Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-10 / 239. szám
3 Péntek, 1958. október 10. A Kenderfooóban összesítették a takarékossági számlákat és kifizették a díjakat Nagyon büszkék a Sze- rékosságra kezdeményezték, gedi Kenderfonógyár dolgo- A második negyedévben az zói, hogy ők kezdeményez- üzemrészek között 72 000 fotók a szegedi üzemek közül rint gyűlt össze. Már összea takarékossági számla meg- sítették a harmadik negyedhonosítását. Éppen ezért évi számlákat is, s az ösznagy gonddal törődnek a szesítésből kiderült, hogy mozgalommal. egy negyedév alatt közel Az alapanyag-megtakarí- 100 000 forintot takarítottak tásban az első fél évben a meg segédanyagokból. A lehetőségekhez mérten szép legszebb eredményt a káreredményt értek eL 308 000 toló, a gerebenező és az előfonni értékű anyagot taka- fonó érte el. Már ki is firítottak meg. A takarékossá- zették a megtakarított öszgi számlát üzemrészenként a szegből a számlatulajdonosegédanyagokkal való taka- soknak járó részt. Tanácskozás a szövetkezeti életrőt I A SZÖVOSZ, a Termelőszövetkezeti Tanács és az OKISZ pénteken délután szövetkezeti aktívaülést rendez a MÉMOSZ székházában, ahol Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mond beszédet. Az aktíva általában a hazai és a nemzetkőzi szövetkezeti élet időszerű kérdéseivel foglalkozik. ü magunkét védjük H a visszanézünk az úton kommunista pártnak ezt a Mindezt nem nrio ohnl ollröwtt-ii.lr 51 nnmoc fr^T-olrtrzicíát • A r/ral a knHÓ n.<s7.ÍJ4l Vok nem a 10" fí kicsi emberpalántákért... Hússzal több óvoda működik Szegeden mint 1938-ban A minap levéltári tallózás rosházi pénzügyi kimutatás ébredés után befűzni, úgy közben 1940—41-ból érdé- szerint 1938-ban Szegeden mint otthon az anyuka tekes helybeli adatokra buk- 23 óvoda volt, beleszámítva szi. kantam az óvodai és nap- a napköziket is. Külön teremben ebédelközi-intézményekkel kapcso- -I-J- nek> s külön termekben allatban. Lévén akkor Szege- Nagy a tejlOdeS szanak ebéd után. Nem den összesen 28 óvoda, meg- _ úgy, mint a valamikori oszlás szerint a következő: Az összes ilyen intézmény röszkeiben, s a többi ahhoz 19 állami, 2 községi, 5 egy- fgfsz evi fenntartasara be- hasonióbarlj ahol az ételszag házi és 2 társulati. Kimutat- '^tye az ovodai alkalma- összekeveredett a játékos ható számszerűség viszont zottak ílletmenyet is, a kolt- foglalkozással, s a mononem beszél arról, hogy hány ségvetes 16,089 pengőt tett ton oktatási-nevelési gyavolt ebből a napközis in- ki Aranyithatjuk es számit- korlattal, amelyben az imatézsnény;, csak következtetni pthatjuk ezt akarmilyen mormoiáson volta fő hanglehet erre, a feltüntetett kulccsal a mához, a fonni- súly a gyermeknek szánt dajkák, hoz: messzi alul marad. A játéktárgyak pedig, mint napközisek 12 üzemi napközis oyodat kiállítási, vagy vitrintárgyak nem szamitva - ahol össze- ál]tak a árokban vagy az sen 40 ovonő es dajka gondjaira bíznak sok száz gyereket — tanácsi felügyelet és irányítás alatt ma 30 JS^" „ szémlá1lonk> íátowtóta s ebből 26 napközis. Szegeden tehát össze,sen 42 óvoda működik. Az óvodáasztalon, hogy szét ne rongálódjanak, tiszták és fényesek legyenek, ha netán felügyeleti hatóság érkezik A szülők is segítenek Sokféle és szép játékaés foglalkoztatott óvónők és a számából. Egy 1941-es közgyűlésen tárgyalták az egész napra alkalmazott dajkak fizetését is. Havi 30 pengős díjazás mellett dajkálták és takarítottak