Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

Péntek. 1958. október 17. 4 Közös egyetértéssel A Szegedi Szalámigyárban elhangzott a javaslat: "A megyei jogú városi tanácsba tanácstagként jelöljük Pusz­tai Józsefnét, mert tudjuk, hogy a dolgozók érdekeit jól képviseli*. Aztán a gyár dolgozói közös egyetértéssel pecsételték meg jelölésüket. A tanácstagjelölt. Pusztai Józsefné nagyon otthonos a munkások között. A sorsu­kat élte, hiszen maga is hosz­szú esztendőkön át munkás­ként dolgozott. A felszaba­dulást követő években kü­lönböző állami és pártfunk­ciókat töltött be, s most a szegedi városi párt-,végrehaj­tóbizottság másodtitkáraként tevékenykedik. A munkás­mozgalomban 1936 óta vesz részt és odaadóan munkálko­dik a dolgozó emberek ja­váért, a szocialista építés előrehaladásáért. Tegnap, csütörtökön a 46-os körzet választói is egy­ségesen csatlakoztak ahhoz, hogy Pusztai Józsefnét ta­nácstagnak jelöljék. Enver Hodzsa kitüntetése Tirana (TASZSZ) Az Al­bán Népköztársaság nemzet­gyűlésének elnöksége Enver Hodzsát, az Albán Munka­párt Központi Bizottságának első titkárát ötvenedik szü­letésnapja alkalmából a Szo­cialista Munka Hőse címmel tüntette ki a népnek, a ha­zának és a pártnak tett ki­magasló szolgálataiért. Holnap Kezdődik Budapesten a magyar városok béketalálkozója Szegedről négyen vesznek részt a fontos tanácskozáson Holnap, szombaton kez- seiröl is tájékoztatót adtak, dődik és két napig tart Bu- A szegedi békebizottság dapesten 32 vidéki város és tagjai ellátogattak a Textil­22 budapesti kerület béke- művekbe, jártak a Füvész­aktivistáinak részvételével kertben és másutt is. Ter­a magyar városok béketalál- veik között a többi között kozója. A magyar békehar- a népek barátsága elmélyí­cosok küldöttei, képviselői tésének segítségéért a közel­ülnek össze tanácskozásra, jövőben megrendezendő ro­hogy kicseréljék munkájuk mánest is szerepel. Elláto­tapasztalatait és gatnak majd a Ruhagyárba és az egyetem kutatóintéze­a további teendők jó vég- teibe Tovább erősítik 'a kap­rehajtasanak útját megje- csolatokat a fővárosi nagy­löliek üzemek békebizottságaival. A szegedi békeharcosokat A magyar városi béketa­nfgyen kép^lik a magyar lálkozón résztvevő négy sze­gedi békeaktivista városok béketalálkozóján: Oltvai Ferenc városi levél­tárvezető, Tarnai Károly, az Autóközlekedési Igazgatóság dolgozója, Keszléri Erzsébet, a hattyastelepi iskola peda­gógusa és Sas Ferenc, a Nemzeti Bank dolgozója. A sok ezer szegedi békeharcos képviselői ma, pénteken utaznak el a fővárosba. A szegedi békemozgalom szép és gazdag eredmények­re tekinthet vissza. A város kerületeiben közel 200 bé­kebizottság tevékenykedik. A városi békebizottság a többi között szoros, baráti kapcsolatot tart fönn a bu­dapesti Vörös Csillag Trak­torgyár békebizottságával, s annak tagjai a közelmúlt­ban Szegedre látogattak, ta­pasztalatokat cseréltek vá­rosunk békebizottségával. A szegedi békeharcosok képviselői a budapesti tanácskozáson szeretnék Ismertetni a városban folyó békemun­kát. Sokoldalú ez és hozzátarto­zik az is, hogy idén ősszel a város különböző pontjain békebeszélgetéseket, kis­gyűléseket tartottak, ahol a külpolitika időszerű kérdé­hazatérve, beszámol a ta­pasztalatokról. s azokat hasznosítják majd Szeged békemozgalmában. Állami életünk demokratizmusáról Államhatalmi Y. szer- vítanivaló bőven akad ál- hogy államhatalmi szerveink veink, lamhatalmi