Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Szerda, 195*. október 1. 2 Dr. Sik Endre beszéde az E NSZ-közgyülés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) gyobb egységei települtek ... , , , „„ oK. „„ „ át a szárazföldi Kína tőMindcz éppen abban az sxomszédságába a part. időben, amikor Csang- menti szigetekre. Kaj-sek haderőinek na- Kimojra és Maciira. A kihívás politikája A State Department dokumentumai' alapján a következő tények világosak: 1. A State Department szóhasználatával élve az Egyesült Államok külpolitikai alapelvét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd és hatékony szövetségeseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetségeseit általában abból a szempontból értékeli, hogy mennyire alkalmasak helyzetüknél és érdekeiknél fogva a kihívás politikájának érvényesítésére. Ezt a politikát joggal lehetné" ugyan a provokatív és agresszív jelzővel illetni, mivel azonban a State Department Jobban szereti a »kihfvás« kifejezést, azért megmaradok annak használata mellett. 2. A háborús veszély a Közép-Keleten nem az iraki nép forradalma következtében állt elő, hanem ezt a veszélyt a State Department kihívási politikája fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalma ellen a jordániai, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai segéllyel és az amerikai-angol beavatkozás ígéretével. 3. A távol-keleti háborús veszély nem augusztus 23án alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj-seknek adott katonai és politikai segítségben. amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-seket. 4. A Közép-Keleten és a Távol-Keleten kialakult helyzet szoros kapcsolatban áll egymással. A kapcsolatot a State Department kihívási politikája adja. A két területen egymással párhuzamosan irdult el a kihívási előkészítés. Miután a katonai beavatkozás a KözépKel ten megtörtént, a kihívás) politikát robbanásig fokozták a TávolKeleten. hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a Közép-Keleten. Libanonban és Jordániában tartózkodó amerikai és angol csapatokról. 5. Ez a kihívási politika jellemzi a State Department külpolitikáját nemcsak a Közép- és Távol-Keleten, hanem általában minden nemzetközi vonatkozásban. A magyar kormánynak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége aajtóattaséjának jelenlétében rendezett 6ajtókoníerencán öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkára készítették fel éket, az USA hivatalos és illegális szervei Magyarország államrendje ellen. Annak ellenére, hogy a budapesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az amerikai szervek még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismertetett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is, és ez idéz fel nagyon súlyos veszélyt az ENSZ értelme és léte ellen. Miután az amerikai küldöttség megakadályozta kedvező határozat hozatalát Kína képviseletének megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésében. Amilyen mértékig folytatja a State Department kísérletezéseit, hogy az ENSZ, et kihívási politikájának eszközévé tegye, olyan mértékig sodorja magát az egész szervezetet egzisztenciális válságba. Gondolom, senki sem tételezi fel, hogy a Kínai Népköztársaság képviselete ellen. kierőszakolt közgyűlési határozat után, amig azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármilyen illetékes véleményt is tudna nyilvánítani, az ENSZ bármely szerve a távol-keleti helyzetről. nak szóló megnyilatkozásokban ezt a politikát olyan jelszavakban öltözteti, amelyek hódítóan hatnak a tömegek értelmére. Ezért a kihívás politikájának meg van a maga szótára, és annak szóhasználatát jól meg kell érteni, hogy reálisan lássuk a helyzetet. Az egyik jelszó a béke védelme. Arról vagyunk informálva, hogy az USA nagykövete Varsóban a Kínai Népköztársaság nagykövetével tárgyal, hogy megmentse a békét Itt a közgyűlésen az angol és francia külpolitika képviselői támogatásukról .biztosították az Egyesült Államok kormányát, a békés megoldásra irányuló erőfeszítéseiben. Hogyan kell ezt érteni a kihívás politikájának fényében'' Mit mondanak a tények? Először is arra a következetlenségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy valahányszor a Szovjetunió, vagy bármelyik szocialista ország részéről javaslat érkezett az Egyesült Államok kormányához arra, hogv a vitás nemzetközi kérdéseket békés tárgyalások útján rendezzék, a válasz mindig az volt, hogy az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek mellett akarja a békét Most a távol-keleti helyzettel kapcsolatban, számítva a tömegek bákevágyára. az Egyesült Államok önmagával szembeni következetlenségében a ffeltételnélküli tűzszünet jelszavával lép fel. De ez a képmutatás enyhébb oldala. Súlyosabb az, hogy aki előbb rágyújtHyMa'kinaJ'rní B csangkajsekísták ne használjanak provokációit Peking (MTI): Hétfőn az Egyesült Államok egy katonai repülőgépe a Fucsien tartama nybeli Amoj felett behatolt Kína légiterébe, három amerikai hadihajó pedig ugyancsak a Fucsien térségben hatolt be Kína felségvizeire. A kínai külügyminisztérium szóvivőjét ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozat közzétételére hatalmazták fel: a kínai kormány tizenhetedszer komolyan figyelmezteti az Egyesült Államokat a súlyos katonai provokációk miatt. irányított lövedékeket! Peking (Uj Kína): A Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki arról, hogy a csangkajsekista légierők az Egyesült Államok közvetlen ösztönzésére irányított lövedékeket használnak a Kínai Népköztársaság légierői elleni támadásaik közben. A nyilatkozat többek között megállapítja: — A csangkajsekista légierőknek ez az újabb fegyveres provokációja azután történt, hogy az Egyesült Államok F—86 és F—100 jelzésű »Sidewinder- típusú irányított lövedékekkel és más korszerű fegyverekkel látta el a csangkajsekista légierőket. A honvédelmi minisztérium szóvivőjét a következő ünnepélyes nyilatkozat tételére hatalmazták fel: A kínai népi (elszabadító hadsereg el van szánva, hogy ezért a gaztettért büntető csapásokat mérjen Csang Kaj-sek légierejére. A harc Franciaországban tovább folytatódik Vorosllov Afganisztánba utazott Moszkva (TASZSZ): MohaA francia belügyminlszté- felmerül az a jogos kértfés: med Zahir Sah Afganisztán rium hétfőn este kiadott je- hát akkor ki ellen visel há- királyának meghívására Klllentése még nem tartalmaz- borút Algériában de Gaulle ment Vorosilov, a Szovjetza a franciaországi és a és környezete? Az imperia- unió Legfelső Tanácsa Elnöktengerentúli végleges válasz- lizmus története sok »cso- ségének . elnöke kedden batási eredményeket. Ezt csak dát« ismer, de azért minden- rátl látogatásra Afganisztanszerdán este közlik. nek van határa. ba utazott. A moszkvai lapok részié- ^ tesen kommentálják a Franciaországban lezajlott népszavazás eredményeit. A harc folytatódik, bárhogy alakuljon is a helyzet Franciaországban a népszavazás után — írja a Pravda. Tartományi választások Nyugat-Németor szádban Nyugat-Németországban a abszolút többségre. Schleswig-Holstein nevű A második legerősebb A lap a továbbiakban meg- tartományban vasárnap tar- párt a szavazatok 35.9 száállapitja, hogy a francia re- tományi gyűlési választások zalékával (korábban 33,2 akció r.acv haneon számot voltak. A választásokból a százalék) a Német SzociálaKcio nagy hangon számol CDU Adenauer Keresztény demokrata Párt lett. Az Atbe az algériai népszavazás Demokrata Pártja került ki települtek Pártja a szavaza"sikerérőK Hivatalos adatok legerősebb pártként a sza- tok 6,9 százalékát kapta. szerint az algériai lakosság vázátok 44,4 százalékával A választási eredmények 97 százaléka ieent mondott és ezzel a 69 képviselői alapján a mandátumok a 97 százaléka igent mondott mandátum közül 33_at szer_ következőképpen oszlanak és csak 3 százaléka mondott zett meg magának, ugyan- meg: CDU 33, szociáldenemet. E számadatok láttára akkor azonban nem jutott mokraták 26, áttelepültek 5. akkor ezt aknamunkának bélyegzik a State Department külpolitikájában ja a házat a benne lakóra, Csartg Kaj-sekkel és 'az ot- z,éséről, akkor a State Deaz utána a lakókat nevezi tan összpontosított amerikai partment a béke szó mellé gyujtogatóknak és velük tengeri, légi és szárazföldi mindig kínos gondossággal akarja eloltatni a tüzet, haderőivel együtt. Mindez a teszi oda a másikat: igazsá- és az egységbontásra iráVagyis e felfogás szerint az state Department szerint gos. A kihívás politikája az nyuiú törekvéseket tekintik nem békebontás, ha Csang- nem békebontás. De az, igazság védelmének látsza- igazságos külpolitikának. Kaj-sek 9 év óta szakadat- hogy a Kínai Népköztársa- tával lép fel. Mr. Lodge Mivel a napokban Mr. lan támadja a kínai anya- ság megvédi magát és vég- olyan hangnemben szokott a Lodge a történelemre hívta országot, hogy hadserege érvényesen megszünteti a State Department külpoliti- fej a figyelmünket annak az jelentős részét az anyaor- témadós veszélyét saját te- kájáról beszélni, mintha az HPHH^H .gazolására, hogy az ameritö,szomszédságában rületén, békebontási Ilyen amerikai külpolitika képvi- kaj külpolitikát sohasem vea pnrtraszál- jogon a betörő is érvel- Kelői csupa orleansi-szüzek ^tték önző szándékok, hartyilvánvaló hetne a szabadság és a bé- lennének, hősies és maku- nem mindig az igazság vészándékával. hogy Tajvan kés élet jelszavával, ha tet- látlan bajnokai az igazság- delme vezette ezért én most állandó kihívást jelent a ten érik és le akarják tar- nak. Kínai Népköztársaság ellen tóztatni. • ^m ^^^m szág összpontosítja lási kísérlet A biztonság kétféle értelmezése Kihívási politika — mi ellen? Ml ellen irányul a kihívási politika? A mai nemzedék átalakuló világban él. A világ különböző pontjain a haladás és a reakció erői mérkőznek egymással. DélkeletÁzsia és Afrika széles területein nagy néptömegek most jutottak el a nemzeti öntudatra ébredés fokára. Amin Európa és Amerika népei a műit században átmentek, a nemzeti öntudatra ébredés élményeit, életüknek új korszakát most élik át Afrika és Ázsia nagy lakosságú országai. A kizsákmányolt népek végleg le akarják rázni a gyarmatosítás minden formáját. Nemcsak politikailag akarnak függetlenek lenni, hanem földjük kincseit, munkájuk gyümölcseit is maguk akarják élvezni. A State Department aszerint mozgatja a 6. flottát, a 7. flottát, aszerint irányítja katonai segélynyújtását, és aszerint ígéri gazdasági segítségét, hogy hol mozdul meg erőteljesebben a néptömegeknek ez a haladó mozgalma, de korántsem azért, hogy a haladásnak segítsen. A kizsákmányolás és gyar matl elnyomás ellen küzdő népek nem Amerikától várnak segítséget. Az ilyen népek — hogy a haladás legfrissebb reménységeivel kezdjem a felsorolást — Ghanára. Tuniszra. Marokkóra. Ceylonra. Irakra, az Egyesült Arab Köztársaságra, Indiára, a Kínát Népköztársaságra, a Szovjetunióra tekintenek. Viszont, ha a földkerekség bármely területén van egy reakciós hatalmi csoport, amely szeretné uralmát a feltörekvő néptömegek ellen megvéd > ni, az biztosan az Amerikai Egyesült Államok kormányára tekint, attól vár segítséget és általában nem is hiába. A segítséglistán ilyenek vannak, mint: Libanon elszökött miniszterelnöke. Irak volt királyi családja, Jordánia jelenlegi királya, Csang Kaj-sek, Li Szin-man és sorolhatnám a világ más tájairól megszökött politikai szélhámosok neveit, akik, mivel alkalmasak a kihívás politikájának érvényesítésére, számíthatnak a State Department támogatására is. Ha Nagy Imre, vagy Maiéter Pál megszökhetett volna Magyarországról, vagy ha börtönben is, de élne, akkor a State Department a magyar nép nyugodt élete és a középcurópal béke ellen irányuló kihívási politikájának ezek lennének a fő eszközei. A magyar bíróság itéletc nemcsak az igazságszolgáltatás érdekcinek tett eleget, hanem a nemzetközi békének is szolgálatot tett. amikor a kihfvás politikájának ezeket a veszedelmes eszközeit végérvényesen eltávolította a State Department fegyvertárából. A Kínát kihívó politika szótára A kihívás politikájáról a State Department ilyen nyíltan természetesen csak a szenátusi bizottság előtt beszél. A nagy nyilvánosságemlékezetbe szeretnék idézIsmét mit mutatnak a té- ni néhány távolabbi és könyek? Ha Jordánia Husszein Zelebbi történeti tényt. Közkirálya diktatórikus intézke- bevetve azonban szeretném déseket tesz és tömegével megjegyezni, a magyar nép A másik jelszó a bizton- néptömegek biztonságát ve- küldi el koncentrációs tábo- örökre hálás lesz az ameriság. A kihívás politikája szélyeztetik. rokba az arab nacionalizmus kai népnek azért, hogy múlt a biztonság szép jelszava Az arab rádióadások az hőseit, akkor ezt az ameri- századbeli szabadságharcáalatt nem a néptömegek arab népek szabadságmoz- kai politika és propaganda nak hősét a szóműzött Kosblztonságat, hanem a gyar- galmára buzdítanak és a na- az igazság győzelmeként ün- suth Lajost olyan felejthematositó hatalmak gyarmat- cionalizmus ellenségeit tó- nepli. De ha az Iraki Köz- tetien megbecsüléssel fogaduralmának és az ezzel szö- madják. Felhívom azonban a társaság rendes bírói úton ta A mostani megemlékezést vetkező reakciós klikknek a figyelmet az Amerika hang- felelősségre vonja a nép _ amikor az amerikai posta tifnol' , 1a*\x Mil,mu: ía. a BBC, a Szabad Európa árulóit, a népáruló királyi Kossuth-emlékbélyeget ad ki tatnak ismét a tények? A és a Szabad Kína hangja család politikai ügynökeit, _ hasonlóképpen hálásan Poétikája szerint adásaira. Adatokat tudunk akkor az amerikai propa- fogadnók, ha a State DeovlZ hl nyújtani - részben az el- ganda és külpolitika felhá- partment nem használná ezt lek áHandó ^.híváS" lif-ni lenforradalomról és Nagy borodottan igyekszik beavat- is kihívási politikája eszköKinif MiníSL Aele"4 Imréről kiadott új Fehér kőzni az eljárásokba és vé- zeként. fen annvirn nem hoov k " könyvbpn hoztunk nyilvá- delmet nyújtani a bűnösök- Az amerikai nép nemes hívó áíccléű miatt' szilárd és nosságra néhányat beIőlük nek' hatékony szövetségesnek kell nevezni. De, ha egy több, mint hatszázmilllós ország saját területén meg akarja erősíteni biztonságát, ez már a biztonság rovására megy. Tudniillik egy nép- és hazaáruló biztonságának rovására. Megvilágítható másik példával is. Mind Mr. Dulles, mind Mr. Selwin Lloyd alarmírozni — arról, hogy az Amerika hangja, a BBC és a Szabad Európa az ellenforradalom alatt és utána egymással versengve uszították a magyar bányászokat .. ,, , , ,, , Most pedig tegyünk eleáraszf/sára, 22-'' get Lodge úr bánságának adott meréi sére, és így tovább. Ha az arab országok az semmi közük ah'hoz a kihíegység, a szövetség és az vási politikához, amely ma a együttműködés különböző State Department tevékenyformáit keresik egymással, ségét jellemzi. A történelem bizonyít katonák, akik Koreában ez egy 5'nteük a'ttrŰtartSTví Amerikaiak, fis kik lesznek m,,^ adott merényletek elkóveté- jon mi]yen igazságo«ág tük- az utolsók, akik Koreát elFr az uszítás ma sem rözödött az 1898' évi amc" hagyják? Amerikaiak. Idéz—z- „a szűnt mea Az AmerikS rikal-*Panyo1 háborúban, ^J emlékezetbe Amerika Igyekszik a közgyűlést az- ™nt ™gfl sz.ahad Kínf amikor Kuba' Portoricó ^ szerepét az 1954-es quatemazal, a bejelentéssel, hogy ... — egyes arab rádióadások vehangja és a Szabad nma a Füiöp_szigetek amerikai íai" eseményekben' Talán az -„„-- .. "an835 tavoi-keieti teve- gyarmattá iett7 Nem vett_e amerlkai tör'énelemnek ezek szélyeztetik a Közép-Kelet "tuSak S- r/szt az Amerlkal Eg^sü,t • hiányozik Ldge biztonságát. Az angol kül- k^\d°ttségek tudnának be A„amok abban az expedíciós úr történelemkönyvéből? SaSK "SSVffi Kína! Népköztársaság tcép- ^mtftók'^lleT^klnal ° «rrádióadásból majd a biz- heszédes néldáknt Syurmatosítók elleni kinai ténelmet illet, joggal írja az tonság érdekében nemzet- ™je. benéde*^ példákat népfelkelést elfojtotta? Mi- „u. S. News Ánd World Hekóz ellenőrzést követelt. A iyen igazság vezette 1903- pon*. hogy akl az úgyneveít,ká3a -"ÍTjrA aandnszervek az Amerika b,an nz Ameriknl E«ypsült «tt szabad világ térképéne * .iából az Ilyen radlóadások gandnszervek az Amerika Államokat Panama ellen? hármelvlk Dont tát megérinti addig veszélyeztetik a biz- hangjg » S»bad 1Kína "hang- UgyaneZt ,ehetne kérdezni az TgyAün A lamT,k A"a: a£* - a aknamunkákra T, 19,°"bcn Nirarn«aa e,lpn melyik5 támaszunkét érfnü. gyarmati politika uralkodó aaJa m lyen aknamunKaKra foIytatott akcióval kapcsoTri itfi'^lraz u- h(7Íntn a Kfnni . .. In '...!.._ n,n iI klikkjei ellen szólnak, szont szabad folyást VI- Igyekszik biztatni a Kínai kell Népköztársaság ellen Hongadni, sőt a State Depart- kongból. Klmojról és Tajment támogatását kell biz- vnnról. Ez persze eggyel tositani az olyan rádióadó- több ok arra. hogy ez a sok számára, amelyek a küldöttség ne legyen Itt. latban. Lodge úr elfelejtette talán a Szovjetunió elleni 1918-os amerikai intervenciót? Milyen igazságnak nevez49 országban 950 támaszpontból álló hálózaton legalább másfélmillió kalona tartózkodik Amerika határain kivül. Fellépés — az igazság védelmének látsza tával hető, hogy a második világ- Ha valaki ezt az erő jeléháború alatt az Egyesült Ál- nek tartja, annak csupán azt mondhatom, hogy ez éppen a gyengeség jele, mert lamok Grönlandon és Izlandon támaszpontokat létesített azzal az ígérettel, hogy az igazság nem szorul Ilyen A biztonság jelszava alatt gyarmatosító uralom bizton- a háború végén megszűnte'i jellegű védelemre. A népek azokat ígéretét azonban igazsága pedig úgyis előbbnem tartotta meg. utóbb felszámolja ezeket LáMilyen igazság igazolja a maszpontokat. Ennek hatalmásodik világháború utáni mas jelei mutatkoznak már amerlkai kalandokat Kí- a Közép-Keleten is, éppen nában, a Fülöp-szigeteken? Libanonban és méginkább a Kik voltak az első idegen Távol-Keleten. tehát azoknak a politikai, ságát védik, katonai, gazdasági és propa- A kihívás politikájának toganda-erődítményeknek a vóbbi Jelszava az igazságos„„,„ ság. Amikor nem a mostani kiépítését kell értem, amc- távol.keieti események meglyek Ázsia és Afrika feltö- szüntetéséről van szó, hanem rekvő népeivel szemben a más vitás kérdések rende-