Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

Szerda, 1958 október É. Tanácstagnak jelölték... Népfront szegedi titkárának jelölését, akit Mészáros Szil­veszter javasolt városi ta­nács tagjelöltnek. Nagy Ist­ván 1916-ban született Ma­kón. Jól ismerik a Felsza­badulás tsz tagjai is, hiszen annak idején együtt harcolt velük a szövetkezet megala­kításáért. Tudják róla, hogy dolgozó parasztcsaládból származik, s hogy a felsza­badulás után mindjárt be­kapcsolódott a mozgalmi munkába. 1950-ben a városi tanács elnökhelyettese, ké­sőbb a mezőgazdasági osz­tály vezetője lett, és min­Tegnap kedden a Szeged dig odaadóan dolgozott a baktói Felszabadulás Ter- mezőgazdaság szocialista át­melőszövetkezetben tanács- szervezéséert. tagjelölő gyűlésre jöttek Az ellenforradalom leve­ssze az emberek. Mintegy rése óta a Hazafias Népfront 100 főnyi tsz-tag fogadta el szegedi bizottsága élén dol­Nagy Istvánnak, a Hazafias gozik igen eredményesen. ^ *» —• Rúzsa kulturális terveiről Ez a település, tudjuk jól, három szierv végez kulturá­nem régi, s központi magja lis munkát: a KISZ-, a he­a felszabadulást követő esz- lyi Vöröskereszt-szervezet, tendőkben alakult ki és valamint az önkéntes tuzol­kapta meg mos tani formáját, tők kultúr csoportja. A terv Ennek megfelelőd mind ez szerint e csoportok legjobb idáig kevés volt a feltétel, a erőiből — akik között nem meglévő lehetőség ahhoz, egy rutinos műkedvelő is hogy e tanyavilág központ- akad — szeretnék létrehoz­jábon megfelélő színvonalú ni az egységes községi mu­kulturális élet alakulhasson vészi csoportot, amelynek ki. Mindenesetre, a fejlődés színjátszó és táncrészlege az elmúlt években megin- lenne. Enmpk megfelelően dult és meghozta első ered- szeretnék kiegészíteni kis •nényeit Í6 jelmez- és díszlettárukat. A kultúra kedvelőinek Mindenekelőtt art tervezik, csenek. Ezek a tényezők A szórakoztató jellegű már eleve bizonyos szem- munka mellett a tél bekö­pontbél megszabják a mun- szöntésekor egy ezüstkalá­ka irányát. szos tanfolyamot, valamint Ebben az évben az öttö- — az MHS segítségével mösi a pusztamérgesi, az — egy alapfokú rádiós es ásotthalmi KISZ-szervezet motoros szakkört szeretne­kultúrcsoportjai jöttek ei nek rendezni. Gondoltak ide műsorukkal, és egyszer az ismeretterjesztésre is. Ezt ellátogatott a Szegedi Nem- a helyi szakemberekkel, az zeti Színház is a községbe orvossal, a tanács dolgozoi­.-A szabin nők elrablása— val, valamint a pedagógu­sai. A szórakozási lehetősé- sokkal szeretnék megoldani, gek számát növelte a Szege- A tervben egészségügyi, me­di Kamara Bábszínház két zőgazdasági, politikai, iro­vendégszereplése is, melynek dalmi és földrajzi ismeret­során a "János vitéz* és a terjesztő előadások szerepel­"Hamupipöke* című mese- nek. játékot mutatták be nagy Ezt szeretnék megvalósí­sikerrel, valamint a helyi tani a következő idényben a erők néhány egyfelvonásos rúzsai kultúrmunkások, műsorra tűzését kezdetné- Eredménynek még eléggé nyezó próbálkozása. szerény, de kezdetnek egyál­A községben lényegében talán nem lebecsülendő, Az utasok leginkább csak tudomásul vesznek egy-egy új változást a villamos- és autóközlekedésben, s egy­kettőre napirendre is tör­nek fölötte. Hogy a városi közlekedésben e fontos jár­művek, a technika ilyen vo­natkozású fejlődése kinek is ., ... , , , . WMtotoUS, „z „tor MjWgL 2 Evi hárommillió utassal növekedett a szegedi villamosforgalom 1954 óta Jelentősen fejlődött az autóbuszforgatom is Szegeden itt is az utasforgalom UkM vaev lecaláhh is ter- "íawicftos az utasforgalom növekedését. 1954-ben két­Skes "hoí^^e^-egy fnsJkedés - . 1056-os esz- millió hatvanezer ember ."H íAtMútménv ilven vaev tendobelihez viszonyítva. A utazott havonta villamoson o van ked vezőbb változás A kocsi kihasználás napról nap- Szegeden, ebben az eszten­S ésaXÍetólX-ü- - fvekszik ugyanakkor a dőben pedig, az eddigi hóna­letel közt közlekedő autó- kocsipark számszerű fejlő- pokat véve alapul, kétmillió buszokat ma már olyannyi- dese egyhelyben stagnál - háromszázezren, vagy.seven­ra megszoktuk, mintha leg- s ez a vállalat egyeden te hárommillió utassal uta­alább száz esztendős lenne ™?y P^^f - A t'z kocsl- zik ma több, mint 1954-ben. a^SYAoSS sarttim»*.M . •™2s- ? sarass sssuss^ io«a k,n u- az utasforgalom túlterhelés uu vmamospaiyaiesten — SS a v" r£ taná^ránwl italában húsz száza- mint közöltük - nagy alap­tósa alá ^ha ásköTéb^ Ér- lékos valamennyi vonalon, munkalatok fölrak: kicse­tasa aia es natasKoreoe. jsr «.. . úiabb kocsi kellene rélik a talpfakáf, s helyük­demes visszatekinteni ma az uja°D K°csl Keuen, v- vnshetonali kérül amelv­eltelt időszakra vajon mit Í^SjSSS^J^St ^ta^SS­SSSSbZ egy S5^ növekedése®szinte egytonap- telén, a rajta való közleke­S élrtéten Kezdetben ró1 a másikra még nagyob- des P^S "'rnább. Vala­LTaufte M TM bat-nóne. Valószínű, a jövő mennyi vonalat ilyen mó­forcak>mVw Tár2^ Hattvas- esztendőben megnövekszik a don építenek át az eUtovet­teTep l£ie^r-4^é^ autópark, hiszen a kezendő években. Egyelőre és'7'NagykTrúfúívonatarón vezetői ezt éppen úgy három kilometor hosszúsín­Fev „cytinHör" rá ,naKh szeretnek, mint az utasok palyan cseréitek ki a taip­Egy esztendőre rá ujabb k fákat vasbeton-aljra, s ez a négy kocsi forgalomba a lí- m K' münkálat pénzben kifejezve Z í,, S u'ílkan" a Villamosoknál egy és félmillió forintba ke­leket és Gyalát is bekap- rült. A talpfákhoz haszná­csoltók az autóbuszhalózat- Lényeges változás történt iatos villamossíneket, amely u , m«?ny,re fontos az elmúlt esztendőben a sze- a szabvány szerint 24 kilo­® ^J*'! autóbuszközieke- gedi villamosközlekedésben grammot nyom egy rnéte­dés, azt bizonyítják az utas- ls. A viseltes, öreg kocsik ren, a vasbetonaljhoz erő­forgalom statisztikai adatai. közüi többet nyugalomba sebb sínekre, méterenként lalantXe ,8,i.b vonultattak és helyükbe hét 48 kilogrammos Főnix-sí­JBieniOS anaiOK pár modern, nagy teljesít- nekre cserélték ki. iQ6a ményú ikerkocsit állítottak Az idén végezték el a forgalomba. Az úgynevezett már évek óta szükségként b® Znlí Z^i ikresítés 1957-től haladt na- jelentkező alapépítést is a ^tö intöltr^.i ÍQS7 gyobb késben, a jövő esz- közúti hídon futó sínpályán. ^ vSá « tendőben pedig szinte vaja- Annak idején, a hld építé­Wv.n^r nta? il "nlri np- mennyl vonalon "^kocsik -sakor, a sin és a beton kö­hatvanezer utas. az iden pe- iépnek . m kocsik helyé_ ^ {aiapokat tet­dig, az esztendő első hat be. Idekívánkozik megemlí- tek, amelyek idővel egyrészt Mit jelent a bulgáriai tapasztalatok hasznosítása a városnak és a kenderfeldolgozó iparnak? Ha Újszeged felől lenge- időben azt tartották, hogy vízcserés éztatást Nem is dez a szel, meg a korzón se- így lesz ez mindig, míg csak kell hozzá nagyobb beruhá­tálók is ráncoljak orrukat a kendert áztatni kell, hogy zás mert víz bőségesen van egy-egy kenderbúz-hullánv a fás résztől elváljon a rost. Újszegeden hiszen ott fo­kozben. Akik pedig a Dél- Ma már azonban más véle- lyik el a gyár előtt a Tisza, rost újszegedi telepe korul naényen vannak a Délrost De még a vízben szegény laknak alig várják a ken- vezetői. Délrost-telepeken is meg­deráztatasi időszak veget. _ Lehet kendert áztatni honosítják egy-két medencé­úgy 15 - Béres ben a vízcserés áztatást, ^^A™1™?™ f^fS Sándor, a vállalat igazgató- hogy nagyobb mennyiségű ja —, hogy ne leheljenek fehér, vagy ahogy a Délrost­bűzt áztatógödreink. nál mondják, extra kender­Béres elvtárs néhány nap- kócot készíthessenek a fel­ja érkezett vissza Bulgáriá- dolgozó üzemek részére, ból, ahol egy küldöttség tag- A magyar kender Európá­az jaként tanulmányozhatta a ban az olasz mögött máso­dik helyen • got belélegzeni dezték már: Sokan kér­nem lehetne-e megszabadítani a várost és Újszegedet áztató gödrök bűzétől? Egy Eisenhower ügynökei osztálya gondoskodik. Ezek az ügynökök széleskörű felhatalmazással rendelkeznek. Az utóbbi 36 év kilenc elnöke közül há­rom merenylet áldozata lett, és ezért ért­hető, hogy az amerikaiak nagy gondot fordítanak az elnök személyes biztonsá­gára. Az elnök minden utazását, sétáját percnyi pontossággal előre megszervezik. Kézfogásnak, beszélgetésnek, kocsiba­szállásnak, üdvözlésnek — mindennek megvan a pontos ideje. Ezt még valahogy meg lehet szervezni és azt is, hogy az el­nök közelébe csak megbízható egyének férkőzhetnek. Legnehezebb azonban az őrizett személy jellegzetes jellemvonásait kordában tartani. Mindenkinek van vala­mi egyéni szeszélye és erről nehéz le­mondani, még ha az ember élete ls forog kockán. Truman elnök például minden reggel 2—3 km sétára ment. Hegyi villája köze­lében egy farmerral barátkozott össze és rendszerint együtt szoktak reggelente sé­tálni. Az elnök jól érezte magát a farmer társaságában. Barátságosan csevegtek. A volt elnök csak nyugdíjba vonulása után tudta meg, hogy a farmer is az FBI (de­tektívszolgálat) embere volt. Ügy helyez­ték közelébe, hogy ne legyen szembe­tűnő. <>crej*jJ<>éLííu.rjt «o!f)átékos Eisenho­JX&HVWÍUflS wor ég szabad ideje jó részét golfozással tölti. Gyakran új já­tékosok állnak mellé, ezek is az FBI em­berei. Ezt az elnök legfeljebb csak sejti. Egyszer, az elnök társaságában levő gol­fozó táskájában kis leadóállomást talál­tak. Az ügynök az FBI embere volt és a leadó segítségével közölte a többi ügy­nökkel, hogy az elnök hol tartózkodik és a park melyik útján halad. Elnöksége első három és fél éve alatt Eisenhower elnök nem kevesebb, mint 4800 fenyegető levelet kapott (naponta körülbelül tízet). A biztonsági szolgálat részletesen fel­kutatja a levelek eredetét, még ha a leg­ártatlanabb esetekről van is szó. Ez eleg körülményes, mert senki sem bolond tel­jes névaláírással és címmel fenyegető le­velet Írni. A levelek között legérdeke­sebbek az igazi szándékkal írottak, vala­mint az idegbetegek levelei. Egy időben igen veszélyesek voltak a portoricoi le­velek, mert a portoricoiak merénylet út­ján is remélték, hogy elszakadhatnak az Egyesült Államoktól. Nyomozással megállapították, hogy a levelek nagy része nem veszélyes, íróik azt hiszik, hogy nem találják meg őket és ily módon öntik ki kispolgári el­keseredésüket. A Fehér Házban átlag 300 ügynök él. Feladatuk, hogy minden nemkívánatos személyt távol tartsanak. Megszabott szolgálatukon kívül gyakran láthatók esti fogadások idején, elegánsait, szmoking­ban, és nehéz megkülönböztetni őket a vendégektől. E szolgálatra olyan embe­reket válogatnak, akik nem szembetű­nők: markosak, az arcon semmi ismerte­tőjelük nincs, jókedélyűek és kinézésre egyszerűek. Nem lehetnek 24 évesnél fia­talabbak, és 30-nál idősebbek. Tanult, magasan képzett emberek és lehetőleg katonaviseltek. Szolgálatba lépés előtt tanfolyamot hallgatnak, még pedig az or­szágban és külföldön történt gyilkossá­gok történelmét. Gyilkosság esetén a testőrjelöltet a helyszínre viszik, ahol ő maga is meggyőződik a körülményekről és igyekszik megállapítani a kivitelezést. A elmegyógyintézetbe is rt ffWlWlW elviszik cs ott a bete­gek viselkedését szemléltetik velük. Ismé­nk a judo-fogásokat, jól bánnak a pisz­tollyal és késsel jól védekeznek. Külön gyakorlaton tanulják a nyitott autóban ülő személy kísérését. Merényleteket rög­tönöznek jobbról, báliról vagy hátulról. A testőri ügynökök munkája elég fá­rasztó és ezért már 30 éves korban nyug­díjazzák őket. Ezek szerint nem valami nyugodt a nyugati államférfiak élete. Érthető is. bolgár kenderfeldolgozóipart. dik helyen áll. Szakitószi­Ott vízcserés áztatást alkal- lárdsága. több más tulajdon­maznak. Az áztató víz fel- sása jó, csak színe miatt színéről állandóan elfolyik maradt el eddig. Most a bol­a szennyező anyag, a lomb Sár tapasztalatok hasznosí­és a pektin (kenderragasztó tásával, úgy látszik, megol­anyag, amely a fás részt a dódik a "Szín*-probléma is. rosttal köti össze). Kettős A szep fehér szín elérésé­haszonnal jár a vízcserés áz- hez természetesen nemcsak tatás. Nem rothad a lomb víz szükséges. Helyes ha és a pektin, tehát nem az áztatásra kerülő kender áraszt a kender orrfacsaró lombnélküli. Ez évben már búzt. Igy egészségesebb mun- igen sok termelő lombozta a kakörülményt lehet biztosi- kendert, de ekkor még nem tani a dolgozóknak, és a gondoltak arra, hogy így kenderáztatás nem okoz kel­lemetlenséget az üzem kör­nyékén lakóknak. Ezenkívül szép, fehér szálú lesz a kender ázlatás után. Ná­lunk, itt, Újszegeden is ál­talában barna, vagy zöld színű a kenderrost. A tiszta, szép, , fehér kenderszálbóí természetesen fehérebb rostot lehet majd nyerni, csupán a szállítási költségek csök­kentését akarták ezzel elér­ni. Jövőre már az átvételi árban is jelentős különbség lesz. Az jár jobban, aki lomb nélkül adja át termé­sét. Ezzel nemcsak olcsóbbá teszik a szállítást, hanem könnyítik is a szállító vál­fonhatnak, szőhetnek a to- lalatok munkáját, vábbfeldolgozó üzemekben. Sok hasznos tapasztalatot Minden tapasztalat úgy ér hoztak Bulgáriából a ken­valamit, ha hasznosítják. A derfeldolgozó ipar küldöttei. Délrost vezetői igyekeznek Reméljük, mielőbb alkal­rrinél előbb megvalósítani a mázzák a gyakorlatban is. jobb minőségű árut az Időjárás viszontagságai­tól, másrészt a terheléstől megrongálódtak, s a felette fekvő s n lesüllyedt. Közel négyszázezer forintos költ­séggel cserélték ki a fala­pokat <s helyükbe gumi­lemez került I fi lsővezetékeket is kinyitották A vállalat területén, a telephelyen kicserélték a felsőhálozatot teljesen új hálózatta 260 ezer forintos költséggel. Ezzel sokéves problémája oldódott meg a vállalatnak, mert a felsőve­zetők már nagyon öreg volt és igein sokszor előfordult* hogy a vezeték megszakadt, s ez késleltette reggelenként a kocsik kifutását. 1956-ban egymillió forintos költséggel bővítették a telephelyen a műhelyt, egy esztendőre rá hatállásos autóbuszgarázs épült. Szociális létesítmény­ként a munkások részére mosdók és fürdők, új kony­ha és ebédlő létesült 300 ezer forintos beruházással. Most v.ui kivitelezésben 250 ezer forintos költséggel az Erőműben az egyenáramát­alakító berendezés bővítése. Ezzel -kiküszöbölik a télen fellépő áram-kiesés veszélyét. Ezekre a munkálatokra a ta­nács rendkívüli hitelkeretet bocsátott a vállalat rendel­kezésére. Ebben az eszten­dőben a vállalat felújítási keretösszege 3 103 000 forint volt, annyi, mint még soha a korábbi években. S talán eleiként kellett volna emlí­teni a fontossági sorrendben a közlekedési vállalataiknak a múlt esztendőben megva­lósult munkabér emelését* amély a vállalatnál átlag­ban 23 százalékos volt, s egyaránt kiterjedt a forga­lombai és egyéb helyen dolgoz<iikra. Új ánmátarskftó állomás készül maid A h.iroméves terv nagyon fontos elvégzendő munká­latok kivitelezését jelenti a Szegedi Közlekedési Válla­latnál ls. Ennek keretében kapna): önálló áramátalakí­tó állomást, s amit most a DAV-tól kapnak, a váltóára­mot saját rezsiben alakít­ják át egyenárammá és lát­ják el hálózatukat energiá­val. Pénzben kifejezve 5 300 0 )0 forintos költséget emészt fel az áramátalakító alállomés létesítése, amely egyben jelenti a biztosabb villamosközlekedést is. A mostani egybefutó hálózatot több szakaszra bontják majd, s ha isetleg áramkiesés lép fel, a);kor csak azon a sza­kaszon áll meg, szünetel a forgalom egy rövid időre, ahol az esetleges áramkiesés adódik. Ez^-1 a megvalósí­tandó állomással egy jelen­tős lépést tesz előre a tech­nika útján a Szegedi Közle­kedési Vállalat a közlekedés mind tökéletesebb megvaló­sításáért, az utasok gyors és kényelmes utazásáért. Nagy­vonalakban talán ennyit szükséges volt szólni arról a vállalatról, amelynek léte nélkü1, helyesebben közle­kedési eszközei nélkül ma már szinte el sem képzel­hető a városi ember élete. (lődi) Elkészült a múzeum második évkönvve A Szegedi Nyomdában el- más, érdekes dolgozatot is készült a Móra Ferenc Mú- tartalmaz a város történeté­zeum második évkönyve, ről és a híres fehértói rezer­ámely az 1957. évi tttdomá- vátum növény- és állatvilá­nyos kutatások legfontosabb gáról. eredményeit összegezi. A mii több dolgozata ismerteti a régészek Csongrád megyei ásatásainak eredményeit. Közli Móra Ferencnek né­hány, a közelmúltban elő­került, eddig ismeretlen le- , veiét. A város környékének fcu"oWi rnuzeumoknak, va­néprajzával a Tápéi lagzi ci- kimmt tudományos intéze­mü írás foglalkozik. Sok teknek. A 16 és fél íves kötet, amely hatszáz példányban készült el, magyar, francia és német nyelven írt cikke­ket tartalmaz. Cserepéldány­ként megküldik a hazai és Érdekes nai)megfig>elések Egy észak-kaukázusi ma­gashegyi tudományos kutató­állomas érdekes megfigyelé­seket végzett a napkorona színképelemzésével kapcso­latban. Korábban ugyanis a tudósok azt gondoltak, hogy a napkorona millióYokot el­érő hőmérséklete lehetetlen­né teszi a héliumgáz foszío­reszkálását. Most azonban kiderült, hogy rövid időkő­zökben megfigyelhető a hé­lium fénye is. Mindez arra enged következtetni, hr>gy a napkorona összetétele sok­kal bonyolultabb* mint aho­gyan a tudósok eddig hittékj

Next

/
Oldalképek
Tartalom