Délmagyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-19 / 273. szám

5 Szerda, 1958. november 19. Hatszáz mázsa szaloncukor érkezett a FÜSZÉRT-hez Idén nem jelent gondot az ünnepi édesség, déligyümölcs, fenyőfa beszerzése sem Már megjelent a szegedi édességboltokban és a fű­szerüzletekben a szaloncu­kor. Már most jóelőre "fel­hívja* a szülők figyelmét a vásárlásra. Mert az "óvato­sak* nem késlekednek és megvásárolják az ünnepi édességet. Az elmúlt évek­ben ugyanis, akik az utolsó napokra halasztották a vá­sárlást, nem kaptak, vagy nem olyat vettek mint ami­lyent szerettek volna. Idén nem jelent külön gondot az édességbeszerzés. A FÜSZÉRT raktárában so­ha nem látott édességhe­gyek tornyosulnak. 600 má­zsa szaloncukor, de még ér­kezik több vagon utánpót­lás. A választék is nagy. Az elmúlt években hiány­cikk volt a minőségi sza­loncukor. Most van bőven krémszalon és újdonság a dessert-szaloncukor. Igaz, elég borsos az ára, kilónként 60 forintért hozzák forga­lomba, de kiváló minőségét meg kell fizetni. Egyéb édességben sem lesz hiány. Több száz mázsa csokolá­dé. nugát-szelet, cukorka, keksz, nápolyi áll a FŰ­SZERT raktárában. Helyesebben nem áll, hi­szen egy-egy édességet is forgalomba hozó fűszerüzlet 10 napi ellátmánya 30—50 mázsa édesség. Ez az igény most a téli ünnepek előtt megduplázó­dik. Szeged soha nem igé­nyelt ilyen nagy mennyisé­gű édességet, mint ebben az évben, 350 mázsa szaloncuk­rot, 40 mázsa fenyöfafügge­léket és egyéb csokoládéfi­gurát (télapó, csizma, stb.) ezenkívül több mázsa táb­lás csokoládét, nugát szele­tet, cukorkát és kekszet. Minden igényt ki tudnak majd elégíteni fenyőfából is. Szeged 11 ezer méter fe­nyőt kap. Az elmúlt évek­ben 7000 m fenyőfából gaz­dálkodtak. Ez évben a fe­nyőket a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat hozza csupán forgalomba. A vállalat fűszerüzleteiben áru­sítja majd a fákat. Egy-egy üzlet az igénynek megfele­lően kap fenyőfát. Ehhez az szükséges, hogy a vásár­lók már most jelentsék be íenyőfaigényüket ott, ahol rendszeresen vásárolnak. A FÜSZÉRT ígéri: jóval előbb megérkezik Szeged­re a fenyő mint az el­múlt években. December 10-e körül már itt is lesz. Déligyümölcsből is jobb lesz az ellátás mint volt — noha az elmúlt évekre sem panaszkodhatunk. — A cit­rom ma már nem probléma. Kiváló minőségű és még vá­lasztéka is van: olasz és ka­liforniai citrom van az üz­letekben. December elején nagy mennyiségű narancs, ma­zsola, datolya, banán és füge is érkezik Szegedre. A csemegevállalatok a téli ünnepekre speciális "cseme­gekosarakat* készítenek. Nemcsak gyermekek, hanem felnőttek részére is. Üzle­teiben sok meglepetés vár­ja majd a kis vásárlókat. az ünnepek előtt nagysza­kállú télapó fogadja őket, cukrot osztogatva. Az ünnepi beiglik töltelé­kéről: a mákról és a dióról sem feledkezett meg a ke­reskedelem. Az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat és a földmű»esszövetkezet — te­kintettel az ünnepekre — a szükségletnek megfelelően hoz forgalomba diót és má­kot. Apa, fiú és unoka a nevelési pályán Nikolényi Istvánt, a Ma­dách utcai általános iskola igazgatóhelyettesét sokan is­merik és szeretik Szegeden. Szeretettel emlékeznek rá ré­gi tanítványai, s szeretettel tekintenek föl rá az egyfor­ma padokból a mostaniak. Szeretik a szülők, mert nem­csak oktatója, de elsősorban nevelője ő a gyermekeiknek, szeretik kollégái és hivatali fölöttesei. Kötelességét pél­damutatóan teljesítette min­dig és olthatatlan szeretet él benne hivatása iránt. Azt azonban már keveseb­ben tudják, hogy a Nikolé­nyi-családban szinte öröklő­dik a pedagógusi hivatás, s hogy Nikolényi István a harmadik nemiedék a "di­nasztiában*, aki erre a pá­lyára lépett. még a múlt század hetve­ként helyezkedtek el, pedig férjhez mentek. vagy Az unoka Az apa A legfőbb segífőfárs Az újszegedi szövőgyárban a pártszervezet törődik a műszakiak munkájával, gondjaival Az Üjszegedi Kender- és szaki problémákat, s időn- re — intéződött el soron­Lenszövő Vállalat sok köz- ként meg is tárgyalják azo- kívül egyes, sürgős munkák szükségleti cikket készít az kat. Érdemes belelapozgatni elvégzéséhez szükséges sze­ország lakosságának, de kül- pl, a végrehajtó bizottság ülé- relési anyagok beszerzése is. földre is. Többször volt már seiről szóló jegyzőkönyvek­éiüzem és gyártmányaikat be. Egyszer a termelési osz- A gondoskodásra messzi országokban is isme- tályvezető, máskor a főtech- bizalom <3 VÓlaSZ rik. A sok siker elsősorban nológus, vagy éppen a fő­a munkásoknak köszönhető, mérnök számolt be a mun- A párt-végrehajtóbizottság de oroszlánrésze van benne kákr.ól. Ezeket a beszámoló- tagjai a gyár műszaki dolgo­a műszaki gárdának is, kat legépelve az értekezlet zóinak egyéni problémáival amely az üzemi élet ütőerén előtt már néhány nappal is törődnek. Megkeresik őket tartja a kezét. Ahhoz, azon- megkapták a végrehajtó bi- mindennapos gondjaikban, ban, hogy a műszaki vezetők zottság tagjai. Volt tehát rendszeresen elbeszélgetnek és a munkások serege jól idejük mérlegelni és meg- velük. Nem »káderezés« ez, megértse egymást, vállvet- beszélni az alapszervezetek- hanem a törődés, a gondos­ve harcoljanak az eredmé- kel és a munkásokkal, hogy kodás megnyilvánulása, nyékért, gyakran, mondhat- mi a véleményük, javasla- Ennek a gondolatnak a je­nánk, tartósan szükséges a tuk. Igy azután javaslatok- gyében hívtak össze nemré­párt segítsége. kai jól ki tudták egészíteni giben az üzemi párt-végre­. a beszámolót; hajtóbizottság kezdeménye­A hlbak ellen Megtörtént például, hogy zésére egy vasárnapi mű­Az újszegedi szövőgyárban Gárdián Józsefné cérnázó, szaki értekezletet. Itt min­a pártszervezet jól segít az párt-végrehajtóbizottsági tag- denki elmondhatta a proble­együttmúködés a megértés megbírálta az egyik műveze- malt. megtehette hasznos ja­kialakításában. Jó példa er- tőt, mert nem követelte meg vaslatait, kérhette a partbi­re többek között Frányó Jó- a minőségi munkát. Máskor zottság segitseget. Például zsef esete Mint üzemveze- Kispéter Ferencné szövőnő, K*ss Ferenc főmérnök is ezt tőt gyakran támadták né- aki ugyancsak a pártveze- tette. Tobb pontba foglalta melyek, mert szigorúan meg- tőség tagja, arra hívta fel a össze a legfontosabb tenni­" a gépek és a mun- figyelmet, hogy a kész anya- valókat, s az otodik így tisztántartását, a gok lerakása nem megfelelő, hangzott: "...A jó üzemi követelte a gépek és a mun- figyelmet, hogy a kész anya- valókat, s az otoc kahely tisztántartását, a gok lerakása nem megfelelő, hangzott: • • A jo gyártási eljárások pontos s azok rongálódnak, piszko- klíma kialakitasa Nem a megtartását, a minőségi mun- lódnak. Ilyen és ehhez ha- nedvessegre gondolok, ha­kát - szóval, hogy be- SOnló észrevételek nyomán ^/ftó^ Ltlh.^ntó oszlottjai jól dolgozzanak Az számos müszaki intézkedésre ifibben" kérünk S ­olyanok viszont, akik a dolog , ..„ .. . Bar'a- ED.Dfn Keru»k segítse könnyebbik végét szeretnék került sor az üzemben. get a pártszervezettől*, megfogni, azt kezdték híresz- * . . Volt sok műszaki tervről, telni, hogy az üzemvezető el- KOZOS eTOVel intézkedésről is szo, de talán lene van a munkásoknak. a műszaki dolgozók őröm- ez a néhány mondat fejezi Az ilyen megjegyzések nagy- mel fogadják a párt-alap- ki legjobban, ami az Üjsze­n7Lrr^hahane,,latátna Am szervezetek vezetőinek fárad- gedi Kender -légkörét* jel­uzemresz nangu latat. Am , ,, , , . őrködött a pártszervezet, s ságos munkával összegyűj- lemzi: bíznak a pártban, felfigyelt ezekre a megjegy- tött észrevételeit. Ha valami mert az mindenkor segit. zésekre. Alapos vizsgálat jelentős intézkedéssre ké- K. B. kijelentéseket!^ 3 demagÓ6 megkérdezik a párt­bizottság véleményét. Igy i I A munkások öntudatos ,, takarékosságról többségének véleményéhez vo" ez a WKarekossdgrol híven megmagyarázták a szol° műszaki mtezkedesi kommunisták, hogy az terv elkészítésénél is. Szám­üzemvezető akkor jár el he- talan jó ötletet, javaslatot lyesen akkor képviseli jól a gyűjtöttek össze a kommu_ dolgozok erdekeit, ha szol a , hibák miatt. A párt-végre- nistak, s ennek is nagy resze;; hajtóbizottság azonban Frá- van abban, hogy napjaink­nyó Józsefnek is felhívta a ban már tíz napi fizetés kő­figyelmét arra, ha igaza is m já várható é van, mindenkor udvariasan, , ' * ° meggyőző érveléssel figyel- részesedés. meztesse beosztottjait. Az üzemi pártbizottság se-;; Hasonlóképpen járt el a gített a műszakiaknak az pártszervezet Csókási Mihály erőtelepi fürdők, öltözők lét­szövődei művezető és mások rehozásában is. Azok elké_ eseteben is. Igy azutan azzal , a jóleső érzéssel végezhetik szitettek a tervet, a partbi­munkájukat a műszakiak, zottság pedig utánajárt a fel­hogy mellettük a párt, ami- Kőbb szerveknél a tervenfe­kor helyesen cselekszenek. Mli beruházási összeg bizto­Java^la'ok sítósának. Hasonlóképpen a Az üzemi pártbizottság és Pártszervezet közreműködé­az alapszervezetek rendsze- sere, Szilagyi János alapsjser­nes éveiben kezdte betűve­tésre tanítani a kemény fe­jű székely kislegényeket és a nagykendős, pisze orrú kislányokat Erdélyben, Te­mes megye valamelyik fa­tornyos, haranglábas falujá­ban. Aki olvasta Gárdonyi "Lámpás*át, tudja, milyen volt a századforduló idején a falusi tanító élete. Mégis minden garast élére rakva, sokszor nélkülözve gondos­kodott mind az öt gyereke jövőjéről. Két fiából tanítót faragott, s három lánya a postára ment el dolgozni, hogy a fiúk tanulhassanak. Aztán még nehezebb lett, nacionalista uszítás is kese­rítette az életet. 1920-ban, a helyi román földesúr hazug vádaskodása alapján Niko­lényi István néptanítót egy­szerűen kikergették Temes megyéből és Erdélyből. Ma­gyarországra úgy jöttek át. azzal, ami rajtuk volt és amit a két kezük elbírt. Kis­kundarozsmán telepedtek le, Zoltán fiuknál találtaik me­nedéket, aki itt tanított, s egy-két évi tanítás után idősebb Nikolényi István nyugdíjba ment. itt ül most velem szem­ben. a Madách utcai általá­nos iskola tanári szobájában. Ö így emlékezik vissza azok­ra az időkre: — Én orvos szerettem vol­na lenni. Apám fizetése azonban nem engedte, hogy orvoskarra iratkozzam. Min­denért fizetnünk kellett. Fi­zetni tandíjat, fizetni diák­szállást, fizetni menzát, fi­zetni tankönyveket, s össze­sen fizetni annyit, amennyit csak a kiváltságosak szülei­nek zsebe bírt el. A böl­csészkart sem tudtam volna befejezni, ha nem vállaltam volna tanítást, ha nem men­tem volna el havat takaríta­ni, ha nem csináltam volna meg mindent, amiért pénzt adtak. Testvéreimmel kerék­páron jártunk be Szegedre Dorozsmáról, majd később Szatymazról, hogy a vonatra se kelljen költeni. Moziba nagyon ritkán mentünk, s hogy színházba egyszer is eljutottunk volna, arra nem emlékszem. Nem mehettünk, egyszerűen azért, mert nem tudtuk megfizetni a színház­jegy árát. Apám rengeteget dolgozott, s egy jó szót, egy elismerő mondatot sem ka­pott áldozatos munkájáért a fölötteseitől. Nem törődtek velünk, hogyan, miből élünk. Akkoriban nagyon ol­csó portéka volt az ember. — Az egyetem elvégzése után a tanítói fiúotthan ne­velőtanára lettem. Tizenkét évig, a felszabadulásig vol­tam itt. Kaptam kosztot, egy szobát és — mint tanár — zsebpénzt. Hat évig kellett küszködnöm, várnom, hogy megnősülhessek. A felszaba­dulás után kerültem a Ma­dách utcai általános iskolá­ba. Most ennek az iskolá­nak igazgatóhelyettese va­gyok. Nagyapám és apám egy élet fáradságos munká­jáért jó szót sem kaptak. A felszabadulás óta eltelt 12 év alatt többször kaptam pénzjutalmat, s legutóbb az "oktatásügy kiváló dolgozó* ja* kitüntetést, öt gyerme­kem van. Négyen iskolások és mind a négy kitűnő ta­nuló. A legidősebb most érettségizik a Zeneművészeti Szakiskolában. Egy lányom az újszegedi gimnáziumba jár. ketten általános iskolá­sok és a legkisebb óvodás még. Rendszeresen járunk színházba, hangversenyre, mind a négy gyerek zeneis­kolában tanul, s tandijat nem kell fizetniök. A csa­ládban négy színházbérlet­tulajdonos van. Feleségem szintén dolgozik, a Délrost Vállalat könyvelője. Ember­hez méltó életet élünk. Meg­becsülik a munkánkat és megbecsülik bennünk az embert. Törődnek vélünk. Azt hiszem, már csak ezért is kötelességünk úgy dolgoz­ni, ahogy erőnkből telik — mondotta befejezésül. Papp Lajos Bolonddá tettek A fiú, Zoltán, a ket­tő közül az idősebbik, még Erdélyben kezdte el a tanítók kálváriá­ját. s a háború után helyez­ték Kiskundorozsmára. Per­sze, itt sem lett semmivel sem jobb, mint Erdélyben. Bár kötelességét mindig tel­jesítette, évekig kellett kér­vényeznie, hogy szükségla­kás helyett az egyre szapo­rodó család végre rendes la­kásba költözhessen. Nikolényi Zoltán tanító vállaira a fárasztó napi munka mellett nyolc gyer­mek felnevelésének gondja nehezedett Hihetetlen erő­feszítés árán sikerült elér­nie, hogy a nyolc gyermek közül négyen továbbtanul­hassanak. Ezek közül hár­man lettek pedagógusok. Ketten tanítóképzőt vé­gezték, s egyedül Ist­ván — az unoka — tudta a nyolc gyermek közül elvé­gezni az egyetemet. Hármó­jukon kívül még egy érett­ségizett, a többiek négy pol­gárit végeztek, s tiszt viselő­a petöfitelepi ll-es utca házszámai. A 62. számú házra szerettem volna rátalálni, de ez sehogysem akart sikerülni abban a dzsungelben. A házszámok dzsun­gelját értem per­sze. Elindultam jobb felé egy háztól, amelyen két számtábla is ékeskedett: egy 56-os és egy 18-as. De rögtön vissza is fordultam, mert a szomszéd ház meg a 49-es és a 25-ös számokat vi­selte. Mentem bal­ra a sáros, kes­keny utcácskában. Errefelé meg a 37­es és a 21-es szá­mú táblák vigyo­rogtak rám. Csüg­gedten forogtam össze-vissza, vé­gigmentem a jobb és bal oldalon, próbáltam rend­szerezni a páros és páratlan szá­mokat, kérdeztem az odavalósiakat, hogy merre van itt a le és a fel, illetve mit értenek ők e