a Hunyadi tért, a Katona József utcai, a mindkét petőfitelepi, a Sza- , badság téri a Höbiártbasa ®°k létszáma a tanacsnál a és a Szél 'utcai napközis mai naPig 2481. S ebből 707 óvodában Adat beszél ar- gyermek reszesul napközis ikkal ma ok rendelkeznek, ÍSnf h *MIT daikáía ellátásban. Óvoda és napkö- s megtanulják megbecsülni, 53,3 permek jutott gondo- ^otthonaink fenntartására hogy később, az életben is zákra a evakorlatban vi- ma a városi tanács évi ekként tanuljanak megbeszont" még ennél is több. 3 936 000 forintot fordít, s csülnj mindent A 82 napRöszkén például 1942-ben ebben az összegben nincs kozis kozul 75-en kapnak benne a 92 foglalkoztatott ebedet minden nap 1,60-ért, óvónő, a 60 dajka és egyéb a néhány többi pedig 4,20óvodai dolgozó illetménye. at fizet érte, a konyhai önköltségi árat. Egy szápKomoly nevelesi séghibája van csupán , e elvek kis intézménynek:- elegendő fektetőjükhöz nincsen még Most pedig vessünk egy elegendő takaró, s ezt egypillantást a legnépesebbnek előre, szám szerint 25-öt a mondott Juhász Gyula ut- szülők pótolták. Igaz, az cai óvodás napközire, amit idén nem számítottak ilyen a -legszebb* és a -legna- létszámú napközisre, a ta— Különösen a nagy me- gyohb* jelzővel illethetünk, karók érkezése pedig egy zőgazdasági munkák idősza- ha ter alapjában véve egy kicsit késik. Erről is szólkában voltunk túlterhelve, felfejlődő létesítményről va. a teljesebb képhez ez is hajnali négytől este 7—8 v,a" szó> ahová — a többi- hozzátartozik, hogy ha netán óráig tartott a -műszak* ekhez hasonloan — évről kettőnknek. A dajka egy- évre egyre több gyerek keszemélyben volt takarító, rül, s ennek megfelelően piaci bevásárló, szakácsnő, kell fejlődnie az intézménytálaló és altatós. A napkö- nek is. A kis emberpalánták zi felszerelése ugyanakkor 7 óvónő és 4 dajka oktatánagyon szegényes volt, a sával, felügyeletével szinte gyerekek ott feküdtek le otthoni gondoskodásban, délután, ahol ebédeltek, s szeretetben részesülnek, még az asztalokra is fek- Amíg a frissen bekerült tettük őket, mert nem volt óvodás napközis kisfiú vagy elegendő fektető a számuk- kislány megtanulja játékos és komolykodó cselekvéseipéldául pontosan száz óvodás napközis gyermeket bíztak egy óvónőre és egy dajkára. A Juhász Gyula utcai óvoda helyettes vezetője. Kelemen Józsefné volt ott akkor az óvónő, s erre az időszakra így emlékszik vissza: Hajnali négytói este nyolcig valaki tendenciát emlegetne az elmondottakkal kapcsolatban, akkor összehasonlítási szándékunkból ez a momentum se hiányozzék. Lödi Ferenc a volt u-raloda, ahol elkezdtük a nemes törekvését: Arccal a kodó osztályok, nép országának építését, rög- vasút felé! Később: Nem a zsákmányoló tőkések hoztön felidéződik előttünk, hogy tőkéseknek - a dolgozó nép- ták létre, hanem a felszamilyen óriási volt az örö- nek építjük az országot. Az- badult, a jogot és emberi költ káosz. A merész íveié- után: Tiéd az ország, ma- méltóságot kapott koldussá fővárosi hidak szétszag- gadnak építed. S hiába gú- milliók teremtették meg sagatva lógtak a Dunába, ezer nyolódtak, acsarkodtak a ré- ját maguknak. Az ellenforés ezer lakóház hasonlított gi rendszer exponensei, ide- radalmárok, akik ezt azorszemétkupachoz, vasútháló- haza és nyugaton, a párt ki- szagot mindig vissza akarzatuinkat összegubancolták a verekedte a nagy földbirto- ták rángatni a múlt szakabombázógépek, apátlan- kok felosztását a nincstelen