szerveink mun- vitatkozó és ne fejbólintgató a tanácsok és az országgyű- kájában is. Első helyen áll- testületek legyenek. Ehhez lés, szintén igen jelentős sze- jon a dolgozók küldöttei: a viszont aktív, a közügyek repet töltenek be állami éle- tanácstagok és a képviselők iránt felelősségérzetet isme­tünk demokratizmusának tö- aktivitásának fokozása. Nem rő küldöttekre van szükség, kéletesítése szempontjából, szabad, hogy akár csak egy A tanácstagoknak és a Lehetetlen akárcsak vázlato- tanácstag vagy képviselő is képviselőknek természetesen san is egy cikk keretében úgy vélje: eleget tesz köte- nemcsak az üléseken, hanem felvázolni azt az áldozatos lességének, ha részt vesz a az ülésszakok között is dől­és sikeres munkát, melyet e tanácsüléseken, az ország- gozniok kell Egyrészt a ta­szerveink a párt irányításá- gyűlés ülésszakain és időn- nácsok illetve az országgyű­val a dolgozó tömegek érdé- ként teljesíti beszámolási kö- j^s különböző állandó bízott­kében eddig végeztek. Szük- telezettségét. A tanácstagok ságaiban, másrészt választó­ségtelen is azonban ezt meg- és a képviselők tevékenységi körzetükben, választóik kö­tenni, hiszen e munka ered- köre ennél sokkal szélesebb j-ében Különösen fontos ez ményét nap mint nap min- kell hogy legyen. utóbbi (s talán itt akad a denki érezheti és tapasztal- Mindenekelőtt nem sza- legtöbb javítanivaló) hisz hatja egyéni életében és az bad, hogy a tanácsüléseken, a, a küldött aki nem tart ország fejlődésében. illetve az országgyűlés ülés- rendszeres kapcsolatot vá­Az elért eredmények ter- szakain való részvételük for- lasztóival nem ismerkedik mészetesen nem adhatnak málissá váljék. A szocialista meg a dolgozók ügyes-bajos okot az önelégültségre. Ja- demokrácia megkívánja, Jelölőgyűlósek ma Ma, október 17-én azaláb- béketelepi iskola, délután 5 bi helyen lesznek jelölőgyű- óra; 44-es körzet, petőfÍté­lések: lepi II. pártház, délután 5 I kerület: 15-ös körzet, óra; 38-as körzet, Gázgyár, Pedagógiai Főiskola, dél- délután 5 óra; 22-es körzet, után 5 óra; 32-es körzet, Gu- Csongrádi sugárúti iskola, tenberg utcai leányiskola, délután 5 óra; 20-as körzet, délután 5 óra; 37-es és 43-as Csongrádi sugárúti iskola, körzet, Madách utcai iskola, délután 5 óra; 11-es körzet, délután 5 óra; 64-es körzet, Szilléri sugárúti óvoda, dél­Bérkert utcai iskola, délután után 5 óra. 6 óra; 26-os körzet, szak- III. kerület: 4»-es körzet, szervezeti székház, délután hattyastelepi iskola, délután 5 óra. 6 óra; Katona utcai óvoda, II. kerület: 58-as körzet, délután 5 óra. Ma az imperialisták aligha merészelnek háborút kirobbantani a szocialista tábor országai ellen — mondotta Hruscsov krasznodári beszédéhen Moszkva (TASZSZ): Októ- rült az állami raktárakba, ber 15-én Krasznodárban ün- Az ipari vállalatok 223 000 nepi gyűlésen nyújtoták át tonnával, vagyis 73 százalék­a krasznodári terület dolgo- kai több vajat, 112 000 ton­zóinak a szovjet kormány nával, vagyis 62 százalékkal kitüntetését, a Lenin rendet, több gyapjút termeltek, mint A gyűlésen Hruscsov, a 1953-ban. Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Országunk most az SZKP XXI. kongresszusára ké­szül. A népgazdaság fejlesz­tését célzó hétéves terv — Ma olyan a helyzet — gazdasági életünk újabb erős mondotta —, hogy az impe- fellendülését és ezen az ala­rialisták aligha merészelnek pon a nép életszínvonalának háborút kirobbantani a szo- további emelkedését irányoz­cialista tábor országai ellen, za elő — mondotta beszéde Minden józan gondolkodású befejezéséül Hruscsov. és egészséges Ítélőképességű m ember tudja, hogy a kapita­lista rendszer bukásával végződne minden olyan kí­sérlet, amely újabb háborút akarna indítani a szocialista országok ellen. — A világ dolgozói sze­mében mérhetetlenül meg­nőtt a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország tekinté­lye — jelentette ki a továb­biakban Hruscsov. A szovjet gazdasági élet idei sikereiről szólva Hrus­csov a többi között elmon­dotta, hogy 1953 hasonló időszakához viszonyítva a gabonafélékből 1487 millió púddal, vagyis 86 százalék­Ma indul az Orvostudományi Egye­tem kultúregyüttese cseh­szlovákiai vendégszereplésé­re, s holnap már bemutat­koznak a cseh és szlovák közönség előtt. Kedden, ok­tóber 14-én tartott főpróbá­jukon megjelent Vass Já­nos, az Állami Férfikórus ve­zetője, aki műsorukat mű­vészi szemtxmtból megfele­lőnek találta. Tervükben ötszöri fellépés szerepel. Fellépnek Bratislavón, Ska­licán, Szanyicán, Érsekújvá­ron és Komáromban. Kül­földi útjukról valószínűleg október 27-én érkeznek ha­za. ItLsipawsl felöltek (3.) A legnagyobb élmény a Kreml és ott is a Lenin—Sztálin-mauzóleum megtekintése volt. Végignéztük az őrségváltást. Az őrség­váltás pompás katonai akció. A régi hagyo­mányoknak megfelelően, fegyelmezett, szép szál szovjet katonák tökéletes begyakorlott­sággal végzik el ezt a szép látványosságot Mellettünk angol és német turisták álltak. „Wunderbar, Bravó"-kiáltás innen is, onnan is, olyan egyszerre lépdelnek, fordulnak és mozognak az őrszemek. Az egyik elvtárs, aki ért angolul, fordítja, hogy egy hosszú, vörös­hajú angol arról beszél, hogy Londonban a királyi palotánál is esemény az őrségváltás, de ez a moszkvai impozánsabb, mégis egy­szerűbb, és érdekesebb. A téren egyébként mindig rengeteg az em­ber. A sor legalább 1500—2000 méter hosz­szu, s kettesével sorakoznak az emberek. Az ország különböző részéből jöttek, hogy lát­hassák nagy tanítójukat és államférfiaikat Bennünket, külföldieket, egy másik csoporttal együtt (angolokkal) külön engedtek be, így nem kellett sokat várakoznunk. Az angolok szorgalmasan filmeztek és fényképeztek. A bejáratnál három lépcsőn mentünk le és be­fordultunk a terembe, ahol Lenin és Sztálin elvtársak nyugszanak. Lélegzetelfojtó csend volt. Az őrszemek a ra­vataloknál mozdulatlanul álltak. Nagy volt a meghatottság. Valaki a hátam mögött felzo­kogott. Az én szememből is kibuggyant a könny, mintha a legközvetlenebb hozzátarto­zóm ravatalánál állanék. Hiszen most látom azt a két államférfit, bölcs tudóst, akiknek a szíve ugyan már nem dobog, szólni, beszélni nem tudnak, de amíg ezt tették, átformálták a vi­lágot, megalapozták a szocializmust és meg­mutatták a helyes útat, melyen biztosan és bátran haladhatunk a kommunizmus felé. A mauzóleumból kijövet végigsétáltunk a Kreml kőkerítése mellett, melynek tövében több kommunista vezető hamvai porlanak. Ott felejt keMlcn napok mUlttimWtiltWHtltMIimttailKltltlIllltlHillfllllllUIIIilIlftlIftEIIIfMIlIliniMIIIIITlIIIIIIMMIMilillllIlM­s«i* Gyula *H|»«ysetei a Szovjetunióból nyugszik a magyar Landler Jenő is, neve már­ványlapba vésve. Utána a Lenin Múzeum­ban megtekintettük Lenin elvtárs egész életé­nek. munkásságának bizonyítékait, szüleinek, testvéreinek, harcos kommunista társainak fény­képeit, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kibontakozását és befejezését. Lát­tunk egy filmet, amely 1918-tól 1922-ig bemu­tatta Lenin elvtárs munkáját, hallottuk hang­ját, ahogyan beszélt az orosz proletárokhoz, az orosz katonákhoz, amikor harcba indultak, hogy leszámoljanak a cárral és a tőkésekkel. Ott lát­tuk Lenin elvtárs mellett a magyar Kun Bélát, Szamuely Tibort, akik Lenin elvtárs vezetésé­vel harcoltak a forradalom győzelméért. Lát­tuk azt a szeretetet, amelyet az orosz munkások, parasztok, katonák Lenin elvtárs Iránt tanúsí­tottak. • Moszkvától mintegy 30 kilométerre fekszik Gorkij község. Megtekintettük itt azt a parkot és épületet, ahol Lenin elvtárs utolsó éveit töl­tötte és ahol, sajnos, a halála is bekövetkezett. Megérkezésünkkor azon az úton haladtunk, amelyen Lenin elvtárs annak idején feleségé­vel, Krupszkájával a lakásukba járt. Az épület a forradalom előtt Moszkva kormányzójáé volt. Régen, még a francia—orosz háborút megelő­zően, tehát 1812 előtt építették. Láttuk azt a padot, amelyen Lenin elvtárs feleségével és ba­rátaival pihenni szokott. Nagyon sokan keres­ték fel a környék lakosai közül és ő mindig szeretettel fogadta, tanácsokkal látta el őket. Szerénységére jellemző, hogy a nyaraló két épülete közül a kisebbet választotta lakhelyül dolgaival, nem hallgatja meg véleményüket, javaslataikat, nem tájékoztatja, neveli vá­lasztóit, nem nevezheti ma­gát a szó igazi értelmében a dolgozók képviselőjének. A demokratizmus Jj^I tésével kapcsolatban — a tanácstagok és a képviselők tevékenységének minden irá­nyú fokozása mellett — még egy fontos problémát kell az államhatalmi szervek vo­natkozásában megemlíteni: a legszélesebb dolgozó töme­gek közvetlen bevonásának problémáját a közéleti te­vékenységbe, az államhata­lom gyakorlásába és az ál­lamigazgatás munkájába. E leniiji követelményt egyesek csak jelszóként szeretik han­goztatni, s nem nagyon tesz­nek lépéseket megvalósulása érdekében. A népfrontmoz­galomnál már érintettük ezt a kérdést. Nem lehet azon­ban e feladatot csupán a népfrontszervekre kiróni. Az államhatalmi szerveknek is — elsősorban a tanácsoknak — sok közvetlen lehetősége van a dolgozók közéleti te­vékenységének kibontakozta­tására. Ilyen lehetőségek: a tanácstagi jelölő- és beszá­mológyűlések, a tanácsülé­sek, a tanácstagok, valamint az állandó bizottságok mel­lett a dolgozók köréből meg­szervezhető aktívahálózatok és így tovább. A tömegek aktivizálása persze a legszorosabban ösz­szefügg a dolgozók tudatá­nak átalakulásával. A dolgo­zók szocialista tudatanak ki­alakítása pedig nem megy egyik napról a másikra. Ne­héz és fáradságos nevelő­munkát igényel ez. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni Lenin gondolatait, amelye­ket -A szovjethatalom so­ron levő feladatai* című írá­sában fejtett ki: -Az állam, ('.mely évszázadokon át a nép ' . , .. , „ , , Selnyomásának és kifosztásá­— az orvosok javaslatanak ellenére is —, mond- "„ak szerve volt, örökül hagy­van, helytelen lenne, hogy ő ilyen nagy épü- |ta ránk a tömegek óriási letten lakjon akkor, amikor a szovjet népnek :„vűlöletét ós bizalmatlansá­még sok nélkülözéssel kell megküzdenie. Meg- :fiy,°fcs bizalmatlansa­tekintettük azt a hatalmas, terebélyes fát, amely SffX t J flX?' a™ alatt a nagy Lenin üldögéit Sztálin elvtárssal is S^'T'neh^f fei .H^ ^; Ez a fa 800 éves, ugyanannyi idős, mintMoszk- íf TzovTetóatalom ké^s rá va. Lenin az ebédlőjében a környék gyerme- ! szovjetnataiom képes ra^ kei és felnőttel részére gyakran filmeket veti- |de huza!™f tett. A gyermekeket nagyon szerette A gyer- 7 r állhatatosságot mekek is ragaszkodtak hozzá, tisztelték, szeret- 5XX f^XX ték. Betegsége mélységes bánatot okozott nem- fcj^X kSesurak csak a szovjet népnek, de a világ munkássága- J'L^z.l nak is. Láttuk azt a tolókocsit, amit 1923-ban b""aoázia megdöntése az angol munkások küldtek Lenin elvtárs ré- SXXfe szere, és láttuk a világ minden tájáról érkezett l«Mbadoknak. me8ertik ~ mét öt jelölik tanácstagnak. A Petőfi Sándor sugár­úti MÖHOSZ termében meg­tartott jelölögyülésen a ja­vaslattevő néhány szava után felzúgott a taps és többen is jelentkeztek, hogy elmond­ják, miért tartják helyesnek Nyerges Ferenc tanácstagi jelölését. Elmondták, hogy Nyerges Ferenc bár pártonkívüli, de kommunista módon végzi munkáját, feladatait. Négy­éves tanácstagsága alatt nem volt egyetlen panasz sem, amely elsikkadt volna Nyer­kai, cukorrépából 17 millió 762 ezer tonnával, vagyis 156 A Partizán utca környé­százalékkal, burgonyából ki lakók jól ismerik Nyer­2 006 000 tonnával, vagyis ges bácsit, azaz hivatalosan ges bácsi jegyzeteiben. Nem­76 százalékkal, húsból (élő- szólva Nyerges Ferenc női csak választói, de kollégái is súlyban) 1475 000 tonnával, szabó kisiparost. S éppen megbecsülik: nemrégiben vagyis 62 százalékkal, tej- azért, mert jól ismerik, ha- választották meg a KIOSZ bői 9 480 000 tonnával, vagy- tározták el, hogy négyéves mestervizsga bizottságának is 100 százalékkal több ke- tanácstagi munkája után is- elnökéül. 5 nem könyvekből, hanem sa­ték az orvosokat, hogy mentsék meg Lenint "ját taPasztalataik- szovjet­Mély benyomásokkal távoztunk Gorkijból, úgy ! éreztük, mintha a valóságban tettünk volna lá- ^TtSufc*/ Watáct Náin "a termeles es a termékelosz­togatast Naia. _ -tás mindenre kiterjedő ál­A Moszkvában töltött idő alatt egyébként so- SXXSuXLÍX'X kat beszélgettünk útitársaimmal együtt mun- g?™^5 "élkda ^f™*^" kásókkal, kolhozparasztokkal, katonákkal, pe- !talma' a dole°",k %zabad®a" dagógusokkal és különféle állami alkalmazót- !?a maiaanat tenn. a takkal. Meglepett, hogy foglalkozásra való te- f e.kerólhetetlen* kintet nélkül igen jól tájékozódtak a nemzetközi .^im í helyzet politikai kérdéseiről. Ezekben a napok- íLX iw X l,nSSa ban a taivani kérdés volt a külnolitika előte- Smosabb ldore van szükség réten A szovietemberek eavöntetóen £ hatá- |ahhoz ls- bogy a tömegek XáX l tLÍv, "kulturális színvonala olyan rozottan kijelentettek, hogy a Kínai Nepkoz- jfok Pmpikpr)iAk „mi minri társasággal és a kínai néppel a szocializmus "Xbb Téotesé teszT öke? é építésében és az imperialisták ellen folytatott * ^íüzl. közös küzdelemben kialakult testvéri és elv- ;yg euatasara' társi barátság alapján, készek fegyvert ragadni • r ' • nehéz a függetlenségük és szabadságuk megvédéséért. • bármennyire ^ Megerősödött bennünk e napokban is a pro- "radságos is azonban ez a ietár internacionalizmus, mert láttuk és tud- "munka, vállalnunk kell nem tuk, hogy nem vagyunk egyedül. Szabadságunk, Jszabad visszariadni a néhéz­répi hatalmunk megvédésében mindig támasz- Jségektől, mert a szocialista kodhatunk a szovjet nép, az egyszerű emberek • demokráciának ezt a maga­segílőkészségére. Jsabbrendű követelményét Vége ífeltétlenül el kell érnünk. t %

Next

/
Oldalképek
Tartalom