fogalmak alatt. Hiába, ök is az én segítsé­gemmel próbálták kitalálni saját házszámúkat, azt gondolván, hogy én okosabb va­gyok. Végül, ami­kor már kergebir­ka módjára azt sem tudtam, mi­lyen irányból ke­veredtem ide és a házszámok lehe­tetlen össze-visz­szaságában sem­miképpen nem voltam képes fel­fedezni a 62-tőt, elhagytam kudar­com színterét. Csupán az vi­gasztal, hogy a ll-es utcabeliek sem tudtak nálam jobban eligazodni saját házszámaik között. n. i Közel húszezer diák tanul Szegeden z osztrák szocialisták nyilatkozatot tettek közzé •<rx mely szerint elítélik Ausztriának a Magyar Nép­köztársaság területeire vonatkozó előző napi igényét; ők csupán a nyugat-magyarországi németség önrendelkezési ;: jogát követelik. A kormány megállapította az ország új címét: »Magyar Népköztársaság«. A Károlyi-kormány jegyzéket intézett az antant-ha­talmakhoz a megszálló szerb csapatok által elkövetett túlkapások miatt. A szerb csapatok egyébként megszáll­ták Szőreget. Általában: folyt tovább a cseh, román és szerb csapatok előnyomulása. József főherceg, aki a forradalom óta Habsburg József' néven szerepelt, s fölesküdött előbb a Nemzeti Tanácsra, majd a Népköztársaságra is, most cáfolta a hírt, mintha nevének Alcsuth Józsefre magyarosítását kérte volna/ (Tudnivaló, hogy Alcsúton volt a kastélya.) Az európai forradalmi mozgalmak tovább zajlanak Belgiumból zavargások, Portugáliából általános sztrájk és' resen tanulmányozzák a mű- vezeti párttitkár bejelentésé-t Svédországban parasztlázongások hírét közlik a lapok. Az Országos Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgató­sága a közelmúltban állí­totta össze a szegedi ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és közművelődés idei harma­dik negyedévi statisztikáját. A jelentés részletes adatok­kal szolgál a szegedi isko­láztatás számairól ls. Jelenleg 27 általános Is­kola működik Szegeden, s egy-egy tanteremre átlago­san 46 tanuló jut. Emiatt a zsúfoltság miatt az általá­nos Iskolák osztálytermei­nek 60 százalékát naponta kétszer használják — dél­előtti és délután tanítás al­kalmával. Az általános iskolákban összesen 10 541 kisdiák tanul. Középiskoláink tanulólét­száma az elmúlt évihez képest 250-nel, 6,1 száza­lékkal emelkedett. Ezen belül a gimnáziumi tanulók képezik a többséget, mivel a növekedés 48,2 szá­zaléka ezekben az iskolatí­pusokban mutatható ki. Ér­dekes adat, hogy a közép­iskolások fele vidéki illető­ségű, s mintegy 500 tanuló napi bejáró. Lényegesen emelkedett idén az egyetemi és főis­kolai hallgatók száma is. Ezekben az intézményekben a jelen tanévben 3 ezer 800 hallgató tanul, 410-zel több, mint az elmúlt tanévben. Az összesített adatok sze­rint közel húszezer kis- és nagydiák tanul Szeged okta­tási intézményeiben, s en­nek közel fele, 8 ezer 116 közép- és felsőiskolás. Növekedett az elmúlt évek­ben a tanári létszám is. Az 1953—54-es iskolaévben 25 általános iskolásra jutott egy tanár, jelenleg a 19-es szám fejezi ki ezt az arányt. Uj munkaegység-könyvek Üj munkaegység-könyvek érkeztek nagy mennyiség­ben. Ezek a munkaegység­könyvek az előzően kiadott könyveknek módosított vál­tozatai s az eddigieknél szélesebb munkaterületre terjednek ki, olyan mun­kákra is, amelyek a való­ságban megvannak, de a ré­gebbi könyvekben nem volt azokra normamegállapítás. Az új munkaegység-könyve­ket most osztják ki a ter­melőszövetkezeteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom