Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Választás a nyugati , demokráciák""1­ban XIV. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1958. október 11. Időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről szólott tegnapi sajtóértekezletén Gyáros László, a kormány szóvivője Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt saj­tóértekezletet tartott, ame­lyen válaszolt a hazai és külföldi tudósítók kérdéseire. Mi a véleménye a távol­keleti helyzet legújabb fej­leményeivel kapcsolatban? — kérdezték a szóvivőtől. Gyáros László hangsúlyoz­ta: — Az elmúlt hét legfon­tosabb nemzetközi politikai eseményei közé tartozik a Kínai Népköztársaság kor­mányának az a döntése, amellyel hét napra beszün­tette a partmenti szigetek ágyúzását és lehetővé tette ezekre a szigetekre utánpót­lás szállítását azzal a felté­tellel, hogy ez a szállítás ne történjen amerikai kíséret­tel. Mint mondotta, ez bizo­nyára éreztetni fogja hatá­sát a Kinai Népköztársaság és az Egyesült Államok dip­lomáciai képviselői között Varsóban folyó tárgyaláso­kon is. Ami a kérdés egészét illeti, nem vitás, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok fel nem adja azt a stratégiai koncepcióját, hogy Tajvant a Kinai Népköztársaság el­len irányuló stratégiai tá­maszpont és arzenál céljaira használja fel, amíg korlátlan segítséget nyújt mindenre­kapható pojácájának, a nép­áruló Csang Kaj-seknek és klikkjének, addig a kérdés békés rendezése problemati­kus marad. A szabad algériai kormány méltán számíthat további elismerésre A kormány szóvivőjétől ez­után megkérdezték; mi a vé­leménye arról, hogy rövide­sen atomrakéták érkeznek Olaszországba és rakétakilö­vő bázisokat építenek az or­szág területén? A szóvivő válaszában a többi között kijelentette: A rakétabázisok határozott ag­resszív célokat szolgálnak és szervesen beleilleszkednek a NATO-nak a szocialista or­szágok ellen irányuló táma­dó stratégiája egészébe. Fi­gyelemmel arra, hogy Ma­gyarország földrajzi fekvé­sénél fogva az Olaszország­hoz legközelebb lévő szocia­lista államok egyike, a ma­gyar közvélemény és a ma­gyar kormány a leghatáro­zottabban elítéli ezeknek a rakétatámaszpontoknak lét­rehozását és csak úgy értel­mezheti, hogy azok a mi or­szágunk békéjét és biztonsá­gát is közvetlenül fenyege­tik. A következő kérdés így hangzott: Mi a Magyar Nép­köztársaság álláspontja az ideiglenes algériai kormány megalakulásával kapcsolat­ban? Ezt a kormányt mái­számos ország elismerte, köztük a Kínai Népköztársa­ság is. Magyarország el fog­ja-e ismerni? Gyáros László válaszaban kijelentette: Az algériai ideiglenes kormány megala­kulásóval az algériai -nép szabadságharca új szakaszá­hoz érkezett, ameiynek az eddiginél sokkal jelentősebb nemzetközi vonatkozásai lesznek. Úgy gondolom, hogy ebben az új szakaszban az ideiglenes algériai kormány méltán számíthat további el­ismerésre és rokonszenvre. Francia Guinea szuverén álammá válásával kapcsolat­ban kapott hasonló kérdés­re kijelentette: — A népek közötti kapcsolatok bővíté­sét célzó külpolitikánk, alapelveivel összhangban, nem lesz semmi akadálya annak, hogy az önállóságát elnyert. Guineával megfelelő kapcsolatok jöjjenek létre. Baráti országok konzervipari szakemberei látogattak Szegedre A következőkben megkér­dezték Gyáros Lászlótól, van-e megjegyzése ahhoz, hogy az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett Habs­burg Ottóval. Van-e ezekhez a hírekhez a szóvivőnek megjegyzése? Egyébként olyan hírek is hallatszanak, hogy az oszt­rák kormány megadja a be­utazási engedélyt Habsburg Ottónak, amennyiben az le­mond trónigényéről. A jelek szerint tehát Ausztriában jól áll a Habsburg-család szé­nája. Persze, az osztrák kor­mány szuverén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Ami bennünket, ma­gyarokat illet, mi a habsbur­gokat úgy őriztük meg em­lékezetünkben, mint a ma­gyar szabadságharcok ke­gyetlen hóhérjait, nemzeti függetlenségünk konok és következetes elnyomóit, ha­zánkat gyarmati sorsra kár­hoztató rabszoigatartókat. Habsburg Ottó e sötét em­lékű családfa baljós hajtá­sa, ősei példáját követve legutóbb is akkor fejtett ki szembetűnő aktivitást irá­nyunkban, amikor 1956-ban a külső és belső ellenforra­dalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk, szabadságát. Ehhez a témá­hoz mégjegyzésnek, vagy ha ugy tetszik véleménynek — azt hiszem ennyi elég. A nyugatnémet rádió'mun­katársa megkérdezte, bővít­lietők-e a Magyar Népköz társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti gaz­dasági és kulturális kapcso­latok anélkül hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok állanának fenn? A kormány szóvivője vá­laszában kijelentette: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. május 18-án törvényerejű rendelet­ben szüntette meg a hadiál­lapotot Németországgal. Ve­zető politikusaink azóta számtalanszor kifejezésre juttatták hogy készek va­gyunk minden irányú kap­csolatainkat rendezni a Né­met Szövetségi Köztársaság gal. (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfő óta ülésezik Buda­pesten a KGST-hez tartozó államok konzervipari mun­kabizottsága. A tanácsko­zást egy-egy napra megsza­kítják, s ilyenkor látogatást tesznek Magyarország kü­lönböző konzervgyáraiban. A konzervipari munkabi­zottság tagjai pénteken, teg­nap Szegedre látogattak. A délelőtti órákban érkez­tek a Szegedi Konzerv­gyárba, ahol megtekintet­ték a Budapesti Láng Gép­gyár legújabb remekét, a Szegeden felszerelt új pa­radicsomsűrítő gépcsopor­tot. Hosszú időt töltöttek el a gépek mellett és tanulmá­nyozták azok munkáját. Ér­deklődésükre a gyár veze­tői és a Láng Gépgyár még Szegeden tartózkodó gépsze­relő mérnöke adott tájékoz­tatót. Megtekintették a Kon­zervgyár más üzemegységeit is, s elmondották, sok érde­kes tapasztalatot nyújtott számukra ez a látogatás. A munkabizottság több tagja érdeklődéssel tanulmányozta a Szegedi Konzervgyárban a belső szállításra használt alumíniumládákat. A vendégek délután 2 óra után hagyták el a gyárat, majd ebéd után a Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalathoz látogattak el. A konzerv­ipari munkabizottság tagjai tanulmányozták az itt folyó munkát. A gyár területén Pollók László elvtárs, a vál­lalat igazgatója és Engi Já­nos elvtárs, főmérnök kala­uzolta a vendégeket, akik­nek emlékezetes marad a sok paprikafűzér szép lát­ványa is. A bizottság tagjai a késó j esti órákban utaztak vissza | Budapestre. Mezőgazdasági küldöttség utazott Moszkvába Petöházi Gábor földműve­lésügyi miniszterhelyettes ve­zetesével pénteken délután a menetrendszerű Tü 104-es repülőgéppel héttagú állami gazdasági küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség a szovhozok üzemszervezési és közgazdasági jellegű tevé­kenységét tanulmányozza a Szovjetunióban. Szoboravatás a Textilművekben Ünnepélyes szoboravatást tartanak ma. szombaton dél­után 2 órakor Szeged város felszabadulásának ünnepe al­kalmából a Szegedi Textil­müvekben. Makrisz Aga­memnon szobrászművész "Fonónők- című szobrát avatják fel. ÜNNEP>ILŐlíÁ Tizennégy esztendővel ezelőtt leptek Szeged földjére a dicsőségesen harcoló szovjet hadsereg katonái, s kiűzték innen az utolsó fegyveres fasiszta csapatokat is. Szeged történelmének legnagyobb, legjelentősebb napja virradt fel: a felszabadulásé. Évről évre hálásan emlékeznek meg Szeged dolgozói erről a történelmi évfordulóról. A mai felszabadulási évforduló alkalmából közöljük e képet, amely Liebmann Béla felvétele és Budapesten joz Emst-múzeumban ma megnyíló nemzetközi fotóművész kiállításra kiválogatott anyagban szerepel. Csehszlovák és szegedi nyomdászok barátkozása Az őszi-léli divat tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAA TÖR TÉNELMI NAP (m. s.) Ma tizennégy esztendeje, hogy Szeged népének életében történelmi sors­forduló következett. Szép ősz volt akkor is, mint most és felejthetetlenné, a vá­ros története legragyogóbb napjává az tette, hogy igaz barátok, a szőrijei har­cosok szabadságot, békét hoztak a dol­gozó népnek. A szocialista föld katonái véres és nehéz csaták után jöttek hoz­zánk és tettek eleget internacionalista kö­telességüknek. Ezerkilencszáznegyvennégy őszén, okto ber 11-én, az úri elnyomással, szolgaság­gal és bitangsággal teli korszak véget ért, a magyar nép egére felszökött új életének csillaga. Ezerkilencszáznegyvennégy október 11. A nap emlékezetes, s ha a dátumot idéz­zük, akkor eszünkbe ötlik: kiinduló pont. volt egy más életre, lehetőség arra, hogy itt a Tisza táján élő dolgozó emberek a maguk boldogulásának szolgálatába állít­sák szorgalmukat, munkájukat. Indul­tunk bajban, a kegyetlen háború okozta nehézségek közepette az új úton. A mun­kásosztály legjobbjai pedig a felszabadu­lás után hazánkban először legálisan ki­bontották a Magyar Kommunista Párt zászlaját. Az ország jórészén akkor — 1944 őszén — még ropogtak a fegyverek, űzte ördögi játékát a fasizmus. Szűken és fogytán volt a kenyér Szegeden, kap­tunk a szovjet parancsnokságtól. Miként anya a gyermekéi, úgy segítettek bennün­ket a vagy szocialista ország emberei az új életút első és további lépéseiben. Tizennégy esztendő nem nagy idö, s kü­lönösen nem az a történelemben. Mégis igaz szívvel vallhatjuk, hogy a szabad években a munkásosztály és kommunista pártja vezetésével a háború romjain ki­viruló életet teremtettünk. Nézz szét vá­rosodban, az országban, és akkor kétsé­get kizáróan látod, hogy mi volt régen. Horthyék idején és mi van most. Az új lakóházak, gyárak, óvodák és kórházak stb. az ország előrehaladását mutatják. A konok és lehet, hogy rideg tények, szá­mok fejlődésünkről arról is árulkodnak: a közel másfél szabad évtized alatt akko rát léptünk előre, mint a megelőző egész században. Igaz és nem tagadjuk, hogy voltak bántó, fájó hibák, amelyek kese­rítették életünket. Ez azonban nem von­hat le semmit mindannak értékéből, amit magunknak teremtettünk. Szeged felszabadulás utáni élete is azt mutatja, hogy a dolgozó nép a szovjet emberektől kapott szabadsággal és a be* lóle fakadó lehetőségekkel élni tudott. Újszegedre indulsz gyermekeddel a tisza­hídon át — mi. csináltuk. A háború után a gyermekklinikának üszkös falai me­redtek ég felé. A Tisza partján most új és a réginél szebb, sokkalta korszerűbb gyermekklinika áll. Látod az új bérháza­kat. Megszoktad már a Textilműveket. Természetes a fizetett, szabadság, az üze­mekben a különféle szociális juttatás. Mi teremtettük! És ezeken kívül még sok mást is. Az élet szebbé, tartalmasabba vált. Mindezeknek a történelmi nap, 1944. ok­tóber 11-e adta meg u lehetőségét es ezért a dátumot megőrzi az utókor. Nagyon élénken él az emlékezetben, hogy 1956 őszén a régi, tőkés, úriviiág ólálkodott itt, s a tomboló ellenforrada lom vészterhesen fenyegette mindazt, amit a nép 1944. október 11-e után a ma­ga boldogulására alkotott, teremtett. S azok az őszinte barátok, akik 1944-ben is szabadságot hoztak, az ellenforrada­lomban ismét segítséget adtak, értünk hoztak áldozatot és így úrrá lehettünk a vészen. Az ellenforradalom után gyorsan talpra álltunk a testvéri szocialista országok anyagi segítségével az MSZMP, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány mutatta úton, a dolgozó emberek nemegyszer ne­héz munkájával. Nem akarunk megállni, hiszen jól tudjuk, sok a teendőnk a még több örömért és jóért, azért, hogy még jobban éljünk. Most választasra készüllink. Újjává­lasztjuk — mint ismeretes — az ország­gyűlést és az államhatalom helyi szer veit, a tanácsokat. A dolgozók szerte a városban ezekben a napokban saját so­raikból jelölik ki képviselőiket, hogy megbízásukból javukért cselekedjenek. Az MSZMP es a forradalmi munkás-pa­raszt kormány ismét a nép elé áll és feltárja eddigi munkáját, ismerteti a to­vábbi célkitűzéseket. A további tervek — épp ugy, mint eddig valóra váltott ter­veink — az ország és a dolgozó népe ja­vát szolgálják. November 16-án válasz­tunk. Szavazunk eddigi eredményeinkre, további építő terveinkre, a szocializmusra és a békére. Az ellenforradalom után a nép tettekkel mutatta meg, hogy a nép­hatalom, a szocializmus híve. Nem te­rünk le erről az útról es ezt mutatják majd a választások is. S folytatjuk tovább a szocialista épí­tést, melyet itt a Tisza melleit, Szegeden 14 esztendővel ezelőtt kezdtünk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom