráknémet államtanács hivatalosan értesítette a magyar kormányt, hogy nem követel Magyarországtól területet, csak önrendelkezési jogot a Nyugat-Magyarországon élő osztrák népességnek. A lapokban leleplezések jelentek meg Habsburg Károlyról, aki IV. Károly néven pár nappal ezelőtt még magyar király volt. E szerint horvát és cseh küldöttségeknek területeket ígért Magyarországból, ha önálló királysággá alakulnak és őt tartják meg cseh és horvát királynak! Napok óta tart a fővárosban az ún. fölibirtokpolitikai ankét, amely a földreform előkészítését célozza. Megjelent a választójogi törvény. Megint nő országosan a spanyolnátha-járvány. Az utolsó napon 463 betegről és 30 halálos áldozatról érkezett jelentés. red egy tisztaságában naiv emberi lélek öntudatra, hogyan jut el Gere János toponári parasztfiú, a gyámoltalan ténfergéstől Tóth József segítbátor cselekvésig? Nagy Lajos novellája, amelyből Bencsik Imre írt filmtörténetet, Gere Jánosnak ezt az átformálódását, emberré érését állítja vizsgálódásának középpontjába. öt oldalas novellából kellett másfél órahosszás filmet csinálni — talán ebben rejlik a gyökere a film gyengéinek, a film alkotói által elkövetett hibáknak. Túlságosan is sok mellékepizódot kellett beiktatni, betűzdelni, hogy a cselekményszegény elbeszélésből valamennyire cselekményes film készülhessen. Ezek a betűzdelések, hozzászabdalások, amellett, hogy a film még így is vontatott és •selekményszegény maradt, természetesen a művészi hitel rovására mentek. Es aztán itt van a -Remény utca 4« cím megtudásának abszurduma. A valószínűtlen helyzetek és fordulatok végsősoron kételkedést keltenek a nézőben, a hiteles tartalom, a hősök lelki árnyalásának hitelessége iránt is. Ez a film legnagyobb hibája. A Razzia legnagyobb erénye Hildebrand István operatőr magasrendűen művészi munkája. Kevés ilyen szépen fényképezett filmünk van még. A szereplők közül elsősorban Szirtes Ádám nevét kell megemlíteni, aki Gere Jánost alakította. Színészi tehetségét dicséri, hogy zökkenés nélkül siklott át a rendkívül nehéz szerep legkényesebb buktatóin, s az általa formált Gere olyan, mint ahogy azt Nagy Lajos a novellájában megelevenítette. Görbe János Tóth József, a kommunista munkás szerepében a színészmesterség fölényes birtoklásával, a mesterségbeli fogások egész kelléktárának fölvonultatásával hat elsősorban a nézőre. Az általa formált alak — talán azért is, mert a film folyamán semmit sem fejlődik, ellentétben a Szirtes alakította Gere János dinamikus fejlődésével — elhalványodik, kissé elszürkül Gere hús-vér figurája mellett. Ez is hozzájárul aztán a nézőnek az egész probléma megoldásában való kételkedéséhez, tudniillik ahhoz, hogy az üldözött kommunista munkás, Tóth József a rendőrség elől menekülve két nap alatt kommunistává formál egy tiszta, de a kommunistamozgalomtól nagyon távol álló másik embert. Kisebb szerepében Jó teljesítményt nyújtott Bulla Elma is. Ránki György filmzenéje szintén a Razzia művészi értékét gazdagítja. ÍP — P) Hiányosak a biztonsági berendezések több egyetemi intézetten Balesetelhárítási és biztonsági berendezések felett tartott szemléket több szegedi nagyüzemben a Közegészségügyi cs Járványügyi Állomás. Látogatást tettek az ellenőrzők a Szegedi Orvostudományi Egyetem több intézetében is. Megállapításuk szerint ezekben az intézetekben többféle biztonsági berendezést kell felülvizsgáltatni, különösen az elektromos földeléseket, mert nagyom elhanyagoltak, ennélfogva állandó veszélyt jelenthetnek. Ide tartozik az is, hogy egyes intézetekben nincs kellő biztonsági eszköz és felszerelés a röntgensugár káros kihatásainak elhárítására. Egyes egyetemi épületek emeleteinek ablaktisztítása sem biztonságos, hiányzanak a biztonsági övek rögzítésére szolgáló falba, vagy az ablak alá épített rögzítők. A szociális beren.tfezésekröl szólva az ellenőrzők megállapították, hogy a Mikrobiológiai Intézetben nincs még megfelelő öltöző az ott dolgozók részére, s ezen sürgősen változtatni kell. Az első lépések •.. Négy nappal ezelőtt választották meg Szeged-Alsóvároson a 39-es körzet lakói Berta Józsefet tanácstagnak. Ismerték őt az emberek, mint a Hazafias Népfrontban ügyük képviselőjét, s tudták róla, hogy a Göngyölegellátó Vállalat fiatal igazgatója. Bíztak benne — ezért szavaztak reá. S Berta József első tanácstagi lépései is azt bizonyítják, hogy nem csalatkoznak benne választói. Lehet, hogy a Hattyas-sor, a Nyíl utca környékén lakók még nem is tudják: érdekükben járt el már a választás utáni első napokban tanácstagjuk. Ugyanis a Hattyas-sor és a Nyíl utca sarkán van egy kútkifolyó, amiből csak nagyon gyenrún folyik a víz. Erre többen panaszkodtak, azonban ez a kifolyó éppen a Göngyölegellátó Vállalat területén levő anyakútból kapja a vizet. Most a vállalat igazgatója az államhatalom helyi képviselője is lett: elment a harmadik kerületi tanácshoz és bejelentette, hogy kii'djenek ki egy szakembert, aki megnézi, mi baja van a kifolyónak. Ha valóban az anyakút ad kevés vizet, akkor a vállalat — mivel a kút a tűzbiztosítást is szolgálja — rendbehozatja. Az intézkedések már megtörténtek, — lesz bővizű kútkifolyó a Nyíl utca sarkán: Berta József tanácstag elintézi...