dekába, a puhány arisztokanyátlan kisgyerekek csa- parasztok között. A nép vi- ráták és a pókhasú tőkések lángolták az országutakon, szont magáévá tette a kom- egyszer sem lógtak fejjel lekövér batyuzók terpeszked- munisták célkitűzéseit és a felé ég és föld között letek a hébe-hóba közlekedő fordulat éve után rögtön - begve, hogy jól meg legyevonatokon, kiégett üzemek mihelyt birtokába került a nek szegecselve az új' hiásítoztak sötét-kormosan az hatalom — megkezdte aszó- dak. Ezek a haszontalanemácsorgó munkásokra, a be- cializmus alapjainak leraká- berek egyetlen falat sem szegeit boltajtók mögött nem sát raktak fel. Nem értettek volt semmilyen árucikk semmilyen hasznos szakmáSoroljuk tovább? Felesleges. C zédületes munka kezdő- hoz csak a dorbézolásban, Így volt, mindenki emlékez- dött meS ebben az a kizsákmányolásból eredő het rá. országban. A munkások, a profit elherdálásában volAz emberek csüggedt-fá- dolgozó parasztok és a népi tak specialisták. 1956 őszén radtan őgyelegtek az üsz- demokráciát igenlő értelmi- a külföldre szökött hazakös falak tövében, s tehe- ségiek ereje és tudása olyat árulókkal, a pártban levő tetlenül nézték a vandál fa- alkotott, amire a burzsoá revizionista handabandázóksiszta pusztítást. Tanácsta- rendszer soha nem volt és és imperialista gazdáik lanok voltak, lelkükben ki- nem i-s lesz képes. Glédába támogatásával mégis vissza hunyt a remény lángja. És vonultathatnánk itt a szá- akartak kapaszkodni egykori akkor ráadásul még jöttek mok légióját rendszerünk hatalmi pozícióikba, a reakció sötét varjúcsapa- felsőbbrendűségének alátátai és azt károgták, hogy masztására, de nem tesszük, I erm eszet es, hogy a Maévtizedekig se jut ' vissza nehogy az olvasók közül gyar Szocialista Munnormális kerékvágásba az bánki is unalmasnak tartson káspárt és a forradalmi élet. bennünket. Csupán felhív* munkás-paraszt kormány — Nemcsak a dög a trágya íuk a figyelmet bizonyos mint a dolgozó magyar nép és a salak, hanem' az embe- dolgokra, hogy el ne felejt- érdekeinek igazi képviselője ri szemét is fertőzte új tár- sük őket. Budapesten új Du- — ezt nem engedhette meg. sadalmunk levegőjét A bu- na-hidak feszülnek; ernele- Ismét attól a Szovjetuniókon horthysta ellenforrada- tes paloták, családi házak tói kért segítséget, amely lom a fasizmus nem akart nőttek a törmelékek helyén 1945-ben is, a történelemben szépszerével távozni dicste- és jelenleg is tömegesen elöször hozta el népünknek len szereplésének színtéré- építjük a lakóházakat; vas- a szabad kibontakozás es rúl utaink ezüstszalagként kötik felemelkedés lehetőségét. És Voltak itt pártocskák, kü- össze a városokat és a fal- bár a nacionalista demagólönböző hangzatos nevet vi- vakat, sőt már félig meg- giával sikerült az ellenforselő politikát csoportosuló- épült a Pest—Miskolc kö- radalomnak sok embert megsok. vitatkoztak fecsegtek z^ötti vonal villamosítása; tévesztenie, a dolgozó mavénasszonyok módjára, hogy nincsenek rongyos utcagye- gyar nép, élén a munkásmiként lehetne valamit esi- rekek; gyáraink soha nem osztállyal egységesen felsoranálni, de végeredményben tapasztalt kapacitással és kozott a kommunista párt egyilőiek se fűlött a fogához, termelékenységgel működ- mögé. hogy munkához fogjon a nép nek; letörtük a feketézők, a Azóta mindössze két eszérdekében. Nem az ország kupecek és mindenfajta tendő telt el, de újra felújjáépítése, hanem a párt- ingyenélők