Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hla: • Bőséges az ország 3 • élelmi szereilátottsága : y-v i^.y.'Á.'.-. A MAGYAR Sí 'OC1AL1STA MLNKÁSP ÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 250. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1958. október 23. Szocialista építömunkánk eredményessége jelentős mértékben a magyar tudomány fejlődésétől is függ Apró Antal elvtárs beszédével megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése 1 Szerdán délelőtt az Akadémia dísztermében tartott mi hazánk, és szocialista M együttes üléssel megkezdődött, a Magyar Tudományos építőm-unkánk fejlődése is g Akadémia idei nagygyűlése. jelentős mértékben a ma- = A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró An gyar tudomány fejlődésétől M tat, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP és eredményeinek felhaszná- is Politikai Bizottságának tagja. Rusznyák István, az Aka- lásától is függ, nem kis rész- J démia elnöke, Fogarasi Béla és Ligeti Lajos, az Akadé- ben tudósaink kezébe van s mia alelnökei, Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára, letéve Bognár Géza, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Major Máté Napjainkban különöskép- g akadémiai titkárok, valamint a gyűlésre érkezett fczíl- p^ nagy horderejű az ipar P földi akadémikusok. es a tudomány kapcsolatának 1 Jelen volt a nagygyűlés megnyitásán Orbán baszlo, alakulása. Éppen ezért a mi 1 az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi tudósainknak tudományos 1 Bizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője: életünk minden dolgozójá- P Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ^ keb törekednie. 8 vezetője és tagja. hegy a tudomány vívmá- 1 A nagygyűlést Rusznyák István, az. Akadémia el- nyait minél sikeresebben le- I nöke nyitotta meg. hessen átültetni a gyakor- I Az elmúlt évi nagygyűlésünk ota akadémiai tevekeny- ]atba ^ ezáltal minél na_ g ségünkben az volt a fő törekvésünk, hogy a tudomá- gyobb mértékben növeljük 1 nyos munkát minél nagyobb mértékben és minél ható- a ^o^p szociális és kul- I rozottabban a szocialista építés, országunk tudományos turális jólétét, fejlődése szolgálatába állítsuk — mondotta. - Ebben a . . , s munkában sokoldalú támogatást kaptunk a párt- és az Az lpaf..'fs . a tudomány s allami vezetéstől. egyuttmukodesenek a fon­Meggyőződésünk, hogy életünk nagy kérdéseire, ma. |.<>ssagara figyelmeztet az a § fejlődésünk legfőbb problémáira köteles és képes is fe- *> hogy az 'Pf1" 1 leletet adni a tudomány. Meggyőződésünk, hogy a béke továbbfejlesztései cs-upan j megőrzése és a szocialista építés eredményessége érde- energia- es nyersanyagbázi- g= kében felelős feladataink és nem kevés lehetőségeink sunk további bővítésével ér- = vannak. Egész évi munkánkban az erre való törekvés hetjük el. Az atomenergia 1 vezetett bennünket és most a nagygyűlésen is ennek fplfpdp7ésévei « „ iriilöiuvi = akarunk kifejezést adni, ezeket a célokat akarjuk szol- fedezésevei es a kulonbo- j gálni - mondotta megnyitó beszédében Rusznyák István. w szintetikus, úgynevezett g Ezután Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első műanyagok előállításával a s elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fejlődés további útja elvben 1 köszöntötte a nagygyűlést. ' = A régi és az új §§ A korszerű fejlődésnek érdekes példáját mutatja ez gkép a Csehszlovák Köztársaságból. A felvételünk alján = látható podolskoi régi híd már szinte elvész ifjabb, mo­• A Az új lakók régi otthonában 5 Szovjet tudós a holdrakétáról Lányok, * fiatalasszonyok : P szül az orliki gát, s amikor működésbe lép, a folyó SzegBílí fte.ltíertíeO * s szintje annyira emelkedik, hogy a régi híd a víz alá Ü kerül. Tudósaink előtt nagy feladatok állnak A Magyar Tudományos gazdasági és politikai kon­Akadémia évi közgyűlései szolidációt, amely arszá­— kezdte beszédét Apró An- gunkban végbement. A nagy­tal elvtárs — mindig fontos hét előadásai között különö­szerepet töltöttek be tudo- sen Fogarasi Béla és Erdei mányos közéletünkben. Az Ferenc, de a többi akadémi­ez évi közgyűlés jelentősége kus beszámolója is komoly azonban az eddigieken is munka. Programot és jelen­túlnő. A tavalyi közgyűlés tős célkitűzéseket is állíta­jelentősége a tudományos nak az Akadémia elé, eredmények számbavétele Korunk az emberiségnek a mellett elsősorban abban ál- kapitalizmusból a szocializ­lott, hogy a Tudományos musba való átmenetének ko­A kádé mia dolgozói, az aka- ra. Ez az átmenet nemcsak démikusok az ellenforrada- az elnyomottak osztólyhar­lom után félreérthetetlenül cának és a gyarmati népek állást foglaltak a forradalmi szabadságharcának nagy si­munkás-paraszt kormány és kerei folytán gyorsul meg, pártunk politikája mellett. hanem a tudomány eredmé­Az idei közgyűlés és az nyei alapján, a technikai egész akadémiai nagyhét fejlődés rendkívül gyors visszatükrözi azt a jelentós üteme következtében is. A (Folytatás « S. otdaUm.) § 3l||||)llllíílttillliHJIIIlllílllillllllilli(lil|lii|liilHlllllllllllllllltllHi IMIIIIIIIIMIllllfllllllllill!!^ - • ... : .1. I • Megkezdődtek a szegedi járásban Ui egészségház a tsz-ek zárszámadási Méravárosban előkészületei az egy munkaegységre esü Termelőszövetkezeteinkben ber lesz a szövetkezeti a rozsai Kiss Imre, a sán-. az év végi zárszámadásokat igazgatóságok segítségére, dorfalvi Rózsa Ferenc és a minden esztendőben sok iz- A zárszámadások várható deszki Kossuth Tsz-ben galom, nagy, körültekintő eredményeiről eddig befu­munka előzi meg. Pontos lel- tott jelentések arról tanús­tárt kell készíteni ilyenkor kodnak: a gazdaságok vagyoni hely­a nyári rossz időjárás ko­rántsem okozott olyan sú­lyos károkat a termelő­Új körzeti orvosi rendelőt létesítenek Móra város ban. A jövő hónapban a Szegedi Építőipari KTSZ megkezdi az egészségház építését a Tolbuhin sugárúti ipari ta­zetéről, számba kell szedni az összes, kiadást, bevételt, meg kell tervezni az új esz­tendei takarmány- és egyéb szükségleteket, s ami ezen­felül marad, az kerül a vég­lesz. Természejpyen idén islesz­szövetkezeteknek, mint az nek termelőszövetkeze­egyéni gazdáknak ^ 31,01 bizony°s hiánnyal zárul majd a gazdasági év. eS-STi*tiSTSt^á A termésátlagokat tekintve faszra azonsa & véletlenül hiba csúszik a ~ ,f* ez 3 eló- különösebb ok Megfe­zárszámadásba, akkor ezt "yeibo1 fakad ~ szmte nun- lel° ^^ 68 erkölcsi meg­[ egész évben sínyli a közös­eién vonatkozásban felül- segítésben lesz részük azok.­Es^í Az idei zárszámadások- múlták a tsz-ek az egyénie- nak a közös gazdaságoknak, P'alá^SZS- ket' Szám?s szövetkezetben, melyeket eresebben érintett •dasági osztálya, a különböző ley 0010301 a iroszkei Lenin, az idei aszályos időjárás. • vállalati és pénzügyi szer- •• • vek is igen hathatós segít­•séget nyújtanak. jövedelem értéke átlago- ' nulóintézet parkjában, a san 40—50 forint között Korda sor felöli oldalon. Az egészségházban lesz két ren­delő. egy várószoba. A jövő év május l-ig elkészülő egészségházban szakrende­lést is be akarnak vezetni: a harmadik kerületi tanács er­re a jelentős intézmény léte­sítésére 170 ezer forintot for­dít. (Koczka S. íelv.) Bő termés volt az idén almából a szegedi járás közsé­geiben. A gazdák a termés jelentős részét a földműves­szövetkezet útján értékesítik. Az átadás előtt a gyümöl­csöt nagyság és minőség szerint érdemes kiválogatni, mert az osztályozott áruért nagyobb összegei fizetnek. Képünkön Rabi Tamás forráskúti termelő felesége se­gítségével éppen az almát osztályozza a földművesszö­oetkezeti felvásárló útmutatása alapján. Ez a kis több­letmunka igazán megéri a fáradságot... a járási tanács könyvelői, közgazdászai, tsz-politikai felügyelői és a bank­hitelügyi csoportvezetői­nek részére kétnapos ok­tatást rendeznek a me­gyei tanács mezőgazdasági igazgatóságán. ÍAz innen hazatérő szakem­! berek pedig a termelőszö­! vetkezetek elnökeivel és el­> ienörző bizottsági elnökeivel • értekeznek majd a zárszám­adások tökéletes előkészíté­• séről. Ugyancsak több na­;pos oktatást rendeznek ez­[ze] kapcsolatban a szövetke­zeti agronómusok, községi [mezőgazdasági felügyelők, [könyvelők részére is. A szö­í vetkezeti vagyonleltárok el­I készítésében 25 gépállomást. állami gazdasági, földmuvessző­vetkezeti és más ssakem­Bővült a szegedi könnyűipari üzemek választéka az elmúlt két évben A szegedi nagy köny­nyűipari üzemek az utóbbi két évben a tömegcikkekről mindinkább rátértek a la­kosság minden igényét kielé­gítő, ízléses, jó minőségű áruk gyártására. Az egyik legnagyobb textilgyár, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat azelőtt, túlnyomó­részt ponyvákat, nehéz mű­szaki szöveteket készített. Ma már mintegy húszféle tetszetős szőnyeget, film­nyomott perzsa és torontáli utánzatot, sokféle bútorszö­vetet, falikárpitot és egye­bet gyárt. Csak ebben az év­ben százféle új cikk minta­példányát készítették el. A Szegedi Cipőgyárban a 'korábbi években készült né­hány fajta olcsó — pl. fe­hér flexi talpú —, női cipó helyett, a vásárlók kívánsá­gára áttértek a legújabb di­vat szerinti lábbelik gyártá­sára. Jelenleg 1 300 pár ma­gas-, tű-, illetve olaszsarkú körömcipő, s 700 pár mikro­porozus talpú női cipő kerúl ki naponta a gyárból. Az idén itt több, mint kétszáz­féle új modell mintapéldá­nyát készítették el, amely­ből a kereskedelem szakem­berei választják ki a jövő évben gyártásra kerülő min­tákat. A Ruhagyárban azelőtt úgy­nevezett nehéz konfekció árut. ponyvákat, munkaruhákat készítettek. Most a munka­ruhák mellett negyedéven­ként több ezer sportöltöny és minőségi férfiöltöny Kerül ki az üzemből. A Szegedi Bútorgyárban, ahol néhány éve csak iroda­bútorokat készítettek, mosta hálószobabútorok gyártása mellett az országban először megkezdték a darabonként is vásárolható kisbútorok tö­meges előállítását. Hasonlóan növelték a vá­lasztékot. javították az áruk minőségét több más szegedi üzemben is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom