Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

§ Vasárnap, 1958. saept 14. leteli segítséget kémek e dolgozó asszonyok j a „második műszak" megkönnyítéséhez! Weimar — Buchenwald Időszaki tanácskozásra hív- szemmel nézik a nők egyen­ta össze oénteken délután jcgúságát. Mások idegenked­az SZMT a megyei szakszer­vezetek termeti bizottságai­nak és néhány szegedi nagy­üzemnek a nőfelelőseit. A tebb órás értekezleten a meghívottak beszámoltak bi­zottságaik munkájáról és ki­cserélték tapsztalataikat. A felszólalásokból megál­lapítható, hogy Csongrád megyében nem hiányzik a szakszervezetek munkájából a nők nevelése és az ügyes nek a nők vezető beosztás­ba való helyezésétől. De az is előfordul. hogy némely nőik nem szívesen tanulnak és ezért nem is felelnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek. Több figyelemmel hetnék be az újszülött ne-3 vét az anyakönyvbe. Ez a) • keret lehetőséget nyújtana 5 az ünnepélyes névadásra) azok számára, akik nem kí- 3 vánják egyházi szertartással) megkereszteltetni gyerekei- 3 ket. A tanácskozáson a szak-j szervezet nők közötti mun- J kajának csak egyes problé- < mái merültek fel, amelye- J ken kívül még sok feladat J vár megoldásra. A nőbizott- j ság munkájáról elhangzott! Ma auatfák a Uatállá&o*, áfdazatainaU e^ntélccsacMÍcái E Feltétlenül szükséges, hogy a szakszervezetek több fi­a no! nevesse ^ az gyeimet fordítsanak a dolgo­bajos dolgaikkal való törő- zo nok problémainak megot- ismertetések azonban ered-| dés. Igen sok helyen a nőbi- dására. az olyanokra is, mint ményes tevékenységről ta-­zottságok hívták fel az ü. b. a „második műszak*. Ezen m",skodnaki Bizonyítják, hogy figyelmét a tennivalókra és a téren a kisebb üzemekben Csongrád megyében sikere­tettek javaslatokat a nők nincs is hiba, inkább a na- sm dolgoznak a szakszerve­problémáinak megoldásóra. gy óbbakban. Már a legtöbb ^ nőbizottságok, a dolgozó Nem ritkán arra is figyel- vállalatnál vásároltak kozos nők élet_ ^ munkakörülmé-' n.eztetnek, ha nem tartják használatra mosógépet, sőt nyeinek javításán. meg a Munka Törvénykóny- egyes helyeken csavaró-, vének a női munkavállalók- porszívó-, sót padlokefelo ra vonatkozó rendelkezéseit, gépeket is. A legnagyobb szegedi üzemekben azonban, Ülést tartott fl nőit jogainak Védelme mint például a Kenderfonó- M,7fiT - „ I ban és a Tcktilmúvekben — UZ MÜZtil elttolisegel Nöbizottságaink általában ahol a munkások zöme nő helyesen irányították az ün- —, erre sajnos, még nem nepségekre való készülődést, került sor. az egyes üzemi akciókat, részvevői elmondották fel­mint például a Gyermekvá- szólalásaikban: úgy vélik, ros-akció. Ezenkívül ered- hegy a Textilművekben azért ményesen szervezték az nem oldódott ^ meg ez a egészségügyi, pedagógiai, probléma, mert az igazgató •háztartási előadásokat, tan- és az ü. b.