szarvát; üzlete- fpit€tt"k, az ellenforradakassza megtöltése volt szá- ^ . ^ lo™ altal osszerombolt hamukra a fontos, hogy azután mkben bíjse«es választék zakat, eltakarítottuk a rotovább széLhámoskodhassa- van mindenféle iparcikkből mokat és termelékenyebben nak a dolgozó tömegek bi- és élelmiszerből. De, ha meg dolgozunk, mint azelőtt. Vizaimával. Csak egyedül a akarnánk még említeni a hogy fáradságos mun• u i* - . . . , kank gyümölcsét, virágzó kommunista part harcolt, dolgozo parasztsag felemel- jpapj agrárországgá lett küzdött és verekedett a hát- kedését bizonyító tényeket, hazánkat nem adjuk oda ramozdítókkal azért, hogy továbbá a népművelésben és fobbé ebek harmincadjára mielőbb meginduljon az élet az iskoláztatásban elért ered- banem megvédelmezzük vérkeringése és a munkás- ményeket, valamint a szo- minden támadó ellenséggel osztály kezébe kerüljön a ciális és egészségügyi előre- szemben, mert a magunkét hatalom. A kiadott jelsza- haladást igazoló dokumentu- védjük, saját jövőnket olvak — emlékezzünk csak mokat — három újságoldal- talmazzuk vissza — jól kifejezték a ra sem férne rá. jv. I. ZENGNEK A KÜRTÖK... Holnap mutatkozik be a munkásőrség zenekara ALIG TÖBB egy hónap- nekarát, a dolgozók anyagi nagy kérdést is: honnan szera. Szőrszálhasogató a fenti- ben az önállóságot, de sokekre mondhatná: jó, jó! szor meg kell mosdatni az Miért az 1942-es, a háborús arcát és megmosni ebéd időszakot hasonlítjuk és előtt a kezét, s aztán megráncigáljuk elő, miért nem törülgetni, majd megfésülni a békeesztendőből, 1936-ból szöszke vagy bodor haját, idézünk? Lelhet onnan is. s fektetés előtt de sokszar Az akkorról származó vá- kell fűzni a kis cipőket és Gazdag müsoru csehszlovák napot rendeznek A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a budapesti Csehszlovák Kultúra az elmúlt években több nagysikerű csehszlovák irodalmi és művészeti estet rendezett Szegeden és a megye más városaiban, amelyek megismertették a baráti Csehszlovákia gazdag irodalmát és művészetét, közelebb hozták hozzánk a testvéri Csehszlovákia népeit. Most újszerű kezdeményezéssel a TIT és a Csehszlovák Kultúra városunk legnagyobb üzemében, a Szegedi Kenderfonógyárban rendez hétfőn délután 3 órakor előadást isimert fővárosi és helyi művészek közreműködésével. Az ünnepi előadáson a budapesti csehszlovák nagykövetség is képviselteti magát. Megnyitót mond Vladislav Vincze elvtárs, a nagykövetség kulturális attaséja, majd gazdag művészi műsor következik, amelyen közreműködik Gyurkovics Mária kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Állami Operaház tagja, Bodor Tibor, Dénes Erzsébet, Selényi Etelka és Tápay Erzsébet budapesti előadóművészek és Mentes József, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Az igen gazdagnak és szépnek ígérkező műsort a jelenleg hazánkban tartózkodó csehszlovák »Babiak"-trkS zenés műsora zárja be. A jelölők és jelöltjük jánál, hogy megszületett az segítségére támaszkodva, elhatározás: létre kell hozni Két hete volt az első próa szegedi munkásőrség ae- ba. A 40 tagú zenekar tagjai között nincs hivatásos zenész. Zenét kedvelő egyszerű emberek, munkások, időseb Százan voltak? Lehet, hogy valamivel kevesebben, de nem ez a lényeg. Hanem az az egyöntetű ragaszkodás és szeretet, amellyel körülvették Bodnár Lajos kommunista veteránt a szegedi 45-ös körzet választópolgárai. Főleg nők jöttek el a jelölögyülésre, mert a férfiak dologban voltak, de az ő véleményüket is határozottan kifejezésre juttatták az asszonyok. Egy Kiss nevű ember javasolta Bodnár elvtársat első kerületi tanácstagjelöltnek. Kezdte volna ismertetni az életrajzát, hogy 63 éves, 1918 óta tagja a kommunista pártnak, továbbersége miatt. Csak egy pélbá, hogy ezért nyolc évnyi da. Szói kért az iskola gondszenvedést kellett elviselnie noknője és elmondta: négy a Horthy-fasizmus börtönei- évig laktak heten (három ben — a gyűlés részvevői család) egy szoba, konyháazonban nem hagyták végig- ban. Panaszával felkereste mondani. »Ismerjük« — hal- Bodnár elvtársat, aki hoszlatszott innen is, onnan is, szas utánajárással kiharcolmajd viharos taps követke- ta, hogy kaptak új lakást, zett. Az asszony már sírva mondBodnár Lajos elvtársban ta a végén, hogy ezért a csetökéletesen bíznak az Oszt- lekedetéért is javasolja tarovszki utcai Gyógypedagó- nácstag-jelöltnek. giai Iskolában összesereglett Amikor szavazásra szólídolgozók. Nemcsak azért, tották fel az egybegyűlteket, mert ő is a körzetben, a egyszerre lendült fel minPusztaszeri utca * 4 szám denkinek a karja és éljenezalatt lakik, hanem elsősor- ték körzetük jelöltjét. A ban a szocializmushoz való gyűlés végén odamentek töretlen hűsége és kommu- hozzá és hosszan, barátságonista igazságszeretete, em* son rázogatták a kezét. rezzünk zenekart... — JÖLESÖ ÉRZÉS — folytatja —, hogy Szegeden a munkásőrségnek saját zenekara van- Az a tervünk, beiT^&^fiáValökr^Munkájuk hogy> ha ió1 dolgoznak, továbbfejlesztjük a zenekart, szimfonikus zenekart alakítunk ki belőle. Mert Szegednek szüksége van egy második szimfonikus zeneután gyűlnek össze a próbákra. Szaniszló János, a vasutas zenekar karnagya tanítja őket. Döng a nagydob, csattog a cintányér, zengnek a kürtök, a harso- karra is, hiszen egyre nanák fáradhatatlanul. Szinte gyobb az érdeklődés a müzúg tőle a Petőfi Művelődési vészi zene iránt Az üj ^ Otthon színházterme. , , — Régen volt dolgom nekar holnaP. szombaton ilyen lelkes, igyekvő zené- mutatkozik be a közönségszekkel — állapította meg nek a Széchenyi téren a Szaniszló elvtárs, a karnagy. Szeged felszabadulásának 14. Tiz perc cigarettaszunet. . , , ... ,, , Akik nem dohányoznak, evt°rdulója alkalmaból renmost is próbálgatják a szó- dezett ünnepségen — mondlamukat, az egyes darabok ja befejezésül, nehezebb részleteit. Dolgoznak, pedig ezért nem kapnak sem jutalmat, sem órabért csak köszönetet, ÉS Karl-Marx-Stadt-i úlsáqírúk mind nagyon szeretnek, ha létnnallab C»..H» első bemutatkozásuk azok wIOgaiiaK bZegSOre előtt akiknek forintjaiból a Testvérlapunk. a Karizenekar letrejott, jol s.ke- Marx-Stadt-i -Volksstimme* rumé szerkesztőségének két tagja: „-nyaT u f 0d°k'aulk Paul Barthelt. az ipari rovat szerint "társadalmi munka- veZetője és Hans Prien. kulÍ"era l?b€t zenélm~ - turális rovatvezető, az NDK mondja Kelemen Sándor kultúrszövetsége Kari-Marxelvtárs, a munkásőrség pa- stadt körzeti titkára a hét rancsnoka, aki szintén el- elején Szegedre érkezett, jött meghallgatni a próbát. Testvérlapunk munkatársai — Nekik is szeretnénk be- a Délmagyarország és a bizonyítani, hogy minden az Sfkü.döS "Szt^ akaraton, a becsületes jó- Karl-Marx-Stadt-i szándékon múlik. S ez a sát viszonozzák. látogatázenekar végre meg fogja ol- Az NDK újságírói több . , tizemet, intézményt keresaz egyes unnepsegek m.k feI Szegeden Jés alkalmával mindig felmerülő rád megyében.
