Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

Szerda, 1958. október 22. 2 Nehéz harcokban és győzelmekben gazdag 40 esztendő A kínai népi felszabadító hadsereg büntető esapásai a esangka jsekistákra A Társadalmi Szemle októberi száma teljes terjedel­mében közli az MSZMP Központi Bizottságának agitá­ciós és propaganda osztálya és az MSZMP Központi Bi­zottságának Párttörténeti Intézete irányelveit a kommu­nista párt megalakulásának 40. évfordulójára, omit ez év november 20-án ünneplünk meg. Ezekből az irányelvekből közlünk az alábbiakban szemelvényeket. \ z irányelvek első feje­zete a kommunista vi­lágmozgalom történelmi je­lentőségét, a tőkés társadal­mi rendszer megdöntésének, elkerülhetetlen bukásának és az új, szocialista társadalom szükségszerű győzelmének, a proletariátus óriási történel­mi szerepének kérdéseit tár­gyalja. A forradalmi mun­kásmozgalom a reformizmus elleni szakadatlan eszmei harcban erősödött meg. A proletariátus fejlődésével ha­zánkban ls létrejött az az új osztály, amely harci célki­tűzésévé tette a polgári for­radalom befejezésének fel­adatát. A szociáldemokrata párt történelmi érdeme, hogy kifejlesztette a munkásság osztályszervezeteit és szívós harcot folytatott a kizsák­mányolt milliók létviszo­nyadnak javításáért és a po­litikai szabadságjogokért Azonban a szociáldemokra­ta mozgalomba mélyen be­hatolt a reformizmus, sőt eszmei befolyása a kilencve­nes évek végén a vezetés­ben túlsúlyra Jutott és a munkásmozgalomnak súlyos károkat okozott. Képviselői lemondtak a szocialista for­radalomról, s a munkáspárt politikáját alárendelték a li­berális polgári ellenzék po­litikájának. A pártban azon­ban baloldali ellenzék ala­kult, amely elutasította a li­berális monarchista burzsoá­ziával való szövetséget és önálló osztálypolitikát kö­vetelt Az 1917. évi februári orosz forradalom, majd az októberi szocialista forrada­lom hatására a baloldali szo­ciáldemokraták és forradal­mi szocialisták vezetésével 1918. október 31-én Buda­pest munkássága általános Bztrájkba lépett. Polgári de­mokratikus forradalom zaj­lott le Magyarországon, amelynek eredményeként a monarchista nagybirtokos osztály elvesztette politikai hatalmát. A nép forradalmi fellépésének eredményeként 1918, november 16-án ki­kiáltották a köztársaságot A szociáldemokrata párttal koalícióra lépő liberális bur­zsoázia a hatalom birtoká­ban megkísérelte korlátozni a demokratikus átalakulást. Napirendre került a bur­zsoá uralom ellen, a szo­cialista forradalomért való közvetlen harc, ez vi­szont új forradalmi mun­káspárt: a kommunista párt azonnali megteremtését követelte. 1918. november 20-án Budapesten megala­kult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A kom­munista párt a hatalom for­radalmi meghódításának marxi—lenini eszméje je­gyében született, s olyan helyzetben, amikor a ma­gyal- proletariátus a hatalom meghódításának közvetlen feladata elé került. UJ sza­kasz kezdődött a magyar munkásmozgalomban és egy­ben a.magyar nemzet törté­netében: megjelent a küzdő­téren a proletariátus szerve­zett, forradalmi élcsapata, színtérre lépett az a párt, amely a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom szer­ves része és egyben a nem­zet túlnyomó többségét al­kotó dolgozó nép pártja, te­hát a nemzet igazi pártja. A liberális—szociáldemok­rata koalíciós kormányzat nem tudta kivezetni az or­szágot abból az örvényből, amelybe a monarchia taszí­totta. A kommunista párt megvilágította nz egyedüli kivezető utat a nemzet szá­mára: tanácsköztársaság lé­tesítése, amely felszámolja a tőkések és földbirtokosok hatalmát, végrehajtja a tár­sadalom szocla'ista átalakí­tását. szövetséget köt Szov­jet-Oroszországgal és ki­bontja a függetlenségi harc lobogóját az Antant-imr*­riallzmus ellen, a szocialista haza védelmében. Bebizo­nyosodott, hogy a legna­gyobb nemzeti válság idején nincs más erő, mint a mun­kásosztály forradalmi ereje, amely kivezetheti az orszá­got az örvényből. 1919. már­cius 21-én a magyar prole­tariátus kikiáltotta a Ta­nácsköztársaságot. A ma­gyar proletariátus a kommu­nista párt politikáját követ­ve a nemzet vezető osztályá­vá vált, a szocialista forra­dalom békésen győzött. Az Antant-hatalmak, a ha­zai reakció és az egyesült pártba befurakodott refor­mista- revizionista csoport összeesküvése vérbefojtotta a Magyar Tanáosköztársasá­got, de a 133 napos hősies küzdelem rendkívül jelentós harci tapasztalatokkal gazda­gította a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalmat. F everték a Tanác&köztár­*J saságot, de a kommu­nista párt az ellenforrada­lom féktelen terrorja köze­pette újjászervezte sorait és az új, szocialista forradalom jelszavát írta zászlajára. Szívósan küzdött a munkás­osztály és a dolgozó nép mindennapi érdekeiért, a nyugati tőkés hatalmaknak való alárendeltség és az új imperialista háború előkészí­tése ellen, a békéért. Ebben a harcban azonban a jobb­oldali szociáldemokrata ve­zetők megalkuvó és osztály­áruló ténykedésével találta magát szemben. A jobboldali vezetők árulása ellen — és a szociáldemokrata ideológia ellen is — küzdve, a kom­munista párt a szociálde­mokrata munkás tömegekkel és a szociáldemokrata párt­tal való közös harcra töre­kedett a tőkés kizsákmá­nyolás, a fasiszta elnyomás és az imperialista háború el­len. Kommunisták és har­cos szociáldemokraták együtt­működése az egész magyar munkásmozgalom fejlődésé­nek egyik alapvető sajátos­sága volt az ellenforradalom egész időszaka alatt. A kom­munista párt hűségesen ki­tartott a szocialista forrada­lom eszméi mellett. Elkö­vette azonban azt a hibát, hogy nem ismerte fel ideje­korán az antifasiszta demok­ratikus forradalomban a rroletárdiktatúrához vezető út szükségszerű közbenső szakaszát. Ez korlátozta a nem szocialista, de antifa­siszta demokratikus erőkkel való szövetséget és nehezí­tette a szociáldemokrata párttal való közös harc fej­lődését. A párt ezt a hibát azonban kijavította és ki­bontotta az antifasiszta nép­front és a Hitler-ellenes nemzeti függetlenségi front lobogóját, létrejött a Magyar Front, a kommunisták, vala­mint a már szintén illegali­tásba szorult szociáldemok­raták és kisgazdapártiak po­litikai szövetsége. A Magyar Frontra támaszkodva a kom­munisták kibontották a fegy­veres antifasiszta nemzeti ellenállás zászlaját, meg­kezdték a magyar partizán­mozgalom szervezését, ki­fejlesztették a szovjet fog­ságba került magyar hadi­foglyok antifasiszta mozgal­mát. Ebben a küzdelemben fonódott szoros egységbe a kommunista és szociálde­mokrata párt. A Magyar Kommunista Párt a negyedszázados Hor­thy-fasiszta elnyomatás, a hit­lerista megszállás ellen sza­kadatlan küzdelemben edző­dött meg. Egyes időszakok­ban szervezetileg nagyon le­gyengült, azonban forradal­mi hűségét, hitét a munkás­osztályban. a népben, a győ­zelemben soha semmiféle ül­dözés és uszítás megingatni nem tudta. A mikor 1944. szeptember Végétől 1945. április 4-ig terjedő időben a szovjet hadsereg félesztendős győ­zelmes hadműveleteivel fel­szabadította az egész orszá­got, fegyvereinek csapásai alatt pusztult el a hitlerista megszállók hatalmával együtt a 25 éves magyar ellenfor­radalom fasiszta állama. Is­mét a munkásosztályra várt a feladati hogy kivezesse a nemzetet válságos helyzeté­ből. A kommunista párt, amely negyedszázados tör­vényenkívüliség után elő­ször léphetett szabadon a magyar nép elé, az ország újjáépítésének első és veze­tő pártja lett. Kidolgozta az újjáépítési programot, amely a demokratikus újjáépítés egyetlen programja volt. Mozgósította a munkás­és szegény paraszt-tömegeket, hogy a földosztást maga a íöldigénylő parasztság hajt­sa végre. Mozgósította a munkás- és paraszti töme­geket a földreform megvé­déséért, a termelést szabotá­ló kapitalista reakció vissza­szorítására, a bányák álla­mosításáért, a kulcsfontossá­gú ipari vállalatok állami kezelésbe vételéért, a reak­ciónak a hatalomból való ki­szorításáért, s a két mun­káspártnak a marxi—lenini elvek alapján végbement egyesülésével a szocialista forradalom győzelméért. A szocializmus építése ide­jén azonban komoly hibák történtek. Rákosi Mátyás 1919-ben kitartóan harcolt a Tanácsköztársaságért, ki­emelkedő szerepet töltött be a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben és vezető sze­repe volt a felszabadulást követő politikai harcokban, a hatalomért, a szocialista forradalom győzelméért ví­vott küzdelemben. Azonban a szocialista forradalom győ­zelmét követően eleinte el­tűrte, majd csakhamar ma­ga is ösztönözte a személyi kultuszt, és egyre nagyobb hibákat követett el. Az MDP 1956 júliusi plé­numa meghozta azokat a határozatokat, amelyek vég­rehajtása hivatva volt fel­• számolni a fejlődést fékező szektás hibákat, és vissza­verni a mind jobban előre­törő revizionista támadást. A revizionistáktól a fasisz­tákig terjedő ellenforradal­mi blokk messzemenő nyu­gati támogatással előkészí­tette és kirobbantotta az 1956. októberi ellenforradal­mat. Az MDP-t és a népi demokratikus kormányzatot megbénította a belső árulás, Nagy Imre és társainak a vezetésbe és a hatalomba való alattomos belopakodása, az eszmei és politikai zűr­zavar. Végveszélybe került a népi demokratikus rend és a magyar nép minden vív­mánya, megkezdődött a fe­hérterror. Az ellenforrada­lom leverése megkövetelte új forradalmi központ lét­rehozását. A népi demokrá­cia törvényes rendjének helyreállításáért, a nemzeti függetlenség megvédéséért, nagy vívmányai megőrzésé­ért és továbbfejlesztéséért, a szocializmusért és a békéért. Kádár János, UJjtrmich Fe­renc, Marosán György veze­tésével az új forradalmi köz­pont létrejött és 1956. no­vember 4-én megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A párt új ideigle­nes Központi Bizottsága és az új forradalmi kormány harci felhívására támadásba lendültek a forradalom erői. Az MSZMP kétesztendős harca, e küzdelem minden várakozást felülmúló ered­ményei. politikájának he­lyességéről tanúskodnak. Cok pártalakulást ismert ^ a XX. század magyar története, de ezek közül csak a munkásosztály forradalmi pártja állta ki a történelmi próbát: a kommunista párt, amellyel a szociáldemokrata párt legjobb erői egyesültek, és amelyhez a dolgozó nép legjobbjai csatlakoztak. Ez az a párt, amely test­vérpártjaival szoros egység­ben győzelemre viszi a szo­cializmust Magyarországon. Az C'j Kína jelenti, hogy a kfnal népi felszabadító hadsereg fucsienl arcvonalon állomásozó tüzérségi egységei október 20-án 16 órakor büntető csapásokat mér­tek a Kimoi térségében lévő csangkaj­sekista haderők szárazföldi katonai cél­pontjaira. valamint a Klmojjal szomszé­dos vizeken tartózkodó csangkajseklsta hajókra. A kínai népi felszabadító hadsereg ütegei a fucsienl arcvonalon ágyúzzák a csang­, kajsekista csapatok katonai erődítményeit Kimoj szigetén Ujabb merényielek Ciprus szigetén Hétfőn délután Ciprus nyugati részén egy motorke­rékpáros agyonlőtt két cip­rusi török segédrendőrt, majd motorkerékpárján el­menekült. Pafoszban, a sziget nyuga­ti részén álarcos emberek tüzeltek gépkocsikra. A 14— 26 éves ciprusi görögökre kijárási tilalmat rendeltek el. „Magától értetődő volt a kimoji tűzszünet megszakítása Indonéz lapvélemény 99 A Bintang Timur című in­donéz lap keddi vezércikke megállapítja, magától érte­tődő dolog volt, hogy Peng Tő-huaj marsall elrendelte a kimoji tűzszünet megsza­kítását. Az amerikai hadi­tengerészeti egységek ugyan­is továbbra is elkísérték a Kimojra tartó csangkajsek­lsta hajókaravánokat. A lap hozzáteszi, Kína le­mondott volna területi szu­verénitásáról, ha hozzájárul ahhoz, hogy amerikai hadi­hajók kísérjék a csangkai­sekista hajókaravánokat. Hruscsov elvtárs fogadta A mer tábornagyot Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kreml-ben ismét fogadta Abdel Hakim Amer tábornagyot, az Egyesült Arab Köztársaság alelnökét és hadügyminiszterét. A két államférfi szívélyes, baráti beszélgetést foly­tatott. A szovjet kormány kedden a Kreml-ben vlllásreg­gelit adott Amer tábornagy tiszteletére. Valamennyi kairói lap vas­tagbetűs címfelirattal első oldalon számol be Abdel Ha­kim Amer marsall honvé­delmi miniszter moszkvai látogatásáról. Az Ahram "Békeút* című szerkesztőségi cikkében eze­ket írja: -Amer marsallnak, az EAK alelnökének moszk­vai látogatása a béke és a barátság jegyében zajlik le. Baráti kapcsolataink nem paktumokon vagy titkos zá­radékokon alapszanak ... Az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió népeinek barátsága az egyetemes bé­ke fenntartására Irányuló közös törekvéseken alapul*. Sztfájkmozgalom Olaszországban és Angliában Hétfőn megkezdődött az olasz közlekedési dolgo­zók 24 órás országos sztrájk­ja. A sztrájkotok hétszázalé­kos béremelést követelnek. Százezer közlekedési dolgozó vesz részt a sztrájkban. Milánóban vasárnap reg­gel óta tart a helyi közle­kedési dolgozók 48 órás sztrájkja. Olaszországban hétfőn megkezdődött a márványba­nyászok háromnapos orszá­gos sztrájkja, mert a vállal­kozók megszakították a tár­gyalásokat az új országo­munkaegyezmény megköté­séről. • A londoni kikötő mintegv kétezer karbantartási dolgo­zója hétfőn délután gyűlést tartott és hatalmas többség­gel a sztrájk folytatása mel­lett foglalt állást. Kína és Korea koz5s 600 ezer bilowattos vízierőmüvet épít Mint az Üj Kína hírügy­nökség jelenti, a Kínai Nép­köztársaság Államtanácsa hétfőn tartotta 81. teljesülé­sét. Az ülés jóváhagyta az MHK-sportrendszer beveze­téséről szóló szabályzatot és a Jalu-folyón épülő Jünfengi vízierőmű építésének előké­szítésére alakított bizottság határozatát. Megyei agropröpagandiftók első országos tanácskozása Kedden délelőtt a Föld­művelésügyi Minisztériumban megkezdődött a megyei ta­nácsok agropropagandistái­nak első országos tanácsko­zása. A részvevők előtt Ke­resztes Mihály földművelés­ügyi miniszterhelyettes be­szelt az agropropaganüa helyzetéről, s legfontosabb feladatairól, majd bemutat­ták a "Nyitva a kis kapu* című űj magyar filmet. A Jalu-folyón épülő vízi­erőművel kapcsolatos hatá­rozat előírja, hogy Kína és Korea az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján együttes beruházással 1961. decemberére egy 600 000 ki­lowatt kapacitású vizlerőmü. vet épít fel. Sem magánszemélyeknek sem közfiieteknek nem nyújthatnak hitelt a iöidmővesszővetk ezetek Az utóbbi időben végzett ellenőrzések alkalmával ki­derült, hogy egyes földmű­vesszövetkezeti szervek a legkülönbözőbb indokolások alapján készpénzkölcsönöket és áruhitejeket nyújtanak közületeknek, illetve ma­gánszemélyeknek. A SZÖ­VOSZ igazgatósága közli, hogy a földmüvesszövetke­zetek sem közületnek, sem magánszemélynek hitelt nem adhatnak, árukat rész­letfizetés ellenében nem szolgálhatnak ki. A tilalom kiterjed a földművesszövet­kezetek szolgáltatásaira is. Hitelnyújtásra sem az igaz­gatóság, sem annak elnöke engedélyt nem adhat. A tilalom természetesen nem vonatkozik a külön i cndelkezésben szabályozott részletvásárlási akciókra, valamint a szerződéses ter­meltetés keretében a terme­lőnek nyújtandó anyagi, il­letve művelési előlegekre. Mint a SZÖVOSZ igazga­tóságán közölték, intézked­tek arról is, hogy a tilalom megszegőit fegyelmileg von­ják felelősségre. Ilyen ese­tekben a kölcsönt, illetve a hitelt azonnal rendezni kell. ha pedig a tilalom ellenére nyújtott hitel a földműves­szövetkezetnek anyagi kárt okozott, el kell rendelni a kártérítési eljárást. — Korszerű t*l»JJ»vft4al mun­kát végcinek ötven holdon a tél ideién a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet tag­lal. A Járás számos termelő­szövetkezetében az idén alkal­mazzák először a korszerű ell­tráuyázásl módszereket Aljtrá­gyázássa! M katasztrális hold földet készítenek elő szőlő- és gyümölcstermesztéshez. A külföld ektől származó vagy külföldieknek juttatott pénzbeli tamogatások módja A Magyar Külkereskedel­mi Banknál többen érdek­lődtek, hogy milyen módon juttathatnak pénzbeli támo­gatást külföldön élő hozzá­tartozóik részére, illetve milyen módon kaphatnak pénzbeli támogatást külföl­dön élő hozzátartozóiktól. A bank ezúton is közli az érdekeltekkel, hogy pénz­beli támogatásokat csak a Magyai Külkereskedelmi Bank. vagy a Magyar Nem­zeti Bank útján szabad kül­földre juttatni, vagy onnan elfogadni. Az átutalási lehe­tőségekről a Magyar Külke­reskedelmi Bank (Budapest, V., Rosenberg-házaspár u. 4. sz.) részletes felvilágosítást nyújt. A Magyar Külkereskedel­mi Bank felhívja az érde­keltek figyelmét arra, hogy minden más átutalási mód igénybevételétől tartózkodja­nak, mert ez a devizaren­delkezésekbe ütközik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom