Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Választás a nyugati , demokráciák""1ban XIV. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1958. október 11. Időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről szólott tegnapi sajtóértekezletén Gyáros László, a kormány szóvivője Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és külföldi tudósítók kérdéseire. Mi a véleménye a távolkeleti helyzet legújabb fejleményeivel kapcsolatban? — kérdezték a szóvivőtől. Gyáros László hangsúlyozta: — Az elmúlt hét legfontosabb nemzetközi politikai eseményei közé tartozik a Kínai Népköztársaság kormányának az a döntése, amellyel hét napra beszüntette a partmenti szigetek ágyúzását és lehetővé tette ezekre a szigetekre utánpótlás szállítását azzal a feltétellel, hogy ez a szállítás ne történjen amerikai kísérettel. Mint mondotta, ez bizonyára éreztetni fogja hatását a Kinai Népköztársaság és az Egyesült Államok diplomáciai képviselői között Varsóban folyó tárgyalásokon is. Ami a kérdés egészét illeti, nem vitás, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok fel nem adja azt a stratégiai koncepcióját, hogy Tajvant a Kinai Népköztársaság ellen irányuló stratégiai támaszpont és arzenál céljaira használja fel, amíg korlátlan segítséget nyújt mindenrekapható pojácájának, a népáruló Csang Kaj-seknek és klikkjének, addig a kérdés békés rendezése problematikus marad. A szabad algériai kormány méltán számíthat további elismerésre A kormány szóvivőjétől ezután megkérdezték; mi a véleménye arról, hogy rövidesen atomrakéták érkeznek Olaszországba és rakétakilövő bázisokat építenek az ország területén? A szóvivő válaszában a többi között kijelentette: A rakétabázisok határozott agresszív célokat szolgálnak és szervesen beleilleszkednek a NATO-nak a szocialista országok ellen irányuló támadó stratégiája egészébe. Figyelemmel arra, hogy Magyarország földrajzi fekvésénél fogva az Olaszországhoz legközelebb lévő szocialista államok egyike, a magyar közvélemény és a magyar kormány a leghatározottabban elítéli ezeknek a rakétatámaszpontoknak létrehozását és csak úgy értelmezheti, hogy azok a mi országunk békéjét és biztonságát is közvetlenül fenyegetik. A következő kérdés így hangzott: Mi a Magyar Népköztársaság álláspontja az ideiglenes algériai kormány megalakulásával kapcsolatban? Ezt a kormányt máiszámos ország elismerte, köztük a Kínai Népköztársaság is. Magyarország el fogja-e ismerni? Gyáros László válaszaban kijelentette: Az algériai ideiglenes kormány megalakulásóval az algériai -nép szabadságharca új szakaszához érkezett, ameiynek az eddiginél sokkal jelentősebb nemzetközi vonatkozásai lesznek. Úgy gondolom, hogy ebben az új szakaszban az ideiglenes algériai kormány méltán számíthat további elismerésre és rokonszenvre. Francia Guinea szuverén álammá válásával kapcsolatban kapott hasonló kérdésre kijelentette: — A népek közötti kapcsolatok bővítését célzó külpolitikánk, alapelveivel összhangban, nem lesz semmi akadálya annak, hogy az önállóságát elnyert. Guineával megfelelő kapcsolatok jöjjenek létre. Baráti országok konzervipari szakemberei látogattak Szegedre A következőkben megkérdezték Gyáros Lászlótól, van-e megjegyzése ahhoz, hogy az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett Habsburg Ottóval. Van-e ezekhez a hírekhez a szóvivőnek megjegyzése? Egyébként olyan hírek is hallatszanak, hogy az osztrák kormány megadja a beutazási engedélyt Habsburg Ottónak, amennyiben az lemond trónigényéről. A jelek szerint tehát Ausztriában jól áll a Habsburg-család szénája. Persze, az osztrák kormány szuverén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Ami bennünket, magyarokat illet, mi a habsburgokat úgy őriztük meg emlékezetünkben, mint a magyar szabadságharcok kegyetlen hóhérjait, nemzeti függetlenségünk konok és következetes elnyomóit, hazánkat gyarmati sorsra kárhoztató rabszoigatartókat. Habsburg Ottó e sötét emlékű családfa baljós hajtása, ősei példáját követve legutóbb is akkor fejtett ki szembetűnő aktivitást irányunkban, amikor 1956-ban a külső és belső ellenforradalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk, szabadságát. Ehhez a témához mégjegyzésnek, vagy ha ugy tetszik véleménynek — azt hiszem ennyi elég. A nyugatnémet rádió'munkatársa megkérdezte, bővítlietők-e a Magyar Népköz társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok anélkül hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok állanának fenn? A kormány szóvivője válaszában kijelentette: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. május 18-án törvényerejű rendeletben szüntette meg a hadiállapotot Németországgal. Vezető politikusaink azóta számtalanszor kifejezésre juttatták hogy készek vagyunk minden irányú kapcsolatainkat rendezni a Német Szövetségi Köztársaság gal. (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfő óta ülésezik Budapesten a KGST-hez tartozó államok konzervipari munkabizottsága. A tanácskozást egy-egy napra megszakítják, s ilyenkor látogatást tesznek Magyarország különböző konzervgyáraiban. A konzervipari munkabizottság tagjai pénteken, tegnap Szegedre látogattak. A délelőtti órákban érkeztek a Szegedi Konzervgyárba, ahol megtekintették a Budapesti Láng Gépgyár legújabb remekét, a Szegeden felszerelt új paradicsomsűrítő gépcsoportot. Hosszú időt töltöttek el a gépek mellett és tanulmányozták azok munkáját. Érdeklődésükre a gyár vezetői és a Láng Gépgyár még Szegeden tartózkodó gépszerelő mérnöke adott tájékoztatót. Megtekintették a Konzervgyár más üzemegységeit is, s elmondották, sok érdekes tapasztalatot nyújtott számukra ez a látogatás. A munkabizottság több tagja érdeklődéssel tanulmányozta a Szegedi Konzervgyárban a belső szállításra használt alumíniumládákat. A vendégek délután 2 óra után hagyták el a gyárat, majd ebéd után a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalathoz látogattak el. A konzervipari munkabizottság tagjai tanulmányozták az itt folyó munkát. A gyár területén Pollók László elvtárs, a vállalat igazgatója és Engi János elvtárs, főmérnök kalauzolta a vendégeket, akiknek emlékezetes marad a sok paprikafűzér szép látványa is. A bizottság tagjai a késó j esti órákban utaztak vissza | Budapestre. Mezőgazdasági küldöttség utazott Moszkvába Petöházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes vezetesével pénteken délután a menetrendszerű Tü 104-es repülőgéppel héttagú állami gazdasági küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség a szovhozok üzemszervezési és közgazdasági jellegű tevékenységét tanulmányozza a Szovjetunióban. Szoboravatás a Textilművekben Ünnepélyes szoboravatást tartanak ma. szombaton délután 2 órakor Szeged város felszabadulásának ünnepe alkalmából a Szegedi Textilmüvekben. Makrisz Agamemnon szobrászművész "Fonónők- című szobrát avatják fel. ÜNNEP>ILŐlíÁ Tizennégy esztendővel ezelőtt leptek Szeged földjére a dicsőségesen harcoló szovjet hadsereg katonái, s kiűzték innen az utolsó fegyveres fasiszta csapatokat is. Szeged történelmének legnagyobb, legjelentősebb napja virradt fel: a felszabadulásé. Évről évre hálásan emlékeznek meg Szeged dolgozói erről a történelmi évfordulóról. A mai felszabadulási évforduló alkalmából közöljük e képet, amely Liebmann Béla felvétele és Budapesten joz Emst-múzeumban ma megnyíló nemzetközi fotóművész kiállításra kiválogatott anyagban szerepel. Csehszlovák és szegedi nyomdászok barátkozása Az őszi-léli divat tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAA TÖR TÉNELMI NAP (m. s.) Ma tizennégy esztendeje, hogy Szeged népének életében történelmi sorsforduló következett. Szép ősz volt akkor is, mint most és felejthetetlenné, a város története legragyogóbb napjává az tette, hogy igaz barátok, a szőrijei harcosok szabadságot, békét hoztak a dolgozó népnek. A szocialista föld katonái véres és nehéz csaták után jöttek hozzánk és tettek eleget internacionalista kötelességüknek. Ezerkilencszáznegyvennégy őszén, okto ber 11-én, az úri elnyomással, szolgasággal és bitangsággal teli korszak véget ért, a magyar nép egére felszökött új életének csillaga. Ezerkilencszáznegyvennégy október 11. A nap emlékezetes, s ha a dátumot idézzük, akkor eszünkbe ötlik: kiinduló pont. volt egy más életre, lehetőség arra, hogy itt a Tisza táján élő dolgozó emberek a maguk boldogulásának szolgálatába állítsák szorgalmukat, munkájukat. Indultunk bajban, a kegyetlen háború okozta nehézségek közepette az új úton. A munkásosztály legjobbjai pedig a felszabadulás után hazánkban először legálisan kibontották a Magyar Kommunista Párt zászlaját. Az ország jórészén akkor — 1944 őszén — még ropogtak a fegyverek, űzte ördögi játékát a fasizmus. Szűken és fogytán volt a kenyér Szegeden, kaptunk a szovjet parancsnokságtól. Miként anya a gyermekéi, úgy segítettek bennünket a vagy szocialista ország emberei az új életút első és további lépéseiben. Tizennégy esztendő nem nagy idö, s különösen nem az a történelemben. Mégis igaz szívvel vallhatjuk, hogy a szabad években a munkásosztály és kommunista pártja vezetésével a háború romjain kiviruló életet teremtettünk. Nézz szét városodban, az országban, és akkor kétséget kizáróan látod, hogy mi volt régen. Horthyék idején és mi van most. Az új lakóházak, gyárak, óvodák és kórházak stb. az ország előrehaladását mutatják. A konok és lehet, hogy rideg tények, számok fejlődésünkről arról is árulkodnak: a közel másfél szabad évtized alatt akko rát léptünk előre, mint a megelőző egész században. Igaz és nem tagadjuk, hogy voltak bántó, fájó hibák, amelyek keserítették életünket. Ez azonban nem vonhat le semmit mindannak értékéből, amit magunknak teremtettünk. Szeged felszabadulás utáni élete is azt mutatja, hogy a dolgozó nép a szovjet emberektől kapott szabadsággal és a be* lóle fakadó lehetőségekkel élni tudott. Újszegedre indulsz gyermekeddel a tiszahídon át — mi. csináltuk. A háború után a gyermekklinikának üszkös falai meredtek ég felé. A Tisza partján most új és a réginél szebb, sokkalta korszerűbb gyermekklinika áll. Látod az új bérházakat. Megszoktad már a Textilműveket. Természetes a fizetett, szabadság, az üzemekben a különféle szociális juttatás. Mi teremtettük! És ezeken kívül még sok mást is. Az élet szebbé, tartalmasabba vált. Mindezeknek a történelmi nap, 1944. október 11-e adta meg u lehetőségét es ezért a dátumot megőrzi az utókor. Nagyon élénken él az emlékezetben, hogy 1956 őszén a régi, tőkés, úriviiág ólálkodott itt, s a tomboló ellenforrada lom vészterhesen fenyegette mindazt, amit a nép 1944. október 11-e után a maga boldogulására alkotott, teremtett. S azok az őszinte barátok, akik 1944-ben is szabadságot hoztak, az ellenforradalomban ismét segítséget adtak, értünk hoztak áldozatot és így úrrá lehettünk a vészen. Az ellenforradalom után gyorsan talpra álltunk a testvéri szocialista országok anyagi segítségével az MSZMP, a forradalmi munkás-paraszt kormány mutatta úton, a dolgozó emberek nemegyszer nehéz munkájával. Nem akarunk megállni, hiszen jól tudjuk, sok a teendőnk a még több örömért és jóért, azért, hogy még jobban éljünk. Most választasra készüllink. Újjáválasztjuk — mint ismeretes — az országgyűlést és az államhatalom helyi szer veit, a tanácsokat. A dolgozók szerte a városban ezekben a napokban saját soraikból jelölik ki képviselőiket, hogy megbízásukból javukért cselekedjenek. Az MSZMP es a forradalmi munkás-paraszt kormány ismét a nép elé áll és feltárja eddigi munkáját, ismerteti a további célkitűzéseket. A további tervek — épp ugy, mint eddig valóra váltott terveink — az ország és a dolgozó népe javát szolgálják. November 16-án választunk. Szavazunk eddigi eredményeinkre, további építő terveinkre, a szocializmusra és a békére. Az ellenforradalom után a nép tettekkel mutatta meg, hogy a néphatalom, a szocializmus híve. Nem terünk le erről az útról es ezt mutatják majd a választások is. S folytatjuk tovább a szocialista építést, melyet itt a Tisza melleit, Szegeden 14 esztendővel ezelőtt kezdtünk el.