-elnök férfi, folyamokat. A kereskedelmi szívesebben vásároltattak te- kara ismertette a A Magyar—Szovjet Baráti • Az "értekezlet Társaf 8 orszá8°s elnökségei szombaton ulest tartott aj Magyar—Szovjet Barátság • Házában. Kassai Géza, a * pártfőiskolák igazgatója; megnyitója után Demeter és Sándor, az MSZBT tit-3 kereskedelmi szívesebben vásároltattak te- kára ismertette a társaság] vállalatoknál a nyári szünet levíziós készüléket, m^nt mo- őszi után máris folytatják az sógépeket. előadássorozatot. Még e hó- , A háztartási munka meg­icapban Szentesen, és októ- könnyítése nagy jelentősé­berben Szegeden két-két elő- gú. Természetes dolog — ál­adást tartanak összevont lapították meg az értekezlet hallgatóság előtt „A serdülő részvevői —, hogy ha meg­kor problémái* és „A nők kiinnyítjüik a dolgozó nők egészségügyi problémái* életét, gyermeknevelési címmel. A helyiipari dolgo- gondjaikat, több idejük jut zók szakszervezetének üze- arra is, hogy a politikai és mi bizottságai pedig a sza- kulturális kérdések stb. bás-varrás tanfolyamokat. iránt érdeklődjenek. Szege­élesztik újjá úgy, hogy a den a nőbizottságok kezde­ményezésére a vasutas- és posztásszaikszervezet közös napközi otthont szervez, ahol az iskolába járó gyere­kekkel pedagógusok foglal­koznak, míg a szülök dol­goznak. A postások adják a helyiséget és felszerelést, a vasutasok fizetik a pedagó­gust. és téli munkatervét, \ amelyről részletes vita in­dult. 'z a cim szimbolikusan kifejezi: az életei és a halált. Az élet értelmé­nek, céljának, az emberi szépségnek, ideálnak városa: Weimar. S ettől, a mű­vészetek tárházától alig tiz kilométerre, az ember morális, társadalmi lezüllött­ségének, megalázásának színhelye: Buchenwald. Az élet és a halál megrajzolásának kontrasztját kínálja ez a rövid földrajzi távolság. Az egyik helyen kinőtt Goethe, Schiller, világraszóló művészete. A né­met nép e büszkeségei, világhírnévnek örökítői az emberiség kultúrájában: Weimarban éltek. Ott élt közel két évti­zedet Liszt Ferenc is. A másik helyen az eltompult értelem, a német nép megalá­zását, porig sújtott moralitását jelké­pező koncentrációs tábor, a civilizált vi­lág vágóhídja, ahol embereket mészárol­tak naponta száz számra: ez Buchen­wald. A z elkövetkező napokban megjelenő riportok a szemtanú hitelességével mondják el: az élet és a halál egymás­mellettiségével, az élet győzelmét, az emberi értelem diadalát. S az élet győ­zelmét, az élet célját hirdeti az a mu­uumentális emlékmű, amelyet Buchen­waldban a koncentrációs tábor mellett építettek. Ma Buchenwaldban tizennyolc ország­ból — közöttük hazánkból is — össze­gyűlnek a koncentrációs, haláltábor szenvedői, akik megmentették puszta életüket, az égetökemsncék ajtóiból visz­szakerültek az életbe. Tizennyolc nemzet képviselői előtt leleplezik a déli órákban az emlékcsarnokot. A demokratikus ér­zelmű német nép közadakozásból épí­tette, hároméves munkával: az élet ér­telmét és diadalát szimbolizáló emlék­csarnokot. Mert a német nép soha sem azonosítható a hitlerizmus európai fca-* tasztrófát okozó rémtetteivel. A német nép — Kelet-Németországban bármerre jártam, tapasztaltam — mélységesen el­itéli és szégyenli a hitlerizmust', az érte­lem és a goethei, schilleri humanizmus átmeneti bukását. Az emlékcsarnok egy magaslat lejtő­jén épült. Arányosan ereszkedő, húsz­méteres út visz a völgybe, s egy tömeg­sírba torkollik, amelyben kétezer ártat­lanembert dobáltak, a kinzókamrák ál­dozatait. Az út a „szenvedések útja-: Baloldalon két szobor: márványba vésett szenvedés a tábor két esztendejéről. A lejtő végén az út kiszélesedik, s balra fordul. Jobb oldalon magas már­ványoszlopok, az oszlopok tetején örök­égő mécsek. Tizennyolc oszlop — tizen­nyolc nemzet. Tizennyolc nép áldozatai­nak emléke. Közöttük olvasható »Un­garn« — a magyar áldozatok emlékosz­lopa. Ez a „nemzetek útja-, s egy újabb tö­megsírhoz viszi az élőt: „Ezernyolcszáz ember a nácik tömegsírjában*. A tömeg­sír előtt ismét szűkül és balra kanyaro­dik az út, fel a dombtetőre. A „szabadu­lás útja«, amely a dombtetőn az élet szobrához vezet — a náci lidérctöl való szabadulást jelképezi. Az élet szobra mö­gött emelkedik az ötven méter emlékmű — kimagaslik a áökböl. magas környező er­dolgozók mellé bevonják azok 10—12 éves lányait is. A Szaktanács elnöksége legfőbb feladatként ozt je­lölte meg szakszervezeteink részére," hogv éberén őrköd­jenek a nők védelmét os egyenjogúságát biztosító tör­vények és rendelkezések megtartásán. A mőfelelősók elmondották, hogy sajnos, e téren még sok a mulasztás. Az Elelmiszerkiskereskedel­mi Vállalatnál még mindig rehéz terheket cipeltetnek a nőkkel. Több helyen még legelemibb szállítóeszközt — kis, kétkerekű kézikocsit — sem biztosítanak. Nehéz lá­dákat. zsákokat cipeltetnek a nőkkel. A vasútnál viszont azt kérik, hogy ne kelljen 12 órás műszakban dolgoz­niok a nőknek, amikor az íróasztalhoz ragaszkodó fér­fiak ugyanott csak 8 órát dolgoznak. Egyes szakmák­ban, mint például a közleke­désben a férfiak nem jó Új kérés Több nőfelelős tolmácsol­ta a férjhezmenendő lányok kérését, hogy létesítsen a városi tanács szép, központi eskettető termet valahol a Belvárosban. Elmondották, hogy az I. kerületi tanács székházában a zegzugos és kevésbé telszetős lépcsőház, folyosó, nem alkalmas arra, hogy valóban ünnepélyessé tegye a házasságkötési ak­tust. Többen azzal toldották meg a javaslatot, hogy he­lyes lenne, ha ebben az ün nepélyes teremben Románia nagy jelentőségű kulturális eseménye az Enescu zenei verseny és fesztivál \ Déimagyarország számára írta: Virgil Podrumaru, követségi sajtóattasé I BUKAREST. Románia fő- nyer, mert olyan zeneművé- AZ ENESCU városa, két héten keresztül egy nagy zenei esemény szín­helye: most folyik az első „George Enescu* zenei ver­seny és fesztivál. A „George Enescu* zenei versenyt, amelyre most először kerül sor, a jövőben hároméven­ként rendezik meg Buka­restben. Ezzel a nemzetközi zenei versennyel az egész román nép tiszteletét fejezi ki legnagyobb zenei géni­usza, George Enescu iránt, aki először és hosszú ideig egyedül vitte szét a világba a román zene hírét. A szeptember 5-én kezdő­dött zenei verseny első sza­kasza nagy visszhangra ta­lált az egész világ zenemű­vészetében. A román zene ma mind nagyobb és na­A pórtéléi eseményeiből Törödés s gazdasági kérdésekkel A Szegedi Textilművek 'pártvezetősége, a pártszerve­zet tagjai törődnek a gazda­sági kérdésekkel. A gyár termelésének helyzetéről és a további tennivalókról ki­bővített pártvezetőségi ülé­sen tanácskoztak, amelyen a gazdasági vezetők számoltak be a termelés különböző kérdéseiről. A többi között, behatóan tárgyalták a társa­dalmi tulajdon védelmét, az anyaggal való takarékossá­got és a minőség további javítását. Ezzel kapcsolat­ban is konkrét teendőket je­löltek meg. Őrködés a párt tisztaságára A MÁV Szegedi Szerelés­vezetőségének pártszerveze­te rendkívüli taggyűlést tartott. A taggyűlésen fog­lalkoztak három olyan em­A példamutatás fontos bernek az ügyével, akik Mihályteleken a Szabad scm erkölcsileg, sem politi­Tisza Termelőszövetkezet kailag néni érdemelték ki, pártszervezetének tagjai most hogy a párt tagjai legye­megtartott taggyűlésükön nek A párttaggyű!és a megbeszeltek az oszt mező- . , gazdasági munkák jó elvég- partszervezetbe becsuszott zcsének segítését. A mun- három embert kizárta a ta­kafegyelem további szilárdí- gok sorából, s ugyanakkor a tísa érdekében fontosnak kizárási javaslatot fcltcr­versenyre. A zongoraművé­szek között ott látjuk a ma­gyar Králik Jánost, az an­gol Clive Lythgoe-t, a szov­jet Natalia Uszabseva-t, a délafrikai Peter John Car­ter-t, a libanoni Jean Ra­, . beth-et, az equadori Eduárd jegyez- gyobb nemzetközi elismerest Alvarede-t; a hegedűművé­szek között a francia Da­nielle Arthur-t, a német Helga Kinner-t (NDK), az amerikai Elwin Adams-ot. A VERSENY hegedű és zongora versenyszámokból áll, valamint egy egészen különálló számból: George Enescu 3. hegedű- és zon­goraszonátájának a legjobb előadásából. A résztvevők­nek három próbát kell kiáll­niuk, ebből az első kettő se­lejtező. Választhatnak a klasszikus és modern zene­müvekből. A versenyzőknek kötelezően kell bemutatniuk egy Enescu-művet, valamint egy modern zeneszerző mü­vét abból az országból, ahon­nan a versenyző jött. A legjobb versenyzőket szeptember 16-án tüntetik ki, ekkor osztják szét a díja­kat a Román Népköztársa­ság Athenaeumának nagy­termében, ahol egyébként a versenyeket tartják, Az el­sők között 10 000, 20 000 és nemzetközi zenei verseny első szakasza már a nemzetközi zenei élet egyik legnagyobb eseménye volt. A versennyel egyidejűleg rendezik meg Bukarestben a „George Enescu* zenei fesz­tivált, amelynek nyolc hang­verseny-ciklusában a román fővárosba érkezett külföldi nagy művészek mutatkoz­nak be. Európa, Ázsia és Amerika 14 országának rádióállomá­előadóművészt vonzott erre a sai készítenek felvételeket és közvetítik a fesztivál hang­versenyeit. Több külföldi adó közvetlenül közvetíti a a legjelentősebb hangverse­nyeket. szei, zeneszerzői és előadó­művészei vannak, mint George Georgescu és Cons­tantin Silvestri, a világhírű karmesterek; Valentin Ghe­orghiu és Mindru Katz, a fiatal és tehetséges zongo­raművészek; Ion Voicu és más hegedűvirtuozok; Paul Constantinescu, Mihali Jora, Alfréd Mendelsohn, Ion Du­mitrescu, Martian Negrea zeneszerzők. George Enescu kimagasló személyisége és a román zene több mint 90 Monumentalitásában és egyszerűsé­gében hirdeti a szakadatlan ele­tet. Az élet győzelmét a halál felett. Az emberiség élniakarásának jelképe ez az emlékmű. S mementó! „Emberiség, vigyázz! Ujabb tragédiát ne engedj!" S. J. Százéves az orosz bésyeg A Művészeti Akadémia le­ningrádi múzeumában bé­lyegkiállítás nyílt az orosz postabélyeg százéves évfor­dulója alkalmából. Az or­szágban száz év alatt több mint 2300 bélyegfajtát adtak ki. A mai bélyeg nem egy­szerű postai fizetési eszköz, hanem lerögzíti a nép éle­tének legfontosabb esemé­nyeit is. A százéves évfordulóra a bélyeggyűjtők gyönyörű aján­dékot kapnak: jubileumi bé­lyegsorozatot, amely bemu­tatja a posta fejlődésének legfontosabb szakaszait: a futárpostától a repülőpostáig. Augusztus 19—21 között u szövetséges köztársasagok fő­városaiban: Leningrádban. Harkovban, Doni-Rosztovban és más nagy városokban fel­adott levelek bélyegeit kü­lönleges bélyegzővel látták el. ítélték meg, hogy a tsz min- jesztették a felsőbb pari­dén kommunistája mutasson szervnek. A taggyűlésen példát, és magyarázza a fe- többen elmondották, hogy gyelem jelentőségét. A párt taggyűlés befejezé­se utáin a tsz pártonkívüli tagjai beszélgettek a kom­munistákkal az időszerű kér­désekről. Megállapították, hogy a mezőgazdaság őszi feladatát a lehetőségek ki­használásával igein jól végzik. * el­az eset tanulság számukra is, és arra int, hogy nagyon ügyelni kell a párt tisztasá­gára. A tagság véleményével A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat pártvezetősége jól elősegíti az alapszervezetben a pártdemokrácia erősödését, a tagság alkotó javaslatai­nak kibontakozását. Egyik jellemző példaként említjük, hogy ha a pártvezetőség tagjai a felszólalásokra vá­laszt adnak, akkor mindig megkérdezik, hogv~ elégedet­tek-e a válaszadással. Meg­történt, hogy a válasz után is,, pártszerű vita alakult ki és így tisztázták a kérdést. A parttagság javaslatait rögzítik. Az elfogadott he­lyes javaslatok nyomán in­tézkedéseket tesznek. Rend­szerint beszámolnak arról a taggyűlésen, hogy mi lesz a sorsa a javaslatoknak. Szegedi üzemek a tanulók munkára neveléséért Valamennyi vállalat segíti az úttörőmozgalmat A tanévkezdés után min­den szegedi iskolában újjá­szerveződtek kezdtek az is. A munka szervezőtestü­leti ülésekkel kezdődött, melyen nemcsak az egyes iskoláknak az úttörőmozga­állandó szakcsoport műkö­dik, azoknak a felsöoszta­és munkához lyos úttörőknek a részvételé­úttörőcsapatok vei, akik idén még kimarad­tak a politechnikai képzés­ből. Tavaly hulladékanyagok­kal támogatták az iskola lommal foglalkozó tanárai szakcsoportjait az üzemek, vettek részt, hanem az üze­mi vezető emberek, üzemi pártszervezeti titkárok és most pedig arra is módot te­remtettek, hogy a szakcso­portok bizonyos foglalkoza­igazgatók is. A csapatok már sokat az .üzemekben tartsa­a múlt esztendőkben kap­csolatokat teremtettekszegedi üzemekkel és gyakran érez­ték a munkások közvetlen támogatását, anyagiakban is. nak meg. Működik foto, ze­ne, ének, színjátszó, tükör­keretezö, Iábtörlőkészitó, ezermester és javító, báb­és babakészítő, illetve mű­A. munkakezdő szervező- virágkészítő szakcsoport. Kö­rei.- zülük £bbbet közvetlen párt­fogásba vett a Ruhagyár, a Kéziszerszámgyár, a Vágó­híd, a MÁV almühely és a Textilművek. A példák nem egyedülál­lóak, s a városban egyre so­már a tanév kezdetén ko- kasodnak. Több üzem , tá_ moly segitseget ígértek a testületi ülések közül talán mint legsikeresebbet említ­hetjük a Földműves utcai iskola József Attila úttörő­csapatáét. Nyolc szegedi üzem képviselői vettek részt a megbeszélésen a hivatal­ból jelenlévők mellett és csapatnak. Közismert, hogy szeptembertől a tanítóképző 30 000 lej összegű díjakat, átszervezése miatt ebben az velőmunkát, segít a érméket és diplomákat osz- épületben két iskola diák- kek munkára tanuk ki A fesztivál a ki sere8e tanul> s igen nagy tanak ki A íesztival a kt- a heIyiséggond Ez elsősor­tuntetettek nagy hangverse- ban az úttörőfoglalkozásokat nyével fejeződik be. sújtja — tekintve, hogy tíz mogatja ilymódon, s mas formákban is az iskolai ue­gyere­nevelésében Ezzel a támogatással a po­litechnikai oktatás ügyét, is becsülettel szolgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom